Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék Német-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlődése és befolyásoló tényezőinek vizsgálata 1991 és 2008 között Készítette: Rádi Enikő Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MSc. Hallgató Konzulens: Dr. Varga Beatrix Tanszékvezető: Dr. Besenyei Lajos Miskolc 2010.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE... 4 2.1. Néhány történeti mérföldkő... 4 2.2. A rendszerváltás után napjainkig... 5 3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE... 8 3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása... 8 3.2. A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar gazdaságban... 10 3.3. Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon... 11 4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET... 14 5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS... 16 5.1. Korrelációszámítás... 16 5.1.1. Lineáris korreláció... 16 5.2. Regresszióelemzés... 18 5.2.1. Magyar export Magyar import... 19 5.2.2. Magyar export Euró árfolyam... 20 5.2.3. Magyar export Fogyasztói árindex... 24 6. ÖSSZEFOGLALÁS... 28 7. IRODALOMJEGYZÉK... 29 8. ÁBRA-JEGYZÉK... 30 2
1. BEVEZETÉS Rádi Enikő vagyok, a Miskolci Egyetem elsőéves Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzés hallgatója. A tudományos diákköri munkám témája a németmagyar kereskedelem fejlődése és annak befolyásoló tényezői. Célom megvizsgálni, hogyan fejlődött az elmúlt közel 20 évben hazánk kereskedelme Németországgal, illetve megvizsgálni a kereskedelmet befolyásoló tényezőket, milyen kapcsolat van közöttük. Kutatásom során számos ezzel foglalkozó témával találkoztam, ahol megvizsgálták a két állam közti kereskedelem fejlődési tendenciáit, de egyik sem fektetett nagy hangsúlyt arra, hogy vajon mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják a két ország közötti kereskedelmet. Én a munkámban erre teszem a hangsúly, megvizsgálom a statisztika területen jól ismert SPSS (Statistical Package for the Sociel Sciences 1 ) szoftver segítségével a kereskedelemre ható tényezőket. Ezt korreláció- és regressziószámítással végzem. Tehát az első négy fejezetben arról írok, hogyan változott a vizsgált időszakban a német magyar kereskedelem, áruforgalom és milyen hatással volt erre az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. Az ötödik fejezetben pedig megvizsgálom, mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják hazánk Németország felé irányuló kereskedelmét. 1 Jelentése: statisztikai programcsomag társadalomtudományok részére 3
2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE 2.1. Néhány történeti mérföldkő Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult, és azóta is meghatározó mindkét fél számára. Történelmileg, gazdaságilag is a magyar német (magyar bajor) kapcsolatok hatást gyakorolva Szent István és Gizella koráig és Henrik német-római császárig nyúlnak vissza. A kereskedelmet tekintve Nagy Lajos kora óra folyamatosan dokumentálható, adatokkal igazolható, hogy a magyar kivitel fő irányai Ausztria, Észak-Olaszország és Bajorország voltak. A magyar aranybányászat Európa összes aranytermeléséből mintegy nyolcvan százalékkal részesedett, és Magyarország Európa legnagyobb aranyexportőre volt. Mária Terézia vámrendeletével és merkantilista politikájával a magyar kivitel nagyobbik részét a Habsburg Birodalom tartományaiba terelte, de a legnagyobb külföldi partner a birodalom határain túl Bajorország volt. Az 1867-es kiegyezés után kibontakozó gazdasági fellendülés kihatott a magyarországi német vállalatalapításokra, és tartós fellendülést hozott a magyar német kereskedelemben is. Jelentősebb visszaesés az 1873. évi nagy bécsi tőzsdei és bankválság nyomán következett be, majd az 1890-es években az elhúzódó agrárválság nagyban sújtotta a magyar kivitelt. Az 1930-as évekre általában is jellemző, hogy a magyar kivitel több mint húsz százalékkal meghaladta a behozatalt. A második világháború után Európa kettészakadása, a vasfüggöny létesítése gazdaságilag is szétszakította Európát. Közép-Európa s benne Magyarország gazdasági munkamegosztását a Szovjetunió érdekei határozták meg a KGST keretében, amelynek országait a Szovjetunió döntően sugaras szerkezetben, bilaterálisan kapcsolta magához. Magyarországon az összes beruházásokban a tőkés importból származó gépek aránya a 1960-as években tíz százalék alatti volt, az 1970-es évek nagy részében 10 11 százalékot tett ki, a legnagyobb nyugati gép- és berendezésszállító szerepét azonban már ekkor folyamatosan az NSZK töltötte be. A magyar gazdaság több alapproblémája nemcsak fennmaradt, de súlyosbodott is. Nem kellően hangsúlyozott alapvető tény, hogy Magyarország Nyugatról, az NSZK-ból is, folyamatosan sokkal kevesebb technikát, technológiát importált, mint nyersanyagot. 4
A magyar német kapcsolatokban fontos tendenciát jelzett, hogy az 1970-es évek eleje után a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladta a magyar külkereskedelem növekedési üteme. Ennél is gyorsabban nőtt a tőkés relációjú külkereskedelmünk, amelyhez viszonyítva az NSZK-val folytatott magyar kereskedelem még gyorsabb növekedési ütemet mutatott. Ez a tendencia majdnem két évtizeden át, a rendszerváltásig folyamatos maradt. Kelet nyugati viszonylatban fontos aszimmetriát mutatott, hogy az NSZK az 1980- as években a kelet nyugati kereskedelem 20 25 százalékát bonyolította le, egyre meredekebben növekvő arány mellett, a kis KGST-országok együttes részesedése viszont mindössze öt-hat százalékot tett ki. Összefoglalva elmondható, hogy a magyar kereskedelmet, gazdasági helyzetét több száz évvel ezelőtt is már nagyban befolyásolta a német gazdasági helyzete. Ez a kapcsolat folyamatosan hullámzott, de a mai napig fontos szerepet játszik hazánk életében. 2.2. A rendszerváltás után napjainkig Az Európai Unió országai közül egyaránt Németország a legnagyobb mértékben érintett a Közép- és Kelet-Európával folytatott kapcsolatokban földrajzi fekvése, geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a politikai tényezők alapján. Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak kezdődött az európai országok kereskedelmének viszonylatában, különösen a közép- és kelet-európai térség fejlődési útjában. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált. A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integrációt, Németország politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, valamint egész nemzetközi szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország befolyását a nemzetközi gazdaságpolitikában. A népességgyarapodás mellett azonban az egy főre jutó gazdasági teljesítőképességben nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet tartományok belépése a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke és árualap növekvő részét egy időre külföldről belföldre, az új tartományokba kellett átirányítani. Mivel az egység megteremtése hatalmas terhekkel járt, s az ország pénzügyi erejét, finanszírozási képességét nagymértékben lekötötte. Ennek ellenére az 5
EU régi tagországaival folytatott kereskedelemben, az 1990-es évtizedben is jelentős német többlettel zárult, sőt a német áruexport növekedése 1994-től ismét felgyorsult. Németországnak e térség államaival fenntartott kereskedelmi, gazdasági együttműködési, tőkebefektetési kapcsolatai gyökeresen megváltoztak. A német gazdasági és valutaunió (1999.) létrejötte alapvetően kihatott Kelet-Közép-Európára. A német és a kelet-közép-európai költségszínvonal, főleg a bérköltség-színvonal különbsége növelte a nyugatnémet vállalatok érdekeltségét a betelepülésre Kelet- Közép Európába és a bérmunka, valamint a beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Németország külkereskedelme a visegrádi országokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) dinamikusan nőtt, már az 1990-es évek első felétől kezdve. Ugyanakkor mind a négy ország fő exportját a német piacra koncentrálta. A magyar-német gazdasági kapcsolatokban a rendszerváltás, a piacgazdaságra való gyors átállás, a külkereskedelem szerkezeti átalakulása, Németországban újraegyesülése új korszak kezdete volt. Európa legnagyobb gazdasági partnerévé Németország vált. Az összeomlott hazai nagyvállalati termelés és a szétesett KGST-piac helyett Magyarország indította el először és a legnagyobb mértékben külkereskedelmének átrendezését és az európai integráció munkamegosztásába történő újra bekapcsolódását. 1990 1995 2000 2002 2004 2005 2008 Német összexport 318 117 383 232 597 440 651 320 731 544 786 266 994 870 Magyarország 3 099 3 593 10 299 11 185 12 816 13 646 17 617 1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró) 1990 1995 2000 2002 2004 2005 2008 Német összimport 293 215 339 618 538 311 518 532 575 448 628 087 818 621 Magyarország 2 294 3 533 10 633 12 134 13 412 14 209 17 758 2. táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró) A táblázatban foglaltak szerint elmondható, hogy Magyarország Németországba irányuló exportja 1990-ben 2294 millió eurót tett ki. Tíz év alatt a német irányú magyar export csaknem ötszörösére növekedett és 2000-ben 10,633 millió euró volt. 1990-ben Magyarország Németországból 3099 millió euró értékben importált, így magyar oldalon 805 millió eurós hiány mutatkozott. Érdekes tény, hogy 2000 és 2008 között 6
időarányosan abszolút értékben a magyar kivitel csaknem ugyanakkora növekményt mutatott, mint a megelőző évtizedben, a magyar export német viszonylatban több mint hétmilliárd euróval nőtt, 2008-ra 17,758 millió euróra. A visegrádi országok közül Magyarország exportbővítése volt a legnagyobb mértékű, pontosan háromszoros. Az 1990-es évek második felében ezek az országok nagymértékben növelte Németországból származó importját. A magyar importbővítés volt a legnagyobb: német vonatkozásban 2,87-szeres. Az ezredforduló utáni időszakban a visegrádi országok lényegében fenntartották kereskedelmük dinamikáját Németországgal. Magyarország exportőri részesedése Németország összimportjában 1990-ben 0,78 százalék, 2000-ben 1,98 százalék, 2008-ban 1,77 százalék volt. A 18 éves időszak egészét tekintve Magyarország a mai napig jelentősen növelte részarányát egy nagyon igényes piacon. 7
3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE 3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása A magyar német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. A változások jól tükrözik a magyarországi termelési és exportpotenciál átalakulását és a fogyasztási szerkezet megváltozását. Az átalakulás fő tényezője azonban a Magyarországon működő német vállalatok inputja és outputja. Az 1990 és 2008 között Magyarország termelési szerkezete és exportstruktúrája több mint hetven százalékban átalakult. A jelenleg termelt és kivitt áruk hét tizede 1990-ben még nem is szerepelt a magyar palettán. A Magyarországról származó, de alapvetően a külföldi, esetünkben a német vállalatok által generált fejlődésről van szó. A Németországgal folytatott kereskedelem szerkezete árufőcsoportok szerint alapvetően átalakult az 1990 2008-as időszakban. Az áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése és exportjuk is beérett. A Magyarországon működő német vállalatok jó része Németországból szerezte és szerzi be termelési inputját tovább feldolgozás, illetve összeszerelés céljából, így az import és az export ebben a vállalatcsoportban párhuzamosan növekedett, sőt a Magyarországon hozzáadott érték miatt az export értékének növekedése meghaladta az importét. A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországba irányuló magyar kivitel áruszerkezeti változásainak fő tendenciái 1990 után a következők voltak: 1990 1995 2000 2005 2008 Élelmiszer, ital, dohány 19,84 13,86 3,40 2,83 3,1 Nyersanyagok 43,68* 42,79* 12,87 12,46 2,0 Energiahordozók 2,92 1,43 0,72 0,87 2,7 Feldolgozott termékek 21,22*** 27,93*** 23,24 23,92 25,5 Gépek és szállító eszközök 12,34** 13,99** 71,35 71,13 66,7 * nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek ** + egyéb beruházási javak *** fogyasztási iparcikkek 3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) 8
1990-ben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ital és dohány tették ki német relációban a magyar kivitel 1/5-ét. Ez az arány az ezredfordulóra 3,4 százalékra csökkent. 1990-ben a német viszonylatú magyar export legnagyobb árufőcsoportját a nyersanyagok tették ki; 44 százalékos arányban szerepeltek, 2000-re arányuk 1/8-ra csökkent. A feldolgozott termékek aránya az 1990 2008-as időszakban általában növekedési tendenciát mutatott (a termékek statisztikai besorolásának változásai miatt az adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze). Megállapítható, hogy 2008-ban a feldolgozott termékek tették ki a magyar kivitel több mint 1/4-ét. A legnagyobb változások egyértelműen a gépek, berendezések, szállítóeszközök árufőcsoportban következtek be, ezek 1990-ben még szerény; alig több mint 12 százalékos arányban szerepeltek a Németországba irányuló magyar szállításokban. Az ezredfordulón e termékcsoport részesedése meghaladta a magyar kivitel hetven százalékát. Arányuk azóta is magasabb a Németországba irányuló magyar kivitelben, mint az onnan származó magyar behozatalban, ami rendkívül érdekes jelenség. Ez alapvetően a magyarországi német vállalatokban folyó összeszerelő tevékenység hozzáadott értékével magyarázható. A Németországba menő magyar kivitel több mint egynegyedét a gépkocsiipar adja, a legnagyobb exportőr az Audi 2. A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországból származó magyar import szerkezetének rendszerváltás utáni átalakulása szintén döntő jelentőségű: 1990 1995 2000 2005 2008 Élelmiszer, ital, dohány 1,97 2,67 1,23 3,49 4,1 Nyersanyagok 59,8* 45,94* 0,74 0,79 1,1 Energiahordozók 0,00 0,00 0,27 1,73 2,1 Feldolgozott termékek 11,19*** 25,70*** 36,93 32,82 32,9 Gépek és szállítóeszközök * nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek ** + egyéb beruházási javak *** fogyasztási iparcikkek 26,90** 25,69** 60,81 61,17 59,8 4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) A legszembetűnőbb, alapvető tény, hogy a rendszerváltásig, sőt még 1990-ben is a sokat emlegetett német technika importja helyett a Németországból származó magyar 2 Oline interneten: http://topceg.lap.hu/ Letöltve: 2010. 10.04. 9
behozatalban a nyersanyagok domináltak, behozatalunk hatvan százalékát tették ki. Több mint két és félszer annyi nyersanyagot importáltunk értékben Németországból, mint berendezést. A feldolgozott termékek, fogyasztási iparcikkek 1990-ben a behozatalban 11 százalékkal szerepeltek. A gépek, berendezések, szállítóeszközök részesedése a magyar importban alig több mint egynegyednyi volt (27 százalék). Az importszerkezet átalakulása is megkezdődött az 1990-es évek első felében, de az alapvető változások az exporthoz hasonlóan az importban is az évtized második felében mentek végbe. 2000-re a fejlődés nyomán alapvetően átrendeződött szerkezet lényegében kialakult. 2000-ben a gépek, berendezések, szállítóeszközök aránya a Németországból jövő magyar importban már meghaladta a hatvan százalékot és azóta a fejlődés alapvető iránya az e termékcsoporton belüli átrendeződés, minőségi fejlődés, korszerűsödés. A feldolgozott termékek részaránya 2000-ben 37 százalékra emelkedett és azóta is az egyharmad körüli arányt éri el. A nyersanyagok korábbi domináns aránya a magyar importban 2000-re 0,7 százalékra csökkent. Összegezve elmondható, hogy a vizsgált időszakban a magyar-német kereskedelem áruszerkezete a világgazdasághoz igazodva folyamatosan változott. 3.2. A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar gazdaságban Németország az 1980-as évek végén vezető szerepre tett szert Magyarország külkereskedelmében és működő tőke importjában. Hazánk a nyugat- európai viszonylatú külkereskedelmének az 1990-es években több mint felét, a 2000 2008-as időszakban csaknem a felét Németországgal bonyolították le. A német működő tőke-kivitel fontos jellemzője, hogy szoros kapcsolatban van az áruexport földrajzi és szerkezeti megoszlásával, ami igazolja, hogy a német beruházók egyik fő szempontja az exportpiacok biztosítása, az értékesítési lehetőségek kiszélesítése. A piacszerzés és piacbiztosítás fontosságát jelzi, hogy a német működő tőke-beruházások állományában az 1990-es évek közepétől napjainkig hatvan százalék fölötti a szolgáltató ágazatok részesedése, másrészt a beruházások növekvő aránya a kereskedelemben valósult meg, így mindkét terület az export előmozdításának fontos eszközévé vált. A visegrádi országokba, köztük Magyarországra irányuló működő tőkeberuházások másik alapvető indítéka a belföldi fajlagos termelési költségek csökkentése, az olcsóbb input biztosítása, a kedvező előállítási költségszínvonalú, visegrádi országokból származó beszállítások révén. 10
Magyarországon a Matáv privatizációjában a Deutsche Telekom vett részt, a Siemens a híradástechnikában jár az élen, az Audi Győrben létesítette egyik legkorszerűbb motorgyárát, a Hungária Biztosító több mint kétharmadát pedig az Allianz vásárolta meg. Az ezredfordulótól 2007-ig az összes magyarországi beruházások körülbelül húsz százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok bonyolították le, amelyen belül a német működő tőke aránya kezdetben csaknem harminc százalék, az utóbbi években egynegyed körüli, alatti volt. 3.3. Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi közvetlen beruházásokat. 1989 végén 37 millió eurónyi német működő tőke-állomány volt Magyarországon. 1992 1993-ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a német befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett külföldi működő tőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból származott. A német működő tőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években és a 2000 2006-os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss beruházások révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt. 1990 és 1995 között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s 2000-re már 7187 millió eurót tett ki. 2000 és 2005 között az állomány újra megkétszereződött; 14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró növekedéssel elérte a 16,499 millió eurót. 11
1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon 2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint 12
Az oszlopdiagramról leolvasható, hogy a német tőkebefektetések Magyarországon növekvő tendenciát mutatnak. A kördiagramról leolvasható a befektetett tőke százalékos megoszlása. Láthatjuk, hogy az autógyártással kapcsolatos befektetés a legnagyobb mértékű (29 %). Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, ezek közül a legnagyobb befektetők a következők: Audi Hungária autó, motorgyártás, K+F kapacitás; Daimler autógyártás; Siemens hírközlés; E.ON Kraftwerke villamos energia-termelés, energetika; RWE villamosenergia-termelés, energetika; Bosch szereléstechnika; LuK járműalkatrészek. Az 1990-es években a Magyarországon megjelenő német működő-beruházások fő motívumai az alábbiak voltak: 1. az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen piaci jelenlét révén; 2. Magyarország, mint ugródeszka a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz; 3. a termelési költségelőny lehetőségeinek kiaknázása; 4. a belföldi gyártóval történő együttműködésből származó előnyök; 5. adóelőnyök; 6. a konkurens vállalatok sikereinek követése; és 7. a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása. E motívumok mellett kisebb arányban ugyan egyéb motívumok is szerepeltek a befektetéseknél: 1. a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése; 2. infrastrukturális okok; 3. a termékek életciklusának meghosszabbítása; 4. az importkorlátozások kikerülése és 5. szállításiköltség-szempontok. A felsorolt motívumok rendszerint nem egyedül, hanem több meglévő indíték együttes hatásaként ösztönözték a német vállalatokat a magyarországi beruházásokra. A kereskedőcégeket és a szolgáltatóvállalatokat elsősorban a piacszerzés vonzotta, a termelő vállalatoknál a fajlagos költségcsökkentés szempontja játszott nagyobb szerepet. Ez együttesen sajnos azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora vonzerő. A német, illetve a német magyar vállalatok között részegység-termelő, bérmunkát végző, összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt találunk. A vállalatoknak a magyar gazdasági környezetre gyakorolt hatása esetenként eltérő. Összességében általános vonás, hogy a németországi és magyarországi fajlagos költségszínvonal és benne a bérszínvonal különbségét aknázza ki. 13
4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET Az Európai Unióhoz történt csatlakozás sokrétű hatásairól különböző szempontok szerint gazdag szakirodalmi elemzések állnak rendelkezésre. A magyar német gazdasági kapcsolatok szempontjából most arra a fejlődésre koncentrálok, hogy miként alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-csatlakozás előtt és után. Magyarország Németországba irányuló exportja 2000 és 2004 között 1,26- szorosára, 2004 és 2008 között 1,31-szeresére nőtt. Magyarország importja Németországból ugyanezen időszakokban 1,24, illetve 1,37-szeresére bővült. Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás előtt és után (2000-2004 és a 2004-2008-as időszak összehasonlítása) Export Import 2000-2004 (%) 2004-2008 (%) 2000-2004 (%) 2004-2008 (%) Magyarország 126 131 124 137 5. táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás előtt és után Megjegyzendő, hogy az unióhoz történt társulás hatására, az Európamegállapodások végrehajtása nyomán 2001 végére a társult országok és az EU között a külkereskedelem liberalizálása az ipari termékekre gyakorlatilag teljesen megvalósult, így már 2002 után nem kellett kereskedelmi korlátozásokkal számolni az ipari termékek forgalmában. A már 2001 végétől kiteljesedett ipari szabadkereskedelem a fő tényezője annak, hogy a 2004. évi uniós csatlakozás az újonnan belépett országok számára nem hozott újabb lényegi áttörést, de fontos impulzust adott a kapcsolatok további fejlődésének. Az EU-csatlakozás pozitív hatását német viszonylatban az exportnövelésben Magyarország aknázta ki. A korábbi időszak jelentős dinamikája tovább nőtt. Az EUtagság a Németországból származó import bővülését is tovább dinamizálta. Magyarország a korábbi időszakhoz képest gyorsabban növelte Németországból származó behozatalát. Magyarország 2000 és 2004 között 1,24-szeresére, 2004 és 2008 között viszont 1,37-szeresére növelte importját a német relációból. A fejlődés leginkább döntő tényezői azonban a humán tőke fejlesztése, minőségének alakítása, kínálati struktúrájának összhangba hozása a kereslet 14
szerkezetével, a munkaerő-potenciál átalakításába és fejlesztésébe történő ésszerű beruházások, a foglalkoztatás feltételeinek, költségeinek és magasabb hasznának biztosítása a nagyobb hozzáadott érték révén mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. Korábban a tőkevonzás általános feltételei álltak előtérben, jelenleg a jövő megalapozásában a humán erőforrással kapcsolatos komplex stratégia kidolgozása és sürgős megvalósítása áll. Ezen egyaránt múlik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi versenypozíciók sürgetően szükséges javítása. Összefoglalva elmondható, hogy hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozásának eseménye valóban hatással volt a Németországgal folytatott kereskedelmének, hiszen bemutattam, hogy mind az export, mind az import oldaláról is nagyobb mértékű növekedés következett be a csatlakozást követően, mint ahogy a csatlakozás előtti növekvő tendencia mutatja. 15
5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS A változók közötti összefüggés szorosságát, a kapcsolat erősségét, intenzitását korreláció-, míg az összefüggés jellegét regresszió számítással lehet meghatározni. SPSS 3 rendszerrel fogom megvizsgálni, hogy a magyar exportot hogyan befolyásolja a magyar import német viszonylatban, euró éves árfolyama, reálbérindex (%), fogyasztói árindex (%), GDP növekedési ráta (%) és a munkanélküliségi ráta (%). Ebben a fejezetben bemutatom a befolyásoló tényezők közti korrelációszámítást illetve a regresszióelemzést. 5.1. Korrelációszámítás A korrelációszámítás a változók közötti lineáris kapcsolat szorosságának és irányának leírására szolgál. A bemutatandó korrelációelemzésnél metrikus változókkal dolgozok. A következő részben a lineáris korrelációt mutatom be, mivel ezt használtam fel elemzésemhez. 5.1.1. Lineáris korreláció Ennél a korrelációszámításnál két változó közötti kapcsolatot vizsgálunk. A lineáris korrelációs (vagy Pearson féle) együttható jele: r. Az r értéke -1 és +1 között mozoghat. A korrelációs együttható abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja. Minél erősebb két változó között a kapcsolat, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik az 1- hez. Ha az r=0, a vizsgált két változó kapcsolatát korrelálatlannak (de nem függetlennek) nevezzük. Csak annyit mondhatunk, hogy a két változó között nincs lineáris kapcsolat (más típusú kapcsolat ugyanis fennállhat). Az r jellemzőbb értékeit a következő táblázatban foglaltam össze. r étéke Kapcsolat iránya (előjele) és erőssége r = 1 Tökéletes pozitív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat) 0,7 r < 1 Erős pozitív kapcsolat 3 SPSS Statistics a világ vezető asztali adatelemző szoftvercsaládja. 16
0,3 r < 0,7 Közepes pozitív kapcsolat 0 < r < 0,3 Gyenge pozitív kapcsolat r = 0 Nincs lineáris kapcsolat -0,3 < r < 0 Gyenge negatív kapcsolat -0,7 < r -0,3 Közepes negatív kapcsolat -1 < r -0,7 Erős negatív kapcsolat r = 1 Tökéletes negatív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat) 6. táblázat: A korrelációs együttható lehetséges értékei A kapcsolat előjele/iránya nem a függő és független változó irányát jelenti, ugyanis korrelációelemzés esetén nem határozható meg, hogy melyik a függő és melyik a független változó, azaz az ok-okozati kapcsolat nem értelmezhető. A kapcsolat erősségének megállapításához (korrelációméréshez) tovább kell számolni. Válasszuk az Analyze/Correlate/Bivariate menüpontot. Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Magyar import német viszonylatban (milliárd USD) Reálbér index(%) Pearson Correlation Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Correlations Magyar import német viszonylatban (milliárd USD) 17 Reálbér index(%) GDP növekedési ráta (%) Euró éves árfolyam Fogyasztói árindex (%) Munkanélküli ségi ráta (%) 1,997 **,228,203,608 ** -,666 ** -,434 Sig. (2-tailed),000,363,420,007,003,072 N 18 18 18 18 18 18 18 Pearson Correlation,997 ** 1,208,167,585 * -,638 ** -,413 Sig. (2-tailed),000,407,508,011,004,089 N 18 18 18 18 18 18 18 Pearson Correlation GDP növekedési ráta (%) Pearson Correlation Euró éves árfolyam Fogyasztói árindex (%) Munkanélküliségi ráta (%),228,208 1,519 *,617 ** -,707 ** -,745 ** Sig. (2-tailed),363,407,027,006,001,000 N 18 18 18 18 18 18 18,203,167,519 * 1,731 ** -,715 ** -,463 Sig. (2-tailed),420,508,027,001,001,053 N 18 18 18 18 18 18 18 Pearson Correlation,608 **,585 *,617 **,731 ** 1 -,870 ** -,844 ** Sig. (2-tailed),007,011,006,001,000,000 N 18 18 18 18 18 18 18 Pearson Correlation -,666 ** -,638 ** -,707 ** -,715 ** -,870 ** 1,771 ** Sig. (2-tailed),003,004,001,001,000,000 N 18 18 18 18 18 18 18 Pearson Correlation -,434 -,413 -,745 ** -,463 -,844 **,771 ** 1 Sig. (2-tailed),072,089,000,053,000,000 N 18 18 18 18 18 18 18 **. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
A korrelációs tábláról a következő információkat olvashatjuk le: N = 18, tehát az összes elemet elemeztem. A változók önmagával vett korrelációja (átló) a definíciónak megfelelően 1. A kapcsolati táblázat mindig szimmetrikus, így csak az átló alatti cellákat értelmezzük. A magyar export és a magyar import korrelációs együtthatója 0,997. Ez erős pozitív kapcsolatot jelent. E módszer alapján a többi érték is megfigyelhető. Fontos megemlíteni, hogy ez az érték negatív a fogyasztói árindex és a munkanélküliségi ráta esetében, bármelyik kapcsolatukat is nézzük. A táblázat alatti mondatból kiderül, hogy a korreláció legalább 1 illetve 5 %-os szignifikanciaszint mellett elfogadható. Ez látható a cellában olvasható szignifikanciaszintből (Sig.) is, amely a legtöbb esetben 0,05 alatti vagy a környéki. De vannak kivételek: a magyar export és import nincs szignifikáns kapcsolatban a reálbér indexel és a GDP növekedési rátával. A korrelációszámítás során nem teszünk különbséget függő (eredmény) és független (magyarázó) változó között, a változókat szimmetrikusan kezeljük. Továbbá nem szabad a két változó közötti korrelációból ok-okozati összefüggésre következtetni. Természetesen elképzelhető, hogy ok-okozati viszony áll fenn, azonban az is lehetséges, hogy a két korrelált változó egy harmadik, közös októl függ. Ennek feltárásához nyújt segítséget a parciális korreláció. 5.2. Regresszióelemzés A regresszióelemzés olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy vagy több metrikus független változó közötti összefüggést elemezzük. A regressziószámítás során ugyancsak a változók közötti kapcsolat meglétére, irányára és tendenciájára keressük a választ. Ebben a fejezetben elemzem azok tényezők közötti kapcsolatát, ahol szignifikáns kapcsolatot állapítottam meg a 6.1.1. fejezetben. Ezek a következők: magyar export magyar import, magyar export euró éves árfolyam, magyar export és fogyasztói árindex. 18
5.2.1. Magyar export Magyar import A korrelációszámítás résznél a magyar export és magyar import között erős, pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,997 a korrelációs együttható értéke). Most egy független metrikus változó (magyar import) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus változóra (magyar export). A magyar import függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, s ezt az illeszkedésvizsgálatot az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm. ANOVA Sum of Squares df Mean Square F Sig. Regression 1847033,423 1 1847033,423 3133,301,000 Residual 9431,757 16 589,485 Total 1856465,180 17 The independent variable is Magyar import német viszonylatban (milliárd USD). Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az import valóban befolyásolja az exportot. Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,995 3133,301 1 16,000-74,963 1,315 19
A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges (Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés tökéletes, a linearitás teljes mértékben megfigyelhető. A függvény a következő: Y export = b0 + b1 Yexport = -74,963 + 1,315 X import 5.2.2. Magyar export Euró árfolyam A korrelációszámítás résznél a magyar export és euró árfolyam között közepesen erős, pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,608 a korrelációs együttható értéke). Most egy független metrikus változó (euró árfolyam) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus változóra (magyar export). Az euró éves árfolyamának függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, s ezt az illeszkedésvizsgálatot az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm. 20
ANOVA Sum of Squares df Mean Square F Sig. Regression 686199,239 1 686199,239 9,382,007 Residual 1170265,941 16 73141,621 Total 1856465,180 17 The independent variable is Euró éves árfolyam. Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az euró éves árfolyama valóban befolyásolja az exportot. Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,370 9,382 1 16,007 23,878 3,231 The independent variable is Euró éves árfolyam. 21
A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges (Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés nem tökéletes, láthatjuk, hogy nem lineáris a kapott függvény, így nem beszélhetünk lineáris függvényről. Erre magyarázatot a Model Summary and Parameter Estimates című táblázatban találunk, hiszen látható, hogy a vizsgált változó, az euró árfolyam csak 37%-ban befolyásolja a magyar export alakulását. A kapott függvény a következő: Y export = b0 + b1 Y export = 23,878+ 3,231 X árfolyam Mivel nagyon alacsony százalékban befolyásolja az euró árfolyam a kereskedelmet, ezért úgy gondolom szükséges még egy kísérletet tenni, hátha találok újabb magyarázatot a kapott eredményre. A következőkben megvizsgáltam, hogy a magyar export és az évek (1991-2008) között milyen kapcsolat van. Ehhez újabb változót, az éveket töltöttem fel a rendszerbe, hogy összevethessen azokat. 22
Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,811 68,540 1 16,000-110744,911 55,736 The independent variable is évek. Az évek és a magyar export kapcsolatára azért van szükség, hogy láthassuk, az export sem tökéletesen illeszkedik a lineáris függvényre. Tehát láthatjuk például az 1997 és 2002 körüli időszakban az export alig változott, 2004 környékén megugrott és egyre nagyobb volumenű lett az export német viszonylatban. Ezt a már említett Európai Unióhoz való csatlakozással tudnám ismét összefüggésbe hozni. 23
5.2.3. Magyar export Fogyasztói árindex A korrelációszámítás résznél a magyar export és fogyasztói árindex között közepesen erős, negatív irányú kapcsolatot találtunk (-0,666 a korrelációs együttható értéke). Most a független metrikus változó (fogyasztói árindex) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus változóra (magyar export). A fogyasztói árindex függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, és ezt az illeszkedésvizsgálatot szintén az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm. ANOVA Sum of Squares df Mean Square F Sig. Regression 823316,642 1 823316,642 12,750,003 Residual 1033148,538 16 64571,784 Total 1856465,180 17 The independent variable is Fogyasztói árindex (%). Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért a fogyasztói árindexvalóban befolyásolja az exportot. Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,443 12,750 1 16,003 3361,414-23,359 The independent variable is Fogyasztói árindex (%). 24
A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges (Observed) értékeit mutatja. Ebben az esetben is látható, hogy a kapott függvény nem lineáris. Láthatjuk, hogy csak 44,3 %-ban befolyásolja a fogyasztói árindex a magyar export alakulását, ezért nem lett lineáris a függvény. A függvény a következő: Y export = b0 + b1 Y export = 3361,414-23,359 X fogysztói árindex Ebben az esetben egy újabb vizsgálatot végeztem, megnéztem több függvény is, melyik az, amelyik a legjobban közelít a kapott értékekhez. 25
Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 b2 b3 Linear,443 12,750 1 16,003 3361,414-23,359 Logarithmic,457 13,473 1 16,002 13793,054-2766,618 Inverse,470 14,162 1 16,002-2173,731 325413,912 Quadratic,529 8,436 2 15,004 19628,195-302,861 1,192 Cubic,529 8,436 2 15,004 19628,195-302,861 1,192,000 Power,567 20,953 1 16,000 7,862E10-3,936 Exponential,551 19,672 1 16,000 28331,734 -,033 The independent variable is Fogyasztói árindex (%). Láthatjuk a függvénygrafikonokon, hogy egyik függvény sem illeszkedik tökéletesen a fogyasztói árindex alakulásához. Ezt megfigyelhetjük a táblázatból is, hiszen a 26
mindegyik körülbelül 50-55%-ban befolyásolja a magyar export alakulását. A legjobban illeszkedő függvény, a Power is csupán 56,7%-os befolyást mutat. Láthatjuk tehát ebben a fejezetben, hogy szignifikáns kapcsolatot fedezhetünk fel a magyar export és import német viszonylatban, ha a fogyasztói árindexet és euró éves árfolyamát megvizsgáljuk. Kiderült, bár szignifikáns kapcsolatokról beszélünk, mégis az euró árfolyam változás és a fogyasztói árindex alacsony százalékban van hatással a kereskedelem változására. Fontosnak tartom a többi változó vizsgálatát is, hiszen kiderült, hogy a reálbér index, ill. a GDP növekedési ráta változása nem befolyásolja hazánk kereskedelmét Németországgal. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatom eredményesnek bizonyult, bár a megállapításaim nem pontosak, további vizsgálatokra szorul. Ehhez meg kell vizsgálni Németország oldaláról is a kereskedelmet Magyarországgal, hogy tényleges, adatokat kaphassunk. 27
6. ÖSSZEFOGLALÁS A 2010. évi tudományos diákköri munkám a német-magyar kereskedelmi kapcsolatairól szól, amelyben az 1991-2008-as időt vizsgáltam. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult, és azóta is meghatározó mindkét fél számára. A magyar német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. Az áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése és exportjuk is beérett. Az áruszerkezet változását a következő fejezetben vizsgálom. A magyar német kereskedelmi kapcsolatok szempontjából fontos megemlíteni, hogy pozitívan alakult a magyar export és import német viszonylatban az EUcsatlakozás. Emellett bemutatom, a 2008 2009-es nemzetközi pénzügyi válság hatásai rendkívül súlyosan érintették Németországot, amely kihatott az Európa országainak gazdasági helyzetére, beleértve Magyarország kereskedelmére is. Utolsó fejezetemben megvizsgáltam, hogy különböző tényezők hogyan befolyásolták a magyar külkereskedelmet Németországgal a vizsgált időszakban. Vizsgáltam az EURÓ/ECU árfolyamot, fogyasztói árindexet, reálbér indexet, GDP növekedési rátáját, illetve a munkanélküliségi rátát. Vizsgálatom során megállapítottam, hogy szoros korreláció fedezhető fel a magyar export és magyar import között, export és fogyasztói árindex, illetve az export és az euró árfolyamváltozása között, annak ellenére, hogy a fogyasztói árindex és az euró árfolyam változása nem nagy arányban befolyásolja a kereskedelmet. Összefoglalva el lehet mondani, hogy vizsgálatom nem teljeskörű, hogy pontosabb eredményeket kapjunk, további vizsgálatokra szorul. Továbbiakban több befolyásoló tényező megvizsgálását is igényelné a témaköröm, illetve meg kellene vizsgálni Németország oldaláról is ezeket a tényezőket. Ennek összehasonlítása megadná a tényleges német-magyar kereskedelmi helyzetét, fejlődését a vizsgált időintervallumon belül. 28
7. IRODALOMJEGYZÉK SAJTOS LÁSZLÓ MITEV ARIEL: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapes. Alinea Kiadó 2007. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYSZÖVETSÉGE. BERLIN, NÉMETORSZÁG. Online interneten: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/de/hu/hu_bilateralis/gazdasagi_kapcs.htm Letöltve: 2010. 10. 04. KŐRÖSI ISTVÁN: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43. NÉMET-MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA. Online interneten: http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/statistik/ Letöltve: 2010. 10. 04. 29
8. ÁBRA-JEGYZÉK 1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró) Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43. 2. táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró) Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43. 3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005 és KSH, 2008 4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005 és KSH, 2008 5. táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás előtt és után Forrás: Statistisches Bundesamt, Genesis-Online Datenbank, Wiesbaden, 2009. 1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon Forrás: Bundesbank, Online interneten: www.duihk.hu/wirtschaft 2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint Forrás: Bundesbank, Online interneten: www.duihk.hu/wirtschaft 30