Tantárgy adatlap Stratégia és válságkezelés

Átírás

1 A tantárgy kódja: 7NK40NCK03M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Strategy and Conflict Management A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2/0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: tavaszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: - A tantárgy típusa: kötelező Tantárgyfelelős tanszék: Nemzetközi Tanulmányok Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss J. László A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy alapvetően a második világháborút követő időszakot alapul véve a stratégiai és biztonságpolitikai gondolkodás történetét kívánja a résztvevőkkel megismertetni a stratégiai tanulmányoktól a kritikai biztonsági tanulmányokig, különös tekintettel a biztonságfogalom/ biztonságpolitika fejlődésére, a szereplők, napirendek, elméletek összefüggésében, nem kevésbé az erőszak-alkalmazás változása és a politika/diplomácia viszonyában. Az előadások a külpolitikai döntéselmélet kérdését, a konfliktus- és válságkezelés, a humanitárius intervenció fogalmát és gyakorlatát éppen úgy tárgyalják, mint a háború, a szervezett erőszak történelmi fejlődését és átalakulását a 21. század elején. A gyakorlati példákkal illusztrált elméleti előadások célja a stratégiai gondolkodás és elemző képesség elsajátítása, melyet a hallgatóknak a félév végén a meghatározott szempontok alapján elkészítendő elemzésben írásos formában is bizonyítaniuk kell. Évközi tanulmányi követelmények: A kurzus minden hallgatójának három téma közül egyet kell választaniuk, s az előre megadott szempontok alapján esszéformában elkészített, 15 ezer karakter nem meghaladó elemzést legkésőbb a szóbeli vizsga előtt el kell juttatniuk a vizsgáztatóhoz. Az elemzések a szóbeli vizsga részét képezik. Mindazonáltal a szemeszter keretében is lehetőség van az elemzések egy részének a prezentációjára az előadások keretében, illetve azon a legutolsó két órán, amelyek kifejezetten az elemzések prezentációjára és konzultációra vannak fenntartva. Vizsgakövetelmény: A hallgatónak ismernie kell a tananyag 14 heti bontásban megadott tematikáját és az előre megadott szempontok alapján készített elemzésüket is meg kell védeniük a szóbeli vizsgán. Az értékelés módszere: A vizsga előfeltétele az írásbeli elemzés elkészítése, ill. azoknak az utolsó két órán, illetve a szóbeli vizsgán történő prezentálása. A szóbeli vizsga 60% mellett az elemzés az összteljesítmény 40 százalékát adja. Tananyag leírása: 1. Bevezetés: a téma és a diszciplína biztonsági tanulmányok (security studies) meghatározása. Az év végi összehasonlító konfliktus- ill. válságelemzés módszertani szempontjainak megvitatása. 2. Elmélettörténeti áttekintés: a biztonság vitatott fogalma és a biztonságpolitikai napirendek változása (biztonságfogalom mélyülése és bővülése, pozitív és negatív biztonság, külső és belső biztonság, territoriális és funkcionális biztonság, biztonság mint high politics, biztonság mint low politics, a security governance, a biztonságfogalom bővülése és mélyülése stb.) 3. A tradicionális realista és liberális biztonságelmélet. A strategic studies kialakulása, alapkérdései és módszerei. A stratégiai gondolkodás napirendje a termonukleáris fegyverek feltételei között ( B.Brodie, T. Schelling, A. Wohlstaetter, H. Kahn). Visszatekintés Clausewitz-re és a stratégia változása az atomkorszakban: a nukleáris fegyverek megmentése a politika számára: threat value és elrettentés, az elrettentés paradoxonai és az elrettentés ára (a tömeges megtorlástól a 1 / 5

2 rugalmas válaszadásig, eszkalációs dominancia, politika és háború viszonya). 4. Konfliktus-stratégia és konfliktus-megoldás (bargaining theory, játékelmélet, individuális és kollektív racionalitás, nulla és konstans összegű játékok, prisoner s dilemma és chicken s game. Thomas Schelling stratégiai realizmusa. 5. Globalizálódás és biztonság. A hidegháború utáni biztonságelméletek: multidimenzionális biztonság (Barry Buzan), a securitization elmélete (Koppenhágai Iskola) kultúra és biztonság (konstruktivizmus), human security és kritikai elmélet. 6. A konfliktus-megoldás (conflict resolution) történeti evoluciója. Diplomácia és konfliktus-megoldás. Konfliktus-megoldás a nemzetközi rendszerben. 7. A nemzetközi konfliktus és válság értelmezése. A nemzetközi konfliktus- és válságkezelés elmélete és gyakorlata. A sikeres válságkezelés tapasztalatai. Konfliktus- és válságmegelőzés. 8. A hidegháborús válságok anatómiája: a berlini válságok és a kubai válság elemzése. 9. Détente mint kooperatív konfliktus: biztonságfogalom és a biztonságpolitikai napirendek átalakulása: fegyverzet-korlátozás (arms control) kialakulása és sajátosságai, az arms control (politika) és a technológia viszonya, military balance és stratégiai stabilitás, az arms control egyezmények típusai. 10. Biztonság mint fegyverkezés és politikai dialógus, a biztonságfogalom ökonomizálódása, a komplex biztonság, biztonság és status quo, közös biztonság, alternatív biztonságpolitika, a gazdaság és ökonómia interdependenciája, biztonság mint bizalomépítő intézkedések, Helsinki mint soft security. 11. A régi háború és az új háború kialakulása és összehasonlítása. Erőszak-alkalmazás a középkorban és az államközpontú (vesztfáliai) rendszer létrejötte után. A háború (re)privatizálódása, avagy visszatérés a középkorba a biztonságpolitikában, hálózati hatalom versus állami hatalom, a terrorizmus mint a globális magánerőszak. A humanitárius intervenció fogalma és feladata. A humanitárius intervenció mint igazságos háború? 12. Kül- és biztonságpolitika mint döntési folyamat. A külpolitikai döntéselmélet: a racionális modell ( homo oeconomicus ) és bírálata. A racionális aktor-modell alternatívái: korlátozott racionalitás (bounded rationality) és kibernetikai modell, a homo organisans modelljei: bürokratikus és kormányzati politika és a homo psychologicus (kognitív modell, kognitív disszonancia, misperception (Jervis). A racionális és kognitív modell egyesítése: a poliheurisztikus döntéselmélet 13. Elemzések prezentációja 14. Elemzések prezentációja Órarendi beosztás: kedd (C.VIII.előadó) Kompetencia leírása: A hallgatónak ismernie kell az 1945 utáni biztonságelméletek és biztonságpolitikai napirendek fejlődését, különös tekintettel a politikai és a katonai erő, a diplomácia és a katonai erő viszonyára, a külpolitikai döntéshozatal sajátosságaira és a válságkezelés, humanitárius intervenció gyakorlatára és elméletére. A vizsgateljesítmény részét képezi, hogy a hallgatónak az alábbiakban meghatározott szempontok alapján készített írásbeli elemzésükről is számot kell adniuk. A hallgatók három különböző típusú feladat közül választhatnak. (Lásd 'A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai') Félévközi ellenőrzések: Nincsen. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: A. Két válság, illetve konfliktus összehasonlító elemzése nem több 15ezer karakter terjedelemben. Szempontok: 1. Basis for comparison : az összehasonlítás alapja, az összehasonlítás közös szempontja(i). 2. Issue: a konfliktus/válság lényege és jellegének meghatározása 3. Background: két válság/konfliktus rövid történelmi, ideológiai stb. háttere. 4. Actors: a két konfliktusban/válságban szerepet játszó szereplők koncentrikus körei a belső közvetlen szereplőktől a külsőkig. A külső és belső szereplők súlyozása. 5. Options: a konfliktusban/válságban szembenálló felek álláspontjainak és választási lehetőségeik jellemzése. 6. Methods/tools of conflict resolution/crisis management: a két konfliktus/válság megoldásában, a 2 / 5

3 sikeres válságkezelésében alkalmazott módszerek (mediáció, fact finding, peace keeping, peace enforcement, face saving, bi- és multilaterális diplomácia, regionális konferencia, donor-konferencia, globális és regionális nemzetközi szervezetek szerepe, EU,NATO, volt koloniális hatalmak szerepe, államépítés, governance, a konfliktus-/válsághelyzetbe való visszaesés megakadályozása stb.) 7. Aftermath: a két konfliktus/válság közvetett/közvetlen hatása : az érintett államokra, az érintett régióra a nemzetközi szervezetek napirendjére, a nemzetközi jog és normák, további a válság- és konfliktuskezelési módszerek fejlődésére. 8. Summary: a két konfliktus/válság közös és eltérő vonása. Mi történt az érdekkonfliktussal? B. Két lehetőségképpen egymástól eltérő állam kül- és/vagy biztonságpolitikai doktrínájának/felfogásának összehasonlítása a hidegháború vagy a hidegháború utáni időszakból, nem több mint 15 ezer karakter terjedelemben. Szempontok: 1. A nemzetközi rendszer adott állapotának értelmezése: különbségek és azonosságok 2. Milyen országspecifikus elemei vannak az adott doktrínáknak és azoknak mi az eredete (geopolitika, történelem stb.). 3. Milyen szerepe van a stratégiai kultúrának és miként azonosíthatóak a különböző biztonságfelfogások (katonai és politikai tényezők viszonya, pacifizmus,intervenciós gyakorlat, nemzetközi intézményi versus katonai tényezőkre való támaszkodás stb.) 4. Egy-egy konkrét válság vagy konfliktus miként erősíti, vagy éppen kérdőjelezi meg az adott doktrínák operatív érvényességét? (Esettanulmányi empirikus példák). C. Nemzetközi szervezetek (ENSZ,EBESZ,NATO, VSZ stb.) szerepének összehasonlítása egy adott konfliktusban/válságban, nem több mint 15 ezer karakterben. Szempontok: 1.Az érintett nemzetközi szervezetek kompetenciája az adott válságban. 2. A nemzetközi szervezetek viszonya az adott válságban kiegészítő, kooperatív, rivalizáló, ellentétes stb. (negatív vagy pozitív színergia) és annak mi az oka? 3. A szervezetek tagságának teljes vagy részleges részvétele a válságkezelésben és annak oka? 4. Felhasznált válságkezelési eszközök és módszerek összehasonlítása (fact finding, peace enforcement, peace keeping, state building, közvetítés stb.). 5. A nemzetközi szervezetek értékelése a válságkezelés hatékonysága szempontjából.a nemzetközi szervezetek gyengesége és ereje. Szak neve: Nemzetközi tanulmányok MA Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: A vizsgára az előadásokon is feldolgozásra kerülő magyar nyelvű szakirodalom ismerete kötelező, míg az idegen nyelvű irodalom ajánlott. Kiss J. László: Biztonságelméletek. In: Gazdag Ferenc (szerk): Biztonsági tanulmányok biztonságpolitika Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, pp Kiss J. László: 9/11 újragondolás: változások percepciója, avagy a percepciók változása. Külügyi Szemle 201l/ 3. Kiss J. László Az új terrorizmus, avagy a háború metamorfózisa: a régi háborútól az új háborúig Kiss J. László: A szuverenitás változó formái a nemzetközi kapcsolatokban: területiség és funkcionalitás, állam és nemzet. In: Kiss J. László (2003): Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Teleki László Alapítvány Budapest pp , pp Baylis, John/ Wirtz, James J. Bevezetés. Mit értünk stratégiai tanulmányokon? Milyen kritikák érték a stratégiai tanulmányokat? Mi a viszony a stratégiai tanulmányok és a biztonságpolitikai tanulmányok között? Payne/Keith B/Watson, Dale C.: Az elrettentés a hidegháború utáni világban Morgan, Daniel: A stratégiaelmélet és a hadviselés története Morris, Justin/ Mc Coubry, Hilaire: Jog, politika és az erő alkalmazása 3 / 5

4 Baylis, John: Fegyverzetkorlátozás és leszerelés Cohen, Eliot : technológia és hadviselés Farrel, Theo: Humanitárius beavatkozások és békeműveletek Freedman, Lawrence: Összefoglalás: A stratégiai tanulmányok jövője In: Baylis/John-Wirtz, James Cohen, Eliot Gray s.colin (szerk.): A stratégia a modern korban Zrinyi Kiadó Budapest 2005 pp 9-29, pp.29-66, pp pp , pp , pp , pp , pp Walt,Stephen M.: A biztonsági tanulmányok reneszánsza Butzan, Barry/Waever, Ole, de Wilde, de Jaap : A biztonsági elemzés új keretei Waltz, Kenneth N.: A világpolitika anarchikus struktúrája Meearsheimer, John J.: Vissza a jövőbe Luttwak, Edward N.: A geopolitikától a geoökonómiáig. In: Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok. Önértelmezés és viták a hidegháború utáni korszakban. Biztonság a XXI. században. Sorozatszerkesztő Tálas Péter Zrínyi Kiadó Budapest 2006 pp.9-53 pp pp pp pp Ajánlott irodalom: A vizsgára az előadásokon is feldolgozásra kerülő magyar nyelvű szakirodalom ismerete kötelező, míg az idegen nyelvű irodalom ajánlott. Schelling, Thomas C.: The Strategy of Conflict A Galaxy Book New York Oxford 1963 pp.1-53 pp Kissinger, Henry A (1999).: Nuclear Weapons and Foreign Policy Abridged Edition. The Norton Library New York pp pp Száraz Enikő: A biztonság új dimenziói Külügyi Szemle 2/2003:2 pp Száraz Enikő: A nemzetközi biztonság felfogása 21. században: humán biztonság dimenzió Acts Humana : emberi jogi közlemények 15.évf. 2.sz pp.7-23 Nye, Joseph S. Jr.: Soft Power. The Means to Success In World Politics. Public Affairs New York 2004 pp László J. Kiss: Paradigm shift in security theory: from strategic studies to critical security studies In: Kiss, J. László/Rostoványi Zsolt, Böszörményi Jenő (eds): The international system at the Turn of the milleneum BIGIS Papers 7 pp Bayilis, John: International and global security in the post-cold war era Wheeler, Nicholas j./bellamy, Alex J.: Humanitarian intervention in world politics Kiras, James D.: Terrorism in globalization Howlett,Darryl: Nuclear proliferation Clark, Ian: Globalization an post-cold war order In: Baylis,John/ Smith, Steve (ed.) (2005) The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations Third Edition Oxford University Press pp , pp pp pp pp Buzan Barry (1991): People, States and Ferar. An Agenda for International Security Stduies in the Post-Cold War Era Pearson/Longman Harlow England London pp pp Allison, Graham/Zelikow,Philip (1999): Essence of Decision. Explaining the Cuban Missile Crisis. Second Edition Longman New York Reading pp pp pp pp Tickner, J.Ann: Re-visioning Security In: Booth,Ken/Smith Steve (eds.) 1995: International Relations TheoryToday Polity Press pp Katzenstein, Peter J.: Introduction: Alternative Perspectrives on National Security Jepperson,Ronald L./Wendt, Alexander, and Katzenstein, Peter J.: Norms, Identity and Culture in National Security In: Katzenstein,Peter J. ed. (1996) The Culture of National Security: Norms and Identity in World Politics Columbia University Press New York pp pp Kaldor Mary (2007): Human Security. Polity, Kaldor Mary (1990): The Imaginary War. Understanding the East-West Conflict. Basil Blackwell Cambridge pp pp pp Kaldor Mary (1999): New and Old Wars: Organized Violence in a Global Era Polity Press Cambridge 4 / 5

5 Powered by TCPDF ( Tantárgy adatlap Münkler,Herfried (2004): Die neuen Kriege Rowohlt pp Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája Külügyi Szemle szám pp Marton Péter: Államkudarcok: út a kooperatív fenyegetéscsökkentés felé? Külügyi Szemle 2004 /3-4 pp Kiss J. László: A hiperterrorizmus és az új nemzetközi rend kialakulása Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági politikája szeptember 11.után N.Rózsa Erzsébet: A muszlim világ és a terrorizmus elleni harc Póti László: A terrorizmus elleni harc és az átalakuló érdekszférák In: Válaszok a terrorizmusra II. A politikai marketing csapdájában. Szerkesztő Tálas Péter (2006) Mágus Stúdió. Budapest pp pp , pp A tantárgy oktatói: 5 / 5