ÓVODÁSKORI FEJLESZTÉS A DIFER MÉRÉS TÜKRÉBEN Munkácsi Ildikó munkacsildi@gmail.com
2 NEVELÉSI INTÉZMÉNY
3 J Á T É K ISMERETEK MEGSZERZÉSE = TANULÁS JÁTSSZ A GYERMEKEDDEL, HOGY SZÍVÉT MEGNYERD! (Guths-Muts) A JÁTÉK MAGA A TANULÁS, AHOL EZ NEM URALKODÓ ELEM, OTT A TANULÁS NEHEZÍTETT, AKADÁLYOZOTT. (Rousseau)
4 AZ ÓVODÁSKOR NÉHÁNY JELLEMZŐJE ÉRZELMEK jelentős szerepe KÉPZELET, FANTÁZIA a megismerő folyamatokban kiemelkedő szerepet játszik GONDOLKODÁS fejlődése: cselekvő szemléletes szemléletes képszerű elvont gondolkodás
5 AZ ÓVODÁSKOR NÉHÁNY JELLEMZŐJE 2. BESZÉD iskolás korra érzéseinek, gondolatainak fontos kifejezési eszköze, és a kapcsolatok kialakításának, működésének legfontosabb eszköze TÁJÉKOZÓDÁS térbeli viszonyok, testtudat SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG spontán tanulási folyamat A képességek fejlődése során minden gyermek ugyanazt az utat járja végig, de begyakorlása, érése gyermekenként különböző.
6 Alapkészségek, alapképességek fejlődése Forrás: Nagy, 2000
7 A fejlesztés feltétele Diagnosztikus mérés (tudjuk, hol áll a gyermek a fejlődésben) Elsajátítási kritériumok (tudjuk, hová szeretnénk eljutni a fejlesztés során) Kritériumorientált, diagnosztikus tesztek
8 DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER Rendkívül jelentős fejlődésbeli különbségek tapasztalhatók az azonos életkorú gyermekek körében az iskolába lépéskor. 3 és fél éves 6 éves 8 és fél éves
9 OKOK? A tanulás egyéni, az adott személyre jellemző folyamat. A személyiség képességeinek fejlődése egyéni eltéréseket mutat. A tanulás eredményességéért a kritikus kognitív képességek fejlettsége a felelős. A kritikus kognitív képességek optimális szintű kifejlettsége több éven át tartó folyamat.
10 DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER (DIFER) o részletes információt nyújt a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről o a mérőanyag tartalma a gyermek alapképességeinek diagnosztizálásában nyújt segítséget o figyelembe veszi a gyermek életkori jellemzőit
11 A mérés módjai o Hosszú nagyon ritkán használjuk o Rövidített minden területről objektív képet kapunk, a fejlesztés alapjául szolgál o Rövid a hét készséget átfogó, szűkített rendszer Az elemi alapkészség-rendszer fejlettségének jelzője Iskolaérettség jelzője
12 DIFER tesztrendszerrel mérhető készségek A tesztrendszer területei - írásmozgás-koordináció - beszédhanghallás - relációszókincs - elemi számolás - tapasztalati következtetés - tapasztalati összefüggésmegértés - szocializáció A tesztrendszer kiegészül - zenei alapképességek - elemi kombinatív képesség - elemi rendszerező képesség
13 A DIFER rendszer mérése o Egyéni vizsgálat o Javasolt tesztfelvétel: minden gyermeknél 3-5 mérési alkalom, a délelőtti órákban, kb. 1 óra. o Összesen 254 feladatelem.
14 Alkalmazási kör Fejlesztés segítéseként: 4 8 éves gyermekek körében normál fejlődés esetén 6 16 éves tanulásban akadályozottak esetén Előszűrőként: tanulási zavar
15 Mérések célja A tanulók fejlesztésének támogatása Értékelés normaorientált Egymáshoz viszonyítjuk a teljesítményeket, a gyermekeket, és rangsoroljuk őket. kritériumorientált Viszonyítási alap az elérendő tudásszint.
16 A fejlődés követése o Adatlap o Feldolgozó program http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/difer/difer_feldolgozo_program
17 A DIFER készségek jellemzői
18 Írásmozgás-koordináció o Az eredményes írástanulás alapvető feltétele. o Fejlődés üteme lassú érés függő fiziológiai fejlődés során a csontok, izmok, idegrostok alkalmassá válnak az írásra. o Direkt, erőltetett fejlesztés károkat okozhat.
19
20 Fejlődése 3 éves kor körül kezdődik, és 6-8 éves korban fejeződik be. A leggyorsabban fejlődők írásmozgáskoordinációjának spontán kifejlődése min. 2, a leglassabban fejlődőké pedig 5 év. Az első osztály végéig a tanulók fele jut el az optimális működési szintre. A középső csoportos óvodások 40%p, a nagycsoportosok 60 %p és az első osztályosok 85 %p-os országos átlaga gyors fejlődésre utal.
21 Az írásmozgás-készség fejlődési szintjei firkálás színezés ráírás másolás LEÍRÁS KÉZÍRÁS
22 Az írásmozgás-koordináció elsajátítási szintjei
23 Írásmozgás-koordináció A fejlettség, az elsajátítás szintjei, a készségfejlődés alapkategóriái. előkészítő kezdő haladó befejező optimális 0 24 % 25 49 % 50 69 % 70 89 % 90 100 %
24
25
26 Fejlesztés Elsősorban az általában vett finommozgás-koordinációt lehet fejleszteni a középső és nagycsoportos óvodások körében. Ennek kiváló eszközei: gyurmázás,az összerakós és kirakós, az építő játékok és minden olyan tevékenység, amely az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósulhat meg. Az ilyen játékokat naponta be kell iktatni, lehetővé kell tenni. Másodsorban íróeszközökkel végzett játékokkal segíthető az írásmozgás-koordináció fejlődése. Rendszeresen lehetővé kell tenni a firkálást, a mindennapi rajzolást.
27
28 Beszédhanghallás o A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele. o A hangokat változó hangkörnyezetben önállóan észlelni tudjuk. o Spontán fejlődő készség az életkorral páthuzamosan fejlődik. o Helyesírás fejlettségét befolyásolja.
29 Beszédhanghallás A készség az életkorral párhuzamosan fejlődik. Fejlődési idejének nagy része az óvodáskor egészére, és a lassabban fejlődők esetében az iskoláskor első két évére esik. Az iskolába lépő gyermekek mintegy 40 %- ának kialakult ez a készsége.
30
31 Beszédhanghallás Elsajátítási szintjei
32
33
34
35 Relációszókincs o A nyelv alapját képezik a relációszavak, melyek ismerete nélkül a nyelv használata megvalósíthatatlan. o A relációszókincs szavai térbeli, időbeli, mennyiségi, hasonlósági, cselekvési viszonyokat fejeznek ki. o Az anyanyelvtanulás folyamatát a környezet is befolyásolja. o Az olvasás- és írástanulás kritikus feltétele.
36 Relációszókincs A magyarban ilyen szerepük van a ragoknak, az igekötőknek is. A relációszókincs ismerete, biztonságos használata nélkül a nyelv használhatatlan. Az iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja a relációszókincset, de jelentős hányaduk e tanulási folyamatnak nem ér a végére. A relációszókincs ismerete az eredményes iskolakezdés egyik kritikus feltétele. Közismert, hogy a gyermekek különböző életkorban kezdenek beszélni. Feltehető, hogy ebben az érési folyamatok is közrejátszanak. Ám az is nyilvánvalónak tűnik, hogy az anyanyelvtanulás folyamatát a környezet is befolyásolja. Ismeretes, hogy a nyelvi közeg nélkül felnövő gyermek nem tanulhat meg beszélni.
37 Relációszókincs A relációszókincs elsajátításának folyamatát a meséléssel lehet segíteni. Ha az óvodásoknak és első osztályosoknak naponta kétszer 2-5 perces meséket olvasunk fel, és a már többször hallott meséről 5-8 perces beszélgetést kezdeményezünk a relációkra rákérdezve, a gyermekektől is kérdéseket kérve, eredményt remélhetünk.
38
39 Relációszókincs Elsajátítási szintjei előkészítő kezdő haladó befejező optimális 0 49 % 50 69 % 70 79 % 80 89 % 90 100 %
40
41
42
43 Elemi számolási készség o Az óvodás- és kisiskoláskor egyik legalapvetőbb készsége. o Százas számkörbeli számlálás (pozitív egész számok sorolása növekvő és csökkenő sorrendben) o Húszas számkörbeli manipulatív számolás (tárgyakkal végzett műveletek) o Tízes számkörbeli számképfelismerés, o Százas számkörbeli számolvasás (számok jelének felismerése)
44 Elemi számolási készség Legkorábban a számlálás indul fejlődésnek (2-3 éves kor). Számok mondókaszerű mondása jellemző. Számok neve és auditív képének memorizálása jelenti az első lépést a számolási készség kialakulása felé. E készségnek a fejlődése évekig tartó, hosszú folyamat. A fejlődés különbségei óvodás- és kisiskolás korban években mérhetőek. Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi fejlettség között szoros kapcsolat áll fenn. E készségnek optimális elsajátítása, begyakorlása elengedhetetlen az eredményes iskolai matematikatanuláshoz.
45
46 Elemi számolási készség Elsajátítási szintjei előkészítő kezdő haladó befejező optimális 0 49 % 50 69 % 70 79 % 80 89 % 90 100 %
47
48
49
50
51 Tapasztalati következtetés o A műveletvégzés kizárólag a gyermek személyes tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít. o Deduktív gondolkodás egyik formája, a gondolkodási képesség egyike. o A készség fejlődése már kisgyermekkorban kezdődik. o A spontán fejlődés nagyobb része az iskoláskor előtti időszakra esik.
52 Tapasztalati következtetés A következtetési sémák megértését és használatát megalapozó nyelvi fordulatok gyakorisága nagymértékben függ a szereplők iskolázottságától. Az iskolába lépők fejlettségét ebből a szempontból elsősorban a szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága befolyásolja.
53 Tapasztalati következtetés tesztje A feladatsor 32 feladatból áll. A két feladatsorban 16-16 feladat szerepel, a feladatok felépítése minden séma esetében hasonlóak. A feladatok két állítással (premissza) kezdődnek. A két állítás alapján kell a gyermekeknek befejezniük a megkezdett harmadik állítást (konklúziót). Minden gyerek csak egy tesztváltozatot old meg, a két változatot véletlenszerűen, váltogatva kell használni. Minden feladat csak egyszer olvasható fel, az ismétlés nem megengedett. Minden olyan választ jónak kell elfogadni, amelyik tartalmazza a helyes kiegészítés elemeit, akkor is, ha ezen kívül a gyerek még mond más elemeket is.
54 Kijelentéslogikai sémák
55 Predikátumlogikai sémák
56
57 Tapasztalati következtetés Elsajátítási szintjei
58
59
60 Tapasztalati összefüggés-megértés o Az iskolai oktatásban az összefüggések sokaságát használjuk. o Az összefüggések kezelése a tudásszerző képesség, így az iskolai eredményes tanulás alapvető feltétele.
61 Tapasztalati összefüggés-megértés 3-4 éves korban rendkívül gyors fejlődéssel szembesülünk. A nagycsoportos óvodások fejlődése 10 %p Fejlődése spontán folyamat: a környezetben, a szociális közegben, a mesékben előforduló összefüggések hatására alakul. Szélsőségesen nagy különbségek alakulnak ki az azonos életkorúak között
62
63
64 Tapasztalati összefüggés-megértés Elsajátítási szintjei
65
66
67
68 Szocializáció o A szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. o A szocialitás olyan tartalmait mérjük, amelyek az óvodai és elemi iskolai szociális lét alapját képezik Kapcsolatfelvétel Társakhoz, pedagógushoz való viszonyulás Feladatvállalás Feladattartás Erkölcsi érzék
69 Mi hat a gyermek szociális fejlődésére? CSALÁD érzelmi kapcsolatok szülői minták és értékek szülők szociális kompetenciája anya gyerek kötődése
70 Szocializáció A szociális alapkészségek fejlődésének jelentős része óvodás korban zajlik. szabad foglalkozás, játék, csoportos együttlét, együttcselekvés, együttműködés
71 Szocializáció Feladatvállalás mások által kért, elvárt tevékenységek elvégzése középső csoport végén 80 %p Feladattartás elvárt és vállalt feladat elvégzése Óvodáskorú gyermek 5-15 percig képes belefeledkezve játszani, tevékenységet végezni, mely folyamatosan megújuló motivációt működtet. Erkölcsi érzék a szociális aktivitás értékének és mértékének megítélése Értékelő beszélgetés
72
73
74
75
76 Alapkészség index Ez a mutató a készségek optimális begyakorlását felvállaló kritériumorientált fejlesztés egyik legfontosabb és legátfogóbb mutatója. Emellett az iskolaérettség megbízható kifejezője is.
77
78
79
80
81 mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk. (Weöres Sándor) KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!