Kúria Kfv.III.37.875/2016/8 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/90 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.06.01. Iktatószám: 7745/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felüllvizsgálati bíróság Az ügy száma:kfv.iii.37.875/2016/8. A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Fekete Ildikó előadó bíró dr. Kovács Ákos bíró A felperes: Global Terv Kft.(1037 Budapest, Bojtár u. 66.) A felperes képviselője: Fábry és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Fábry György ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) Az alperes:közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) Az alperes képviselője: dr. Jánosi Bálint jogtanácsos Felperesi beavatkozó: Perfektum Projekt Kft. (1036 Budapest, Perc u. 2.) Képviseli: Czeglédy Gergő ügyvezető Alperesi beavatkozó: Budapesti Közlekedési Zrt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15.) Képviseli: 1
Misefay Ügyvédi Iroda, dr. Misefay Tibor ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa u. 7 A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperesi beavatkozó A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék, 3.Kf.650.012/2016/3. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 31.K.33.184/2015/7. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.012/2016/3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperesi beavatkozó ajánlatkérő a 2015. április 3. napján feladott eljárást megindító felhívásával a budapesti 4-es metróvonal I. szakasz projektre vonatkozó egységes, konzisztens záró költséghaszon elemzés (a továbbiakban: CBA) készítésére kezdeményezett, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást. Az eljárást megindító felhívás II.2.3. pontjában az ajánlatkérő meghatározta a beszerzés műszaki, szakmai alkalmasságának minimum követelményét, amelynek alpontjában alkalmatlanná nyilvánította azt az ajánlattevőt, vagy a közös ajánlattevőt együttesen, ha nem rendelkeznek az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított három évben befejezett, teljes mértékben szerződésszerűen teljesített, minimum egy darab közlekedési nagy projekthez kapcsolódó, legalább nettó 25 millió forint ellenértékű CBA készítésére vonatkozó referenciával. Az ajánlattételi határidőre öt társaság, köztük a felperes nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására az alkalmassági minimumkövetelmény igazolására bejelentette, hogy azt a Forrás Unió Kft. kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet útján kívánja teljesíteni. Referencia nyilatkozatában a szerződést kötő másik félként a Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Önkormányzatát jelölte meg, a beszerzés tárgyaként részletes megvalósíthatósági tanulmány (melynek része volt a CBA) készítését tüntette fel a Tram-Traint Integrált Villamos- és Nagyvasúti rendszer bevezetése Hódmezővásárhely és Szeged viszonylatában és villamosfejlesztés Hódmezővásárhelyen elnevezéssel, nyilatkozott arról, hogy a szolgáltatás 2
oszthatatlan volta miatt a részesedés nem meghatározható, a Forrás Unió Kft. teljesítésének aránya meghaladja a 15 %-ot, a CBA értéke pedig a nettó 25 millió forintot. Az ajánlatkérő megkeresésére Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatás oszthatatlan a konzorcium minden tagjára nézve. Az ajánlatok elbírálásáról készült összegzés szerint a felperes ajánlata egyebek mellett a Kbt. 74. (1) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelen. A felperesnek az eredménytelen előzetes vitarendezési kérelmének elutasítását követően benyújtott jogorvoslati kérelmére eljárt alperes a 2015. augusztus 8. napján kelt D.399/21/2015. számú határozatával elutasította az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását kifogásoló jogorvoslati kérelmet. Határozata indokolásában egyebek mellett a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 16. (6) bekezdésére, és a részvételben részt vett felek együttműködési megállapodás 2. pontjára utalva azt állapította meg, hogy a megvalósíthatósági tanulmány és a kohéziós alap támogatás elnyerése érdekében beadandó dokumentáció elkészítésének a teljesítése nem a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, ráadásul a kapacitásait a kérelmező rendelkezésére bocsátó Forrás Unió Kft. a CBA kidolgozásáért nem is volt felelős. Mivel nem volt megállapítható, hogy a CBA-t a Forrás Unió Kft. saját maga készítette, ezért az ajánlat nem felelt meg az eljárást megindító felhívás III.2.3. pontjában meghatározott műszaki és szakmai alkalmassági minimum követelményeknek. Az elsőfokú ítélet [2] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (2) bekezdés folytán alkalmazandó Kbt. 74. (1) bekezdés d) pontját, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete annak megváltoztató része ellen elsődlegesen annak megváltoztatása, a terhére rótt jogsértések mellőzése, és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezése iránt az alperesi beavatkozó nyújtott be fellebbezést. [4] A fellebbezés elbírálása során a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezett részt helybenhagyta. [5] A jogerős ítélet indokolásában kifejtette, hogy a gazdasági szereplők szerződésteljesítésért való 3
alkalmasságát illetően a Kbt. 55. (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírnia. E rendelkezésből és a Korm.rendelet műszaki és szakmai alkalmasság igazolására vonatkozó előírásaiból következően a kiírási feltételek fennállását a beszerzés tárgyához igazodóan kellett vizsgálni. Erre az alperesi beavatkozó fellebbezésében helyesen hivatkozott, de abban tévedett, hogy az elsőfokú bíróság a követelmény harmadik lépcsőfokánál nem a beszerzés tárgyára, tehát a CBA készítésére korlátozta volna az alkalmasság vizsgálatát, hanem azt ennél szélesebb körben végezte volna el. Az elsőfokú ítélet egyértelműen tartalmazza a műszaki szakmai alkalmasságminimum követelményét, ismertetve a kiírási feltételrendszert, amelynek részét képezte az is, amikor a referenciamunka nem kizárólag költség- haszonelemzés készítésére vonatkozott, ez azonban nem jelentette azt, hogy az elsőfokú bíróság a minimum követelmény teljesítését ne a CBA készítés közös ajánlattevőként történő teljesítésének esetét vizsgálta volna. Az elsőfokú bíróság a Forrás Unió Kft. saját teljesítésének hiánya okán azt vizsgálta, hogy a szolgáltatás osztható vagy oszthatatlan volt, mert csak ez utóbbi esetben valósult meg az a feltétel, hogy akkor is el kellett fogadni az alkalmasság igazolására szolgáló referencianyilatkozatot, ha a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt. E tényről a megrendelő a felperes és a kapacitást nyújtó szervezet egyértelmű nyilatkozatot tett, és az egyetemleges felelősségvállalás ténye okirattal is megerősítést nyert. Az a körülmény, hogy az együttműködési megállapodás milyen munkarész teljesítését, mely társasághoz sorolja, és az adott gazdasági társaságot miért teszi felelőssé, nem jelenti a szolgáltatás oszthatóságát, és nem befolyásolja a közös ajánlattevőknek a megrendelő felé fennálló egyetemleges felelősségvállalását. Hivatkozott a másodfokú bíróság a régi Ptk. 337. (1) bekezdése szerinti egyetemleges kötelezettségvállalási szabályra, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy egyetemleges kötelezettségvállalás esetén azt a felperesi referenciát, amelynél az egyetemleges felelősségvállalásra tekintettel a szolgáltatás nem volt osztható, az ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia, ez okból a minimum követelmény teljesítésének hiánya okán a felperes ajánlata nem lett volna a Kbt. 74. (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítható. Az ajánlatkérő nem így 4
járt el, ezért a felperes ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával jogsértést követett el, melynek tényét helytálló indokolással állapította meg az elsőfokú bíróság. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen az alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az ügyben eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, a bizonyítási eljárás nagymértékű hiányosságai miatt. Kifejtette, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségének, illetve a feltárt tényállásból megalapozatlan jogszabálysértő következtetéseket vont le. Hiányos bizonyítás alapján megállapított okszerűtlen jogi következtetés levonására alkalmas tényállást vettek alapul a bíróságok ítéleteik meghozatala során, így az ítéletek nincsenek összhangban a jogszabályok rendelkezéseivel. Kifogásolta az alperesi beavatkozó, hogy az ítéletek indokolásában kizárólag a felperesi álláspont helyénvalóságát támasztották alá, az alperesi beavatkozó előadásait, bizonyítékait gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták. Kifejtette, hogy mivel az eljárás tárgya CB A készítés volt, ezért a Kbt. 55. (3) bekezdése alapján az alperesi beavatkozó kizárólag a közbeszerzés tárgyára vonatkozó minimum követelményt határozhatott meg, így a referencia- minimumkövetelményt csak a CBA készítéssel lehetett igazolni, akár önálló, akár közös ajánlattevőként történő teljesítés esetén. A Korm.rendelet 16. (6) bekezdésével összhangban a közös ajánlattevőként történő teljesítés csak akkor fogadható el, ha a költség- haszonelemzés készítésével kapcsolatos teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot. Hangsúlyozta, hogy a kapacitásbiztosító szervezet egyáltalán nem vett részt a CBA elkészítésében, hanem a megvalósíthatósági tanulmány más munkarészét készítette el. Az erre vonatkozó bizonyítékait a bíróságok teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. így nem volt helyénvaló a megvalósíthatósági tanulmány, közös ajánlattevőként történő teljesítése során az egyetemleges felelősségvállalás vizsgálata, és a megvalósíthatósági tanulmány, mint szolgáltatás oszthatóságának a vizsgálata a bíróságok által. A szolgáltatás oszthatóságát az alperesi beavatkozó fellebbezése 3. pontjában bizonyította, amely bizonyítékot a bíróság nem vett 5
figyelembe. Megállapítható volt, hogy a felperes részére kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet részt sem vett a kérdéses CBA készítésében, ezért a felperes a referencia- minimumkövetelményt nem teljesítette, emiatt pedig az alperesi beavatkozó jogszerűen nyilvánította a felperesi ajánlatot érvénytelennek a Kbt. 63. (2) bekezdés folytán alkalmazandó 74. (1) bekezdés d) pontja alapján. [7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [9] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő, az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárták az ügyben irányadó tényállást, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vontak le. [10] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. (2) bekezdése és 272. (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [11] A Kúria egyetértett a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság álláspontját megerősítő jogi érvelésével a felperesi jogsértés hiánya megállapítása tekintetében. [12] A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a műszaki szakmai alkalmasság minimumkövetelményét a kiírás alapesetként CBA készítésére vonatkozó referencianyilatkozatra vonatkoztatta, míg a második lépcsőt az jelentette, amikor a referenciamunka nem kizárólag CBA készítésére vonatkozott, de azt is tartalmazott. Mindkét esetben az ajánlatkérő a referenciamunka elfogadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a CBA-t az alkalmasság igazolásához felhasználó gazdasági társaság maga készítse. A harmadik lépcsőben azt az esetet szabályozta, amikor az alkalmasság igazolásának teljesítése közös ajánlattevőként történt. Abban az esetben, ha a szolgáltatások elkülöníthetők voltak, az elfogadás feltételéül a referenciát felmutató gazdasági társaság által saját maga által készített CBA-t vette figyelembe, míg nem elkülöníthető szolgáltatások esetében a teljesítést a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett fogadta el megfelelő igazolásnak. Nem volt kétséges az ügyben, hogy a CBA elemzést nem az alkalmasság igazolásához, azt felhasználó gazdasági társaság készítette, hanem konzorciális teljesítés történt ez okból szükségtelen volt a felperes megnyilatkoztatása arról, hogy a kapacitás rendelkezésre bocsátó szervezetként megjelölt Forrás Unió Kft. ténylegesen részt vett-e a CBA elemzés készítésében, ezért a nyilatkozat hiánya nem 6
kérdőjelezhette meg a bizonyítási eljárás teljeskörüségét. [13] Helytállóan rögzítette a jogerős ítélet azt is, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, ezt a felperes és a kapacitást nyújtó szervezet nyilatkozata kétség kívül alátámasztotta, és okirati bizonyítást is nyert. A konzorciumi tagok egymás közti belső megállapodása alapján ténylegesen végzett munka és az azért való szakmai felelősség két külön kategória, és nem írja felül az együttműködési megállapodásban hivatkozott, a megrendelő felé fennálló egyetemleges felelősséget, amely az együttműködési megállapodás megkötésének időpontjában hatályos régi Ptk. 337. (1) bekezdése szerinti egyetemleges kötelezettségvállalást jelent, ebből következően minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, és a szolgáltatás nem osztható. Helyes következtetésre jutott tehát az elsőfokú bíróság, és a másodfokú bíróság is akkor, amikor kifejtette, hogy egyetemleges kötelezettségvállalás esetén azt a felperesi referenciát, amelynél az egyetemleges felelősségvállalásra tekintettel a szolgáltatás nem volt osztható, az ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia, a felperes ajánlata a Kbt. 74. (1) bekezdés d) pontja alapján nem volt érvénytelenné nyilvánítható. [14] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy a másodfokú bíróság az alperesi beavatkozó fellebbezését teljes körűen elbírálta, az abban felhozott érvelést vizsgálta, és a másodfokú ítélet indokolásában részletes választ adott azokra. Alaptalanul kifogásolta tehát az alperesi beavatkozó azok figyelmen kívül hagyását. [15] Az is megállapítható volt a felülvizsgálati eljárásban, hogy a tényállás feltárása körében hiányosság nem volt észlelhető, azt teljes körűen rögzítette már az elsőfokú, és az azt érdemben helybenhagyó másodfokú ítélet is. [16] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. [18] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria a Pp. 270. (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése és 83. (1) bekezdése alapján kötelezte az alperesi beavatkozót. [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére az alperesi beavatkozó a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése értelmében köteles, amelynek mértéke az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 50. (1) bekezdésének megfelelően alakult. Budapest, 2017. április 18. 7
Dr.Kovács András s.k.a tanács elnöke, Dr.Fekete Idikó s.k.előadó bíró,dr.kovács Ákos s.k.bíró 8