PROJEKTFINANSZÍROZÁS Projektfinanszírozás alapjai (II. rész) A projektfinanszírozásban használt tőkeés hitelfajták jellemzése

Átírás

1 PROJEKTFINANSZÍROZÁS 1. Projektfinanszírozás alapjai (II. rész) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 A projektfinanszírozásban használt tőkeés hitelfajták jellemzése A projektfinanszírozás legfontosabb jellemzői: nagy tőkekoncentráció magas tőkeáttétel (a hitel részaránya általában magasabb, mint a saját tőke, min %, max %) a jövőbeni cash flow dominál speciális biztosítékrendszere van (maga a projekt és a hozzá kapcsolódó szerződések) a megvalósult projekt több részre bontva nem hasznosítható külső szakértők alkalmazása nélkülözhetetlen a projektszerződések nagy részét már a hitelszerződés megkötése előtt aláírják 2 a kockázatok kezelése a szerződéses kapcsolatokon keresztül történik a finanszírozás általában kis tőkeigényű, új társaság létrehozásával történik a normál hitelezésnél nagyobb kockázatú korlátozottabbak a garanciák hosszabb a megtérülési- és futamidő munkaigényesebb a projekt előkészítése és monitorálása költségesebb a hagyományos finanszírozásnál Miért választják a projektfinanszírozást? Szponzorok (befektetők): nem érinti a befektető mérlegét és hitelképességét (nem ő veszi fel a projekthitelt) Hitelezők: magasabbak a banki díjak (a nem kamatjellegű bevételek). banki finanszírozásban önálló üzletág Mikor nem alkalmazható a projektfinanszírozás? 0,5 Mrd költség alatti projekteknél tőkehiányos szponzorok esetében kockázati tőkét igénylő (innováció, fejlesztés) ügyleteknél 3 4 A projektfinanszírozás forrásai 5 A finanszírozás forrásai és jellemzőik: 1. Saját erő: ez a tulajdonosi garancia alapja (saját forrásszint az iparági kockázatokat tükrözi, pl. szálloda, távközlés terén 40 50% saját erő az ideális, az iparban 30%, energetikai projektnél 20 25%, bevásárlóközpont létesítése esetén 15%) Formái: projekttársaság jegyzett tőkéje (alaptőke, törzstőke) tulajdonosi vagy egyéb alárendelt hitel (alá van rendelve a projekthitelnek hitelszerződésben vállalt kötelezettség) projektből származó, beruházás alatti szabad cash flow tulajdonosi garancia (az adós által a hitelszerződésben vállalt pénzügyi feltételek nemteljesülése esetén áll be) állami támogatás (csak bankgarancia mellett fogadható el saját erőnek) 6 1

2 Jellemzői: Rugalmas és olcsó Korlátozott mértékű Azonnal rendelkezésre áll Alkalmas a végleges és átmeneti költségek fedezetére 2. Támogatások: általában akkor vehető igénybe, ha a támogató valamilyen kedvező tovagyűrűző hatást vár cserébe érte, pl. az adóbevételek növekedése, munkahelyteremtés, innovációk elterjedése stb. Fajtái: Vissza nem térítendő Visszatérítendő Feltételes: függ a projekt sikerétől Feltétel nélküli: független a projekt sikerétől kezdeti vagy utólagos (utófinanszírozott) 7 3. Hitelek: visszafizetendő kölcsöntőke Fajtái: Hitelező szerint Bankhitel Magánkölcsön (profitorientált befektetőtől) Lejárat szerint: Rövid lejáratú átmeneti vagy előre nem tervezett kiadások finanszírozására alkalmas csak Közép- és hosszúlejáratú költséges, de szükséges Kockázatvállalás szerint: saját, egyedi kockázatvállalás szindikált hitelek 8 Projekthitelek jellemzői: futamideje közép-, illetve hosszú távú, ez általában 1 és 8, ritkán év között mozog feltétele egy bizonyos önerő biztosítása, ami általában 20-30%, esetleg 50% között mozog a minimum igényelhető összeg bankonként meghatározott türelmi idő kérhető, aminek időtartama: 1-2 év törlesztése egyenlő összegben, havonta / negyedévente, esetleg megegyezés szerinti ütemezésben is történhet fedezetként csak a megvalósítandó projekt általában kevés a kamatok és a jutalékok a hitelbírálat során kerülnek megállapításra (futamidőtől, hitelbírálat eredményétől függ) esetenként állami kamattámogatást is lehet igényelni megszerzésére bevétel- és költség-terv (projekt leírása, megtérülési számításokkal, tervekkel, engedélyekkel), illetve analízis szükséges. 9 A bankképes projekt kellékei: tőkeerős, megfelelő referenciákkal és tapasztalatokkal rendelkező befektetők, alvállalkozók (építés, üzemeltetés, stb.) és vevő(k) megfelelő független tanácsadók (pl. jogi, pénzügyi, műszaki) alapos és részletes piaci tanulmány(ok) részletesen kidolgozott üzleti terv, amely tartalmaz egy cash flow tervet (alapeset és érzékenység vizsgálat) a hitel teljes tervezett futamidejére megvalósíthatósági tanulmány finanszírozási struktúra (tőke, hitel) bemutatása javaslat a rendelkezésre álló biztosítékok és egyéb szponzori támogatások bemutatása hatósági engedélyek (pl. környezetvédelmi engedély) beszerzése, vagy azok ütemezésének bemutatása Kötvények: a kölcsöntőke szerzés egyik alternatívája a vállalati kötvénykibocsátás, melynek jellemzői: a kötvény konstrukció kidolgozásához pénzügyi tanácsadót javasolt alkalmazni hosszadalmas folyamat előzi meg a finanszírozásra vonatkozó döntéshozatalt (de rövidebb, mint a hitelfelvételt) jelentős mennyiségű információ szolgáltatással jár gyorsan likvid eszközzé tehető 4. Lízing: egy lízingtársaság nyújt kölcsönt a projekttársaságnak olyan módon, hogy elvállalják a projekt megvalósításához szükséges berendezések beszerzését és lízingbe adását a projekttársaság részére. 11 Finanszírozási alapelvek és azok értelmezése a projektekre 1) Rentabilitás elve: olyan tőkefajtákat kell választanunk, amelyek együttes tőkeköltsége a legalacsonyabb 2) Normativitás elve: számoljunk azzal, hogy a finanszírozók megkövetelnek bizonyos standardokat, normákat azoktól, akik számára forrást biztosítanak 3) Rugalmasság elve: az átmeneti eszközigényt átmeneti, a tartós eszközigényt tartós forrásokkal célszerű finanszírozni 4) Likviditás elve: a források lejárata, a kötelezettségek időbeli szerkezete lehetőség szerint minél jobban illeszkedjen az eszközök megtérüléséhez 5) Önállóság elve: nem szabad oly mértékben eladósodni, hogy az már az önálló döntéshozatal lehetőségétől is megfossza a projektcéget 12 2

3 Finanszírozási források jellemzése, a tőkeköltség értelmezése, becslése Belső finanszírozás (belülről szerzett tőke): a projekttársaság belső folyamataiból származó források 1. Forgalmi bevételek: A folyamatos működéshez szükséges pénzkiadások fedezetének az árbevételen keresztül történő realizálódását jelenti. A vállalkozás az árbevételen keresztül olyan forráshoz is juthat, amellyel szemben nem merült fel tényleges kiadása (pl. az amortizációs bevétel). 2. Tartalékolás: A társaság az egyes években előállított adózott eredményüket kifizethetik osztalékként, de dönthetnek úgy is, hogy a tulajdonosok tartalékba helyezik, tőkésítik (tőketartalék). 3. Az eredmény visszaforgatása: Az adózott eredmény egy része nem kerül osztalékként kifizetésre visszatartott nyereségből történő finanszírozás (önfinanszírozás) 13 A belső finanszírozás jelentősége: a társaság ennek a segítségével függetlenítheti magát a hitelezők által meghatározott feltételektől; az amortizáció bevonható az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésébe, vagy korlátlanul felhasználható egyéb beruházások finanszírozásához; a visszaforgatott nyereséget külső tényezők nem befolyásolják, azt a tulajdonosok döntése határozza meg; az eredménytartalékot növelő nyereség közvetlenül a vállalkozás rendelkezésére áll. 14 A belső finanszírozás költsége: egyenlő azzal a hozammal, amely a vállalkozás részére kiesik, mert a tőke más célú, vállalkozáson kívüli felhasználásáról (pl. betétbe helyezés, értékpapírba fektetés stb.) lemondanak. Az az elmaradó haszon, amelyik azért vész el, mert a vállalkozásban való lekötés miatt a tőkét más célra felhasználni nem lehet. Az eredmény visszaforgatásával szerzett tőke költsége: r e = DIV 1 /P 0 +g Külső finanszírozás: a vállalkozás a pénzügyi piacok bevonásával növeli forrásállományát 1. Részesedés finanszírozás: a társaságba újabb tulajdonosokat (szponzorokat) vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez jut. 2. Idegen finanszírozás: hitel igénybevétele, kötvény kibocsátás esetén a tőkét juttatók tulajdonosi igényekkel nem léphetnek fel, viszont általában az összes lehetséges forrás közül a hitel költsége a legmagasabb. A hitelek felvételének adókímélő hatása van (adópajzs), mivel a hitelek kamatát az adózás előtti eredményük terhére számolhatják el, így csökkenteni tudják adóalapjukat és a fizetendő adó összegét is A külső finanszírozás költsége: Részesedés finanszírozás: A tulajdonosi tőke (equtiy capital) költsége az a hozamráta, amit a befektetők a törzsrészvényektől elvárnak. r e = DIV 1 /P net +g A társaság számára az elsőbbségi részvény tőkeköltsége egyenlő a befektetők által az elsőbbségi részvények után elvárt hozammal. Az elsőbbségi részvénynek nincs lejárata, az osztalék nagysága előre rögzített, ezért a tőkeköltség az örökjáradék formulán alapuló módszerrel meghatározható. Idegen finanszírozás: a kölcsöntőke (kötvény, hitel) költsége a befektetők (hitelezők) által elvárt hozam. A hitel tőkeköltsége alapesetben hitel névleges kamatlábával egyezik meg. Ha a bank járulékos költségeket is felszámol, akkor a teljes hiteldíj mutató adja meg a hitelköltséget. A befektetőknek kifizetett kamat a kötvényt kibocsátó vállalat szempontjából költség, a nyereséget, a nyereségadó alapját csökkenti. r d = r i (1 T) r p = D p /P net

4 Kockázatkezelés a finanszírozásban Kockázat általános értelemben: valamilyen jövőbeli esemény körüli bizonytalanság Bizonytalan a helyzet akkor, ha a jövőben több lehetséges esemény következhet be, mint amennyi ténylegesen bekövetkezik, és ezekről a lehetséges kimenetekről nincs kellő információnk. Kockázatos a döntési helyzet akkor, ha a jövőben bekövetkező lehetséges kimenetelek leírhatók a valószínűség-számítás eszközeivel. Kockázat gazdasági szempontból: annak a bizonytalansága, hogy a vállalat terveiben például az üzleti tervében, projekttervében megfogalmazott jövőbeli elvárások és a tényleges teljesítmény eltérnek egymástól. nem feltétlenül negatív eseményt jelent (pozitív is lehet) 19 Kockázat a projekt szempontjából: olyan esemény, helyzet vagy körülmény, amely a projekt élettartama alatt bármikor bekövetkezhet, és káros hatással van a projekt sikerére oly módon, hogy megakadályozza a projekt célkitűzéseinek, eredményeinek (és minőségének) elérését és/vagy ütemtervének tartását és/vagy költségvetésének betartását pénzügyi érzékenységvizsgálat 20 Kockázatok: I.műszaki- gyártási kockázatok (belső) anyag- és energiaellátás létesítmény befejezése, határidő (kötbér) technológia megbízhatósága (megfelelősége a próbagyártás során derül ki!) II.Humánerőforrás kockázatok (belső) hírnév kockázat menedzsment kockázat nem megfelelő együttműködés miatt létrejövő költségnövekedés III.Gazdasági-kereskedelmi kockázatok piaci kockázat (trendek, versenytársak, ár, kereslet stb) pénzügyi kockázatok (forrásokhoz való hozzáférhetőség, kamat) makrogazdasági környezet kedvezőtlen változása (adórendszer, infláció, árfolyam-ingadozás, környezetvédelmi szabályok, jogi keretek stb.) politikai kockázatok (háború, polgárháború, jogbizonytalanság, kormányozhatóság, legitimitás stb.) Kockázatmenedzsment célja: a projektnek a kitűzött határidőre és a költségkereten belül történő megvalósítása és a minőségi elvárásoknak való megfelelés Érzékenységvizsgálat: a projekt kritikus paramétereinek változása milyen irányban és mértékben befolyásolja a projekt NPV-jét A vizsgálat menete: 1.A kritikus paraméterek kiválasztása: ha annak 1%-os változása az NPV-t 5%-os, az IRR-t 1%-os vagy azt meghaladó mértékben változtatja kritikus paraméter 2.Függő paraméterek azonosítása: olyanok, amelyek kétszeres beszámítása torzulást okoz eltávolítjuk 3.Az NPV meghatározása a paraméterek különböző értékeivel különböző érzékenységelemzési módszerekkel végezhető 23 Példa: Kockázati tényező Termékeink minőségének romlása, alacsony technikai színvonala Versenytársak csökkentik az árakat paraméter csökkenő piaci részesedés áraink csökkennek A projektfinanszírozási hitelünk változó fix költségeink kamata jelentősen megemelkedik növekednek Az alapanyagaink ára emelkedik stb. változó költségeink növekednek 24 4

5 Az NPV paraméterei és összefüggései Piac mérete (szűkülő v. bővülő) Piaci részesedés % mennyiség (pl. db) Piaci ár Ft/ (pl. db) Fix költségek Változó egységköltség Ft Ft/ (pl. db) PV + Összköltség PV) megtérülés mutatója Egytényezős érzékenység elemzés Az NPV számítása során az egyes paramétereket egymástól elszigetelten kezeli, mintha nem lennének hatással egymásra. Az NPV újraszámítása egyetlen paraméter módosításával 26 PÉLDA A projekt alapadatai (az értékadatok PV-ben): Piac mérete db Piaci részesedés 30% Egységár 2,0 EFt/db Átlagos változó költség 1,0 EFt/db Fix költség 1500 EFt Beruházás egyszeri ráfordítása 1000 EFt NPV meghatározása = % = 3000 db = ,0 = 6000 EFt = (3000 1,0) = 4500 EFt PV + Összköltség PV) = 6000 ( ) = 500 EFt Az NPV újraszámítása egyetlen kritikus paraméter módosításával Módosuló kritikus paraméter: piac mérete (-10%) = % = 2700 db = ,0 = 5400 EFt = (2700 1,0) = 4200 EFt PV + Összköltség PV) = 5400 ( ) = 200 EFt 29 Módosuló paraméter: egységár (-10%) = % = 3000 db = ,8 = 5400 EFt = (3000 1,0) = 4500 EFt PV + Összköltség PV) = 5400 ( ) = 100 EFt 30 5

6 Módosuló paraméter: változó egységköltség (+10%) = % = 3000 db = ,0 = 6000 EFt = (3000 1,1) = 4800 EFt PV + Összköltség PV) = 6000 ( ) = 200 EFt stb. 2. Scenario elemzés A valószínűségi eloszlások figyelembevételével meghatározzuk a paraméterek optimista, realista és pesszimista értékeit, majd kiszámítjuk a három forgatókönyvre az NPV-t Az NPV újraszámítása az összes paraméter módosításával 31 scenario (szcenárió) = forgatókönyv 32 PÉLDA A projekt alapadatai (az értékadatok PV-ben): Paraméterek Pesszimista Realista Optimista Piac mérete 8000 db db db Piaci részesedés 25% 30% 38% Egységár 1,6 EFt/db 2,0 EFt/db 2,4 EFt/db Átlagos változó költség 1,4 EFt/db 1,0 EFt/db 0,9 EFt/db Fix költség 1800 EFt 1500 EFt 1400 EFt Beruházás egyszeri ráford EFt 1000 EFt 900 EFt 33 NPV realista scenario esetén: = % = 3000 db = ,0 = 6000 EFt = (3000 1,0) = 4500 EFt PV + Összköltség PV) = 6000 ( ) = 500 EFt 34 NPV pesszimista scenario esetén: = % = 2000 db = ,6 = 3200 EFt = (2000 1,4) = 4600 EFt PV + Összköltség PV) = 3200 ( ) = 2700 EFt NPV optimista scenario esetén: = % = 4180 db = ,4 = EFt = (4180 0,9) = 4662 EFt PV + Összköltség PV) = ( ) = 3970 EFt

7 3. Nyereségküszöb (fedezeti pont) elemzés A fedezet Meghatározzuk azt a kibocsátást (Q), amely mellett a keletkező árbevétel megegyezik a felmerülő költségekkel (egyszeri ráfordítás + Folyamatos ráfordítások /ti. fix + változó költségek összege/) Ha ennél kevesebbet termelünk veszteség keletkezik a befektetés nem térül meg A fedezeti pont kiszámítása Meghatározzuk azt a kibocsátást (Q), amely mellett a keletkező árbevétel megegyezik a felmerülő költségekkel (egyszeri ráfordítás + Folyamatos ráfordítások /ti. fix + változó költségek összege/) Ha ennél kevesebbet termelünk veszteség keletkezik a befektetés nem térül meg Nyereségküszöb (fedezeti pont) elemzés Működési (számviteli) fedezet Az értékesítési árbevételnek az a szintje, amely mellett az árbevétel az összes számviteli költségre fedezetet jelent, az a mennyiség vagy érték amely mellett az EBIT = 0 Értékesítési bevétel VC FC = 0 vagy Q (p v) FC = 0 ahol VC teljes változó költség FC teljes fixköltség (ÉCS-t is tartalmazó) Q értékesített mennyiség p egységár v egységnyi változó költség 40 Operatív termelési fedezet Az az eladott termékmennyiség (Q*), amely mellett az eladási egységár és az egy termékre jutó változó költség különbsége fedezi az egy termékegységet terhelő fixköltséget, vagyis Q (p v) FC = 0 /+FC Q (p v) = FC / (p v) FC Q* = p v ahol p v működési marzs (fr. marge, haszon) A működési marzs termékegységenként megadja, hogy egy egység eladott termék mennyire járul hozzá a fix költségek fedezetéhez Pénzügyi (gazdasági) fedezet Az az értékesített mennyiség vagy árbevétel, amely mellett a befolyó pénzáram fedezetet jelent a gazdasági költségekre, azaz NPV = 0 Q* = [FC* + Beruházás + Ta) / (p v) Ta = (Q (p v) FC* ÉCS) Tc *ÉCS nélkül Ta: társasági adó Tc: társasági adókulcs 7

8 Példa fedezeti pont elemzésre Egy vállalat 5 éves élettartamú beruházási kockázatelemzéséhez az alábbi adatokat használja (MFt-ban) fel, különböző éves eladások feltételezésével (p = 12 EFt/db, v = 4 EFt/db, r = 10%,Tc = 18%, ÉCS = 20%). Bekerülési érték 50, fix ktg. 15 MFt. 4. Monte-Carlo-szimuláció A konstruált modellben a paraméterek értékeit (inputtényezőket) véletlen-számként véges számú sok kísérletben számítógép állítja elő Az outputtényezők viselkedését figyeljük Megoldás: ÉCS = 50 0,2 = 10 MFt Számviteli fedezeti pont Q* = ( ) / (12 4) = db Gazdasági fedezeti pont Q* = [( Q (12 4) 15 10) 0,18] / (12 4) db Eredete: rulett-szisztémák hatékonyságának vizsgálata Előfeltétele: sok tapasztalati adat az inputtényezők értékének alakulásáról és egymással való kapcsolatáról 44 Szimuláció lépései: 1.Célfüggvény felállítása - általában NPV modell 2.Célfüggvényre ható tényezők meghatározása, célfüggvénnyel és egymással való kapcsolatuk függvényszerű kapcsolata 3. A változók eloszlásfüggvényeinek meghatározása: Pl. standard normális eloszlás esetén Q t = Q t 1 + u t m t = m t v t CF t = (Q t m t FC Écs) (1 Tc) + Écs m t : egységnyi marzs u t,,v t : véletlen változók 4. Véletlen szám generálásával célfüggvények minimum 50 kimenetének meghatározása A pénzáramok szimulációja várható pénzáramlás eloszlása 5. Kimenetek tapasztalati sűrűségfüggvényének (f X,Y ), várható értékének (E (X) ) és szórásának (σ) meghatározása 6. Relatív szórás (a becslés hibájának) meghatározása V = σ / x 8

9 Szimuláció problémái: A változók az egyes periódusokban függetlenek egymástól Ha egy eszköznek számos jelenértéke van, nehéz összevetni a piaci árral A pénzáramokat kockázatmentes kamatlábbal diszkontáljuk. Helytelen! Összegzés: Nem ad választ arra, hogy mi a helyes döntés. Mire használjuk? A projekt megértésére. Egyéb érzékenységvizsgálati példák* Egy irodaház építésének projektjében az alábbi paraméterek megváltozására a projekt költségvetése érzékenyen reagálna: Ha az épület tartósan alacsony kihasználatlansággal működik Helyi ingatlanadót vezetnek be vagy megnövelik a mértékét A magyarországi gazdasági helyzet tartós stagnálása Téves árpolitika alkalmazása Az üzemben tartási költségek indokolatlan megnövekedése Bürokratikus akadályok (például hatósági engedélyeztetés) Természeti akadályok a kivitelezés során (például fagykárok) Pályázatunk hátrányos elbírálása Az állami támogatások csökkenése *Forrás: Huber Tamás: Projekttervezés és projektmenedzsment 50 Kockázatkezelés: azaz, hogyan mérsékelhetők a nem várt hatások a) Az időterv kritikus útjának rövidítése több és/vagy nagyobb teljesítőképességű erőforrás alkalmazása b) A kritikus tevékenységek felbontása több párhuzamos tevékenységre c) Bizonytalanságok miatti tartalékképzés a kockázatok elemzési eredményei alapján végezzük, és (nagysága álljon arányban a meghatározó kockázatokkal) ha egy tevékenység kapcsán tartalékkeret kialakítása indokolt, azt az érintett tevékenységhez rendeljük hozzá az egyes tevékenységek becsült költségeit és a hozzájuk tartozó tartalékkereteket kezeljük elkülönítetten az eltérő funkciójuk miatt ellenkező esetben a későbbiekben nem regisztrálhatóak a tartalékkeret felhasználásának körülményei és okai 51 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 52 9