Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály

Átírás

1 Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Szeged, szeptember

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Törvényi változások A bevallások száma és összetétele az elszámolás formája szerint Az összevont jövedelmek Az összevont jövedelemmel rendelkező adózók sávos bontásban Számított adó alakulása Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Az összevont jövedelmek adóterhelése sávos bontásban A külön adózó jövedelmek Topjövedelmek Tárgyévi adókötelezettség Összegzés

3 1. Bevezetés Az elemzés célja a 2010-es adóévről benyújtott szja-önbevallások, a munkáltatói elszámolások és az adóhatósági közreműködéssel készült, úgynevezett egyszerűsített bevallások adattartalmának bemutatása és összehasonlítása a bázisnak tekintett évi adatokkal. Az elemzéshez használt központi információs táblázatok évi adatai i záró dátummal készültek, a évi adatok zárása ével történt. 2. Törvényi változások A 2010-re vonatkozó személyijövedelemadó-változásokat az élőmunka-terhek csökkentése jellemzi az aktivitás, a foglalkoztatottság növelése érdekében. Ennek forrását az adórendszeren belüli átrendezés adja, ami egyrészt az adóbázis szélesítését, a kedvezmények, mentességek szűkítését, megszüntetését jelenti új adófogalmak kíséretében. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat vesszük számba: Adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás): január 1-jétől az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 százalékát. Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózás szabályai szerint átalányban megállapított jövedelme is. Adóévi összes jövedelem: az összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelem, növelve az adóalap-kiegészítéssel, valamint minden külön adózó jövedelem, illetve bevétel összege. Az átalányadózás szerint megállapított jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelten az összevont adóalap része lett, míg a korábban az elkülönülten adózó jövedelmekhez tartozott. Adótábla: a korábbi 18%-os adókulcs 17%-ra csökkent, az alsó kulccsal számított jövedelemrész pedig 5 millió forintra emelkedett. Az 5 millió forint feletti összevont adóalapba tartozó jövedelem után 32% az adókulcs. Az 5 millió forintos sávhatár az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelemre vonatkozik. A 4 százalékos különadó megszűnt. Adójóváírás: az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 százaléka, jogosultsági hónaponként legfeljebb forint, évente összesen forint. Teljes egészében 3 millió 188 ezer forint éves jövedelemig érvényesíthető, fölötte a meghaladó rész 12 százalékával kell csökkenteni az évi forintot, azaz évi 4 millió 698 ezer forint összes jövedelem esetén már nem érvényesíthető. Adókedvezmények: a családi kedvezmény, a személyi kedvezmény, az őstermelők kedvezménye és a hosszú távú öngondoskodáshoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűntek. Adómentes természetbeni juttatások: január 1-jétől megszűnt az adómentessége azoknak a juttatásoknak, melyek a foglalkoztatók által kínált juttatási rendszerek palettáját évek óta meghatározták. Egyedül a számítógép- és internethasználat maradt adómentes. Kedvezményesen adózó természetbeni juttatások: A juttatót terhelő 25%-os személyi jövedelemadó mellett, meghatározott feltételekkel és korlátozásokkal adható kedvezményes juttatások köre a teljesség igénye nélkül: üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, meleg étkeztetés, helyi utazási bérlet. 2

4 Adókötelessé váló béren kívüli és egyéb juttatások: A kifizetőt 54%-os személyi jövedelemadó terheli a kedvezményes természetbeni juttatások értékhatárt meghaladó része után, továbbá teljes értékben adóköteles például a hideg étkezési utalvány, a csekély értékű ajándék, valamint a művelődési intézményi szolgáltatás. Alkalmi munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatás: Ha a magánszemély 2010-ben alkalmi munkavállalóként AM könyvvel szerzett jövedelme a 882 ezer forintot nem éri el és más összevonás alá eső jövedelme nincs, az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével nem kell bevallást benyújtania április 1-től az alkalmi munkavállalást, mint jövedelemszerzést felváltotta az egyszerűsített foglalkoztatás, melyre az előbbi bevallási szabály vonatkozik 840 ezer forintos jövedelemhatárral. 3. A bevallások száma és összetétele az elszámolás formája szerint Főigazgatóságunk illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek jövedelméről a 2010-es adóévre vonatkozóan 558,1 ezer bevallás érkezett, ami 1300-al több az előző évi darabszámnál. Az önbevallók és a munkáltatóval elszámolók száma csökkent 2700, illetve 1500 fővel, míg az egyszerűsített (adóhatósági közreműködéssel) bevallást Munkáltatóval elszámolók 14% Egyszerűsített bevallás 5% A évi szja-bevallások megoszlása a Dél-alföldi régióban Önbevallók összesen 81% benyújtók száma 5500 fővel növekedett. Az idei év újdonsága az önbevallói körben a csökkentett adattartalmú bevallás, mellyel jelentősen mérsékelhető a bevallás kitöltésére fordított idő. Egyszerűbb, áttekinthetőbb nyomtatvány, csak a jellemző jövedelemfajtákat és kedvezményeket tartalmazza, miközben lapjai és sorszámai tekintetében megtartja az 53-as bevallás felépítését, azzal egyenértékű. Ezt a lehetőséget a magánszemélyek közel fele választotta, míg harmada teljes adattartalmú bevallást adott be. Országosan ugyancsak növekedett 0,5 százalékkal a bevallások száma, valamint régiónkhoz hasonlóan az önbevallók és a munkáltatóval elszámolók száma csökkent az egyszerűsített bevallások javára. 4. Az összevont jövedelmek Teljes adattartalmú bevallás 33% Csökkentett adattartalmú bevallás 48% 2010-ben az összevont jövedelmek és az összevont adóalap fogalma elválik egymástól az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) bevezetésével. Az összevont adóalap meghatározásakor az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 százalékát. Kivételt képeznek az adóterhet nem viselő járandóságok (például: nyugdíj, GYES, GYET), ahol nem kell az adóalap-kiegészítéssel számolni. A bázishoz viszonyítás érdekében most az összevont adóalap helyett, az összevont jövedelmeket vizsgáljuk. 3

5 A magánszemélyek évi összevonás alá eső jövedelme 1,9 százalékkal növekedett az előző évhez képest, így 846,9 milliárd forintot tett ki összességében. Az összevont adóalap a szuperbruttósítás hatásaként 205,2 milliárd forintos növekménnyel 1052,1 milliárd forint. Az összevont jövedelmeknél továbbra is a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, ezen belül is a munkaviszonyból származó bérjövedelem a legmeghatározóbb ben 1,7 százalékkal (közel 7500 fővel) bővült a bérjövedelemmel rendelkezők száma, míg az egy főre jutó éves bérjövedelem 1517 ezer forintos összege csupán 11 ezer forinttal emelkedett. A 2009-es adóévben a gazdasági válság hatásaként a kapott álláskeresési járadék, táppénz, stb. összegeket magába foglaló más bérjövedelem kategória súlyaránya megugrott az előző évhez képest, 2010-re azonban mind az ezen a soron jövedelmet feltüntetők száma, mind a fajlagos összegek lecsökkentek, melynek hatásaként a jövedelem volumene 14,2 százalékkal esett vissza. Hasonló a tendencia a végkielégítések körében is, a 2010-ben kapott végkielégítés adóévben figyelembe veendő részéből, valamint az előző évről áthúzódó összegekből keletkezett jövedelemtömeg együttesen a felére esett vissza. Az összevont jövedelmek alakulása a Dél-alföldi régióban Bevallott összeg (millió Ft) Jövedelemtípusok csoportjai Változás /2009 ± % Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek ,2% Munkaviszonyból származó bérjövedelem ,4% Más bérjövedelem ,2% Más nem önálló tev.származó jövedelem ,9% Tárgyévi végkielégítésből tárgyévet illető jövedelem ,3% Korábbi végkielégítésből tárgyévet illető jövedelem ,3% Egyéb nem önálló jövedelem ,9% Önálló tevékenységből származó jövedelmek ,6% Önálló tevékenységből származó jövedelem ,8% Egyéni vállalkozói kivét ,8% Átalányadózás szerint megállapított jövedelem Mezőgazd.-i őstermelésből szárm.jövedelem ,2% Egyéb jövedelmek ,3% Nyugdíj ,2% Más adóterhet nem viselő járandóságok ,1% Egyéb jövedelem ,8% Összevont jövedelmek ,9% Az önálló tevékenységből származó jövedelmek összege 4,9 milliárd forinttal gyarapodott, melyből valós növekményt az önálló tevékenység 41,8 százalékos bővülése jelent. A többi részt az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózás szabályai szerint átalányban megállapított jövedelme adja, mely a különadózó jövedelmektől került át az összevonandó jövedelmekhez. Az egyéb jövedelemtulajdonosok közül 1700 fővel csökkent azon nyugdíjas magánszemélyek száma, kik a nyugdíjukon kívül egyéb jövedelmet is szereztek, és így bevallást nyújtottak be az adóhatósághoz. Az egy főre jutó összegek 3,7 százalékos emelkedése következtében a nyugdíj soron kimutatott jövedelem nagysága 1,2 százalékkal meghaladva az előző évit, 65,1 milliárd forintot tett ki. 4

6 A magánszemélyek jövedelmi helyzetét jól szemlélteti az egy főre jutó havi átlagos összevont jövedelem alakulása, mely az előző évhez képest megyei és régiós szinten is 1,2 százalékos, míg Egy főre jutó havi átlagos összevont jövedelem országosan csak 0,6 százalékos ORSZÁGOS emelkedést mutat. Sajnálatos módon Csongrád megye régiónk egyik megyéjében sem éri el a minimálbér Dél-alföldi régió kétszeresét (2010-ben ezer forint) a havi Bács-Kiskun megye átlagos összevont jövedelem és az országostól való Békés megye elmaradás is szembetűnő. Békés 0 Ft Ft Ft Ft megyében az országos átlagnál (159 ezer forint) havonta 35 ezer forinttal kevesebb összevont jövedelemből élnek a magánszemélyek, ami alig 124 ezer forint. Bács-Kiskun megyében 31 ezer forint, míg Csongrád megyében 19 ezer forint az elmaradás az egy főre jutó havi átlagos összevont jövedelemben az országos átlaghoz viszonyítva. 5. Az összevont jövedelemmel rendelkező adózók sávos bontásban A jövedelemsávok kialakításánál a következő tényezőket vettük figyelembe: az aktuális minimálbér éves összege 2009-ben 858 ezer forint, 2010-ben 882 ezer forint, a teljes összegben érvényesíthető adójóváírás jogosultsági határára 2009-ben 1250 ezer forint, 2010-ben szuperbruttósítás nélkül 2510 ezer forint, az adótábla alsó kulcsának sávhatára 2009-ben 1900 ezer forint, 2010-ben szuperbruttósítás nélkül 3937 ezer forint Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 31,3 százaléka vallott, míg egy évvel korábban 29,4 százaléka. Ez az arány meghaladja az országos 27,9 százalékot, ami régiónk kedvezőtlen jövedelmi helyzetét mutatja. A legalacsonyabb jövedelműek arányának növekedését a következő jövedelemsávból (minimálbér-1,2 millió forint) lecsúszó adózók generálták, ahol a megoszlási arány 20,3 százalékról 18,1 százalékra csökkent. Az összevonás alá eső jövedelemtömeg a két alsó sávban az adózók megoszlásával együtt változott, azaz a legalsó sávban növekedett, a következő sávban pedig csökkent. A Dél-alföldi régióban az adózók fele 1,2 millió forint alatti összevonandó jövedelemmel rendelkezik. 5

7 Összevont jövedelem (millió Ft) Adózók megoszlása % Magánszemélyek évi jövedelmi helyzete a Dél-alföldi régióban Az összevont jövedelem alakulása és az adózók megoszlása az egyes jövedelemsávokban 29,4% 3,5% 31,3% 20,3% 23,8% 18,1% 23,3% 10,2% 9,0% 9,7% 8,4% 3,3% 1,4% 0,4% 0,1% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0 3,1% 3,1% 0,0% 1,3% 0,4% 0,1% Összevont jövedelem Összevont jövedelem Adózók megoszlása Adózók megoszlása A legtöbb jövedelem az 1,2-1,9 millió forint közötti sávban található, az adózók 23,3 százalékos részaránya mellett, mely csökkent 0,5 százalékponttal az előző évhez képest. A következő jövedelemsávokban az adózók részaránya emelkedett vagy változatlan maradt a jövedelemtömeg gyarapodása mellett. Összességében 4 millió forint feletti összevonandó jövedelemmel csupán az adózók 5,2 százaléka rendelkezik. 6. Számított adó alakulása A 2010-es adóévben változott az összevont jövedelmet terhelő számított adót meghatározó adótábla is. Míg 2009-ben 1,9 millió forint éves jövedelemig 18%, e feletti jövedelmek esetében pedig 36% adótételt kellett alkalmazni, addig 2010-ben a bruttósított jövedelmek 5 millió forintos éves összegéig 17%, e feletti jövedelmek esetében pedig 32%-os lett az adóterhelés. Összevont adóalapra számított adó Számított adó (millió Ft) Számított adót feltüntetők száma (fő) Egy főre jutó számított adó (ezer Ft/fő) (2010/2009) -100 % (2010/2009) -100 % Változás 2010/2009 ± % Dél-alföldi régió ,0% ,7% ,4% Országos ,4% ,6% ,8% A évi összevont adóalapot terhelő számított adó 191,3 milliárd forintot tett ki a Dél-alföldi régióban, mely az összevonás alá tartozó jövedelmeknek 22,6 százaléka. Ez az arány 0,5 százalékponttal emelkedett az előző évhez képest, míg országosan nem változott (23,9%). A számított adó 4,0 százalékos növekedése magasabb az országosnál, az adót feltüntetők számának és az egy főre jutó számított adó erőteljesebb gyarapodása következtében. 6

8 7. Kedvezmény jellegű tételek jellemzői 2010-ben összesen 81,1 milliárd forint adókötelezettséget csökkentő tételt számoltak el a magánszemélyek, ami 18,7 milliárd forinttal, azaz 30 százalékkal meghaladja a bázis esztendő adatát. A rendkívüli növekedés az adójóváírás kiterjesztésének következménye. Az adótábla változásával összhangban az adójóváírás a bruttósított bérjövedelem 17 százaléka lett, az igénybe vehető éves összeg 181,2 ezer forintra, a jogosultsági határ pedig 3188 ezer forintra emelkedett. Ez 2510 ezer forint bruttósítás nélküli jövedelemnek, vagyis az előző évi kétszeresének felel meg. Csökkentett összegű adójóváírás igénybe vételére 4698 ezer forint éves jövedelemig (bruttósítás nélkül 3699 ezer forint) volt lehetőség, szemben a 2009-es 2762 ezer forinttal. Mindezek következményeként 2010-ben az előző évinél fővel több magánszemély vette igénybe kedvezményt, és a fajlagos összegek is 92 ezer forintról 140 ezer forintra emelkedtek. Összességében adójóváírás címén a tavalyinál 24,4 milliárd forinttal több, összesen 61,4 milliárd forint kedvezményt tudtak a magánszemélyek elszámolni. Kedvezmény jellegű tételek alakulása a Dél-alföldi régióban Kedvezménytípusok Összeg (millió Ft) /2009 ± % Változás (millió Ft) Adójóváírás ,9% Adóterhet nem viselő járandóságok adója ,9% Más, számított adót csökkentő jogcímek ,2% -7 Lakáscélú hitel kedvezménye ,1% -519 Súlyos fogyatékosság miatt levonható összeg ,8% -9 Közteherjegy értékének 75%-a 8-8 Összevont kedvezmények összege Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény ,9% 23 Családi kedvezmény eltartottak után ,8% -95 Az üzleti hitel megfizetett kamatának 25%-a 8-8 Egyéb kedvezmény Önkéntes pénztárakba befizetés kedvezménye ,2% 70 Nyugdíj-előtakarékossági számla kedvezménye ,5% 50 Összes kedvezménytétel ,9% Az adóterhet nem viselő járandóságok után levonható adó a jövedelem növekedése ellenére az adóterhelés mérséklésének következtében 1,3 milliárd forinttal esett vissza. A kedvezmény jellegű tételek körében 4 milliárd forintos csökkenést eredményezett az úgynevezett összevont kedvezmények körének megszüntetése, ugyanis 2010-ben már nem lehetett érvényesíteni a három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezményt, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés kedvezményét, a biztosításhoz, közcélú adományokhoz kapcsolódó kedvezményt, valamint a háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybe vétele utáni kedvezményt. 7

9 adóterhelés % Magánszemélyek évi jövedelmi helyzete a Dél-alföldi régióban 2010-ben a hagyományosnak tekintendő kedvezménytételek közül csupán a lakáshitel kedvezménye, a súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény, a családi kedvezmény, a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, valamint a tandíj halasztott kedvezménye volt igénybe vehető, továbbá az önkéntes pénztárakhoz valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések utáni rendelkezéseket tette lehetővé a jogszabály. A január 1-jével átmeneti szabály beiktatásával megszüntetett lakáscélú hitel kedvezménye évről-évre szűkül, és 2010-ben 5300 fővel kevesebb magánszemély, összesen 0,5 milliárd forinttal kisebb összegben vette igénybe, mint 2009-ben, a csökkenés 30 százalékos mindkét tényezőnél. Az eltartottak utáni családi kedvezményt igénybe vevők száma is egyre fogyatkozik, 550 fővel csökkent 2009-ről 2010-re. Ennek megfelelően zsugorodott a régióban érvényesített kedvezmény összeg 95 millió forinttal, valamint a 116 ezer forintos fajlagos érték is kevesebb lett 2 ezer forinttal. Az önkéntes pénztárakhoz és a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések után a magánszemélyek a tavalyinál mindössze 120 millió forinttal nagyobb összegről rendelkeztek. 8. Az összevont jövedelmek adóterhelése sávos bontásban A évi összevont jövedelmek adóterhelését a kedvezményekkel csökkentett számított adó és az összevont jövedelem hányadosaként kalkuláltuk. A fenti módszerrel számítottak alapján megállapítható, hogy a Dél-alföldi régióban az átlagos adóteher 14,8 százalékról 13,2 százalékra csökkent. Mivel a számított adó mértéke 4,0 százalékkal magasabb a bázisévinél, az adóterhelés csökkenését a kedvezmények, ezen belül is az adójóváírás megnövekedett szintje eredményezte. Régiónkban az átlagos adóteher 3,0 százalékponttal elmarad az országos 16,2 százaléktól, az adóterhelés alacsonyabb szintje az országosnál szerényebb jövedelmi viszonyainkat tükrözi. összevont jövedelem % Az összevont jövedelem megoszlása és az adóterhelés alakulása az egyes jövedelemsávokban 30,0% 32,7% 34,9% 40,0% 35,0% 25,0% 28,8% 26,6% 22,4% 31,5% 32,4% 30,0% 20,0% 15,3% 27,9% 25,0% 15,0% 22,4% 20,0% 15,0% 10,0% 16,7% 8,5% 2,7% 4,9% 10,0% 11,7% 5,0% 8,5% 5,0% 0,0% 4,4% 0,0% 2,4% Összevont jövedelem megoszlása Összevont jövedelem megoszlása Adóterhelés Adóterhelés

10 Az összevonás alá eső jövedelmek sávos bontásában a két alsó és a két felső jövedelemsáv kivételével az adóterhelés változó mértékű csökkenése figyelhető meg. Természetesen a legjelentősebb az adóterhelés mérséklődése (5,7 százalékpontos) a évi alsó adókulcs felső sávhatárán, azaz 2,5-3,93 millió forint közötti jövedelemnél, mely az alsó sávhatár és az adójóváírás, illetve csökkentett igénybevétele kiterjesztésének következménye. A két legalacsonyabb jövedelemsávban az adóterhelés 0,3, illetve 0,5 százalékpontos növekedése tapasztalható. Ennek oka, hogy a jövedelmek szuperbruttósításával az alsó adókulcs a évi 18%-ról 21,6%-ra emelkedik, melyet az adójóváírás nem kompenzál teljes mértékben. A 10 millió forint feletti jövedelemsávokban 1,2 illetve 2,5 százalékponttal nőtt az adóteher. 9. A külön adózó jövedelmek A évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a évihez képest több mint harmadával, 33,4 milliárd forintra csökkent. 10 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, miközben a fajlagos érték is visszaesett 1133 ezer forint/főről 957 ezer forint/főre. A forrásadós jövedelmek szinte minden jogcíme visszaesett az előző évhez képest, melyet a törvényi változások, és a gazdasági környezet együttesen indokolt. A évi jövedelem szintet csökkentette egyrészt, hogy 2009-ben még az átmeneti intézkedésként meghatározott tagi kölcsön elengedés, valamint az adóamnesztia kedvezményes, 10%-os adózásának lehetősége korábbi formájában 2010-re megszűnt, mely a évi jövedelmek között 1,3 milliárd forintot képviselt. Szintén kikerült a forrásadós jövedelmek közül az átalányadózás során képződött jövedelem, mely 2,3 milliárd forintot tett ki 2009-ben. A külön adózó jövedelmek megoszlása a Dél-alföldi régióban 14% 3% 1% 6% 1% 7% 11% 19% 9% 3% 12% 10% év 5% 5% év 48% 46% 25%-os osztalék jövedelem Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem Egyéni vállalkozói szja és osztalékalap Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem Vállalkozásból kivont jövedelem Tőzsdei ügyletből származó jövedelem Egyéb külön adózó jövedelmek Több mint harmadával (36,4 százalékkal) esett vissza a 25%-kal adózó osztalék jövedelem, mely azonban 15,5 milliárd forintos összegével továbbra is a forrásadós jövedelmek legnagyobb, 46 százalékos arányát képviseli. A kedvezményes, 10%-kal adózó osztalék jövedelem ötödére zsugorodott, az egy főre jutó osztalék 1046 ezer forintról 223 ezer forintra történő mérséklődése következtében Az osztalék típusú jövedelmek csökkenését leginkább az befolyásolta, hogy sokan a évtől érvényben lévő 16%-os adókulcs okán az osztalékfizetést a 2011-es adóévre halasztották. 9

11 Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem 2008-óta folyamatosan csökken, először a jogszabályváltozás (a lakás céljára szolgáló ingatlannak a szerzést követő 5 éven túli értékesítése esetén az adózót jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli), majd a ben beköszöntő gazdasági válság hatásaként. A lakáspiac máig nem tért magához, az ingatlan értékesítésből származó jövedelem 22,4 százalékos fogyással 1,8 milliárd forintot ért el, ennek ellenére 5 százalékos részarányát megtartotta a külön adózó jövedelmeken belül. Egyedül a vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók osztalékalapja haladta meg a bázisévit 17,2 százalékkal, így részaránya 10-ről 19 százalékra nőtt. Esetükben azonban a vállalkozói jövedelemadózás szabályváltozása miatt az adóterhelés csökkent, így az osztalékalap 900 millió forinttal történő megnövelése ellenére is még mindig 350 millió forinttal kevesebb fizetendő adójuk keletkezett, mint tavaly. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmeknél érzékelteti legerőteljesebben hatását a kedvezőtlen gazdasági környezet. 3,5 milliárd forint helyett mindössze 1,1 milliárd forint jövedelem keletkezett árfolyamnyereségből, ami csupán a 30,7 százaléka az előző évi teljesítménynek. Az ingatlan bérbeadás jövedelme 1,1 milliárd forinttal, míg a tőzsdei ügyletek/ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jövedelme 0,2 milliárd forinttal maradt el a bázistól. A 2010-es adóévben első ízben került a bevallásban elkülönítésre a belföldről, és a külföldről származó forrásadós jövedelmek köre, és e szerint külföldről az összes külön adózó jövedelem mindössze 0,9%-a származott. 10. Topjövedelmek A topjövedelmek megyénkénti előfordulását vizsgálva szembetűnő, hogy 2010-ben a 10%-os osztalékjövedelem kivételével valamennyi jövedelem típusban Bács-Kiskun megye vezeti a listát. Jövedelem típusok Az önbevallók topjövedelmei (Ft-ban) Bács-Kiskun megye Munkaviszonyból származó bérjövedelem ,2% Összevontan adózó jövedelmek összesen ,1% Tárgyévi összes jövedelem ,1% Árfolyamnyereségből származó jövedelem ,0% Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jöv ,5% 10% -os osztalék jövedelem ,9% 25% -os osztalék jövedelem ,4% Külföldön (is) adóköteles jövedelem ,7% * Jövedelem típusonkénti legmagasabb összeg összehasonlítása és évek viszonylatában Változás Békés Csongrád Bács-Kiskun Csongrád 2010/2009 Békés megye megye megye megye megye ± % Az önbevallók topjövedelmei közül a legmagasabb 680 millió forint, az elkülönülten adózó jövedelem típusba tartozó 25%-os osztalék jövedelemből származott, ami a tárgyévi összes jövedelem legnagyobb értékét is meghatározta Bács-Kiskun megyében. Tavaly ugyanitt és ugyanebből a jövedelemtípusból képződött a legmagasabb jövedelem 1,2 milliárd forint. Tárgyévben az összevontan adózó jövedelmek közül a munkaviszonyból származó bérjövedelem legmagasabb összege 200 millió forint volt, míg bázisban ennek fele 10

12 Milliárd Ft évi adó összege: 136,6 milliárd Ft összevont adóalap kedvezményekkel csökkentett adója: 123,3 milliárd Ft elkülönülten adózó jövedelmek adója: 13,3 milliárd Ft - 15,9 Mrd Ft - 11,5 Mrd Ft - 4,4 Mrd Ft Magánszemélyek évi jövedelmi helyzete a Dél-alföldi régióban 102 millió forint Csongrád megyében. Az árfolyamnyereségből származó topjövedelem kevesebb, mint fele az előző évinek: 141 millió forint. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó topjövedelem viszont háromszorosára nőtt: 283 millió forint, a 10 %-os osztalék jövedelem pedig ötödére apadt: 28 millió forint Békés megyében. 11. Tárgyévi adókötelezettség évi adó összege: 120,7 milliárd Ft összevont adóalap kedvezményekkel csökkentett adója: 111,8 milliárd Ft elkülönülten adózó jövedelmek adója: 8,9 milliárd Ft A évben megszerzett jövedelmek után összesen 120,7 milliárd forint adókötelezettség keletkezett, mely a jogszabályváltozások és a jövedelmi viszonyok változásának hatására 15,9 milliárd forinttal, azaz 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó 11,5 milliárd forinttal, azaz 9,4 százalékkal esett vissza, az adót feltüntetők számának 7700 fős, valamint a fajlagos adó 23 ezer forintos csökkenése következtében. Az elkülönülten adózó jövedelmek adója szintén mérséklődött 4,4 milliárd forinttal, ami arányát tekintve az összevont jövedelmek adójánál nagyobb mértékű, 33 százalékos csökkenés. Az adót feltüntetők száma fővel, az egy főre jutó adó pedig 42 ezer forinttal lett kevesebb. A tárgyévi adókötelezettség csökkenésével a levont és befizetett adó és adóelőleg is kevesebb az előző évinél 13,5 milliárd forinttal, így összege 100,5 milliárd forintot tett ki. Az elszámolás során az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó összege 6,0 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra apadt, valamint a visszaigényelhető adó összege is lecsökkent 2,1 milliárd forinttal 11,6 milliárd forintra. A rendezendő adó egyenlege 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0 A bevallással egyidejűleg rendezendő adó alakulása a Dél-alföldi régióban Fizetendő adó 7,3 6, év -13,0 Visszaigényelhető adó 2010.év -13,7 az előbbiek alapján 6,4 milliárd forint visszaigénylés, ami 1,3 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. 11

13 12. Összegzés Főigazgatóságunk illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek jövedelméről a 2010-es adóévre vonatkozóan a tavalyinál 1300-al több, azaz 558,1 ezer darab bevallás érkezett. Az önbevallói körben újdonságnak számító csökkentett adattartalmú bevallást a magánszemélyek közel fele választotta, míg harmada teljes adattartalmú bevallást adott be. Az összevonás alá eső jövedelem 1,9 százalékkal növekedett az előző évhez képest, így 846,9 milliárd forintot tett ki összességében. Ebből 683,2 milliárd forint a munkaviszonyból származó bérjövedelem, melynek egy főre jutó 1517 ezer forintos éves összege csupán 11 ezer forinttal emelkedett, azonban közel 7500 fővel bővült a bérjövedelemmel rendelkezők száma. A évi összevont adóalapot terhelő számított adó 4,0 százalékos növekedéssel 191,3 milliárd forintot tett ki a Dél-alföldi régióban. A számított adó növekedése magasabb volt az országosnál (1,4 százalékos) az adót feltüntetők számának és az egy főre jutó számított adó erőteljesebb gyarapodása következtében. Az összevont kedvezmények megszüntetése ellenére 30,0 százalékkal több, összesen 81,1 milliárd forint adókötelezettséget csökkentő kedvezménytételt vettek igénybe adózóink 2010.évben az adójóváírás kiterjesztésének köszönhetően. Az adójóváírást igénybe vevők száma fővel gyarapodott és az egy főre jutó összeg is 92 ezer forintról 140 ezer forintra emelkedett. Az összevonandó jövedelmek átlagos adóterhelése 14,8 százalékról 13,2 százalékra csökkent, amit az adójóváírás megnövekedett szintje eredményezett. Régiónkban az átlagos adóteher 3,0 százalékponttal elmarad az országos 16,2 százaléktól, az adóterhelés alacsonyabb szintje az országosnál szerényebb jövedelmi viszonyainkat tükrözi. A külön adózó jövedelmek összege a évihez képest több mint harmadával, 33,4 milliárd forintra csökkent. 10 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, miközben a fajlagos érték is visszaesett 1133 ezer forint/főről 957 ezer forint/főre. A forrásadós jövedelmek szinte minden jogcíme visszaesett, melyet a törvényi változások, és a gazdasági környezet együttesen indokolt. A évben megszerzett jövedelmek után összesen 120,7 milliárd forint adókötelezettség keletkezett, mely 15,9 milliárd forinttal, azaz 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ebből az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó 11,5 milliárd forinttal, az elkülönülten adózó jövedelmek adója 4,4 milliárd forinttal csökkent. 12