Irányítástechnika PE MIK MI VI BSc 1
|
|
- Nándor Nemes
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mintavétl rndrk Irányítátchnika PE MIK MI VI BSc
2 Jlk otályoáa értékkélt rint: - folytono - dikrét (akao) időbli lfolyá rint: - folyaato - dikrét / intáott ghatároottág rint: - dtrinitiku - tochatiku gjlnéi fora rint: - analóg - digitáli Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/2
3 Jlk otályoáa folyaato időbli lfolyá rint intáott f(t) f(t) értékkélt r int dikrét fo olytono f(t) t f(t) t f(t) Irányítátchnika MI VI BSc t t Mintavétl_rndrk/3 t
4 Bvté Mintavétl abályoá áítógép folyaatirányítá gyéb rndrk kritériu: a folyaat időállandói é a intavétléi idő öérhtőég Mintavétlő ljáráok otályoáa linári, rögíttt lfolyáú intavétlé nlinári, jltől függő intavétlé véltlnrű, tatitikai intavétlé Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/4
5 Bvté időtarta alapján vég idjű pillanatrű pillanatrű, linári intavétlét tárgyaljuk, aal a gkötél, hogy ha több intavétlő van gy körbn, akkor aok inkronban űködnk (gyrr történik a intavétlé) Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/5
6 Mintavétlé értlé f(t) f( ) fiikai intavétlé atatikai intavétlé Irányítátchnika MI VI BSc 2 3 n t i Mintavétl_rndrk/6
7 Mintavétlé értlé Öfoglalva: intavétlő ljárá ipulu oroat aplitúdó odulációja Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/7
8 Mintavétlé értlé bntn a érndő váltoó folytono időfüggvény f ( t) f ( t), ha t < a oduláló jl a gyégipulu oroat i ( t) δ ( t n ) n a kinő jl a odulált ipuluoroat f ( t) f ( t) i ( t) Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/8
9 f Dikrét Laplac-tranforáció a kinő jl réltn flírva ( t) f ( t) δ ( t n ) n ( t) δ ( t ) f ( t) δ ( t ) K f ( t) δ ( t n ) K f iután δ függvény a tn hlyt kivév indnhol f t f n δ t n Laplac-tranforálva Irányítátchnika MI VI BSc F n f ( n ) n n dikrét Laplac-tranforált Mintavétl_rndrk/9
10 -tranforáció vük b a kövtkő váltoót így gkapjuk a intavétltt f (t) függvény -tranforáltját F f ( n ) n n a tranforálhatóág fltétl f αn n M ha n n M, α,n > Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/
11 -tranforáció ténylgn F F ln gyrű alak, d végtln or, a ögképlt flíráa n indig könnyű létnk á tranforáció képltk i: általáno árt képlt (riduu-tétl) árt alakú képlt gyr póluokra Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/
12 -tranforáció tranforáció képlt gyr póluokra F ahol Irányítátchnika MI VI BSc F p i P F F ' p F ( p ) i ( p ) P ' i Fp i F F p ( ) ( p ) F i ( p ) i df p d p i p i p i a Laplac tranforált racionáli törtfüggvény alakban gy pólu póluok áa áláló polinoja a p i hlyn nvő polinojának driváltja a p i hlyn Mintavétl_rndrk/2
13 -tranforáció Fonto! A -tranforált cak a intavétléi időpontokban áll kapcolatban a rdti folytono függvénnyl! kövtkényk: a intavétléi időpontokban aono értékt flvvő függvényknk aono a -tranforáltjuk a invr -tranforáció cak a intavétléi időpontokbli értékkt adja via Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/3
14 -tranforáció Invr -tranforáció F f ( t) Laplac-tranforáció c j t dt f ( t) F t d 2πj c j invr Laplac-tranforáció F f ( n ) n n f 2πj ( n ) F Γ n d Irányítátchnika MI VI BSc -tranforáció invr -tranforáció Mintavétl_rndrk/4
15 -tranforáció invrtálái lhtőégk koplxfüggvénytani út törtfüggvény-alakra hoá A Irányítátchnika MI VI BSc, α ( α ) A ( α ) β ( α ) β A 2, 2 2 ajd tábláat alapján a viatranforálá lőny: árt alakú képlt, ttőlg intavétli időpontho tartoó érték kövtlnül ghatároható hátrány: a flbontá lvéghtőég Mintavétl_rndrk/5
16 -tranforáció ngatív kitvő hatványorba fjté: f n ( t) f ( n ) δ ( t n ) f ( ) δ ( t ) f ( ) δ ( t ) K f ( n ) δ ( t n ) K F n n a a a K a K n n lőny: racionáli törtfüggvény alakban rndlkér álló kifjéknél polinootáal könnyn lőállítható hátrány a krtt időpontig valannyi értékt g kll határoni n Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/6
17 -tranforáció -tranforáció tétli öadá, kontanal való orá ( f ( k ) ± f ( k )) F F Z( f ( k )) α F Z 2 ± 2 időbli ltolá kdti érték végérték li k cillapítá, konvolúció α n ( f ( k n ) ) F ( ) Z Z k ( f ( k )) F f ( k ) li f k f k k li F li F ( k ) Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/7 pólu llnőré!
18 Dikrtiálá folytono időtartoányban a líró odll I/O odll diffrnciálgynlt alakban dikrét időtartoányban a líró odll I/O odll diffrnciagynlt alakban diffrnciálhányado kölíté diffrnciahányadoal vagy a drivált értékénk kölíté a intavétléi időpontokban ért értékkkl: dx dt x Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/8
19 Dikrtiálá dfiníció alapján dx dt li t x ( t t) x( t) t li t x ( t) x( t t) t Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/9
20 dx dt Dikrtiálá lőrflé vtt diffrnciák vagy Eulr ódr x ( t ) x( t) x ( k ) x( k ) x( ( k ) ) x( k ) X at jlnti, hogy X ( t) dx L dt X X Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/2
21 dx dt Dikrtiálá viaflé vtt diffrnciák x ( t) x( t ) at jlnti, hogy x ( k ) x( k ) x( k ) x( ( k ) ) X X X ( t) dx L dt X X Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/2
22 Dikrtiálá bilinári kölíté (utin ódr) a nuriku intgrálánál hanált trapé ódr alapján 2 / 2 / 2 Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/22
23 Dikrét I/O odll diffrnciálgynltk átíráa diffrnciagynltté folytono odll a ( n ) ( n ) ( ) ( t a y t K a y t a y t b u ) ( t) K b u( t) n y n lőrflé vtt diffrnciák alapján c n y (( k n) ) cn y( ( k n ) ) K c y( ( k ) ) c y( k ) d u( ( k ) ) K d u k off lin alkalahatóág, viaflé kövtktté Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/23
24 Dikrét I/O odll viaflé vtt diffrnciák alapján ( k ) y( ( k ) ) K y( ( k n ) ) y( ( k n) ) y n n (( k d ) ) f u( ( k d ) ) f K u d a bnt kélltté a kinth képt d n, on lin alkalahatóág, lőr kövtktté Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/24
25 Dikrét I/O odll indkét odll LI, aa linári, időinvarián: gyütthatók kontanok kdti fltétlk: y(- ),, y(-n ) n db adat okági abály itt i érvény: n lgyn k3 a aktuáli intavétléi időpont: ( 4 ) a y( 3 ) b u( 5 ) b u( 4 ) b u( ) a y 2 3 lőrflé vtt diffrncia gy. ( 3 ) a y( 2 ) b u( 4 ) b u( 3 ) b u( ) a y 2 2 viaflé vtt diffrncia gy. n gvalóítható tk! Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/25
26 Ipuluátvitli függvény átvitli függvény (folytono időtartoány) Y U.k. f. a rndr oprátor tartoánybli odllj függtln a konkrét bnttől gítégévl adott bntr kapott vála ghatároható Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/26
27 Ipuluátvitli függvény dikrét idő tartoányban u(t) a folytono bnő jl u (t) a intavétltt bnő jl h(t) a tag úlyfüggvény y(t) a folytono kinő jl y (t) a intavétltt kinő jl a intavétléi idő, inkron űködé Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/27
28 Ipuluátvitli függvény bnt kint viony a n -dik időpontban Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/28
29 Ipuluátvitli függvény úlyfüggvény: u(t) δ(t) y(t) h(t) a t k időpontban u(k )δ(t-k ) bnt l nnk hatáára a tag kintén u(k )h(t-k ) folytono jlötvő jlntkik nnk érték gy t n (n > k) időpontban u(k )h(n -k ) valannyi jlötvő ögv Irányítátchnika MI VI BSc y ( n ) h( n k ) u( k ) k Mintavétl_rndrk/29
30 Ipuluátvitli függvény folytono időtartoányból irt tétl: y ( t) h( t τ ) u( τ ) dτ öhaonlítva a ot kapott alakkal: y ( n ) h( n k ) u( k ) k a folytono é a dikrét időtartoány köötti haonlóág é különbég Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/3
31 Ipuluátvitli függvény a intavétltt kinő jl dfiníció rint: y n ( t) y( n ) δ ( t n ) y(n)-r bhlyttítv n k h lgyn n k n-k aa n n k k, így n k k k ( n k ) u( k ) δ ( t n ) h ( n ) u( k ) ( t n k ) k δ k Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/3
32 Ipuluátvitli függvény Et a kifjét dikrét Laplac-tranforálva iután h(n k ), ha n k <, így a két ögé étbontható: k n k k n k k k k u n h Y Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/32 étbontható: a két tag a átvitli függvény é a bnő jl dfiníció rinti dikrét Laplac-tranforáltja: k k n k k n k k u n h U Y
33 Ipuluátvitli függvény a bhlyttítél Y n k h nk u k n k k k U bből a ipuluátvitli függvény Y éru kdti fltétlk U lltt! cak a intavétléi időpontokban áll kapcolatban a rdti folytono rndrrl Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/33
34 Ipuluátvitli függvény racionáli törtfüggvény alakban a a a a b b b b U Y n n n n K K Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/34 ahol d n - n n n n d d d d a a a a b b b b K K
35 Nyílt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- intavétlő kinő jl intavétlé: L{ u( t) } Z{ u ( t) } U U Y U Y Z{ U } U jl. Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/35
36 Nyílt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- bnő jl intavétlé Y U bnő, kinő jl intavétlé Y U Y U Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/36
37 Nyílt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- orbakapcolt tagok, kötük intavétlő van X X U U Y Y 2 X X 2 Irányítátchnika MI VI BSc Y Y 2 U U 2 2 Mintavétl_rndrk/37
38 Nyílt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- orba kapcolt tagok, kötük intavétlő ninc Y Irányítátchnika MI VI BSc Y X U Y 2 2 L { } U 2 jl. Z{ 2 } U 2 U 2 Mintavétl_rndrk/38
39 Zárt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- viacatolt kör két taggal é két intavétlővl Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/39 Y W Y W E E Y o E Y o Y W E Y W Y o o W Y o o
40 Zárt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- -tranforálva Y W o o aa, ha indn tag lőtt é után van intavétlő, akkor a rdő átvitli függvény a folytono th haonlóan áratatható Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/4
41 Zárt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- viacatolt kör két taggal é gy intavétlővl Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/4 dikrét Laplac-tranforálva E Y Y o E W Y W Y W E o { } E L W E o { } L W E o
42 Zárt rndrk rdő ipuluátvitli fv.- bhlyttítv -tranforálva { } W L W E Y o o o o o Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/42 { } W Z W Y o o o o W Y o o
43 Erőíté ghatároáa Folytono idjű rndrk I/O odll tacionáriu állapotban a driváltak ltűnnk : t u b t u b t y a t y a t y a t y a n n n n K K Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/43 a rőíté a átvitli függvényből t u b t y a a b K a a a a b b b b n n n n K K K
44 Erőíté ghatároáa végérték tétl alkalaáával gyégugrá bnt lltt tabil rndrk tén U li y ( t ) li Y ( ) li ( ) U ( ) li ( ) t b b li n n an an K K b b a a K Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/44
45 Erőíté ghatároáa Dikrét idjű rndrk a I/O odll: ( k ) a y( ( k ) ) K an y( ( k n ) ) an y( ( k n) ) b u( ( k d ) ) K bu( ( k d ) ) y kontan (gyégugrá) bnt lltt tabil rndrk a kintk i állandó értékt vnk fl: ( k ) y( ( k ) ) y( ( k n ) ) y( ( k n) ) y y a bnt: (( k d ) ) u( ( k d ) ) u k Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/45
46 Erőíté ghatároáa így állandóult állapotban a I/O odll a kövtkő alakra gyrűödik: a innn a kint, y : ( i ) b y a y K an y an y b K általánoítva a rőíté: Irányítátchnika MI VI BSc y b a b K b b i i a K an an K y u i n j i k d, K,k d b a i j Mintavétl_rndrk/46
47 Erőíté ghatároáa végérték tétl alapján li U li Y li k y li k b b b b K U Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/47 K a a a a b b b b li n n n n K K
48 artórvk ddigi vigálatoknál: aa a aka bntér gy ipuluoroat krült pl. a abályó a abályott tag flé ipuluokat küld ki Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/48
49 artórvk gy lhtég goldá: a kövtkő intavétléi időpontig aradjon ugyana a jl nulladrndű tartórv Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/49
50 artórvk líráa f ( t) f ( n ) ( ( t n ) ( t ( n ) )) n Laplac-tranforálva F f ( n ) n n ( n ) f n n n F F F(), aa f(t) dikrét Laplactranforáltja Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/5
51 artórvk nnk alapján a nulladrndű tartórv átvitli függvény h F F Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/5
52 artórvk a tlj rndrt tkintv a rdő átvitli függvény L Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/52 ipulu átvitli függvény L p h Z p h Z p Z p p Z p
53 Dikrét idjű rndrk tabilitáa Df.: Dikrét BIBO tabilitá Egy linári intavétlő rndrt BIBO tabilitáúnak nvünk, ha korláto bnő ipuluoroat hatáára kltkő kinő ipuluoroat i korláto. Labili, ha korláto bnő jloroat tén a kinő jloroat n korláto. Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/53
54 Dikrét idjű rndrk tabilitáa BIBO tabilitá fltétl a vigálandó rndr a ipulu átvitli függvénynél lírtak rint: y ( n ) h( k ) u( n k ) k indkét oldal abolút értékét vév y ( n ) h( k ) u( n k ) k Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/54
55 Dikrét idjű rndrk tabilitáa y ha u(t) korláto: u akkor ( n ) k M ( n ) h( k ) u( n k ) h( k ) u( n k ) k k M k h ( k ) aa y(n ) (vagy y(t)) korláto k h ( k ) M < 2 A linári intavétlő rndr BIBO tabilitáának légég fltétl, hogy a árt rndr úlyfüggvényénk intavétléi időpontokban vtt abolút értékiből alkotott végtln or korláto. Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/55
56 Dikrét idjű rndrk tabilitáa E n cak légég, han ükég fltétl i: Lgyn u(k ) olyan, hogy u n k > é u(n -k ) é h(k ) lőjli gynk g. Így y n ( n ) h( k ) u( n k ) h( k ) k k aa ha Σ h(k ) n korláto, időn n, akkor y(n ) l korláto n Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/56
57 Dikrét idjű rndrk tabilitáa Öhaonlítva a folytono rndrkkl ( t) dt < a BIBO tabilitá fltétl h A dikrét BIBO tabilitá ldöntééh végtln orok konvrgnciáját kll vigálni. Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/57
58 Dikrét idjű rndrk tabilitáa Df.: Aiptotiku tabilitá Linári intavétlő rndrt aiptotikuan tabilnak nvünk, u(k ) bnti oroat é y(- ), y(-2 ),, y(-(n-) ) kdti fltétlk tén a kinti oroat nulláho tart: li y n ( n ) Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/58
59 Dikrét I/O odllk tabilitáa étl: Aiptotiku tabilitá a) Egy intavétltt rndr akkor é cak akkor aiptotikuan tabil, ha a rdő ipulu átvitli függvényénk valannyi póluának abolút érték -nél kibb: a rndr tabil p : p < aa a koplx íkon ábráolva a póluokat valannyi a origó köéppontú, gyég ugarú körön blül van. i i Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/59
60 Dikrét I/O odllk tabilitáa tabilitá tartoánya x x x x x x Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/6
61 Dikrét I/O odllk tabilitáa b) ha van(nak) a rndr rdő ipulu átvitli függvényénk olyan pólua(i), aly(k)nk a abolút érték, d tlgn létő indn á pólu abolút érték -nél kibb, akkor a rndr a tabilitá határán van: ( i k) : p a rndr tabilitá határán van p : p, p < aa a koplx íkon ábráolva a póluokat, van(nak) olyan(ok) ai gyég ugarú kör körívén van(nak), a tlgn létő többi pdig a körön blül van. k k i i Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/6
62 Dikrét I/O odllk tabilitáa tabilitá határa x x x x x x Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/62
63 Dikrét I/O odllk tabilitáa c) ha van a rndr rdő ipulu átvitli függvényénk lgalább gy olyan pólua, alynk a abolút érték -nél nagyobb, akkor a rndr intabil: a rndr intabil p : p > aa a koplx íkon ábráolva a póluokat, van(nak) olyan(ok) ai gyég ugarú körön kívül van(nak), a többi pólu lhlykdé lénygtln. i i Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/63
64 Dikrét I/O odllk tabilitáa intabilitá tartoánya x x x x x x x x x x Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/64
65 Dikrét I/O odllk tabilitáa Stabilitái tartoányok öhaonlítáa folytono idjű rndr dikrét idjű rndr I j - R -j Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/65
66 Dikrét I/O odllk tabilitáa kölítő ódrk alkalaáának hatáa lőrflé vtt diffrnciák aa ai intabil volt a dikrtiálá lőtt, a a i arad, ai tabil volt dikrtiálá lőtt a vagy tabil l, vagy intabil l Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/66
67 Dikrét I/O odllk tabilitáa viaflé vtt diffrnciák aa ai tabil volt a dikrtiálá lőtt, a a i arad, ai intabil volt dikrtiálá lőtt a vagy tabil l, vagy intabil l Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/67
68 Dikrét I/O odllk tabilitáa utin ódr I / / j -j R aa ai tabil volt a dikrtiálá lőtt, a a i arad, (d a tranin jllg váltohat!) ai intabil volt dikrtiálá lőtt a intabil i arad Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/68
69 Dikrét I/O odllk tabilitáa Póluok lhlykdéénk hatáa való póluok Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/69
70 Dikrét I/O odllk tabilitáa Póluok lhlykdéénk hatáa koplx póluok Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/7
71 Dikrét I/O odllk tabilitáa A folytono é a dikrét rndrk tabilitáa köötti kapcolat dfiníció: intavétléi idő: koplx váltoó flbontáa: dfiníció átíráa: 2π ω σ jω π ω 2 ( σ jω ) Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/7
72 Dikrét I/O odllk tabilitáa. pont I /2 I j R - R - /2 -j 2π ω Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/72
73 Dikrét I/O odllk tabilitáa 2 átnt : jω / 2 I 2 /2 I j-2-2 R 2 - R - /2 ω 4ω -j Irányítátchnika MI VI BSc 2π ω jω ( 2π / 4) j in( 2π / 4) j 4 co co ( π / 2 ) in( π / 2) Mintavétl_rndrk/73
74 Dikrét I/O odllk tabilitáa 2. pont jω / 2 I 2 /2 I j-2-2 R 2 - R - /2 ω 2ω -j 2π ω jω 2 co ( 2π / 2) j in( 2π / 2) Irányítátchnika MI VI BSc co ( π ) in( π ) Mintavétl_rndrk/74
75 Dikrét I/O odllk tabilitáa 3. pont jω / 2 I j R -j ( σ jω / ) 2π ω 2 2πσ ω πj Irányítátchnika MI VI BSc x Mintavétl_rndrk/75
76 Dikrét I/O odllk tabilitáa 4. pont jω / 2 3 I 2 I j /2 R R 4 - /2 ( σ jω / ) 2π ω 2 2πσ ω πj -j Irányítátchnika MI VI BSc x Mintavétl_rndrk/76
77 Dikrét I/O odllk tabilitáa 5. pont jω / 2 3 I 2 /2 I j R R /2 -j 2π ω jω 2 co ( 2π / 2) j in( 2π / 2) Irányítátchnika MI VI BSc co ( π ) in( π ) Mintavétl_rndrk/77
78 Dikrét I/O odllk tabilitáa A tabilitái tartoányok köötti öfüggé 3 I 2 I j /2 R R /2 -j Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/78
79 Dikrét I/O odllk tabilitáa Stabilitái tartoányok öhaonlítáa folytono idjű rndr dikrét idjű rndr I /2 I j /2 - /2 R - R -3 /2 -j Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/79
80 Dikrét I/O odllk tabilitáa Stabilitávigálati ódrk Jury tt w-tranforáció Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/8
81 Jury-tt Dikrét I/O odllk tabilitáa lgyn a például vigálandó rndr rdő ipulu átvitli függvény a ( ) a 4 a3 2 a a a tt a nvő a i gyütthatóinak vigálatán alapul Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/8
82 Dikrét I/O odllk tabilitáa a tt nt a a a 4 a a 3 a a 2 a a a a Irányítátchnika MI VI BSc a a α a a a 3 a 2 a 4 a 2 a 3 a4 a' 3 4 a 3 a 2 a' 4 a a a a a 3 a 4 a a a4 a a i ai α 4 a4i α a i ai α3 a4 i a α a a α a4 2 a i i 2 i α a i ai α a4 i 3 i 4, 3, 2, 4, 3, 2 a rndr tabil, ha valannyi bkrttt érték poitív i i 4,3 i 4 Mintavétl_rndrk/82
83 w-tt Dikrét I/O odllk tabilitáa bilinári tranforáció: w w a tranforált átvitli függvényn Hurwitódr alkalaáa Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/83
84 Dikrét PID algoritu folytono PID algoritu Arányo, intgráló é driváló tagok párhuao kapcoláa ahol K a köö rőíté I a intgrálái időállandó D a driválái időállandó Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/84
85 Dikrét PID algoritu I/O odll: u átvitli függvény t d dτ d I dt ( t) K ( t) ( τ ) K D I ( t) Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/85
86 Dikrét PID algoritu a folytono algoritu dikrtiáláa tagonként a időtartoánybli odll alapján a átvitli függvényből tábláattal arányo tag: (t) (k ), aa a hibajl érték a adott intavétléi időpontban intgráló tag: aa a intgrálát a téglány abály alapján uááal kölítjük Irányítátchnika MI VI BSc t I ( τ ) dτ ( i) I i k (t)... k-k i Mintavétl_rndrk/86
87 Dikrét PID algoritu driváló tag D d dt ( t) ( k ) ( ( k ) ) D aa a driválát két ponto különbégképél kölítjük létnk á, pontoabb, d bonyolultabb goldáok a intgráló illtv a driváló tagok kölítéér Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/87
88 Dikrét PID algoritu a dikrét PID algoritu I/O odllj: a ún. poíció algoritu, ly gadja, hogy hova álljon b a végrhajtórv (pl. hány %-ra k k i k K k u D k i I Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/88 hova álljon b a végrhajtórv (pl. hány %-ra nyion). -tranforálva E E E K U D I
89 Dikrét PID algoritu a ipulu átvitli függvény K E U D I DPID Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/89
90 Dikrét PID algoritu Vannak olyan bavatkoó rvk, alyk bntér a pillanatnyi hlyth képti gváltoát kll bnő adatként gadni. Et olgáltatja a bég algoritu. Lvtéh írjuk fl a poíció algoritut a k-dik Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/9 Lvtéh írjuk fl a poíció algoritut a k-dik é k--dik intavétléi időpontra: k k i k K k u D k i I 2 2 k k i k K k u D k i I
91 Dikrét PID algoritu kivonva gyából a két gynltt t a gynltt a kövtkő alakban oká gadni: 2 2 k k k k k k K k u k u D I Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/9 gadni: ahol 2 2 k q k q k q k u k u K q D 2 K q D I 2 K q D
92 Dikrét PID algoritu ipulu átvitli függvény E q E q E q U q q q U DPID Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/92 E DPID
93 Dikrét PID algoritu Dikrét PID algoritu bállítáa akahahi rint paraétrk intavétléi idő a abályott aka időállandója h a abályott aka holtidj K a abályó rőíté I intgrálái időállandó D driválái időállandó lgyn Irányítátchnika MI BSc h Mintavétl_rndrk/93
94 Dikrét PID algoritu bállítandó paraétrk rőíté K. 2, 3 h h 2 ( / ) 2 intgrálái időállandó, 6 I K ( / 2) 2 h driválái időállandó D, 5 K Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/94
95 Dikrét PID algoritu a példa iulációja Irányítátchnika MI BSc Mintavétl_rndrk/95
96 Dahlin algoritu Cél: adott átvitli függvénnyl rndlkő, holt idő akat tartalaó, intavétl árt abályoái körhö abályoó illté A abályoái rndr aló intjén lgyn a abályó kör rdő átvitli függvény: h τ ahol τ a árt kör időállandója, h a aka holtidj Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/96
97 Dahlin algoritu A folyaato űködéű abályoó kör c p h h c p τ λ ahol λ /τ hangolái tényő Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/97
98 Dahlin algoritu A intavétlé abályoái kör c c p p ahol intavétléi időállandó Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/98
99 Dahlin algoritu Fladat: határouk g a abályoó ipulu átvitli függvényét ( c ()) adott árt kör ipulu átvitli függvényh ( ()), ha irjük a aka ipulu átvitli függvényét ( p ()). c p Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/99
100 Dahlin algoritu A árt kör átvitli függvényénk kölíté: h λ d λ λ Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/ λ d h
101 Dahlin algoritu Lgyn a aka átvitli illtv ipulu átvitli függvény: h p K Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/ d d p a b K d h
102 Dahlin algoritu Bhlyttítv a () é p () ipulu átvitli függvénykt a abályoóra kapott öfüggéb: c d d λ λ λ ahol Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/2 d p c d K λ λ d b a λ λ λ h d K b, a
103 Dadbat algoritu Vég bálláú abályoái algoritu Cél: a abályoott jllő vég, lőr ghatároott áú intavétléi priódu után érj l a állandóult állapotot adott, lőírt váltoáú alapjl vagy avaró jl tén a aló intű kör a flő int utaítáait iniáli idő alatt tljít Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/3
104 Dadbat algoritu A intavétltt, árt abályoái kör: a rdő ipulu átvitli függvény: y r c c p p Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/4
105 Dadbat algoritu a abályoó ipulu átvitli függvény: c p Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/5
106 Dadbat algoritu lgyn a alapjl: ( t) ( t) r r ( k), k k < a kint: y (... ) 2 ( ) y y y 2... Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/6
107 Dadbat algoritu A gfllő y(k) kinő jl oroatot cak olyan u(k) bavatkoó jl oroat hohatja létr, aly intavétléi cikluidő alatt intén tacionáriu értékr áll b: u (...) 2 ( ) u u u 2... u Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/7
108 Dadbat algoritu A árt körr vonatkoó öfüggé: y r ( ) 2 ( ) y y y( 2)... (...) 2 ( ) ( ) ( y ( 2 ) y ( ) )... ( y ( ) ) ( )... y P y() 2 p p... p 2 y() y() Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/8
109 Dadbat algoritu Haonló ódon írjuk fl a kövtkő öfüggét:... u... u u u r u 2 2 u u... u u u u u 2 2 Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/9 q... q q q Q 2 2
110 Dadbat algoritu Blátható, hogy y y... y y y y y p i i Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/ 2 u u... y u u u u u q i i i i b a K u y K
111 Dadbat algoritu Blátható, hogy P ( ) r ( ) P ( ) Q így a abályoó ipulu átvitli függvény: y u y p u r c p Q P P P Q P Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/
112 Dadbat algoritu polino alakban ahol a gyütthatók c p... p q... q q P Q u b q i aa Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/2 q b p q a q b q p a q q b i M M B q A q c
113 Dadbat algoritu Probléa: u b i aa a lő bavatkoó jl n raliálható. Mgoldá: korlátouk nnk értékét, d kkor a bállái idő gy priódual nő. yakorlati abályok: u u u() n lgyn kibb, int u() 8,, ha ninc korlát u()-ra ha van korlát u()-ra 95 95%-o bállái idő Irányítátchnika MI VI BSc Mintavétl_rndrk/3
Mintavételes rendszerek
Mintvétl rndrk 26. 2.. 3.. Intllign rndrk II. gykorlt PE PMMK Mérnök infortiku BSc k Jlk otályoá értékkélt rint: - folytono - dikrét (ko) időbli lfolyá rint: - folyto - dikrét / intáott ghtároottág rint:
Mintavételes rendszerek szabályozása Irányítástechnika II. PE MIK VI BSc 1
Mintvétls rndsrk sbályoás 23..2. Irányítástchnik II. PE MIK VI BSc Bvtés Mintvétls sbályoás sáítógéps folytirányítás gyéb rndsrk kritéri: folyt időállndói és intvétlési idő össérhtőség Pillntsrű, lináris
Számítógépes irányításelmélet 108
Sámítógép irányítálmélt 8. Dikrét idjű analíi Ebbn a fjtbn néány különön fonto dikrét idjű analíil kapcolato témát tárgyalunk, mint a irányítatóág, mgfigyltőég, tabilitá, lképé íkból íkba é a mintavétlé
4. A szabályozás hatása az állandósult állapotra
4. A abályoá haáa a állanóul állapoa A abályoá iníáako, ha a alapjl é a folyama kimn köö léé van, a abályoó álal kiao bavakoó jl a folyama kimné móoíja, hogy a abályoái hiba minél kibb lgyn. a a abályoo
Irányítástechnika 3. előadás
Irányítátechnika 3. előadá Dr. Kovác Levente 203. 04. 6. 203.04.6. Tartalom Laplace tranzformáció, fontoabb jelek Laplace tranzformáltja Stabilitá alaptétele Bode diagram, Bode-féle tabilitá kritérium
Laplace transzformáció
Laplace tranzformáció 27. márciu 19. 1. Bevezeté Definíció: Legyen f :, R. Az F ) = f t) e t dt függvényt az f függvény Laplace-tranzformáltjának nevezzük, ha a fenti impropriu integrál valamilyen R zámokra
Irányítástechnika 4. előadás
Iránítátechnika 4. előadá Dr. Kovác Levente 3. 4. 3. 3.5.. artalom ipiku tagok amplitúdó- é fázimenete Bode diagram példák Frekvencia átviteli függvén Hurwitz kritérium A zabálozái kör ugráválaza, minőégi
Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai
Országos Szilárd Ló fizikavrsny fladatai I katgória döntő, 5 április 9 Paks A fladatok mgoldásáoz 8 prc áll rndlkzésr Mindn sgédszköz asználató Mindn fladatot külön lapra írjon, s mindn lapon lgyn rajta
Frekvenciatartomány Irányítástechnika PE MI BSc 1
Frekvenciatartomány ny 008.03.4. Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány bevezetéének indoka: általában időtartománybeli válaz kell alkalmazott teztelek i ezt indokolák információ rendzerek eetében
Hmérsékletprofil követés PI szabályozóval
Hmérélprofl övé I abályoóval. A gyaorla célja roflgnrálá mplmnáláa, alalmaá hmérélabályoára. Mnavél I abályoá mgvalóíáa. 2. Elmél bv 2. I abályoó A I abályoó fgylmb v a abályoá hba múlbl alaláá. A múlbl
( ) abszolút érték függvényét!
Modulzáró példák. Folytono lineári rendzerek leíráa az idő-, az operátor- é a frekvenciatartományban. Egy lineári rendzer frekvenciafüggvényének fázimenete: (")= # 90 # 5". Írja fel a rendzer átviteli
á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő
ö ő á ő É ő É Á ő ö ú á ó á á á á á ő á ő Á Ú í ő á á ó á á ú á ó á á á ü ő ő á á ü ő ő ö ö í ő ő á ő ő ö í ő á ő ö ő ő ő ö á á ö á ü ő ö ú ö ő á á ú ú í á á á á á á á ő á ő ő áí á á ő á á ú ő á ő ö á
Diszkrét rendszerek ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) A gyakorlat célja.
Rnrlmél II Laboraóriumi gakorla - Dikré rnrk A gakorla célja A minavél jlk é rnrk gakorlai anulmánoáa é a hh kapcolóó MALAB függvénk mgimré. Bvjük a minavél jl fogalmá, a ikré ávili függvén, a Z ranformála
Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám
Kibodaki Haangláb Kibodak Közég Önkományzatának lapja 2012. fbuá hó V. évfolyam 1. zám hatályát vzttt a kataztófák llni védkzé iányítááól, zvztéől é a vzély anyagokkal kapcolato úlyo baltk llni védkzéől
ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö
ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö ö Í ú ö ú Ó ü ö ö ű ü ű ö ü ö Í Í ö ö ű ö ö ű ű Á Á Ő Á Á ú ú É Íö Í Í ö ö Í ö ü ö Í ö ö Í ö ö ö ű Í Í ö Í ű Á É Á ú É ü Á Á É ü Á Á É ü ö ö ö ö ö ö ű ú ö Í ö ö ű ö ö ü ö ö
Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése.
Aktív lgécillapítá. Máodfokú lgrdzr tztlé.. A gyakorlat célja Jármvk aktív lgé cillapítááak modllzé máodfokú lgrdzrkét. Szoftvrfjlzté a rdzr való idj tztléér, a tztrdméyk kiértéklé.. Elmélti bvzt. A máodfokú
SI mértékegység rendszer:
S értékgyég rndzr: Fizikai nnyiég S gyég nv S gyég zibólua Kifjzé Salapgyégkkl lktroo tölté (q) coulob lktroo fzültég, (), lktroo potnciálkülönbég volt V J/ kg ára rőég () apr / lktroo llnállá () oh Ω
Feladatok Oktatási segédanyag
VIK, Műsaki Informatika ANAÍZIS () Komplex függvénytan Feladatok Oktatási segédanyag A Villamosmérnöki és Informatikai Kar műsaki informatikus hallgatóinak tartott előadásai alapján össeállította: Frit
u u IR n n = 2 3 t 0 <t T
IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε
ö Á Ú Á ö Á ö É Í Ú ö É ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ű Ö ö ö ö ö Ö ö ű ö ö Í ö Ú ű Ú ö ű ö ö ö Ú Í Ú É Ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö Ö Íö ö Í ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö
4. Differenciálszámítás
. Diffrnciálszámítás.. Írja fl a diffrnciahányadost a mgadott pontban és határozza mg a határértékét!... f...... f..7. f, f,,..9. f... f... f... f...... f..7...9. f...... f... f... f...,..6. f,,,, f,..8.
12. Kétváltozós függvények
. Kétváltoós üggvénk Értlmés: a = képlt g kétváltoós üggvént ad mg ha a sík bárml pontjáho és üggtln váltoók a üggő váltoó lgljbb g érték tartoik. Ha g sm akkor a üggvén nm értlmtt abban a pontban ha g
í Ö Ö í ü ú Ú í íö í ü ú ő Á Á Ó í ü í Í ű í í ő ő ü Ó É É Á Á Áú í ü Áú Á ő ő ü ő ü ú Ü í ű É Á Á ű ú Ö É É ő Ü í Á É Á Ó Ü Á Á ú Á Á Á É É ü ő Ú ő Í É ő Ú Í Í Á É É ü ü ő ő Í Ú É É Ó Ó Á í ü ü ő í í
Jelek és rendszerek - 4.előadás
Jelek és rendszerek - 4.előadás Rendszervizsgálat a komplex frekvenciatartományban Mérnök informatika BSc (lev.) Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet
A szelepre ható érintkezési erő meghatározása
A szlpr ható érintkzési rő mghatározása Az [ 1 ] műbn az alábbi fladatot találtuk. A fladat: Adott az ábra szrinti szlpmlő szrkzt. Az a xcntricitással szrlt R sugarú bütyök / körtárcsa ω 1 állandó szögsbsséggl
Érzékelők és beavatkozók
Érzékelők é beavatkozók DC motorok 2. réz egyetemi docen - 1 - A DC motor dinamiku leíráa Villamo egyenlet: R r L r i r v r v e v r a forgóréz kapocfezültége i r a forgóréz árama R r a forgóréz villamo
Mezőszimuláció végeselem-módszerrel házi feladat HANGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HATÓ ERŐ SZÁMÍTÁSA
Mősimuláció végslm-módsl hái fladat HNGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HTÓ ERŐ SZÁMÍTÁS Késíttt: Gaamvölgyi Zsolt, 2007 visgált nds ábán látható fogássimmtikus nds komponnsi a kövtkők: állandómágns gyűű fémlmk tkcs
Á Í Á Ó É ö á í á ő á á Á ő ő á ő á í á ő á á á á í ő ö í á á í á á ö ő á í ő áí á á ő á í í á ú ü ö á ú ö á í á á á ö á á ő á á á ő á ő á ú ü á ő á í ő ő ő áí á á ö ő á ő á á ő ő á í á ő á ő á á á ü ő
Stabilitás. Input / output rendszerek
Stabilitá Iput / output redzerek 006.09.4. Stabilitá - bevezeté egyzerűített zemlélet példa zavará utá a magára hagyott redzer vizatér a yugalmi állapotába kvázitacioáriu állapotba kerül végtelebe tart
Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn (MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára 0. októbr
TARTALOMJEGYZÉK KÖNYVINDÍTÓ...4
TARTALOMJEGYZÉK KÖNYVINDÍTÓ...4. Bvtő rdrkről é jlkről...7.. Bvtő rdrkről...7.. Bvtő jlkről...5.. Vérlé, bályoá.... Jlk rdrlmélti mgkölítéb...5.. A jlk modllji...6.. A jlk otályoá...8.. Alpművltk jlkkl...5.4.
8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltán g adjunktus; Bojtár Grgl g Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 8 Fsültségi állapot smlélttés Adott: Ismrt g silárd tst pontjában a fsültségi állapot
TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE
GIÁTOT TTLMZÓ TEHNIKI ENDSZEEK DINMIKI MODELLEZÉSE IEZOELEKTOMOS GYOSULÁSÉZ ZÉKELŐ LÉGUGÓ HIDULIKUS ÉS S NEUMTIKUS MUNKHENGE KIEGÉSZÍTÉS MEHTONIK I. T NYGHOZ ENEGI ÁTLKÍTÓ ODÍTÓ ÁLTÓ (GIÁTO) IEZOELEKTOMOS
Improprius integrálás
Improprius intgrálás Tnulási cél Htározott intgrál foglmánk kitrjsztés végtln intrvllumr. Dfiníciók lklmzás konkrét fldtok stén. Motivációs péld Eddig htározott intgrált csk végs zárt intrvllumon számoltunk.
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék SERVO - BOARD
catrona, Opta é Gépézt Inforata Tanzé SEVO - OAD S I. Elélt alapo a flézüléz. Hlyztzaályozá gvalóítáa HPS- rndzrrl A éré tárgya a HPS- rndzrrl www.p-yttcn.co lépztő zrzágép lyztzaályozáána a zulácója.
Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343
Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális
Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája
2016. szeptember 8. Phys. Rev. B 93, 134305 Modell H(t) = 1 2 L 1 σi x σi+1 x h(t) 2 i=1 h(t)-fluktuáló mágneses tér. Hogyan terjednek jelek a zajos rendszerben? L σi z, i=1 Zajok típusai 1 fehér zaj 2
á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á
Á Á ó É Á ü ö ö Á ó É É Á Á ü á ó ő í á ü á á ö í í ü á á á á á á á á ó á á á ö ú á ó á á ű í ú á á ó ó á á á á á ü ö á á ú á á ö á ö á ö ó ü ö ö ő ő á á á á ó ö á á á á ó ü ú á á á ó ü ü á ó á á ó ó ó
csomópontba befolyó és onnan kifolyó áramok algebrai (előjeles) összege zérus. Az előjelezés az alábbiak szerint történik: I > 0 ha J da> I 5 I 3 I 4
4. Kirchoff törvéyk. Joul-törvéy itgráli alakja. Kirchoff törvéyk alkalazáa. llállá-ok oro é párhuzao kapcoláa. Whatto-híd kapcolá. Mérőűzrk éréhatáráak kitrjzté. Özttt árakörök (voala hálózatok): Tkitük
Digitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.
ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í
ö á ő ü ó ü ö á á ó ö Ö á á ő ü á ö á ó ó ó ö á í ö á ó ő ó ö á ü í á í á á á ó ó ó á á á ó ó ő ő ö ő ő á ó Á á ü ö á á ö á ü ó á ü ő á á á ő ő á á á ö Ö á Í á Ö á ö á á Í ü á ű á í á á ó ö ő á á í ó ö
Atomok mágneses momentuma
Kvantuchanikai pályaontu: A pályaontu gységkbn kvantált. Az abszolút érték kvantuszáai: l! ( n ) 0,,... l l,, Lˆ rˆ pˆ [ Lˆ x,lˆ y] i! Lˆ z, [ Lˆ y,lˆ z ] i! Lˆ x, [ Lˆ z,lˆ x ] i! Lˆ y L l( l +)! L z
ő ü ü í Á í ü ő í í í ű í í ű í í ű í ú í í ű í ű ű í í
Á íí ű ő ü ő í ü Íő ő í í ő ő í ő ő ü É ő ííí ő ő ü ő ő ő ő ő ú ű í ő í Á Á ő ü ü ő ű ő í ő ü ű í ű í ü í í ü Í ő ü ü í Á í ü ő í í í ű í í ű í í ű í ú í í ű í ű ű í í ű ü ú Ó í Á í í Á Á í ű ü í í ű ü
ó ó É ö ó ó é á á ö ü ű ó ö ö ő é é é ű ó á é é é ű ó é á á é ö é í é á ő é á íí ó é á á í á ő é ü á ó ő á é ó é á á á ó é é ü ő ú é é ő ó ó ő á é é ő
ó ó É ö ó ó á á ö ü ű ó ö ö ő ű ó á ű ó á á ö í á ő á íí ó á á í á ő ü á ó ő á ó á á á ó ü ő ú ő ó ó ő á ő ó á í ó í á á á ó ö í ö ö ö ö ó á ö ú ö á í á á í í ó ő á í á á ö í ü ö ó ó í á á ő á ő ü ő ö
Szervomotor sebességszabályozása
Srvootor sbsségsabályoása. A gyaorlat célja Egynáraú srvootor sbsségsabályoásána trvés. A otorsabályoás prograváána flépítés. A sbsség rányítás algorts gvalósítása valós dőbn. 2. Elélt bvtő A otor sbsségsabályoásána
ö É Á É É Ú Ö É Á
É É Á ö ó ó ó ó ö í ó ö ó í ű ö ó Á Á ó í í ö É Á É É Ú Ö É Á Á Á Á Á í ó Á Á É ő Ö ő ö ő ő ő ő őí ő ö ö Á Ó Ö Ö Ő É ÁÍ Á Ö Á Á Ö ő ö Á ú Á ó Í É í í Ő Í Á Ü ő í Ü ő ö ő ö Ü É Ö Ó É Á Á É Á ü ö ö ü ő ö
ö ú í á á í ö á á í á í őí á í á á őí á á ő á ó ü ő á á í á í á ő á á ő ő á ű ő ö ú ú ő ő ö ő á á á í ó ö ő ő ö á ó á á í á ó á á ű ó ü á á ő ö á á á
Ö É Á Áű Á Á ö ú Á í Á ö ö á ó á ú ó ű ű ü í á ó ó ő í ó í ó ó í ó ő ú ö ü á ü ü ó ö ó í ű ö ú ö á á í ö ó í á á í á á á ú ö ü ü á á íá á ú ö á ö ó á ö ú í í á á ó á ú ó ó ö í ú á ő á á ő ő í á í á ö í
KOD: B377137. 0, egyébként
KOD: 777. Egy csomagológép kilogrammos zacskókat tölt. A zacskóba töltött cukor mnnyiség normális loszlású valószínûségi változó kg várható értékkl és.8 kg szórással. A zacskó súlyra nézv lsõ osztályú,
Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./
Péc Tudoángt Pollack Mhál Műzak é Inoratka Kar Műzak Inoratka é llao Intézt Tudoáno Dákkör Dolgozat Középzültégű zabadvztékk lktroo trénk záítáa a gakorlatban / Practcal calculaton o th lctrc ld trngth
Jelek és rendszerek - 7.előadás
Jelek és rendszerek - 7.előadás A Laplace-transzformáció és alkalmazása Mérnök informatika BSc Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet Műszaki Informatika
é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é
É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á
Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn
Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi
Kedves Csapat! Folytatódjon a küldetés!
II fordulo Kdv Cp! Folódjon küldé! Grulálunk, cpook jóvolából lokrül gr kuó Ulánbáorbn Sgíégkkl jlné ng ré i lkéül, á xpdíció bfjéé ég g ki ögo ppírunk vár udór Aonbn dódo g ki bonodlo Ugni udóunk lokrülé
6. Határozatlan integrál
. Határozatlan intgrál.. Alkalmazza a hatványfüggvény intgrálására vonatkozó szabályt! d... d... d... d 8...... d... d... d..8. d..9. d..0. d... d... d 8... d... 8... d...... d..8...9. d..0. d d 8 d d..
á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí
Ó á á ű ö ú ö ó ó á á á á ü á á ű ö ö ö á á ű í á á ű á ö ú á ú í ű ö ü ö ö ő ö ű í ű á ű ö ö á ó ö ő á ü ö á ü ö ö ő á á ó üí á ő ö ö á ű ő í Á ő ö ö ú ö ő á ó ó ü ö ö ő ó ó ü ö á á Í Í ü ö ü ö ü ö ő
Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ
Megoldások Harmadik fejezet gyakorlatai 3.. gyakorlat megoldása ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4;, 3 normális eloszlású P (ξ 8 ξ 5 feltételes valószínűségét (.3. alapján számoljuk.
AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.
AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN várfalvi. IDÉZZÜK FEL A STACIONER HŐVEZETÉST q áll. t x áll. q λ t x t λ áll x. λ < λ t áll. t λ áll x. x HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS INSTACIONER ESETBEN Hőáram, hőmérsékleteloszlás
SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL
SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL ADOTT: Az ábrán látható db végslmből álló tartószrkzt gomtriája, mgfogása és trhlés. A négyzt alakú síkalakváltozási végslmk mért 0 X 0 mm. p Anyagjllmzők:
MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Az önkormányzati és trültfjlsztési minisztr../2008. (..) ÖTM rndlt a katasztrófavédlmi szrvk és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök
Számítógép-vezérelt szabályozás- és irányításelmélet
Számítógép-vezérelt szabályozás- és irányításelmélet 2. gyakorlat Feladattípusok két függvény konvolúciója ÿ + aẏ + by = e at, y(), ẏ() típusú kezdetiérték feladatok megoldása (Laplace transzformációval)
Márkus Zsolt Értelmezések, munkapont beállítások BMF -
Márku Zolt marku.zolt@qo.hu Értelmezéek, munkapont beállítáok Negatív vizacatoláú rendzerek alapvető követelménye hogy: az x zabályozott jellemző a lehető legnagyobb mértékben közelíte meg az x a alapjellel
Ipari folyamatirányítás
Mechatronika továbbképzé Ipari folyamatirányítá 3. Előadá A zabályozáok minőégi jellemzői. Alapjelköveté é zavarelhárítá. Stabilitá. Általáno követelmények Értéktartó zabályozá biztoíta a zabályozott jellemző
4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
1. Bevezetés a Matlab Használatába
eveeté a Matlab Hanálatába Hetthéy Jen, arruth, arta ndrá, 4 eveeté a Matlab Hanálatába Hetthéy Jen, arruth, arta ndrá, 4. eveeté a Matlab Hanálatába Matlab egy interaktív progracoag tudoányo é érnöki
á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í
ó Á ó ó ü ü ó á á á á ó á ü ő á ö á ó ó ö á á á ö á á á ó ö á ó á á á á ő ö ö Á á ö ö á á á á ő á ó á á á ő ö á á ü ő á í ö ő á í á ö á á ö á ó ü í á á á á á í á á á á á á á í á ű ő á á ő á á ü á á ő ú
Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é
ö é Ö í é ü Ú ú é Í Ú ú ö é Ö é ü é ü ö ö ö ü ö ö é é ö é é é é é ö ö ö ö é í ü é ü ö ü ü ú é ü Ú ú ö é Ö ö é é Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é Á Á Ú ú ö
É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é
É É É ű É ö á ő ő á ö ő ö ö ú ú ő ö á á á á ő ű ő ő ő á Ű á á á ű ö á á á Ű Á á áú ű á ú ő ü á á ő á á ü ő á á ú ö Á ő á á ő ő á ö á á ű á ü á á ö á á ü ő ü á ö á ö ű á á á ő ű ü á ö á ő á ü á ö ő á ő
É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú
Ő Ö ö Á ö Á Á ó É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú ő ú ő ö Ö ö ö ö ő ú ö ü ő ú ő ö ő ő ö ő ö ó ő ö ö ö ő ó ö ü ö ü ő ű í ű ó
íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö
ő ö É Á Ő Á Á ő ű ö ő Ü Á ő ű ő ű ő ö ö í ő í ő íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö ő ö ű ö ü ö ö ö ö í Ü ű ö ő ö ő ü í ö ü ő ő ő í Ü í Ú Ü ő ö ő ö ő ű ö ő ő ü ő ő ő Á ő ő ö ö ő ő ő ő ö ő í ő í í ő ő
í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö
ö í ű ü ú ü ü ü ö ü ö ö ö í Ő É ö ö ö ü ö ö í í ö ü í ö ö í í É ö ö ű í Á É É ö ö í ö í í ü ö í É í í í ú ú í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í
ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü
í ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü ö í ú ú í ü ü í í ö í ö í Ö í ű ü ü ö ú í ű í í ú í ö ö ú í ö ö ö í ü í ö ö í ű ű ö ö ü í í ű ö í í ü ö ü ü ö ö ö ö í í ü ö ö ö ö ü ü í í ű í ö ö ö ú ú í ű
Írásbeli szorzás kétjegyû szorzóval
Írásli szorzás kétjgyû szorzóvl Kiolgozott mintpél Egy krtész 36 plántát ültttt gy sor. Hány plántát ül - t ttt 24 sor? Atok: sor 36 plánt 24 sor x Trv: x = 24 36 vgy x = 36 24 Bslés: x 20 40 = 800 Számolás:
ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü
ö Ö Í Ú ú Í ó ú Ó ó Ú ú ö Ö ü ú ó ü ö ö ö ó ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ö ü ü ű ö ú ó ü ű ö ó ó ó Ú ú ö ű ö ó ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü Ö ö Í ö ű
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Repülőgépek és hajók Tanszék
Budapet Műzak é Gazdaágtudomány Egyetem Közlekedémérnök Kar Repülőgépek é hajók Tanzék Hő- é áramlátan II. 2008/2009 I. félév 1 Méré Hőugárzá é a vízznte cő hőátadáának vzgálata Jegyzőkönyvet kézítette:
í ű í í á ó á ő ő á Í ő ő ö ő í á ű á í á á í ó ú á ö í ó á ó á á ő Í ő á ó á Ú ő ő á í á ő ő á ő ö É Á ó á ű í í á ó á ő ő á ű ö í í ű á ó ó ü ő á ó ő ű ó á í ű á ö í ó í ű á ó í í ó ü É ő É Á ó á ü É
á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü
á á á ő ő ö ö á á á ő á ű á á á í É á ő á á á á á á ü á á á á ó ó ó ö á á á ö á ő á ő ö á á á ű á á ö ő ő á á á á ö á ő á ő ö á á á ő ü á á á ű ő ö ö á á á ő á á ü á á á á ö ő á Ö á á ő á Ö á ő ó á ő á
ü ö ő ü í ü ú íő ő ö ü ö ö Ö ö ö ö ö ő ö ő ö ő ö ö ö ü ő ü ü ö ő í í ő ü ü ő ő ű í ú ú ö Ö ő ü í ü ő ü ö í ő ő Á ú í ő ö ö í ő ő ő ö í ő ö É ö í ő ú ő
Á ö É ö Á É ű É ö í ü ü ő ö ő Á ú í ö ö í ő ő ü ö ő ü í ü ú íő ő ö ü ö ö Ö ö ö ö ö ő ö ő ö ő ö ö ö ü ő ü ü ö ő í í ő ü ü ő ő ű í ú ú ö Ö ő ü í ü ő ü ö í ő ő Á ú í ő ö ö í ő ő ő ö í ő ö É ö í ő ú ő ő ü
5. Szabályozótervezési alapok
5. Szabályozótrvzéi alapok 5.. A zabályozótrvzéi ladat mgogalmazáa A zabályozótrvzé orá az iráyítái ladatot mgoldó zabályozót kívájuk mghatározi. él a ladatak mgllő zabályozótruktúra kiválaztáa, valamit
Matematika M1 Gyakorlat
Matematika M Gyakorlat BME - Gépésmérnök MSc Gyakorló Feladatsor. Zh. Határoa meg a α paraméter értékét úgy hogy a vx y = αx y xy 4y 3 3 kétváltoós függvény egy reguláris komplex függvény képetes rése
FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 2014 MAGYARORSZÁG
FOGYASZTÓI FIZETÉSI JELENTÉS 0 MAGYARORSZÁG Magyarorzág A lgfontoabb mgállapítáo: A magyaro nagy többég időbn bfizti zámláit. Mintgy 0%-na azonban nagy nhézégt oozna a havi bfizté. A magyaro zrint a pénzügyi
A maximálisan lapos esetben a hurokerősítés Bode diagramjának elhelyezkedése Q * p így is írható:
A maximálian lapo eetben a hurokerőíté Bode diagramjának elhelyezkedée Q * p így i írható: Q * p H0 H0 Ha» é H 0», akkor Q * p H 0 Vagyi a maximálian lapo eetben (ahol Q * p = ): H 0 = Az ennek megfelelő
í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó
É É É É Á Á Í Á É Á É É Ö Á Ő ó ő ő ő á í á ű í ő á ö ö ö á íüí ő ö á á ü ő á á á á ó ö ö ö á ó á ö ú ö í á ő á á á í ő á á ö ü ő í ő ő á á ó á á í á í í ő í ó ó á í á Íó Í ü í Í ő í ó í ó Í ó ó ő á ó
Szabályozás Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1
Szabályozás 2008.03.29. Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1 Nyílt hatásláncú rendszerek Az irányító rendszer nem ellenőrzi a beavatkozás eredményét vezérlő rendszerek ahol w(s) bemenő változó / előírt érték
5. modul: Szilárdságtani Állapotok. 5.3. lecke: A feszültségi állapot
5 modul: Silárdságtai Állapotok 53 lck: A fsültségi állapot A lck célja: A taaag flhasálója mgismrj a fsültségi állapot fogalmait valamit mg tudja határoi g lmi pot körték fsültségi állapotát Kövtlmék:
ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á
ö á ó á ö Ö á á ő ü ö á ó ó ó ó üá á á á ö ö á á í á á ö í á Á á ö á ö ü ő ó ö ö ó ü ó á ü ü á á á á ó á ü á á á á á ó á ó óá ü áí á ü á ö ü ő á á í á í á ö ü á á ö ü á ü ö ö ú á ö á á ö ö á ú ö ü ü á
Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í
ÍÜ ű Í Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í Ú ö Í Á ű Í ö Ü Í Í Í ű Ú Í ő ü Í ö ő É Í É ü ÉÍ ő Ü Ú É Í ő Í ű ü Í É Ü Ü Í Á Á Í Ü Í É Í Í É É É öí Í Í ö ú Í ú
Ábrahám Gábor: Az f -1 (x)=f(x) típusú egyenletekről. típusú egyenletekről, Megoldás: (NMMV hivatalos megoldása) 6 x.
Ábrahám Gábor: Az f - ()=f() típusú gynltkről Az f ( ) = f( ) típusú gynltkről, avagy az írástudók fllősség és gyéb érdksségk Az alábbi cikk a. évi Rátz László Vándorgyűlésn lhangzott lőadásom alapján
BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
A Biaorbágyi Álaláno Ikola Minőégirányíái Programja 2009. Kézí: Bnkő C. Gyuláné BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Kézí: Bnkő C. Gyuláné igazgaó A minőégirányíái munkacopor közrműködéévl
Ő É Ő Á É ö ő í Á ö ű í ö É ö ö ö ö ö íö í ö ű ü ő ő ő Í ű Ü ő ő ő ő Ü ő í ú ő í ő Ú Í ü ö ü í ö ö í Á í í í ö É Á Ú É ű í Í í Ú ü ö Á Á ü Ü ü Ó ü Ü Í ő Í ü ő í ü ő ő ő í Ű Á Á Ú Ú őí ő ű Ú í ű Ü ű ü ű
Ú ö É Í ü
Í ö Í ű Í ű ö Ú ö É Í ü Ú É Í ú Í Á Ú ö Ü É ű ö Í ö ö ö Ü Ú Ú Ú Ü ö Ú Í Ü ö ö Í Ü ű ö ü ö ű ö Ú Ü ö ú Ü ű ö ö Ü Ü É ű Ü Ú ö ö Ü ű ö ö Ü Ú ö ú ö ö Á ö ö Ü Ú ö ú Ú ö Ü ö ö Ü ö ö ö ö Ü Í Ü ö ö Ü ú ö Ü É ö
ELTE I.Fizikus 2004/2005 II.félév. KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 13. (IV.29 -V.3.) Interferencia II. = A1. e e. A e 2 = A e A e * = = A.
omplx lírás: ELTE I.izius 004/005 II.félév + cos ϕ R ϕ KISÉRLETI IZIK Eltrodinamia 3. (IV.9 -V.3.) Intrfrncia II. [ ]; sin ϕ Im [ ] * i cosϕ + i sinϕ ; cosϕ isinϕ * ; cos ϕ R [ ] f cos ( ω t + ϕ) ; f cos
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.
Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:
LNY EE 5 ELEP P KÚ t: őd: in. hőmklt: x. hőmklt: x. nomá: pcifikációk: Anok: DN 1/2 -től 2 -i BP blő mnt - 10 C 110 C 1 B ikomillimt báloá ltő conkok á há n.hu v l n.hu v l 5 ELEP KÚP PECIFIKÁCIÓK: Tt
A mintavételes Smith prediktor
mintavétele mith peikto. gyakolat célja Mintavétele mith peikto teveée integáló jelleg holti olyamatoka. abályoá vigálata imlációkkal. 2. Elméleti beveet mith peikto egítégével holti olyamatok abályoáánál
Feladatgy jtemény az Irányítástechnika II. c. tárgyhoz
BME Közlekedéautomatikai Tanzék Feladatgy jtemény az Irányítátechnika II. c. tárgyhoz Özeállította: Dr. Bokor Józef egyetemi tanár Dr. Gápár Péter egyetemi tanár Bauer Péter tudományo munkatár Lupay Tamá
Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:
R RIÁ K ÖNÖ t: őd: in. hőmkt: x. hőmkt: x. nomá: pcifikációk: nok: 70 PN1 P ÁR DN 15-tő DN -i PN 1 Kimák - 10 C 120 C 1 b mkdő pá kikk Coott főfd tömnc tömít űk Öntött há. . KRIÁ Ö ÖN N1 70 P P ÁR PCIFIKÁCIK:
Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:
NY 79 T N1 Ő AGA H OYÓ G A T ÖNTÖT t: őd: in. hőmkt: x. hőmkt: x. nomá: pcifikációk: Anok: DN -tő DN -i GN 1 imák -10 C 00 C 1 B mkdő foóá kikk Coott áófj tömnc tömít hőmkt Öntött N1 79 T Ő A H AG Ó A
R n nü 6 Tö t k nü 10 4 5 M 5 M ᔗ北 k nü 17 N ú 7 Rög ít k nü 21 L nü 25 5 ( ) ( ) L- Ki ut t k nü 38 4 4 E 4 ű 44 Li t k ᔗ北 45 ZÁMLÁZÓ É ZERZŐᔗ北É ᔗ北ᔗ北 Lᔗ北Áᔗ北Tᔗ北RTÓ Mᔗ北ᔗ北ᔗ北L ᔗ北Őᔗ北ᔗ北 ᔗ北ᔗ北ᔗ北Kᔗ北 Ó - ( ) (