Állattenyésztés
Rendszerváltás után Állattenyésztési ágazatok a mezőgazdasági visszaesés legnagyobb vesztesei Sertés, szarvasmarha és juhtenyésztés: legnagyobb visszaesés Baromfitenyésztésben kis mértékű 5%-os visszaesés volt tapasztalható 2002-re Mára a baromfitenyésztés a legjelentősebb
Baromfi ágazat Állattenyésztés termékeinek Bruttó termeléséből való részesedése 1990-ben 24% 2002-ben 32% 2004-ben 39% Állatok állományának alakulása (millió egyed) 2002 2005 2008 Tyúkfélék 32,2 31,9 31,2 Liba 2,01 1,37 2,1 Kacsa 3,4 3,4 2,9 Pulyka 3,2 4,4 3,5
Sertéságazat 1999-ig az állattenyésztés meghatározó ágazata Folyamatosan csökkenő tendencia a kiszámíthatatlan piaci hatások miatt 2002-ben 5,1 millió egyed, 2008-ban már csak 3,4 millió egyed 2009-ben 3,1 millió egyed Kedvezőtlen kilátások a kocaállomány és vágósertés termelésében egyaránt Pozitívum a magas minőség (1993-ban EU minősítési rendszert vezettek be)
Szarvasmarha ágazat Vágómarha termelés fontos, exportorientált tevékenység volt Rendszerváltás utáni piaci és gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak rá Hatékonysági és jövedelmezőségi problémák miatt hanyatlás következett be 2002-re 51%-kal csökkent az állomány EU csatlakozás után kedvező hatással volt a húságazatot érintő támogatási rendszer Tehénállomány is folyamatosan csökkent 1990-ben még 630 ezer egyed 2002-ben már csak 362 ezer egyed 2009-re 312 ezer egyedre csökkent Tejtermelés:2,8 milliárd literről 2002-re 2,1 milliárd literre csökkent, mely 2009-re 1.7 milliárd literig esett vissza
Juhtenyésztés Napjainkban sincsenek kihasználva a juhászatban rejlő lehetőségek Magyar juhállomány létszám és minősége elmarad a kívánatostól Állományunk 1982 óta, kisebb ingadozással, de csökkenést mutat, Anyajuh állomány 1990-ben 1313 ezer egyed, 2004-ben 1088 ezer egyed, 2009-ben már nem érte el az 1 millió egyedet
Állatállomány változása (decemberi állomány) ezer egyed
A tejágazat ökonómiai jellemzése
A faji sajátosságok Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség
és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik levezetés problémája.
Tejpiaci jellemzők Kiszámíthatatlan az árak alakulása, mert ez a legrugalmatlanabb piac az élelmiszergazdaságban Egy tehénre jutó tejhozam következtében kevesebb tehénre van szükség Termelés alacsony jövedelmezőség miatt sok termelő feladni kényszerül az állattartást A tej termelői ára reálértékben csökken, és továbbra is kiszámíthatatlan
A világ tejtermelése
Világ tejtermelése 2008: 680 millió tonna 2018-ra (FAO, OECD becslés): 810 millió tonna (EU, India, USA, Kína részesedése: 60%) Nettó exportőrök: Ausztrália, Új-Zéland, EU, USA, Argentína Nettó importőrök: Afrika, Ázsia
A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés
Az EU és az USA tejtermelése 2013 2011 2009 2007 2005 év 2003 70 80 90 100 110 120 130 140 150 millió tonna USA -FAPRI 2004 USA -OECD 2004 EU-15 - Európai Bizottság 2003 EU-25 - Európai Bizottság 2003 forrás: AKI
A tejágazat világpiaci kilátásai 2007-2013 között A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben
Tejpiac Tejkvóták kihasználtsága tovább romlik A piaci egyensúly visszaállításához különböző intézkedéseket vezettek be (exporttámogatás, intervenciók) Tej felvásárlási árak továbbra is alacsony szinten mozognak, ezért a termelés nem éri el a kvóta szintjét Tejtermékek, sajt, tejpor, vaj fogyasztása növekszik Sajttermék választék egyre bővül
A tejtermékek világpiaci árának alakulása
Világkereskedelem 4 legnagyobb exportőr (Új- Zéland, Ausztrália, EU, USA) Ők a nemzetközi kereskedelem 70 %-át bonyolítják le Globális sajttermelés 2/3-át az USA és EU adja EU-ban: Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország képviselik a sajtgyártás jelentős részét Ők a világpiacra 1.8 millió tonna sajtot juttatnak, mely a világkereskedelem mintegy 9%-a
SAJT Globális termelés 2/3-a: EU, USA Globális átlagos fogyasztás 3 kg/fő/év USA-ban ez 15 kg EU-27-ben 16 kg (Mo. 8 kg) Legkiemelkedőbb Svájc, 22 kg/fő/év Az EU a sajt-világkereskedelem 35%-át adja Japán képviseli a globális sajt-import 15%-át Legnagyobb felvásárlók az ázsiai országok
VAJ India évi 4,3 millió tonna vajat termel, ezzel világelső EU a 2. helyen áll, évi 2 millió tonna termeléssel Világ átlagfogyasztás 1,5 kg/év EU-ban ez 4 kg, Új-Zélandon pedig 7 kg, Kína: 0,1 kg Világ legnagyobb exportőre Új- Zéland, 50%-os világpiaci részesedéssel
Az EU tejágazata
Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015-ig (2008-ban kvótanövelés!) Ártámogatás Jövedelemtámogatás Intervenciós ár 20% Jövedelemtámogatás 2004-2007 között a történelmi kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007 decoupled cross-compliance gazdákodóhoz/területhez kötött fenntartható fejlődés környezet termékminőség állatjólét
Az EU-15 tejágazatának főbb jellemzői 18 %-át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Mintegy 20 millió tejelő tehén. ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15%-val rendelkeznek az új tagállamok). 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. 300 kg átlagos fejenkénti éves tej-és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság.
Az EU-25 tejtermelése A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt 25%-át Németország, 20%-át Franciaország adja. Lengyelország egymaga adja a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között.
A kvótarendszer
Az EU-25 tejtermelése a csatlakozáskor (2004!) A kibıvített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %- kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetıleg kétharmadát teszi ki.
A termelés szerkezete Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. A farmok átlagos tehénlétszáma 29. EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.
A termelés szerkezete EU-15 megközelítıleg 20 millió egyedes tejelıtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.
Az 1-2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%-át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%-ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%-át 50-99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20%-ot képviselnek az üzemek közt
Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és a piaci árcsökkenés következtében várhatóan visszaesik. Az export teljesítmény várhatóan visszaesik.
Bizottsági előrejelzés A sajt-termelés és -fogyasztás növekedése (meghaladja 2013-ban a 9 millió t-t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005-ben indult trendnek megfelelően a belső fogyasztásnövekedés meghaladja az termelés növekedését.
A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is csökken -ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az Új-Zélandról és Ausztráliából generálódó egyre erősebb verseny.
Magyarország tejszektora
A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db) 1600 1400 1200 1000 800 600 szarvasmarha-állomány ebbıl:tehén 400 200 0 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002.
Tejszektor 2000-2008 év Szarvasmarh a létszám 1000 db Ebbıl 2 évnél idısebb tejelı tehén 1000 db Tehéntej termelés Millió kg Tehéntej felvásárlás Millió kg Tehéntej felvásárlási ár /100 kg Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg 2000. 805 376 2080,5 1686,2 24,2 63,0 2001. 783 355 2079,8 1674,0 26,7 68,5 2002. 770 350 2067,8 1736,0 26,7 64,8 2003. 766 362 1977,3 1636,8 28,2 71,4 2004. 723 363 1844,8 1544,9 25,9 62,9 2005. 721 347 1878,0 1495,7 24,8 64,3 2006. 700 326 1796,0 1296,8 24,4 63,8 2007. 710 322 1800,0 1434,8 28,7 72,7 2008. 695 324 863,0* Forrás:KSH * 2008 jan-júl
A szarvasmarha állomány és tejtermelés alakulása
A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
Az ágazat jellemzői A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%- át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. Az 1990. évhez képest 2002-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%-a. A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) 1988-ban még 111%-a volt az EGK átlagnak, 2005-ben azonban már ismét meghaladta azt (6300 kg) A megtermelt tej 98%-a extra minőségű.
A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belsı igényt. A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belsı fogyasztás növekedése, mivel az egy fıre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent
Az ágazat jellemzői a tej ára 1993-ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. 1993-tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%-a körül határozták meg, 1998-tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%-át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.
Az ágazat jellemzői a tej ára Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.
A tej felvásárlási árának változása (Ft/l) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2004.
Tejegyenérték A feldolgozás során előállított tejtermékhez felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír (esetleg fehérje) alapon számítva.
A tej-és tejtermékek fogyasztása Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990-ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből 30-35 liter import alapanyagból készült -EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. A fogyasztás növelése reális cél?
A hazai tejágazat SWOT elemzése Erősségek: Javuló hatékonyság, nagyüzemi tejtermelés. Versenyképes alapanyagár, hazai árelőny. Erősödő vállalati koncentráció. Megfelelően erős vertikális koordináció és integráció. Már magas külföldi tulajdon megléte. Gyengeségek Gyenge életképességű kisüzemek. Túlkínálat a termelésben, feleslegek. Kihasználatlan kapacitások a feldolgozásban. Termelők közötti alacsony horizontális koordináció. Csökkenő hazai exporttámogatás.
A hazai tejágazat SWOT elemzése Lehetőségek Megnyílt, kiszámítható, nagy, fiz etőképes belső EU piac. Kvótával biztosított termelés. Feldolgozott termékek kereslete nő. Ár-konvergencia az EU szintre. EU-s vámvédelem. Következetes szabály-és törvényalkalmazás. Növekvő EU exporttámogatás. Veszélyek Külpiaci nyomás, túlkínálat, olcsó, minős égi import. Tartósan alacsony hazai fogyasztás, telített nemzetközi fogyasztási szint. Változó exporttámogatási rendszer, hazai int.rendszer fejletlensége. Sokkoló piaci verseny. Külföldi vállalatok jobb marketinglehetőségei, kapcsola trendszerei, háttere.
Az EU csatlakozás megállapodás Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk -a hazai kvótát 2002-ben 96%-os kihasználtsággal teljesítettük, 2003-ban 2004-ben és 2005-ben a kihasználásunk egyenletesen romlott.
Magyarország A lakosság tej és sajtfogyasztását a jövedelmi viszonyok határozzák meg Sajt, tej és túrófogyasztásunk egyre növekszik, mely átlagosan 8 kg/év Olcsó termékek importjával kiszorul a hazai termék a piacról, visszaesik a feldolgozói tej iránti kereslet
Magyarországi versenyhátrányok Más tagállamokéhoz képest alacsonyabb fehérje és zsírtartalom Drágább, intenzív állattartás jellemző a legeltetés hiánya miatt Tejtermelő telepek vezetői idősek, nincs fiatal generáció a tevékenység folytatáshoz, eladni kényszerül a telepet Vagyonvédelem többletköltséget jelent Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek
A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme 2007-ben
A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme 2008-ban
A bikahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-ben
A bikahízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008-ban
Sertéshús
Világtermelés Világ sertéshús termelése 2008-ban meghaladta a 102 millió tonnát (2018-ra: 120 millió t) Világtermelés 75 %-át Kína, EU és USA állítja elő Világpiaci részesedések: Kína 45%, EU 21%, Kína az önellátást tűzte ki célul sertéshúsból, de még 300 ezer tonnát importál Legnagyobb exportőrök Kanada, USA, EU, Brazília Nemzetközi kereskedelembe kerülő hús mennyisége meghaladja az 5,3 millió tonnát
Világtermelés Világ legnagyobb importőre Japán: 1,2 millió tonna EU tagországokból Dánia, Hollandia, Spanyolország és Magyarország is szállít Japánba Oroszország: önellátottság foka: 70-75% Húsfogyasztás: Brazília 12 kg/év Oroszország 16 kg/év USA 23 kg/év Kína 38 kg/év Eu43 kg/év
EU Sertéshús termelés 23 millió tonna EU-ban előállított húsmennyiség közel fele a sertéshús Új tagországok nettó importőrök Sertéshús árak csökkentek 2010-re, de előrejelzések szerint növekedni fog
Sertéshús világpiaci árának alakulása Forrás: AKI
Magyarország 2010. elején a sertéslétszám nem érte el a 3,2 millió darabot Fontos: a technika, technológia fejlesztése, (klimatizálás, automatizált etetőrendszerek kialakítása) szakmai színvonal növelése, (genetikához való igazodás) Takarmányhasznosítás fajlagos mutatóinak javítása Sertéstelepek fejlesztése (Sertéstelepek 20%-ban érjük el az EU színvonalat) Épületek rekonstrukciója Környezetvédelmi előírások teljesítése
Magyarország élősertés és sertéshús exportjának és importjának alakulása 2000-2008-ig
Magyarország Versenyhátrány tényezői: Szervezetlen termékpálya Alacsony élőmunka hatékonyság Környezetvédelmi előírások Hitelfelvételi nehézségek, magas kamatterhek és hatósági díjak Specializáció hiánya
Magyarország 2005-ben még nettó importőrök voltunk, mára ez kiegyenlítődött, a kivitel és behozatal egyenlege egyaránt 13,5 ezer tonna Egy főre jutó sertéshús fogyasztás 25 kg/év A hazai árak a holland és német termelői árakhoz igazodnak Árfolyam alakulás befolyásolja az Export és Import alakulását Gyengülő forint növekvő szállítási költséget jelent
A sertéshízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2007-ben
A sertéshízlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008-ban
Baromfi ágazat
Jellemzők Baromfi hús termelésének gyors fejlődése az iparszerű termelés rendszer következtében 2008-ban 90 millió tonna a világ baromfi hús termelése 2018-ra elérheti a 120 millió tonnát USA, Kína, EU, Brazília a 4 legnagyobb termelő, melyek a világtermelés 2/3-át adják Gabona árak növekedése miatt a baromfi hús árában is változás következett be
A csirkehús világpiaci árának alakulása (élősúly)
Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára az EU-ban, valamint az argentin és brazil csirke importára
Világkereskedelem USA:a világ legnagyobb baromfihús termelője és 2. legnagyobb exportőre (1. Brazília) 19 millió tonna baromfihús termelés Kína:a világ második legnagyobb termelője az évi 17 millió tonna baromfihús termeléssel Brazília: hústermelés eléri a 11 millió tonnát Baromfihús-előállítás a kukorica termő régiók közelében összpontosul USA és Brazília nem importálnak csirkehúst, Exportjuk részesedése a nemzetközi kereskedelemből meghaladja a 70%-ot
Világkereskedelem USA fő kereskedelmi partnerei Oroszország, Ázsia és Mexikó Az Orosz baromfihús importkvóta 75%-át USA kapja Oroszország a világ legnagyobb baromfihús importőre, a világtermelés 15%-ának felvevője EU a 3. legnagyobb exportőr (ahol a jövőben az import meghaladja az export mennyiségét) Import Brazíliából és Thaiföldről
EU-27 Baromfihús termelés 12 millió tonna 70 % csirkehús 18 % pulykahús 4 % kacsahús Átlagos baromfihús-fogyasztás kb 20 kg/fő/év
Magyarország 2008-ban 127 ezer tonna baromfihúst (ebből 49 ezer tonna csirkehús) exportált 57 ezer tonna import mennyiség EU csatlakozás óta 12%-ról 20%-ra emelkedett az import aránya Az export piacok megtartásával párhuzamosan csökkent a belföldi piacon való részesedés Egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás: 31 kg
A magyar baromfi és csirkehús külkereskedelmének alakulása 2003 és 2008 között
A hazai baromfi-hús fogyasztás alakulása 2004-2008 között
Versenyképességet befolyásoló tényezők Állategészségügyi problémák (szalmonella fertőzés) Hitelfelvételi nehézségek Feketegazdaság magas aránya Magas hatósági díjak (húsvizsgálat, állatorvos) Növekvő vagyonvédelmi költségek Elavult technológia, Elaprózódott feldolgozóipari struktúra Párhuzamosan működő szakmai érdekképviseleti szervek (terméktanács, szövetségek)
Marhahús
Világpiac USA, Brazília, EU, Kína és India a sorrend termelés szempontjából Extenzív termelésben vezetők Argentína, Ausztrália és Oroszország 2008-ban a világ marha és borjú-hús előállítása 65 millió tonna volt (ebből 55%-ot USA, Brazília, EU és Kína tesz ki) 2018: 75 millió tonna (OECD)
Világtermelés USA évente 11 millió tonna marhahúst állít elő húshasznú tehenek 33 millió egyed, tejhasznú tehenek száma 9 millió USA húsfogyasztás meghaladja az évi 30 kg-ot (ez az EU-ban 17 kg) USA: közel egymillió farmon tartanak szarvasmarhát (minden 2. farmon) Brazília: 190 millió egyed (~mint a lakosság) évente 9 millió tonna marhahúst állít elő Kína termelése évi 6 millió tonna
Világkereskedelem Legnagyobb exportőrök: Brazília, Argentína (15%-os export adó), Ausztrália, Kanada Brazília a legolcsóbb, az importvámok és magas szállítási költségek ellenére is az EU árai alatt tud maradni Az EU piacra való szállítás csak szigorú szabályok betartásával történhet
A marhahús világpiaci árának alakulása (vágott súly)
EU marhahús kereskedelme Szarvasmarha állomány egyre csökken Fajlagos tejhozam növekedés miatt kevesebb tehénre van szükség Legnagyobb termelők: Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia Előrejelzések szerint csökkenni fog a marhahús termelés a nemzetközi piac olcsó kínálata miatt Évi húsfogyasztás átlagosan 17 kg/fő
Magyarország 2009-ben a szarvasmarhák száma 703 ezer volt Állomány kétharmada gazdasági szervezetek tulajdonában van, egyharmada egyéni gazdálkodóknál Számuk folyamatosan csökken Legjellemzőbb a Magyartarka állomány Hús-exportunk mértéke folyamatosan csökken, míg élőmarha exportunk nő
Magyarország Ágazati szereplők kiszolgáltatottsága nagy, mivel az árak az exportpiaci árak szerint alakulnak Árstabilitás szempontjából döntő jelentőségű a belföldi kereslet Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi marhahús előállítása, a kiváló minőségű szaporulat, és az elhullás minimalizálása
A magyar élőmarha és marhahús külkereskedelem alakulása (2003-2008)