Magyarországi és csehországi kis-, közép-, és nagyvállalkozások összehasonlítása a vállalati információs rendszerek használata tekintetében

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Magyarországi és csehországi kis-, közép-, és nagyvállalkozások összehasonlítása a vállalati információs rendszerek használata tekintetében Földi Regina 2013

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Magyarország és Csehország gazdasági és információs technológiai helyzetének vizsgálata Gazdasági elemzés Információs és kommunikációs technológiák használata Magyarországon és Csehországban Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Magyarországon Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Csehországban IKT fejlettséget mérő mutatószámok Üzleti információs rendszerek elméleti háttere Definíciók Az üzleti információs rendszer szerepe Üzleti alkalmazások típusai: A Háttér információk elemzése Informatikai struktúra és internethasználat Információs rendszerek használata Információs rendszerek csoportosítása Első hipotézis vizsgálata Második hipotézis vizsgálata Összefoglalás Irodalomjegyzék Summary

3 Bevezetés 1. Bevezetés A vállalatok már a számítógépek megjelenése óta használnak elektronikus eszközöket valamilyen szinten a működésük megkönnyítéséhez. A vállalkozások életében rengeteg adatot és információt kell napra készen, rendezett formában tárolni, a kommunikációs folyamatoknak pedig kiemelt szerepük van. Ezért akik idejében felismerték az informatika jelentőségét, jelentős versenyelőnyre tehettek szert. Természetesen ez is, mint minden technikai újítás, kezdetben csak a nagyvállalkozások számára volt elérhető, akik rendelkeztek elegendő megtakarítással, szabad tőkeállománnyal, hogy meg tudják fizetni a fejlődés árát. Azonban nekik, mint úttörőknek, szembe kellett nézniük az ebben rejlő veszélyekkel, nehézségekkel is. Eleinte a számítógépeket csak egyszerűbb számítási feladatok elvégzésére alkalmazták, később azonban az informatikai eszközök és programok fejlődésével újabb és újabb igények jelentek meg, melyek informatikai támogatottságra szorultak. Vállalati adatbázisok alakultak ki, melyekben rengeteg adatot tudtak tárolni, ezáltal egyre ritkábban szorultak papír alapú információszerzésre. A vállalat egyes területei külön-külön fejlesztették ki a számukra hasznos információs rendszereket. Ezt az időszakot nevezzük a szigetrendszerek időszakának, amikor is minden vállalati egység saját informatikai támogatottsággal rendelkezett a gyors adatfeldolgozás érdekében. Ezek a rendszerek önmagukban nagyon jól megállták a helyüket. Azonban a belső számítógépes hálózatok és az internet rohamos fejlődésével szinte nélkülözhetetlenné vált a rendszerek összehangolt működtetése, a belső és a külső információáramlás végett. Ekkor jelentek meg a mai vállalatirányítási rendszerek, amelyek közös adatbázisból dolgoznak, és amelyben az egyes folyamatok támogatják az összes többi működését. (Így alakult ki egy olyan üzleti társadalom, amelynek a 3

4 Bevezetés versenyképessége nagymértékben függ a mögötte álló informatikai támogatottságtól. ) A legkorszerűbb informatikai megoldások alkalmazása egyrészt, automatizálja az üzleti folyamatokat, másrészt alapjaiban formálja át e folyamatok végrehajtásának módját. A stratégiai vezetés elmélete a vállalat versenyképességének kulcsfontosságú elemeként kezeli az információs rendszert, amely rövid és középtávon az operatív folyamatokat, hosszabb távon pedig az innovációs folyamatokat befolyásolva járulhat hozzá a vállalatok sikeréhez. Láthatjuk, hogy az információs rendszerek meglehetősen nagy jelentőséggel bírnak az üzleti életben, és ez inspirált a témaválasztásban. Az elemzésem elsődleges célja az üzleti információs rendszerek használati szokásainak feltárása Magyarország és Csehország viszonylatában, figyelembe véve a méretbeli különbségek sajátosságait. Ezen belül két kérdésben mélyebb kutatást is végzek, melyekre a következő hipotéziseket állítottam föl: A vállalkozások mérete befolyásolja az információs rendszerek használatát, az adott országok informatikai és gazdasági fejlettségi szintjétől függetlenül. A vállalkozások tevékenységi köre meghatározó tényező az információs rendszerek használatánál, országtól függetlenül. A hipotézisek vizsgálatához az SPSS statisztikai elemző szoftvert használom, melynek hatékony statisztikai eszköztára lehetőséget nyújt az elemzések elvégzésére. 4

5 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata 2. Magyarország és Csehország gazdasági és információs technológiai helyzetének vizsgálata Fontosnak tartom, hogy a kutatás megkezdése előtt bemutassam a vizsgált két országot néhány fontos szempont alapján. Elsőként Magyarország és Csehország gazdasági mutatóit, majd az információs technológia szerinti fejlettséget mutatom be. 2.1 Gazdasági elemzés A vizsgált mutatók definíciói és értékei: GDP: (Gross Domestic Product, bruttó hazai termék) egy bizonyos terület (rendszerint egy ország) gazdaságának adott idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye. Az egy főre vetített GDP-t az ország életszínvonalának elemzésekor használják. Feltételezve a jövedelemazonosságot, a GDP nem csak az ország teljesítményét mutatja meg, hanem az ország jövedelmét és kiadásait is. Ennek oka, hogy egy jószág értékesítésekor az eladó jövedelemhez jut, míg a vevőnek kiadása keletkezik. Ezen tétel azonban nem minden esetben állja meg a helyét. Például a megtermelt, de még nem értékesített javak esetében. Itt azzal az egyszerűsítő feltevéssel szokás élni, hogy a készlet egyfajta beruházás és az előállítójának jövedelmeként és kiadásaként is számításba kell venni. [1] Az alábbi ábra mutatja Magyarország és Csehország GDP-jének alakulását a 2002-es évtől kezdve 2011-ig. 5

6 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Magyarország Csehország Ábra GDP milliárd USD-ben Forrás: google/public data Látható, hogy Magyarország GDP-je sosem érte el a cseheknél számított értékeket. Míg körül a teljesítménybeli különbség viszonylag alacsony volt, a későbbiekben egyre nagyobb eltérés figyelhető meg. A következő kis táblázat mutatja meg pontosan az egyes évek számszerűsített eredményét. GDP milliárd USD-ben ig GDP milliárd USD-ben Magyarország 112,53 136,1 154,23 126, ,63 140,02 Csehország 148,34 180,5 225,44 197,21 198,92 217,02 Forrás: google/public data A vonaldiagramon továbbá megfigyelhető az is, hogy közel azonos mozgást írnak le a függvények. A legszemléletesebb pont 2008 után következett be, amikor is az addig jellemző folyamatos növekedés hirtelen csökkenésbe kezdett. Valószínűsíthető, hogy ez a nagy gazdasági világválság kirobbanásának a hatása volt. Majd 2009-től újra növekvő tendenciát figyelhetünk meg mind két országnál, azonban ennek mértéke alacsonyabb a korábbi évekhez képest. 6

7 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Egy főre jutó GDP: az országban élők átlagos életszínvonalát mutatja Magyarország Csehország Ábra GDP/fő USD-ben Forrás: A vásárlóerő-egységben számított GDP által kiküszöbölhetőek az országok árszintjében lévő különbségek. Emiatt a vásárlóerő-egységben kifejezett egy főre jutó GDP lehetővé teszi még a lényegesen különböző nagyságú gazdaságok összehasonlítását is. Az egy főre eső GDP is megmutatja számunkra, hogy Csehország gazdasága erősebb, mint a magyar. A függvények 2002-től egészen ig növekvő mozgást mutatnak, azonban ekkor itt is látható egy törés, ami hatására 2010-ig csökkenő tendencia figyelhető meg, majd ismét lassú növekedés látható az azt következő években. Az egyes értékeket a következő táblázat mutatja részletesen: DGP/fő USD-ben ig Magyarország 18298, , , , , ,25 Csehország 23261, , , , , ,38 Forrás: 7

8 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Infláció változása: Az infláció, vagy más néven a pénzromlás üteme azt fejezi ki, hogy milyen ütemben értéktelenedik el egy adott pénznem. Mérése oly módon történik, hogy az intézmény, aki méri (pl. a KSH) összeállít egy fogyasztói kosarat különböző termékekből, ami az adott ország átlagos háztartásának jellemző fogyasztását reprezentálja (pl. burgonya, liszt, tojás, buszjegy, benzin, cigaretta stb.), és ezeknek a termékeknek az árváltozását figyeli. A fogyasztói kosár árváltozását a fogyasztói-árindex mutatja meg, ami a mérés kezdetekor (sok évvel ezelőtt) az egyszerűség kedvéért 100-ról indult. A fogyasztói-árindex változása az infláció. Az inflációt általában havi szinten mérik minden országban, és kimutatható hó/hó formában is, azaz, hogy az előző hónaphoz képest egy hónap alatt milyen mértékben nőttek vagy éppen csökkentek az árak, illetve év/év formában is, azaz, hogy egy évvel azelőtthöz képest hogyan változtak az árak százalékban kifejezve. Az éves infláció néven emlegetett infláció általában az év végi decemberi éves inflációt jelenti, azaz hogy az előző év decemberéhez képest hogyan változtak az árak. [2] 9% 8% 7% 6% 5% 4% Magyarország Csehország 3% 2% 1% 0% Ábra Inflációs ráta Forrás: google.hu/publicdata 8

9 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata A vonaldiagramokon jól látható, hogy a magyar inflációs ráta sokkal magasabb, mint a Csehországban mérhető. Egyedül 2008-ban haladja meg a cseh infláció a Magyarországét. Ebben az évben a cseheknél 6,35%-ot mértek, a magyaroknál pedig 6,07%-ot ben mindkét országnál infláció csökkenés figyelhető meg, melynek alsó határa elérte az 1,04%-ot Csehországban, és 4,21%-ot pedig Magyarországon. A pontos adatokat az alábbi táblázat mutatja: Inflációs ráta alakulása ig Magyarország 3,88% 7,94% 6,07% 4,21% 4,88% 3,96% Csehország 2,53% 2,93% 6,35% 1,04% 1,41% 1,94% Forrás: google.hu/publicdata Munkanélküliségi ráta: megmutatja a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított arányát. A pontos meghatározáshoz azonban tisztázni kell, hogy e két fogalom alatt mit értünk. Azokat az embereket hívjuk gazdaságilag aktívnak, akiknek van munkájuk, foglalkoztatottak és azokat tekinti a kormányzati szabály munkanélkülinek, akiknek nincs munkájuk, de bizonyítottan állást keresnek. Munkaerő-állomány alatt a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket együttesen értjük. Nem tartoznak viszont a munkaerő-állományba például azok, akik tanulnak, háztartást vezetnek, nyugdíjasok, akik olyan betegek, hogy munkavégzésre képtelenek, valamint azok, akik már felhagytak azzal, hogy munkát keressenek. [3] A munkanélküliségi rátára a vizsgált országokban a következő értékek adódtak: 9

10 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata 12% 10% 8% 6% 4% Magyarország Csehország 2% 0% Ábra Munkanélküliségi ráta Forrás: google.hu/publicdata A diagramon megfigyelhető, hogy 2006-ig Csehországban magasabb volt a munkanélküliség, mint hazánkban ben volt a legtöbb munkanélküli Csehországban, amikor is a ráta elérte a 8,3%-ot. Ettől a ponttól kezdve azonban folyamatos csökkenést figyelhetünk meg. Ezzel ellentétben, hazánkban folyamatosan nőtt a munkanélküliek száma re elértük a 11,2%-ot, mely eléggé magasnak számít után Csehországban is újra növekedés figyelhető meg, de ennek mértéke nem éri el a magyarországi értékeket. A pontos adatokat az egyes évekre az alábbi táblázat tartalmazza: Munkanélküliségi ráta alakulása ig Magyarország 5,90% 6,10% 7,20% 7,50% 7,40% 7,80% 10,00% 11,20% Csehország 7,80% 8,30% 7,90% 7,10% 5,30% 4,40% 6,70% 7,30% Forrás: google.hu/publicdata 10

11 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata 2.2 Információs és kommunikációs technológiák használata Magyarországon és Csehországban [4][5] Az információs technológiai forradalom, a kommunikációban végbement forradalmi változások, illetve ezek egymásra gyakorolt hatása átalakította a világunkat. A globalizálódó világban az új típusú kommunikáció, az információáramlás új és eddig sosem látott sebessége megváltoztatja társadalmunkat. Az ennek eredményeként megjelenő eszközök megváltoztatják az információ megszerzésének módját és felhasználását. Az információs és kommunikációs eszközök és technológiák közül a személyi számítógép, a munkaállomás, a mobiltelefon, a vezetékes lokális hálózat (LAN), a vezeték nélküli lokális hálózat (WLAN), az intranet, az extranet, a nagytávolságú hálózat (WAN), az elektronikus levél, az internet, az internetalapú EDI és a nem internetalapú EDI minősülnek a legfontosabbaknak. Elterjedtségük egyik fontos mutatója, hogy a működő vállalkozások hány százaléka alkalmazza ezeket. WLAN Intranet LAN Magyarország Csehország Szélessávú internet 0% 20% 40% 60% 80% 100% 4. Ábra Kommunikációs rendszerek használata Forrás:

12 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata A diagramon láthatjuk a 2010-es adatok alapján, hogy szélessávú internet kapcsolattal a cseh vállalatok 89%-a, a magyar vállalatok 87%-a rendelkezik. Ez nagyon nagy arány. Elmondható, hogy 10 vállalkozásból közel 9 vette igénybe az internet adta lehetőségeket. Az egyéb hálózatok közül a vezetékes lokális (LAN) hálózatok használata volt a legelterjedtebb a gazdasági szervezetek körében (Magyarország: 55%, Csehország: 65%). Vezeték nélküli lokális hálózatot (WLAN) és nagytávolságú (WAN) hálózatokat ugyanakkor Magyarországon a vállalkozások csupán 27% használ, Csehországban azonban 46,5%-uk. Intranetet használnak a legkevésbé a vizsgált hálózati típusok közül mindkét országban. Magyarországon ez az érték 19%, Csehországban pedig 29%. Az eddigiek alapján csak összesített adatokat kaptunk az országokra vonatkozóan, azonban érdemes vizsgálni azt is, hogy a különböző méretű vállalkozások milyen arányban használják a fent említett hálózatokat. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Internet LAN WLAN Intranet fő között fő között 250 fő fölött 5. Ábra Kommunikációs rendszerek használata vállalkozási méret szerint Magyarországon Forrás: 12

13 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Magyarországon az internetet minden egyes méretkategóriában magas arányban használják. A kisvállalkozások 88%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. A közép és nagyvállalkozások között minimális eltérés figyelhető meg, mely 97-98%. Az ezt követő hálózattípusoknál már nagyobb különbségek figyelhetők meg az egyes méretkategóriák között. Ezen felül látható, hogy a fő közötti vállalkozások mindig alacsonyabb százalékban rendelkeznek az egyes hálózatokkal, mint a közép és nagyvállalkozások. Továbbá az főt foglalkoztató vállalkozások is alacsonyabb értékeket érnek el, mint a több mint 250 fős vállalkozások. Az intranetnél adódik a legnagyobb különbség, mely 16% és 65 %. A cseheknél kevesebb információ áll rendelkezésemre, így csak két kategóriát vizsgálok ebben az esetben. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nincs adat Internet LAN WLAN Intranet fő között fő között 250 fő fölött 6. Ábra Kommunikációs rendszerek használata vállalkozási méret szerint Csehországban Forrás: Csehországban jelentősen több, majdnem a duplája a kisvállalkozásoknak rendelkezik vezeték nélküli helyi hálózattal. A középvállalkozásoknak a 64%-a, a nagyvállalatoknak pedig a 80%-a üzemeltet WLAN-t. A mért értékek minden esetben meghaladják az itthoni adatokat. 13

14 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Magyarországon Az információs és kommunikációs technológiák használata változatos képet mutat, így az áttekinthetőség érdekében a korábban bemutatott eszközökből egy összevont mutató mutatja majd az IKT ellátottságot. A mutató a személyi számítógép, internet, intranet, extranet, vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózatot tartalmazza és az ezekből képzett átlag adja az értékét. Információ, kommunikáció Szálláshely szolg, vendéglátás Villamosenergia, gáz-, gőzellátás Pénzügyi, biztosítási tev. 0% 25% 50% 75% 100% 7. Ábra IKT ellátottság Magyarországon ágazatok szerint Forrás: A legalapvetőbb eszközöket, a számítógépet, a mobiltelefont és az internetet a legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenységek nemzetgazdasági ágakban használják. A nemzetgazdasági átlagnál kisebb arányban alkalmaznak számítógépet a szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ingatlanügyek, illetve adminisztratív és a szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágakban. 14

15 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Az internetet használó vállalkozások aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágak kivételével mindenütt 90% közeli vagy afeletti értéket ér el. Az egyéb hálózatok, és internetalapú, illetve nem internetalapú EDI használati arányának vizsgálatakor is a pénzügyi és biztosítási tevékenység, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint az információ, kommunikációs nemzetgazdasági ágak fölénye figyelhető meg. Ez alól csupán a vezeték nélküli lokális hálózat képez kivételt, ahol a pénzügyi vállalkozások részesedése sem kiugró. Az egyéb hálózatok közül a vezetékes lokális hálózat használata a legelterjedtebb. Legnagyobb arányban az információ, kommunikáció ágban tevékenykedő vállalkozások veszik igénybe, de arányuk szintén jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágak vállalkozásainál is. A vezeték nélküli lokális hálózatokat ugyanakkor az információs, kommunikációs tevékenységet végző vállalkozások mellett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágak használnak jelentősebb mértékben. Szintén magas az elektronikus levelezés használatának aránya: a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve az információ, kommunikáció ágakban közel 100%-os az elterjedtségük. A legmagasabb arányú villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág és az elektronikus levelezést legkevésbé használó szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág. Az használatának elterjedtsége nemzetgazdasági szinten 89%-os. 15

16 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Csehországban Csehország esetében nem áll rendelkezésemre egy olyan komplex mutató vizsgálata, mint Magyarországon, ezért a főbb elemeket külön-külön elemzem az ágazattól függően. A médiával, telekommunikációval, informatikai szolgáltatásokkal, pénzügyi és biztosítási tevékenységgel foglalkozó vállalkozásoknál figyelhető meg a legmagasabb arányú használat, itt az értékek 90% felettiek, melyek rendre a következők: 91,3%, 97,1%, 96,5% és 94,4%. A legmagasabb érték a telekommunikációnál figyelhető meg. Az autóipari vállalkozások, a nagykereskedők, utazási irodáknál és a tudományos munkát végző vállalkozásoknál figyelhető meg, hogy több mint a 80%- uk használja a belső hálózatokat. A pontos értékek a következők: 81,2%, 85,7%, 83,4%, 88%. A gyártással, a villamos energiával, gáz és gőzellátással, vendéglátással és ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások több mint 70%-a rendelkezik WLANnal, vagy intranettel. Ezek az értékek rendre a következők: 70,1%, 74,2%, 75,4%, 76,2%. Az építőipari, szállító és raktározó vállalkozások, az élelmiszer- és italgyártó szolgáltatásokkal foglalkozó cégek és az adminisztratív, támogató tevékenységet végző vállalkozásoknál figyelhető meg 70% alatti használat. A legkisebb arány az élelmiszer- és italgyártó vállalkozásoknál figyelhető meg, ami 40,6%. Az internet használat Csehországban nagyon elterjedt a vállalkozások tekintetében. Az említett foglalkozási körökből két tevékenységnél figyelhető meg 90% alatti használat, melyek az élelmiszer- és italgyártó vállalkozások és az adminisztratív, támogató feladatot ellátó gazdasági szervezetek. Ezeknek pontos mértéke: 88,9% és 88,3%. 16

17 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata A magyarországi adatokkal való összevetéshez készítettem egy táblázatot, mely ugyanazokat a tevékenységi köröket emeli ki, amelyek a magyar összehasonlításban kiemelten szerepelnek. Információ, kommunikáció Vendéglátás (szállás) Vendéglátás (étel, ital) Villamosenergia, gáz-, gőzellátás Internet Belső számítógépes hálózat Pénzügyi, biztosítási tev. 0% 25% 50% 75% 100% 8. Ábra Internet és belső számítógépes hálózat használata Csehországban ágazati bontásban Forrás: Az utolsó szempont, ami szerint vizsgálom az egyes csoportokat, az a számítógéppel dolgozó személyek száma a vállalkozásoknál. A kapott értékek megmutatják, hogy adott kategórián belül az összes munkavállaló hány százaléka dolgozik számítógéppel. A legmagasabb értékek a telekommunikációval foglalkozó, programozó és számítástechnikai szolgáltatásokat végző vállalkozásoknál figyelhető meg, valamint a pénzügyi szektorban. Az arány 80% feletti mindhárom esetben. A legmagasabb arány a telekommunikációnál figyelhető meg 89,1%-kal. A médiával és információáramlással foglalkozó cégek, valamint a tudományos munkát végzők esetében szintén magas értékeket figyelhetünk meg. A dolgozók több mint 70%-a használ számítógépet munkája során. Az autókereskedelemben és autószerelésben dolgozók 64,1%-a dolgozik számítógéppel. Továbbá 66,6% adódott az utazási irodáknál. A többi tevékenységi körnél 50% alatti értékek figyelhetők meg. A villamosenergia, gáz- és gőzellátással foglalkozók körében 43,6%-os értéket 17

18 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata tapasztalhatunk, az ingatlanügyekkel fogalakozóknál 41,5%-ot és a szállításraktározással tevékenykedőknél pedig 40,6%-ot. A gyártásban a dolgozók csupán 36,5%-a használ számítógépet munkája során. Az építőipari vállalkozásoknál 36,4%-a, a vendéglátásban 37,8%-a rendelkezik számítógéppel munkahelyén. A legalacsonyabb érték az adminisztrációs tevékenységek kategóriájában volt, ahol csupán a 15%-ot érte el a mutató. 2.3 IKT fejlettséget mérő mutatószámok A jelenleg alkalmazott mutatószámok két csoportra bonthatók. Vannak olyanok, melyek az IKT fejlettség mennyiségi oldalát számszerűen mutatják, és vannak, melyek már ezek alkalmazását is magukban foglalják, mint a készségek és a használat. Általános helyzetképet adó mutatók, melyek utalnak a fejlettség szintjére, de nem egészen fejezik ki a valódi helyzet. Ilyenek például: Fizikai mutatószámok (előfizetők, eszközök száma, díjak, stb.), IKT-foglalkoztatottak száma, IKT árbevétel, IKT hozzájárulása a GDP-hez, IKT vállalkozások száma Ezek a mutatószámok általánosan és átlagosan jellemzik egy adott ország IKT színvonalát. Ezek alapján összehasonlíthatóvá válnak nemzetek, egy bizonyos mértékben torzított IKT-gazdasági helyzetképet adnak. Integrált mutatószámok, melyek figyelembe veszik a minőségi kérdéseket is, nem csak az infrastrukturális alapokra helyezik a hangsúlyt ICT Development Index (IDI): Az ITU (International Telecommunication Union) új mérőszáma, amely összehasonlítja az IKT fejlődését 154 országban öt éves időszakon keresztül. Az index 11 indikátort egyetlen mérőszámba egyesít, amely globális, regionális és ország szintű értékelési eszközként használható. Az egyesített indikátorok az IKT hozzáféréshez, a használathoz és a készségekhez kapcsolódnak. Mérik továbbá a 18

19 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata globális digitális megosztottságot és vizsgálják, hogyan változik a jelenlegi években. [6] IDI rangsor 2010-ben és 2011-ben Ország Rangsor Érték Rangsor Érték Magyarország 42 5, ,77 Csehország 33 5, ,17 Forrás: NRI Networked Readiness Index Az NRI mutatószám három fő területen vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire készültek fel a hálózatos gazdaságra és az infokommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázására. A három terület: az infokommunikáció általános gazdasági, szabályozási és infrastrukturális környezete; a magánszemélyek, a vállalkozások és a kormányok felkészültsége az infokommunikáció alkalmazására és hasznosítására; valamint a rendelkezésre álló legújabb informatikai és kommunikációs technológiák tényleges alkalmazása. Ebben figyelembe veszik a technika integrálását a vállalkozásokba, az elérhető infrastruktúrákat, de a kormány politikáját és a technika, illetve az innováció támogatását (Elliott, 2009). Az alábbi táblázat mutatja a es rangsort és az elért pontokat: [7] NRI rangsor Ország Rangsor Érték Rangsor Érték Rangsor Érték Magyarország 46 3, , ,30 Csehország 36 4, , ,33 Forrás: 19

20 Magyarország és Csehország gazdasági és inf. techn. helyzetének vizsgálata Digital and ICT Opportunity Index A DOI egy nemzetközi szinten elfogadott IKT mutató, mely 11 különböző indikátort használ fel és egységes súlyozást alkalmaz ahhoz, hogy az egyes országok összehasonlíthatóak legyenek IKT szempontból. A DOI 181 gazdaságot hasonlított össze három éves periódust figyelembe véve ( ). Létrehoztak egy hat éves összehasonlítást is a vezető 62 gazdaságról. [8] DOI rangsor Ország Rangsor Érték Magyarország 36 0,59 Csehország 42 0,57 Forrás: saját szerkesztés 20

21 Üzleti inf. rendszerek elméleti háttere 3. Üzleti információs rendszerek elméleti háttere Az egyes rendszerek bemutatása előtt néhány fontosabb fogalmat definiálok, melyeknek ismerete szükséges a további információk értelmezéséhez. 3.1 Definíciók [9] A gazdasági szervezet egy olyan dinamikus rendszer mely a környezetétől és a saját működésétől függően folyamatosan változik. A vállalkozás valamilyen termék vagy szolgáltatás előállításával foglalkozik. Az üzleti eredmény elérése érdekében a célnak megfelelően kialakított folyamatokat végeznek. A folyamatban résztvevő rendszerelemek kölcsönhatásai olyan belső hatások, amelyek megváltoztatják egyrészt közvetlenül a kölcsönható elemek állapotát, összességében pedig a rendszer egészének állapotát. A dinamikus működés támogatása érdekében mind a külső mind a belső hatások regisztrálására, kezelésére fel kell készülnie a vállalkozásnak. Az események kezelésére különböző IT- alkalmazások állnak rendelkezésre. Az informatikában, az utóbbi évtizedekben nagymértékű fejlődés volt megfigyelhető, mely tendencia napjainkra is jellemző. Ahogy az egyes iparágak elkezdték használni ezeket a rendszereket, maguk is gyorsuló fejlődést tapasztaltak, és ezáltal elindult egy önmagát gerjesztő folyamat. Az információs rendszer a vállalatok környezetére, belső működésére és a vállalat - környezet tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végzi személyek, tevékenységek és technikai eszközök összege. Az informatikai rendszerek olyan rendszerek, amelyek egy szervezet különféle (üzleti, vállalati) folyamataiban az információs technológia felhasználásával gyűjtenek információkat, közvetítik, tárolják, visszakeresik, feldolgozzák, átalakítják és megjelenítik azokat. 21

22 Üzleti inf. rendszerek elméleti háttere Üzleti folyamaton olyan egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozatát értjük, amely különféle erőforrások (technológia, információ, résztvevőik, idő és pénz) felhasználásával értéket teremt (termék vagy szolgáltatás formájában) a fogyasztó, a vásárló, az ügyfél számára. A technológia olyan eszközök összessége, amelyek vagy közvetlenül hajtanak végre bizonyos tevékenységeket, vagy segítik a folyamatok résztvevőit a végrehajtásban. A gazdasági informatikában a hangsúly nem a műszaki részleteken van, hanem azon, hogy az információs technológia képes-e támogatni az adott üzleti folyamatot, s ha igen, akkor mennyire hatékonyan, milyen költségeket ró a résztvevőikre, milyen kézzelfogható és nem-anyagi előnnyel jár az alkalmazása, továbbá ezen alkalmazások milyen veszélyeket jelentenek. 3.2 Az üzleti információs rendszer szerepe Támogató szerep: Tervezésben: adatpontosság, projekt menedzsment lehetősége Végrehajtásban: gyorsaság, adat keresés csökkentése Ellenőrzésben: adatbázisok, projekt menedzsment Koordináló és integráló szerep: A jó információs rendszer csökkenti az osztályok közötti vetélkedést, mert növeli koordinációjukat. Integrált egy információs rendszer akkor, ha gyorsak a kapcsolatok, össze vannak kötve az érdekelt osztályok, szervezetek. (Csala 2001) 22

23 Üzleti inf. rendszerek elméleti háttere 3.3 Üzleti alkalmazások típusai: [10] Elektronikus adatfeldolgozás (EDP): a számítógépek elterjedése akkor vette kezdetét, amikor az vállalkozások felismerték a bennük rejlő költségcsökkentő hatásokat. Ekkor váltotta fel az elektronikus adatfeldolgozás az élőmunkát. Ebben a kategóriában csak egyes, kiemelt területek támogatására születtek alkalmazások, ahol nagyon jelentős volt a költségmegtakarítási lehetőség. A végrehajtási szinteken, az operatív működést támogatták. Az üzleti tranzakciókat kötegelt módban dolgozták fel (offline eszközökkel). Tranzakció feldolgozó rendszerek (TPS, OLTP): Az EDP fő hiányát orvosolják ezek a rendszerek. A szervezet megfelelő működéséhez szükség volt online tranzakció feldolgozásra. A TPS, OLTP rendszerek azonnali feldolgozást tettek lehetővé a vállalkozás számára. Javult az adatok időszerűsége és megbízhatósága. A fő probléma, ami a tranzakció feldolgozó rendszereknél jelentkezetett, az a feldolgozott tranzakciók hatására változó állapotadatok egyszerű fájlrendszerekben történő tárolása volt. (adatbázisok hiánya) Középvezetői szintet támogató üzleti alkalmazások (MIS): A gazdasági szervezetek, a végrehajtás szintet támogató rendszerek megjelenése után elsőként a funkcionális középvezetőket támogató vezetői információs rendszereket kezdték bevezetni. A MIS célja a középvezetői feladatok támogatása: Tervezés Ellenőrzés Beavatkozás Folyamatjavítás Terv és tényadatok összehasonlítása 23

24 Üzleti inf. rendszerek elméleti háttere Erőforrás kihasználás hatékonyságának vizsgálata Döntéstámogató rendszerek és (DSS) és felsővezetői információs rendszerek (EIS): Döntéstámogató rendszer (DSS) fő feladatai: A megoldandó probléma és a megoldás módjára vonatkozó ismeretek gyűjtése A problémára vonatkozó adatok elemzése Döntési változatok felállítása Döntési változatok várható következményeinek vizsgálata Az eredményeknek a vezető számára könnyen értelmezhető formában való prezentálása Felsővezetői információs rendszer (EIS): a vállalat egészére és környezetére vonatkozó aggregált adatokat, mutatókat szolgáltat a stratégiai vezetés részére értelmezhető formában. Operatív működést támogató rendszerek: Szervezeti szinten integrált vállalati alkalmazások (ERP): azok a szervezetek, akik szigetrendszereket alkalmaznak számtalan hibázási lehetőségnek (redundáns adattárolás, többszörös feldolgozás, többszörös ráfordítás, szervezeti szinten nem összehasonlítható adatok) vannak kitéve. Ezen tényezők kiküszöbölésére jöttek létre az egész szervezetet átfogó integrált rendszerek. Célja az egységesítés és a teljességre való törekvés. A végrehajtást és a funkcionális irányítást szervezeti szinten támogató integrált vállalati alkalmazásokat, vállalati erőforrás tervező rendszernek nevezzük. Az ERP a végrehajtókat és a funkcionális középvezetőket kiszolgáló szervezeti szinten integrált rendszer. 24

25 Üzleti inf. rendszerek elméleti háttere Főbb felhasználási területei: beszerzés, értékesítés, ügyfélkapcsolat, logisztika, eszközgazdálkodás, pénzügyi folyamatok. Hálózati szintű integráció: az internet üzleti célú felhasználásának elterjedésével egyre több olyan hálózati alkalmazás született, amelyek az operatív döntéstámogató rendszerek kiegészítő elemei voltak. Az integrációról való fókuszálás egyre jobban kezdett átállni a hálózati gazdaság lehetőségeire. Napjainkban a hálózati együttműködés szintjén integrált alkalmazások korát éljük. Üzleti intelligencia alkalmazás (BI): A BI alkalmazás a korábbi EIS-, DSS- és részben MIS szolgáltatások integrációja és OLAP-eszköztárra épített továbbfejlesztése, amely az iparági szinten legjobb gyakorlatnak számító döntéshozatali módszereket támogatja. Feladatai: A controlling tevékenységek támogatása a különböző vezetési szinteken Stratégiai céllebontás támogatása Beszámoló készítés Szimulációs és adatbányászati feladatok ellátása Szervezet egyedi döntéstámogató rendszere SCM és CRM analitikus elemei 25

26 Háttér információk elemzése 4 A Háttér információk elemzése Miután a második fejezetben képet kaptunk a két ország gazdasági és információs, kommunikációs technológiai fejlettségéről, egy szűkebb szegmens vizsgálati eredményét mutatom be. A kutatás a magyarországi és csehországi kis-, közép-, és nagyvállalkozásokra fókuszál. A mintavételben szerepel 74 magyar vállalkozás és 36 cseh. Az alábbi diagram mutatja a válaszadó vállalkozások méret szerinti megoszlását Magyarországon és Csehországban. 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 9. ábra Vállalkozások méret szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés A diagramon látható, hogy a magyarországi adatok 36,5%-át adják a kisvállalkozások és középvállalkozások. A nagyvállalkozások száma ennél alacsonyabb, 27%-ot tesz ki. Csehországban inkább a nagyobb méretű vállalatok dominálnak. Legnagyobb mértékben a középvállalkozásokról kaptunk adatokat, ez 47,2%-ot tesz ki, mely jelentősen meghaladja a magyar adatokat. A nagyméretű vállalkozások 26

27 Háttér információk elemzése válaszadásának száma, Csehországban elérte a 30,6%-ot, mely szintén meghaladja a magyar adatokat. A következőkben a válaszadó vállalkozások fő tevékenységi körét vizsgálom meg. Ennek ismerete fontos számunkra, mert segítségével következtetéseket vonhatunk le a későbbiekben azzal kapcsolatban, hogy az információs rendszerek bevezetésekor meghatározó tényező-e a vállalkozás tevékenységi köre. Az első táblázat a magyarországi adatokat mutatja, miszerint láthatjuk, hogy a legtöbb válaszadó vállalkozás (19,2%) kereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozik. Ezt követi a feldolgozóipar 15,1%-kal. A harmadik leggyakoribb tevékenység az építőipar volt, 11%-kal. A diagramon két értéket figyelhetünk még meg, aminek az értéke meghaladja az átlagot. Az egyik a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés és hulladékgazdálkodás, mely eléri a 8,2%-ot. A másik pedig 6,8%-kal a művészet és szórakoztatás. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 10. ábra A magyarországi vállalkozások tevékenységi körei Forrás: Saját szerkesztés 27

28 Háttér információk elemzése A következő táblázat a cseh adatokat mutatja. Látható, hogy a legkiemelkedőbb adat a feldolgozóiparnál adódik, 37,1%-kal. Majd a kereskedelem és gépjárműjavítás követi ezt 20%-kal. Ezt követi az építőipar 11,4%-kal. Látható, hogy mindkét országnál a fent említett három tevékenységi kör a domináns. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 11. ábra A csehországi vállalkozások tevékenységi körei Forrás: saját szerkesztés 28

29 Informatikai struktúra és internethasználat 5 Informatikai struktúra és internethasználat Az üzleti információs rendszerek bevezetéséhez nélkülözhetetlen az informatikai eszközök használata. Fontos szempont tehát a vizsgálat során, hogy az adott cégeknél milyen mértékű az informatikai fejlettség. Ennek meghatározása után megvizsgáltuk a kitöltők internet használati szokásait. A cégek fejlődéséhez napjainkban nélkülözhetetlen az internet használata. A világhálón naprakész információkhoz juthatnak hozzá a cégek, gyors kapcsolattartást tesz lehetővé számukra az ügyfelekkel, beszállítókkal. Minden fejlődni vágyó cég számára már alapvetővé válik, hogy rendelkezzenek fejlett weboldalakkal, és megfelelően tudják kezelni azokat. A kutatás első pontja ebben a témakörben a szerver alapú hálózatok vizsgálata volt. Magyarországon a válaszadók 79,7%-a üzemeltet szerver alapú hálózatot, míg Csehországban 94,1% ez az arány. Ez az eltérés abból is eredhet, hogy a magyar kitöltők körében elég magasabb volt a száma a kisvállalkozásoknak, ahol nem feltétlenül szükséges belső hálózat működtetése. Egy nagyobb vállat esetében pedig természetesen szükséges, hiszen valószínűleg több számítógépet, számítógéppel vezérelt gépeket, gépsorokat is használnak a munkájuk során, melyek kapcsolata és összehangolt működése elengedhetetlenné vált. Valamint feltételezető az is, hogy a nagyvállalatok árbevétele jelentősen magasabb, mint a mikro és kisvállalkozásoké és számukra könnyebben kivitelezhető egy fejlettebb informatikai rendszer kiépítése. Megvizsgáltam méretkategóriánként is, hogy a vállalkozásoknak hány százaléka üzemeltet szerver alapú hálózatot. A legnagyobb eltérés a kisvállalkozásoknál figyelhető meg, ahol a magyar vállalkozások csupán 52%-a használja, míg Csehországban ez az arány 89%. A másik két méretkategóriában közel azonos értékek adódtak. 29

30 Informatikai struktúra és internethasználat Második pontként az internet hozzáférést vizsgáltam, melynek eredményeképpen láthatjuk, hogy mindkét országban a válaszadók összessége használja a mindennapokban a világhálót. Az internet igénybevételének célja már eltér, azonban főbb tendenciákat megállapíthatunk. A leggyakoribb használati forma Csehországban az információk szerzése és kérése volt. Ezt követi az elektronikus levelezés. Az érdekesség az, hogy ez a sorrend a magyar vállalkozásoknál megfordult. A harmadik leggyakoribb internetes tevékenység a banki és pénzügyi szolgáltatások használata. Ez mindkét ország esetében ugyanazon a helyen áll a ranglétrán. Az internetes bankolást korábban az emberek nem tartották biztonságosnak és ezért népszerűsége kisebb mértékben terjedt, mint a korábban említett funkciók. Napjainkban azonban széles körben használják a biztonságos, sokoldalú banki rendszereket. Magyarországon a negyedik leggyakrabban használt terület az elektronikus adózás volt 60,8%-kal. Itt nagy eltérés figyelhető meg a két ország között, mert a csehek csak 25%-ban használják az elektronikus adóbevallást, ami a második legkevésbé használt lehetőség a kérdőíven feltüntetettek között. Ezzel szemben nagy hangsúlyt fektetnek a piacfigyelésre, elektronikus vásárlásra és értékesítésre, valamint a programok frissítésére. Egy kiemelkedően magas eredményről még nem ejtettem szót, ez pedig hirdetés és a reklám. Ez mindkét ország esetében fontos szerepet játszik. A magyar válaszadóknak valamivel több, mint a fele interneten hirdet és reklámoz, a cseheknél ez az érték eléri a 66,7%-ot. A következő diagram megmutatja, hogy különböző méretű vállalkozások milyen hatásokat tulajdonítanak az internet üzleti felhasználásának. Hat szempont szerint vizsgálom ezek. Az egyes szempontokat ötszintes skálán kellett értékelniük a válaszadóknak. Az egyes érték jelenti, hogy egyáltalán nem értenek egyet, az ötös pedig, hogy teljesen egyetértenek az adott állítással. A diagramon az egyes hatások az abc betűivel vannak jelölve a jobb olvashatóság érdekében. 30

31 Informatikai struktúra és internethasználat A betűk jelentése a következő: A: Javul a döntéshozók információellátottsága B: javítható a versenyképesség C: biztosítható a versenyben maradás feltétele D: jobb kapcsolat alakítható ki a szállítókkal és a vevőkkel E: lehetőség nyílik új piacok megszerzésére F: csökkenthető a beszerzési költség Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 2 1 A B D C E F 14. ábra A internet üzleti felhasználásának hatásai Magyarországon Forrás: saját szerkesztés A magyarok a legfontosabb hatásnak az információellátottságot találták minden méretkategóriában. Ezt követi a versenyképesség javulása, majd a jobb kapcsolat kialakítása a szállítókkal és vevőkkel. Valamivel kevésbé érezhető az internet hasznossága az új piacok megszerzésének tekintetében, de még így is átlagosan közepesnél többre értékelik. Az utolsó két szempont kapta a legkevesebb pontot, melyek a beszerzési költség csökkentése és a biztosabb versenyben maradás voltak. Az utóbbi szempontnál látható a legnagyobb különbség a méretkategóriák között. A kisvállalkozások átlagosan csupán három körüli értéket adtak, míg a nagyvállalkozások átlagos értéke meghaladta a négyet. 31

32 Informatikai struktúra és internethasználat A következő táblázat a csehországi adatokat mutatja. Látható, hogy minden válaszadási lehetőséget magasabb pontokkal illettek a csehek. Úgy látszik, hogy többre értékelik, vagy jobban ki tudják használni az internet adta lehetőséget, mint a magyarok. A kisvállalkozásoknál a legmagasabb értéket a kapcsolat minőségének javulása kapta, azonban a közép és nagyvállalkozások esetében az átlagos érték alacsonyabb volt. A második legfontosabb hatás az információellátottság javulása volt. Ez a magyarországi vállalkozások esetében is előkelő helyen áll. A rangsorban a harmadik helyen a versenyképesség javulása áll, mely után minimális eltéréssel a biztosítható versenyben maradás. A két legkevesebb pontot szerző szempont az új piacok megszerzése és a csökkenthető beszerzési költség volt egységesen a vállalati méretek alapján Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 2 1 D A B C E F 12. Ábra Az internet üzleti felhasználásának hatásai Csehországban Forrás: saját szerkesztés A következőkben megvizsgálom, hogy az adott vállalkozások milyen arányban rendelkeznek weboldalakkal és azokon milyen funkciókat tettek elérhetővé. 32

33 Informatikai struktúra és internethasználat Magyarországon a válaszadók 90,5%-a rendelkezik honlappal, Csehországban ez az arány 94,1%. Láthatjuk, hogy minimális az azon vállalkozások száma, akik nem rendelkezik weboldallal. Ez is mutatja ennek fontosságát. Azonban tudnunk kell, hogy nem mindegy milyen adatokat publikálunk, és milyen lehetőségeket kínálunk fel az oldalunkon. A következő táblázat megmutatja, hogy a vállalatok milyen szolgáltatásokat tettek elérhetővé a weboldalukon, milyen információkat tüntettek fel. Ezekből az adatokból lehet, következtetni, hogy a cégek csak információnyújtásra, tájékoztatásra használták honlapjaikat és statikus oldalakat üzemeltettek, vagy dinamikus oldalakat használtak, melyek összetettebbek, azonban számos lehetőséget tárnak a cégek és partnereik számára. Manapság már gyakoribbak a dinamikus oldalak, melyek felhasználók kezelését is lehetővé teszik, adatbázisokat használhatnak, elektronikus vásárlást tehetnek lehetővé. A lehetőségek tárháza meglehetősen széles. Használatuk lényegesen megkönnyíthetik a vállalat munkáját és a partnerekkel való kommunikációt. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B E F C I L H G D K J Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 13. ábra A vállalkozások honlapjainak felépítése Magyarországon Forrás: saját szerkesztés 33

34 Informatikai struktúra és internethasználat A táblázatban szintén betűk jelölik a lehetséges válaszadási opciókat a jobb olvashatóság érdekében. Jelmagyarázat: A: Vállalati információk (részletes információk a cég működéséről, vállalattörténet, szervezeti struktúra) B: Termék- és szolgáltatásinformációk (termékkatalógus, szolgáltatásés árlista) C: Termékek és szolgáltatások értékesítése (a vállalkozás termékeinek megrendelhetősége) D: Biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége E: Álláshirdetések és online jelentkezési lehetőség F: Vevőszolgálat ( küldési lehetőség, fórum) G: Online digitális szolgáltatások, digitális termékek (pl. online segítség, szoftver stb.) H: Mobiltelefonos internetelérés biztosítása, közösségi oldalakon való megjelenés I: Online megrendelés fogadása J: Online fizetési lehetőség (alkalmas-e honlapjuk, hogy online módon fizessenek a megvásárolt termékért, illetve az igénybevett szolgáltatásért) K: A honlap személyre szabásának lehetősége (a vevő egyedi igényéhez igazíthatja, hogy milyen tartalom jelenjen meg neki a jövőben.) L: Értékesítés utáni szolgáltatások (az eladott áru működtetéséhez kapcsolódó, az értékesítést követően nyújtott szolgáltatások (pl. telepítés, hibaelhárítás, ügyelet, karbantartás stb.) A magyar vállalkozások körében a legnépszerűbb információk a weboldalon a vállalati információk voltak valamint az információk az egyes termékekről, 34

35 Informatikai struktúra és internethasználat szolgáltatásokról. Ez minden méretkategóriában magas arányban, több mint 60%- ban megtalálható. A nagyvállalatok többsége az álláshirdetéseket is feltünteti, azonban ez a kisvállalkozások körében nem túl népszerű. A vevőszolgálatot tartják még fontosnak a vállalkozások, minden méretkategóriának több mint 40%-a él ezzel a lehetőséggel. A középvállalkozások több mint 30%-a értékesítést is folytat honlapján keresztül, azonban a nagyvállalkozások többsége nem teszi ezt lehetővé. Ezek a számok mutatják, hogy melyek azok a területek, amelyeket a magyar vállalkozások előtérbe helyeznek. A következő táblázat bemutatja a csehországi helyzetet. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B E F I C L H G D K J Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 14. Ábra A vállalkozások honlapjainak felépítése Csehországban Forrás: Saját szerkesztés Csehországban is szinte minden honlapon megtalálhatjuk a vállalati információkat és az általuk gyártott vagy végzett termékek és szolgáltatások leírását. Szintén megfigyelhető az álláshirdetéseknél, hogy a nagyvállalkozások döntő többsége feltünteti ezt az információt, azonban a kisvállalkozások közül csak néhányan. Az elektronikus vevőszolgálat üzemeltetése itt is szintén azonos helyen áll, mint Magyarország esetében. A nagyvállalkozások több mint 60%-a használja, míg a kisvállalkozásoknak csupán 38%-a. A következő két szolgáltatás sorrendje felcserélődött a magyarhoz képest, miszerint a cseheknél a 35

36 Informatikai struktúra és internethasználat kisvállalkozások 50%-a teszi lehetővé az online rendelést. És csak ezt követi a termékek és szolgáltatások értékesítése a weboldal segítségével. Észrevehetjük azt is, hogy ezek a szolgáltatások Csehországban népszerűbbek a nagyvállalkozások körében mint Magyarországon. Az online rendelésnél csupán 5% különbség adódik a két méretkategória között, míg a termékek szolgáltatásoknál ez a mérték 11%. Magyarországon a különbségek 11% illetve 6%. A csehországi adatoknál figyelhető meg, hogy a középvállalkozások sokkal kisebb arányban élnek az online rendelés lehetőségével, csupán 24%-uk válaszolt igennel erre a kérdésre. Ez a tendencia Magyarország esetében is megfigyelhető. 36

37 Információs rendszerek használata 6 Információs rendszerek használata Ebben a fejezetben bemutatom a vizsgált információs rendszereket, egy általam kialakított csoportosításban, melynek a könnyebb értelmezhetőség szempontjából van jelentősége és mely segíti a vállalkozások információs rendszer használati szokásait értelmezni. 6.1 Információs rendszerek csoportosítása 1. A vállalati általános működést támogató rendszerek: TPS (Transaction Processing Systems): a tranzakció követő és feldolgozó rendszerek a termelési vagy üzleti folyamatokhoz szorosan kapcsolódó információs rendszerek, melyek elsődleges feladata a termelési folyamatok adatainak rögzítése, tárolása esetleges vezérlési feladatok (működési kontrol) ellátása. Két alaptípusa van: a gazdasági, illetve pénzügyi folyamatokat követő és a termelési folyamatokat követő rendszerek. [1] OAS (Office Automatisation System): az irodaautomatizálási rendszerek a TPS rendszerekhez hasonló igényekből kiindulva jött létre. Fő motivációs tényezők a következők voltak: irodai folyamatok, az ügymenet nyomon követése, automatizálása, az irodai kommunikáció felgyorsítása. Az OAS rendszerek feladata a hagyományos irodai rendszerek integrálása, kliens-szerver típusú egységes keret-rendszer megvalósítása. [1] 2. Közép és felsővezetést támogató rendszerek: MIS (Management Information System): a vezetői információs rendszer előre definiált jelentéseket készít rendszeres időközönként, igény szerint vagy különleges események bekövetkezésekor, amely során a menedzserek információigényére 37

38 Információs rendszerek használata összpontosít és jól meghatározott, strukturált problémák megoldásához nyújt segítséget. Főleg operatív, esetleg taktikai szinten hatékony. DSS (Decision Support System): a döntéstámogató rendszer a MIS természetes továbbfejlesztése, mely egy adott problémára koncentrál. Interaktivitást, ad hoc lekérdezéseket tesz lehetővé, félig vagy egyáltalán nem strukturált problémák megoldásában segít. Modellalkotási és problémaanalizálási képességekkel rendelkezik, főleg taktikai szinten hatékony. EIS (Executive Information System): a felsővezetői információs rendszer feladata, olyan adatok gyűjtése majd feldolgozása, és olyan formában való megjelenítése, hogy egy-egy vezetői szintű, szűk döntési terület hatékonyságának növelését elősegítse. [1] 3. Operatív működést támogató rendszerek: ERP (Enterprise Resource Planning System): a vállalati erőforrás tervező rendszer legfontosabb feladata a vállalkozások folyamatos működéséhez szükséges technikai, pénzügyi, humán erőforrások folyamatos (újra) tervezése. Az ERP rendszerek használatával a vállalatok adataikat egy helyen tárolhatják, és bármikor elérhetik azokat. SRM (Supplier Relationship Management): a beszállító kapcsolat-kezelő rendszer a beszállítókkal és a beszerzésekkel kapcsolatos funkciókat látja el, főként operatív és taktikai szinten nyújt támogatást a döntésekhez. SCM (Supply Chain Management): az ellátási-lánc kezelő rendszer segíti a vevő-beszállító kapcsolatban álló vállalatok közötti együttműködést. Célja a teljes ellátási lánc 38

39 Információs rendszerek használata hatékonyságának növelése. Főként operatív és taktikai szinten nyújt támogatást a döntésekhez. CRM (Customer Relationship Management): az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer operatív szinten segíti a marketing és ügyfélszolgálati munkát, valamint a termékfejlesztést és a marketing stratégiák kialakítását. 4. Speciális információs rendszerek BI (Business Intelligence): az üzleti intelligencia rendszerek javítják a vállalatok meglévő adataik elérhetőségét, ezáltal könnyebben, gyorsabban, szélesebb körben hozzáférhetővé válnak úgy és olyan formában, ahogy a munkához szükséges. Információként adattárházat használ tisztított és elő feldolgozott adatokkal. Online elemzések készítésére alkalmas, adatbányászati eljárásokat tartalmaz. ES (Expert System): a szakértői rendszer egy olyan ismeretalapú rendszer, mely magas szintű teljesítményt nyújt egy szűk problémakör kezelésében. Ezekbe a programokba be van építve olyan feladat-specifikus tudás, és azok az analitikus képességek, amelyekkel általában a szakértők rendelkeznek. GIS (Geographic Information System): a térinformatikai program földrajzi helyhez és időhöz kapcsolódó grafikus és leíró adatokat tartalmazó adatbázis, mely képes az adatok transzformálására, szemléltetésére, szelektálására, összekapcsolására, elemzésére, végső soron bonyolult lekérdezések végrehajtására. 39

40 Információs rendszerek használata Miután definiáltam az egyes információs rendszereket, megvizsgálom, hogy a válaszadók milyen arányban használják az egyes rendszer csoportokat átlagosan a két országban. Minden egyes információs rendszernél három válaszadási lehetőség volt adott, melyek a következők: működik; nem működik és nem is tervezik a bevezetését; nem működik, de tervezik a bevezetését. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Működik Tervezik Nem tervezik Működik Tervezik Nem tervezik Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 17. ábra A vállalat általános működését támogató rendszerek használata Magyarországon és Csehországban Forrás: saját szerkesztés A vállalat általános működését támogató rendszereket a válaszadó magyarországi nagyvállalatok 70%-ban használják, míg a csehek 55%-ban. A kisés középvállalkozások azonban nagyobb arányban, mint a magyarok. Érdekes, hogy Csehországban a kisvállalkozások átlagosan 44%-ban használják ezeket a rendszereket, míg a magyarok csupán 26%-ban. A másik érdekes különbség, hogy Magyarországon a kisvállalkozások 22% tervezi ezeknek a típusú rendszereknek a bevezetését, míg a cseh kisvállalkozásoknál ez az arány 0%. 40

41 Információs rendszerek használata 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Működik Tervezik Nem tervezik Működik Tervezik Nem tervezik Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 18. Ábra A közép és felső vezetést támogató rendszerek Magyarországon és Csehországban Forrás: saját szerkesztés A diagramon láthatjuk, hogy a kisvállalkozásoknál minimális mértékben figyelhető meg a közép és felső vezetést támogató rendszerek használata, azonban a cseh válaszadó kisvállalkozások több mint 20%-a bevezette. A középvállalkozásoknál figyelhető meg egy jelentős eltérés, mert Magyarországon a vállalkozások 28%-a használja, míg a cseheknél csupán 6%-uk. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Működik Tervezik Nem tervezik Működik Tervezik Nem tervezik Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 19. Ábra Az operatív működést támogató rendszerek használata Magyarországon és Csehországban Forrás: saját szerkesztés 41

42 Információs rendszerek használata Az operatív működést támogató rendszereket Csehországban közel azonos arányban használják a különböző méretű vállalkozások. Magyarországon kisség eltérő adatokat figyelhetünk meg, mivel a kisvállalkozások csupán 14%-a vezette be ezeket a rendszereket, míg a közép- és nagyvállalkozások 37-57%-ban használják. A magyar kisvállalkozásoknál megfigyelhető, hogy nagyon magas arányban nem is kívánják bevezetni az egyes rendszereket. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Működik Tervezik Nem tervezik Működik Tervezik Nem tervezik Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 20. Ábra Speciális információs rendszerek használata Magyarországon és Csehországban Forrás: saját szerkesztés A speciális információs rendszereket láthatóan kevesen használják mindkét országban és bevezetésüket sem tervezik. Feltehetően ezeknek a rendszereknek a használata nem a mérettől függ, hanem a végzett tevékenységüktől, vagy egyéb tényezőktől. A két ország közti eltérések okát egy másik szemszögből is vizsgálhatjuk. A válaszadóknak meg kellett adniuk azt az információt is, hogy amennyiben nem rendelkeznek információs rendszerrel, mi annak az oka. Négy választási lehetőségük volt, melyek a következők: Felsővezetői igény hiánya Vállalati méret nem indokolja A vállalat pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé Egyéb 42

43 Információs rendszerek használata 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Felsővezetői igény hiánya Vállalat mérete nem indokolja Rossz pénzügyi helyzet Felsővezetői igény hiánya Vállalat mérete nem indokolja Rossz pénzügyi helyzet Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás 21. Ábra Okok, amiért az információs rendszereket nem vezetik be a vállalkozások Magyarországon és Csehországban Forrás: saját szerkesztés A diagramon látható, hogy a kisvállalkozások több mint 50%-a a vállalati mérete miatt nem használja az információs rendszereket. A középvállalkozások csupán 15%-a válaszolta azt, hogy a mérete nem indokolja. Ezután következnek a vállalat pénzügyi problémái. 19%-ban jelölték a kisvállalkozások, és 15%-ban a középvállalkozások ezt a lehetőséget. A felsővezetői igény hiánya nem túl jelentős ebben az esetben. Csehországban a kisvállalkozások 25-25%-a és a középvállalkozások 6-6%-a gondolja úgy, hogy a vállalati mérete nem indokolja és a rossz pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a rendszerek bevezetését. Azonban a fenti diagramnál részletesebb információkra van szükségem ahhoz, hogy az első hipotézisem igazolni tudjam, miszerint a vállalati méretkategória befolyásolja az információs rendszerek használatát az adott országok informatikai és gazdasági fejlettségi szintjétől függetlenül. 43

44 Információs rendszerek használata 6.2 Első hipotézis vizsgálata A vizsgálathoz egy kereszttáblás elemzést hajtok végre SPSS-ben, ami alapján a szükséges információk birtokába jutok. A kereszttábla-elemzés egy széles körben elterjedt elemzési módszer, amely két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, illetve ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja meg. Az elemzés elvégzésével arra keresünk választ, hogy két nominális vagy ordinális változó kapcsolatban áll-e egymással. A kereszttábla-elemzés legfontosabb statisztikái a következők: Khi-négyzet, kontingencia együttható, Cramer-féle V, lambda, Goodman és Kruskal tau, bizonytalansági együttható, Kendall-tau b, Kendall-tau c és gamma. A vállalati méret és az egyes rendszerek értékei is nominális változók. A kereszttáblás elemzés során Khi-négyzet próbát, és a Cramer-féle V mutatót számítok. A kereszttábla-elemzés talán leggyakrabban használt statisztikája a Pearson-féle Khí-négyzet, amely a két változó összefüggésének szignifikanciáját méri. Ezen mutatószám alapján megállapítható, hogy van-e statisztikai összefüggés a két változó között. A nullhipotézis az, hogy nincsen összefüggés. A Cramer-féle V együttható megmutatja a változók közti kapcsolat erősségét. Általában ez akkor érdekes számunkra, ha már kimutatható a változók között szignifikáns kapcsolat. A kapcsolaterősséget mutató változó értéke általában nulla és egy között mozog, ahol a nulla a kapcsolat hiányát, az egy pedig erős kapcsolatot jelent két változó között. Az következőkben látható az első kereszttáblás-elemzés eredménye a magyarországi adatokról, melynek változói a vállalati méretkategória és az üzleti információs rendszerek. Az első táblázat a Khi-négyzet próba eredményét és a szignifikancia szintet tartalmazza. Akkor mondhatjuk, hogy két változó közt szignifikáns kapcsolat van, ha a mért eredmény értéke 0,05 alatti. 44

45 Információs rendszerek használata Kereszttáblás elemzés eredménye a vállalati méretkategória és az üzleti információs rendszerek tekintetében Magyarországon és Csehországban Üzleti információs Khi-négyzet próba Szignifikancia rendszerek értéke (<0,05) Vállalati általános működést támogató r. TPS 10,453 0,033 OAS 8,97 0,062 ERP 11,609 0,021 Operatív működést támogató rendszerek SRM 11,521 0,021 SCM 10,011 0,040 CRM 8,021 0,091 Közép és felső vetetést támogató rendszerek Speciális információs rendszerek MIS 15,736 0,003 DSS 10,898 0,028 EIS 12,430 0,014 BI 3,060 0,548 KWS, ES 2,222 0,695 GIS 15,648 0,004 Forrás: saját szerkesztés A táblázatban láthatjuk, hogy a bordóval jelölt rész, azaz az BI és a KWS, ES, valamint az OAS és CRM rendszerek szignifikancia szintje meghaladja a 0,05-öt. Ebben az esetben nem vetjük el a nullhipotézist, tehát a vállalati méretkategóriák nem befolyásolják ezeknek a rendszereknek a használatát a megfigyelt vállalkozások alapján, Magyarországon. Ezek kivételével az összes többi esetben elvetjük a nullhipotézist, azaz elmondhatjuk, hogy van kapcsolat a változók között. Tehát a magyarországi felmérés szerint a vállalat mérete befolyásolja, hogy mely információs rendszerekkel rendelkezik egy vállalat. Ezek után megvizsgálom a Csehországi helyzetet. 45

46 Információs rendszerek használata Kereszttáblás elemzés eredménye a vállalati méretkategória és az üzleti információs rendszerek tekintetében cseh adatok alapján Üzleti információs rendsz. Khi-négyzet próba értéke Szignifikancia (<0,05) Vállalati általános TPS 1,42 0,841 működést támogató r OAS 3,499 0,478 ERP 6,19 0,185 Operatív működést SRM 2,991 0,559 támogató rendszerek SCM 9,055 0,060 CRM 4,429 0,351 Közép és felső vetetést támogató rendszerek Speciális információs rendszerek MIS 10,943 0,027 DSS 6,086 0,193 EIS 9,092 0,059 BI 3,305 0,508 KWS, ES 1,954 0,744 GIS 5,530 0,237 Forrás: saját szerkesztés A kékkel jelölt mezők a kívánt szignifikancia szint felett vannak, melyekről elmondható, hogy a nullhipotézist elfogadjuk, miszerint a Khi-négyzet próba nem találat kapcsolatot a két változó között. A Khi-négyzet próba érzékeny a mintanagyságra. A csehországi felmérés sokkal kevesebb adatot szolgáltatott, mint a magyar, így elképzelhető, hogy ez is szerepet játszik az eltérésben. Összességében ezen adatok alapján nem mondható el, hogy a vállalati méret kizárólagosan befolyásolja az üzleti információs rendszerek meglétét Csehország esetében. A számítással azonban felmerült egy probléma, a Khi-négyzet statisztika egyik kritériuma sérült azzal, hogy a cellák több mint 20 százalékánál a várható érték nem haladja meg az 5-öt. Ez mindkét ország esetében megfigyelhető volt. Ezért a tábla 46

47 Információs rendszerek használata eredménye nem teljesen megbízható. Annak érdekében, hogy a vizsgálat megbízhatóbb legyen, Cramer-féle V mutatót is számolok a program segítségével. Cramer féle V kiszámítása a vállalkozási méret és az információs rendszerek bevezetése tekintetében magyar adatok alapján Üzleti információs rendsz. Cramer féle V mérőszáma Szignifikancia Vállalati általános működést támogató r Operatív működést támogató rendszerek Közép és felső vetetést támogató rendszerek Speciális információs rendszerek TPS 0,266 0,033 OAS 0,246 0,062 ERP 0,280 0,021 SRM 0,279 0,021 SCM 0,260 0,040 CRM 0,233 0,091 MIS 0,326 0,003 DSS 0,271 0,028 EIS 0,290 0,014 BI 0,144 0,548 KWS, ES 0,123 0,695 GIS 0,325 0,004 Forrás: saját szerkesztés A Cramer-féle V mérőszámok megmutatják a kapcsolat erősségét a változók között. A BI és KWS, ES rendszereknél gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolatról beszélhetünk, a többi esetben pedig biztos, de gyenge kapcsolatról van szó. Abban az esetben, ahol a Cramer V mutató valamilyen szintű kapcsolatot mutat, de a szignifikancia szintje meghaladja az elvárt szintet, akkor valószínű, hogy más tényezők is szerepet játszanak, nem lehet csak erre az egy tényezőre leszűkíteni a vizsgálatot. Az üzleti intelligencia rendszernél illetve a tudásalapú és szakértő rendszernél valószínű, hogy azért tapasztalható eltérés, mert nem igazán a vállalkozás méretétől 47

48 Információs rendszerek használata függhet a megvásárlásuk, hanem inkább a vállalkozás profiljától. A további elemzések ezt a kérdést is megválaszolják majd. Cramer féle V kiszámítása a vállalkozási méret és az információs rendszerek bevezetése tekintetében cseh adatok alapján Üzleti információs rendsz. Cramer-féle V mérőszáma Szignifikancia Vállalati általános működést támogató r Operatív működést támogató rendszerek Közép és felső vetetést támogató rendszerek Speciális információs rendszerek TPS 0,147 0,841 OAS 0,234 0,478 ERP 0,306 0,185 SRM 0,213 0,559 SCM 0,370 0,060 CRM 0,267 0,351 MIS 0,407 0,027 DSS 0,308 0,193 EIS 0,389 0,059 BI 0,235 0,508 KWS, ES 0,178 0,744 GIS 0,294 0,237 Forrás: saját szerkesztés A legvilágosabb kékkel jelzett sorok gyenge, szinte elhanyagolható kapcsolatot mutatnak a változók között, láthatjuk is, hogy a szignifikancia szint ezeknél a változóknál érte el a legmagasabb értéket. A közepesen erős kék színű sorokban találhatóak a biztos, de gyenge kapcsolatú változók, és a sötétkék sorban a vezetői információs rendszernél figyelhető meg közepesen erős kapcsolat. A szignifikancia változása ez esetben is érezhető a színek változásával. A kapott eredmények azért érdekesek, mert a Khi-négyzet próba a hipotézisemet nem támasztotta alá, a Cramer-féle V mérőszámai mégis kapcsolatot mutattak a vállalkozás mérete és az üzleti információs rendszerek használata között Csehországban is. 48

49 Információs rendszerek használata Az eddigi számítások alapján elmondható, hogy a vállalkozások mérete befolyásolja az információs rendszerek használatát, az adott országok informatikai és gazdasági fejlettségi szintjétől függetlenül, azonban az egyes méretkategóriák alapján csak minimális mértékben jelezhető előre, hogy a vállalkozások mely információs rendszereket üzemeltetik. 6.3 Második hipotézis vizsgálata A következő diagram megmutatja, hogy a két ország a működésének mely területén használja rendszeresen az információs rendszereket, melyek azok a területek, amelyekben leginkább jellemzőek a komplex feladatok és azok folyamatos nyomon követése. Értékesítés, számlázás Számitel, könyvelés Pénzügy Készletgazdálkodás Beszerzés Bérügyvitel Ügyvitel, adminisztráció Termelés/szolgáltatás Tárgyi eszköz gazdálkodás Controlling, tervezés Ügyfélkapcsolat kezelés Emberi erőforrás gazdálkodás Marketing Felsővezetői döntéstámogatás Karbantartás Minőségbiztosítás Projektmenedzsment Környezetvédelmi menedzsment Egyéb 0% 20% 40% 60% 80% 100% 23. ábra Információs rendszerek használati területei Magyarországon és Csehországban Forrás: saját szerkesztés 49