A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA
A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő cél, Az információgyűjtés, -feldolgozás, -elemzés, valamint a következtetések levonása, tévedések, torzítások értelmezése a megismerésben, a spontán kép és az egészleges-komplex kép különbsége, jellemzőik, okai feltárása nem akció, hanem folyamat.
A megfigyelés tudatossága szerint lehet Strukturálatlan nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere, általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák, a megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel, többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma megfigyelési űrlap). Strukturált előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van, leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják, objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhetőbb.
Különböző megfigyelési formák
DÁVID KRISZTA TOMI
természetes támaszok, védőhálók mesterséges támaszok Humánökológiai modellek Welch, 1987 komplexitás: a környezeti tényezők összefüggésében az ökorendszer 7 szintje: az ember fiziológiai-biológiai állapota intraperszonális (a gondolkodás és az érzelmek) interperszonális (egyes emberek közötti interakciók) kapcsolat a családdal és más kiscsoportokkal a lakóhely, a település nyújtotta szolgáltatások viselkedés- és problémamegoldási mintát nyújtó társadalmi-családi gyökerek, személyes identitás, kultúra az állam törvényei által nyújtott lehetőségek, szolgáltatások, a társadalmi erőforrásokhoz való hozzájutás esélye
Humánökológiai modellek Bronfennbrenner, 1987 ~ természet vagy tanulás / öröklés vagy környezet fejlődésre gyakorolt hatásának vitája inspirálta ~ a gyermek fejlődését meghatározó tényezőket vizsgálja: (vizuálisan megjelenítve koncentrikus körök a rendszerek) ~ a környezetek azok a rendszerek, melyek hatnak a gyermek fejlődésére: 1. Makrorendszerek 2. Exorendszerek 3. Mezorendszerek: a mikro rendszer interakciói alakítják és alkotják. 4. Mikrorendszerek: az egyén közvetlen környezete.
Humánökológiai rendszer MAKRORENDSZEREK kultúra EXORENDSZEREK MEZORENDSZEREK értékek MIKRORENDSZEREK politika média Iskola EGYÉN Család eszmék, ideológiák Kortársak, kapcsolatok Bronfenbrenner, 1979 nyomán interakciók szomszédság helyi közösségek társadalmi intézmények munkahely idő, történeti idő, életciklus
Makrorendszerek A kultúra viszonyulás a gyermekhez nyelv pedagógiai munka illem viselkedés tradíciók A kultúra azon elemei, melyeknek az egyén tudatában van. az iskola társadalmi elvárásai gyermekkép értékek gondolkodási minták hitek Nem tudatos kulturális elemek.
A gyermek/fiatal fejlődésére ható tényezők ~ attitűdök ~ motiváció ~ tevékenységek ~ sikeresség MEZORENDSZEREK MIKRORENDSZEREK ~ életkor ~ nem ~ kogníció: tanulási sajátosságok (stílus, stratégia, domináns intelligenciaterületek) ~ érzelmek ~ nézetek hitek attitűdök ~ énkép, szerepek Iskola EGYÉN Család ~ értékek ~ normák ~ társas szerepek Kortársak, kapcsolatok ~ szülői bánásmód ~ kulturális tőke ~ szociokulturális háttér ~ szocioökonómiai státusz
A megfigyelés lehetőségei rejtett információk közvetlenül hozzáférhető/megfigyelhető információk viselkedés, tevékenységek, cselekvés nem, életkor teljesítmény: sikerek kudarcok az iskolai kontextusban fizikai környezet/ tárgyiasult kulturális tőke kommunikáció érzelmek társas kapcsolatok közösségi szerepek iskolakép jólét objektív/szubjektív szegénység identitás szociokulturális háttér önértékelés, énkép reakció-, és problémamegoldási mintázatok, kezdeményezőkészség szülői bánásmód kulturális tőke szocioökonómiai státusz nézetek, hitek múltbeli tapasztalatok
A családi hatások rendszere Az egyén elsajátítja az adott társadalom (közösség): viselkedésére, életvezetésére, világképére vonatkozó norma-, érték- és szokásrendszerét, ezek elsajátításához külső ingerekre van szükség. Evolúció során kialakult pszichológiai mechanizmusok, biológiai folyamatok és környezeti ingerek folyamatos egymásra hatása. Családon belüli hatások: genetikai alapok és társadalmi elvárásrendszer.
A családi hatások rendszere rejtett és tudatos nevelési stratégiák (azonnali gátlás megerősítés, szabályozó értékrend megerősítése vagy gátlása. Nevelési stílus: gondoskodás, korlátozás autonómiára nevelés A család, mint csoprt: nevelési célok, értékek, normák.
kommunikációs-, problémamegoldási mintázatok szociokulturális; -ökonómiai státusz Mikrorendszerek Család természetes támasz/ védőháló? énkép, önértékelés Természetes támasz első interakciós, szocializációs színtér érzelmi környezet légkör tárgyi környezet Szülői bánásmód biztonságérzet megteremtése: közös tevékenységek minősége szülői viselkedésminták / kapcsolatrendszer szülői válaszkészség, bevonódás, érdeklődés kommunikáció (nyelvi hátrány) modellek, identitás értékhorizontok Társadalmi helyzet/örökség kulturális tőke (rejtett) átörökítése a késleltetett jutalmazás sémája (az igények kielégítésének késleltetése) gazdasági helyzet lakóhely
Mikrorendszerek Család Klinikai elemzők azt figyelték meg, hogy a kedvezőtlenebb helyzetben lévő szülők kevesebbet beszélgetnek a gyerekeikkel, és alacsonyabb a válaszkészségük is, mint középosztálybeli társaiké (Tul kin, 1973). Ezt részben megmagyarázza alacsonyabb iskolázottságuk, de nem csak erről van szó. A szegénységben élő szülők gyakran úgy gondolják, nem képesek hatást gyakorolni gyerekük fejlődésére, mint ahogy a saját életkörülményeiken sem képesek változtatni (Tul kin, 1973; Minuchin, 1965), maguk is kiszolgáltatottak, és nem bíznak abban, hogy képesek befolyásolni a gyerekeik sorsát.
Mikrorendszerek Család A szülői bánásmód minősége a szülők szociális helyzetétől függetlenül kedvezően hat a gyerekek teljesítményére: minél jobb a szülői bánásmód, annál kedvezőbbek a gyerekek teljesítményét mérő mutatók az iskolai teljesítményben és a társas készségekben.
~ Életkor, nem ~ Identitás ~ Családi környezet Mikrorendszerek Az egyén ~ Kogníció: ~ tanulási preferenciák (stílus, stratégiák) ~ intelligencia saktulyák vs. tanulói szükségletek, érzelmek, motivációk megismerése ~Affektív tényezők a megismerési/tanulási folyamatban ~ attitűdök nézetek hitek szerepe a megismerési folyamatban
Irodalom OFI (2009): Az érzelmi intelligencia szerepe a nevelői munkában. In: http://www.ofi.hu/tudastar/erzelmi-intelligencia Réger Zita (2002): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció nyelvi hátrány. In: http://www.nytud.hu/utak_a_nyelvhez/utak_reger.pdf Pierre Bordieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. Sallai Éva (2008): Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. In: http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2068