MŰSZAKI-, GAZDASÁGI FOLYAMATOK ELEMZÉSE KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE

Átírás

1 MŰSZAKI-, GAZDASÁGI FOLYAMAOK ELEMZÉSE KERESKEDELMI ÉRÉKESÍÉS ELEMZÉSE A fentek mellett, amelyek már hagyományosnak számítanak, működnek az újabb értékesítés hálózatok: - csomagküldő - multlevel marketng - franchse - és a legújabb, az nternet -es.

2 A kereskedelm csatorna megválasztása az értékesítéshez kapcsolódk. A vállalat teljes áruforgalm folyamat dőrend logkája szernt áll: a) beszerzésből, b) készletezésből és c) értékesítésből. A beszerzés bztosítja az árualapot megfelelő mennységben, mnőségben és választékban. A készletezés csökkent az értékesítés bzonytalanságot, mert a termelés és a beszerzés, ll. a fogyasztás s sokszor lökésszerű, ezért egyben puffer szerepe s van, amely áthdalja a folyamat dőbel eltéréset, de ára van, azaz plusz költséget okoz. Az értékesítést az árualap határozza meg, amt a másk kettő jelentősen befolyásol, de befolyásolható - és befolyásolják s megfelelő marketng tevékenységgel. Egyenletben a három tevékenység között összhangot az áruforgalm mérlegsor teremt meg: Nytókészlet + eszerzés + Egyéb Növekedés = Csökkenés = Értékesítés + Zárókészlet + Egyéb Ny + + EN= É + Z + ECs Árszerkezet A kereskedelm vagy fogyasztó árak szerkezete: ruttó ár = Áruköltség + Árrés + ÁFA. Nettó ár = Áruköltség + Árrés. Ezekből többféle mutató készíthető. A két legfontosabb: Haszonkulcs [bruttó hozam] = Árrés/Áruköltség, ll. Árréssznt = Árrés/Nettó ár = Árrés/ÁFA-mentes eladás ár. Az árrést befolyásolja az árpoltka: az árat elméletleg az eladó és a vevő alakítja k szabadon, megállapodás alapján. (A PK szernt mnden vásárláskor szerződés jön létre eladó és vevő között.) Az értékesítés egyszerű elemzés mutató: Átlagkészlet: ÁK = (Ny + Z)/2 Értékesítés és beszerzés aránya ÉA = É/ Árufedezet mutató ÁFM = (Ny + )/É Készletváltozás mutató: K% = (Z - Ny)/Ny

3 Az értékesítést befolyásoló tényezők A személy jövedelem a vásárlóalap, a pénzügy kadások és a megtakarítások összege. A vásárlóalap a lakosságnál egy adott dőpontban áru és szolgáltatás vásárlására rendelkezésre álló nomnáls pénzmennység. Ez a kereskedelem szubjektív tényezője, am a személy jövedelmekből származk. A vásárlóerő a vásárlóalap reálértéke. A kettő között kapcsolatot az árszínvonal teremt, am az árak és a fogyasztott áruk mennység arányanak függvénye. A vásárlóerő meghatározható a vásárlóalap nflácós ndexszel való deflálásával. (megkülönböztetendő a pénz vásárlóerejétől, am az árszínvonal recproka). A kereskedelem érdeke, hogy mnél összetettebb és mnél nagyobb árualap legyen a választék bztosítására. A választék nemcsak mennységet jelent, mnőséget s. Paramétere: a választék - szélessége (egy szükségletcsoport kelégítésére hányféle termék szolgál), - mélysége (ugyanazon szükségletelem kelégítésére hányféle termék szolgál) és - sűrűsége (választékelemek kombnácója). A kereskedelem mnősége A kereskedelm áruforgalom lényege, értelme az értékesítés, amnek nem csak mennységét, mnőségét s mér az árbevétel nagysága. Az árbevétel a legtágabb értékkategóra, mvel ez magában foglalja a kereskedés összes költségét és a nyereséget. A kereskedelm árbevétel függvénye - a kínálatnak - az árualap nagyságának és összetételének - a kereskedelm hálózat nagyságának és elhelyezkedésének - a kereskedelm munka színvonalának. A kereskedelem mnőségét az mutatja meg, hogyan tudja rávenn a fogyasztót a vásárlásra. Ez akkor vált fontossá, amkor a fogyasztás túlnőtt a lét elem szükségleten, tehát a fogyasztók már felesleges pénzzel rendelkeztek. Ez a jövedelemtöbblet létrehoz a jövedelemben egy elkülönülő hányadot, amelynek elköltetésére specalzálódott a termelés és a kereskedelem egy, mára már nem ks része (önkszolgáló bolt, vásárlókocs mérete, a vásárló útvonal kalakítása, a szabad felületek nagysága, vagy nkább kcsnysége, stb.).

4 A kereskedelm értékesítés termelékenysége A termelékenységet befolyásoló tényezők: az eladás pontok száma, melynek sűrűsége az ellátottság. Növelésével nőhet a fogalom; a bolt mérete, amely ha kcs, akkor általában nagy a termelékenysége, de alacsony az ellátottsága. Ha gen nagy, akkor célszerűen szakosított, amnek hatására nőhet a termelékenység; a munka termelékenység szemlélete. Ennek kalakítására egy módszer, ha különféle ckkekhez különböző jutalékkulcsot rendelnek hozzá az eladó érdekeltté tételére; az áruösszetétel. A különféle ckkeknek eltérő a munkagényessége; szakosítottság. A szakboltok termelékenysége általában nagy, a vegyesboltoké ksebb; a vásárlók gyakorsága; a vásárlások értéknagysága. Elemzés ndexekkel öbb termék esetén az eredmények értékeléséhez aggregáln kell. A vszonyszámok egyféle típusa az ndexek, amelyek közül hasonlók az értékndexek (értékndex = árndex volumenndex) és a standard ndexek (főátlagndex = részátlagndex összetételhatás-ndex). Jelölések: bázs, tárgy; v érték- (főátlag-), p ár-(részátlag-), p.q p.q q - volumen(összetételhatás-)ndex. I = v I = p I p.q p.q Számításuk: A változásokat abszolút értékben kapjuk:. ( R) ( R) ( R) v p q = p.q p = p.q p = p.q p q p = p. Q. Q. Q.Q.Q A következő lapon: R bevétel, L összlétszám, E eladók, F fzkaak; bázs-, - tárgydőszak

5 Elemzés többtényezős felbontással Felbontás tényezőkre: kumulatív módszer: R R E F x = = = x L E F L x2 x3 * alternatív módszer: = (x x ).x. = és * = x.x A kumulatív módszernél, ha megváltoztatjuk az x, x 2, x 3 változók sorrendjét, megvál-tozk az eredmény s. Az alternatív módszernél a keresztkapcsolatok kszámítása kszűr ezt. Azonban a feladat előfeltevést tartalmaz az x -k képzésekor. 2.x 3 x.x * = (x x ).x 2.x 3 = x.x 2.x 3 x.x 2. x 3 * = x.(x 2 x 2 ).x 2 3 = x.x 2.x 3 x.x x 2. 3 * = x.x 2.(x 3 x 3 3 ) = x.x 2.x 3 x.x x x 2 x 3 2 = x.(x 2 x 2 ). x 3 3 = x.x 2.(x 3 x 3 ) 2 = (x x ).(x 2 x 2 ). x 3 3 = (x x ).x 2 (x 3 x 3 ) 23 = x.(x 2 x 2 ).(x 3 x 3 ) 23 = (x x ).(x 2 x 2 ).(x 3 3 x 3 ) * 2 = * = x 23 A készletgazdálkodás elemzése Két ellentétes hatást kell optmalzáln: - termelés és értékesítés bztonsága nagy készletet kíván; - költséggazdálkodás ks készlettel lehet jó. Cél: a legalacsonyabb készlettel elérn a bztonságos termelést és értékesítést. A cél eléréséhez folyamatosan fgyeln és elemezn kell a készlet alakulását. Ehhez különféle mutatókat felhasználthasználunk: anyag Q. eloállított végtermék Q Fajlagos anyagfelhasználás =. Anyagkhozatal mutató = (Fajlagos anyagfelhasználás) - Fajlagos anyagmegtakarítás = árgydőszak mennység Fajlagos anyagfelhasználás. Könnyebb a fgyelemmel kísérés, ha vannak a rendszerben normák: - anyagmennység norma = átlagos tárolás dő nap anyagszükséglet - költségnorma = átlagos tárolás dő nap közvetlen költség (befejezetlen és félkésztermékre) - késztermék készlet norma = átlagos tárolás dő nap tárolás

6 Dnamkus mutatók:.. R - fordulatok száma: KÉ n KÉ - forgásnapok száma: R A készletezés mutató KÉ KÉ - készletrugalmasság együttható: KÉ A készletgazdálkodás vzsgálatának oka lehetnek: - szubjektívek: anyaggazdálkodásból, szállításból, raktározásból, stb. fakadóak és - objektívek: árak, árbevétel, készletgényesség, stb. változása. A szubjektív tényezők hatását nehéz számszerűsíten. Egyféle megoldás: szubjektív hatás = teljes hatás objektív hatás. Optmáls készlet meghatározása = készletmodell. R : R R A termelés elemzése A termelés folyamatokban fontossága matt specáls helyet foglal el a mnőségellenőrzés Mnőségelemzés Alapelve ma a mnőségbztosítás, a QM (otal Qualty Management), az ISO 9. A mnőség körforgást végez. Az útja: fogyasztó pac (marketng) K+F tervezés termelés pac (értékesítés) fogyasztó. Mnőségköltség alatt mnden, a termék életcklusa alatt felmerülő, a mnőséggel kapcsolatos költségek összességét értjük. A mnőségköltségek tehervselő: termelők, szállítók, értékesítők, fogyasztók, tehát mndenk, ak részt vesz a folyamatban. első és külső hbák A mnőség nem más, mnt szabványok, szokványok, technológák betartása-betartatása (műszak feladat) és egyben gazdálkodás feladat s, mert a mnőség költség.

7 Késztermékek mnőségelemzése A pacon a késztermék jelenk meg (a szabó számára a szövet késztermék, a fogyasztó szempontjából félkésztermék). A késztermék lehet: - adott mnőség osztályba sorolható és - nem sorolható. m.q M a) Átlagos mnőség kategóra K = Q m =, ha I. osztályú, m = 2, ha II. osztályú, stb. az áru. M K, optmuma és mnél nagyobb az értéke, annál több a nem I.o. mnőségű áru. A mnőség kategóra csak egy termék esetében számítható, tehát értékét több termék esetén termékenként kell meghatározn. eljes termelés érték M b) Átlagos mnőség együttható E = I.o. termelés érték Ez a mutató megmutatja, hogy a termelés érték hány százaléka I.o.; M E és az optmum egy. A mnőség együttható - mvel értékek aránya termékfüggetlen. ehát értékével az egész üzem munkája mnősíthető. Selejtelemzés A termelés során a szerszámok kopása, az alapanyagok nem egyenletes mnősége, az ember fgyelmetlenségek, mulasztások és még sok egyéb tényező, mndg okoz selejtet. A selejt mndg gyártóhelyen belül keletkezk, jól működő mnőségellenőrzés esetén selejt nem hagyhatja el az üzemet. A selejtet elemzés szempontból kétféleképpen szokás osztályozn: - végleges és javítható - belső és külső okból keletkezett. Nagysága közvetlenül mérhető, ezért természetes mértékegységgel szokás értékét meghatározn. A selejt mndg kárt okoz. A károk között megkülönböztethető: - bruttó selejtkár = anyag + bérköltség - nettó selejtkár = bruttó selejtkár - megtérülés - javítható selejtkár = javítás költség bruttó selejtkár Selejtkár %-os mutató = termelés érték Az osztályba nem sorolható termékek mnősítését segít a következő mutató: átlagos működés dő a meghbásodásg Használhatóság = átlagos működés dő + átlagos javítás dő

8 Humán- és bérpoltka Új értéket csak az élőmunka állít elő, ezért kemelten kell vele foglalkozn. Három terület van, amelyre az elemzésnek oda kell fgyelne: - munkaerő- (vagy létszám-)gazdálkodás; - bér- (vagy költség-) gazdálkodás; - a létszám-felhasználás hatékonysága (termelékenység). A létszám nagysága és összetétele Cél: a munkaerő mennysége lefedje a feladatokat és ne legyen több, mnt amennyt a feladat megkíván. A maxmáls termékmennységet meghatározza a létszám nagysága, összetétele, a munkadőalap, a munka ntenztása. Létszámok típusa: - munkajog mndenk, ak valamlyen szerződéses vszonyban áll a céggel; - állomány azok, akk 6 hónapnál hosszabb deje szerződéssel vagy 3 hónapnál hosszabb deg távol vannak (katonaság, szülés, börtön, stb.) - dolgozó azok, akk az adott napon munkavégzésre megjelennek. A létszámokat vzsgálhatjuk egy adott dőpontban és dőszak átlagként (utóbb esetben a létszámadatokat statsztka átlagokkal határozzuk meg). A munkaerő létszámkhasználtsága: Átlaglétszám/Állomány létszám A munkaerő dőkhasználtsága: eljesített napok száma/eljesíthető napok száma eljesíthető napok (órák) száma = Állomány létszám Időszak törvényes munkanapok ( nap törvényes munkadő) ermelőeszközök paca A termelőeszközök pacát leszűkítjük a reáltőke pacra, amely része - a pénztőke pacát s magába foglaló - tőkepacnak. Ennek vzsgálatára akkor van szükség, ha a vállalat le akarja cseréln meglévő, de elavult berendezéset modernebbre, vagy bővíten akarja tevékenységét beruházással. Az elemzéseknek ez a típusa eltér az eddg tárgyaltakétól, mvel az elemzés elvégzéséhez szorosan együtt kell működn a közgazdászoknak a műszakakkal. A reáltőke pac vzsgálatoknál akkor komoly a feladat, amkor vállalatok összevonására, egy vállalat szétbontására, vagy egy vállalat felvásárlására kerül sor. Erre a feladatkörre, a vagyonértékelésre, a könyvvzsgáló cégek szakosodtak. A következő négy módszert használják vagyonértékelésre:

9 . Könyv szernt érték Ezen a vállalat vagyontárgyanak ún. nettó értékét értjük. Számítása: a könyvelésben nylvántartott beszerzés érték és a vzsgálat - adott esetben az értékesítés dőpontjág (dőarányosan) elszámolt értékcsökkenés különbsége. Értéke mndg poztív. Inflácómentes környezetben s problémát okoz a tényleges (műszaklag és közgazdaságlag értelmezhető) és a törvény szernt elszámolható értékcsökkentés eltérése. Inflácóval terhelt környezetben a probléma fokozódk, mvel a beszerzés érték már jelentősen eltérhet a tényleges pac értéktől. Némleg segít a pontosabb érték meghatározásában a Számvtel örvény által megengedett átértékelés, amellyel a beszerzés érték korrgálható az nflácóval. A mérlegben ez átértékelés különbözetként jelenk meg a saját tőkében. A könyv szernt érték önmagában nem ad használható felvlágosítást a vagyon tényleges pac értékéről, vszont a könyvelésből naprakészen beszerezhető. 2. Lkvdálás érték Szokás felszámolás értéknek s nevezn. Értékének meghatározásakor azt vzsgálják, hogy a vállalat vagyontárgyanak mekkora a tényleges pac értéke (mennyért értékesíthetők pac körülmények között), majd a kapott összegből kvonják a tranzakcós költségeket (pl. bontás, újratelepítés, értékesítés, szállítás, stb. költsége). Értéke negatív s lehet, ha túl magasak a tranzakcós költségek. Nem hasonlítható össze a könyv szernt értékkel.

10 3. Újrabeszerzés érték Ennél a módszernél vagyontárgyanként végeznek műszak-gazdaság becslést a reáls pac érték kmutatása céljából. Egy eszköz reáls értéke kszámítható úgy, hogy meghatározzuk a beszerzéséhez, felépítéséhez szükséges új eszközök értékét, majd ezt korrgáljuk az elhasználódottság mértékével. Különböző típusú vagyontárgyak így számított értéke jelentősen eltérhet az előző két módon számított értéktől. Például ngatlanok, épületek és egyéb magas építmények esetében előfordulhat jelentősen magasabb, míg gépek, berendezések esetében vszont jelentősen alacsonyabb érték a pac vszonyok változása következtében. 4. Üzlet vagy tőkésített érték Egy vállalat tőkésített értéke az, amt a belátható dőtávon várható proftok jelenértéke: PV = n t t= + t ( r) ( + r, ) n ahol PV a jelenérték; H t a tszta hozam a t-edk évben; r a pac kamatláb; n a megvásároln szándékozott berendezés vagy üzem tervezett használat deje; C n a maradványérték. H A nettó jelenérték megadja a teljes nyereséget, amelyet el lehet érn a befektetéssel. Lényegében a jövedelemtermelő képességet vesz fgyelembe, am általában nagyon eltér az előző három mód-szerrel kapott eredményektől. A jövedelemtermelő képesség alap-vetően nem a vagyontárgy értékétől, hanem az azon elérhető prof-toktól függ, tehát sok tényező befolyásolja. A vállalat tőkésített érté-ke tartalmazza annak mage-át, goodwll-jét s. Egy termelőberende-zés tőkésített értéke függ attól: k használta fel, mlyen termék előállítására, stb. + C n

11 ...