Klinikai neurofiziológiai vizsgálatok



Hasonló dokumentumok
RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

Eszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

A gyermekkori epilepsziák felismerése

Opponensi vélemény. Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról

ELEKTROFIZIZIOL VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK. PhD. PTE Neurológiai Klinika

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK


Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

Szakképzési munkanapló KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIA. ráépített szakképesítéshez

Kvantitatív EEG nem epilepsziás betegekben

Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Clemens Béla. Epileptiform potenciálok és azokat utánzó jelenségek. Kenézy Kórház Kft., Neurológia, Debrecen

Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása. Artefact ( műtermék )

Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,

Ablak a gondolatokra? Klinikai elektrofiziológiai vizsgálatok helye a pszichiátriában. Lehetőségek és korlátok. Csibri Éva

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA

Mi is az funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat

A WILSON BETEGSÉG EXTRAHEPATIKUS MANIFESZTÁCIÓI. Doktori értekezés tézisei

A neurológia tárgya és a neurológiai diagnózis. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Budapest

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Etanercept. Finanszírozott indikációk:

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella

A KORTIKÁLIS HÁLÓZATOK SZEREPE A GYERMEK- ÉS FELNŐTTKORI TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA SZEMIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAIBAN (SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS)

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Kérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.

Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán

Gyermekneurológia. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati Kötelező Továbbképző Tanfolyam

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

Elektromiográfia (Dinamometria) A motoros egységek toborzása, az izomfáradás vizsgálata A mérési adatok elemzése és értékelése

2012. május 11. (péntek) (10-18 óráig)

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

(N)Agy - bajban. Az agykéreg

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

Pázmány Szenior Egyetem. Előző óra. Látod? Nem látod? Na látod! A vizuális illúziók világa Témák PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK

EEG Alvás Napszaki ritmusok

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Kvantitatív EEG vizsgálatok epilepsziás betegeken

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

A troponin módszerek m analitikai bizonytalansága a diagnosztikus

Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról

A Neurológiai Osztály tudományos tevékenysége

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gyermekkori krónikus fejfájás

Dr. Fogarasi András. Gyermekkori rohamok és epilepszia szindrómák tünettana és videó- EEG korrelátumai. című

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Epilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus

A TEMPORÁLIS LEBENY EPILEPSZIA ÉS AZ ALVÁS: VIZSGÁLATOK AZ INTERIKTÁLIS TÜSKÉK ÉS A MEMÓRIAKONSZOLIDÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Kvantitatív EEG vizsgálatok epilepsziás betegek gyógyszermentes és kezelt állapotában. Dr.

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG 47. KONGRESSZUSA Szeged, június 4-6.

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körének bővítéséről

Lujber László és a szerző engedélyé

EPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, szeptember 13.

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

Neurológiai Továbbképzı Tanfolyam Pécs, Bors László PTE Neurológiai Klinika

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

Lehetıségek a thrombosis prophylaxis és kezelés hatékonyságának monitorozásában

Poliszomnográfia. Alvásdiagnosztikai. rium Neurológia Klinika


FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

Gyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

A Magyar Fejfájás Társaság XXI. kongresszusa május Siófok Hotel Panoráma május 9. (péntek)

I. A primer fejfájások Lujber László és a diagnózisa és kezelése szerző engedélyé. Dr.Nagy Ferenc

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Autonóm idegrendszer

NEUROOPHTHALMOLÓGIA kézikönyv 2010

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

Doktori tézisek. Dr. Szabó Léna. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola. Dr. Fogarasi András egyetemi magántanár Ph.D.

Átírás:

Klinikai neurofiziológiai vizsgálatok jelentısége a különbk nbözı fejfájáskórképekben Dr. Kondákor István PTE OEC ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs

Vizsgálati metodikák Neurofiziológiai vizsgálatok EEG Kiváltott válaszok Reflex válaszok Autonóm idegrendszeri funkciók tesztelése Pericranialis izmok vizsgálata Képalkotó és neuroszonológiai vizsgálatok Neuroradiológia SPECT PET Trans-cranialis Doppler

Elektroenkefalográfia (EEG) Migrén, aurával vagy anélkül: - az igazoltan kóros EEG elıfordulási aránya alacsony - fokális lassú aktivitás: 0-15%-ban, - tüske-aktivitás: 0.2-9%-ban, - vizuális aura alatt igen eltérı EEG-ket írtak le: - lassú hullámok, - a háttér-aktivitás amplitúdójának depressziója, - normál EEG - kóros az EEG (delta aktivitás uni- vagy bilaterálisan): - hemiplégiával járó migrén alatt - basilaris migrén esetén, ha zavart a tudat Tenziós fejfájásban: - normál EEG Cluster fejfájásban: - epileptiform aktivitás?

Elektroenkefalográfia (EEG) Migrén és epilepszia: - többen felvetették már az összefüggést a két kórkép között - csak egyes mitokondriális encephalopáthiák esetén - migrénes roham lehet egy iktális vagy posztiktális manifesztáció (pl. gyermekkori benignus occipitalis epilepszia) - CEOP (childhood epilepsy with occipital paroxysms) Epileptiform aktivitás a leggyakoribb: - gyermekkori, igen rövid fejfájásban (Kramer és mtsai, 1994) - CEOP EEG fotóstimulációval elıidézett követés (15-30Hz) - egyesek szerint az egyetlen EEG-abnormalitás migrénben - migrénesekben nagyobb - aura mellett nagyobb, mint aura nélkül

Elektroenkefalográfia (EEG) EEG frekvencia analízis, EEG mapping: - viszonylag enyhe, finom eltérések - alfa-sávra, és a posterior területekre korlátozódó eltérések (Neufeld és mtsai, 1991; Sand, 2003) - megnövekdett alfa-teljesítmény aszimmetria migrénben - abnormális lassulások 65%ban - kóros relatív spektrum értékek 43%-ban - alacsonyabb alfa-teljesítmény - alacsonyabb occipit. átlag-frekvencia Frontális területek is pathológiásak? (Vonderheid-Guth, 2000) Megváltozott inter- és intra-hemiszferiális koherenciák - Fluctuating asymmetric neural disorder (Nyrke és mtsai, 1990) - jobb féltekei pathológiás intra-hemiszferiális koherencia-értékek (Koeda és mtsai, 1999)

Migrén: QEEG - fókuszlokalizáció Újonnan diagnosztizált, még kezeletlen migrénesek vizsgálata, interiktális periódusban, normál kontrollokkal összehasonlítva Átfogó qeeg tanulmány: - hagyományos frekvencia-analízis - aktivitás-lokalizációs módszer (LORETA) - állapottérbeli analízis (komplexitás-vizsgálat)

Módszerek I. Újonnan diagnosztizált, még kezeletlen migrénes betegek - 3 ffi, 17 nı; 18 aura nélkül, 2 aurával - életkor: 14-51 év között (átlag: 30 év) - egyéb neurológiai és pszichiátriai betegség kizárva - az EEG vizsgálat elıtti 7 napon belüli alkohol- és pszichoaktív szer fogyasztása kizárva - kontroll személyek azonos nemi és életkori megoszlásban EEG vizsgálat - két migrénes roham között - legalább 10 nappal a rohamot követıen (ajánlás interiktális migrén-vizsgálatokhoz, Siniatchin és mtsai, 1999) - 19 elektróda, 10/20-as rendszer szerint - 128 Hz mintavétel, 0.5 30 Hz közötti sáv-áteresztı szőrı - 2 sec hosszúságú, artefakt-mentes szakaszok (N=20)

Módszerek II.: CSD CSD (Current Source Density Analysis) - az amplitúdó 2., tér szerinti deriváltjával arányos - források és nyelık kimutatása, lamináris struktúrákban

LORETA LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography) - Pascual-Marqui, 1994-3-D forrás-lokalizáció, a CSD alapján - feltételezi, hogy a szomszédos neuronok vagy neuroncsoportok egyszerre közel hasonlóan aktívak - folyamatos, 3-D eloszlást számol (tomografikus jelleg) - a dipól-technikákkal összehasonlítva, több fiziológiai jelentéssel bír

LORETA: Delta sáv (1.5-3.5 Hz) Maximális aktivitás: Minimális aktivitás:

LORETA: Alfa sáv (7.5-12.5 Hz) Maximális aktivitás: Minimális aktivitás:

LORETA: Béta sáv (12.5-25 Hz) Maximális aktivitás: Minimális aktivitás:

Az eredmények összefoglalásasa Band Brodmann Anatomical localization Lobe t-value t-value area No. of the area right left Delta 20 Inferior temporal Temporal 3,30 17 Striate Occipital 3,10 3,21 18 Parastriate Occipital 3,10 3,20 37 Occipito-temporal Occipital 3,28 Alpha 18 Parastriate Occipital 3,45 19 Peristriate Occipital 3,78 39 Angular Parietal 3,72 6 Agranular frontal Frontal -3,60-3,69 8 Intermediate frontal Frontal -3,81-3,81 9 Granular frontal Frontal -3,84-3,75 10 Frontopolar Frontal -3,42-3,42 24 Ventral anterior cingulate Frontal -3,78-3,78 32 Dorsal anterior cingulate Frontal -3,84-3,81 33 Pregenual Frontal -3,78-3,78 Beta 19 Peristriate Occipital 3,52 39 Angular Parietal 3,52

Az eredmények értelmezése Több kortikális régióban is igazolható funkciózavar - elsısorban occipitálisan (aktivitás növekedés) - frontálisan is! (aktivitás csökkenés) Mindkét félteke involvált, de a jobb félteke érintettsége kifejezettebb (jobb occipitális régió!) (Komplexitás-vizsgálatok: - frontálisan csökkent, occipitálisan megemelkedett térbeli szinkronizációt igazolnak) (Lokális kérgi mikrostrukturális elváltozások?) Occipitális kéreg és aura? Neuronok megváltozott energia-metabolizmusa? Occipitális hypoperfúzió? Megváltozott neuro-transzmitter egyensúly?

EEG jelentısége krónikusan visszatérı fejfájásokban 1. Érdemes rutinszerően kérni az EEG vizsgálatot? - 8 tanulmány vizsgálta - a primer fejfájások nem különböztethetık meg a szekundaer fejfájásoktól - ha kóros az EEG, nem adott új diagnosztikai információt a fejfájás etiológiájával kapcsolatban 2. Használható az EEG a migrén elkülönítésére egyéb fejfájásoktól? - kóros jelenségek (lassulások, tüske aktivitás, stb.) - ezek minden fejfájástípusban elıfordulnak - az abnormitások nem specifikusak a migrén elkülönítésére

EEG jelentısége krónikusan visszatérı fejfájásokban 3. Képes az EEG meghatározni azt, hogy a visszatérı fejfájások hátterében epilepszia áll? - 215 gyermeket vizsgáltak, rohamszerő fejfájásban (hányinger, hányás, más vegetatív tünetek, melyeket postiktális aluszékonyság, vagy alvás követett, epileptiform EEG-vel) - ebben a csoportban sokkal gyakoribb volt az epileptiform EEG, összehasonlítva egyéb fejfájással (migrén, pszichogén) - gyermekekben elıfordulhat rohamokkal összefüggı fejfájás - ezen, mint külön entitáson még vitatkoznak 4. Jelezheti-e az EEG, hogy gyermekekben elıforduló rekurráló fejfájásokból rohamok fejlıdnek ki? - paroxizmális EEG-jő gyermekek ananmnézisében gyakoribbak a rosszullétek - a jövıre nézve az EEG prognosztikai értéke egyenlıre bizonytalannak tőnik (inkább a lezajlott rohamok relevánsak)

EEG jelentısége krónikusan visszatérı fejfájásokban American Academy of Neurology ajánlása (2002) 1. Az EEG-t nem ajánlják kötelezı vizsgálatnak a krónikusan visszatérı fejfájások diagnosztikájában, mivel nem valószínő, hogy rávilágít az etiológiára, hogy javítja a diagnózis megbízhatóságát, vagy megkülönböztetné a migrént egyéb típusú fejfájásoktól 2. Gyermekek esetében, rekurráló fejfájás és paroxizmális EEG elıfordulása esetén, az epilepszia kizárására irányuló további vizsgálatok keretében, az EEG-követéses vizsgálatoknak lehet jelentısége

Kiváltott válasz vizsgálatok Vizuális kiváltott válasz - 26 vizsgálatot publikáltak - Steady-state VEP: - migrénesekben nagyobb amplitúdójú válaszok - 73% szenzitivitás, 63% specificitás - mintaváltásos VEP: - nagyobb amplitúdó migrénesekben, - 67% szenzitivitás, 83% specificitás - amplitúdó-aszimmetriák Akusztikus kiváltott válasz, szomatoszenzoros kiváltott válasz, motoros kiváltott válaszok - kevés vizsgálat, ellentmondásos adatok - egyenlıre nem tőnnek használhatónak

Reflex válaszok - trigeminális és spinális szinten kiváltott nociceptív reflexek használhatónak tőnnek (fájdalom-kontroll monitorizálása) Blink reflex (BR) - ellentmondásos adatok - R2 latencia megnyúlik migrénben (Bánk és mtsai, 1992) - R1 latencia-aszimmetria cervicogén fejfájásban (Sand és mtsai, 1994) - unilaterális szenzitizáció cluster-fejfájásban (Lozza és mtsai, 1997) Cornea reflex (CR) elektrofiziológiai kiértékelése - cluster fejfájásban a reflex-küszöb szignifikánsan lecsökkent a tüneti oldalon - hemicrania continua, krónikus paroxizmális hemicrania esetén: - a reflex-küszöb bilaterálisan lecsökkent

Az autonóm idegrendszeri funkciók tesztelése Migrén - szimpatikus diszfunkció? - paraszimpatikus hypofunkció - diasztolés vérnyomás instabillá válik - szívritmus változása? - megnövekedett pupilla átmérı - megnyúlt fény-reflex kontrakció és dilatáció-sebesség Cluster fejfájás - Horner-szerő pupilla-diszfunkció tapasztalható - csökkent válaszok szimpatomimetikus szemcseppekre (ipsilateralis miosis, csökkent mydriosis) - megnövekedett pupilla-dilatáció phenylephrin-re - csökkent izzadás Probléma: a nagy inter-individuális varianciák!

Pericranialis izomnyomásérzékenység Manuális tapintással - tenziós fejfájásban - a nyomásérzékenység megnı - a legkonzisztensebb lelet - jól korrelál a a fejfájás frekvenciájával és intenzitásával - PPT (pressure pain thresold) - csak krónikus tenziós fejfájásban csökken - változik a fájdalom intenzitásával - hátránya: - nehezen kvantifikálható, nagy variancia, robosztus teszt Elektromiográfia (EMG) - megnövekedett EMG aktivitás krónikus tenziós fejfájásban - a szenzitivitása és a specificitása korlátozott - nem javasolható rutin diagnosztikai eljárásnak