Ajánlások a bértárgyalásokra való felkészüléshez 2019

Ajánlások a bértárgyalásokra való felkészüléshez 2019 Az idei évben folytatódik a világgazdaság kibocsátásának növekedése, ugyanakkor a kilátásokat övező kockázatok emelkedtek. Az OECD az idei évre 3,8%-os globális bővülést prognosztizál. A globális infláció enyhén tovább emelkedett, azonban a maginflációs mutatók változatlanul mérsékelt szinten alakultak. Az Egyesült Államok növekedése gyorsult, miközben a kínai gazdaság dinamikus bővülése fennmaradt. Az eurozóna gazdasági növekedése folytatódott, ugyanakkor az előretekintő konjunktúraindikátorok tovább mérséklődtek a nyári hónapokban. A Visegrádi régió az Európai Unió növekedési centruma maradt. Letöltés [535.49 KB] A Munkástanácsok közgazdasági és jogi elemzése a cafeteria elemek tervezett átalakításáról A Munkástanácsok Országos Szövetsége határozott álláspontja, hogy a tervezett változások nem járhatnak együtt azzal, hogy a munkavállalók jövedelme bármilyen módon csökkenjen. A szervezet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottsága hétfői ülését követően alakítja ki álláspontját. 1. A cafeteria rendszer 2018-ban érvényben lévő szabályai

A cafeteria elemek (béren kívüli juttatások) adómértékei a szociális hozzájárulási adó mértékének 19,5 százalékra történő csökkenése miatt idén a 2017-es 43,66%-os munkáltatói teherről 40,77%-ra mérséklődött. E miatt egy sor cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak a munkavállalók. A gyakran használt adómentes juttatások köre megmaradt, sőt némileg bővült 2018-ban. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások 2018-ban is a már ismert szabályok szerint adhatók. 2017-ben bekerült az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás, melynek keretében a távolabb lakók albérletét támogathatja a munkáltató. 2018-ban azonban tovább bővülnek az ehhez kapcsolódó lehetőségek. Míg 2017-ben kizárólag a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók esetén lehet élni az adómentességgel, addig 2018-ban már a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók is kaphatják ezt a juttatást. Ráadásul ez az adómentes része 2018-ban már akár havonta tavalyi 40% után a minimálbér 60 százalékát is elérheti a foglalkoztatás első két évében. A minimálbér növekedésével idén már 82 800 forintig terjedhet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke. A jelenlegi szabályok szerint az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százaléka lehet, majd még egy évig 20 százalékáig terjedhet havonta az adómentes juttatás. A mobilitási célú lakhatási támogatás fontos feltétele 2018- ban, hogy a dolgozó a folyósítás időszakában és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban ne rendelkezzen olyan lakás 50 százalékos mértéket tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, ami a munkavégzés helyéhez közelebb van, mint 60 kilométer és onnan a tömegközlekedéssel való napi oda-vissza utazás kevesebb, mint 3 óra. Béren kívüli juttatások

2018-ban is a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. Így a teljes közteher ezekre a juttatásokra maradt 34,22%. Ebben a körben Széchenyi Pihenő Kártya kapható majd az ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint 100.000 Ft értékig pénzösszeg kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen kedvező közterhekkel. Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450.000 Ft a közszférában 200.000 Ft lesz adható (a keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak). Cafeteria elem Közteher 2018-ban Munkahelyi étkeztetés Korlátozás nélkül, 40,71% Vállalati üdültetés Korlátozás nélkül, 40,71% Erzsébet utalvány Korlátozás nélkül, 40,71% Helyi bérlet A bérlet ellenértékéig, 40,71% Iskolakezdési támogatás Korlátozás nélkül, 40,71% Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Egészségpénztár hozzájárulás Ajándékutalvány Készpénz kifizetés cafeteriában Korlátozás nélkül, 40,71% Korlátozás nélkül, 40,71% Évente háromszor adható, a minimálbér 10 százalékáig, 40,71% Évente 100 000 Ft-ig 34,22%

Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla Sportrendezvényre szóló belépő Kulturális belépő Óvoda, bölcsőde költségének térítése Mobilitás célú lakhatási támogatás Lakáshitel támogatás Kockázati biztosítás Évente 150 000 Ft-ig 34,22% Évente 225 000 Ft-ig 34,22% Évente 75 000 Ft-ig 34,22% Korlátozás nélkül adómentes Évente 50 000 Ft-ig adómentes Költségek mértékéig adómentes A feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 60/40/20 százalékáig adómentes Maximum 5 millió forint 5 évre elosztva adómentes Havonta a minimálbér 30%-ig adómentes Minimálbér 20%-áig Diákhitel törlesztés adómentes, 2018-ban maximum támogatása 27 600 Ft lehet havonta ez az összeg. A cafeteria juttatás után nem képződik nyugdíj és táppénz alap, csak akkor, ha a juttatás az önkéntes nyugdíj pénztárat gyarapítja, vagy kockázati egészségbiztosításra fordítják. A cafeteria rendszer költségvetési hatásai 2015-ös adatok alapján közel 1,5 millió munkavállaló részesül cafeteriában. Az Objektív Kutatóintézet adatai szerint a munkáltatók 2015-ben 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe. Felmérésük alapján egy

munkavállaló évi nettó 268 ezer forintos cafeteriakeretet használt fel, ennek a munkaadókat érintő bruttó összege pedig 360 ezer forint. A cafeteria szektor a kártyakibocsátókkal, az utalványforgalmazókkal, az egészség-, nyugdíj-, önsegélyező pénztárakkal, a tanácsadókkal a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. Ez 2015-ös GDP adatok alapján 525 milliárd forintot jelentett. Forrás: Objektív Kutatóintézet A munkáltatóknak nemcsak a kedvezőbb adózási feltételek miatt éri meg a cafeteria elemek használata, hanem a munkavállaló motivációjuk, lojalitásuk erősítéséhez is hozzájárul. Nyugdíjjal kapcsolatos aggodalmak A cafeteriával szemben gyakran hozzák ellenérvként, hogy nem növeli a majdani nyugdíjat és táppénz sem jár utána. Magyarországon kiemelt feladat kellene, hogy legyen a munkavállalók hosszú távú gondolkodásának, az öngondoskodási szándékuk erősítése. Ennek felismerése azért fontos, mert ha például egy béremelést cafeteriában nyújtanak, a dolgozó a kereten belül Erzsébet utalványt kér, majd az utalvány felhasználásából felszabaduló összeggel a emelheti nyugdíjcélú megtakarítását, ami után ráadásul akár 20 százalékos adókedvezményt is igénybe vehet. 2. A jövő évi drasztikus változások nemzetgazdasági hatásai Munkavállalókra gyakorolt hatások Az Kutatóintézet felmérését alapul véve évi 360 000 forintos munkaadói költség mellett az alábbi jövedelmek keletkeznek a munkavállalónál: Munkaadó Munkavállaló Cafeteria elem költsége jövedelme ft/hó ft/év ft/év Szép-kártya 360 000 268 000 22 330

Lakhatási támogatás Nyugdíjpénztári hozzájárulás 360 000 360 000 30 000 360 000 264 500 22 040 Munkabér 360 000 198 000 16 500 Ez alapján jól látható, hogy ha munkabérként kívánják valakinek családi adókedvezmény nélkül kifizetni például a lakhatási támogatását, akkor a munkavállaló havonta 13 500 forinttal, évente pedig 162 000 forinttal jár rosszabbul. A KSH legfrissebb adatai szerint a Magyarországon a nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 226 500 forint volt. A bemutatott példa alapján egy áltagos jövedelmű munkavállaló a változtatást követően egy év alatt éves munkabérének közel 6%- át veszítheti el. Abban az esetben. ha Szép-kártyán kapja meg az összeget, akkor havonta 7 670, évente pedig 92 000 forinttal kap kevesebbet. Ez az éves bérének közel 3,4%-a. Egyszerűbben A Szép-kártyán, illetve a bölcsődei és az óvodai ellátás után járó juttatások kedvezményes kulcsain kívül minden egyéb elem bérként fog adózni a 2019-es költségvetési tervezet szerint. Ennek egyértelmű vesztesei a munkavállalók lehetnek, hiszen ha jelenleg béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó, Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74,5 forintot kap meg, iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et. Ha bérként számfejtjük, akkor pedig 55 forint lesz belőle, a gyakorlatban tehát kevesebb pénzt kapnak meg a dolgozók azoknál a cégeknél, ahol nem nyúlnak az eddigi cafeteriakerethez. Költségvetési hatások

A költségvetés számára az átlagos 360 000 forintos munkaadói ráfordítás a 1,5 millió cafeteriában részesülő munkavállaló számára bérként való kifizetése közel 100 milliárd forint többletbevételt jelentene. Miután a Szép-kártya megmarad, így ez a maximum összeg becslésem szerint legfeljebb 30 milliárd forint körül alakulhat. Ami jelentéktelen összeg a 19 580 milliárd forintos tervezett államháztartási bevétellel szemben. A magyar gazdaság számára a cafetria elemek közül a legnagyobb hozzáadott értéket vélhetően a Szép-kártya adja. A belföldi turizmus, a szálláshely szolgáltatók, a vendéglátóhelyek, a fürdők fellélegezhetnek, hiszen esetükben a rendszer még kedvezően is változik. A Széchenyi Pihenőkártyán adható juttatásnak megmaradnak a keretösszegei és a felhasználási területei, a közterhe viszont 34,22 százalékról 29 százalékra csökkenne. Rosszul járhatnak viszont az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak is, amelyek beérkező befizetéseik jelentős részét szintén a munkáltatók által adott cafeteria juttatásokból szerzik. 3. Összegzés A kormány a cafeteria rendszert érintő döntése nemzetgazdasági szempontból nem szükséges. A költségvetési alapfolyamatok nem indokolják, nem igénylik a beavatkozást. A jelenlegi információk alapján a költségvetésnek érdemi többletbevétele nem keletkezik az átalakításból. A legnagyobb vesztesek a munkavállalók lehetnek. Esetükben jellemzően 3-6% közötti nettóbér csökkenés is bekövetkezhet, ami erodálja az elmúlt évek béremelkedéssel kapcsolatos erőfeszítéseit, eredményeit. Nem kizárt, hogy a döntéshozók ezzel a lépéssel a belföldi turizmust szeretnék jelentősen támogatni. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években egyes gazdasági/politikai érdekkörök befolyása jelentősen megnőtt az idegenforgalomban.

Összefoglaló a Cafetéria rendszer főbb változásairól 2018-06- 21 2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. *** 1. Béren kívüli juttatások és Egyes meghatározott juttatások A munkavállalók részére adható béren kívüli juttatások (71. ) és egyes ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtható egyes meghatározott juttatások (70. ) körét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv. ) szabályozza. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. ), valamint a béren kívüli juttatások (71. ) után az adó a kifizetőt terheli, ezért a munkáltatók részére az ilyen jogcímen a keretösszeg erejéig teljesített kifizetések adózási szempontból kedvezőbben minősültek (cikk a módosítás előtti állapotokról: http://www.bdo.hu/hu-hu/aktualitasok/cafeteria-2018 ). A Varga Mihály pénzügyminszter által a Parlament elé 2018. júniusában benyújtott T/625. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Mód tv. ) (http://www.parlament.hu/irom41/00625/00625.pdf ) (a törvény módosítások 1-10. oldalig, a részletes indokolás 119-126. oldalig) jelentősen átalakítja a béren kívüli juttatások rendszerét, gyakorlatilag a SZÉP kártyát hagyva kedvezményes cafetéria elemként. Ennek alapján: megszűnik a 71. (a) pontjában foglalt százezer forint éves keretösszeg juttatásának lehetősége (készpénz cafetéria) (lásd Módtv. 14. és részletes indokolás 14. ).

hatályon kívül helyezésre kerül a 2016. december 31-i hatályos 71. feltételek szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásoknak (2016. december 31-ét követően) egyes meghatározott juttatásként biztosíthatóságára vonatkozó rendelkezés. (Szjtv. 89. (6) bekezdése, hatályon kívül helyezi a Módtv. 18. ). Ez a változás azért jelentős, mert a korábbi (2017. 01.01. előtti) béren kívüli juttatásokat jelenleg magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató, mely lehetőség 2019. januárjától megszűnik. (egységes 19,5% szocho lesz 2019. 01.01-től lásd lentebb.) hatályon kívül helyezésre kerül a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltételeit meghatározó rendelkezés (1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja és 9. pont 9.3. alpontja). hatályon kívül helyezésre kerül a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételeit meghatározó rendelkezés (1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja és 9. pont 9.7. alpontja) hatályon kívül helyezésre kerül a kockázati biztosítás más személy által megfizetett díjának adómentességét meghatározó rendelkezés (1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja) hatályon kívül helyezésre kerül a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet szerinti hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás, a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig. (A Módtv. erre csak, mint a diákhitel törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás hivatkozik) (1. számú melléklet 7. pont

7.38. alpont b) pontja) hatályon kívül helyezésre kerül a sportrendezvényekre szóló belépők és a kulturális utalványok (ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást) adómentessége. (1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja). Kedvezményként értékelhető azonban, hogy 2019-től a béren kívüli juttatások esetén az adóalap mértéke a juttatás értéke lesz, nem pedig a jövedelem 1,18-szorosa. (Módtv. 13., Szja Tv. 69. (1) és (2) bekezdések). A fentiek alapján megállapítható, hogy egyrészt egyszerűsödni fog a cafetéria rendszer, mivel a korábbi adómentes juttatások a megszünő adómentességek következtében vélhetőleg sokkal kevésbé lesznek vonzóak a munkáltatók részére. A kormány kommunikált célja a módosításokkal az adórendszer egyszerűsítése, a béren kívüli juttatások SZÉP-kártyára történő irányítása, valamint a béremelések további támogatása. 2. Szociális hozzájárulási adó ( Szochó ) A Kormány 2018.06.19. napján T/627. szám (http://www.parlament.hu/irom41/00627/00627.pdf ) alatt benyújtotta a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot, amely szintén érinti a béren kívüli juttatások körét. Az 1. (4) bekezdése alapján adófizetési kötelezettség terheli a béren kívüli juttatásokat és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. A 2. (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, az 1. (4) bekezdésben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka. /Mentesülés eseteit az 5. szabályazza, így pl. 5. (1) bek. g) pont alapján a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel nem kell megfizetnie. A törvényjavaslat összevonja a szociális hozzájárulási adót és

az egészségügyi hozzájárulást, ezért a korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek, mint amilyenek a béren kívüli juttatások, vagy egyéb meghatározott juttatások a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek majd. Hasznos cikkek a módosítással kapcsolatban: https://ado.hu/rovatok/ado/adocsomag-vege-a-cafeterianak http://168ora.hu/itthon/szinte-minden-cafeteria-megszunik-jovo re-csak-a-szep-kartya-marad-151746 Jelenlegi cafetéria rendszer: http://www.bdo.hu/hu-hu/aktualitasok/cafeteria-2018 Munkáltatói kedvezmények A bértárgyalásokra készülve nem árt tudni milyen kedvezményeket élveznek a munkáltatók a különböző dolgozói csoportok foglalkoztatása esetén. 1. 2013-ban érvényben marad az alacsony bérű dolgozók után a munkáltatókat megillető bérköltség kompenzáció. Igaz a kompenzáció mértéke a tavalyi évinél alacsonyabb, de akkor is jár, ha a munkáltató nem hajt végre béremelést az érintett dolgozók körében. A legmagasabb kedvezményt, 10 000-12 000 Ft/hó összegben a 60 000 80 000 Ft-os, (részmunkaidős) dolgozók esetében érhet el a

munkáltató. A bruttó 130 000 Ft-os bérszint fölött azonban megszűnik a járulék kedvezmény. A bértárgyalás során indokolt számításokat kérni arról, hogy a fennmaradó bérkompenzáció igénybevétele fejében végrehajt-e béremelést a munkáltató? 2. Belépnek ugyanakkor újfajta továbbra is a munkáltatók foglalkoztatási költségeit csökkentő, azaz nyereségüket növelő járulékkedvezmények többféle munkavállalói csoport alkalmazása esetén, függetlenül attól, hogy már meglevő, vagy újonnan belépő dolgozókról van-e szó? A kormány által támogatott csoportokba tartozó munkavállalók alkalmazása esetén havonta minimum 16 000, de akár 28 500 forint bérköltséget is megspórolhat a munkáltató. A január elsején hatályba lépett rendelkezések szerint: 1. a 25 év alatti, illetve az 55 éven felüli munkavállalók esetében a teljes munkabérre vetített 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthetik a munkáltatók 2. ugyanez vonatkozik a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók alkalmazására is. Változás, hogy korábban a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatását szolgálta célzott kedvezmény, januártól már nem a végzettség, hanem a végzett munka számít. A támogatott munkaköröket a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1- jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportja sorolja fel. Ide tartoznak például a takarítók, a rakodómunkások, az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kisegítők 3. a 25 évnél fiatalabb munkavállaló pályakezdő a foglalkoztatás első két évében a teljes munkabérre vetített 27 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkenthető a bruttó munkabér, de legfeljebb 100

3. ezer forint 27 százalékával. 4. a tartósan álláskereső személy, valamint a gyedről, gyesről, a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően visszatérők után a foglalkoztatás első két évében a teljes munkabérre vetített 27 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkenthető a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával, a harmadik évben a 14,5 százalékával. Végül a kisvállalati körben (a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, maximum 500 millió Ft. árbevételű vállalkozások) lesz alkalmazható az egységesen 16%-os adókulcs, amely szintén a vállalkozás élőmunka terheit váltja ki legnagyobb mértékben a szochót és a szakképzési hozzájárulást. Az élőmunka járulékterhe így 28,5 %-ról 16%-ra csökken. Ez az adózás különösen a munkaigényes szektorok vállalkozóinak éri meg. Leginkább ott előnyos, ahol a bérköltségek legalább az árbevétel 30%-át érik el. Sokféle új kedvezményt élvezhetnek tehát a munkáltatók 2013- ban, leginkább a munkahely teremtés-megőrzés érdekében. Érdemes odafigyelni arra, hogy ismerik-e, élnek-e a munkaáltatók a kedvezményekkel? Az elsődleges cél természetesen az, hogy a kedvezmények felhasználásával bővítsék a foglalkoztatást, de legalábbis megőrizzék annak jelenlegi szintjét. Ha azonban nem a foglalkoztatás érdekében használják fel őket (pl. létszámot építenek le), akkor azt is meg kell vizsgálni, megoszthatók-e ezek a kedvezmények a munkavállalókkal? A kedvezmények ugyanis a maradó foglalkoztatottak után is érvényesíthetők, azaz ekkor teljes egészében a munkáltató nyereségét növelik.

Létminimum [gview file= http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2016/02/a-lé tminimumról-kiadott-ksh-kiadvány.docx height= 300px width= 60% save= 1 ] [gview file= http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2016/02/ksh- 2013-1-név.docx height= 300px width= 60% save= 1 ] [gview file= http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2016/02/szak szervezeti-szempontok.docx height= 300px width= 60% save= 1 ] Ajánlások a bértárgyalásokra való felkészüléshez 2018. Gazdasági helyzetkép 2018-ban Az idei évben is folytatódhat a dinamikus gazdasági növekedés, a bővülés mértéke a tavalyihoz hasonlóan 4% körül alakulhat. A növekedés egyik motorja továbbra is a belső kereslet élénkülése lehet. A fogyasztás további felpörgéséhez a dinamikus reálbér-emelkedés, a magas nettó pénzügyi vagyon, a lakossági hitelezés élénkülése egyaránt hozzájárulnak. A lakossági fogyasztás évek óta tartó emelkedését a fogyasztói bizalom erősödése is segíti. A gazdaság növekedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is tovább mérséklődhet, akár tartósan 4% alá kerülhet. Idén a

bérdinamika lassulása következhet a tavalyi évtől elmaradó mértékű minimálbér- és garantált bérminimum emelkedés miatt, azonban a tovább csökkenő szabad munkaerőkapacitás piaci alapon továbbra is béremelő hatás fejt ki. Az állami szféra létszáma közfoglalkoztatás nélkül érdemben várhatóan nem változik. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan a versenyszféra tartósan magas munkaerő-kereslete támogatja a foglalkoztatás bővülését. Ugyanakkor a vállalatok létszámbővítési törekvéseit jelentősen megnehezíti, hogy a csökkenő munkaerő-tartalék minőségi és mobilitási szempontból is korlátos. Összességében a versenyszférában foglalkoztatottak száma az utóbbi évek erőteljes létszámbővülését követően lassuló ütemben emelkedik tovább. A dinamikus béremelkedés munkaerőköltségre gyakorolt hatását a bérmegállapodásban rögzített járulékcsökkentés tompítja. A vállalatokat terhelő szociális hozzájárulási adó a tavalyi 5 százalékpont után idén további 2,5 százalékponttal csökkent. A bérmegállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó 2018- at követően még négy lépésben 2 2 százalékponttal csökkenhet a reálkeresetek emelkedésének függvényében. A munkaerő-piaci folyamatok a legtöbb szektor esetében alapvetően támogatják a munkavállalók érdekérvényesítő képességét. A fogyasztói árak növekedési üteme, azaz az infláció várható mértéke 2018-ban 2,5% körül alakulhat, ami további óvatos emelkedést jelent a 2017-es évhez képest. Középtávon az élénk belső kereslet, a bérköltségek emelkedése a hazai infláció további növekedésének irányába hatnak. Ugyanakkor az alacsony szinten stabilizálódó lakossági inflációs várakozások, a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve a jövő évre bejelentett áfakulcs csökkentések is visszafogják az inflációt. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2020-ig a fogyasztói árak növekedési üteme 2,5-3,0% körül ingadozhat. 2. A legfontosabb jogszabályi bér-és adó változások 2018-

ban Minimálbér Havi bér (Ft) Változás (%) Heti bér (Ft) Napi bér (Ft) Óra bér (Ft) 2018 138 000 8,2 31 730 6 350 794 nettó 91 770 2017 127 500 14,9 29 310 5 870 733 nettó Garantált bérminimum Havi bér (Ft) Változás (%) Heti bér (Ft) Napi bér (Ft) Óra bér (Ft) 2018 180 500 12,1 41 500 8 300 1 038 nettó 123 643 2017 161 000 24,9 37 020 7 410 926 nettó 107 065 1. a) Az idei minimálbér, illetve garantált bérminimum emelés alacsonyabb, mint az előző évi, de ez az újabb impulzus tovább húzhatja az tavaly szárnyalásnak indult bérszínvonalat, átgyűrűződő hatása tovább folytatódhat. Az Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint bruttó átlagkeresetek a tavalyi 12,5% körüli növekedés után idén 9,6%-kal nőhetnek. Míg az inflációt számításba vevő reálkeresetek a tavalyi 10% feletti érték után 7% körüli növekedést mutathatnak. Érdemes megjegyezni, hogy egyes juttatások a minimálbér összegéhez kötődnek, így ezek is emelkednek a minimálbér összegének változásával. Ilyen például a Gyed vagy a táppénz. 1. b) Az adórendszert illetően a munkabérek tekintetében kevés változás következett be január 1-től. A

bérmegállapodás értelmében a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó 22%-ról 19,5%-ra csökkent. 2. c) A cafeteria elemek (béren kívüli juttatások) adómértékei a szociális hozzájárulási adó mértékének 19,5 százalékra történő csökkenése miatt a 2017-es 43,66%-os munkáltatói teherről 40,77%-ra mérséklődött. E miatt idén egy sor cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak a munkavállalók. A gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt némileg bővült 2018-ban. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások 2018-ban is a már ismert szabályok szerint adhatók. 2017-ben bekerült az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás, melynek keretében a távolabb lakók albérletét támogathatja a munkáltató. 2018-ban azonban tovább bővülnek az ehhez kapcsolódó lehetőségek. Míg 2017-ben kizárólag a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók esetén lehet élni az adómentességgel, addig 2018-ban már a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók is kaphatják ezt a juttatást. Ráadásul ez az adómentes része 2018-ban már akár havonta tavalyi 40% után a minimálbér 60 százalékát is elérheti a foglalkoztatás első két évében. A minimálbér növekedésével idén már 82 800 forintig terjedhet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke. A jelenlegi szabályok szerint az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százaléka lehet, majd még egy évig 20 százalékáig terjedhet havonta az adómentes juttatás. A mobilitási célú lakhatási támogatás fontos feltétele 2018- ban, hogy a dolgozó a folyósítás időszakában és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban ne rendelkezzen olyan lakás 50 százalékos mértéket tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, ami a munkavégzés helyéhez közelebb van, mint 60 kilométer és onnan a tömegközlekedéssel való napi oda-vissza utazás kevesebb, mint 3 óra.

Béren kívüli juttatások 2018-ban is a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. Így a teljes közteher ezekre a juttatásokra maradt 34,22%. Ebben a körben Széchenyi Pihenő Kártya kapható majd az ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint 100.000 Ft értékig pénzösszeg kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen kedvező közterhekkel. Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450.000 Ft a közszférában 200.000 Ft lesz adható (a keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak). Cafeteria elem Közteher 2018-ban Munkahelyi étkeztetés Korlátozás nélkül, 40,71% Vállalati üdültetés Korlátozás nélkül, 40,71% Erzsébet utalvány Korlátozás nélkül, 40,71% Helyi bérlet A bérlet ellenértékéig, 40,71% Iskolakezdési támogatás Korlátozás nélkül, 40,71% Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Egészségpénztár hozzájárulás Ajándékutalvány Készpénz kifizetés cafeteriában Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla Korlátozás nélkül, 40,71% Korlátozás nélkül, 40,71% Évente háromszor adható, a minimálbér 10 százalékáig, 40,71% Évente 100 000 Ft-ig 34,22% Évente 150 000 Ft-ig 34,22%

Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla Sportrendezvényre szóló belépő Kulturális belépő Óvoda, bölcsőde költségének térítése Mobilitás célú lakhatási támogatás Lakáshitel támogatás Kockázati biztosítás Évente 225 000 Ft-ig 34,22% Évente 75 000 Ft-ig 34,22% Korlátozás nélkül adómentes Évente 50 000 Ft-ig adómentes Költségek mértékéig adómentes A feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 60/40/20 százalékáig adómentes Maximum 5 millió forint 5 évre elosztva adómentes Havonta a minimálbér 30%-ig adómentes Minimálbér 20%-áig Diákhitel törlesztés adómentes, 2018-ban maximum támogatása 27 600 Ft lehet havonta ez az összeg. A béren kívüli juttatások beszámítása a kereset emelésbe kompromisszumként elfogadható, mert a béren kívüli juttatás továbbra is olcsóbb a munkáltató számára. Ugyanakkor az is tény, hogy a cafeteria juttatást egyik évről a másikra egyoldalúan csökkentheti a munkáltató, amit az alapbérrel nem tehet meg. Továbbá a cafeteria juttatás után nem képződik nyugdíj és táppénz alap, csak akkor, ha a juttatás az önkéntes nyugdíj pénztárat gyarapítja, vagy kockázati egészségbiztosításra fordítják. 3. Háttér információk a bértárgyalásokhoz Átlagkeresetek változása 2017-ben

Összesen Közfoglalkoztatottak nélkül Szféra Átlagkereset* (Ft) Változás előző évhez képest* Átlagkereset* (Ft) Változás előző évhez képest* (%) (%) Bruttó Vállalkozások 306 100 11,4 307 200 11,3 Költségvetés 273 000 16,1 314 800 13,4 Non-profit szervezetek Nemzetgazdaság összesen Ebből közfoglalkoztatott 253 100 10,8 275 600 10,2 294 200 12,8 307 900 11,7 81 700 3,5 x x Nettó Vállalkozások 203 600 11,4 204 300 11,3 Költségvetés 181 500 16,1 209 400 13,4 Non-profit szervezetek Nemzetgazdaság összesen Ebből közfoglalkoztatott 168 300 10,8 183 300 10,2 195 700 12,8 204 800 11,7 54 300 3,5 x x Előrejelzés MNB Inflációs jelentése alapján Év 2017* 2018 2019 2020 Vállalkozások bruttó átlagkereset 11,4 8,7 6,9 7,1

Nemzetgazdaság bruttó átlagkereset 12,8 9,6 6,5 6,4 Infláció (%) 2,3 2,5 2,9 3,0 *2017. január-novemberi időszakra vonatkozó adat Forrás: KSH, MNB A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (556 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (183 400 forint). Nemzetgazdasági szinten az átlagos családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 195 700 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 203 600 forintra becsülhető. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4%- os növekedése mellett a reálkereset 10,4%-kal emelkedett. Forrás www.ksh.hu, www.mnb.hu, www.bdo.hu Készítette: Tóth Gergely További tanácsok a bértárgyalásokhoz Üzleti adatok nettó árbevétel anyagjellegű ráfordítások személyi ráfordítások hozzáadott érték (nettó árbevétel mínusz anyagjellegű ráfordítások) üzemi eredmény

pénzügyi eredmény adózás előtti eredmény beruházások Munkaügyi adatok (külön a fizikai és külön a szellemi állománycsoportra): átlagos állományi létszám teljes munkaidős létszám, részmunkaidős létszám az időszak utolsó napján ledolgozott munkaórák száma, a rendkívüli munkaidőben, az éjszakai műszakban (18.00-06.00 közötti napszakban) ledolgozott órák száma alapbértömeg, műszakpótlék tömeg, bérpótlék tömeg, rendszeres mozgó bér tömeg, jutalom/egyéb nem rendszeres mozgó bér tömeg, összes kereset tömeg, béren kívüli juttatások, végkielégítés, táppénzre kifizetett összeg, belépő dolgozók száma, kilépett dolgozók száma, táppénzes napok száma. A fenti adatok a vállalat legalább évente egyszer elkészülő eredmény kimutatásából, illetve a munkaügyi statisztikákból szerezhetők be. A legtöbb felsorolt munkaügyi adat a kötelező statisztikai adatszolgáltatás része, ezért a vállalat ezeket évente egyszer, de a legtöbbet havonta elkészíti. Az adatok értékelésénél az alábbi arányokat és változásokat érdemes kiszámolni és értékelni: Hogyan alakult az egy főre jutó átlagbér és az egy ledolgozott órára jutó átlagbér? Ha a ledolgozott órára jutó átlagbér kevésbé nőtt, mint az egy főre jutó átlagbér, akkor a bérnövekedés részben a ledolgozott munkaidő növekedéséből származott és ennyiben nem jelentett valós béremelést. Ha az egy főre jutó átlagbér nőtt kevésbé, mint a ledolgozott munkaidőre jutó

átlagbér, akkor ellenkezőleg, csökkent a ledolgozott munkaidő, például, mert nőtt a részmunkaidős létszám aránya, vagy csökkentek a túlórák. Hogyan alakult a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték %-os aránya? Ha a személyi ráfordítás/hozzáadott érték arány az évek során csökkent, akkor a munkavállalók részesedése is csökkent az általuk előállított új értékből. Hogyan alakult a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték %-os aránya 2012-ben, 2013-ban? Hogyan alakulna 2014-ben, ha a személyi ráfordításokat a szakszervezet által igényelt bérnövekedéssel, a hozzáadott értéket pedig a 2014. évi tervadatokkal számoljuk? Ha a személyi ráfordítás/hozzáadott érték arány nem nő, akkor ez kedvező alapot teremt a szakszervezeti bérigény teljesítéséhez. Vizsgálni kell azonban a pénzügyi költségek és a folyamatban levő, illetve a tervezett beruházások alakulását is a bérigény forrásainak megítéléséhez. Hogyan alakult az egy ledolgozott órára jutó hozzá adott érték változása (Ft/óra) az egyes foglalkoztatotti kategóriákban (fizikai, szellemi)? Ha a ledolgozott órára jutó hozzáadott érték növekedés eléri a szakszervezet által kért bérnövekedés mértékét, akkor ez kedvező alapot teremt a szakszervezeti bérigény teljesítéséhez. Hogyan alakul az egy ledolgozott órára jutó bértömeg, illetve a béren kívüli juttatások növekedési üteme az egyes foglalkoztatotti kategóriák közötti összevetésben? Ha a változás %-os üteme a fizikai dolgozók rovására jelentősen (5%-ot meghaladó mértékben) eltér az egyes foglalkozási kategóriákban (fizikai, szellemi, vezetői), akkor a jövedelem elosztás az adott munkahelyen megkérdőjelezhető, de legalábbis indoklást igényel. Már csak azért is, mert a magasabb jövedelmi szinteken ugyanaz a %-os bérnövekedés jóval magasabb forint összegben nyilvánul meg.

A béren kívüli juttatások beszámítása a kereset emelésbe elsősorban a nehezebb gazdasági helyzetben levő munkáltatóknál kompromisszumként elfogadható, mert a béren kívüli juttatás továbbra is olcsóbb a munkáltató számára. Ugyanakkor az is tény, hogy a cafeteria juttatást egyik évről a másikra egyoldalúan csökkentheti a munkáltató, amit az alapbérrel nem tehet meg. Továbbá a cafeteria juttatás után nem képződik nyugdíj és táppénz alap, csak akkor, ha a juttatás az önkéntes nyugdíj pénztárat gyarapítja, vagy kockázati egészségbiztosításra fordítják. Készítette: Lajtai György Adózás Itt megtalálja a legfontosabb adózási és ügyviteli tudnivalókat, friss híreket, és tanácsot kaphat a témában. A PwC nemrég megjelent, 185 ország adórendszerét összehasonlító Paying Tax 2013 című tanulmányának eredményeit látva a cég magyar adószakértői aláhúzták: a november 19-én elfogadott adótörvények a 3 százalékos fiskális deficitcél elérését támogatják, de nem segítenek a hazai adminisztrációs terhek csökkentésében. A kkv-k a nyertesek között lehetnek A globális felmérés eredményeivel összhangban Magyarországon is érezhető némi pozitív elmozdulás az ország adózási környezetében, bár a javulás mértéke elmarad a globális átlagtól. Az államháztartási hiány lefaragásának kényszerítő

ereje nem segített az adópolitika fejlesztésében. A változásoknak így sok vállalat vesztese lesz, de sok nyertese is, utóbbiak különösen a kis- és középvállalkozások. Bízom benne, hogy az újonnan bevezetett felemelt vagy meghosszabbított adók jelentős része kivezetésre kerül, amint a magyar gazdaság fejlődésnek indul mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője. Növelni kell az adóbevételeket A feszültség globálisan érezhető az adópolitika körül: a kormányoknak a fiskális konszolidáció okán muszáj növelniük az adóbevételeiket, ezzel párhuzamosan olyan rendszert kell létrehozniuk, amely a gazdasági növekedést is elősegíti. Ezen kettős cél egyidejű megvalósítása sehol nem egyszerű feladat, ugyanakkor globálisan már látszik az a trend, hogy a kormányok adórendszereik egyszerűsítése irányába indultak el. A PwC Magyarország adótanácsadói szerint, bár vannak előremutató intézkedések, a jövőre életbe lépő változások a magyar adórendszert nem ebbe az irányba viszik. A jelentősen pozitívabb elmozduláshoz ugyanis szükséges lenne a globálisan már tapasztalható, az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedések realizálódása, illetve a hőn áhított kiszámítható adópolitika. Adócsomag 2013 A leglényegesebb változások: Jelentős változások a Robin Hood-adónál Pénzügyi tranzakciós illeték Áfa és indirekt adónemek változása Fontos új fogalmak és változások a társaságiadó-törvényben Helyi adók változó rendszere Átalakul a kifizető által nyújtható juttatások rendszere Élet az ágazati különadók után

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény szerint 2010-től adóköteles volt a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenysége. A válságadókat szabályozó törvény 2013-tól hatályát veszti, vagyis megszűnnek a fent említett szektorokat terhelő szektor specifikus válságadók. Az ágazati különadók 2013. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a kormány a költségvetés stabilizálása érdekében 31 százalékra növeli az energiaellátók jövedelemadóját, közkeletű nevén a Robin Hood-adót, továbbá kibővíti azoknak az adóalanyoknak a körét, akik ezen adó fizetésére kötelezettek 2013-tól. A telefonadót már fizetjük A kivezetésre kerülő ágazati különadók miatti bevételcsökkenést a kormány tulajdonképpen már a távközlési adóról szóló törvény 2012. július 1-jei bevezetésével részben kompenzálta. Mint ismeretes, a törvény alapján adóköteles az a szolgáltató, mely a távközlési szolgáltatást nyújtja. Az adó mértéke indított hívásonként és küldött üzenetenként egyaránt 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/db marad. Magánszemély esetén jelenleg maximum 400 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély esetén maximum 1400 Ft/hó/hívószám az adófizetési plafon. A törvény szövegének értelmében azonban a törvényi maximumok 2013-tól emelkednek, magánszemélynél 700 Ft/hó/hívószám mértékűre, nem magánszemélyek esetén 2500 Ft/hó/hívószám mértékűre. A Robin Hood-adó alanyának 2013 előtt kizárólag az energiaellátók minősültek, jövőre azonban a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá vállnak, így az egyes víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők. A fentieken kívül a módosítás bővíti az energiaellátók fogalmi körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól.

Az adó mértéke 8 százalékról 31 százalékra emelkedik, ugyanakkor az adókötelezettség 50 százalékig a Robin Hoodadóból is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény a jövőben. Az adókulcs emelésével 2013-tól, a társasági adót is figyelembe véve, habár nem teljesen ugyanarra az adóalapra vetítve, akár közel 50 százalékos jövedelemadó is terhelheti a fenti ágazatokban tevékeny vállalatokat, így az energiaszektor a bankszektor mellett változatlanul az egyik legmagasabban adóztatott ágazat marad mondta Kelemen János, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa. Pénzügyi tranzakciós illeték Az elfogadott és jelenleg kihirdetés alatt álló pénzügyi tranzakciós illetéket érintő szabályok jelentősen változtak az eredetileg a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá tartoznak majd, valamint lényegesen növekszik az illeték mértéke is mondta Kelemen János. A költségvetési bevételek biztosítása érdekében és az MNB, mint adóalany, szükségszerű kikerülésének következtében ki kellett bővíteni az adóalanyok körét, így tranzakciós adó fogja terhelni a pénzváltási tevékenységet is. Emellett az illeték általános mértéke a korábbi 0,1 százalékhoz képest a duplájára, míg készpénzfelvétel esetén a háromszorosára nőtt. Várható, hogy a bankszektor számára ez olyan tehernövekedést jelent, amelyet a fennmaradó bankadó mellett nem fog tudni teljes mértékben felvállalni. Számíthatunk tehát a banki szolgáltatások drágulására. Áfa, számlázási szabályok Az új jogszabály az egyes adótörvények módosításáról jelentős változásokat hoz 2013. január elsejétől az általános forgalmi adót érintően is. A számlázási szabályok tekintetében fontos látni, hogy az uniós számlázási irányelvvel összhangban

meghatározták, hogy melyik tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni a határon átnyúló ügyletek esetében mondta el Elkán László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója. Sok egyéb módosítás mellett a számla kötelező adattartalma plusz tételekkel bővül, melyek által a magyar szabályok még inkább összhangba kerülnek a számlázási irányelvvel, és a számlán feltüntetendő jelölések uniós szinten egységesebbé válnak. A törvénymódosítás, megvalósítva a számlázási irányelv célkitűzéseit, az elektronikus számlázás technikai megvalósításának feltételeit egyszerűsíti, az elektronikus számlázás egyre szélesebb körű megvalósítását teszi lehetővé az uniós elvárásoknak megfelelően. Sok múlik a részleteken Természetesen egy olyan átfogó, számos fontos apróbetűs részt tartalmazó jogszabály esetében, mint amilyen az adórendelkezés is, a részleteken nagyon sok múlik. Fontos változások például olyan apróságok is, mint hogy levonhatóvá válik az általános levonási szabályok szerint a személygépkocsi fenntartását, üzemeltetését szolgáló szolgáltatásokat terhelő áfa 50 százaléka. Ezen összeg levonhatósága azonban a PwC értelmezése szerint nem automatikus, feltétel nélküli, arra továbbra is vizsgálni kell az általános levonási szabályok érvényesülését. A sok között nagy jelentőségű változás, hogy 2013. április 1-jétől megteremtik a pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének módját. Fontos áfa-szabályozást érintő változás, hogy üzletág átruházása esetében az apportra és a jogutódlásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan nem keletkezne áfa fizetési kötelezettség az üzletág átadása esetén, amennyiben meghatározott feltételek teljesülnek. Az előírás adaptálja a HÉA Irányelvből az üzletág átadás egyetlen, egységes összetett ügyletként (szolgáltatásként) történő kezelését és emellett bevezeti az üzletág fogalmát az áfa rendszerébe. Ezáltal egységessé válik az üzletág-átruházások áfa-beli megítélése,

ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is problémát okozhat az üzletág fogalmának egyes esetekre történő értelmezése hívta fel rá a figyelmet Elkán László. Egyéb indirekt adók Adó a közművezetékekre Deák László ismertette egy új adóra, a közművezetékek adójára vonatkozó főbb tudnivalókat is. A 2013-tól bevezetésre kerülő adó alanyai a közterületen futó földben vagy levegőben lévő vezetékek, valamint a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészen elhelyezett részének tulajdonosai. Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza, mértéke pedig 125 forint/ minden megkezdett méter. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanyok a vezeték nyomvonalának hosszától függően különböző mértékű adókedvezményeket kapnak. Az egyéb indirekt adók vonatkozásában Deák László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója elmondta: Lényeges, a mindennapi adó-adminisztrációt érintő változás, hogy 2013. január 1-jétől megváltozik a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó tekintetében a NAV hatásköre: míg eddig ezek az adók a vámhatóság hatáskörébe tartoztak, a továbbiakban a NAV adóztatási szerve veszi át a velük kapcsolatos feladatokat. A fentieken túl szinte minden közvetett adó szabályozása módosul kisebb-nagyobb mértékben: például több termék vonatkozásában változnak a jövedéki adómértékek; a környezetvédelmi termékdíj esetében további lehetőségek nyílnak az átvállalásra; bővül a népegészségügyi termékadó- és a kulturális adó-fizetésre kötelezettek köre. Tao: új fogalmak, új eljárások A társaságiadó-törvény (tao) szövegében 2013-tól ismét néhány változással kell számolnunk. Új, korábban nem létező

fogalmakkal is meg kell ismerkednünk. Ilyen például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, amelynek központi eleme, hogy a munkáltató a humánpolitikai kompenzációs rendszeréhez igazodó, saját nyugdíjkonstrukciót kínálhat munkavállalóinak. Változó feltételek Kelemen János felhívta a figyelmet arra, hogy a K+F kedvezmények igénybevételének lehetőségei kibővülnek, a jövőben a központi költségvetési szervként, vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet együttműködési megállapodást kötni. Változnak a bejelentett részesedéssel kapcsolatos adóalap módosító tételek is. Az adóalap csökkentő tétel ezentúl nem tartalmazhatja a bejelentett részesedésre elszámolt üzleti vagy cégérték kivezetését, valamint az adóalap növelő tétel esetében, az ily módon elszámolt ráfordítást is tartalmaznia kell a szóban forgó tételnek. Ugyancsak új elem a szabad vállalkozási zóna, amely a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Végül, szintén új fogalom a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagyis minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül. A szakértő szerint a társaságok számára kedvező változás lehet, hogy a következő évtől bővülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségei is. A szabad vállalkozási zónán belül végzett beruházás, illetve az energiahatékonyságot növelő beruházás után is igénybe vehető lesz az adókedvezmény, ha a beruházás nettó jelenértéke eléri

a 100 millió forintot. A helyi adók változó rendszere Változik a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is. Az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének az adózók éves árbevétele kapcsán meghatározott sávok alapján számított része lesz levonható az adóalapból. Praktikusan ez azt jelenti, hogy 500 millió forintos árbevétel felett az említett csökkentő tételek csak egy meghatározott része vonható le az adóalapból, abban az esetben, ha az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja az árbevétel 70 százalékát. Főszabálytól eltérően ugyanakkor az exportértékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értékeinek együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható lesz magyarázta Kelemen János. A módosítás értelmében tehát sávos adóalap-megállapítást vezetnek be, melynek elsődleges célja a kisvállalatok tehermentesítése az új szabályok okozta többletterhek alól. A módosítás egyúttal többletterhet jelent azokra a vállalatcsoportokra nézve, ahol jelentős az olyan adóalanyok száma, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja az adott adóalany nettó árbevételének 50 százalékát. Ezen kapcsolt vállalkozások esetében ugyanis az adóalap megállapítása az érintett vállalkozások adatai alapján összesített árbevétel és csökkentő tételek figyelembe vételével történik. Vége a szuperbruttónak A néhány év alatt megtanult szuperbruttósítás 2013-tól teljes mértékben kivezetésre kerül, így az összes jövedelmet 16% adó terheli. A változás a havi 202 000 Ft feletti jövedelmet keresőket érinti, hiszen 2012-ben csak az efölötti

részen kellett szuperbruttós adóalappal számolni hívta fel a figyelmet a változásra Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország adóosztályának vezető menedzsere. Szintén fontos fejlemény a havi 660 000 forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10%- os egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi 1 millió forintig azonban a szuperbruttó kivezetése még ellensúlyozza a nyugdíjjárulékemelkedés negatív hatását a nettó jövedelem szempontjából. Jó hír a biztosítottaknak Az adóköteles biztosítási díjak tekintetében pozitív változást jelent, hogy nemcsak a csoportos-, hanem a kifizető által akár egy-egy magánszemély javára kötött személybiztosítások is egyes meghatározott juttatásként adóznak. Korábbi években az ilyen adóköteles díjú biztosítások munkáltató által történő megfizetése a magánszemélyek munkaviszonyos jövedelmének minősültek mondta Mochlár Orsolya. A szakértő rámutatott, hogy újradefiniálásra került az adómentes szolgáltatások köre is, a járadékbiztosítás illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói szolgáltatás adómentes lehet azzal, hogy a járadékbiztosításnál a járadékok legalább 10 éven keresztül történő folyósítására van szükség, míg nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási időnek legalább 10 évnek kell lennie. Az üzleti biztosítások terén is több változás lép életbe. Új fogalmak épültek be a törvénybe, meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség- valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes. Jövőre is megéri a cafeteria

Jövőre is érdemes lesz a béren kívüli juttatásokat nyújtani a munkáltatóknak, annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások után 2013. január 1-jétől a korábbi 10 százalék helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A munkáltatót a béren kívüli juttatások után mintegy 36 százalékos, költség terheli, amely ugyanakkor még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett utalt rá Mochlár Orsolya. Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok. 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, mely jövőre immáron 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Fontos, hogy a hideg (fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító) étkezési utalvány sem belső szabályozás, sem azonos feltételekkel nem lesz adható kifizetőt terhelő közteher mellett 2013. január 1- jével. Említést érdemel, hogy az önsegélyező pénztári szolgáltatási kör 2013-tól jelentősen bővül. Ezekre példa többek között a felsőoktatás keretében fizetendő költségtérítés, kollégiumi díj valamint az albérleti díj megtéríthetősége gyermekenként, évente a minimálbér összegéig; a közüzemi díjak finanszírozásának támogatása havonta a minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztóknál vagy a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása bizonyos feltételekkel szintén havonta a minimálbér 15 százalékáig. Kettős adóztatás A 2013. évi adótörvény-módosítási csomagtól függetlenül fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján 2012. október 31-én megjelent állásfoglalás új szemléletmódot tartalmaz a kiküldetésekhez kapcsolódó, az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény alapján