A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei



Hasonló dokumentumok
Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése

Kerékpárforgalmi létesítmények

A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés lépései

Kerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

Gyır MJV Kerékpáros

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN

A kerékpárút szélessége Knoll Miklós (MSc.) 2

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

12. Kerékpáros közlekedés

Esélyegyenlőség a közösségi közlekedésben

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok október

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Kerékpárosok sebességének műszeres mérése. Kerékpáros. Közlekedésbiztonsági Nap Biztonságkutató Mérnöki Iroda

Mit tehet az ÖnkorMányzat a kerékpáros közlekedés segítése érdekében?

13. Utasítást adó jelzőtáblák

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre

Javaslatok a Mogyoródi út kerékpárosbarát felújításához

Berencsi Miklós 41. Útügyi Napok szeptember 22., Balatonfüred

LÉTESÍTMÉNYTÍPUSOK ALAPELVEK. Kerékpárosbarát közlekedéstervezés

Infrastruktúra tervezési gyakorlat

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred

Város Polgármestere. A Szabadság úti forgalomtechnikai tervvel összefüggő kérdésekről

TÖRÖKBÁLINT VÁROS KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATÁNAK TANULMÁNYTERVE 1.) MŰSZAKI LEÍRÁS

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

13. Gyalogos közlekedés

Thoroczkay Zsolt stratégiai tanácsadó, FŐBER Zrt. elnök, KTE Közlekedésépítési Tagozat

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

A Magyar Közút üzemeltetésébe kerülő kerékpárúti hidakról. Lázár Mihály hídmérnök Magyar Közút NZrt. Híd Osztály

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

A kerékpárosokat érintő baleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata. Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési- és Döntés-előkészítési Osztály

Kerékpározás Budapesten. Biztonságosan

Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban


A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpárosokra vonatkozó fontosabb KRESZ szabályok

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

Kerékpárhasználati adatok

PROBLÉMÁK Dugók a városközpontban. A 3 km-re lévő lakóparkból 20 perc bejutni a városközpontba a reggeli dugó miatt.

Támogatási szerződés száma: TOP BK

kerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok))

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

A kerékpáros közlekedés javítása a Kerepesi út-veres Péter út - Szabadföld út tengelyen

Leövey Klára Gimnázium

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap

KRESZ feladatlap (TÁBLAISMERET)

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

A közúti közlekedés biztonsága

Kerékpárosbarát Település

I. WORKSHOP. Kerékpárutak mőszaki megoldása, nyomvonal-kialakítás. 1 Kerékpáros tervezıi Konzultáció

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

A-Veszélyt jelző táblák

KIEGÉSZÍTÉS TANULMÁNY D O M B Ó V Á R. város. belterületén a Dombó Pál és a Bezerédj utcák forgalmi rend megváltoztatási lehetőségéről

A MŰSZAKI SZABÁLYOZÁS HATÁSA A TERVEK MINŐSÉGÉRE

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója június 12.

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral:

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

Különböző kiépítésű körforgalmak vizsgálata és. csomóponti irányítással VISSIM szimulátorban. összehasonlító analízise jelzőlámpás

Fenntartható Városi Mobilitás Tervezése (ENDURANCE projekt)

Közlekedésbiztonsági szemléletformálás az önkormányzatokban

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl.

Közlekedésre felkészítés fontossága és lehetőségei, kiemelt figyelemmel a kerékpárosokra

sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Előzmények

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

Önmagukat magyarázó utak tervezési szempontjai

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

A Budapesti út kerékpárosbarát útvonalként történő kialakítása - javaslat

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

Átírás:

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék Útépítési akadémia 13. Kerékpárutak tervezése 2007. december 6 7.

A kerékpáros közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei 1. Kérdőíves felmérés kerékpározási szokásokról, az egyes kerékpáros infrastruktúra típusok megfelelőségéről 2. Baleseti adatok elemzése 3. Nemzetközi szakirodalom és szabályozási gyakorlat 4. Összehasonlító értékelés 5. Javaslattétel

1. Kérdőíves felmérés - Módszertan Online kikérdezés (1500 db kérdőív) A nagyobb városokban élő, fiatalabb, magasabb végzettségű, az internetet mindennapos szinten használó rétegek felülprezentáltsága jellemző. Személyes kikérdezés (930 db kérdőív) A falun élő közép- és idős korosztály célzott megkeresése. A kétféle kikérdezés eredményeit település típusonkénti eloszlását figyelembe véve súlyozottan értékeltük. Kérdések

A kérdőív néhány eredménye Kerékpár használata munkába- iskolába járáshoz illetve ügyintézés céljából az egyes településtípusokon (%) falu város egyei jogú város főváros 0% 20% 40% 60% 80% 100% naponta hetente többször hetente legalább egyszer havonta legalább egyszer ritkábban, mint havonta soha

A kérdőív néhány eredménye Biztonság 4,00 Önálló kerékpárút 2,5 m szélesség alatt 3,50 3,00 2,50 Önálló kerékpárút 2,5 m szélesség felett ény 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Kényelem Osztatlan (elválasztás nélküli) közös felületű gyalog- és kerékpárút Elválasztott közös felületű gyalog- és kerékpárút Kerékpársáv Kisforgalmú belterületi mellékút Forgalmas belterületi közút Gyorsaság

A kérdőív néhány eredménye Biztonság 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 Önálló kerékpárút 2,5 m szélesség felett 1,50 1,00 Élmény 0,50 0,00 Kényelem Külterületi mellékút Külterületi főút Gyorsaság

2. Baleseti adatok elemzése Az utolsó 5 év forgalmi teljesítményének változása (jkm/nap) személygépkocsi forgalom + 29,1 % tehergépkocsi forgalom + 25 % autóbusz forgalom + 6,5 % motorkerékpár forgalom + 6,6 % kerékpárforgalom - 28 %

2. Baleseti adatok elemzése Kerékpáros balesetek részaránya az összes balesethez viszonyítva 25% kp. baleset részaránya % 20% 15% 10% 5% 19% 19% 17% 16% 16% 15% 14% 16% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 évek (1-8 hónap adatai)

2. Baleseti adatok elemzése Halálos balesetek számának változása (bázis= 2000. évi adatok) 120% 100% 100% Változás % 80% 60% 40% 77% 59% 20% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 lakott területen lakott területen kívül

3. Nemzetközi szakirodalom PIARC kutatás: Human Powered Transport Emberi erővel hajtott közlekedés A jelentést a PIARC Nemzetközi Útügyi Társaság 2.3 Integrált városi közlekedés műszaki bizottságának munkacsoportja készítette. A kerékpárhasználat és a kerékpáros infrastruktúra meglétének lehetséges összefüggéseit kívánta felmérni a következő vizsgálat 20 nagyváros adatainak feldolgozásával: Helsinki, Varsó, Bergen, Tokió, Yokohama, London, Strassbourg, Lyon, Rennes, Párizs, Bordeaux, Saint Etienne, Toulouse, Utrecht, Enschede, Brüsszel, Antwerpen, Hasselt, Pozsony, Münster

A PIARC kutatás néhány eredménye A kerékpáros közlekedés részaránya a közlekedési munkamegosztásban szemben a kerékpárutak meglétével: Nagyon kis összefüggés a kerékpáros közlekedés részaránya és a kerékpárutak és -sávok megléte között (+0,0719). A kerékpáros közlekedés részaránya és a kerékpárutak rendelkezésre állása között közepesen pozitív korreláció mutatkozott a nagy teherforgalmú főutak (+0,4418), a belvárosi üzleti negyedek (+0,3359) és a külvárosi területek (+0,3667) esetében.

A PIARC kutatás néhány eredménye A kerékpáros közlekedés részaránya a közlekedési munkamegosztásban szemben a kerékpárutak használatával Nincs összefüggés a kerékpáros közlekedés részaránya és a kerékpárutak használata között (a korrelációs koeficiens csupán +0,0427). A közös felületű elválasztott és elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárutak használata és a kerékpáros közlekedés részaránya között egy közepes negatív összefüggés található (-0,3062), ami azzal magyarázható, hogy a kerékpárosok nem szeretnek közös felületen közlekedni a gyalogosokkal.

PIARC kutatás: Tervezési előírások összehasonlítása 14 ország gyalogos és kerékpáros létesítményekkel foglalkozó tervezési útmutatóját elemezték: Ausztrália, Belgium, Kanada, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Japán, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia, Svédország, Nagy-Britannia

Tervezési előírások összehasonlításának fő eredményei A vizsgált országokban az elkülönített kerékpársáv vagy kerékpárút létesítésére megállapított minimális átlagos napi forgalom értéke 2800 ejm/nap (Finnország) és 15.000 ejm/nap (Németország) között van. Néhány országban a vegyes közlekedés megengedése nemcsak a forgalomnagyságtól függ, hanem a megengedett legnagyobb sebességtől is. Ezek a maximális sebesség 30 km/h (Hollandia, Belgium) és 60 km/h (Németország) között változik. Néhány országban egyáltalán nincs erre vonatkozó szabályozás.

Tervezési előírások összehasonlításának fő eredményei Megengedett gyalogosforgalom maximális értéke Hollandiában 100 gyalogos/óra/méter, Németországban 70-150 nem motorizált közlekedő/óra/méter a gyalog-és kerékpárút szélességétől függően (gyalogos forgalom maximális részaránya is meg van határozva). A tervezési sebesség mindenhol 20 és 30 km/h, kivéve Belgiumot, ahol 40 km/h. A kerékpáros űrszelvény szélessége változó, az északi országokban 0,60 m, Belgiumban a legnagyobb, 1,00 m. A fő kerékpáros útvonalakon a kerékpárosoknak van elsőbbségük.

Tervezési előírások összehasonlításának fő eredményei A jelzőlámpáknál minden országban a jobboldalon legelől kell felállniuk a kerékpárosoknak. Néhány országban (pl. Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában) alkalmazzák a visszaduzzasztott felállósávot is. A kerékpársávok szélessége 1,2m és 2,2 m között változik. Ausztráliában függ a gépjárműforgalom sebességétől, 2,2m széles ha 60km/h esetén és 3,0m ha 100km/h. Az egyirányú kerékpárutak szélessége 1,5m és 3,0m között változik minden országban, a kétirányú kerékpárutak 2,0-3.5m szélesek.

Köszönöm figyelmüket! makoe@sze.hu