Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai

Átírás

1 Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, szeptember 13.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői... 2 I.1. A bevallások számának alakulása... 2 I.2. Bevételek alakulása... 2 I.3. A költségek alakulása... 3 I.4. Adózás előtti eredmény összetevői... 4 I.5. A jövedelem(nyereség) minimum érvényesülése, adózás előtti eredményt módosító tényezők, adókedvezmények... 5 I.6. Társasági adó alakulása... 5 I.7. Speciális célú vállalatok néhány jellemzője... 6 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői... 6 II.1. A bevallói létszám alakulása... 6 II.2. Az összevont jövedelmek és összevont adóalap alakulása... 7 II.3. A kedvezmény jellegű tételek jellemzői... 8 II.4. Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség sávos bontásban II.5. A külön adózó jövedelmek alakulása II.6. Összes adókötelezettség alakulása II.7. Top jövedelmek jellegzetessége II.8. A jövedelmek területi jellemzői II.9. A bevallással egyidejűleg keletkező adó részletekben történő megfizetése III. Az egyéni vállalkozók évi adózásának főbb jellemzői IV. EVA bevallást benyújtó adózók főbb jellemzői évben IV.1. Létszámhelyzet IV.2. Az adóalanyok összetétele IV.3. A gazdasági teljesítmények főbb jellemzői IV.4. Adókötelezettségek

3 I. A társasági adó bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői Tájékoztatónk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, naptári éves, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások által a társasági bevallásokban feltüntetett adatok felhasználásával kívánja bemutatni ezen adózói kör gazdasági teljesítményét. I.1. A bevallások számának alakulása A adóévről benyújtott társasági adóbevallásokból összeállított Gyorsjelentés kiadványban darab kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózó feldolgozott bevallásának adatait összegeztük. Az előző évhez hasonlóan külön kerültek megjelenítésre az alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintett, úgynevezett speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV-k), annak érdekében, hogy egyes kiugró összegű mérlegtételeik ne torzítsák a nemzetgazdasági szintű értékeket. Természetesen a tájékoztatóban külön kiemelve erre az adózói körre is fordítunk figyelmet. Mivel azonban ezen adózók állománya az évek folyamán folyamatosan változik (attól függően, hogy megfelelnek-e az SCV-re vonatkozó kritériumoknak), így egyes mutatók tekintetében a tárgy és bázisévi értékek összehasonlíthatóságát befolyásolhatják. A évi társasági adó bevallás összesítésében szereplő vállalkozások száma valamelyest elmaradt a 2011-es állományétól ( ). Gazdálkodási nagyság szerint továbbra is meghatározó (89%) a mikrovállalkozások aránya, mely az előző évhez viszonyítva 0,4 százalékponttal csökkent. A kis és középvállalkozások súlya nem változott (5,9%, illetve 1,1%), míg az egyéb (kkv. tv. alá nem tartozó) vállalkozások részesedése 3,6%-ról 4%-ra nőtt. I.2. Bevételek alakulása 2012-ben 313,1 ezer adózó tüntetett fel árbevételt a bevallásában, ami valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az export árbevételt is realizáló cégek száma 0,8 ezres bővüléssel 32,2 ezer vállalkozásra emelkedett. A vállalkozások nettó árbevétele 1,1%-os csökkenést követően ,5 Mrd Ft volt. Mind összegét és súlyát tekintve is visszaszorult a belföldi értékesítés. Értéke 2%-kal ,3 Mrd Ft-ra csökkent, amivel a nettó árbevétel 69,2%-át tette ki. Az export éves viszonylatban 0,8%-os bővülést mutatott, így aránya az árbevételen belül 0,5 százalékponttal 30,8%-ra nőtt. Az export bevételek ágazati szempontból rendkívül koncentráltak, a feldolgozóiparhoz köthető az értékesítés több mint kétharmada. 2

4 Az aktivált saját teljesítmények értéke 23,5%-kal, 446,6 Mrd Ft-ra csökkent ben. Az összes üzemi bevételnek így csak 0,6%-át adja. Az egyéb bevételek összege 3,7%-kal 4 711,1 Mrd Ft-ra nőtt, ezzel az üzemi bevételek 6,2%-át teszik ki. A pénzügyi, biztosítási tevékenység ezen bevételi forma több mint negyedéért felelős, 26,4% a súlya nemzetgazdasági szinten. A belföldi értékesítés valamennyi vállalatméret esetében csökkent. Az export értékesítés a közepes és a mikrovállalkozások (náluk azonban ezen bevételi forma súlya rendkívül alacsony) esetében nőtt 10,6%-kal, illetve 2,4%-kal. A teljes nettó árbevétel mindössze a középvállalkozásoknál mutatott növekedést 1,7%-kal. A legnagyobb visszaesést pedig a mikrovállalkozások produkálták 2,4%-kal. Az egyéb (jellemzően nagyvállalkozások) vállalkozások az árbevételek több mint felét (53,9%), az exportbevételek pedig csaknem háromnegyedét (73,7%-át) adják. Az árbevétel és a vállalatméretet kapcsolatát vizsgálva elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével jellemzően emelkedik a határon túli értékesítés aránya. Míg a mikrovállalkozásoknál a külföldi értékesítés aránya csupán 7,9%, addig a kisvállalkozásoknál már meghaladja a 13,4%-ot, a közép- és nagyvállalkozásoknál pedig 29,1 és 42,1%-ot képvisel. I.3. A költségek alakulása A társas vállalkozások a bevallások adatai szerint 2012-ben ,3 Mrd Ft összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat. Ez 1,5%-kal kevesebb, mint a megelőző üzleti évben. A csökkenés valamelyest nagyobb, mint az üzemi bevételeknél. A ráfordítások összegének háromnegyede anyagjellegű, összegszerűen ,1 milliárd forint. Ebben a költségnemben 1,2% volt a csökkenés, ami elmaradt az összes költség és ráfordítás dinamikájától. Ezen belül a legnagyobb részarányt továbbra is az eladott áruk beszerzési értéke képviseli (43,3%) bár összege 1,2%-kal mérséklődött. Az anyagköltségek a 2011-es szinthez képest 0,5%-kal nőttek, részesedésük így 32,3%-ra emelkedett. A közvetített és az igénybevett szolgáltatások összege csökkent. Előbbi 7,7%-kal, míg utóbbi 2,6%-kal, 209 Mrd Ft-tal. Az egyéb szolgáltatások összege ugyanakkor jelentősen, 12,8%-kal megugrott A személyi jellegű ráfordítások összege 2012-ben 3%-kal növekedett. A 7 273,1 Mrd Ft több mint kétharmadát (69,7%-át) a bérköltség tette ki, mely éves alapon 6%-kal emelkedett. Ez a növekedés az az infláció mértékét is meghaladta. Az elszámolt járulékok összege a személyi jellegű ráfordításoknál jóval kisebb mértékben, mindössze 0,7%-kal nőtt, ami azt mutatja, hogy 2012-ben a foglalkoztatáshoz 3

5 kapcsolódó járulékterheknek a vállalkozások versenyképessége szempontjából kedvező csökkenése következett be. Így arányuk a személyi jellegű ráfordításokon belül 20% alá szorult. A személyi jellegű egyéb kifizetések a másik két költségnemmel ellentétben jelentősen, 10,2%-kal csökkentek. Az egyéb ráfordítások értéke 6,9%-os visszaesést követően 7 554,8 milliárd forintot tett ki, ami az összes költség 10,4%-a. Ennek 34,6%-a a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez kötődik, itt ezen költségnem részesedése 59,4% az összes ráfordításból. Az értékcsökkenés aránya az összes üzemi ráfordításon belül mindössze 3,6%, összege 2 600,4 Mrd Ft. I.4. Adózás előtti eredmény összetevői évben a társas vállalkozásoknál 5 379,2 Mrd Ft üzemi nyereség és 2 116,4 Mrd Ft üzemi veszteség keletkezett. Ezek egyenlegeként 3 262,8 Mrd Ft üzemi eredmény képződött, ami 10%-kal több, mint az előző évben. Ez tükrözi a bevételek és költségek korábbiakban kifejtett változásainak hatását. A pénzügyi, biztosítási tevékenység adatait figyelmen kívül hagyva ahol ez az eredmény összetevő a bázisévi kétszeresére nőtt 3,5%-os csökkenés mutatható ki. A pénzügyi műveletek eredménye 2011-hez hasonlóan negatív volt. A évi 486,8 Mrd Ft veszteség azonban lényegesen kevesebb, megközelítőleg fele az egy évvel korábbinak, ami annak köszönhető, hogy a pénzügyi műveletek bevételeiben nagyobb növekedés következett be, mint a ráfordításoknál. A pénzügyi szektorban azonban, mely 2011-ben is veszteséges volt, a negatívum több, mint hatszorosára - 657,5 Mrd Ft-ra nőtt. Az ágazat nélkül számolva a pénzügyi eredmény nemzetgazdasági szinten számolva pozitív lett volna. A rendkívüli eredmény 2012-ben 30,1%-kal 129,5 Mrd Ft-ra csökkent. A rendkívüli bevételek 1 154,8 Mrd Ft-os összegével szemben 1 025,4 Mrd Ft rendkívüli ráfordítás állt. Ezek a évi értékeknél 58,5, illetve 88,7%-kal magasabbak. A fentiek hatására az adózás előtti eredmény jelentősen, 31%-kal, 688,6 Mrd Fttal nőtt, 2 906,4 Mrd Ft-ra. Az adózás előtti nyereség összege ugyan kis mértékben, 7,4%-kal csökkent, de a veszteség ennél nagyobb mértékben, harmadával esett vissza évben több a nyereséges és kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás. Összesen cég adott számot adózás előtti nyereségről, ami darabbal több, mint 2011-ben. A veszteséges vállalkozások száma vel kevesebb, mint a bázisévben, összesen darab. A nulla eredményt elérő vállalkozások száma 15,8%-kal maradt el a bázistól, en voltak. 4

6 A mikro- és az egyéb vállalkozások adózás előtti eredménye valamelyest csökkent (3,6, illetve 7,2%-kal). A kisvállalkozásoké ugyanakkor 2,5 szeresére a középvállalkozásoké pedig 3,9 szeresére ugrott. I.5. A jövedelem(nyereség) minimum érvényesülése, adózás előtti eredményt módosító tényezők, adókedvezmények 2012-ben 62,1 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket (pl. alapítványok, társadalmi szervezetek), 195,8 ezer vállalkozás esetében pedig az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap elérte a jövedelem-(nyereség-) minimumot, így az adóalap meghatározása az általános szabályok szerint történt. Az adózók 34,5%-a (138,1 ezer társas vállalkozás) döntött úgy, hogy nem tesz az Art. 91/A. bekezdése szerinti nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Az így megállapított adó 6,5 Mrd Ft-ot tett ki, ami gyakorlatilag megegyezik a bázisévivel. 3,8 ezer adózó nem választotta adóalapként a jövedelem-(nyereség-) minimumot, és vállalta a bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltését. Az ő esetükben 3,6 Mrd Ft a fizetendő adó, ami 2,2 Mrd Ft-tal haladja meg a évi adatot. I.6. Társasági adó alakulása A társas vállalkozások a üzleti évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 3 035,5 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 1,3%-kal maradt el a bázisévi értéktől. A pozitív adóalap után számított adó 4,3%-kal magasabb, összesen 414,2 Mrd Ft-ot tett ki. A számított adót 95,4 Mrd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó. Az igénybe vett adókedvezmények összege 34,1%-kal maradt el a évitől. Ennek oka elsősorban a beruházási adókedvezmények megszűnése volt, melyet 2011-ben még 70,7 Mrd Ft értékben tüntették fel az adózók bevallásaikban. A látványcsapatsportok támogatásának kedvezménye rendkívül népszerűnek bizonyult, a évi összeg csaknem dupláját vették igénybe az adózók. Az előadó-művészeti szervezetek támogatása és a fejlesztési kedvezmények összege ugyancsak jelentősen nőtt, előbbi a bázisévi érték kétharmadával, utóbbi harmadával. A KKV-k által felhasznált kedvezmények nagysága az 1,4 szeresére nőtt, az egyéb vállalkozásoké harmadával csökkent. A teljes összeg 70%-át az egyéb vállalkozások vették igénybe, a KKV-k részesedése azonban így is jelentősen, több, mint kétszeresére nőtt, 14,3%-ról 30%-ra. Az igénybevett kedvezmények alakulását befolyásolja a társas cégek eredményessége, mivel csak a számított adókötelezettségük terhére történhet a kedvezmények elszámolása. 5

7 2012. adóévben 288,2 ezer kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál 318,8 Mrd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Annak ellenére, hogy a pozitív adóalap a bázishoz képest 1,3%-kal elmaradt, a tényleges kötelezettség esetében a évi bevallásokban lévő összeghez képest mégis 9,8%-os a növekedés. Ez az adókedvezmények fentiekben már bemutatott csökkenésére vezethető vissza. A bevallással egyidejűleg fizetendő adó 27 Mrd Ft-ról 23,6 Mrd Ft-ra változott, a visszaigényelhető összeg 126,5 Mrd Ft-ról 119,5 Mrd Ft-ra.. A visszaigényelhető adó kiutalása továbbra sem automatikus, hanem a vállalkozások egyedi döntéseitől függ, hogy mely hónapban és milyen összegben igénylik a rendelkezésükre álló összeget, illetve dönthetnek úgy, hogy későbbi kötelezettségeikre fordítják és nem igénylik vissza. I.7. Speciális célú vállalatok néhány jellemzője A évhez hasonlóan a bevallások statisztikai célú összesítésekor külön kerültek megjelenítésre a speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek. E vállalkozások adózás előtti eredménye elsősorban pénzügyi műveletek révén keletkezett A pozitív adóalap után fizetendő adó mindössze 2,9 milliárd forint volt évben, ami a teljes adózói kör társasági adó kötelezettségének csupán töredéke. A speciális célú vállalkozások mérlegének összetétele a tevékenységük jellegéből adódóan az aktíváknál a befektetett pénzügyi eszközök, a források esetében a tőketartalék a meghatározó túlsúlyát mutatja. Amennyiben az SCV-k nem külön kerülnének megjelenítésre jelentősen torzítanák az egyes mérlegtételeket. Ők adnák a mérlegfőösszeg több mint ötödét, a befektetett pénzügyi eszközök 43,5%-át, a jegyzett tőke 27,8%-át, a külföldi tőke 45,5-át, a tőketartaléknak pedig 59%-át. II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői II.1. A bevallói létszám alakulása évről az előző évinél 31,4 ezer darabbal kevesebb, összesen 4 463,8 ezer db magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás, adónyilatkozat és munkáltatói elszámolás került feldolgozásra ban is a magánszemélyek több mint háromnegyede az önbevallást választotta, bár a 78%-os arányuk 2 százalékponttal elmarad a tavalyitól. Teljes adattartalommal készített 1253-as bevallást ugyan 68,3 ezerrel több magánszemély nyújtott be, a csökkentett adattartalmú 1253M nyomtatványok száma viszont 201,3 ezer darabbal 6

8 kevesebb a bázisévinél. Az első ízben a 2011-es adóévre vonatkozóan választható adónyilatkozat lehetőségével kétszer annyian éltek mint tavaly. Az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített adóbevallást 57 ezer fővel többen választották, mint előző évben, melynek következtében a 288,5 ezer db 1253E jelű bevallás már az összes bevallás 6,5 %-át tette ki. Ez az arány az előző évben 5,2% volt. A darabszám növekedésében vélhetően szerepet játszott az egyszerűsített bevallással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsödése is, vagyis, hogy ettől az évtől kezdődően az adózók a nyilatkozatuk alapján elkészített adóhatósági bevallás ajánlatot nem voltak kötelesek visszaküldeni abban az esetben, ha annak tartalmával egyetértettek, így az ajánlat egyben az adózó bevallásának is minősült. 29,9 ezer darabbal, 703,7 ezer főre nőtt a munkáltatón keresztül elszámolók száma is, mellyel az összes bevalláson belüli súlyarányuk 15%-ról 15,8%-ra emelkedett. II.2. Az összevont jövedelmek és összevont adóalap alakulása A 2012-es adóévben az adóalanyok 8.427,4 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak be, ami 392,9 milliárd Ft-tal haladja meg a évi volument (a növekedés 4,9 %-os). Az összevont jövedelmeken belül hagyományosan a legmeghatározóbb csoportot képviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, tovább növelve súlyukat, már az összevont jövedelem 95,6%-át alkották. Ez elsősorban a munkaviszonyból származó bérjövedelmek 5,9%-os emelkedésének köszönhető, mely következtében elmondható, hogy az összes összevonás alá eső jövedelem 91%-a munkabérből származott. A munkabérrel rendelkezők létszáma a két év viszonylatában 0,9%-kal csökkent, ugyanakkor a bérjövedelem egy főre jutó átlaga 6,9%-kal növekedett ben ezer fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege éves szinten ezer Ft/fő, míg havi szinten 170 ezer Ft/fő volt. A kapott álláskeresési járadék, táppénz, stb. összegeket magába foglaló más bérjövedelmet kimutató személyek száma 157 ezer fővel csökkent, és az évi 225 ezer Ft/főt kitevő fajlagos összegek is mintegy 13 ezer Ft-tal elmaradnak a tavalyitól, melynek hatásaként a jövedelem 118,6 milliárd Ft-os volumene az előző évi háromnegyedét sem éri el. Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmet (mely jellemzően a társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködésre tekintettel, és gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, országgyűlési képviselőként kapott jövedelmeket foglalja magába) is mintegy 10 ezer fővel kevesebb magánszemély mutatott ki bevallásában, ugyanakkor az egy főre jutó jövedelmek 6,8%-kal emelkedésének hatásaként a képződött 219,6 milliárd Ft-nyi jövedelemtömeg 2%-kal haladja meg az előző évit. 7

9 Az önálló tevékenységből származó jövedelmek az összevont jövedelmek bővülésétől elmaradó ütemben, 3,2 %-kal emelkedtek, de 319,2 milliárd Ft-os összegükkel az összes összevont jövedelmen belüli részarányuk lényegében azonos maradt. Csökkent mind a vállalkozói kivétet, mint az átalányadózás szerint megállapított jövedelmet kimutató egyéni vállalkozók száma, ugyanakkor az egy főre jutó összegek emelkedése miatt a fenti jogcímeken képződött 123,4 milliárd Ft 3,5 %- kal haladja meg az előző évit. Emelkedett ugyanakkor a mezőgazdasági őstermelők száma, és a fejenként realizált jövedelem is, mely következtében az őstermelésből származó jövedelem és átalányadózás szerint megállapított jövedelem együttes összege már az előző évi 12,7 milliárd Ft-tal szemben 19,9 milliárd Ft-tal növelte az összevont jövedelmeket. Az egyéb, különböző jogcímeken keletkezett jövedelmek (pld. ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, stb.) bevallására szolgáló gyűjtőkategória, a más önálló tevékenységből származó jövedelem esetében is 416 ezer főről 381 ezer főre esett vissza a sort kitöltők száma, ugyanakkor a fajlagos összegek 8,4%-os emelkedésének köszönhetően az összesen keletkezett 176 milliárd Ft-os összeg mindössze 1,4 milliárd Ft-tal marad el a bázistól. Az egyéb jövedelmek nagyságrendje 3,2%-kal csökkent, mellyel az összevont jövedelmen belüli szerepe a tavalyi nagy visszaesés után még tovább mérséklődött ben 3,3 ezer fő szerepeltetett összevont jövedelmein belül valamilyen külföldről származó jövedelmet, mely létszám az előző évi háromnegyedét sem éri el. A fajlagos összegek 8,3%-os növekedése némileg ellensúlyozta a csökkenést, de így is a külföldről származó jövedelmek 11,9 milliárd Ft-os összege 3,4 milliárd Ft-tal marad el az előző évitől. A tavalyinál 13 ezer fővel több, összesen 152 ezer magánszemély adott számot egyéb jövedelemről, az egy főre jutó összegek azonban ez esetben 4%-kal a bázis alatt maradtak. Összességében ezen a jogcímen 36,2 milliárd Ft keletkezett, mely a tavalyit 1,8 milliárd Ft-tal haladja meg ben változott az összevont adóalap meghatározása. Míg 2011-ben az összevont jövedelmek és az arra számított 27%-os adóalap-kiegészítés összegeként adódott, addig 2012-ben csupán a jövedelmek évi Ft feletti részére kellett változatlan mértékkel - az adóalap-kiegészítést alkalmazni. E szabály szerint 2012-ben a keletkezett összevont jövedelem tömeg 27,7%-a, 2.334,9 milliárd Ft esett az érintett jövedelemsáv fölé, így a bruttósítás hatásaként 630,4 milliárd Ft jövedelem növekmény, és összesen 9.057,8 milliárd Ft összevont adóalap keletkezett. Ez az érték 11,2%-kal alacsonyabb az előző évinél. II.3. A kedvezmény jellegű tételek jellemzői A 2011-es adóévtől átformált, és jelentős mértékben kibővített családi kedvezmény szabályozásában 2012-ben lényegi változás nem történt. A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély egy és két kedvezményezett eltartott esetén jogosultsági hónaponként és eltartottanként havi Ft-ot, míg 3 és minden további eltartott 8

10 esetén jogosultsági hónaponként és eltartottanként havi Ft-ot vonhatott le adóalapjából. Családi kedvezmény címén 2012-ben összesen 1.105,3 ezer fő, azaz a személyi jövedelemadó bevallást benyújtó magánszemélyek 24,8%-a tudta csökkenteni adóalapját. Ez a szám 2011-ben mintegy 88 ezerrel, az arány pedig 2,1 százalékponttal alacsonyabb volt. Az átlagosan igénybe vett kedvezmény azonban ezer Ft/főről ezer Ft/főre csökkent. Összességében a magánszemélyek családi kedvezmény címén a tavalyinál 24,9 milliárd Ft-tal nagyobb összegben, 1.151,1 milliárd Ft-tal tudták adóalapjukat csökkenteni. Így ez a 16%-os adómértékkel számítva 184,2 milliárd Ft olyan adókedvezményt jelent, ami a gyermekvállalás elismert költségeként a családoknál maradt. Megjegyezzük, hogy ez a ténylegesen érvényesített kedvezményt jelenti, vagyis azt az összeget, melyre a jogszabályi feltételek teljesülése mellett az adózó jövedelme fedezetet nyújtott ben összesen 19,9 milliárd Ft értékben számoltak el a bevalló személyek hagyományos, összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket, ami 361 milliárd Ft-tal elmarad a bázis esztendő hasonló adatától. Míg 2011-ben mintegy 3,5 millió magánszemély élt valamilyen adót csökkentő kedvezménnyel, addig ez a létszám 2012-ben alig haladta meg a 0,5 milliót. A kedvezmények tekintetében a leglényegesebb változás, hogy 2012-ben már adócsökkentésként nem jelent meg a 2011-ben 360,4 milliárd Ft-os nagyságrendet képviselő adójóváírás ben adójóváírás címén az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-ával, maximum havi Ft-tal volt csökkenthető a számított adó abban az esetben, ha az éves összes bevallott jövedelem a ezer Ft-ot nem haladta meg. E jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem esetében, egészen ezer Ft-os jövedelemig pedig csökkentett összegű adójóváírás alkalmazását tette lehetővé a jogszabály. Kedvezményjellegű tételek alakulása ben Kedvezménytípusok év év Változás 2012/2011 milliárd Ft ezer fő milliárd Ft ezer fő milliárd Ft ezer fő Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények: 1 126, , Összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény 1 126, , , ,3 24,9 88,2 Államadósság Elleni Alapba történő befizetés kedvezménye 0,31 0,4 0,03 0,1-0,3-0,3 Összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételek: 380, ,9 19,9 553,7-361, ,2 Adójóváírás 360, ,1 0,0 0,0-360, ,1 Külföldön megfizetett adó beszámítása 2,4 3,3 1,6 2,3-0,8-1,0 Lakáscélú hitel kedvezménye 3,9 37,5 3,1 30,3-0,8-7,1 A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg 3,1 71,8 4,7 87,9 1,5 16,1 Tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezménye 0,1 2,0 0,1 1,4 0,0-0,6 Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény 0,6 9,2 0,7 11,1 0,1 1,9 Önkéntes pénztárakba történő befiz. kedvezménye 6,9 424,0 7,0 417,7 0,1-6,4 Nyugdíjelőtakarékossági szla kedvezménye 2,7 33,6 2,7 33,2 0,0-0,3 Magánnyugdíjp. által önk. nyp-ba átutalt kifizetés kedvezménye 0,7 13,0 0,02 3,0-0,7-10,1 9

11 A január 1-jével átmeneti szabály beiktatásával megszüntetett lakáscélú hitel kedvezménye tovább szűkült, ilyen jogcímen 0,8 milliárd Ft-tal kevesebb kedvezmény szerepelt a bevallásokban. A külföldön megfizetett adó levonása miatti számított adót csökkentő tétel hasonló összeggel maradt el az előző évitől, mely egyenes következménye az összevonás alá eső jövedelmeknél már jelzett, külföldről származó jövedelmek visszaesésének. 16 ezerrel többen csökkentették adóalapjukat súlyos fogyatékosság címén, és esetükben, elsősorban a kedvezmény számítás alapját képező minimálbér markáns növekedése miatt, a fajlagos összegek is mintegy ötödével emelkedtek. Ezen a jogcímen így a tavalyinál 1,5 milliárd Ft-tal több, összesen 4,7 milliárd Ft kedvezmény keletkezett. 424 ezer főről 417,7 ezerre csökkent az önkéntes pénztárakba történő befizetések után rendelkezők száma, de a pénztári számlák javára történő átutalások összege 6,9 milliárd Ft-ról 7 milliárd Ft-ra emelkedett. Nyugdíjelőtakarékossági számlára történő befizetés kedvezményét 33,2 ezer fő 2,7 milliárd Ft-ban érvényesített, mely számok nagyságrendileg azonosak az előző évivel. Az előző évben 0,7 milliárd Ft-os kedvezmény növekedést eredményezett, hogy a kilépő pénztártag 20%-os kedvezményt tudott érvényesíteni azon összegek után, melyet a magánnyugdíjpénztártól önkéntes pénztárba utaltatott. Ennek nagyságrendje 2012-ben már elenyésző volt, így összességében az önkéntes pénztári rendelkezések 10,3 milliárd Ft-ról 9,7 milliárd Ft-ra csökkentek le. II.4. Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség sávos bontásban Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 33,7 %-a, ezer adózó vallott be. Náluk az összes adókötelezettségnek 8,2%-a keletkezett, szemben az előző évi 3,2 %-kal. Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők jelentős része olyan adóalany, aki munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (más bérjövedelem, vállalkozói kivét, stb.) szerzett, illetve nem egész évben volt munkaviszonya. A kapott munkabér nagysága szerint sávba rendezve az adózókat, összesen ezer fő szerzett minimálbér vagy ez alatti munkaviszonyból származó bérjövedelmet. Ez a szám előző évben ezer volt. A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1 millió 341 ezer fő, az adózók 30 %-a számolt el, mely arány 5,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. 17,3%-ról 20,8%-ra nőtt viszont ennek a körnek az összes adókötelezettségből történő részesedése. 10

12 A 2 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet az összes bevalló 15,6%-a, 697 ezer fő számolt el, részesedésük az összes adókötelezettségből 18,3% volt. (2011-ben 584 ezer adózó tartozott ide, az adóhoz való 17,4%-os hozzájárulás mellett). A 2011-es évinél mintegy 31 ezer fővel több, 518 ezer adózó ért el 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet. Ők az összes adózó 11,6 %-át képviselik (a tavalyi 10,8%-kal szemben), az összes adóból történő részesedésük pedig 5,7 százalékpontos csökkenéssel 25,9%-ot tett ki. 6 millió Ft feletti éves jövedelmet a bázis időszakinál 8 ezerrel több, összesen 171 ezer adózó, az összes adózó 3,8 %-a realizált. És bár ebben a sávban csapódott le az összes adókötelezettség 26,1%-a, az arány 3,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Összességében a sávos adatokból is látható, hogy a magas jövedelem dinamikának köszönhetően 2012-ben az adózók létszámmegoszlása kis mértékben eltolódott a magasabb jövedelemsávok irányába. 197 ezerről 235 ezerre nőtt azon adózók száma, akik összevont jövedelmet egyáltalán nem szerepeltettek a bevallásukban. Adóalap-kiegészítéssel az adózók 22,8%-a, ezer fő volt érintett, vagyis ez az az adózói létszám, mely bevallásában Ft feletti összevont jövedelmet mutatott ki. Az adójóváírás megszűnésének következtében 2012-ben 763 ezer főről főre nőtt azon adóalanyok száma, kik nem éltek egyetlen kedvezmény (az önkéntes pénztári kedvezményeket is beleértve) igénybevételének lehetőségével sem. II.5. A külön adózó jövedelmek alakulása A évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a évihez képest 4,3%- kal, 551,7 milliárd Ft-ról 575,6 milliárd Ft-ra emelkedett. A forrásadós jövedelmeket érintően a két év viszonylatában érdemi szabályváltozás nem történt. A forrásadós jövedelmeken belül legnagyobb súllyal rendelkező osztalék jövedelmek átlagot meghaladó ütemben, 5,8%-kal emelkedtek, melynek hatásaként 2012-ben már a forrásadós jövedelmek 70%-a, 403 milliárd Ft keletkezett ezen ajogcímen. Az osztalékok utáni adó 3,5 milliárd Ft-os növekménnyel 63,8 milliárd Ft-ot tett ki 2012-ben. A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók osztalékalapja 10,8 milliárd Ft-tal, a vállalkozói és osztalékadó együttes összege pedig 2,8 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. 11

13 A kamatból származó jövedelmek 16,7%-kal emelkedtek, de a képződött 3 milliárd Ft-os jövedelem még így is csak a forrásadós jövedelmek alig 0,5%-át képviselte. A tőzsdei ügyletek jövedelme az előző évi jelentős visszaesés után ugyan növekedésnek indult, de az átlag alatti, 1,9%-os dinamika következtében részesedése tovább, 3,4%- ról 3,3%-ra csökkent. A külön adózó jövedelmek minden egyéb jogcíme csökkent, többek között ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából 0,7 milliárd Ft-tal kevesebb, árfolyamnyereségből 1,9 milliárd Ft-tal kevesebb, tartós befektetésből pedig 2,9 milliárd Ft-tal kevesebb jövedelemről adtak számot a magánszemélyek, mint előző évben. A bevallások tanúsága szerint a 2012-es adóévben külföldről az összes külön adózó jövedelem 3,6%-a származott, mely arány a tavalyival azonos ben a magánszemélyhez kötött forrásadó 4,8 milliárd Ft-tal meghaladva az előző évit, 100,9 milliárd Ft-ban realizálódott. II.6. Összes adókötelezettség alakulása A adóévben az előző évinél 657 ezerrel több, összesen ezer adózónak keletkezett adófizetési kötelezettsége, mely az előző évi 74,4% helyett az összes bevalló 89,6%-át jelenti. Csökkent azonban az adókötelezettek által átlagosan fizetendő adó összege. Míg 2011-ben az adózók átlagosan 357 ezer Ft-tal járultak hozzá az adóbevételekhez, addig 2012-ben csak 337 ezer Ft fizetési kötelezettségük keletkezett. II.7. Top jövedelmek jellegzetessége A évben realizált legnagyobb összevont jövedelem 760 millió Ft-ot tett ki, ami 191 millió Ft-tal alacsonyabb az előző évinél. Ez mindkét évben teljes összegben munkaviszonyból származó bérjövedelemből származott. A szóban forgó adózó családi kedvezményt nem érvényesített, és összesen 154 millió Ft adókötelezettség terhelte, mellyel a legtöbb adót fizetők rangsorában a 17. helyre került. Az osztalék jövedelmek meghatározó szerepét jelzi, hogy évben is ebből keletkezett a legnagyobb forrásadós jövedelem, bár az az 5 milliárd Ft-os értékével alig több, mint kétharmada a 2011-ben kimutatott TOP 1-es 7,2 milliárd Ft-os jövedelemnek. 794 millió Ft-os összeggel az említett adózó volt a év legnagyobb adófizetője is. (Osztaléka mellett 3,6 millió Ft összevonásra kerülő jövedelmet mutatott ki.) Az összevont és forrásadós jövedelmeket együttesen figyelembe véve is a legnagyobb forrásadós jövedelmet szerző adózó áll az élen. A legnagyobb összevont jövedelemmel rendelkező magánszemély az összes jövedelem rangsorában 12

14 csak a 25. helyre került. Emellett a forrásadós jövedelmek kiugró nagyságrendjét jelzi az is, hogy az összes fizetendő adó rangsorában az első 16 helyezett kötelezettsége forrásadóból keletkezett. Az első száz legmagasabb jövedelmet kimutató magánszemély összesen 73,2 milliárd Ft jövedelmet vallott, mely 90,2%-a elkülönülten adózó jövedelem, és ezen belül is 67% osztalék volt. II.8. A jövedelmek területi jellemzői Amennyiben az országos szinten elért összevont jövedelem területi megoszlását nézzük, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,4 %-a, milliárd Ft. És bár az összes többi megye részesedése az összevont adóalapból továbbra is mindenhol 6% alatti, a két kiemelkedő terület együttes teljesítménye kicsit csökkent az előző évi 36,1%-hoz képest. Az összes fizetendő személyi jövedelemadót tekintve is visszaesett a két kiemelkedő terület aránya, de még így is itt keletkezett az összes fizetendő adó 37,7%- a, 512 milliárd forint. (Előző évben az arány 40,9% volt) Az egyes régiókban illetékességgel rendelkező magánszemélyek által havonta realizált összevont jövedelem átlagos összege továbbra is Budapesten a legmagasabb ( Ft/fő/hó), és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a legalacsonyabb ( Ft/fő/hó), de a különbség a két régió között 95,9 ezer Ft-ról 92,1 ezer Ft-ra csökkent. Míg a fővárosban elért 3,3%-os növekmény elmaradt az országosan teljesülő 6,6%-os dinamikától, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 9,2%-os, és az összes többi alacsonyabb jövedelmű megyében is 7% feletti fajlagos jövedelem növekmény volt tapasztalható. II.9. A bevallással egyidejűleg keletkező adó részletekben történő megfizetése A 2012-es adóévtől kezdődően a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély bevallásában a korábbi évektől eltérően 100 ezer Ft helyett 150 ezer Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esetében nyilatkozhatott, hogy azt pótlékmentes részletfizetés keretében teljesíti, melynek futamideje is 4 hónapról 6 hónapra nőtt ben 36 ezer fő élt-e lehetőséggel, kiknél átlagosan 41,8 ezer Ft fizetendő adó keletkezett. Az előző évben még nem létező 5 havi futamidőt 1,3 ezer fő, míg a 6 havi futamidőt 26,9 ezer fő választotta. 13

15 III. Az egyéni vállalkozók évi adózásának főbb jellemzői A es adóévet érintően mintegy 251 ezer személyi jövedelemadó tv. szerint adózó egyéni vállalkozói bevallás került feldolgozásra, ami 13 és félezerrel, mintegy 5,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A választott elszámolási mód szerinti megoszlás ezúttal sem változott. A bevallók 91,2 százalékát továbbra is a 229,3 ezer fő tételes költségelszámoló, 8,8 százalékát pedig a 22,2 ezer átalányadózó teszi ki. A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók évi bevételi teljesítménye 1 811,4 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt évi teljesítménnyel szinte azonos (a évi bevételi teljesítmény 1 818,2 milliárd forint volt). A bevételek és a létszám változása együttesen pozitív irányba hatott a fajlagos bevételekre, melynek növekménye meghaladja az 5 százalékot évben egy fő egyéni vállalkozó 7,5 millió forintos, rá egy évre 7,9 millió forintot meghaladó árbevételt realizált. A realizált bevételek sávos bontását tekintve az egyéni vállalkozók 78,8 százaléka a 6 millió Ft alatti bevételi sávban helyezkedett el, de az összes bevételnek csak a 16,1 százalékát realizálta. Erősödött viszont a legnagyobb gazdasági erejű, jobban pozícionált egyéni vállalkozói réteg. 30 millió Ft feletti árbevételt alig 11,4 ezer adózó ért el (5,0%). Ez a csekély számú vállalkozói kör szerezte meg viszont a bevételek mintegy 57 százalékát. Sok vonatkozásban ők az igazán meghatározók. Fajlagos bevételeik évben 90,9 millió forintot tett ki, ami közel 57-szerese az alsó sáv 1,6 millió forintos átlagának. A évi bevételi teljesítmények alakulása azt mutatja, hogy a 15 millió forint alatti árbevételt realizáló, kevésbé tehetősnek tekinthető egyéni vállalkozói réteg törékenysége, sérülékenysége fokozódott. Ez a megállapítás a vizsgált kör valamivel több, mint 90 százalékát érinti. Az egyéni vállalkozók összesen 1 753,5 milliárd forint költséget számoltak el, ami a bázis időszakhoz képest 1,1 százalékkal kevesebb. A bevételi teljesítmény jelzett változatlanságával egybevetve a mutató alakulása kedvezőtlennek tekinthető. A negatív előjelű differencia ez esetben azt mutatja, hogy a bevételek konstans volta mellett az egyéni vállalkozók mérsékelten ugyan, de igyekeztek takarékoskodni a költségeikkel. A nemzetgazdasági szintű költséghányad a bázissal megegyező mértékben tovább javult (-0,7 százalékpont) és 96,8 százalékos szinten állapodott meg. A költségek szerkezete nem változott. A bázisidőszakhoz hasonlóan, ezúttal is, nagyon csekély elmozdulásokat tapasztalhatunk. A ráfordításokon belül - továbbra is - az milliárd forint összegű anyag- és árubeszerzés képviseli a legnagyobb részarányt. Volumene a bázissal közel azonos, a költségeken belüli súlya változatlan (60,3 14

16 százalék). Az árubeszerzés tevékenységek közötti megoszlási arányai évek óta alig változnak. Továbbra is jellemző, hogy a jelzett volumen mintegy 54 százaléka az e téren érintett egyéni vállalkozók negyedét magában foglaló kereskedelemben jelentkezik. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelem pozíciói a vizsgált időszakban kis mértékben módosultak. A vizsgált sokaságban képviselt súlyukhoz képest a nyereséges vállalkozások mérséklődése - a teljes kieső létszámon belül - az egyik legkedvezőtlenebb arányú (73 százalék). A kieső veszteségesek ezzel szemben csak alig több mint egytizednyi részt képviselnek (10,8 százalék). Folytatódott a nullajövedelműek erőteljes visszaesése. (Ez a 9 százalék alatti részarányt képviselő réteg 16 százalékos súllyal vette ki a részét a leépülésből). A szóban forgó vállalkozói réteg csökkenése az utóbbi években (gyakorlatilag a minadó szabály bevezetését követően) állandósult. A évet megelőzően ez a jövedelempozíció tartósan 20 százaléknál magasabb részarányt képviselt. Ehhez képest a most látható, 8 százalékot alig meghaladó súlyarány jelentős visszalépés. A nyereség elért tömege országos szinten a 86,1 milliárd forint közeli szintről 90,1 milliárd forintra, mintegy 4,6 százalékkal nőtt. A változás dinamikája a nyereséges vállalkozók számának ismertetett csökkenését ismerve kedvezőnek értékelhető. A realizált veszteség tömege 49,8 milliárd Ft-ra mérséklődött a bázisévi 53 milliárd Ftról. Ennél a jövedelempozíciónál a létszámcsökkenés részbeni magyarázata lehet a veszteségtömeg azonos irányú mozgásának. A vázolt tények visszatükröződnek az egyes jövedelempozíciók fajlagos mutatóinak alakulásában is. Az egy főre jutó nyereség 611 ezer forintról 687 ezer forintra, 12,4 százalékkal emelkedett. A fajlagos veszteség ugyanakkor 669 ezer forintról 639 ezer forintra csökkent (-4,5%). A változás mindkét esetben kedvező. A jelzett változások az előzőek egyenlegeként megjelenő nemzetgazdasági szintű pozitív eredmény tömegét és annak fajlagos értékét (az országos szinten realizált nyereség és veszteség különbségének, valamint a teljes bevallói létszámnak a hányadosa) is komoly mértékben javították. A bázis esztendőben elért 33,1 milliárd forintos pozitív eredmény 41,1 milliárd forintra emelkedett, a számított 137 ezer forintos fajlagos mutató pedig csaknem harmadával javult (179 ezer forint). A vállalkozói szja kötelezettséget valló réteg közel fővel, arányaiban 2,2 százalékkal lett több. A fizetendő adó összege mintegy 1,1 milliárd forinttal, 13,4 százalékkal nőtt meg. A fajlagos adókötelezettség mindezek hatására 41 ezer forintról 46 ezer forintra bővült (+12,2 százalék). A 9,2 milliárdos adófizetési kötelezettség, ahogy már jeleztük, 1,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A minimumadó fizetés alól mentes kört leszámítva, a kötelezettek ezúttal is teljes létszámban vállalták az elvárt adó megfizetését. 15

17 A bevallásokból nyert számok azt mutatják, hogy a minimumadó szabály a vállalkozói személyi jövedelemadóból ezúttal 850 millió forint közeli többlet kötelezettséget generált. Ez az összes kötelezettségnek 9,2 százaléka. Az egyéni vállalkozók 12,2 százaléka (27,9 ezer fő) nyilatkozott arról, hogy a jövedelem minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia. 45,8 százalék volt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy az ún. hasonlító adóalapjuk eléri a jövedelem minimumot, ezért jövedelem minimum szerinti adózásra nem kötelezettek (105,1 ezer fő). 41 százalékuk bevétele, a nyilatkozatuk szerint nem érte el a jövedelem minimumot, de az új szabályok szerinti számítást (adózást) választották (94 ezer fő). A vizsgált évben is tovább csökkent azok aránya, akiknek bevétele nem érte el a jövedelem minimumot, de az új szabályok szerinti adózás helyett bevallást kiegészítő nyilatkozattételi jogukkal éltek (774 fő; 0,3 százalék). Ezúttal is érdeklődésre tarthat számot a 30 millió forinton felüli sávból kiemelt TOP-100 vállalkozó bevételi teljesítményének néhány fontosabb jellemzője. A listára kerülés alsó határa például 638 millió forintról 608,9 millió forintra mérséklődött. Az csökkenés mértéke 5 százalék. A listavezető továbbra is egy növénytermesztési szolgáltatást végző vállalkozó, akinek éves bevételi teljesítménye 7,8 milliárd forint volt. Esetében a bázishoz mért növekmény 1,2 milliárd forint, dinamikáját tekintve 18 százalék. A vállalkozó produktuma kiugró, mivel az őt követő egyéb gépjármű kereskedő 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb, 5,3 milliárd forintos árbevétellel került a második helyre. A legtehetősebbek stabilizálták pozícióikat. Példa erre az egymilliárd forintos bevételi teljesítményt meghaladó létszám alakulása is. A évi mélyponton 28-an tartoztak ebbe a kategóriába, 8 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A évben viszont az érintett létszám már 33-ra, majd egy évvel később 47-re bővült és a évben 46 fővel zárt. A vizsgált 100 fős minta 1,3 milliárd forintos főátlaga a báziséval azonos. A TOP-100 as listában megjelenő bevételi teljesítmények még erősebben szóródnak, mint korábban. Az első és századik helyen álló vállalkozó közötti különbség csaknem 13 szoros, míg ez a szorzó a bázisidőszakban csak 10 és félszeres volt (A évben nem egészen kilencszeres volt a különbség). IV. EVA bevallást benyújtó adózók főbb jellemzői évben IV.1. Létszámhelyzet A évi evás állományt a megszokottnál intenzívebb csökkenés jellemezte, amit célszerű kissé részletesebben áttekinteni. 16

18 A év végén több mint 88 ezer hétszáz evás szerepelt a nyilvántartásokban, amit a visszamenőleges hatályú törlések adóalannyal apasztottak. A évre történt bejelentkezések eredményeként a nyitó létszám megközelítette a 88 ezer háromszázat. Az intenzív évközi mozgások a vizsgált kört tovább szűkítették. Így alakult ki a év végi, megközelítőleg 71 ezres állomány, ami a bázist megelőző években megszokott 100 ezres nagyságrend közel harmadával kisebb. IV.2. Az adóalanyok összetétele A évben a társas vállalkozások térnyerése kissé lassult, de továbbra jellemző maradt. A statisztikai mutatók már a 64 százalékos részarányt is túllépték. A társas vállalkozások számán belül változatlanul - az együttesen 93 és fél százalékot megközelítő részarányt kitevő korlátolt felelősségű és betéti társaság a leginkább jellemző gazdálkodási forma. Az utóbbiak adják a társas vállalkozások csaknem 70 százalékát. Az összes evás vállalkozás 29,4 százaléka (a társas vállalkozások nem egészen fele) tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a többi ún. bevételi nyilvántartást vezet. Az egyszerűsített vállalkozói adót alkalmazó egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Ezeken a területeken működik az eva alanyok mintegy 46 és fél százaléka, itt realizálódik a bevételi teljesítmények majdnem fele. IV.3. A gazdasági teljesítmények főbb jellemzői Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok összesített árbevétele 386,8 milliárd forint volt, ami 31,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A realizált bevételek egyéni és társas vállalkozások közötti megoszlása a bázisban mért szint közelében maradt (28 : 72 százalék). A teljes evás kört tekintve, a gazdasági teljesítmények fajlagos összege nem egészen 5,8 millió forint volt. Ezen belül az egyéni vállalkozók mintegy 4,5, a társas vállalkozások pedig 6,5 millió forint közeli átlagot értek el. Az evás adóalanyok legnagyobb rétege 2,5 millió forint alatti bevételt realizált. Számuk meghaladja a 30 ezret, ami arányaiban közel 45 százalék. Az ötmillió forintig terjedő két legalacsonyabb sávba tartozik a vizsgált adóalanyi kör mintegy 61,2 százaléka, a 7,5 millió forint alatti alsó háromba pedig 72 százaléka. IV.4. Adókötelezettségek A bevallások tanúsága szerint az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok a évi adókötelezettsége 143,7 milliárd forint volt, ami 15,4 százalékkal kevesebb, mint a bázis időszakban. 17

19 Az első három negyedévben 100,1 milliárd forint összegű adóelőleg befizetésére került sor, amely az éves kötelezettség 69,6 százaléka (a bázis évben 68,4 százaléka). A bevallók 58,6 százaléka ( adózó) a vizsgált év során pontosan fizetett, elszámolásuk nullaszaldós adóalany viszont pontatlansága miatt utólagos rendezésre kényszerült. Ezen belül adózó 4,0 milliárd forint összegű, a évre áthúzódó befizetési kötelezettséget szerepeltettek bevallásaikban. Ugyanakkor adózó 0,3 milliárd forintos visszaigénylési pozícióban zárta az adóévet. Az előzőek egyenlege összességében 3,7 milliárd forint összegű utólagos befizetési kötelezettséget mutat, ami a bázis esztendőnél 19,6 százalékkal kevesebb. Budapest, szeptember 13. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 18