Ma tegyünk a holnapért! Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

Átírás

1 Ma tegyünk a holnapért! Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

2 Tartalom Előszó 3 Bevezető 4 1. rész Mi jellemzi a vállalkozókat? 5 2. rész Milyen elképzeléseik vannak a vállalkozóknak a nyugdíjról? 9 3. rész Hogyan készülnek fel a vállalkozók a nyugdíjas éveikre? 12 Ajánlások 15 A kutatás Magyarországra vonatkozó eredményeinek bemutatása 18 A kutatásról 19 A kutatást lebonyolító intézetek bemutatása 21 (Aegon Center for Longevity and Retirement, Transamerica Center for Retirement Studies, és a Cicero Group) Hivatkozások 22 Melléklet 24 2 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

3 Előszó A vállalkozóknak mindenhol a világon fontos szerepük van a gazdaságban. Szinte minden iparágban a vállalkozói szféra az innováció és a vagyonteremtés fő motorja. A hagyományos munkaerőpiac sokat változott az elmúlt években, és egyre több munkáltató főállású munkaviszony helyett megbízási szerződéssel foglalkoztatja a munkatársait 1. Ezzel párhuzamosan a technológia területén tapasztalható folyamatos innováció következtében kialakult az a jelenség, amit alkalmi munkák gazdaságának hívnak. A digitális piacon az Uberhez és a TaskRabbithez hasonló fejlesztések lehetővé tették, hogy az emberek maguknak dolgozzanak, és saját maguk rendelkezzenek az idejük felett, akár teljes, akár részmunkaidőben. A vállalkozók egyre nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, különösen a feltörekvő gazdaságokban, ahol a fejlett országokhoz képest kevesebb lehetőség mutatkozik a hagyományos gazdaságban. Kínában a vállalkozók száma egy évtized leforgása alatt közel a duplájára nőtt, és 2015-ben már 120 millióan voltak 2. Brazíliában 3 és Törökországban 4 minden harmadik munkaképes korú felnőtt vállalkozóként dolgozik. Összehasonlításképpen, az Államokban a dolgozók csupán 6,5 százaléka vállalkozó 5. A gyors technológiai fejlődés és a társadalmi változások közepette a vállalkozók egyre nagyobb aránya nemcsak azt jelzi, hogy megváltoztak az emberek munkavállalással kapcsolatos elképzelései, hanem ez a jelenség változtatásokra szólít fel minden érintettet a nyugdíjas évekre való felkészülés, megtakarítás, és befektetés terén is. A nyugdíjrendszerek a világ számos országában három pillérre támaszkodnak: 1) a társadalombiztosítási rendszer állami juttatásaira, 2) a munkáltatói nyugdíjprogramokra, és 3) az egyéni megtakarításokra. A nyugdíjrendszerek kiterjesztése a vállalkozók irányába egyre fontosabb szempont lesz az önfoglalkoztatás elterjedésével párhuzamosan. Vannak-e olyan megoldások, amelyek igazodni tudnak a vállalkozók folyamatosan változó pénzügyi igényeihez és körülményeihez, miközben egyszerre rugalmasak és biztonságosak? A rugalmasság és a biztonság alapelvére épülő új megközelítéssel a nyugdíjrendszerek segítséget nyújthatnak a nyugdíjra való felkészülésben a munkaerőpiac legdinamikusabb szegmensét képező vállalkozóknak is, miközben meg tudják őrizni fenntarthatóságukat. A Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében című jelentés 15 ország kutatási eredményeit foglalja össze, így átfogó képet ad Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália trendjeiről, és javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozók hosszú távú anyagi biztonságának megteremtéséhez. Catherine Collinson az Aegon Center for Longevity and Retirement vezérigazgatója a Transamerica Institute and Transamerica Center for Retirement Studies elnöke Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 3

4 Bevezető A vállalkozó kifejezéssel többféle foglalkoztatási módra is szokás utalni. Ide tartoznak a szabadúszók, a szellemi szabadfoglalkozásúak, az egyéni vállalkozók, de a mikro- és kisvállalkozók is, akik akár önfoglalkoztatóként, akár másokat foglalkoztatva végzik a tevékenységüket. A vállalkozók közül sokan dolgoztak korábban alkalmazottként, de számos okból kifolyólag önállósodtak. Bár egyre több országban nő a vállalkozók száma, még nincsenek bevett eljárások és megoldások arra, hogy a vállalkozók felkészüljenek a nyugdíjas éveikre, és a megfelelő szintű nyugdíjaskori jövedelmet biztosítani tudják maguknak. A hagyományos alkalmazotti jogviszonytól eltérően a vállalkozók sajátos kihívásokkal néznek szembe a nyugdíjtervezés során. Sokuknak nem kiszámíthatóak a bevételeik, ami megnehezíti a rendszeres megtakarításokat. A vállalkozók leginkább csak önmagukra számíthatnak, ha nyugdíjcélú megtakarításról van szó. Az önfoglalkoztatásból adódóan a vállalkozók nem részesülnek a munkáltató által biztosított nyugdíjcélú juttatásokból, nem kapnak nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást sem, és kimaradnak a munkáltató által támogatott egyéb megtakarítási lehetőségekből is. Mindezek mellett elesnek egyéb munkavállalói juttatásoktól, így például az életbiztosítástól ami pénzügyi vészhelyzet esetén védi a munkavállalót tartós egészségkárosodás esetén, a magán egészségbiztosítási szolgáltatásoktól, a fizetett betegszabadságtól betegség esetén, vagy a rendes évi fizetett szabadságtól. Egyes országokban a vállalkozók nem jogosultak teljes körű öregségi nyugdíjellátásra sem. Ez a jelentés a vállalkozók nyugdíjra való felkészülésének lehetőségeit tárja fel és hasonlítja össze a munkavállalókkal. A jelentésben meghatározzuk, kit hívunk vállalkozónak, megfogalmazzuk, mit gondolnak a nyugdíjas évekről, és milyen lépéseket tesznek (vagy nem tesznek) a nyugdíjra való felkészülés során a nyugdíjtervezés, a megtakarítások, és befektetések terén. A jelentésben szó esik a vállalkozók sebezhetőségéről, és javaslatokat fogalmazunk meg hosszú távú anyagi biztonságuk megteremtéséhez. A jelentés az Aegon Center for Longevity and Retirement és a Transamerica Center for Retirement Studies együttműködésében valósult meg. Az Aegon ötödik nyugdíjfelkészültségi kutatásának adatai alapján azt vizsgálja, hogy a világ különböző országaiban élő vállalkozók hogyan vélekednek a nyugdíjas éveikről, és hogyan készülnek fel rá. A kutatás válaszadó adatait dolgozta fel Európa, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika több országában és Ausztráliában. Összehasonlítja az egyes országokat, és több példát is bemutat arra, hogy az egyes országokban milyen foglalkoztatási és törvényi gyakorlat segíti a vállalkozókat. 4 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

5 1. rész: Mi jellemzi a vállalkozókat? A vállalkozó kifejezés mindenkinek mást és mást jelent, ezért szükséges egy átfogó definíció, amely alapján értelmezni tudjuk a jelentés megállapításait. A világ egyik legrangosabb online pénzügyi oktatási platformja, az Investopedia a következő meghatározást adja: A vállalkozó az, aki saját magának dolgozik ahelyett, hogy egy munkáltatónak dolgozna, akitől munkabért vagy fizetést kap. A vállalkozó jövedelme az általa közvetlenül irányított vállalkozás nyereséges működéséből származik. Ez önmagában elég egyértelműnek hangzik, de a valóságban a vállalkozók sokféle ágazatban, jogi formában és struktúrában működnek, amely országonként eltérő lehet. A vállalkozók között találunk egyéni vállalakozókat, mikro-, kis- és közepes vállalkozások tulajdonosait, ügyvédeket, szellemi szabadfoglalkozásúakat, szabadúszókat és idénymunkásokat is. 1. ábra A vállalkozók két nagyobb csoportba sorolhatók Vállalkozók Egyéni vállalkozók Általában ide tartoznak: Akiknek nincsenek alkalmazottaik Szabadúszók Alkalmi munkákból élők Szellemi szabadfoglalkozásúak Másokat is foglalkoztató vállalkozók Általában ide tartoznak: Kis- és közepes vállalkozások tulajdonosai Mikrovállalkozások tulajdonosai Ügyvédi irodákban dolgozó ügyvédek Megbízási jogviszonnyal rendelkezők Idénymunkások Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 5

6 Definíció: A megosztáson alapuló gazdasági modell (sharing economy) Olyan gazdasági modell, amelyben a szolgáltatásokat vagy az eszközöket magánszemélyek ingyen vagy ellenszolgáltatásért megosztják egymás között. A megosztáson alapuló gazdasági modell általában az Internetre épül, amely kényelmes és kis költséggel működtethető disztribúciós csatorna. Definíció: Alkalmi munkákra épülő gazdasági modell (gig economy) Olyan gazdasági modell, amelyben gyakoriak az ideiglenes megbízások, és amelyben a szervezetek megbízási jogviszony keretében foglalkoztatnak egyéneket rövid távú feladatok elvégzésére. Az építőiparban vagy a személyszállításban dolgozókkal az ügyfelek akár megosztott digitális platformokon keresztül is felvehetik a kapcsolatot. A fejlett országokban a vállalkozók történelmi okokból a társadalomnak csupán egy kis szeletét jelentik, elsősorban a kisvállalkozókat, a szellemi szabadfoglalkozásúakat, és azoknak a szakmáknak a képviselőit, amelyek hagyományosan is vállalkozói formában működtek. Olyanokról van szó tehát, akik munkába állásuktól fogva mindig is vállalkozók voltak. Sokan közülük vállalkozásokat építenek fel, munkahelyeket teremtenek, és felépítik a vállalkozásuk vagyonát, amelyet akár fordíthatnak a saját nyugdíjuk megalapozására is. digitális platformokon jelentkező innovációk azzal a biztos tudással vértezik fel az embereket, hogy maguknak dolgozva online hálózatokon keresztül képesek lesznek ügyfelekhez jutni. Mi jellemzi ma a vállalkozókat? A kutatás egyik megállapítása, hogy a vállalkozók mintegy kétharmada egyéni vállalkozó. A fennmaradó egyharmad olyan vállalkozást irányít, amely másokat is foglalkoztat. Ezzel szemben a feltörekvő piacokon a hivatalos munkaerőpiacra való bejutásnak számos akadálya lehet, ami kellő melegágya a nem hivatalos, vagy az ún. szürkegazdaság virágzásának. Indiában például a munkaerőpiac több mint felét a szürkegazdaság teszi ki, és az ő esetükben is vállalkozókról beszélünk 6. A szürkegazdaságban való foglalkoztatás jelentős kockázatokat és hátrányokat jelent az egyén munkaviszonyának biztonságát illetően, munkaügyekben korlátozza az egyént megillető jogokat, valamint korlátozza az egyént a munkáltató és az állam által biztosított juttatásokra való jogosultságban, sőt akár abban is, hogy biztosítsa a megélhetését, és felkészüljön a nyugdíjas évekre. A megosztáson alapuló gazdaság hívta életre az alkalmi munkákra épülő modell elterjedését, amely a vállalkozói lét új megközelítését hozta magával. A Az OECD szerint a nemek arányát tekintve nagyok az eltérések: a férfiak 18 százaléka vallja magát vállalkozónak, miközben a nőknél ez az arány csupán 10 százalék. Ennek az lehet a magyarázata az OECD szerint, hogy a nők kevésbé rendelkeznek kezdőtőkével, és kevesebb a lehetőségük vállalkozóknak szervezett képzéseken részt venni 7. Az OECD megállapításaival összhangban az Aegon kutatása is megerősítette, hogy a vállalkozók között túlnyomórészt férfiakat találunk, a felmérésben résztvevők kétharmada férfi volt. A kutatásból az is kiderül, hogy kétszer annyi férfi vállalkozó rendelkezik alkalmazottakkal, mint a vállalkozónők. A férfi vállalkozók a szó valódi értelmében vett vállalkozók és innovátorok 8, míg a nők inkább a munkaerőpiac átalakulása miatt kezdenek vállalkozni. A vállalkozók 87 százaléka korábban alkalmazott- 6 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

7 ként dolgozott, és a megkérdezettek átlagban 10 éve vállalkozók. A hagyományos munkaerőpiacon alkalmazotti státuszban dolgozókkal folytatott kutatásunk eredményeivel összehasonlítva, 9 a vállalkozók általában kevesebbet keresnek, éves jövedelmük átlagosan dollár szemben az alkalmazottak dolláros átlagfizetésével. Sokféle okból lesz valaki vállalkozó. Kutatásunk szerint a leggyakoribb okok a következők: vonzó, hogy az ember a saját maga főnöke lehet (53 százalék), rugalmas munka- és időbeosztás (50 százalék), lehetőség arra, hogy valaki többet keressen (32 százalék). A válaszadók egy kisebb csoportja negatív okokat is felsorolt: sehol sem talált magának megfelelő állást (17 százalék), elveszítette a munkáját (17 százalék), vagy nem talált munkát a saját szakterületén (14 százalék). Összességében a válaszadók 86 százaléka legalább egy vagy két pozitív indokot említett a vállalkozóvá válás mellett. A legtöbb pozitív választ Indiában (96 százalék), Törökországban (95 százalék), és az Államokban (94 százalék) kaptuk, míg a legkevesebbet Spanyolországban (71 százalék), Hollandiában (79 százalék), és Lengyelországban (82 százalék). A válaszadók 35 százaléka a vállalkozói lét egy vagy két negatív oldaláról is említést tett. Spanyolországban (55 százalék), Lengyelországban (45 százalék), Franciaországban és az Királyságban (mindkettő 44 százalék) voltak a megkérdezettek válaszai leginkább negatívak. 2. ábra A vállalkozók többsége pozitív okokból lesz vállalkozó, például azért, mert így a saját főnöke lehet Szeretem, hogy a magam ura vagyok 53% Rugalmas munka- és időbeosztás miatt Ott dolgozom, ahol akarok Lehetőségem van többet keresni Vállalkozó vagyok Nem találtam megfelelő állást Elveszítettem a munkámat Nem találtam állást a saját szakterületemen Az adókedvezmények miatt Így fokozatosan tudok nyugdíjba menni Nem tudom / nem emlékszem 17% 17% 14% 9% 9% 3% 26% 32% 37% 50% Összes pozitív Összes negatív 35% 86% A kutatás bizonyos területeken egyező véleményeket, más területeken pedig különbözőségeket tárt fel a vállalkozók között. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy vállalkozónak tekintjük az egyéni vállalkozókat, és a másokat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozásokat is. Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 7

8 3. ábra Vállalkozók dióhéjban Egyéni vállalkozók Vállalkozók, akik másokat is foglalkoztatnak Mióta van vállalkozása (átlag) 5.8 év Átlagos munkahét 33 óra Átlagjövedelem 17,100 dollár 66% 34% Mióta van vállalkozása (átlag) 7.0 év Átlagos munkahét 40 óra Átlagjövedelem 21,800 dollár Miért lett vállalkozó? 83% Összes pozitív 93% 41% Összes negatív 24% 53% Szeretem, hogy a magam ura vagyok 53% 55% Rugalmas munka- és időbeosztás miatt 41% 42% Ott dolgozom, ahol akarok 27% 28% Lehetőségem van többet keresni 39% 22% Vállalkozó vagyok 33% 9% Az adókedvezmények miatt 11% 7% Így fokozatosan tudok nyugdíjba menni 12% 19% Elveszítettem a munkámat 12% 19% Nem találtam megfelelő állást 12% Nem találtam állást 17% a saját szakterületemen 9% 3% Nem tudom/nem emlékszem 2% A vállalakozók nyugdíjjal kapcsolatos elképzelései nagyon hasonlítanak az alkalmazottakéra, ám vannak köztük lényegi különbségek is. Ugyan a vállalkozók és az alkalmazottak egyformán bizonytalanok a nyugdíjukat illetően, a vállalkozók 26 százaléka nagyon vagy kifejezetten biztos abban, hogy megfelelő életszínvonalat tud magának biztosítani nyugdíjasként, ami kicsivel magasabb az alkalmazottak körében mért 22 százaléknál. A vállalkozók az alkalmazottaknál optimistábbak azt illetően, hogy maguk választhatják meg a nyugdíjazásuk idejét, (53 százalék szemben 43 százalékkal) és kissé bizakodóbbak, hogy a teljes nyugdíjazásuk előtt még találnak munkalehetőségeket (51 százalék szemben 46 százalékkal). A vállalkozók egyik meghatározó tulajdonsága, hogy rugalmas és alkalmazkodó a nyugdíjtervezéshez való hozzáállásuk, amelyről a jelentés következő fejezeteiben írunk bővebben. 8 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

9 2. rész: Milyen elképzeléseik vannak a vállalkozóknak a nyugdíjról? Rugalmasan gondolkoznak arról, hogy mikor és hogyan fognak nyugdíjba menni A vállalkozók felettébb rugalmasan gondolkoznak a munkáról, a megtakarításokról, és a nyugdíjas évekről annak ellenére, hogy többségük nem jut hozzá a munkavállalókat megillető munkáltatói nyugdíjprogramokhoz. A vállalkozók számára a hivatalos nyugdíjkorhatár kevésbé lényeges, mert nincs munkáltatójuk, aki a nyugdíjazással kapcsolatban elvárásokat fogalmazna meg. A kutatásban részt vevő tizenöt ország közül tizenháromban törvény szabályozza, hogy mikortól jogosult valaki öregségi nyugdíjra. Minden országra jellemző, hogy a vállalkozók ugyanakkor, vagy később akarnak nyugdíjba menni, mint ahogy azt a törvény lehetővé teszi. Vannak országok, ahol kötelező nyugdíjba menni egy adott életkor elérésekor, Kínában például férfiaknak 60, nőknek pedig 50 éves korukban. Más országokban egyes hivatások esetén szabályozza a törvény a korkedvezményes nyugdíjat. Japánban a társadalombiztosítás azt feltételezi, hogy a vállalkozók úgyis tovább fognak dolgozni a munkavállalók számára megállapított öregségi nyugdíjkorhatárnál, ezért nekik kevesebb nyugdíjjárulékot kell fizetniük aktív éveikben. Az Államokban adókedvezményekkel támogatják a vállalkozók nyugdíjcélú megtakarításait, hogy kellően fel tudjanak készülni nyugdíjas éveikre. Másutt, például Spanyolországban, a vállalkozóknak csak azt írja elő a törvény, hogy a vállalkozók számára kötelezően előírt társadalombiztosítási járulékot, azaz 265 eurót fizessenek be minden hónapban (2015). A vállalkozók általában kevesebb jövedelmet vallanak be, és kevesebb nyugdíjjárulékot fizetnek. Így azonban nyugdíjasként várhatóan kevesebb lesz a jövedelmük, és ez hatással van a nyugdíjba menetel idejére vonatkozó döntésükre is. A vállalkozók a világ minden országában rugalmasan gondolkoznak arról, mikor és hogyan fognak nyugdíjba menni. 40 százalékuk 65 éves kora után vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni, szemben az alkalmazotti jogviszonyban dolgozók 33 százalékával. 69 százalékuk úgy tervezi, hogy fokozatosan fog visszavonulni az aktív munkától 10. Ennek általában a pozitív indokait szokták felsorolni, köztük azt, hogy sokáig aktívak szeretnének maradni (63 százalék) vagy hogy szeretik a munkájukat (51 százalék). A munkával töltött aktív évek kitolódása miatti későbbi nyugdíjba menetel sokat segíthet az elvárt nyugdíjaskori jövedelem előteremtésében. A korábbi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásokban megfogalmazott javaslatok szerint, ha valaki a hivatalos nyugdíjkorhatár után még két évig dolgozik, és csak utána vonul vissza, akár 20 százalékkal is magasabb lehet a nyugdíja 11. Reflektorban a vállalkozók Az egyéni vállalkozók 33 százaléka úgy véli, hogy 70 évesen vagy azt követően fog nyugdíjba menni, vagy egyáltalán nem, szemben az alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozók 21 százalékával, és az alkalmazottak 18 százalékával. A legjelentősebb oka annak, hogy a vállalkozók valamilyen formában nyugdíjasként is szeretnének dolgozni, a fizikai és szellemi frissességük megőrzése (63 százalék szemben az alkalmazottaknál mért 56 százalékkal). Az egyéni vállalkozókra (28 százalék) is inkább jellemző alkalmazottakkal rendelkező vállalkozóknál (21 százalék) és az alkalmazottaknál (23 százalék), hogy saját bevallásuk szerint nem tettek félre eleget. Az egyéni vállalkozók azonban rugalmasan találnak megoldást a nyugdíjaskori jövedelem előteremtésére, tovább dolgoznak, hogy kipótolják a hiányzó összeget.

10 4. ábra A vállalkozók 69 százaléka fokozatosan kíván nyugdíjba menni 23% 20% 26% 18% 2% 11% Vállalkozók 11% 17% 29% 32% 2% 9% Alkalmazottak (teljes- vagy részmunkaidőben dolgozók) Továbbra is úgy fogok dolgozni, mint most. A nyugdíj nem változtat semmit azon, ahogy most dolgozom Másképp fogok dolgozni (pl. részmunkaidőben vagy határozott idejű szerződéssel) és nyugdíjasként valamilyen formában végig dolgozni fogok Másképp fogok dolgozni (pl. részmunkaidőben vagy határozott idejű szerződéssel), de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem megyek Azonnal abbahagyom a munkát és végleg nyugdíjba megyek Egyéb Nem tudom 5. ábra Azoknak a vállalkozóknak a többsége, akik fokozatosan kívánnak nyugdíjba menni, egy vagy két pozitív indokot hoznak fel erre Meg akarom őrizni a fizikai és a szellemi frissességemet Szeretem a munkámat Aggódom, hogy a társadalombiztosítás a vártnál kevesebb nyugdíjat folyósít Általában aggódom a nyugdíjaskori jövedelmem és a megtakarításaim miatt Nem tettem félre eleget rendszeresen Nyugdíjasként a munkavégzésből származó jövedelmem lesz az elsődleges bevételi forrásom Aggódom, hogy a nyugdíjbiztosításom a vártnál kevesebb lesz A recesszió miatt kevesebb lesz a nyugdíjam Szünetet akarok tartani a karrieremben 4% 7% 28% 32% 27% 32% 19% 22% 19% 25% 18% 19% 26% 23% 37% 63% 56% 51% Vállalkozók Alkalmazottak (teljes- vagy részmunkaidőben dolgozók) 10 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

11 6. ábra A vállalkozók 40 százaléka 65 év fölött tervezi a nyugdíjba menetelt, vagy egyáltalán nem akar nyugdíjba menni 4 % 25% 11% 18% 18% 17% 7% Vállalkozók 1 % 17% 15% 20% 23% 21% 3% Alkalmazottak Soha alatt Nem tudom Milyen elképzeléseik vannak a vállalkozóknak a nyugdíjas éveikről? A vállalkozóknak jórészt pozitív elképzeléseik vannak a nyugdíjas éveikről. A vállalkozók több, mint fele (55 százalék) utazni szeretne nyugdíjas korában, 42 százalék új hobbit szeretne találni magának. Ugyanezek a vágyak sokkal nagyobb mértékben jelennek meg az alkalmazottak körében (61 és 47 százalék). Az alkalmazottakhoz képest (56 százalék) a vállalkozók közül kevesebben említették, hogy több időt szeretnének tölteni a családjukkal és a barátaikkal (47 százalék). Ugyanakkor a vállalkozók közül többen említették, hogy nyugdíjasként is dolgozni fognak; 29 százalékuk ugyanazon a területen szeretné folytatni a munkát utána is, szemben az alkalmazottak 16 százalékával. 7. ábra Az alkalmazottakhoz képest a vállalkozók között kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy ugyanazon a területen dolgoznak tovább nyugdíjasként is Utazás 55% 61% Több időt fogok tölteni 47% a családommal és a barátaimmal 56% Új hobbikat fogok keresni 42% 47% Ugyanazon a területen folytatom a munkát 29% 16% Önkéntes munkát fogok végezni 24% 25% Külföldön fogok élni 14% 12% Tanulni fogok 11% 11% Tovább dolgozom, de más területen 9% 11% Vállalkozók Vállalkozni fogok 8% 10% Alkalmazottak Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 11

12 3. rész: Hogyan készülnek fel a vállalkozók a nyugdíjas éveikre? A rendszeres megtakarítások támogatása a vállalkozók körében A 2012 óta minden évben elvégzett Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás különböző csoportokba sorolja a megkérdezetteket a megtakarítási szokásaik alapján, és kimutatta, hogy az egyén nyugdíjra való felkészültsége nagyban múlik az illető megtakarítási szokásain. A vállalkozóknak ugyan számos előnyük származik a rugalmas munkavégzésből, a másik oldalon azonban sokat veszítenek. A nyugdíjas évek biztonságára jelentős hatása van a munkáltató által biztosított juttatásoknak, ám ezek a vállalkozók számára nem elérhetőek. A vállalkozók kimaradnak a munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás adta előnyökből, vagy a nyugdíjprogramba való automatikus belépés kényelméből. A vállalkozók csak önmagukra számíthatnak, és maguk döntik el, hogyan takarékoskodnak a nyugdíjas éveikre. Már ha takarékoskodnak egyáltalán. A munkáltató által biztosított munkavállalói juttatások hiányában a vállalkozóknak az alkalmazottakkal ellentétben sokkal nagyobb az egyéni felelősségük nyugdíjas éveik anyagi biztonságának megteremtésében. Ezért aggodalomra ad okot, hogy a vállalkozók csupán egyharmada (34 százaléka) tartja magát rendszeres megtakarítónak, aki mindig gondoskodik arról, hogy tegyen félre a nyugdíjára. Ez az arány nyugtalanítóan alacsony az alkalmazottakhoz képest (38 százalék). Fontos hozzátenni, hogy a kutatásnak ez a megállapítása főleg az egyéni vállalkozók szokásait tükrözi, hiszen a válaszadók kétharmadát ők tették ki. Az egyéni vállalkozók mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindig gondoskodik arról, hogy tegyen félre a nyugdíjára, szemben az alkalmazottakkal rendelkező vállalkozókkal, akiknél az arány 44 százalék. A vállalkozók között összességében többen vannak a korábban megtakarítók (17 százalék), mint az alkalmazottaknál (12 százalék). 8. ábra A vállalkozók egyharmada rendszeres megtakarító 7% 20% 17% 22% 34% Vállalkozók 6% 21% 12% 23% 38% Alkalmazottak Nem takarít meg semmit Soha nem tettem félre a nyugdíjamra, és nem is szeretnék Megtakarítani vágyó Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár szeretnék Korábbi megtakarító Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár korábban takarékoskodtam Alkalmi megtakarító Csak néha teszek félre a nyugdíjamra Rendszeres megtakarító Mindig teszek félre a nyugdíjamra 12 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

13 A nyugdíjaskori jövedelem várható forrásai a vállalkozók körében Az alkalmazottak sok esetben jobban hozzáférnek a munkáltató által biztosított munkavállalói juttatásokhoz (pl. a hozzájárulás vagy a juttatás mértékét meghatározó formában), jóllehet ezek mértéke sok esetben korlátozott. Az alkalmazottak 25 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjukat javarészt a juttatás mértékét előre meghatározó konstrukció teszi majd ki, ugyanez az arány a vállalkozók esetében csak 17 százalék. Az alkalmazottak 18 százaléka a hozzájárulás mértékét meghatározó nyugdíjkonstrukciót is megjelölte a nyugdíj várható forrásaként, szemben a vállalkozók 10 százalékával. Ugyanakkor a vállalkozók az alkalmazottakhoz képest nagyobb arányban jelölték meg a részvényeket (20 százalék szemben a 15 százalékkal), a befektetési célú ingatlant (17 százalék szemben a 11 százalékkal), és természetesen a vállalkozás vagyonát (14 százalék 3 százalékkal szemben) nyugdíjuk lehetséges forrásaként. 9. ábra A vállalkozók több lehetséges forrást neveznek meg a nyugdíjaskori jövedelmükre, de nyugdíj tekintetében le vannak maradva az alkalmazottakhoz képest* Megtakarítási számla Öregségi nyugdíj Magánnyugdíj 23% Részvények 20% 15% 19% Életbiztosítás 20% Saját ingatlan (kisebbe költözni) 17% 14% Befektetési célú ingatlan 17% 11% Vállalati nyugdíjprogram, amely garantált juttatásokat biztosít 25% Vállalkozás eladása 14% egyéni vállalkozók 11% 3% alkalmazottak 20% Befektetési alap 13% 13% Vállalati nyugdíjprogram 10% meghatározott mértékű befizetéssel 18% Életjáradék 7% 8% Kötvények 8% 8% Egyéb 3% 7% Unit-linked életbiztosítás 4% 5% Időskori gondozásról szóló biztosítás 3% 3% Alkalmazotti részvényopció lehívása 2% 3% Lakásért életjáradék 2% 2% 17% 22% Vállalkozók Alkalmazottak 38% 38% 36% 40% * Nem minden felsorolt termék létezik az egyes országokban. A feltüntetett százalékok azt jelzik, hogy minden résztvevő országot beleértve a megkérdezettek hány százaléka rendelkezik az adott termékkel. Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 13

14 A vállalkozók az alkalmazottakhoz képest még inkább érzik a személyes felelősségüket 12 a nyugdíjuk előteremtéséért (75 százalék a 71 százalékhoz képest). Arra a kérdésre, hogy a nyugdíjaskori jövedelmük milyen arányban származik majd a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, a jelenlegi és korábbi munkáltatójuktól, és az államtól, a vállalkozók és az alkalmazottak eltérő válaszokat adtak. A vállalkozók jóval nagyobb mértékben támaszkodnak saját megtakarításaikra és befektetéseikre (45 százalék), mint az alkalmazottak (32 százalék). Az alkalmazottak a nyugdíjaskori jövedelmük 24 százalékát a munkáltatótól remélik, míg a vállalkozók jóval kevésbé számítanak korábbi munkáltatóikra (16 százalék). A vállalkozók a nyugdíjazásuk utáni jövedelmük 39 százalékát várják a társadalombiztosítástól, miközben az alkalmazottaknál ugyanez az arány 44 százalék. Szükség van a nyugdíjtervezésre A vállalkozóknak ugyan megvan a lehetőségük arra, hogy sokkal rugalmasabban álljanak hozzá a munkához, a szabadidőhöz, a nyugdíjhoz és a megtakarításokhoz, ez önmagában még nem jár együtt azzal, hogy mindig jó döntéseket hoznak. Támogatásra, útmutatásra, és tanácsokra van szükségük, hogy megfelelően megtervezzék a nyugdíjas éveiket és anyagilag is felkészüljenek rá. A szomorú valóság az, hogy a vállalkozók mindössze 26 százaléka nagyon vagy kifejezetten biztos abban, hogy kényelmesen fogja leélni a nyugdíjas éveit, ami ugyan nagyobb arányt mutat az alkalmazottakhoz képest (22 százalék), de még így is aggasztóan alacsony. Azok az országok, ahol a legtöbb vállalkozó nagyon vagy kifejezetten biztos ebben: Kína (55 százalék), India (46 százalék), és Hollandia (35 százalék), a legkevesebben pedig Franciaországban (9 százalék), Spanyolországban és Lengyelországban (mindkettő 12 százalék) biztosak. A vállalkozók egyik legnagyobb kihívása, hogy mikor szálljanak ki a vállalkozásukból úgy, hogy anyagilag is jól járjanak. A vállalkozók 14 százaléka a vállalkozás eladásából származó jövedelemből kívánja finanszírozni a nyugdíjas éveit. Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, az alkalmazottakkal rendelkező vállalkozások tulajdonosai az egyéni vállalkozóknál nagyobb arányban építenek a vállalkozás eladására a nyugdíjstratégiájukban (20 százalék szemben 11 százalékkal). A vállalkozók (60 százalék) és az alkalmazottak (58 százalék) hasonlítanak egymásra abban, hogy van-e nyugdíjtervük vagy stratégiájuk. Mindkét csoportban a nyugdíjstratégiával rendelkezők mindössze 13 százaléka vetette papírra a tervét. Ennél jóval aggasztóbb, hogy a vállalkozóknak csupán 38 százaléka rendelkezik valamilyen vészhelyzeti tervvel arra az esetre, ha a tervezettnél hamarabb abba kell hagyniuk a munkát, szemben az alkalmazottak 32 százalékával. A vállalkozók számának növekedésével világszerte egyre sürgetőbbé válik újragondolni a vállalkozók nyugdíjtervezési és megtakarítási lehetőségeit oly módon, hogy az kellően rugalmasan illeszkedjen sajátos szükségleteikhez, és megoldást kínáljon a pénzügyeikre a rendszertelen bevételek és a munkáltatói nyugdíjprogramokból való kimaradásuk mellett. Ezzel párhuzamosan kellő tájékoztatást kell adni azokról a vállalkozókat érintő kockázatokról, amelyek hatással vannak a nyugdíjas évek biztonságára. Sokféle megoldás szóba jöhet, az adókedvezményektől kezdve a tanácsadáson, a pénzügyi termékeken és szolgáltatásokon át egészen az állami nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának javításáig. Így többen kerülhetnek bele a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, és növekszik a nyugdíjas évek biztonsága. Az alkalmazottakhoz hasonlóan a vállalkozóknak is ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézniük, egy élet megtakarításait (ami a vállalkozók esetében általában a vállalkozás vagyona) kell nyugdíjaskori jövedelemmé alakítani, és a vagyonuk legjobb felosztásával a legtöbbet kihozni a megtakarításaikból. 14 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

15 Ajánlások A vállalkozói lét sajátos lehetőségeket és egyben kihívásokat is hordoz a nyugdíjra való felkészülés, tervezés és megtakarítások terén. A vállalkozóknak sokszor nem rendszeres a jövedelme. A munkáltató által biztosított nyugdíjcélú megtakarítási formák hiányában a vállalkozók csak önmagukra számíthatnak a nyugdíjas évekre való felkészülésben. Bármennyire is rémisztő első hallásra, de a vállalkozók számára a nagyobb szabadsággal együtt jár az is, hogy saját maguknak kell dönteni arról, hogy meddig dolgoznak, mikor és miből mennek nyugdíjba. Az alábbiakban néhány gyakorlati megfontolást fogalmaztunk meg vállalkozóknak: Kezdjen el minél előbb megtakarítani, és váljon szokássá hosszú távon a rendszeres megtakarítás. Mivel a vállalkozóknak rendszertelen a jövedelme, íme néhány tanács: Erősebb években tegyen félre többet, a nehezebb években pedig kevesebbet. Soha ne nyúljon a megtakarításaihoz a nehezebb években, különösen ne a nyugdíjcélú megtakarításaihoz. A váratlan bevételek egy részét is tegye félre a nyugdíjára. Éljen a nyugdíjcélú megtakarításokhoz járó adókedvezményekkel, amelyek között lehetnek olyan konstrukciók vagy megtakarítási formák is, amelyeket kifejezetten a vállalkozók igényeire szabtak. Találja meg közülük azt, ami a legjobban illeszkedik az igényeihez, hiszen eltérőek lehetnek az egyéni vállalkozóknak és a másokat is foglalkoztató vállalkozóknak szóló termékek. Nézzen utána, hogy a helyi kereskedelmi és iparkamara kínál-e a tagjainak nyugdíjcélú megtakarítási programot, amelyhez vállalkozók is csatlakozhatnak. Automatizálja a megtakarításait. A nyugdíjpénztári hozzájárulás egyik bizonyított előnye az, hogy automatikusan levonják a munkabérből. Ha ilyenre nincs lehetősége, automatizálja a megtakarításait úgy, hogy rendszeres átutalással vagy csoportos beszedési megbízással teljesíti a befizetéseit a megtakarítási számlájára vagy a nyugdíjkötvényére. Éljen az állami nyugdíjrendszer adta lehetőségekkel is, fizesse meg maga után a nyugdíjcélú társadalombiztosítási járulékokat. Egyes országokban bevett gyakorlat, és csábító is egyben, hogy a vállalkozók alacsonyabb jövedelmet vallanak be, hogy csökkentsék a befizetendő járulékok és adók mértékét. Ne feledje azonban, hogy ezáltal csökken az állam által biztosított nyugdíj mértéke is, ami a világban sok helyen az egyéni befizetések alapján kerül megállapításra. Dolgozzon ki egy személyes és egy üzleti pénzügyi tervet is. Ebben mérje fel a jelenlegi és a jövőbeli pénzügyi szükségleteit, a bevételeit, a megtakarításait, és a befektetéseit is. Térjen ki a terv arra is, mi lesz abban az esetben, ha önnel történik valami, és a nyugdíjazása tervezett időpontja előtt már nem tud tovább dolgozni. A nyugdíjtervezéshez, a vállalkozása exit stratégiájának megtervezéséhez, és a nyugdíjcélú megtakarítások rendszeres jövedelemmé alakításához kérjen tanácsot pénzügyi tervezőtől, könyvelőtől, vagy pénzügyi tanácsadótól. Az alkalmazottakkal ellentétben a vállalkozóknak nyugdíjasként általában több forrásból származnak bevételeik. Vannak ezek között olyanok is, mint például a befektetési célú ingatlan, vagy a vállalkozás eladása, amelyeket nehezebb átalakítani rendszeres jövedelemmé, mint amilyen a hagyományos nyugdíjszolgáltatás. A tervezés során érdemes kitérni az adóvonzatokra és a hagyaték megtervezésére is. Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 15

16 A jövőbeli várható kiadások és bevételek meghatározásánál tervezzen reálisan, és bizonyos időközönként vizsgálja felül a terveket. Beszélje meg a terveit egy megbízható tanácsadóval és a családtagjaival is, hogy azok mindent lefednek-e, és hogy a családtagok is megértsék a tartalmát. Folyamatosan képezze magát a szakmájában, hogy könnyen tudjon reagálni a folyamatosan változó világ kihívásaira. Saját maga és az alkalmazottai fejlesztését tekintse befektetésnek. Mutasson példát az alkalmazottainak, és tudatosítsa bennük is az öngondoskodás fontosságát. Kínáljon fel nekik béren kívüli juttatásként nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségeket is, és bátorítsa őket arra, hogy éljenek vele. Ahogy egyre többen válnak önfoglalkoztatóvá, az állam és a pénzügyi szakma nem zárkózhat el attól, hogy a vállalkozói szférával (alkalmi munkalehetőségeket nyújtó vállalatok, szakszervezetek, kereskedelmi kamarák) együttműködve olyan termékeket, szolgáltatásokat és megoldásokat fejlesszen ki, amelyek rugalmasak, változtathatóak, és amelyek elősegítik a vállalkozók nyugdíjtervezési szükségleteit és céljait. 16 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

17 A kutatásban résztvevő országok Kanada Hollandia Királyság Németország Lengyelország Franciaország Magyarország Államok Spanyolország Törökország Kína Japán India Brazília Ausztrália Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 17

18 Magyarország A kutatás Magyarországra vonatkozó eredményeinek bemutatása Magyarországon 11 százalék a vállalkozók aránya szemben az Európai Unió 17 százalékos átlagával. Az elmúlt évtizedekben csökken a vállalkozók aránya Magyarországon. A vállalkozók által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke megegyezik az alkalmazottakéval; ami a bruttó fizetés 8,5 százaléka. A munkáltató által a bruttó fizetésből levonandó összes járulék miatt azonban a dolgozók a bruttó jövedelmük további 21 százalékát is elveszítik. A vállalkozók többsége ezért a minimálbérnek megfelelő munkabér után fizet járulékokat, melynek következtében kevesebb juttatás is jár nekik. 13, 14 A 2006-ban bevezetett reformoknak az volt a célja, hogy növeljék a vállalkozók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét. A nyugdíjcélú megtakarításokkal elérhető adókedvezmények azoknak kedveznek, akik fizetnek személyi jövedelemadót, így az egyszerűsített adózási formát (KATA) választó vállalkozók elesnek ettől a lehetőségtől. Ma a vállalkozók közel fele (49 százalék) társít pozitív képzeteket a nyugdíjas évekhez, szemben a világátlaggal, ami 66 százalék. Többségében érzik a személyes felelősségüket az öngondoskodásban (71 százalék); ugyanakkor csak 55 százalékuk van tudatában annak, hogy pénzügyileg is meg kell tervezniük a nyugdíjukat. Miközben a magyar vállalkozók 39 százaléka azt vallja, hogy végeztek nyugdíjtervezést, csupán 26 százalék tesz félre rendszeresen a nyugdíjára, szemben a 34 százalékos világátlaggal. Fő mutatók A magyar vállalkozók fő jellemző 10.9% 15 a vállalkozók aránya a munkavállalók között Ft személyes átlagjövedelem 66% 16 a férfiak aránya a vállalkozók között 85% pozitív okok miatt lett vállalkozó 63 év hivatalos nyugdíjkorhatár (amikortól valaki jogosulttá válik öregségi nyugdíjra) 86% egyéni vállalkozó 12% akarja eladni a vállalkozását a nyugdíjazás előtt Milyen elképzelései és elvárásai vannak a vállalkozóknak a nyugdíjas évekkel kapcsolatban? Biztos benne, hogy a kényelmesnek ítélt életszínvonalon tud majd nyugdíjba menni Hogyan készülnek fel a vállalkozók a nyugdíjas évekre? Rendszeres megtakarítók Magyarország: 26% Világátlag: 34% Magyarország: 23% Világátlag: 26% Akik 65 év felett, vagy egyáltalán nem tervezik a nyugdíjba menetelt Magyarország: 36% Világátlag: 40% Van írásban rögzített nyugdíjstratégiája Magyarország: 9% Világátlag: 13% Akik fokozatosan tervezik a nyugdíjba menetelt Van terve vészhelyzet esetére is Magyarország: 75% Világátlag: 69% Magyarország: 41% Világátlag: 38% 18 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

19 A kutatás Az Aegon 2012 óta végez kutatást az emberek nyugdíjjal kapcsolatos hozzáállása és felkészültsége témájában. A kutatás az Aegon Center for Longevity and Retirement és a Transamerica Center for Retirement Studies valamint a Cicero Group együttműködésében valósul meg. Az Aegon első Nyugdíjfelkészültségi Kutatása 2012-ben jelent meg, és 9 országot érintett. Az év második felében egy külön kutatás készült Japánban. Így az öszszehasonlításban a évi kutatás 10 országra terjedt ki ban két újabb ország (Kanada és Kína), majd 2014-ben három ország (Brazília, India és Törökország) csatlakozott a kutatáshoz ben a kutatás ismét 15 országot fedett le, bár bekerült Ausztrália, és kikerült Svédország. Módszertan A Cicero Group, a világ egyik vezető kutatóintézete folytatta le a kutatást. A válaszadók egy online kérdőívet töltöttek ki mind a 15 országban, és az interjúk 2016 februárjában készültek mindenkinek a saját anyanyelvén. A kutatásban alkalmazott (teljes munkaidős vagy részmunkaidős munkavállaló, valamint részben nyugdíjazott), 1600 nyugdíjas, és 1600 magát vállalkozónak valló munkavállaló vett részt. Mivel a kutatás online formában történt, meg kell jegyeznünk, hogy Brazília, Kína, és India esetében a válaszadók főleg a városokból kerültek ki, és nem a vidéki, kevésbé fejlett területekről. A százalékokat a legközelebbi egész értékre kerekítettük. Az összetett kategóriákban és válaszokban jelentkező eltérések a kerekítés miatt vannak. 1,100 országonként *** 17,600 Összes válaszadó * 2013 óta ** 2014 óta *** Kínában összesen 2200 főt kérdeztek meg **** 2015 óta 900 munkavállaló 100 nyugdíjas 100 vállalkozó Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 19

20 Az Aegon nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) módszertana Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) ban munkavállaló és 1600 vállalkozó válaszai alapján alakult ki, és a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos attitűdöket és cselekvési mintákat méri. Az index meghatározásához hat kérdést tettünk fel, melyek közül három attitűdre, illetve három konkrét viselkedésre irányul: 1. Személyes felelősség a nyugdíjaskori jövedelem iránt 2. Tudatosság a nyugdíjtervezés szükségességét illetően 3. Pénzügyi lehetőségek és ismeretek a nyugdíjtervezés témájában 4. Nyugdíjtervezés és a tervek készültségi szintje 5. Pénzügyi felkészültség a nyugdíjas évekre 6. Kieső jövedelem pótlásának mértéke E kérdések mellett egy függő változó kérdést is feltettünk, amely a megtakarítással kapcsolatos álláspontokat vizsgálja, és amely alapján öt megtakarítói típust határoztunk meg: rendszeres, alkalmi, a múltban megtakarító, a jövőben megtakarítani szándékozó, és megtakarítást nem tervező. Az index meghatározásához a hat, attitűdre és viselkedésre irányuló kérdésre adott válaszokat korreláltuk a függő változóval, így megkaptuk a befolyás mértékét, azaz az R értéket. A hat kérdés középértékeinek kiszámítását követően az egyes középértékeket megszoroztuk a saját R értékével. Az eredményeket összeadtuk, majd elosztottuk az összes korreláció összegével. Így kaptuk meg az ARRI indexet. A fenti hat kérdésre adott választ egy ötfokú skálán lehetett bejelölni. A felelősség, tudatosság, pénzügyi ismeretek, tervezés, pénzügyi felkészültség, és a kieső jövedelem pótlása kifejezések említése a jelentésben az ötfokú skála legfelső két kategóriáját (4 és 5) jelenti. Az első 5 kérdésben arra kértük a munkavállalókat és a vállalkozókat, hogy jelöljék be, mennyire értenek egyet egy adott állítással, pl. Mennyire érzi személyesen is felelősnek magát azért, hogy elegendő legyen majd a nyugdíja? A skálán az egyes azt jelenti, hogy Egyáltalán nem érzem magam felelősnek míg az ötös azt, hogy Nagyon felelősnek érzem magam. Amikor azokról beszélünk, akik felelősnek érzik magukat, akkor azokra utalunk, akik a négyest vagy az ötöst jelölték meg válaszukban, azaz valamelyest vagy nagyon felelősnek érzik magukat. A hatodik kérdésnél, ami a kieső jövedelem pótlására vonatkozik, a munkavállalókat és a vállalkozókat egyaránt arra kértük, hogy becsüljék meg, a jelenlegi jövedelmüknek hány százalékára lesz szükségük nyugdíjasként. Utána ezt kérdeztük tőlük: Mit gondol, el fogja érni ezt a szintet? Erre a kérdésre az egyes válasz azt jelenti, hogy Nem tudom, jó úton járok-e a nyugdíjaskori jövedelmem elérésében, és az ötös azt, hogy Igen, jó úton járok a nyugdíjaskori jövedelmem elérésében. Az ARRI index alapján össze lehet hasonlítani a kutatásban résztvevő országok munkaképes korú lakosságának nyugdíjra való felkészültségi szintjét egy 1-10 közötti skálán. A 8 és 10 közötti érték magasnak számít, 6 és 7,9 között közepes, 6 alatt pedig alacsony értékről beszélünk. 20 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

21 A kutatást lebonyolító intézetek bemutatása (Aegon Center for Longevity and Retirement, Transamerica Center for Retirement Studies és a Cicero Group) Aegon Center for Longevity and Retirement Transamerica Center for Retirement Studies Az egyre jobban kitolódó várható élettartamra és a nyugdíjkutatásokra specializálódó Aegon Center for Longevity and Retirement az Aegon meghívott szakértőinek közreműködésével az amerikai, európai és ázsiai kontinensről kutatásokat készít és informálja a közvéleményt a várható hosszabb élettartamot, az elöregedő társadalmakat és a nyugdíjaskori biztonságot érintő globális trendekről és lehetőségekről. A Központ küldetése kutatások lebonyolítása, a közvélemény tájékoztatása, az egész világra kiterjedő párbeszéd elősegítése a hosszabb várható élettartamot, a társadalom elöregedését, és a nyugdíjasok biztonságot érintő trendekről, problémákról, és lehetőségekről. Aegon Az Aegon gyökerei 150 évvel ezelőttig nyúlnak viszsza a XIX. század első felére. Azóta az Aegon egy nemzetközi vállalattá nőtte ki magát, az amerikai kontinens, Európa és Ázsia több, mint 25 országban működik. Mára az Aegon a világ egyik vezető pénzügyi szolgáltatójaként élet- és nyugdíjbiztosítási megoldásokat és vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. Az Aegon küldetése, hogy segítsen az embereknek felelősséget vállalni a pénzügyi jövőjükért. A Transamerica Center for Retirement Studies (TCRS) a non-profit magánalapítványként működő Transamerica Intézet egyik divíziója. A TCRS feladata kutatások lebonyolítása és az amerikai lakosság tájékoztatása a nyugdíjaskori pénzügyi biztonság megteremtését szolgáló megtakarításokkal kapcsolatos trendekről, témákról és lehetőségekről. A Transamerica Intézet anyagi támogatása két forrásból, a Transamerica Életbiztosítótól és annak kapcsolt vállalkozásaitól, valamint harmadik felektől származik. A TCRS munkatársai nem adhatnak nyugdíjtervezési, befektetési, jogi és adózással kapcsolatos tanácsokat. Cicero Consulting A világ egyik vezető tanácsadó intézete számos ügyféllel rendelkezik a pénzügyi szektorban. A Cicero speciális szakterülete az integrált közérdekű és kommunikációs tanácsadás, a globális véleményformáló programok és független közvélemény-kutatások lebonyolítása. A Cicero 2001-ben alakult, irodái megtalálhatók Londonban, Brüsszelben, Washingtonban, New Yorkban és Szingapúrban is. Nyugdíjkutatásban piacvezető, a kutatást ők állították össze és bonyolították le, az elemzést és a jelentést is ők készítették ben az Aegon alapítóként csatlakozott az elöregedés témájában létrejött globális koalícióhoz, amelynek az a célja, hogy a politikai döntéshozókban és a közvéleményben tudatosítsa az elöregedés következményeit. A koalíció egyik fő célkitűzése, hogy megváltoztassa mindazt, ahogyan az öregesésről gondolkozunk: a problémák helyett a sokkal pozitívabb lehetőségekről beszéljünk. Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 21

22 Hivatkozások Egyéni vállalkozó: Olyan vállalkozási forma, amelyet nem kell bejegyezni a Cégbíróságon. Az egyéni vállalkozó általában személyi jövedelemadót fizet a vállalkozásban megtermelt nyereség után. A minimális törvényi szabályozás miatt az egyéni vállalkozás a legegyszerűbben megalapítható és felszámolható vállalkozás, ezért nagyon népszerű a szellemi szabadfoglalkozásúak, a szabadúszók, a tanácsadók és a kisvállalkozók körében. Az egyéni vállalkozás a vállalkozó saját nevén kerül bejegyzésre, hiszen nem kell külön cégnevet választani. ¹ OECD irányelv összefoglalója (2015 augusztus) ² Ipari és Kereskedelmi Közigazgatási Hivatal (SAIC) ³ OECD vállalkozók aránya (2014) ⁴ OECD vállalkozók aránya (2015) ⁵ OECD vállalkozók aránya (2014) 6 Statisztikai Minisztérium Országos Kutatási 11 A nyugdíj változó arca: a munkáltató szerepe, Aegon, A jelentésben az alkalmazottak és vállalkozók felelősségéről, tudatosságáról, a tájékozottságról, nyugdíjtervezéséről és pénzügyi felkészültségéről írunk. A kutatásról szóló fejezetben mutatjuk be részletesen ezeket az attitűdöket és cselekvési mintákat. Magyarország OECD vállalkozók aránya (2015) 16 OECD vállalkozók, férfiak aránya (2015) Hivatala (NSSO) (2013) ⁷ A vállalkozói lét dióhéjban, OECD, szeptember 8 A vállalkozói lét dióhéjban, OECD, szeptember 9 Megjegyzés: az egyes országok átlagfizetése eltér a világátlagtól az adott ország gazdasági helyzetétől függően. Brazíliában például egy vállalkozó éves átlagfizetése 5500 dollár, az alkalmazottaké pedig 7000 dollár. 10 Azoknak az aránya, akik nyugdíjasként is a jelenlegi formában fognak dolgozni, változtat - nak a munkavégzés módján (pl. részmunkaidőben vagy határozott idejű szerződéssel dolgoznak) vagy valamilyen mértékben nyugdíjasként is dolgozni szándékoznak 22 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

23

24 Melléklet Kérdés: Alkalmaz-e a vállalkozásában másokat is? Nem 66% 77% 77% 84% 74% 76% 67% 86% 71% 77% 40% 84% 32% 68% 23% 76% Igen, egyvalakit 12% 10% 5% 6% 9% 12% 19% 7% 9% 10% 18% 7% 13% 22% 22% 6% Igen, 2-3 embert 10% 5% 7% 6% 10% 4% 9% 4% 7% 5% 21% 7% 25% 6% 23% 7% Igen, 4-5 embert 5% 5% 4% 1% 1% 4% 4% 0% 4% 5% 10% 0% 12% 1% 15% 3% Igen, 6-10 embert 3% 1% 1% 2% 4% 0% 0% 3% 5% 2% 4% 1% 9% 1% 8% 6% Igen, tíznél több embert 4% 2% 6% 1% 2% 4% 1% 0% 4% 1% 7% 1% 9% 2% 9% 2% Összes igen 34% 23% 23% 16% 26% 24% 33% 14% 29% 23% 60% 16% 68% 32% 77% 24% Átlag Kérdés: Sok oka lehet annak, hogy valaki vállalkozásba kezd. Az alábbiak közül melyek voltak fontosak önnek? Összesen Hollandia Németország Királyság Franciaország Spanyolország Lengyelország Magyarország Államok Kanada Kína Japán India Brazília Törökország Ausztrália Összesen Hollandia Németország Királyság Franciaország Spanyolország Lengyelország Magyarország Államok Kanada Kína Japán India Brazília Törökország Ausztrália Szeretem, hogy a magam ura vagyok 53% 51% 70% 59% 58% 49% 58% 51% 69% 65% 31% 45% 58% 39% 50% 59% Vállalkozó vagyok 26% 36% 18% 20% 24% 33% 19% 35% 35% 37% 4% 11% 31% 40% 43% 19% Ott dolgozom, ahol akarok Rugalmas munkaés időbeosztás miatt Az adókedvezmények miatt Lehetőségem van többet keresni Így fokozatosan tudok nyugdíjba menni Elveszítettem a munkámat 37% 25% 45% 41% 35% 30% 40% 32% 52% 48% 22% 51% 44% 39% 22% 46% 50% 34% 66% 55% 50% 39% 54% 50% 58% 69% 47% 42% 50% 47% 35% 65% 9% 8% 3% 11% 3% 1% 12% 9% 16% 33% 7% 7% 7% 5% 6% 17% 32% 20% 31% 25% 12% 21% 45% 36% 41% 40% 30% 18% 44% 42% 41% 33% 9% 3% 3% 12% 5% 2% 3% 5% 12% 18% 11% 4% 19% 6% 11% 13% 17% 28% 20% 21% 21% 25% 20% 20% 8% 21% 13% 3% 11% 14% 13% 14% Nem találtam megfelelő állást 17% 12% 19% 22% 18% 29% 20% 12% 11% 24% 10% 11% 14% 17% 12% 24% Nem találtam állást a saját szakterületemen 14% 16% 15% 19% 20% 17% 15% 17% 14% 16% 10% 6% 9% 15% 9% 20% Nem tudom/ nem emlékszem 3% 3% 0% 2% 2% 1% 2% 2% 4% 2% 4% 13% 0% 2% 0% 0% Összes pozitív 86% 79% 92% 86% 85% 71% 82% 85% 94% 92% 86% 83% 96% 84% 95% 88% Összes negatív 35% 42% 40% 44% 44% 55% 45% 37% 22% 38% 27% 15% 26% 34% 27% 39% 24 Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében

25 Kérdés: Összességében mennyire biztos abban, hogy az Ön által kényelmesnek tartott életszínvonalon tud majd nyugdíjba menni? Egyáltalán nem vagyok benne biztos Nem nagyon vagyok biztos benne Valamelyest biztos vagyok benne Nagyon biztos vagyok benne Teljesen biztos vagyok benne 16% 10% 15% 22% 19% 32% 36% 28% 5% 10% 3% 23% 3% 20% 8% 14% 24% 23% 25% 19% 35% 33% 36% 23% 29% 19% 11% 28% 9% 24% 37% 22% 31% 31% 37% 34% 35% 21% 15% 23% 32% 44% 31% 22% 39% 33% 28% 33% 18% 30% 13% 16% 4% 9% 7% 14% 15% 17% 40% 4% 36% 17% 11% 19% 8% 5% 7% 4% 5% 3% 5% 9% 10% 6% 15% 9% 10% 4% 14% 9% Nem tudom 3% 1% 3% 5% 2% 2% 1% 3% 9% 4% 0% 14% 3% 2% 2% 3% Összesen: nem biztos 40% 33% 40% 41% 54% 65% 72% 51% 34% 29% 14% 51% 12% 44% 45% 36% Összesen: nagyon/teljesen biztos 26% 35% 20% 20% 9% 12% 12% 23% 25% 23% 55% 13% 46% 21% 25% 28% Kérdés: Hogyan fog nyugdíjba menni? Összesen Hollandia Németország Királyság Franciaország Spanyolország Lengyelország Magyarország Államok Kanada Kína Japán India Brazília Törökország Ausztrália Összesen Hollandia Németország Királyság Franciaország Spanyolország Lengyelország Magyarország Államok Kanada Kína Japán India Brazília Törökország Ausztrália Azonnal abbahagyom a munkát és végleg nyugdíjba megyek Másképp fogok dolgozni (pl. részmunkaidőben vagy határozott idejű szerződéssel), de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem megyek Másképp fogok dolgozni (pl. részmunkaidőben vagy határozott idejű szerződéssel) és nyugdíjasként valamilyen formában végig dolgozni fogok Továbbra is úgy fogok dolgozni, mint most. A nyugdíj nem változtat semmit azon, ahogy most dolgozom 18% 10% 13% 15% 25% 37% 16% 12% 15% 11% 24% 14% 19% 10% 37% 12% 26% 36% 16% 33% 20% 22% 23% 17% 29% 35% 39% 9% 24% 24% 13% 30% 20% 23% 38% 16% 21% 11% 18% 24% 17% 28% 16% 1% 23% 18% 17% 29% 23% 19% 22% 19% 20% 18% 28% 34% 23% 14% 15% 23% 29% 42% 27% 17% Egyéb 2% 3% 1% 2% 2% 1% 2% 2% 1% 1% 1% 14% 3% 1% 2% 3% Nem tudom 11% 9% 10% 15% 12% 11% 13% 11% 15% 11% 5% 39% 2% 5% 4% 9% Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében 25