Személyiséglélektan Csoportos viselkedés

Személyiséglélektan Csoportos viselkedés

Miért vizsgálják a csoportokat? Csoport mint társadalmi jelenség (emberek együttese) Csoport mint gazdasági jelenség (munkavégzés, fogyasztói szokások, stb.) Nem mindegy hogyan és miként működik.

Módszertan Kutatási módszerek: - megkérdezés: - kvalitatív (mélyinterjú) - kvantitatív (kérdőíves interjú) - megfigyelés: - tudományos - önmegfigyelés - kísérlet: - laboratóriumi - természetes Leggyakoribb: tesztek, terepgyakorlat, korábban kísérletek

Maslow-szükséglet hierarchiája Maslow: szükséglethierarchia hét szintje: Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni A megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek és elnyerni mások tiszteletét és elismerését A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni Biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb.

A CSOPORT EMBEREK OLYAN EGYÜTTESE, AKIK VISZONYLAG ÁLLANDÓ KAPCSOLATBAN VANNAK EGYMÁSSAL KÖZÖS ÉRDEKEIK ALAPJÁN, SZEMÉLYESEN BEFOLYÁSOLJÁK EGYMÁST ÉS A KÜLVILÁGGAL SZEMBEN VALAMIFÉLE MI TUDATUK ALAKUL KI elkülönült, mégis hálózatban (virtuális, valamiféle kapcsolat )lévő emberek együttese, akik információs technológia felhasználásával valósítják meg közös céljaikat direkt vagy interakción alapuló, sokféle szükségletet kielégítő, mégis alapvetően célrealizáló közösségi forma, jelenség, mely többségében eltér az izolált egyének jegyeitől Hármas szabály: interakció, közös cél, csoporttudatosság LEGÁLTALÁNOSABBAN A KÖVETKEZŐKÉPP JELLEMEZHETŐ: A CSOPORT TAGJAI INTERAKCIÓBAN ÁLLNAK EGYMÁSSAL KÖZÖS CÉLJAIK, NORMÁIK VANNAK EZEK KIJELÖLIK TAGJAIK CSELEKVÉSEINEK IRÁNYAIT ÉS HATÁRAIT KIFEJLŐDIK BENNÜK A SZEREP-RENDSZER ÉS TUDATOSUL A CSOPORTOT KÍVÜLÁLLÓK IS ELISMERIK TAGSÁGA PONTOSAN KÖRVONALAZHATÓ

A CSOPORTOK LÉTREJÖTTÉNEK FŐ OKAI A CSOPORTOK LÉTREHOZÁSÁT MINDIG VALAMILYEN SZÜKSÉGLET INDOKOLJA, MELYEK ÁLTALÁBAN A KÖVETKEZŐEK LEHETNEK: GAZDASÁGI, ANYAGI OKOK: munkacsoport, érdekcsoport, termelők SZOCIÁLIS IGÉNYEK: hovatartozás, társas igény BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE -védelem, érdekvédelem PRESZTIZS IRÁNTI IGÉNY -vonzónak tartott hovatartozás

Csoporthatás a viselkedésemre A csoport megléte, jelenléte illetve az ahhoz, annak tagjaihoz való alkalmazkodás alapvetően befolyásolja az egyéni viselkedést, továbbá a viselkedés folyamatszemléletű megközelítésben vizsgálható Egyén Előnyökhöz és hátrányokhoz jut azáltal, hogy kapcsolatban van a csoporttal Előnyök és hátrányok Csoport Előnyökhöz vagy hátrányokhoz jut, azáltal, hogy észleli és befogadjak az egyént Social exchange theory (TCSE)(Blau 1964, Homans 1961) Elcserélni a közösségi aktivitást valamiféle ellenértékért Az ellenérték anyagi és nem anyagi jellegű

Társadalmi csere elmélete Akkor csatlakozunk egy csoporthoz, ha az az értékes jutalmak maximumát nyújtja, miközben a lehetséges költségek a legcsekélyebb számát rója ránk. Biztonság Státusz Affiliáció Támogatottság, elfogadottság Hiedelmek megerősítése Közösség Hatalom Célok megvalósítása Személyes befektetés Feszültség Ellentétek Elutasítás Ellenkezés

A CSOPORTOK MŰKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A csoportok fejlődése és működése számos jellemzővel írható le Az egyik lehetséges megközelítés a strukturálás, a belső viszonyok és az eredményességen keresztül mutatja be azt Vizsgálat anyag és módszer: agrárgazdasági vezetők, kérdőíves interjú Kialakulás: szervezeti és személyes aspektusok lehetősége: preferálás, kialakítás szempontjai és módszerei A vezetők többségében szervezeti szempontból közelítik meg a csoportok működését

STRUKTÚRA A CSOPORTSTRUKTÚRA leírható a csoport mérete, összetétele, norma, státusz és szerepek alapján (Bakacsi) Az egyén helye beazonosítható a két dimenzió alapján-státusz és szerep

STÁTUSZ AZ A RELATÍV HORIZONTÁLIS POZÍCIÓ VAGY ÁLLAPOT, AMIEGY ADOTT SZEMÉLYRE EGY ADOTT TÁRSADALOMBAN VAGY CSOPORTBAN JELLEMZŐ-ÉRTÉKELÉST TESZ LEHETŐVÉ KRITÉRIUMOK: ISKOLÁZOTTSÁG, KÉPESSÉGEK, TELJESÍTMÉNY, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS KISEBB CSOPORTOKBAN A MAGÁVAL HOZOTT JELLEMZŐ DOMINÁL MUNKA KÖZBEN ELÉRT STÁTUSZ

Szerepek A SZEREPEK- a tagok viselkedésre vonatkozó elvárásai Számos szerep strukturálás lehetséges, a szerepek és az ahhoz való viszonyulás az egyik leggyakoribb és legszínesebb területe a vizsgálatoknak Szerepelvárás Szerepfelfogás Szerepelfogadás Szerepteljesítmény SZEREP KONFLIKTUSOK: A., SZEREPEK KÖZÖTTI (apa-fia) B.,SZEREPEN BELÜLI (középvezető dilemmája) C., SZEMÉLY-SZEREP (porszívóügynök)

SZEREPKÉSZLET ÉS SZEREPKOMPLEXUM Merton szerint szerepek egész sorozata kapcsolódik egy-egy státushoz. Pl. tanár. (Aszerint változik, hogy kivel lép komplementer interakcióba). A szervezetek a szerepviselkedések kollektív mátrixát képezik, ahol minden pozícióhoz a szervezet által szabályozott szerepkészlet tartozik. A szerepkomplexum kifejezés arra utal, hogy az egyén által betöltött különböző státusok szerepkészletei, (pl. férfi, apa, mérnök, férj, szerető, barát) összességükben hányféle szerepet rónak a személyre. Növekedés, zsugorodás.

SZEREPTÍPUSOK A./ A szerepszerzés módja szerint Veleszületett szerepek: ezekből nem lehet kilépni, oda mobilitás útján nem lehet bekerülni, ezek a szerepek sorsszerűen kísérik az embert. (pl. férfi-nő, vagy bizonyos társadalmakban a születés alapján történő hovatartozás) Szerzett szerepek: az egyéni aktivitás függvényében alakulnak. Ezek adják az egyén mobilitásának, felemelkedésének lehetőségét. A polgári társadalom értékei a szerzett szerepek elsőbbségét nyomatékosítják a veleszületett szerepekkel szemben.

B./ A szerep átfogó jellege szerint: - Pervazív (alapvető, az összes többire ható) szerepek: az összes többi szerepre hatnak (pl. nemi szerep, generációs (kor hatása)szerep) - Rokonsági-családi szerepek, foglalkozási, szituációs szerepek. Bizonyos foglalkozási szerep(hivatás) ölthet pervazív jelleget. - Léteznek egyéb strukturálások is: kapcsolatorientált, feladatorientált és önmagunkra irányuló szerep - Időszakos vagy állandó - Előre vagy hátramutató szerep

A BELBINI SZEREPEK

A Belbin-teszt M.Belbin a Team avagy az együttműködő csoport c. könyve 7 kérdésben csoportmunkára vonatkozó értékítélet 8 fajta szerepet azonosít A szerepek leírásának több funkciója is lehet (alkalmasság, kettős szerepmegjelenés kizárása, csoportformálás lehetősége )

Csapatszerepek (Laár, Elnök 2007): Előnyős tulajdonságai (erősségek) Képes mindenkit előítéletek nélkül és pusztán érdemei alapján értékelni Célorientált Csapatjátékos Jól reagál különféle személyiségekre és szituációkra Erősíti a csapatszellemet

Palánta vagy ötletgyár Előnyős tulajdonságai (erősségek) A szellem embere Képzelet-gazdag Nagy tudású Kiváló értelmi képességekkel rendelkezik Megfigyelő-helyzetértékelő Előnyös tulajdonságai Jó ítélőképességgel rendelkezik Előrelátó Gyakorlatias

Forrásfeltáró Előnyős tulajdonságai (erősségek) Jó kapcsolattartó, remek kapcsolatokkal Jól értesült Meg tud felelni a kihívásoknak Team-vagy vállalatépítő Előnyős tulajdonságai (erősségek) Jó szervező Gyakorlatias gondolkodású Kemény munkához szokott Fegyelmezett

Serkentő Előnyős tulajdonságai (erősségek) Küzd és motivál A cselekvőképtelenség A hatékonyság hiánya Az önelégültség Az önáltatás Ellen A megvalósító Előnyős tulajdonságai (erősségek) Tökéletességre törekszik Nem hagy semmit befejezetlenül

SZEREP-AZONOSULÁS és KISZOLGÁLTATOTTSÁG Haney-Banks-Zimbardo kísérlet: Rabok és fegyőrök

Kísérleti célok Megvizsgálni, mi okozza a különbséget a haditengerészet és tengerészgyalogság börtöneinek viszonyában Hipotézis:mind az őrök, mind a foglyok meghatározott viselkedésmintákat vesznek fel, melyet befolyásol a helyzet és elvárás A kísérleti eredmények aktualitása (tanár, rendőr, ellenőrök, stb.)

A KÍSÉRLET MENETE Újsághirdetés börtönkísérletre (1970): 75 jelentkezőből 21 személyt választottak ki- különös kiválasztás A kialakított cellákba és a folyosókra kamerákat helyeztek el Tízen rabok, tizenegyen pedig őrök lettek véletlen kiválasztással. A rabokat levetkőzették, zsákruhába bujtatták Szigorú szabályok: beszélgetés, evés-ivás, dolgok elmozdítása, számmegszólítás, őrök megszólítása stb. Sem a rabok, sem a fegyőrök szerepét nem határozták meg (őrök 30%-a teljesen azonosult) Nap = nem volt konfliktus; 2. nap = a rabok fellázadtak, amit az őrök levertek és megtoroltak; 6. nap = a kísérletet be kellet rekeszteni a túlzott szerepazonosulás okozta patológiás jelenségek miatt

CSOPORTNORMÁK ELVÁRÁSOK ÉS VÁRAKOZÁSOK A CSOPORTON BELÜLI VISELKEDÉSI FORMÁKRA- Feldman (1984) szabályok az alapvető viselkedési formákra KÖZPONTI JELENTŐSÉGŰ NORMÁK: A., MUNKÁVAL KAPCSOLATOS NORMÁK B.,MÉLTÁNYOSSÁGI NORMÁK C.,LOJALITÁS ÉS MEGBÍZHATÓSÁG D.,VISZONOSSÁGI (RECIPROCITÁSI ) NORMÁK

A CSOPORT ÉS A NORMA A CSOPORT HATÁSSAL VAN A BEILLESZKEDNI KÍVÁNÓ EGYÉNRE AZ EGYÉN SZÁNDÉKA SZERINT BE SZERETNE ILLESZKEDNI - KONFORMITÁS BEFOLYÁSOL:a feladat, a csoport, a következmények, az egyén személyes jellemzői

KONFORMITÁS: a normák szerinti viselkedés A konform viselkedés okai: A csoporttag viselkedése: Megfelelni az elvárásoknak Büntetés elkerülése Jutalmazás vágya $ ESZKÖZEI: figyelmeztetés, rábeszélés, szankció, következmények, hatalmi választás, végső esetben kiközösítés

AZ EGYÉN REAGÁLÁSA A CSOPORTNYOMÁSRA Behódolás, engedelmesség (legkevésbé tartós, jutalom vagy büntetés motiválja); Azonosulás /identifikáció/ (az egyén hasonlítani szeretne a befolyásolóhoz); Internalizáció (követése belülről jutalmaz); Deviancia

Kísérletek a csoportkonformitás irányába ASCH KÍSÉRLET: KÍSÉRLETI ELRENDEZÉS

ASCH KÍSÉRLET: TESZTINGEREK Sztenderd vonal Teszt vonalak

ASCH KÍSÉRLET: EREDMÉNYEK 7 egyetemista, 18 próba, ezek közül 13 megtévesztő Egy v.sz., a többiek beavatottak, (rossz választ adnak) 25% független maradt (jó választ adott) 50% beleegyezett a rossz válaszba 6 vagy több próbánál 5% mind a 12 megtévesztő próbánál elfogadta a többségi véleményt

A konformitás a csoportlétszámmal nő: 1-1-el szemben 4%-os konformitás 1-2-vel szemben 14%-os konformitás 1-3-16-ig szemben 31-37%-os konformitás Beépített érdektárs csökkentette a konformitást (1/4-re)

A válaszreakciók típusai A függetlenek megoszlása: Magabiztos:teljes szembenállás Individualista: erős énkép, neki mindig igaza van Lelkiismeret-furdalásos: enged, de belső ellentétek A konform személyek megoszlása: Viaszember: kevés önakarat Önmagában bizonytalan: bizonytalansággal teli Kisebbrendűséggel küszködő: tudta mi a jó, de nem akart deviáns lenni

Kutatások a csoportkonformitás irányába Sherif 1936 Elsötétített szoba, a képernyőn a fénypont mozgását kellett rögzíteni. Autokinetikus hatások zavarták meg az észlelést, ezért igen nagy különbségeket vártak a visszajelzéseknél Csoportos megbeszélés döntés előttugyanazt az irányt jelölték így meg Nagyobb csoport-erősebb konformitás ( a deviánsoknak nehezebb kitűnniük)

Kísérlet a hibakiegyenlítő hatásra

Stanley Milgram (Yale, 1963): ENGEDELMESSÉG A viselkedés megváltoztatása egy tényleges vagy észlelt hatalom parancsára Vakon engedelmeskedne egy parancsnak, még akkor is, ha ez más bántalmazásával járna (engedelmesség a normáknak és elvárásoknak)? Milgram klasszikus engedelmességi kísérlete során azt találta, hogy IGEN! Bizonyítás: tanulási és emlékezetvizsgálati kísérlet

Kísérleti elrendezés 3 személy: K: kísérletvezető S. Kísérleti személy T: tanuló (színész) +áramátviteli berendezés Véletlenszerű kiválasztás

A MILGRAM KÍSÉRLET 40 férfi, egyetemisták, 20-50 évesek Tanár -ként működtek közre egy memória tesztben, a tanuló egy évfolyamtársuk volt Feladat: szópárok ismétlése lista alapján Azt kérték tőlük, hogy fokozatosan erősödő áramütést adjanak minden esetben, amikor a tanuló rossz választ adott Áramütés Tartomány: 15 V-tól (enyhe áramütés) to 450 V- ig (veszély: XXX) Elérve a 150 voltot a tanuló falból kiáltozott minden áramütésnél, a kísérletvezető viszont a folytatásra buzdít

A kísérlet előtt, Milgram megkért egy 110 humán viselkedés kutatóból álló panelt, hogy jelezzék előre a kísérlet eredményét Előrejelzés: 10% fogja túllépni a 180V-ot; senki sem fog engedelmeskedni a végsőkig (450 V.) EREDMÉNY: 65% ment el a végsőkig!! Milgram 18 kísérletet végzett el a paraméterek változtatásával (egy kivételével férfi csoportokat használt) Nők esetében ugyanazt az eredményt kapta Érdekesség:Thomas Blass (Maryland) eredménye szerint az extrémek száma időtől és helytől függetlenül állandó (61-65%) Közvetlen kapcsolat a tanulóval:30% Tanár ellenállás esetén 40-ből 4 végigcsinálta

MILGRAM KÍSÉRLETI EREDMÉNYEI A kísérletezőnek engedelmeskedők %-a az egyes szinteknél Előrejelzett Tényleges Az áramgenerátor szintjei (Volt) és feliratai Mások is megismételték a kísérletet: teljes engedelmesség: - Spanyolország és Hollandia = 90% felett - Olaszország, Németország és Ausztria = 80% felett - Ausztrál férfiak = 40%, ausztrál nők = 16%

A csoportkohézió- TAGOK VONZÓDÁSA A CSOPORTHOZ- akkor alakul ki, ha a tagok elkötelezettséget és pozitív érzelmeket éreznek a csoport közös normái és céljai iránt. Az elkötelezettség következménye, hogy a csoport teljesítménye megnő.

Megjegyzések a csoportjelenségekhez Vonatkozási vagy referencia csoport, amellyel az egyén azért azonosul, hogy átvegye a vonatkozási csoport attitűdjeit, normáit, és viselkedésmódjait Mindenkinek van vonatkozási csoportja, a serdülőnek egy beategyüttes, a felnőttnek egy hasonló elveket valló csoportosulás Bármely csoport képes arra, hogy megjelenítse magát, ez megmutatkozhat a különböző jelzésekben, jelvényekben, ruhákban, jól látható viselkedési sajátosságokban. Az ilyen megjelenítéseket stigmáknak, stigmatizációnak nevezte Goffmann (1963). A csoportkohézió nem minden esetben előnyös, mert adott esetben az erős vezetés alatti csoport hamar elszigetelődhet környezetétől -csoportgondolkodás Le Bon, és Tarde tömegkutatásai azt hangsúlyozták, hogy a csoportból nőhet ki a tömeg, amely nagyszámú egyének halmaza, ahol az egyének ún. kollektív, érzelmi állapotba kerülve olyan viselkedésre is képesek lesznek, amelyre egyénileg nem.

Tömegviselkedés A tömegviselkedés társadalmi csapda, mert nem együttműködésről van itt szó, hanem kollektivitást mutató természetellenes viselkedésről Katasztrófahelyzet(2 szakasza vanfelismerés, majd hidegvér vagy bénultság vagy tehetetlenségi megnyilvánulás) Pánikhelyzet (szituációs illetve hangulati pánik) Lincselés (Stoetzel)

CSOPORTEREDMÉNYESSÉG ÉS CSOPORTHATÉKONYSÁG A CSOPORT MŰKÖDÉSE SZÁMOS EREDMÉNYT GENERÁLHAT A MŰKÖDÉS MINŐSÍTÉSE SOHASEM EGYSZERŰ:EMBER+KOLLEKTIVITÁS MI ALAPJÁN ÍTÉLJÜK MEG? SAJÁT EREDMÉNYEK. MEGELÉGEDETTSÉG TERMELÉKENYSÉG VONZERŐ ALKALMAZKODÓ- KÉPESSÉG TANULÁS ÉS NÖVEKEDÉS BIZTONSÁG

KIEGÉSZÍTÉS:Csoportközi kapcsolatok Csoport és csoport között is lehet kapcsolat Csoportközi kísérletek: Sherif-féle terepkísérletek (1949 ) Az összetartó erő kapcsolatban van a többi csoporttag iránt táplált pozitív érzésekkel és azok magasra értékelésével ( etnocentrizmus ) Együtt jár a külső személyek iránti negatív magatartással Összefügg a percepcióval-előfeltevés Valóságészlelési torzulás Ellentétek Az első Sherif-féle kísérletek 1949, Connecticut Előfeltételek, bizonyítás (csoportképződés, csoportnormák, csoportközi konfliktusok ) Terepgyakorlatok, kísérleti feltételek, igazolás, és mi van ma?

Csoportközi kapcsolatok Együttműködés és csere Dominancia és alávetés Konfliktus és versengés A versengő csoporton belül-autokratikus stílus, szervezettség, feladatorientáltabb légkör, konformitás növekedése A versengő csoportok között-percepció torzulása, ellenséges beállítottság növekedése, interakció és kommunikáció csökkenése A győztes -nő a kohézió, feladatorientáltság csökkenése, önelégültség nő Vesztes feszültség, elhárító mechanizmus, konfliktus, felbomlás Feloldás: magasabb cél, közös ellenség, tárgyalás, percepció torzulások elemzése

Források SZTE, Pszichológia Tanszék előadásai Kutatók honlapjai (pl:www.zimbardo.com) Kutatók publikációi Tananyagok