Klinikai neurofiziológiai vizsgálatok jelentısége a különbk nbözı fejfájáskórképekben Dr. Kondákor István PTE OEC ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs
Vizsgálati metodikák Neurofiziológiai vizsgálatok EEG Kiváltott válaszok Reflex válaszok Autonóm idegrendszeri funkciók tesztelése Pericranialis izmok vizsgálata Képalkotó és neuroszonológiai vizsgálatok Neuroradiológia SPECT PET Trans-cranialis Doppler
Elektroenkefalográfia (EEG) Migrén, aurával vagy anélkül: - az igazoltan kóros EEG elıfordulási aránya alacsony - fokális lassú aktivitás: 0-15%-ban, - tüske-aktivitás: 0.2-9%-ban, - vizuális aura alatt igen eltérı EEG-ket írtak le: - lassú hullámok, - a háttér-aktivitás amplitúdójának depressziója, - normál EEG - kóros az EEG (delta aktivitás uni- vagy bilaterálisan): - hemiplégiával járó migrén alatt - basilaris migrén esetén, ha zavart a tudat Tenziós fejfájásban: - normál EEG Cluster fejfájásban: - epileptiform aktivitás?
Elektroenkefalográfia (EEG) Migrén és epilepszia: - többen felvetették már az összefüggést a két kórkép között - csak egyes mitokondriális encephalopáthiák esetén - migrénes roham lehet egy iktális vagy posztiktális manifesztáció (pl. gyermekkori benignus occipitalis epilepszia) - CEOP (childhood epilepsy with occipital paroxysms) Epileptiform aktivitás a leggyakoribb: - gyermekkori, igen rövid fejfájásban (Kramer és mtsai, 1994) - CEOP EEG fotóstimulációval elıidézett követés (15-30Hz) - egyesek szerint az egyetlen EEG-abnormalitás migrénben - migrénesekben nagyobb - aura mellett nagyobb, mint aura nélkül
Elektroenkefalográfia (EEG) EEG frekvencia analízis, EEG mapping: - viszonylag enyhe, finom eltérések - alfa-sávra, és a posterior területekre korlátozódó eltérések (Neufeld és mtsai, 1991; Sand, 2003) - megnövekdett alfa-teljesítmény aszimmetria migrénben - abnormális lassulások 65%ban - kóros relatív spektrum értékek 43%-ban - alacsonyabb alfa-teljesítmény - alacsonyabb occipit. átlag-frekvencia Frontális területek is pathológiásak? (Vonderheid-Guth, 2000) Megváltozott inter- és intra-hemiszferiális koherenciák - Fluctuating asymmetric neural disorder (Nyrke és mtsai, 1990) - jobb féltekei pathológiás intra-hemiszferiális koherencia-értékek (Koeda és mtsai, 1999)
Migrén: QEEG - fókuszlokalizáció Újonnan diagnosztizált, még kezeletlen migrénesek vizsgálata, interiktális periódusban, normál kontrollokkal összehasonlítva Átfogó qeeg tanulmány: - hagyományos frekvencia-analízis - aktivitás-lokalizációs módszer (LORETA) - állapottérbeli analízis (komplexitás-vizsgálat)
Módszerek I. Újonnan diagnosztizált, még kezeletlen migrénes betegek - 3 ffi, 17 nı; 18 aura nélkül, 2 aurával - életkor: 14-51 év között (átlag: 30 év) - egyéb neurológiai és pszichiátriai betegség kizárva - az EEG vizsgálat elıtti 7 napon belüli alkohol- és pszichoaktív szer fogyasztása kizárva - kontroll személyek azonos nemi és életkori megoszlásban EEG vizsgálat - két migrénes roham között - legalább 10 nappal a rohamot követıen (ajánlás interiktális migrén-vizsgálatokhoz, Siniatchin és mtsai, 1999) - 19 elektróda, 10/20-as rendszer szerint - 128 Hz mintavétel, 0.5 30 Hz közötti sáv-áteresztı szőrı - 2 sec hosszúságú, artefakt-mentes szakaszok (N=20)
Módszerek II.: CSD CSD (Current Source Density Analysis) - az amplitúdó 2., tér szerinti deriváltjával arányos - források és nyelık kimutatása, lamináris struktúrákban
LORETA LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography) - Pascual-Marqui, 1994-3-D forrás-lokalizáció, a CSD alapján - feltételezi, hogy a szomszédos neuronok vagy neuroncsoportok egyszerre közel hasonlóan aktívak - folyamatos, 3-D eloszlást számol (tomografikus jelleg) - a dipól-technikákkal összehasonlítva, több fiziológiai jelentéssel bír
LORETA: Delta sáv (1.5-3.5 Hz) Maximális aktivitás: Minimális aktivitás:
LORETA: Alfa sáv (7.5-12.5 Hz) Maximális aktivitás: Minimális aktivitás:
LORETA: Béta sáv (12.5-25 Hz) Maximális aktivitás: Minimális aktivitás:
Az eredmények összefoglalásasa Band Brodmann Anatomical localization Lobe t-value t-value area No. of the area right left Delta 20 Inferior temporal Temporal 3,30 17 Striate Occipital 3,10 3,21 18 Parastriate Occipital 3,10 3,20 37 Occipito-temporal Occipital 3,28 Alpha 18 Parastriate Occipital 3,45 19 Peristriate Occipital 3,78 39 Angular Parietal 3,72 6 Agranular frontal Frontal -3,60-3,69 8 Intermediate frontal Frontal -3,81-3,81 9 Granular frontal Frontal -3,84-3,75 10 Frontopolar Frontal -3,42-3,42 24 Ventral anterior cingulate Frontal -3,78-3,78 32 Dorsal anterior cingulate Frontal -3,84-3,81 33 Pregenual Frontal -3,78-3,78 Beta 19 Peristriate Occipital 3,52 39 Angular Parietal 3,52
Az eredmények értelmezése Több kortikális régióban is igazolható funkciózavar - elsısorban occipitálisan (aktivitás növekedés) - frontálisan is! (aktivitás csökkenés) Mindkét félteke involvált, de a jobb félteke érintettsége kifejezettebb (jobb occipitális régió!) (Komplexitás-vizsgálatok: - frontálisan csökkent, occipitálisan megemelkedett térbeli szinkronizációt igazolnak) (Lokális kérgi mikrostrukturális elváltozások?) Occipitális kéreg és aura? Neuronok megváltozott energia-metabolizmusa? Occipitális hypoperfúzió? Megváltozott neuro-transzmitter egyensúly?
EEG jelentısége krónikusan visszatérı fejfájásokban 1. Érdemes rutinszerően kérni az EEG vizsgálatot? - 8 tanulmány vizsgálta - a primer fejfájások nem különböztethetık meg a szekundaer fejfájásoktól - ha kóros az EEG, nem adott új diagnosztikai információt a fejfájás etiológiájával kapcsolatban 2. Használható az EEG a migrén elkülönítésére egyéb fejfájásoktól? - kóros jelenségek (lassulások, tüske aktivitás, stb.) - ezek minden fejfájástípusban elıfordulnak - az abnormitások nem specifikusak a migrén elkülönítésére
EEG jelentısége krónikusan visszatérı fejfájásokban 3. Képes az EEG meghatározni azt, hogy a visszatérı fejfájások hátterében epilepszia áll? - 215 gyermeket vizsgáltak, rohamszerő fejfájásban (hányinger, hányás, más vegetatív tünetek, melyeket postiktális aluszékonyság, vagy alvás követett, epileptiform EEG-vel) - ebben a csoportban sokkal gyakoribb volt az epileptiform EEG, összehasonlítva egyéb fejfájással (migrén, pszichogén) - gyermekekben elıfordulhat rohamokkal összefüggı fejfájás - ezen, mint külön entitáson még vitatkoznak 4. Jelezheti-e az EEG, hogy gyermekekben elıforduló rekurráló fejfájásokból rohamok fejlıdnek ki? - paroxizmális EEG-jő gyermekek ananmnézisében gyakoribbak a rosszullétek - a jövıre nézve az EEG prognosztikai értéke egyenlıre bizonytalannak tőnik (inkább a lezajlott rohamok relevánsak)
EEG jelentısége krónikusan visszatérı fejfájásokban American Academy of Neurology ajánlása (2002) 1. Az EEG-t nem ajánlják kötelezı vizsgálatnak a krónikusan visszatérı fejfájások diagnosztikájában, mivel nem valószínő, hogy rávilágít az etiológiára, hogy javítja a diagnózis megbízhatóságát, vagy megkülönböztetné a migrént egyéb típusú fejfájásoktól 2. Gyermekek esetében, rekurráló fejfájás és paroxizmális EEG elıfordulása esetén, az epilepszia kizárására irányuló további vizsgálatok keretében, az EEG-követéses vizsgálatoknak lehet jelentısége
Kiváltott válasz vizsgálatok Vizuális kiváltott válasz - 26 vizsgálatot publikáltak - Steady-state VEP: - migrénesekben nagyobb amplitúdójú válaszok - 73% szenzitivitás, 63% specificitás - mintaváltásos VEP: - nagyobb amplitúdó migrénesekben, - 67% szenzitivitás, 83% specificitás - amplitúdó-aszimmetriák Akusztikus kiváltott válasz, szomatoszenzoros kiváltott válasz, motoros kiváltott válaszok - kevés vizsgálat, ellentmondásos adatok - egyenlıre nem tőnnek használhatónak
Reflex válaszok - trigeminális és spinális szinten kiváltott nociceptív reflexek használhatónak tőnnek (fájdalom-kontroll monitorizálása) Blink reflex (BR) - ellentmondásos adatok - R2 latencia megnyúlik migrénben (Bánk és mtsai, 1992) - R1 latencia-aszimmetria cervicogén fejfájásban (Sand és mtsai, 1994) - unilaterális szenzitizáció cluster-fejfájásban (Lozza és mtsai, 1997) Cornea reflex (CR) elektrofiziológiai kiértékelése - cluster fejfájásban a reflex-küszöb szignifikánsan lecsökkent a tüneti oldalon - hemicrania continua, krónikus paroxizmális hemicrania esetén: - a reflex-küszöb bilaterálisan lecsökkent
Az autonóm idegrendszeri funkciók tesztelése Migrén - szimpatikus diszfunkció? - paraszimpatikus hypofunkció - diasztolés vérnyomás instabillá válik - szívritmus változása? - megnövekedett pupilla átmérı - megnyúlt fény-reflex kontrakció és dilatáció-sebesség Cluster fejfájás - Horner-szerő pupilla-diszfunkció tapasztalható - csökkent válaszok szimpatomimetikus szemcseppekre (ipsilateralis miosis, csökkent mydriosis) - megnövekedett pupilla-dilatáció phenylephrin-re - csökkent izzadás Probléma: a nagy inter-individuális varianciák!
Pericranialis izomnyomásérzékenység Manuális tapintással - tenziós fejfájásban - a nyomásérzékenység megnı - a legkonzisztensebb lelet - jól korrelál a a fejfájás frekvenciájával és intenzitásával - PPT (pressure pain thresold) - csak krónikus tenziós fejfájásban csökken - változik a fájdalom intenzitásával - hátránya: - nehezen kvantifikálható, nagy variancia, robosztus teszt Elektromiográfia (EMG) - megnövekedett EMG aktivitás krónikus tenziós fejfájásban - a szenzitivitása és a specificitása korlátozott - nem javasolható rutin diagnosztikai eljárásnak