DIAGNOSZTIKA A GYAKORLATBAN

Átírás

1 DIAGNOSZTIKA A GYAKORLATBAN november Schmidt Márta gyógypedagógus

2 ISKOLAÉRETTSÉG A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. (1) bekezdés szerint: "Magyarországon az e törvényben meghatározottak szerint minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ tanítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

3 ISKOLAÉRETTSÉG évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 45. (2) bekezdés: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

4 ISKOLAÉRETTSÉG A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankötelezettség megállapításáról: 21. (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,

5 ISKOLAÉRETTSÉG c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

6 ISKOLAÉRETTSÉG VIZSGÁLAT: A csoportos pedagógia vizsgálat során kiscsoportban, közösségi helyzetben kell megoldani a feladatokat a gyermeknek, melynek során vizsgáljuk a munkaérettséget, az ábrázolási- és kifejezési készséget, a mennyiségfogalom kialakultságát, a látás- és hallás utáni (vizuális és akusztikus) emlékezetet. A pszichológiai vizsgálat alkalmával megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, a feladathelyzetbe való bevonódási készségét, az általános tájékozottságot, a téri -és idői tájékozódást, a beszédkészséget, a gondolkodási sajátosságokat, a verbális- és vizuális emlékezetet és a grafomotoros készséget.

7 DIFER Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 2002 Az alapkészségek elsajátítási folyamatának feltérképezése Előzmény: PREFER Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 1986/1990 felhasználásával, átdolgozásával készült, + új tesztek

8 ALAPKÉSZSÉGEK ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ KÉSZSÉGE BESZÉDHANGHALLÁS KÉSZSÉGE RELÁCIÓSZÓKINCS ELEMI SZÁMOLÁS TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-MEGÉRTÉS SZOCIALITÁS

9 MAI GYAKORLAT LASSABBAN ÉRNEK KEVÉSBÉ MOTIVÁLTAK AZONOS ÉVFOLYAMON SZÉLSŐSÉGES KÜLÖNBSÉGEK FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉG: 6 ÉVES KORBAN 5 ÉVNYI IS LEHET!!! FEJLESZTÉS

10 Egyéni különbségek Tudni kell: Melyek a fejlesztendő alapkészségek Értékelő eszközök Optimális elsajátítás jellemzői Oda vezető út állomásai Személyiség működése, fejlődésének feltételei

11 SZEMÉLYISÉG Alapmotívumok: szokások,attitűdök, meggyőződések, magunkévá fogadott értékek, tanult értékek Alapkészségek, Alapképességek, Alapismeretek.

12 ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Az írás elsajátítását a kéz ún. finommotorikájának koordinációja teszi lehetővé. Feltétele: a megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevéve szigetelje 5-8 év alatt valósul meg

13 ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ A finommozgás sajátos változata, kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése, a szem-kéz kooordináció segítségével a leírást szabályozza. Az írástanítás alapvető feltétele

14 ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ

15 ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Értékelés: Tartalom: egyértelműen felismerhető Elhelyezés: 4 mm, 45 fok Méret: 1 mm-rel sem hosszabb, rövidebb

16 ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Átlag: Középső csoport: 45%p Nagycsoport: 60%p 1. o. : 85%p 3. o. : 88%p ISKOLAÉRETTSÉG???

17 ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ Fejlesztés: finommozgás-koordináció óvoda! Eszköze: Gyurmázás, Összerakós, kirakós, építős játékok Íróeszközzel végzett játékok, Minden olyan játék, ami az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósul meg. Napi szinten!!!

18 BESZÉDHANGHALLÁS Spontán fejlődő készség Lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat változó környezetben, önállóan észlelni tudjuk Közreműködik a beszédészlelés során a tiszta hangejtésben, a szavakat alkotó hangsorok differenciálásában, a szó értelmezésében A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele

19 BESZÉDHANGHALLÁS Beszédhangok megkülönböztetése: tulajdonságaik alapján; A beérkező jeleket elemezzük, alkotóelemeire bontjuk, azonosságokat, különbségeket állapítunk meg

20 BESZÉDHANGHALLÁS A percepciós folyamat során a beszédhangokat a beszédben, olvasásban, írásban egymástól megkülönböztetjük; nehézség: a beszédhangok képzési módjából, sajátosságaiból fakad. Jellemző jegyek: képzés helye, zöngésség, időtartam, képzési módja, hangkihallás.

21 BESZÉDHANGHALLÁS Az életkorral párhuzamosan fejlődik, Iskolakezdet: 40 % - kialakulatlan készség Felismerési zavar: diszkriminációs tévedésekhez vezet. Oka lehet: beszédrendellenességek, és az olvasás, helyesírás zavarainak, gyengeségeinek

22 BESZÉDHANGHALLÁS Teszt: 54 p = 100%p 1 rövid és 1 hosszabb változat, mindegyikben 3 szubteszt található 1. szubteszt: váltóhangos szópárok 2. szubteszt: azt méri, hogy a gyerek a folyamatos beszédben mennyire hallja tisztán a beszédhangokat, ejtés helyessége 3. szubteszt: oppozíciós szópárok, azonosságot, eltérést kell észrevennie

23 BESZÉDHANGHALLÁS Átlag: Középső csoport: 83 %p Nagycsoport: 89 %p 1. o : 94%p 3. o. : 98%p Magyar nyelv sajátosságai: torzítások, módosulások, hasonulások, időtartam..

24 BESZÉDHANGHALLÁS A fejlődés 3-4 éves korban kezdődik, Szükség van e készségre az olvasás-írás tanulás során, amikor a hangokat megkülönböztetni, rögzíteni, felidézni, hangsorba téve értelmezni kell. A helyes olvasás feltétele ISKOLAÉRETTSÉG???

25 BESZÉDHANGHALLÁS Zavara: Betűfelismerési nehézség, Cserék, szóértési zavarok Olvasási, írászavar: tanulási zavar szindróma Tiszta ejtés 5 év: 30% beszédhibás logopédia; beszédszervi rendellenesség

26 BESZÉDHANGHALLÁS Fejlesztés: készség felmérése, hangoztatás, felismerés, differenciálás A beszédhanghallás fejlettsége befolyásolja: nyelvi működéseink színvonalát: közlés, befogadás, szóbeli és írásbeli jelrendszerét, olvasás-és írástanítást.

27 RELÁCIÓSZÓKINCS Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, relációszókincs jellemzi. Dolgok, tulajdonságok, folyamatok közti viszonyokat fejeznek ki. Ilyen szerepük van a ragoknak, igekötőknek is. A relációszókincs ismerete, biztonságos alkalmazása nélkül a nyelv használhatatlan.

28 RELÁCIÓSZÓKINCS Iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja, de jelentős hányaduk nem ér a fejlődés végére; leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, nem, vagy nehezen értik, amit társaik, és a pedagógusok beszélnek. Nem tárgyi tudás a hiányosság! Nehezen behozható hátrány!

29 RELÁCIÓSZÓKINCS Teszt: Térbeli viszony megmutatása, Mennyiség felismerése, Cselekvés igekötővel, Időbeli helyzet, Hasonlósági viszony 4 változat

30 RELÁCIÓSZÓKINCS Értékelés: Max. 24p = 100%p Középső csoport:69 %p Nagycsoport: 82 %p 1. o.: 89 %p 3. o.: 97 %p

31 RELÁCIÓSZÓKINCS Iskolakezdés: 50 % - hiányos relációszókincs; életre szólóan lemaradnak a többiektől Különböző fejlettség oka: Lassúbb érés, Környezeti hatás, Nyelvi közeg intenzitása Megoldás: MESE!!! ISKOLAÉRETTSÉG???

32 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG Tartalmaz: Százas számkörben számlálást, Húszas számkörben manipulatív számolást, Tízes számkörben számképfelismerést, Százas számkörben számolvasást.

33 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG Fejlődés indulása: 2-3 éves korban Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi fejlettség közt szoros kapcsolat áll fenn. Előny: 20-as, 100-as számköri ismerettel ül az iskolapadba. Az elemi számolási készség optimális elsajátítása, begyakorlása feltétele az iskolai matematika tanulásához. Behozhatatlan hátrány a hiánya!!! Iskolaérettség!!!

34 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG Teszt: 20 db azonos színű, méretű pálcika 6 lépés: az elemi számolási készség 6 összetevőjét tárja fel 1-3: számlálás 4-6: tárgyakkal végezhető alapvető matematikai művelet, számfelismerés, számolvasás

35 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG - SZÁMLÁLÁS Optimálisan fejlett számlálási készség esetén a számok sorrendje automatizálódik. Egy szám felidézi a rá következő számot. És a számlálás tetszőleges helyen kezdhető, megszakítható. Ovi: 5, 10, 20-as számkörben mozog a gyerek A magyarban a számok megnevezésében ciklikus ismétlődések, szabályosság figyelhető meg. 20 alatti számok: memória, 20 feletti: átlépések kritikus pont!

36 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG - SZÁMLÁLÁS Teszt: 1. Számlálás 21-ig ez fejlődik a leggyorsabban 2. Számkörök átlépése az 1 pont a feltétele, csak, ha elsajátította 3. Számlálás visszafelé lassabban fejlődik

37 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG - MENNYISÉG 4-5. rész: Számosságot vizsgál 4.: manipulatív számolás: kiszámolás, hozzászámolás, elvétel, bontás, csoportosítás 5.: számképfelismerés óvoda! 6. Számok jelének felismerése

38 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG Értékelés: 58 p = 100 %p Középső csoport: 55 %p Nagycsoport: 78 %p 1. o: 88 %p 3. o. : 98 %p

39 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG Az elemi számolási készség az óvodás kisiskolás kor egyik legalapvetőbb készsége, ami mind az általános értelmi fejlődésben, mind az iskolai matematika tanulásban fontos szerepet játszik. Befolyásolja: életkori érés, óvodai fejlesztés Az elemi számolási készség fejleszthető a leghatékonyabban!!! ISKOLAÉRETTSÉG!!!

40 TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS A deduktív következtetés, a kijelentés, és a predikátumlogika (helyes következtetés) alapvető deduktív sémáinak használata az ún. kritikus kognitív készségek egyike. Iskola- tapasztalati következtetés szükséges!nem érti, nem tudja használni: Akadályozhatja a hallott vagy olvasott szöveg értését, Nehezíti a tanári magyarázat és a tk-i szövegek, tanítás megértését. Fejlettségét meghatározza: szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága

41 TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS Teszt: Alkalmas a tanulók fejlődésének folyamatos nyomonkövetésére, diagnosztizálásra, A gyerek fejlettségének meghatározására, A fejlesztés feladatai meghatározhatók. 32 feladat = 2*16

42 TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS Értékelés: Középső csoport: 50 %p Nagycsoport: 59 %p 1. o. : 75 %p 3. o. : 80 %p Spontán fejlődés: Óvoda Tapasztalati következtetés értelmező szintű következtetés!

43 TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS Fejlesztés: Kötetlen, vagy tanórai beszélgetés Olvasás Tananyag feldolgozása közben elvégzett gyakorlatok Tanórai tevékenység közben!!!

44 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS Az összefüggések megismerésének, megértésének, alkalmazásának készségei a tudásmező képesség az iskolai eredményesség, és az életminőség alapvető feltétele. Összefüggések jellemzői: feltétel, annak velejárója, és a köztük lévő viszony

45 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS Csoportosítása: Adott feltétel esetén: csak akkor feltételű szükségszeren összefügg, Más feltétel esetén is fennállhat: nem csak akkor feltételű nem mindig, nem biztosan, valószínű, hogy összefügg.

46 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS A feltétel és a velejárója közti viszony lehet: Okság: ha a feltétel kiváltja, aktiválja a velejáróját Feltétel = ok; velejáró = okozat Együttjárás: ha a feltétel nem oka a velejárónak feltétel és velejárója felcserélhető.

47 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS 4-8 éves gyerekek: elemi feltétel, velejárója Később: egyszerű összefüggés több feltétel, és/vagy több velejáró Összetett összefüggés: több feltétel vagy/és több velejáró vagylagos Komplex összefüggés

48 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS Értékelés: összefüggés-megértési készség fejlettsége Középső csoport: 64 %p Nagycsoport: 74 %p 1. o. : 78 %p 3. o. : 83 %p

49 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS Ha e készség fejletlen: Reménytelen helyzetbe kerül, Alig képes bármit megérteni és alkalmazni abból, az iskolában hall. A fejlődés spontán folyamat. A környezetben, szoc. közegben, mesékben, tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul ki!

50 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS- MEGÉRTÉS Fejlesztés: 4-8 éves korban szándékos fejlesztés Mesék, Elbeszélésszerű környezetismeretek, Köznyelvi szintű beszélgetés az összefüggés 3 összetevőjére vonatkozóan (feltétel, velejáró, viszony).

51 SZOCIALITÁS A csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, továbbá a személyiség szociális kompetenciája (szociális motívum-, minta-, szokás-, készség-, képesség-, és ismeretrendszere), valamint a személyiség szociális aktivitása, viselkedése.

52 SZOCIALITÁS Szocialitás fejlettsége: Antiszocialitás, Lojalitás, Proszocialitás.

53 SZOCIALITÁS Teszt összetevői: Kapcsolatfelvétel, Társas viszonyulás, Feladatvállalás, Feladattartás, erkölcsi érzék

54 SZOCIALITÁS 4-8 éves gyerekek: családi kötődés, kapcsolatfelvétel a társakhoz, pedagógusokhoz való viszonyulás szintje, feladatvállalás, feladattartás, elemi szintű erkölcsi érzék.

55 SZOCIALITÁS Teszt: 1 csoportos vizsgálat 5 egyéni vizsgálat, 3 alkalom Történetek témája: lopás, együttérzés, erőszak, károkozás, együttműködés. Erkölcsi érzék fejlettségét mutatja.

56 SZOCIALITÁS Feladatvállalás- és hajlandóság értékelése Feladattartás 3 alkalom után: kitartás, érzelmi viszonyulás, koncentráció 24 pontozás: 120 p = 100 %p a szociális kompetencia elemi szintű fejlettségét mutatja.

57 SZOCIALITÁS Átlag: Középső csoport: 72 %p Nagycsoport: 71 %p 1. o. : 77 %p 3. o. : 77 %p

58 SZOCIALITÁS 3 éves korig öröklött motívumok szabályozzák a gyerekek viselkedését (anyanyelv, járás, kommunikáció) Óvoda beszoktatás Iskolába lépés újabb szociális szokások, kül. Fejlettség Szociálisan éretlenek év óvoda!!!

59 SZOCIALITÁS Óvoda alkalom a gyakorlásra Iskola tanórák alatt mellőzniük kell a kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott! Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok. ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!

60 SZOCIALITÁS Óvoda alkalom a gyakorlásra Iskola tanórák alatt mellőzniük kell a kapcsolatfelvételt a társaikkal, a pedagógussal kezdeményezett kapcsolatfelvétel szabályozott! Fejlesztés: értékelő beszélgetés, mesék, cselekményes történetek, olvasmányok. ERKÖLCSI TUDATOSSÁG!!!

61 Összegzés Alapkészség-index: AKI a 7 készség százalékpontban megadott fejlettségének átlaga. Jelöli: Az alapkészségek elsajátításának mértékét, Mennyit kell még fejlődnie, Értelmi fejlettség általános mutatója ISKOLAÉRETTSÉG kifejezője!!!

62 Összegzés Átlag: Középső csoport: 62 %p Nagycsoport: 75 %p 1. o. : 83 %p 3. o. : 89 %p

63 Összegzés A fejlődés jelentős része mind a 7 készség esetén az iskola előtti időszakra esik. Alapkészségek elsajátítása jelentős egyéni különbség A 7 alapkészség fejlettsége gyermekenként más-más. Az alapkészségek fejlődése nem független egymástól!

64 Összegzés Alapkészségek intelligencia összefüggései Szoros kapcsolat Az alapkészségek fejlettsége tükrözi az értelem általános fejlettségét Segíti a fejlesztést: kritériumpedagógia Fejlesztés: Óvoda kezében döntően átfogó óvodai fejlesztés!

65 Köszönöm a figyelmet!