Termelési problémák megoldása karcsú gyártással egy német kisvállalat eredményei

Átírás

1 A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Termelési problémák megoldása karcsú gyártással egy német kisvállalat eredményei Az egyik nyílászárókat gyártó német vállalatnál végrehajtott karcsúsítási projekt jól érzékelteti a karcsú gyártás megvalósításának gyakorlati lépéseit és a módszerrel elérhető eredményeket. A konkrét termelési probléma megoldása érdekében megvalósított karcsúsítással 30%-kal sikerült javítani a gyártás kihozatalát, 40%-kal pedig termelékenységét. Tárgyszavak: átszervezés; folyamatos gyártás; karcsú gyártás; termelés; veszteség. A probléma: nem megfelelő mértékű kihozatal; a megoldás: karcsú gyártás A DYNA Fenster & Türen GmbH vállalat mint neve is mutatja ajtókat és ablakokat gyárt. A vállalat vezetője még 2003-ban úgy döntött, hogy az ágazatban általános árcsökkenés ellensúlyozása és az ügyfelek változatos igényeinek a határidők betartása melletti kielégítése érdekében stratégiaváltást valósít meg, és ennek következtében a gyárban felszerelték Európa egyik legkorszerűbb ablakgyártó üzemét. Ezzel nem csak a gyártástechnológiát, de magát a terméket is megváltoztatták, amit intenzív marketingtevékenységgel támogattak. Az új berendezéssel azonban nem sikerült elérni a várt kihozatalt. A folyamatos és zökkenőmentes termelést a hiányos logisztika, illetve a kapacitások összehangolásának elmaradása miatti illeszkedési veszteségek akadályozták. Ebben a helyzetben a karcsú gyártás bevezetésétől várták a megoldást, azt remélve, hogy annak köszönhetően néhány hónapon belül sikerül majd javítani a termelékenységet, csökkenteni az átfutási időket és ezzel növelni a kihozatalt. A vállalat által a fenti célok elérése érdekében elindított projektet a karcsú gyártás szakértőjének

2 számító Vollmer & Scheffczyk GmbH tanácsadó cég segítette, amelynek az általa kifejlesztett módszer alkalmazásával már több vállalatnál is sikerült a karcsú gyártás elvei szerint javítania a termelési folyamatot. A karcsú gyártás lényege és a gyakorlati megvalósítás első lépései a DYNA-nál A karcsú gyártás alapötlete a pazarlások, felesleges tevékenységek megszüntetése és az értékalkotó tevékenységek arányának növelése az egész folyamatban. Értékalkotó minden olyan folyamat, amely hozzájárul adott termék értékének növeléséhez, amelyekért tehát az ügyfél hajlandó fizetni. Pazarlásnak tekinthető ezzel szemben minden olyan tevékenység, amely csak növeli a termelési költségeket. A pazarlásnak hét fajtája vagy forrása van, ezek a következők: túltermelés, nagy készletek és raktárállomány, szállítás, holtidők, felesleges mozgások, gyártási hibák és felesleges folyamatok. A karcsú termelés megvalósításában döntő követelmény tehát az, hogy kíméletlenül fel kell tárni és meg kell szüntetni minden fajta pazarlást. A DYNA-nál egy kétnapos elemzés során az ún. értékáram felvázolásával mutatták ki a pazarlás helyeit és határozták meg a tökéletesítési lehetőségeket. Az értékáram vázlata (vagyis az értékalkotó tevékenységek egymáshoz illeszkedésének vizuális grafikus megjelenítése), amely a karcsú termelés központi eleme, az ügyféltől kiindulva áttekinti az egész anyag- és információáramot. Első lépésként egyszerű szimbólumok segítségével felvázolták a DYNA meglévő értékáramát (tényhelyzet), majd az értékáramra vonatkozó irányelvek segítségével előállították a tervezett, megvalósítandó értékáramot a szükséges intézkedésekkel együtt. Az utóbbiak célja az egyes munkalépések és az egész termelési folyamat tökéletesítése. Feltétlenül szükséges volt a vezetés bevonása mind a meglévő, mind az elérendő értékárammal kapcsolatos megbeszélésekbe, mert csak ezzel lehetett elérni a megvalósításhoz szükséges felső támogatást. Az intézkedéseket két-négynapos workshopok keretében valósították meg, mindig négy-hat alkalmazott bevonásával. Mindegyik alkalmazott a feladatához szükséges módszerekkel kapcsolatban kapott okta-

3 tást, majd közösen dolgozták ki és valósították meg a megoldásokat. A vállalatnak nagyon gyorsan kellett végrehajtania a változásokat, ezért nem volt lehetőség több hónapra is elhúzódó stratégiai ülésekre. A haladéktalan megvalósításnak köszönhetően gyorsan jelentkeztek a mérhető eredmények, ami kifejezetten motiváló hatású volt az egész érintett team számára. Az 5S módszer alkalmazása A kidolgozott intézkedések gyakorlatba ültetésének első lépéseként az ún. 5S módszer szerint átszervezték az üvegező részleg munkahelyeit a termelésvezető és az előmunkások következetes bevonásával. A Japánban kifejlesztett 5S módszer nevét onnan kapta, hogy öt olyan fogalomra épül, amelyek japán neve s betűvel kezdődik: seiri (magyarul kb. szelektálás), seiton (szervezés), seiso (tisztítás), seiketsu (szabványosítás), shitsuke (szabályok betartása). Az egyes fogalmak közelebbi jelentését ismerteti az 1. táblázat. 1. táblázat Az 5S elemei SEIRI Megfelelő szelektálás SEITON Megfelelő elrendezés SEISO Takarítás, tisztítás SEIKETSU Tisztaság, szabványosítás SHITSUKE Fegyelmezett magatartás A szükséges tárgyak elkülönülése a szükségtelenektől. A használt rend szerinti rangsorolás. Mindennek pontos helymeghatározása. Területi elrendezés, áttekinthetőség. Funkcionális elhelyezés. Feliratozás, címkézés, azonosíthatóság. A munkahely, a gépek, a berendezések, az eszközök tisztítása. A nem látható helyek takarítása. A takarítási, tisztítási eszközök, módszerek fejlesztése. A területek legjobb állapotban tartása. A rendellenességek azonnali kiszűrése. Az 5S alkalmazás szabványosítása. Szabályzat az 5S fenntartására. A szabályok maradéktalan betartása. Teljes részvétel és jó hozzáállás. Személyes felelősségek és feladatok teljesítése. Kommunikáció és visszacsatolás. Folyamatos fejlesztés.

4 A módszer alkalmazásának célja a munkahelyi rend, a tisztaság, az átláthatóság, a szervezettség, a munkaterület és az eszközállomány karbantartottságának magas színvonalú biztosítása, folyamatos fejlesztése. A tiszta, rendezett munkakörnyezet az alapja és biztosítéka a magas szintű vállalkozói kultúrának és a megbízható, jó minőségű termékek gyártásának. Ugyanakkor ez a megalapozója, első lépése a legkorszerűbb termelékenységfejlesztési filozófiák és módszerek alkalmazásának is. Az 5S bevezetésének következtében nő a hatékonyság, mivel eltűnnek a munkaterületről a felesleges anyagok és szerszámok, kialakul és fennmarad a szükséges dolgok célszerű, átlátható rendje. A gépek és a környezet állandó tisztán tartásának köszönhetően idejében felszínre kerülnek a kezdődő rendellenességek és meghibásodások. Kialakul a biztonságos és kellemes munkakörnyezet, javul a vállalati morál, az innovatív viselkedés és a csapatmunka, amely lassan a vállalati dolgozók belső igényévé válik. Az 5S módszert a minőségi munkakörnyezet kialakítására és fenntartására a vezető multinacionális vállalatok saját gyáraikban gyakorolják, és beszállítóik értékelésében is figyelembe veszik. Az 5S bevezetését könnyíti meg az 1. ábrán látható eljárás. A módszer bevezetését követően a DYNA-nál is azonnal jelentkeztek az első eredmények. A termelés ütemezése A következő lépésben történt az egyenletes terhelésű, folyamatos termelés kialakítása. A termelés ilyen fajta ütemezése központi eleme a karcsú termelésnek. Ez korábban elsősorban a futószalagra épülő nagy sorozatú gyártás jellemzője volt. A DYNA-nál az volt a cél, hogy a nagymértékben egyéni, ezért változatokban gazdag ablakgyártás olyan ütemezéssel működjön, amely javítja az egész termelési folyamatot. Elemezték az összes munkalépés idejét, és azokat a munkák megoszlását ábrázoló diagram segítségével az ügyfelek igényei szerint alakították ki. Az összes folyamatot és tevékenységet egységesítették, aminek köszönhetően minden alkalmazott egyértelmű feladatot kapott. A feladatok sorrendjének módosításával (beleértve a napi feladatkiosztás konkrét utasításait is) a gyártási folyamatok összetételét kiegyenlítetté tették, így biztosítva az egyes folyamatok megfelelő ütemezését. A vállalat végül bevezetett egy az összes termelésben dolgozó munkatárs számára látható darabszámkezelő rendszert, amelynek segítségével óránként lehet megjeleníteni a tervezett és a tényleges kihozatalt, ami nagyban segíti a gyors reagálást a zavarokra.

5 szükséges/szükségtelen szétválasztás SEIRI tárolóhely kialakítás szükségtelen dolgok elvitele piros címke alkalmazása szükséges dolgok elrendezése SEITON azonosítás, feliratozás nagytakarítás SEISO takarítási, tisztítási, módszerek, tervek rend, tisztaság fenntartása fényképezés SEIKETSU szemlék, ellenőrzés értékelés oktatás nevelés SHITSUKE ismertetők kihelyezése folyamatos tökéletesítés 1. ábra Az 5S bevezetés folyamata A karcsú termelés bevezetésével néhány hét alatt több mint 30%-kal sikerült növelni a kihozatalt és 40%-kal növelni a termelékenységet, ezenkívül határozottan csökkent az átfutási idő, és jelentős helymegtakarítást is sikerült elérni.

6 Érdemes végül a projekteket kidolgozók és azokat irányítók szemszögéből röviden összefoglalni azokat a lépéseket, amelyekben megvalósítható a karcsú gyártás: 1. A vállalatvezetés felkészítése. Meg kell győződni arról, hogy a vezetők támogatják a karcsúsítás koncepcióját és hajlandóak részt venni a változások megvalósításában. Nem szabad megfeledkezni a művezetőkről és az egységek vezetőiről. Nem szabad elbátortalanodni a kezdeti nehézségektől. 2. Az értékáramok vizuális megjelenítése. Célszerű egy adott termékcsaláddal kezdeni ezt a munkát, és a figyelmet a termékek áramlására irányítani. Alkalmazható eszközök: az értékáramok rajza és a termékváltozatok értékárama. Fel kell ismerni a pazarlásokat és tökéletesítési lehetőségeket. A tökéletesítéseket a legtöbbet ígérő helyeken kell kezdeni. 3. A munkahelyek kialakítása a karcsú gyártás elvei szerint, az 5S módszer alkalmazása ezeknek az elveknek az érvényesítése és a pazarlások megszüntetése érdekében. Az érintett munkatársak bevonása ezekbe a tevékenységekbe, az 5S alkalmazása révén a következő lépésekre való felkészültség növelése. 4. A termelés folyamatossá tétele az irányítás egyszerűsítésével és a kapacitások egyenletes kihasználtságának biztosítása. A gyártócellák berendezése egyedi darabok áramlására. A munkahelyek U-elrendezése, a felszerszámozási idő csökkentése mindenhol, ahol csak lehetséges. 5. Szabványosítás. A termelés egységesítése az ügyféligényekből adódó gyártási ütem révén. Az összes folyamat és tevékenysége szabványosítása. Vizuális menedzsment alkalmazása. Összeállította: Liebner Anikó Vollmer, A.: Mit Lean Production Zukunft sichern. = Produktion, sz. dec. 2. p. 30. Kalkowsky, M.: Lean Operations. = Produktion, sz. nov. 11. p

7 Röviden Az információtechnológiai biztonság tíz alapszabálya A bizalmas vállalati adatok kiszivárgása nagyon súlyos következményekkel járhat, a számítógépek megfertőződése vírusokkal napokon, esetleg néhány órán belül a termelés leállását is eredményezheti. Az információk és általában a számítástechnikai rendszerek biztonsága ezért kulcsjelentőségű kérdés nem csak a nagyvállalatok számára. A kis- és középvállalatok azonban gyakran elhanyagolják ezt a területet, az információ- és számítástechnika területén csak az alapvető funkciók működésének biztosítására koncentrálva, pedig az üzembiztonság minden vállalat számára fontos mérettől függetlenül. A kisvállalatoknak ugyanúgy kell védeniük ügyfeleik bizalmas adatait, mint a nagyoknak. A svájci állam és magáncégek által az információ- és kommunikációtechnológiai biztonság fejlesztése érdekében alapított Infosurance alapítvány éppen a kis- és középvállalatok számára állított össze egy kiadványt az informatikai kockázatokról és azok kezeléséről. Ennek középpontjában a biztonság növelésének tíz legfontosabb szabályát tartalmazó alábbi lista áll: 1. A vállalatvezetés információtechnológiai biztonsággal kapcsolatos feladatainak meghatározása, a felelősök kijelölése. 2. Az adatok rendszeres védelme és megfelelő módon történő archiválása. 3. Víruskezelő programok installálása és rendszeres frissítése. 4. Tűzfalak létesítése és rendszeres frissítése. 5. Szoftverek rendszeres karbantartása. 6. Mobil számítástechnika mobil bizonytalanság helyett mobil biztonság. 7. A jelszavak és a személyazonosság védelme a visszaélésekkel szemben. 8. Információtechnológiai irányelvek és biztonsági kampányok a munkatársak tájékozottságának javítása. 9. Bizalom megteremtése a biztonság láthatóvá tételével. 10. A biztonság javítása a rend révén. A Több biztonságot a kis- és középvállalatokban című kiadvány és a témához kapcsolódó hasznos linkek díjmentesen letölthetők az alábbi címről: (io New Management, 73. k. 10. sz p. 6. )

8