A kérdív kiértékelése

Átírás

1 A kérdív kiértékelése 1. Általános jellemzk A kérdívet az Apertus T PR-IV/ alpályázat keretében megvalósított e-módszertan képzésben résztvev 9 hallgatónak küldtük ki ben. Ebbl az 9-bl visszaérkezett 3 darab kitöltött kérdív. A elmérés célja az volt, hogy a tutorok képet kapjanak a hallgatóság számítástechnikai tudását, tapasztalatait, illetve tanulási szokásait és tanulási igényeit illeten.. Személyes jellemzk A kérdív els része a válaszadók személyes jellemzit vizsgálta, úgy, mint oglalkozás, végzettség, szakterület, stb. A elmérés alapján a következk derültek ki: Foglalkozasa? tanár oktatásban dolgozó iskola/egyetem vezet koordinátor ejleszt.1 ábra Az.1-es ábrából is kiderül, hogy a hallgatók többsége tanárként (is) dolgozik (3 bl - an), Ez azért volt ontos inormáció számunkra, mert az e-módszertan kurzusnak a tanárok az elsdleges célcsoportja, de természetesen nem kizárt az sem, hogy az oktatással más vonatkozásban kapcsoltba kerülk számára is hasznos lehet a kurzus elvégzése Képesítés egyetem iskola oklevél semmilyen. ábra 1

2 Mint ahogy az a.-es ábrán is látható, hallgatóink nagy részének a legmagasabb iskolai végzettsége az egyetemi diploma (3 bl 9 ). Milyen területen dolgozik? alapokú középokú elsokú szakképzés távoktatás.3 ábra A válaszadók többsége szakképzéssel (is) oglakozik ( ), de jelents számú válaszadó dolgozik elsokú képzésben, illetve távoktatásban. (1, illetve ). Ennél a kérdésnél több választ is bejelölhet volt, így az említett három terület nem edi le teljesen a hallgatók szakterületét, ugyanis olyan is elordulhat, hogy valaki elsoktatással, szakképzéssel és távoktatással is oglalkozik. A válaszadók többsége (3 ).3-as ábrán elsoroltakon kívül egyéb oktatással kapcsolatos tevékenységet is végez, illetve további 9 tervezi, hogy a közeljövben egyéb tevékenységet is kíván végezni. A válaszadók által végzett egyéb, oktatással kapcsolatos tevékenységek a.-es ábrán láthatók. Ezek közül is kiemelend, hogy a hallgatók között jelents számban voltak olyan személyek (1 ), akik már oglalkoztak tananyagejlesztéssel.

3 Milyen egyéb, oktatással kapcsolatos tevékenységet végez? iskolai rendszergazda közgazdaságtan nyelvtanítas oktatásszervezés phd tananyagejlesztés igazgatás távoktatasi módszertan. ábra A hallgatók szakterületét tekintve a többség reál beállítottságú volt ( ), a különbség azonban a két opció között (humán - reál) nem tekinthet jelentsnek ( reál 17 humán,, nem válaszolt). 3. Inormatikai készségek Ebben a részben a hallgatók inormatikai tudásáról, tapasztalatairól kívántunk inormációkat gyjteni. A megkérdezettek jelents többsége 3 rendelkezik otthoni személyi számítógéppel, illetve további a közeljövben tervezi számítógép vásárlását. Az összes válaszadó naponta használja a számítógépét. A hallgatók számítógéppel kapcsolatos szokásai a következképpen alakultak: a válaszadók, annak ellenére, hogy a többség otthon is rendelkezik számítógéppel leggyakrabban a munkahelyén használ számítógépet, második helyre került az otthoni, harmadik helyre pedig az egyetemi/iskolai számítógép-használat. (Ezt az adatot úgy számoltuk, hogy a válaszadók számát az általuk adott sorszámokkal súlyoztuk. Így tehát az otthoni számítógép-használatot 1 az els, a második és a harmadik helyre rakta. Mivel ennél a kérdésnél rangsorba állítandó elem volt, ezért a súlyok:,, 3,, 1. A szám a következképpen számolandó: 1*+*+*3+*+*1=1. A 1 volt a legmagasabb érték, ami a súlyozással kijött.) Másrészrl, ha azt nézzük, hogy melyik az az opció, amelyet a legtöbben soroltak az els helyre, akkor az egyértelmen a munkahelyi számítógéphasználat. (Lásd: 3.1 ábra). 3

4 hol használja leggyakrabban a számítógépet? - rangsor 1 3 otthon egyetem/oiskola munkahelyen konyvtarban nyilvanos szamitogepteremben ismersnél internetkávézóban 3.1 ábra A elmérésbl szintén kiderült, hogy ha az elbbiekben ismertetett súlyozáson alapuló módszert alkalmazzuk, akkor szövegszerkesztés kerül az els, táblázatszerkesztés a második a prezentációszerkesztés pedig a harmadik helyre. Ez azt jelenti, hogy a többség elssorban szövegszerkesztésre, másodsorban táblázatszerkesztésre és harmadsorban prezentációkészítésre használja a számítógépet. Azonban, ha nem a súlyozásos módszert alkalmazzuk, hanem egyszeren megnézzük, hogy melyik az az opció, amit a legtöbben soroltak az els helyre a saját rangsorukban, akkor helyzet némiképpen eltéren alakul, mert ugyan az els és a második helyezet nem változik, de harmadikként megjelenik a képszerkesztés. (Lásd 3. ábra) Mire használja a számítógépét? szövegszerkesztés táblázatszerkesztés képszerkesztés hang és video szerkesztés prezentáció-szerkesztés programozás 3. ábra A válaszadók többsége ( ) rendelkezik otthoni modemes (9 ), vagy szélessávú (9 ) vagy kábeles (7 ) - Internet-hozzáéréssel, illetve további 1 tervezi otthoni Internet kapcsolat létesítését.

5 A válaszadók dönt többsége (37 ) naponta kapcsolódik el a világhálóra, de a 3 válaszadó mindegyike legalább hetente egyszer használja az Internetet. A hallgatók Internet használati attitdjével kapcsolatban - a súlyozásos módszert alkalmazva - a következ eredmény született: a legtöbb válaszadó a munkahelyén használja az Internetet, második helyre került az otthoni, harmadik helyre pedig az egyetemi/iskolai Internethasználat. Ha nem a súlyozásos módszert alkalmazzuk, akkor is hasonló eredményre jutunk. (Lásd 3.3 ábra). (1 helyen munkahely,, helyen otthon, 3. hely egyetem/iskola) Hol használja leggyakrabban az internetet? otthon munkahely Internet kávézó 3.3 ábra egyetem/iskola könyvtár nyilvános internethozzáérési pontokon A hallgatóink közül a súlyozásos módszert alkalmazva a munkához szükséges inormációszerzést tették az els helyre, míg a második a munkahelyi levelezés, a harmadik pedig a magánlevelezés lett. A magán inormációszerzés a. helyre került, de mindenképpen érdemes megemlíteni, mert elég magas pontszámot ért el. Ha azt vizsgáljuk, hogy melyik az az opció, amit a legtöbben rangsoroltak az els helyre, akkor az elbbiekben elvázolt kép a következképpen módosul: 3.-es ábrán is jól látható, hogy így az els helyre a munkához szükséges inormációszerzés került, amit szorosan követ a második helyen a munkahelyi levelezés, míg harmadik helyen a magán inormációszerzés váltatja a magánlevelezést.

6 3 1 1 Mire használja leggyakrabban az internetet? 1 3 magánlevelezés munkahoz szükséges ino szerzés tanulás 3. ábra munkahelyi levelezés magán ino szerzes szórakozás. Távoktatási tapasztalat A 3 válaszadó közül már résztvett távoktatás keretében megvalósuló oktatásban. A elmérésbl kiderült, hogy a maradék 19 ember is szívesen venne részt hasonló képzésben. (A kérdívben elsorolt állításból egyedül ez volt az, ahol a válaszok kumulált értéke jelentsen elmozdult az átlagtól, azaz a 3-tól.) A. ejezetben szerepl elemzés a továbbiakban csak arra a emberre og vonatkozni, akik rendelkeznek elzetes tapasztalatokkal a távoktatás ormájában megvalósuló képzésekkel kapcsolatban Milyen indítatásból vett részt a kurzuson? 13 3 szakmai továbbképzés/elm enetel önszorgalom elírás egyéb.1 ábra Mint ahogy az a.1 ábrán is látható a legtöbben a szakmai továbbképzésük, szakmai elmenetelük érdekében végeztek távoktatási tanolyamo(ka)t. Ezek a kurzusok többnyire kombinált képzések voltak, amelyek az online tanulást kombinálták a személyes jelenléti

7 oktatással (1 esetében), de jelents számban ordult el teljes online (7 esetében), illetve teljes papíralapú ( esetében) képzés is. Milyen kurzusokon vett részt? oktatással/távoktatá ssal kapcs. kurzuson gazdasági kurzuson egyéb (EU, gépészmérnk) nyelvi kurzuson inormatikai kurzuson. ábra A hallgatók többnyire oktatással/távoktatással kapcsolatos kurzusokon vettek részt (mint ahogy az a. ábrán is látható). Az oktatási anyagokat milyen ormában kapta kézhez? nyomtatott ormában internetrl letöltve CD-ROM video és/vagy hangkazettán Floppy lemezen.3 ábra Az oktatási anyagokat többségében nyomtatott ormában kapták kézhez, de viszonylag nagy arányban szerepel az Internetrl letölthet, illetve az en elküldött oktatási anyagok kézhezvétele is. Az oktatást dönt többségében oktatási intézmény végezte (1 esetében) és csak elhanyagolható számban ordult el, hogy a munkahely ( esetében), vagy egy képz cég ( esetében) valósította meg a képzést. Ezeket a távoktatási képzéseket többnyire a munkáltató inanszírozta (1 esetben). A hallgatók általában otthon tanultak (1 esetben), de a munkahelyi tanulás is népszer volt (13 esetben). A hallgatók nagy része (17 ) meg volt elégedve a távoktatási szolgáltatással. 7

8 . Tanulási reerenciák Ebben a ejezetben a válaszadók tanulási szokásait kívántuk eltérképezni, így rákérdeztünk a tanulási típusokra, a tanulási stílusra, illetve a tanulás mikéntjére. A tanulók többsége (31 ) az önálló tanulási ormát részesítette elnyben a csoportos tanulással szemben. Szintén jelents volt az analitikus tanulási stílust választók (9 ) aránya a globális tanulási stílussal szemben. A válaszadók közül napszaktól üggetlenül, bármikor képes tanulni, míg inkább éjszaka, illetve 11 inkább nappal tanul szívesebben. A tananyag szerkezetét illeten a válaszadók közül -en elnyben részesítik a szekvenciális tananyagokat a hypertextuálissal szemben. A képerny eltti tanulás elogadottsága Már volt rá alkalmam, és nincs vele problémám Még nem volt alkalmam kipóobálni Már volt rá alkalmam, de nálam nem vált be 1 Távol áll tlem.1 ábra Mint ahogy azt a.1 ábra is jól érzékelteti a hallgatók többsége ( ) körében nem okoz gondot a képerny eltti tanulás, míg 7 idegenkedik tle. A válaszadók szigniikáns része (3 ) szerint a tanár jelenléte nem elengedhetetlen, csak akkor van rá szükség, ha a hallgató elakad. Ezzel szemben mindössze 3 tartja elengedhetetlennek a tanár olyamatos jelenlétét. A megkérdezettek közül véli úgy, hogy képes magát motiválni a tanulásban és 1 gondolja azt, hogy hajlamos a lógásra küls ösztönzés nélkül.. Kurzussal kapcsolatos elvárások A kérdív utolsó részében a hallgatók kurzussal kapcsolatos elvárásait próbáltuk megismerni. Ez alapján megtudtuk, hogy a hallgatók többsége (3 ) rendelkezik elzetes ismeretekkel az e-learninggel kapcsoltban (erre már a távoktatási tapasztalatokból is következtethettünk).

9 Miért jelentkezett erre a kurzusra? Meglév ismereteim kibvítése/rendsze rezése Új ismeretek megszerzése Pusztán kíváncsiságból Mert kellett Hobbiból.1 ábra A válaszadók több, mint ele a meglév ismereteinek a bvítése céljából vett részt a kurzuson, illetve szintén jelents volt azok száma, akik új ismereteket szerettek volna elsajátítani Az e-learning mely területe keltette el az érdekldését? 1 3 Tananyagejlesztés Szotverejlesztés Kurzusmenedzselés Tutorálás Adminisztráció. ábra A hallgatók érdekldését a súlyozásos módszert alkalmazva elssorban a tananyagejlesztés, másodsorban a kurzusmenedzselés és harmadsorban a tutorálás keltette el. Ha nem a súlyozásos módszert alkalmazzuk, hanem azt vizsgáljuk, hogy melyik az az opció, amit a legtöbben soroltak az els helyre, akkor az elbb említett három választási lehetséghez elzárkózik a szotverejlesztés. A megkérdezettek nagy része a megszerzett tudást a munkája során a gyakorlatban, illetve elméletben kívánja hasznosítani. 9

10 Mit tart az e-learning kurzus elnyének? Idtakarékos Rugalmas (önálló ütem és beosztású) tanulást tesz lehetvé A multimédia és a hipertextualitás jobb megértést tesz lehetvé A gyors és állandó tutori segítség A csoportos tanulás okozza a tanulás élményét és hatékonyságát.3 ábra Földrajzi helytl üggetlen Érdekesebb, izgalmasabb, mint a hagyományos óra Interaktivitása aktív tanulásra késztet Az eredményekrl azonnali visszacsatolás lehetsége A válaszadók többsége a súlyozásos módszert alkalmazva idbeli és térbeli rugalmasságát, az idtakarékosságot és az interaktív tanulásra késztetést tartják az e-learning kurzus legnagyobb elnyének. Amennyiben eltekintünk a súlyozásos módszer alkalmazásától, az eredmény lényegében nem og változni, csupán az arányokban igyelhetünk meg egy kis eltolódást. 1

11 Mitl tart leginkább az e-learning kurzussal kapcsolatban? Túlságosan technikaügg Bonyolultabb, mint a tantermi képzés Nem motivál tanulásra Nehéz kiszrni a szükséges tudást Kevésbé alapos, mint a hagyományos iskola. ábra A képernyrl tanulás nehézkes és egészségtelen Pedagógiailag nem alátámasztott Irányítás nélkül könny elveszni a tananyagban Háttérbe szorítja az emberi tényezt Hiányzik belle a valós gyakorlati tudás átadásának képessége Az e-learning kurzus elnyével szemben legnagyobb hátrányának képernyrl tanulás egészségtelen és nehézkes mivoltát említik els helyen a hallgatók, második helyre az emberi tényez háttérbe szorulása, míg harmadik helyre a valódi gyakorlati tudás átadási képességének hiánya került. (Mindkét módszer esetében súlyozásos, rangsor súlyozás nélkül - erre az eredményre jutunk.) 11

12 7. Összeüggések 1. A reál beállítottságúak (szakterületek) inkább használják otthon a számítógépet, mint a humán beállítottságúak (azaz magasabb pontokat adtak neki).. A humán szakterületek érzik ontosnak a tanár jelenlétét, a reál beállítottságúak önállóbbak (csak akkor van szükségük tanárra, ha elakadnak, vagy egyáltalán nincs rá szükségük). 3. A humán beállítottságúak egy órát szánnak online tanulásra, a reál beállítottságúak jellemzen elet.. Akik gyakrabban használják a számítógépet a munkahelyen, az kevésbé használja otthon a gépet (hátrébb tette a rangsorban).. Aki otthon használja a számítógépet inkább (els helyre tette), az az Internetet is otthon használja többet (els helyre tette).. Aki inkább otthon használja a gépet, az több idt is szán az online tanulásra. 7. A munkahelyükön a legtöbben elssorban szöveg- és táblázatszerkesztésre használják a számítógépet.. Akik a munkahelyen használják a számítógépet, azok nagy része elssorban munkahelyi levelezésre (illetve inószerzésre és tanulásra) használja az Internetet. 9. Akik a munkahelyükön használják a számítógépet, azok inkább a társas/csoportos tanulói stílusba tartoznak. 1. Aki ként a munkahelyen használja a számítógépét, az az e-learning elnyének tartja a rugalmas tanulást és a tananyagejlesztés érdekli elssorban. 11. Akiknek van Internet hozzáérése, azok általában éjszaka, vagy napszaktól üggetlenül szeretnek tanulni, akiknek nincs, azok nappal szeretnek tanulni. 1. Akik modemes vagy szélessávú Internet hozzáéréssel rendelkeznek, azok inkább tanulnak önállóan, akiknek kábeles hozzáérése van, azok pedig társasan tanulnak szívesebben. 13. A globális tanulói stílust választók önállóan szeretnek tanulni, az analitikust választók pedig társas/csoportosan. 1. Az önállóan tanulók inkább a szekvenciális anyagot kedvelik, a társasan tanulók pedig a hypertextuálisat. 1. Az önállóan tanulóak úgy érzik, jó, ha a tanár elérhet, ha elakadnának. 1. Az önállóan tanuló képes magát tanulásra motiválni, a társas tanuló hajlamosabb a lógásra, ha nem noszogatják. 17. A hypertextuális anyagokat kedvelk hajlamosabbak a lógásra, a szekvenciálisat kedvelk képesek magukat tanulásra motiválni. 1