KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Átírás

1 TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt keretében készült Készítette: Info Trade Hungary Bt. (2008.)

2 Tartalomjegyzék Háttér... 3 A kutatás módszere... 3 Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, magyar hatásterületen... 4 Felmérés a nyelvet tanulók körében, magyar hatásterületen Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, osztrák hatásterületen Felmérés a nyelvet tanulók körében, osztrák hatásterületen A nyelvtanárok véleménye (magyar hatásterület) A nyelvtanárok véleménye (osztrák hatásterület) Összefoglaló elemzés számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet... 87

3 A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés Megrendelő: TIT Pannon Egyesülete (9021 Győr, Szent István út 5.) Vállalkozó: Info Trade Hungary Bt. (8300 Tapolca, Juhász Gyula u. 20.) Projekt címe: Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése Projekt azonosítója: AT-HU/06/01/141 Átadás dátuma: február 29. A KUTATÁSBAN KÖZREMŰKÖDÚ KUTATÓK: Kraiciné Szokoly Mária és Laki ildikó Háttér A TIT Pannon Egyesülete a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ (a továbbiakban: Módszertani Központ) létesítése érdekében rendelte meg a felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés elvégzését a határ mindkét oldalán, Nyugat- Dunántúlon, Burgenlandban, Bécsben és Alsó-Ausztria déli részén. A helyzetelemzés célcsoportjai közé tartozik a felnőtt lakosság; ezen belül azok a felnőttek, akik idegen nyelvet tanulnak, illetve azok, akik nem tanulnak; valamint a nyelviskolák és felnőttképzésben dolgozó nyelvtanárok. A kutatás alapvető célja a tapasztalatok átadása a Módszertani Központ kialakításához és működtetéséhez. A kutatás témája kettős: Egyrészt a felnőtt lakosság idegennyelv-tudásának felmérése a vizsgált területen, a fejlesztési lehetőségek keresése, másrészt a nyelvoktatás hatékonyságbeli növelésének lehetőségei a nyelvtanárok és a tanulók szemszögéből. A kutatás módja: kérdőívezés, amely reprezentatív mintán alapul, kérdezőbiztos általi lekérdezéssel, valamint az intézményeknél kérdőívvel és interjúkkal. Jelen zárójelentés tartalmazza a felnőtt lakosság idegen nyelv tudásának felmérése érdekében készült reprezentatív mintájú kutatásokat, amely a valamely idegen nyelvet tanuló és a nyelvet nem tanuló felnőttek körében készült a határ két oldalán. A tanulmány tartalmazza továbbá a magyar és osztrák nyelvtanárok megkérdezésének tapasztalataira vonatkozó elemzést, amely kérdőív alapján, személyes megkérdezés útján készült. Ezen túlmenően a kutatási zárójelentés tartalmazza még az eredmények összegzését, határmenti összehasonlítását, figyelembe a projektben közreműködő szakértők és a külföldi partnerek szakmai véleményét és javaslatait is. A kutatás módszere A kutatás során a célkitűzéseknek megfelelően fel kívántuk mérni a felnőtt lakosság idegennyelv-tudását, illetve ennek sajátos jellemzőit, valamint a nyelvoktatás hatékonyságbeli növelésének lehetőségeit, különös tekintettel a Módszertani Központ igényeire. A kutatás módszere alapvetően a kérdőíves megkérdezés. A határ két oldalán, a felnőtt lakosság körében, reprezentatív mintavételezéssel választottunk ki. A mintavételezést elsősorban a TIT Pannon Egyesülete illetve a létrehozandó Módszertani Központ igényeihez igazítottuk.

4 Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, magyar hatásterületen A kérdőívet 235 fő töltötte ki a Nyugat-dunántúli Régióban. A kérdőívet az 1. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését. 1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult a korábbiakban? A megkérdezettek mindegyike válaszolt. A 235 megkérdezett közül 183-an (77,87%) tanultak angolt és 205-en (87,23%) németet. A megkérdezettek közül mindenki tanult angolt vagy németet, és 21-en (8,94%) tanultak franciául, 15-en (6,38%) olaszul, 9-en (3,83%) spanyolul, 16-an (6,81%) oroszul. 5 fő (2,13%) választott egyéb szláv nyelvet, 4 fő (1,702%) eszperantót, és 11-en (4,68%) egyéb nyelvet, 7-en (2,98%) latint és 4-en (1,702%) lovárit. angol Német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv eszperantó egyéb más 77,87% 87,23% 8,94% 6,38% 3,83% 6,81% 2,13% 1,702% 4,68% 2. Mennyi ideig tanulta a nyelvet? A megkérdezettek mindegyike válaszolt. A megkérdezettek 1,28%-a (3 fő) tanult néhány hónapig, 0,85%-a (2 fő) 1 évig, 3,4 %-a (8 fő) 2 évig tanulta valamelyik idegen nyelvet. A megkérdezettek 93,62%-a (220 fő) több évig tanult idegen nyelvet. Néhány hónapig Egy évet Két évet Több évet Egyéb 3 fő 2 fő 8 fő 220 fő 12 fő 3. Szerzett-e nyelvvizsgát valamilyen nyelvből és milyen szinten? A 235 megkérdezettből 228-an válaszoltak, vagyis a megkérdezettek 97%-a. A legtöbben angol és német nyelvből szereztek komplex középfokú nyelvvizsgát. Angol középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgával 28-an rendelkeznek, vagyis a megkérdezettek 11,91%-a. Német nyelvből 27 főnek van komplex középfokú nyelvvizsgája, ez a megkérdezettek 11,49%-a. Ezen kívül 24-en szereztek alapfokú komplex nyelvvizsgát, angolból 8-an, németből 16-an. 12 főnek van alapfokú írásbelije (6 angol, 6 német), és 14-nek középfokú szóbelije (7 angol, 7 német). Francia, olasz, spanyol, orosz, eszperantó és egyéb más nyelvből a megkérdezettek közül senki sem szerzett nyelvvizsgát. Egyéb szláv nyelvből pedig 4 főnek van alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája. Felsőfokú nyelvvizsgával angol nyelvből senki sem rendelkezik. 1 főnek van német nyelvből felsőfokú írásbeli, 3 főnek pedig felsőfokú komplex nyelvvizsgája.

5 Nyelvvizsga/nyelv (adatok főben) angol német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv eszperantó egyéb más 1. alapfokú írásbeli alapfokú szóbeli alapfokú szóbeli és írásbeli középfokú írásbeli középfokú szóbeli középfokú írásbeli és szóbeli felsőfokú írásbeli felsőfokú szóbeli felsőfokú írásbeli és szóbeli

6 4. Miért hagyta abba a nyelvtanulást? A megkérdezettek közül 2 fő nem válaszolt, és 2 fő nem tudott választ adni. A megkérdezettek 12,77%-a (30 fő) azért hagyta abba a nyelvtanulást, mert megszerezte a nyelvvizsgát. 184 fő ideiglenesen hagyta abba a nyelvtanulást, vagyis a megkérdezettek 78,3%-a. 12 fő válaszolta azt, hogy elment a kedve a tanulástól az oktató miatt (5,1%), 4 fő (1,7%) pedig a nyelv nehézsége miatt hagyta abba a tanulást. 4 (1,7%) fő válaszolta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet, 30 (12,77%) főnek pedig nem volt ideje a nyelvtanulásra. 1. Megszereztem a nyelvvizsgát 2. Ideiglenesen abba hagytam, de úgy gondolom, később majd folytatom 3. Elment a kedvem a tanulástól az oktató miatt 4. Elment a kedvem a tanulástól a nyelv nehézsége miatt 5. Képtelen voltam megtanulni a nyelvet 6. Nem volt rá időm 30 fő 184 fő 12 fő 4 fő 4 fő 30 fő 5. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? A megkérdezettek mindegyike válaszolt, és tudott választ adni. A megkérdezettek 34%-a (170 fő) válaszolta, hogy ma már alapvető követelmény az idegen nyelvek ismerete. 36,6%, azaz 86 fő szerint az idegen nyelv tanulására a továbbtanuláshoz van szükség. 93 fő (39,57%) szerint a magyarországi munkavállaláshoz szükséges a nyelvismeret, további 100 fő szerint (42,55%) a külföldi munkavállaláshoz is. A megkérdezettek 22,13%-a (52 fő) válaszolta, hogy baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez van szükség az idegen nyelv tanulására. Egyéb okokat hárman (1,28%) jelöltek meg. 1. Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet 2. Továbbtanuláshoz (középoktatás, felsőoktatásban egyaránt) 3. Munkavállaláshoz (Magyarországon) 4. Munkavállaláshoz (külföldön) 5. Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez 6. Egyéb okból 170 fő 86 fő 93 fő 100 fő 52 fő 3 fő 6. Milyennek ítéli meg a hazai nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A válaszadók közül a legtöbben legalább részben egyetértenek azzal, hogy kevés az óraszám. A tanári módszertant és ösztönzést 70 fő találja nem megfelelőnek, és ezzel további 70 fő többé-kevésbé egyetért, valamint 73 fő részben egyetért, részben nem ért egyet. A legtöbben (77 fő) részben igen, részben pedig nem találják rossznak a tananyagot és a tankönyveket. Egyetértenek azonban azzal, hogy túl sok tanuló vesz részt az oktatáson (100 fő). A többség (92 és 47 fő) nem ért egyet, vagy részben nem ért egyet azzal, hogy nem érez igazi motivációt a nyelv tanulására. A túl nyelvtan-centrikus, és túl elméleti feltevéssel is a legtöbben legalább részben egyetértenek, illetve azzal is, hogy nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás. Arról, hogy összességében hatékony-e a képzés, megoszlanak a vélemények (55 fő egyetért, 36 fő nem, 71 fő részben egyetért, részben nem).

7 Szemont / válasz (adatok főben) Kevés óraszám Tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő Rossz a tankönyv, tananyag Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson Nem éreznek igazi motivációt a nyelv tanulására Túl nyelvtancentrikus, túl elméleti Nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében nem hatékony Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Egyetértek vele Közömbös számomra Nem válaszol

8 7. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek többsége legalább részben egyetért azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás összességében hatékony. A többség megfelelőnek és rugalmasnak tartja a képzést, a tanári módszertant pedig korszerűnek. A legtöbben részben vagy teljesen egyetértenek azzal is, hogy a tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. A legtöbben (49 fő) azzal nem értenek egyet, hogy a tankönyvek és az órai anyagok segítik az önálló tanulást. A többség viszont részben, többé-kevésbé vagy teljesen egyetért azzal, hogy a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett, és hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás.

9 Szemont / válasz (adatok főben) Megfelelő, rugalmas képzés A tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez A tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás) Megfelelő számarányban vagyunk jelen egy csoportban Tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást A nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett Elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében hatékony Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többékevésbé egyetértek vele Egyetértek vele Közömbös számomra Nem válaszol

10 9. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt, 14 fő pedig nem tudott választ adni. 157 fő, vagyis a megkérdezettek 66,81%-a szerint van, 8 fő (3,4%) szerint pedig nincs olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. 15 fő (6,38%) azt válaszolta, hogy van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól. 53 fő (22,55%) szerint van nyelviskola, megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. 6 fő (2,55%) azt a választ adta, hogy van nyelviskola, nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga, és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét. 1. Igen 2. Nem 3. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 4. Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra 5. Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga, és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét 157 fő 8 fő 15 fő 53 fő 6 fő 10. Ön mi alapján választott nyelviskolát vagy magántanárt? A megkérdezettek 93,62%-a (220 fő) válaszolt. 15 fő nem válaszolt, 8 nem tudott választ adni. Szóróanyagok és az iskola által készített tájékoztatóanyag alapján 18 fő (7,66%) választott nyelviskolát vagy magántanárt. Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásait figyelembe véve választottak a legtöbben, vagyis a megkérdezettek 51,1%-a (120 fő). A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 27 fő (11,49%) számára volt meghatározó, 35 fő (14,89%) pedig fontosnak tartotta az iskola gyors elérhetőségét is. 22 fő (9,36%) az iskola módszerei miatt választott intézményt. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget a nyelviskola megválasztásakor 41-en (17,44%) tartották fontosnak. A megkérdezettek 7,23%-a (17 fő) hozott fel egyéb indokokat, amely alapján nyelviskolát vagy magántanárt választott. Szóróanyagok, az iskola által készített tájékoztatóanyag Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásai A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás miatt Az iskola gyors elérhetősége Az iskola módszerei miatt A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt Egyéb 18 fő 120 fő 27 fő 35 fő 22 fő 41 fő 17 fő 11. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel? A megkérdezettek közül 3 fő nem válaszolt, 2 fő pedig nem tudott választ adni. A megkérdezettek 0,85%-a (2 fő) nem tartja fontosnak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezike felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel. 2,55% (6 fő) kevésbé fontosnak tartja, 16,17% (38 fő) csak részben tartja fontosnak. 106 fő, vagyis a megkérdezettek 45,1%-a azonban

11 fontosnak tartja, hogy a nyelvoktató rendelkezzen módszertani ismeretekkel, 78-an (33,2%) pedig nagyon fontosnak tartják. Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos Részben fontos, részben nem fontos Fontos Nagyon fontos 2 fő 6 fő 38 fő 106 fő 78 fő 12. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre 67-en (28,51%) nem tudtak válaszolni, 9-en pedig nem válaszoltak. 16 fő (6,81%) szerint az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. Az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak a megkérdezettek 21,7%-a (51fő) szerint. 92 fő (39,15%) azt válaszolta, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. 13. Szükségesnek érzik a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 5 fő nem válaszolt, 19 fő pedig nem tudott választ adni. 119-en (50,64%) szükségesnek ítélik, 92-en (39,15%) pedig nem ítélik szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, szükségesnek ítélem 2. Nem, nem ítélem szükségesnek 119 fő 92 fő 50,64% 39,15% 14. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni. A kérdésre senki nem válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését. 4 fő (1,702%) kevésbé fontosnak ítélte a kérdést. 21-en (8.94%) válaszolták azt, hogy részben fontosnak tartják az ismeretek bővítését, frissítését. 120-an (51,06%) fontosnak tartják, 86-an (36,6%) pedig nagyon fontosnak tartják, hogy az oktatók bővítsék és frissítsék tudásukat. 1. Egyáltalán nem tartom fontosnak 2. Kevésbé tartom fontosnak 3. Részben fontosnak tartom, részben nem 4. Fontosnak tartom 5. Nagyon fontos tartom 0 fő 4 fő 21 fő 120 fő 86 fő

12 15. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A megkérdezettek között megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a nyelvtanulás melyik elemét kedvelik, vagy nem kedvelik a leginkább. A legtöbben a szituációtanulását, és az idegen nyelvről magyarra történő fordítást kedvelik (94 és 84 fő), ezzel szemben a nyelvtani szabályok tanulását egyáltalán nem kedvelik (69 fő). A szavak és mondatok tanulásával, a történetek tanulásával és a magyarról idegen nyelvre történő fordítással kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, de ezeket is inkább kedvelik a megkérdezettek.

13 Szemont / válasz (adatok főben) Nem tudja megítélni Egyáltalán nem kedvelem Csak kevéssé kedvelem A szavak, mondatok tanulását A nyelvtani szabályok tanulását Történetek tanulását Szituációk tanulását Fordítást idegen nyelvről magyarra Fordítást magyarról idegen nyelvre Néha kedvelem Kedvelem Kifejezetten kedvelem Számára közömbös Nem válaszolt

14 16. Ha most folytatná a nyelvtanulást, mi alapján döntené el, hogy hová menjen? A megkérdezettek közül 4 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni. 56 (23,83%) fő figyelembe venné a nyelviskola közelségét az intézmény megválasztásakor, ha most akarná folytatni a nyelvtanulást. 67 főt (28,51%) a nyelviskola tanári kara, 69 főt (29,36%) pedig a nyelviskola minőségbiztosítása is befolyásol. 51 fő (21,702%) fontosnak tartja a felnőttekre tekintettel lévő oktatási formát (rugalmasság, követelményrendszer), 85-en (36,17%) pedig előnyként értékelik, ha a nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás között szoros a kapcsolat. 1. A nyelviskola közelsége 2. A nyelviskola tanárai, tanári kara 3. A nyelviskola minőségbiztosítása 4. A felnőttekre tekintettel lévő oktatási forma (rugalmasság, követelmény-rendszer) 5. A nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás szoros kapcsolata 6. Egyéb 56 fő 67 fő 69 fő 51 fő 85 fő 2 fő

15 Felmérés a nyelvet tanulók körében, magyar hatásterületen A kérdőívet 143 fő töltötte ki a Nyugat-dunántúli Régióban. A kérdőívet a 2. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését. 1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult és tanul jelenleg? A 143 fő megkérdezett közül 1 fő nem válaszolt. A megkérdezettek közül 114-en (79,72%) tanulnak, vagy tanultak angolt, 117-en (81,82%) pedig németet. 15-en (10,49%) választották a franciát, 28-an (19,58%) az olaszt, 7-en (4,89%) a spanyolt és 3-an (2,1%) az orosz nyelvet. Egyéb szláv, illetve egyéb más nyelvet a megkérdezettek 7%-a (7 és 3 fő) tanult vagy tanul. Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Egyéb szláv Egyéb más nyelv 79,72% 81,82% 10,49% 19,58% 4,89% 2,1% 4,9% 2,1% 2. Mennyi ideig tanulja a nyelvet? A megkérdezettek közül 2 fő nem válaszolt és 1 fő nem tudott választ adni. 18 fő (12,59%) adta azt a választ, hogy néhány hónapja tanulja a nyelvet. A megkérdezettek közül senki nem tanulja egy éve a nyelvet, 3-an (2,1%) tanulnak két éve, és a legtöbben, 124-en (86,71%) több éve tanulnak idegen nyelvet. A nyelvtanulást 1 fő kezdte csak néhány hete, és 9 fő (6,29%) egyéb ideje. Néhány hónapja Egy éve Két éve Több éve Most kezdtem néhány hete Egyéb 18 fő 0 fő 3 fő 124 fő 1 fő 9 fő 12,59% 0 % 2,1% 86,71% 0,7% 6,29% 3. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt és 1 fő nem tudott választ adni. 106-an (74,13%) válaszolták azt, hogy ma már alapvető követelmény, hogy tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. 30 fő (20,98%) a továbbtanuláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást, illetve 36 fő (20,98%) a munkavállaláshoz Magyarországon. 58 fő (40,56%) a külföldi munkavállaláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást. 17 fő (11,89%) szerint baráti beszélgetésekhez, és kapcsolatok felvételéhez van szükség a nyelvtanulásra. A nyelvtanulást 7-en (4,9%) választották egyéb okból is.

16 Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. Továbbtanuláshoz (középoktatás, felsőoktatásban egyaránt) Munkavállaláshoz (Magyarországon) Munkavállaláshoz (külföldön) Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez Egyéb okból 106 fő 30 fő 36 fő 58 fő 17 fő 7 fő 4. Milyennek ítéli meg a hazai nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A megkérdezettek közül a kérdésekre 5-7 fő nem válaszolt, és 0-3 fő nem tudott választ adni. A megkérdezettek 17,45%-a (41 fő) egyetért azzal, hogy a hazai iskolarendszerű nyelvi képzés keretében kevés az órák száma, 36 fő (15,32%) többé-kevésbé ért ezzel egyet, 25 fő (10,64%) részben egyetért, részben nem ért egyet a kérdéssel. 32 fő (13,62%) pedig egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy kevés az óraszám az iskolarendszerű nyelvoktatásban. A legtöbben részben egyetértenek (19,15%), többé-kevésbé egyetértenek (19,57%), vagy egyetértenek (16,6%) azzal, hogy a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. A megkérdezettek közül 32-en egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy rossz a tankönyv és a tananyag, 47-en is csak részben értenek egyet vele, és 30-an többé-kevésbé. 53 fő, vagyis a megkérdezettek 22,55%-a szerint túl sok tanuló vesz részt az oktatáson, ezzel 22 fő többékevésbé és 25 fő részben egyetért. 27 fő szerint azonban nem vesz részt túl sok tanuló az oktatásban. A legtöbben azt válaszolták, hogy nem értenek egyet azzal, hogy nem éreznek igazi motivációt a nyelv tanulására. A kérdéssel 29-en részben egyetértenek, 25-en többékevésbé egyetértenek, 17-en pedig egyetértenek. Túl nyelvtan-centrikusnak körülbelül ugyanannyian találják a nyelvoktatást, mint ahányan nem. Többen egyetértenek azonban azzal, hogy a nyelvtanítás nem kommunikáció orientált. A vélemények nagyjából egyenlően oszlanak meg arról, hogy a képzés összességében nem hatékony.

17 Szemont / válasz (adatok főben) Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Kevés óraszám Tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő Rossz a tankönyv, tananyag Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson Nem érezek igazi motivációt a nyelv tanulására Túl nyelvtancentrikus, túl elméleti Nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében nem hatékony Egyetértek vele Közömbös számomra Nem tudja Nem válaszol

18 5. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek közül a legtöbben legalább részben megfelelőnek, és rugalmasnak tartják a képzést, valamint egyetértenek azzal (legalább részben), hogy a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez, és hogy a tanári követelmény-rendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. 61 fő válaszolta azt, hogy megfelelő a számarány egy csoportban, ezzel még 26 fő többé-kevésbé, és 21 csak részben ért egyet. A válaszadók többsége legalább részben egyetért azzal, hogy a tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást és a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett. A legtöbben egyetértenek azzal is, hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás és összességében hatékony.

19 Szemont / válasz (adatok főben) Megfelelő, rugalmas képzés A tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez A tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás) Megfelelő számarányban vagyunk jelen egy csoportban Tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást A nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett Elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében hatékony Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem válaszol

20 6. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? 2 fő nem adott választ a kérdésre, 13 fő pedig nem tudja, hogy a lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. 76 fő (53,15%) szerint van ilyen nyelviskola 4 fő (2,8%) szerint pedig nincs. 10-en (7%) válaszolták azt, hogy ugyan van nyelviskola, és jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól. 37 fő (25,87%) szerint van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. 4 fő (2,8%) szerint pedig ugyan van nyelviskola, de nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét. Igen Nem/nincs Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét. 76 fő 4 fő 10 fő 37 fő 4 fő 7. Ön szerint mi alapján választ valaki egy magán nyelviskolát? A megkérdezettek közül 4 fő nem válaszolt 2 fő pedig nem tudott választ adni. 20 fő (13,99%) szerint szóróanyagok és az iskola által készített tájékoztatóanyag alapján választ valaki magán nyelviskolát. Az iskolatársak, barátok, és munkatársak ajánlásait 57 fő (39,86%) szerint veszik figyelembe a nyelviskola megválasztásakor. A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 37 fő (25,87%) szerint, az iskola gyors elérhetősége 10 fő (7%) szerint, az iskola módszerei pedig 34 fő (23,78%) szerint döntő szempont az iskola megválasztásakor. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt 46 fő (32,17%) szerint választ valaki nyelviskolát, 3 fő ( 2,1%) szerint pedig egyéb okok is befolyásolják a nyelviskola kiválasztását. Szóróanyagok, az iskola által készített tájékoztatóanyag Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásai A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás miatt Az iskola gyors elérhetősége Az iskola módszerei miatt A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt Egyéb 20 fő 57 fő 37 fő 10 fő 34 fő 46 fő 3 fő 8. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel? Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos Részben fontos, részben nem fontos Fontos Nagyon fontos Nem tudja Nem válaszol 4 fő 3 fő 28 fő 58 fő 45 fő 2 fő 4 fő

21 A megkérdezettek közül 4 fő nem válaszolt, 2 fő nem tudott választ adni. 4 fő (2,8%) szerint egyáltalán nem fontos, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási (módszertani) ismeretekkel. 3 fő ( 2,1%) kevésbé tartja fontosnak, 28 fő (19,58%) részben fontosnak tartja, 58 fő (40,56%) fontosnak és 45 fő (31,47%) nagyon fontosnak tartja, hogy a nyelvtanár rendelkezzen módszertani ismeretekkel. 9. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre 13-an nem válaszoltak, 52-en pedig nem tudtak válaszolni. 13 fő (9,1%) szerint az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel, 34 fő (23,78%) szerint pedig az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az.andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 32 fő (22,38%) válaszolta azt, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. 10. Szükségesnek érzi a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 8 fő nem válaszolt, 12-en pedig nem tudtak választ adni. 84-en (58,74%) szükségesnek ítélik, 39-en (27,27%) nem ítélik szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, szükségesnek ítélem 2. Nem, nem ítélem szükségesnek 0. Nem tudja 9. Nem válaszol 84 fő 39 fő 12 fő 8 fő 11. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A kérdésre 6-an nem válaszoltak, 2-en nem tudtak választ adni. 1 fő (0,7%) egyáltalán nem tartja fontosnak, 6 fő (4,2%) kevésbé fontosnak tartja, 32 fő (22,38%) pedig csak részben tartja fontosnak az oktatók ismereteinek bővítését. Ezzel szemben 60 fő (41,96%) fontosnak tartja, 37 fő (25,87%) pedig nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatók ismereteiket bővítsék, valamint tudásukat frissítsék, és szakmai kompetenciájukat fejlesszék. 1. Egyáltalán nem tartom fontosnak 2. Kevésbé tartom fontosnak 3. Részben fontosnak tartom, részben nem 4. Fontosnak tartom 5. Nagyon fontos tartom 0. Nem tudja 9. Nem válaszol 1 fő 6 fő 32 fő 60 fő 37 fő 2 fő 6 fő 12. Mit gondol a módszertani sajátosságok tekintetében szükség van az új típusú képzésekre, nyelvtanárok felkészítésére? A megkérdezettek közül 5-en nem adtak választ, 1 fő pedig nem tudott válaszolni. 88-an (61,54%) válaszolták azt, hogy szükség van új típusú képzésekre, nyelvtanárok felkészítésére, 43 fő (30,07%) szerint erre csak részben van szükség. 5 fő (3,5%) adta azt a választ, hogy nincs szükség új típusú képzésekre.

22 1. Igen 2. Részben igen, részben nem 3. Nem 0. Nem tudja 9. Nem válaszol Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A megkérdezettek közül a legtöbben (47-47 fő) a történetek és a szituációk tanulását kedvelik, illetve (52 fő) a nyelvtani szabályok tanulását egyáltalán nem kedvelik. A szavak és mondatok tanulásával és a fordításokkal kapcsolatban inkább megoszlanak a vélemények. Szempont/ válasz (adatok főben) A szavak, mondatok tanulását A nyelvtani szabályok tanulását Történetek tanulását Szituációk tanulását Fordítást idegen nyelvről magyarra Fordítást magyarról idegen nyelvre 0 Nem tudja Egyáltalán nem kedvelem 2 Csak kevéssé kedvelem 3 Néha kedvelem Kedvelem Kifejezetten kedvelem 6 Számára közömbös 9 Nem válaszolt

23 Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, osztrák hatásterületen A kérdőívet 45 fő töltötte ki az osztrák hatásterületen. Az eredeti kérdőívet a 3. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését, magyar fordításban. 1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult korábban? A megkérdezettek mindegyike válaszolt és mindenki tudott válaszolni. A 45 megkérdezett közül 31-en tanultak angolt. 9-en tanultak franciául, 5-en olaszul, 16-an spanyolul, és 19-en oroszul. 2 fő választott egyéb szláv nyelvet, 1 fő eszperantót, és 14-en egyéb nyelvet. Elmondható, hogy elsősorban az angol és a spanyol jelentett korábbi nyelvtanulási tapasztalatot. Mindkettő világnyelv, a válasz a várakozásoknak megfelelő. angol német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv eszperantó egyéb más 31 fő 0 fő 9 fő 5 fő 16 fő 19 fő 2 fő 1 fő 14 fő 2. Mennyi ideig tanulta a nyelvet? A megkérdezettek mindegyike válaszolt. A megkérdezettek közül senki nem tanulta néhány hónapig a nyelvet. 3 fő 1 évig, 7 fő pedig 2 évig tanulta valamelyik idegen nyelvet. A megkérdezettek közül 35 fő, tehát a döntő többség, több évig tanulta valamely idegen nyelvet. Az egyéb kategóriát senki nem választotta. Néhány hónapig Egy évet Két évet Több évet Egyéb 0 fő 3 fő 7 fő 35 fő 0 fő 3. Szerzett-e nyelvvizsgát valamilyen nyelvből és milyen szinten? A 45 megkérdezettből 17-en válaszoltak. A legtöbben angol nyelvből szereztek nyelvvizsgát. 4 fő alapfokú szóbeli, 7 fő komplex középfokú, 4 fő komplex felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik angol nyelvből. Ezen kívül 2 főnek van középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája spanyol nyelvből.

24 Nyelvvizsga/nyelv (adatok főben) 1. alapfokú írásbeli angol német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv eszperantó egyéb más 2. alapfokú szóbeli 4 3. alapfokú szóbeli és írásbeli 4. középfokú írásbeli 5. középfokú szóbeli 6. középfokú írásbeli és szóbeli 7. felsőfokú írásbeli 8. felsőfokú szóbeli 9. felsőfokú írásbeli és szóbeli 7 2 4

25 4. Miért hagyta abba a nyelvtanulást? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 2 fő (4,44%) azért hagyta abba a nyelvtanulást, mert megszerezte a nyelvvizsgát. 29 fő (64,44%) csak ideiglenesen hagyta abba, és úgy gondolja, hogy később folytatni fogja. Senki nem válaszolta azt, hogy azért hagyott fel a nyelvtanulással, mert elment a kedve az oktató miatt. A választott nyelv nehézsége miatt azonban 2 fő (4,44%) nem folytatta a nyelvtanulást. 1 fő (2,22%) választotta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet, 11 főnek (24,44%) pedig nem volt ideje a nyelvtanulásra. 1. Megszereztem a nyelvvizsgát 2. Ideiglenesen abba hagytam, de úgy gondolom később majd folytatom 3. Elment a kedvem a tanulástól az oktató miatt 4. Elment a kedvem a tanulástól a nyelv nehézsége miatt 5. Képtelen voltam megtanulni a nyelvet 6. Nem volt rá időm 2 fő 29 fő 0 fő 2 fő 1 fő 11 fő 5. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulásra? A megkérdezettek mindegyike válaszolt, és tudott választ adni. A megkérdezettek 60%-a (27 fő) válaszolta, hogy ma már alapvető követelmény az idegen nyelvek ismerete. 6,67%, azaz 3 fő szerint az idegen nyelv tanulására a továbbtanuláshoz van szükség. 1 fő (2,22%) szerint a magyarországi munkavállaláshoz, 7 fő szerint (15,56%) pedig külföldi munkavállaláshoz szüksége az idegennyelv-ismeret. A megkérdezettek 15,56%-a (7 fő) válaszolta, hogy baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez van szükség az idegen nyelv tanulására. Egyéb okokat senki nem jelölt meg. 1. Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet 2. Továbbtanuláshoz (középoktatás, felsőoktatásban egyaránt) 3. Munkavállaláshoz (Magyarországon) 4. Munkavállaláshoz (külföldön) 5. Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez 6. Egyéb okból 27 fő 3 fő 1 fő 7 fő 7 fő 0 fő 6. Milyennek ítéli meg a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A megkérdezettek mindegyike válaszolt, 2-11 fő az egyes kérdésekre nem tudott választ adni. 12 fő részben, 23 fő pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy kevés az idegen nyelvi órák száma az iskolákban. A tanári módszertant és ösztönzést a legtöbben megfelelőnek találják, hiszen 27 fő (60%) válaszolta azt, hogy nem ért egyet azzal, hogy a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. 32 fő (71,11%) nem találja rossznak a tananyagot és a tankönyveket. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy túl sok tanuló vesz részt az órákon, ugyanis 16 fő (35,56%) egyáltalán nem ért egyet, 11 fő (24,44%) azonban egyért ezzel a feltevéssel. A válaszadók többsége (17 és 13 fő) egyáltalán nem vagy részben nem ért egyet azzal, hogy nem érez igazi motivációt a nyelv tanulására. 19 fő (többé-kevésbé) és 12 fő túl nyelvtan-centrikusnak és elméletinek tartja a nyelvoktatást, valamint 27 fő szerint egyáltalán nem kommunikáció orientált a képzés. Összességében 16 fő egyáltalán nem 13 fő pedig részben nem ért egyet azzal, hogy az iskolarendszerű idegen nyelvi képzés nem hatékony.

26 Szempont / válasz (adatok főben) Kevés óraszám Tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő Rossz a tankönyv, tananyag Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson Nem éreznek igazi motivációt a nyelv tanulására Túl nyelvtancentrikus, túl elméleti Nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében nem hatékony Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem válaszol

27 7. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek többsége (12 és 26 fő) legalább részben egyetért azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés megfelelő és rugalmas, valamint (25 fő) hogy a tanári módszertan korszerű és alkalmazkodik a megváltozott igényekhez. 36 fő, vagyis a megkérdezettek 80%-a szerint megfelelő számarányban vannak jelen a hallgatók egy csoportban. A tankönyvek és órai anyagok 11 fő szerint többé-kevésbé segítik, 21 fő szerint segítik az önálló tanulást. A megkérdezettek többsége legalább többé-kevésbé egyetért azzal is, hogy a képzés során a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett, és hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvoktatás. Összességében 30 fő (66,67%) ítéli hatékonynak az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzést, nyelvoktatást.

28 Szempont/ válasz (adatok főben) Megfelelő, rugalmas képzés A tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez A tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás) Megfelelő számarányban vagyunk jelen egy csoportban Tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást A nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett Elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében hatékony Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többékevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem válaszol

29 8. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 42 fő, vagyis a megkérdezettek 93,33%-a szerint van, 3 fő (6,67%) szerint pedig nincs olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. 1. Igen 2. Nem 3. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 4. Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra 5. Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét 42 fő 3 fő 0 fő 0 fő 0 fő 9. Ön szerint mi alapján választanak az emberek nyelviskolát vagy magántanárt? A kérdésre mindenki válaszolt. Szóróanyagok és tájékoztató anyagok alapján 4 fő (8,89%) választott nyelviskolát vagy magántanárt, vagy gondolja úgy, hogy ez alapján szoktak az emberek választani. 9 fő (20%) válaszolta azt, hogy a nyelviskola vagy magántanár megválasztásakor az iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásait veszik figyelembe az emberek. A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 11 fő (24,44%) számára volt meghatározó, 16 fő (35,56%) pedig az iskola gyors elérhetőségét tartotta fontosnak. 1 fő (9,36%) az iskola módszerit, 4 fő (8,89%) pedig a képzés utáni nyelvvizsgázás lehetőségét figyelembe véve választott intézményt. Szóróanyagok, tájékoztatóanyagok Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásai A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás miatt Az iskola gyors elérhetősége Az iskola módszerei miatt A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt Egyéb 4 fő 9 fő 11 fő 16 fő 1 fő 4 fő 0 fő 10. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel? A kérdésre mindenki válaszolt. A megkérdezettek közül mindenki legalább részben fontosnak tartja, hogy rendelkezik-e módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel a nyelvtanár. Ebből 1 fő csak részben tartja fontosnak, részben nem, 9 fő fontosnak, 35 fő (77,78%) pedig nagyon fontosnak tartja, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel. Részben fontos, Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos Fontos Nagyon fontos részben nem fontos 0 fő 0 fő 1 fő 9 fő 35 fő

30 11. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre 5-en nem tudtak választ adni. A pedagógus és andragógus szerepe a válaszadók egyike szerint sem egyezik meg. 21 fő (46,67%) szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 19 fő (42,22%) azt válaszolta, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. 12. Szükségesnek érzi a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 5 nem tudott választ adni. 35-en (77,78%) szükségesnek ítélik, 5-en (11,11%) pedig nem ítélik szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, szükségesnek ítélem 2. Nem, nem ítélem szükségesnek 35 fő 5 fő 77,78% 11,11% 13. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A kérdésre mind a 45 fő válaszolt és mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését. Ezen belül 3 fő (6,67%) csak részben tartja fontosnak, részben nem, 7 fő (15,56%) fontosnak tartják, 35 fő (77,78%) pedig nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatók bővítsék és frissítsék tudásukat, valamint fejlesszék szamai kompetenciájukat. 1. Egyáltalán nem tartom fontosnak 2. Kevésbé tartom fontosnak 3. Részben fontosnak tartom, részben nem 4. Fontosnak tartom 5. Nagyon fontos tartom 0 fő 0 fő 3 fő 7 fő 35 fő 14. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A megkérdezettek között megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a nyelvtanulás melyik elemét kedvelik, vagy nem kedvelik a leginkább. A legtöbben a történetek tanulását kedvelik (28 fő), a szavak és mondattok, valamint a nyelvtani szabályok tanulását pedig egyáltalán nem kedvelik (27 és 29 fő). A többség a szituációk tanulását kedveli, vagy kifejezetten kedveli (10 és 18 fő). A leginkább megoszlanak a vélemények az idegen nyelvre és idegen nyelvről történő fordítással kapcsolatban. A legtöbben ezeket csak néha kedvelik a hallgatók körében.

31 Szempont / válasz (adatok főben) Nem tudja megítélni Egyáltalán nem kedvelem Csak kevéssé kedvelem A szavak, mondatok tanulását A nyelvtani szabályok tanulását Történetek tanulását Szituációk tanulását Fordítást idegen nyelvről Fordítást idegen nyelvre Néha kedvelem Kedvelem Kifejezetten kedvelem Számára közömbös Nem válaszolt

32 15. Ha most folytatná a nyelvtanulást, mi alapján döntené el, hogy hová menjen? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 15 (33,33%) fő figyelembe venné a nyelviskola közelségét az intézmény megválasztásakor, ha most akarná folytatni a nyelvtanulást. 16 (35,56%) főt befolyásol a nyelviskola tanári kara, 3 fő (6,67%) pedig az iskola minőségbiztosítását tekintené döntő szempontnak. 10 fő (22,22%) fontosnak tartja a felnőttekre tekintettel lévő oktatási formát (rugalmasság, követelményrendszer), 1 fő (2,22%) pedig előnyként értékeli, ha a nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás között szoros a kapcsolat. Egyéb lehetőséget senki nem választott. 1. A nyelviskola közelsége 2. A nyelviskola tanárai, tanári kara 3. A nyelviskola minőségbiztosítása 4. A felnőttekre tekintettel lévő oktatási forma (rugalmasság, követelményrendszer) 5. A nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás szoros kapcsolata 6. Egyéb 15 fő 16 fő 3 fő 10 fő 1 fő 0 fő

33 Felmérés a nyelvet tanulók körében, osztrák hatásterületen A kérdőívet 105 fő töltötte ki az osztrák hatásterületen. Az eredeti kérdőívet a 4. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését, magyar fordításban. 1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult és tanul jelenleg? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt, és tudott választ adni. A 105 fő megkérdezettből 74-en tanulnak angolt (70,48%), 28-an franciát (26,67%), 21-en spanyolt (20%). Oroszul 12 fő (11,43%), olaszul 9 fő (8,57%), németül pedig 2 fő (1,9%) tanul. A megkérdezettek közül 3 fő (2,86%) választott egyéb szláv, 12 fő (11,43%) pedig egyéb más nyelvet. Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Egyéb szláv Egyéb 74 fő 2 fő 28 fő 9 fő 21 fő 12 fő 3 fő 12 fő 70,48% 1,9% 26,67% 8,57% 20% 11,43% 2,86% 11,43% 2. Mennyi ideje tanulja a nyelvet? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt és tudott választ adni. 6 fő (5,71%) adta azt a választ, hogy néhány hónapja tanulja a nyelvet. A megkérdezettek közül 19-en (18,1%) tanulják egy éve a nyelvet, 25-en (23,81%) két éve, és a legtöbben, 51-en (48,57%) több éve tanulnak idegen nyelvet. A nyelvtanulást 4 fő (3,81%) kezdte csak néhány hete. Senki nem válaszolt egyéb módon. Néhány hónapja Egy éve Két éve Több éve Most kezdtem néhány hete Egyéb 6 fő 19 fő 25 fő 51 fő 4 fő 0 fő 5,71% 18,1% 23,81% 48,57% 3,81% 0 3. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. Továbbtanuláshoz (középoktatás, felsőoktatásban egyaránt) Munkavállaláshoz (Magyarországon) Munkavállaláshoz (külföldön) Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez Egyéb okból 41 fő 21 fő 0 fő 20 fő 19 fő 4 fő A megkérdezettek közül mindenki válaszolt.

34 41-en (39,05%) válaszolták azt, hogy ma már alapvető követelmény, hogy tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. 21 fő (20%) a továbbtanuláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást. Senki nem válaszolta, hogy a magyarországi munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvet tanulni. 20 fő (19,01%) a külföldi munkavállaláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást. 19 fő (18,1%) szerint baráti beszélgetésekhez, és kapcsolatok felvételéhez van szükség a nyelvtanulásra. A nyelvtanulást 4-en (3,81%) választották egyéb okból is. 4. Milyennek ítéli meg a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A megkérdezettek közül a kérdésekre mindenki válaszolt, de egyes kérdéseknél 2-20 fő nem tudom -mal. A megkérdezettek közül a legtöbben többé-kevésbé, vagy részben egyetértenek abban, hogy kevés az óraszám. A megkérdezettek 52,38%-a (55 fő) nem ért egyet azzal, a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. 20 fő pedig erre a kérdésre nem tudott választ adni. 77 fő, vagyis 73,33% egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy rossz a tankönyv és a tananyag. A megkérdezettek közül a legtöbben nem vagy csak részben értenek egyet azzal, hogy túl sok tanuló vesz részt az órákon, valamint a legtöbb megkérdezett (79 fő, 75,24%) azzal sem ért egyet, hogy nem érez igazi motiváció a nyelv tanulására. 42 fő nem gondolja azt, hogy túl nyelvtan-centrikus és elméleti a nyelvoktatás, 14 fő ezzel részben, 24 fő pedig többé-kevésbé egyetért. A legtöbben (55 és 21 fő) legalább részben nem értenek egyet azzal sem, hogy nem kommunikáció orientált a nyelvoktatás. A megkérdezettek mintegy fele (52,38%) összességében részben hatékonynak ítéli, részben pedig nem hatékonynak ítéli a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés keretében.

35 Szempont / válasz (adatok főben) Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem tudja Nem válaszol Kevés óraszám Tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő Rossz a tankönyv, tananyag Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson Nem érzek igazi motivációt a nyelv tanulására Túl nyelvtancentrikus, túl elméleti Nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás Összességében nem hatékony

36 5. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról (nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek (105 fő) közül a legtöbben (64 fő) megfelelőnek, és rugalmasnak tartják a képzést, valamint legalább többé-kevésbé egyetértenek azzal, hogy a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez (45 és 32 fő) valamint, hogy a tanári követelmény-rendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (62 fő). 86 fő válaszolta, hogy megfelelő arányban vesznek részt a hallgatók egy csoportban. A leginkább megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a tankönyvek, és az órai anyagok segítik az önálló tanulást. 64 fő egyetért, további 20 fő pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett. A legtöbben (45 és 32 fő) (legalább többé-kevésbé) egyetértenek azzal is, hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás. 62 fő (59%) ítéli összességében hatékonynak az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást.

37 Szempont / válasz (adatok főben) Megfelelő, rugalmas képzés A tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez A tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás) Megfelelő számarányban vagyunk jelen egy csoportban Tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást A nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett Elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többékevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem válaszol Összességében hatékony