Új utak a felsıoktatási tantervfejlesztésben. Tempus Közalapítvány WORKSHOP

Hasonló dokumentumok
A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

RÉSZISMERETI KÉPZÉSEK. Felsıoktatás-pedagógia és felsıoktatás-menedzsment témájú

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

4.1. Oktatási stratégiák és megválasztásuk. A megtanítás stratégiája.

Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje

A Tanárképző Központ tevékenységei és szolgáltatásainak ismertetése és az 1. téma bemutatása

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

BEMUTATÁSA. Innovációs folyamatok és minıségbiztosítás a Tagintézményben. Vegyes profil: szakközép iskola és szakiskola KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Duális képzés Az. képzési forma. Kovács Zsuzsanna Duális Képzés és Módszertani Központ. 12. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon

Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó

Gyakornoki felkészítés programja

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben. Papp Lajos ELTE Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Szakképzés és tanárképzés

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

TIOP / A

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

ÉAOP pályázat. keretében kifejlesztett. digitális filmtechnika tananyag és a tervezett képzés. bemutatása

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. Képzési program megnevezése TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ KÉPZÉSFEJLESZTÉS. 2. A képzés célcsoportja

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZIE DPR Projekt. Diplomás Pályakövetı Rendszer. Készítette: Dr. Obádovics Csilla, projekt szakmai vezetıje és Dr. Vinogradov Szergej DPR munkatárs

SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI KONCEPCIÓVÁLTÁS. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztály fısztályvezetı

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás:

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

TÁMOP /08/ Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

D R. F A R K A S A N D R Á S

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

TANANYAGFEJLESZTÉS TÁMOP TÁMOGATÁSSAL. Dr. Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Életen át tartó tanulás Biharban

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

Fehér Judit. Kiegészítők, komplementerek, mellékletek. A kiegészítő anyag fajtái és viszonya a fő tananyaghoz

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

Új tendenciák a felsőoktatásban, kompetencia alapú képzés és a finanszírozás diverzifikálása

ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP Készítette: Cselikné Juhász Ildikó

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ

KÉPZÉSFEJLESZTÉS ALPROJEKT

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Felsőoktatási innovációkat támogató kompetenciafejlesztések rendszere. Dr. Daruka Magdolna Csillik Olga

MAGYARTANÁR MESTERSZAK

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

A tantárgyelem kódja: SZDE0304G

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai

Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei

A szakképzési rendszer átalakításának folyamata, tanulságai, buktatói. Budapest április 9.

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

Az 1950-es évektől 2005-ig

A PEDAGÓGIAI RENDSZER

A pedagógus-továbbképzési rendszer formai és tartalmi megújulása

(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai. Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA

A minőségértékelés a hazai felsőoktatásban és az alapelvek alkalmazása a tanárképző központok akkreditációjában

Átírás:

Új utak a felsıoktatási tantervfejlesztésben Tempus Közalapítvány WORKSHOP Budapest, 2008.12.15. Kadocsa László

Elızmények: Nemzetközi tapasztalatok - Világbanki projekt ( 1990-es évek eleje ) - Holland- magyar projekt ( PTH ) - Tempus projektek ( mőszaki felsıoktatás ) - Leonardó projektek ( mérnöktanár képzés ) - Tuning projekt - ECTS Users Guide - HEFOP projektek

MODUL FOGALMA I. - Harvard Egyetem 1869 - Építıelem - tanterv, tantárgy - Rugalmasság - munkaerı-piaci-, - tudományok-, - hallgatói igények - Modul - kredit -kredit alapú moduláris rendszerek egyesítik mindkettı elınyeit - Modulrendszerek: 6(5)x5(6)kredit - Tanulásszervezési modell - bemenet Tanulási folyamat - kimenet

A MODUL FOGALMA II. A MODUL a curriculum (tanterv) olyan alapegység, amely: A tananyag koherens, összefüggı része Egymásra épülı, vagy egymást helyettesítı egységek Tartalmazza a feldolgozáshoz szükséges összes tanulmányi munkát (tanórák, önálló tanulás, értékelés stb.) A teljes tananyag önállóan kezelhetı, nagyobb, meghatározott idıtartammal (óraszám) is behatárolt része A modul több képzési programba is beépíthetı, felhasználható

A MODUL FOGALMA III. A MODUL a curriculum (tanterv) olyan alapegység, amely: Általában része egy hosszabb távú oktatási programnak Mőködés és értékelés (felmérés) szempontjából zárt, autonóm egységek Változatos formában (pl. távoktatás) és sorrendben lehet oktatni, tanulni Nagyfokú rugalmasságot biztosít a képzés számára

A MODUL FOGALMA IV. Információt nyújt a modul: Képzési céljairól, követelményeirıl Az átadási módokról (elıadások, források, távoktatás, médiák, stb) Folyamatokról (önálló tanulás, computer alapú tanulás, gyakorlatok, csoportmunka stb.) Értékelési stratégiákról, módról (vizsga, írásbeli, szóbeli, önértékelés, feladatok stb.)

Tömegoktatás- Elitképzés Ez a helyzet önmagában is indokolja a pedagógiai technológia, a gondolkodásmód gyökeres átalakítását Az elitképzésre ( csupa jó képességő és motivált hallgató ) berendezkedett intézmény nem képes megbirkózni a helyzettel. A felsıoktatásba bekerült tömegek bizonytalan jövıképpel rendelkeznek kevésbé motiváltak A közoktatás teljesítménye ( PISA )

Paradigmaváltás a pedagógiai technológiában

Módszertani, didaktikai változások fıbb jellemzıi Ismeretátadás ismeretszerzési folyamattá alakul,melyben a tanulás megtanulása döntı, Hallgatócentrikusságot jelent, a tanár veszít központi szerepébıl ( mint ismeretforrás ), A tanár segítséget nyújt a hallgatónak tanulási tevékenységének megszervezésében, A tanár megteremti a tanulási feltételeket és irányt mutat, tanácsol, megmagyarázza a hallgatónak a lényegbe vágó összefüggéseket, a munkamódszereket, szabályokat és értékeli az eredményeket.

Felsıoktatás minısége A tanári kar és a programok minısége A hallgatók minısége Az infrastruktúra és a tanulási környezet minısége Az oktatás ill. a képzés kiterjesztése, a tömegoktatás legtöbb esetben minıségvesztéssel járt együtt a világon mindenütt.

input bemeneti szabályozás A MINİSÉG KÉRDÉSE Folyamat folyamat szabályozás output kimeneti szabályozás Minıségügy: folyamatszabályozás + megfelelıség szabályozás Oktatás: korszerő értelemben tanulás irányítás Át kell alakítanunk: átadási módokat oktatási/ tanulási anyagokat értékelési stratégiákat: diagnosztikus értékelés formatív értékelés/ önszabályozó tanulás szummatív értékelés Oktatás minısége: tanulás folyamatorientált paradigmája vizsgacentrikusság (elsı 5-7 hét) folyamatos tanulás ( munkatankönyv )

TUNING PROJEKT EREDMÉNYEI I. - Általános képességek (skills, competences) megítélése - Tanulmányi programok harmonizációja irányulhat: közös képzési magok (core curiculum) közös programok (szakok) kidolgozására, képzés kimeneti eredmények (learning outcomes) - szakspecifikus kompetencialisták állíthatók össze, - a harmonizáció mellett a minıségbiztosítás is szükséges - Az Európai Kreditátviteli rendszer ( ECTS )

TUNING PROJEKT EREDMÉNYEI II. Tanítás és tanulás, teljesítmény és értékelés - az egyetemek szenteljenek kellı figyelmet a tanításitanulási kérdéseknek (paradigmaváltás!), - a kifejlesztendı képességek, kompetenciák a tanítástanulás újfajta megközelítését igénylik (át kell alakítani az átadási módokat), - a tanítás-tanulás változásai a teljesítmény értékelésének változásait vonják maguk után.(uj értékelési stratégára van szükség - A kimeneti szabályozás és a folyamatszabályozás együtt vezet a minıségi képzéshez

TUNING PROJEKT EREDMÉNYEI III. Általános következtetések: - az Európai Felsıoktatási Térség megvalósítása lehetséges a nemzeti rendszerek közeledésével; - a képzési kimeneti eredmények (learning outcomes) összevetése vezethet általánosan elfogadható sztenderdekhez; - a kimeneti eredmények meghatározása nemcsak szakonként, hanem azon belül modulonként, kurzus egységenként is szükséges; - a képzési kimenetek meghatározási módjának a metodológiájának a kidolgozása a Tuning projekt egyik fı feladata; - az ECTS és a diploma melléklet döntı fontosságú.

TUNING PROJEKT EREDMÉNYEI IV. Moduláris rendszerek kialakítása kívánatos - fejlettebb forma a tantárgyi rendszernél -rugalmasság -folyamatos fejleszthetıség -minıség - 5 vagy 6 kredites modulok (ill. ezek többszöröse) kialakítása célszerő

A hallgatói terhelések/munkamennyiségek meghatározása

Tervezési Formanyomtatvány - Tanár által összeállítva

Az oktatási tevékenység tervezése a hallgatói munkamennyiség figyelembevételével

Korszerő pedagógiai módszereka felsıoktatásban moduljai C1:A felsıoktatás pedagógiai- pszichológiai alapjai ( dr Szegál Borisz ) C2: Oktatási folyamat a felsıoktatásban ( dr Földes Zoltán, dr Gubán Gyula, dr Kadocsa László ) C3: Korszerő módszerek a felsıoktatásban ( dr Kadocsa László, dr Kelemen Gyula, dr Nyéki Lajos, Ludik Péter ) C4: Pedagógiai értékelés (dr Kadocsa László, dr Nagy Tamás) C5: Life-long learning a felsıoktatásban ( dr Nyéki Lajos )

Eredmények Kreditalapú moduláris rendszer ( DF ) Tanulástámogatás: Tananyagfejlesztési program ( jegyzet, útmutatók, elektronikus tananyagok ) Értékelési rendszer átalakítása ( feladatrendszerek, önértékelés Oktatók felkészítése, fejlesztık képzése: - továbbképzések ( HEFOP 3.3.1, diszemináció ) Infrastruktúra fejlesztés ( laborok, ICT,kollégiumok, rekreáció)

Kérdések Magukra maradnak a tantervfejlesztık? A programok minısége elıtérbe kerül-e? Minıség = MAB? Lineáris képzési rendszer - duális intézményrendszer? Demográfia intézményhálózat? Képzési piac munkaerıpiac? Stb.

Köszönöm megtisztelı figyelmüket! www.duf.hu Kadocsa László kadocsa@mail.duf.hu