Tartalom 1 Kapacitástervezés

Átírás

1 E-Controlling E-Controlling Szakmai folyóirat XVI. évfolyam 5. szám május Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról - a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: március 25. Kapacitástervezés A legtöbb esetben a keresleti előrejelzések kell, hogy adják a tervezés alapját. Néhány vállalatnál a vevők gyakran egy évre előre leadják a rendeléseiket a hosszú lead time (átfutási idő) vagy a gyakori késedelmes szállítások miatt. Ebben az esetben az előrejelzés könnyű ha van egyáltalán, hiszen a vállalatnak az aktuális megrendelések kielégítésére kell törekednie. A megrendelések esetében tisztában kell lenni a vállalkozás kapacitásaival, mivel ezek alapján képes a vállalat a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben kielégíteni a vevőit. Az elégedett vevő a legfontosabb minden vállalkozás számára. Jelen cikkünk a kapacitástervezéshez próbál módszertani segítséget nyújtani. A jövőbeli termelési struktúra meghatározásakor figyelembe kell venni a piackutatások eredményeképpen meghatározott értékesítési minimumokat és maximumokat. Az értékesítési minimumok többféle okokból származtathatóak: korábbi szállítási szerződési kötelezettségekből, Tartalom 1 Kapacitástervezés 8 Adósarok: beruházási adókedvezmény Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1

2 a vállalkozás által preferált fogyasztói csoport megtartásának igényéből, továbbá a gyártóeszközök gazdaságos üzemeltetéséből. A maximumok pedig az adott időszak piackutatási adataiból az eladható maximális mennyiséget jelzik. A gyártási struktúra meghatározásakor két szempontot kell egyeztetni: a profitmaximalizálás és a kapacitások maximalizálása. A profitmaximalizálás elemi érdeke minden gazdasági társaságnak, ugyanakkor a kapacitások minél magasabb szintű kihasználása szintén költségoldalról okoz eredményjavulást a vállalkozás számára. A gyártás megvalósításához szükségesek a megfelelő erőforrások, amelyek azonban nem minden esetben állnak rendelkezésre teljes mértékben. Az erőforrási korlátok lehetséges formái: rendelkezésre álló gépek, gépsorok átbocsátó képességei; a megfelelő minőségű munkaerő hiánya (szakértelembeli, gyakorlatbeli hiányok); a megfelelő minőségű energia rendelkezésre állása; a folyamatos működéshez szükséges nyersanyagok, alkatrészek megfelelő időben való rendelkezésre állása; a megfelelő szintű kooperációs kapcsolatok hiánya; egyéb. A költségek meghatározásakor célszerű figyelembe venni a következő tényezőket: 1. Közvetlen anyagjellegű ráfordítások: a) Közvetlen anyagköltség. b) Közvetlen igénybevett szolgáltatások értéke. 2. Közvetlen személyi jellegű ráfordítások: a) Közvetlen bérköltség. b) Közvetlen bérjárulékok. 3. Gyártáshoz kapcsolódó egyéb közvetlen költségek: a) A gyártás során alkalmazott tartós eszközök értékcsökkenési leírása. b) Az alkalmazott szerszámok költségei. c) A meghatározott költségjellemzők segítségével felosztott üzem költségek (pl.: gépköltség) d) Egyéb közvetlennek minősíthető költségek (pl.: lízingdíj, bérleti díj stb.). 4. Saját termelésű készlet továbbfelhasználásából származó költségaddíció (félkésztermékfelhasználás). I. Előállítás költségei ( ) 5. A kalkulációs egységekre közvetlenül hozzárendelhető értékesítési költségek (pl.: bizományosi díjak, jutalékok, ügynöki díjak stb.). II. Közvetlen értékesítési költség (I + 5) Költségtervezés A séma segítségével lehetőség nyílik minden vállalkozás számára az önköltség meghatározására, illetve tervezésére. Természetesen az önköltségszámítási séma a társasági specializációkkal tovább részletezhető. A közvetett költségek jövőbeli tervezésénél hasznos módszer a költségváltozási tényező alkalmazása. A közvetett költségek tervezését költséghelyek szintjén érdemes elkészíteni. A költségtervezésnél segítségül szolgál a reagálási fok, amely a költségváltozás és a költségjellemző változása között keres kapcsolatot. A reagálási fok segítségével meghatározható, hogy a kapacitásként megjelenő erőforrás változásának következtében az adott költséghelyen értelmezett költség milyen mértékben fog változni: 2

3 A jövedelmezőség meghatározása a fedezeti öszszeg segítségével történik, ahol egyfajta nyers eredmény számszerűsítésére kerül sor: Értékesítés nettó árbevétel - Értékesítés közvetlen költsége = Fedezeti összeg A fedezeti összeget arányosítjuk az árbevételhez akkor a fedezeti hányadhoz jutunk, amely egy abszolút értékektől mentes mutatószám: A mutató értéke kifejezi, hogy mekkora az egyes termékek költségmentes árbevétel értéke. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrás korlátozza a termelés teljes körű megvalósítását, emiatt optimalizálni szükséges. Az elsődleges szempont a jövedelmezőség, amely szerint abból a termék gyártását kell növelni, amely a legnagyobb jövedelmet biztosítja a vállalkozás számára. A profitmaximalizálásnál azonban fontos követelmény, hogy azon termék a legjövedelmezőbb, amely a legkevesebb szűkös erőforrás felhasználásával kerül előállításra. Emiatt szükséges a fedezeti összeget közös nevezőre hozni, tehát az egy erőforrásra jutó fedezeti összeget kiszámítani. Kapacitástervezés A kapacitásszámítás felhasználási területe annak biztosítása, hogy az előre jelzett igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű termékek legyárthatók legyenek. A kapacitás definíciója: egy meghatározott időszak (nap, hónap, év stb.) alatt gyártható termék, vagy nyújtható szolgáltatás maximális mennyisége. A kapacitástervezés célja a termelési vezérprogram érvényességének ellenőrzése. Ennek elvégzésére két mód is kínálkozik: a durva kapacitástervezés és a részletes kapacitástervezés. A durva kapacitástervezés során közelítő munka- és gépórákkal számolnak, közvetlenül a termelési vezérprogramból, hogy a szükséglet lebontás nélkül előre tudják jelezni a kapacitásigényeket. Ha nem elegendő a kapacitás, akkor vagy a vezérprogramot módosítják, vagy a kapacitást változtatják meg, hogy megvalósítható vezértervhez jussanak. Tervezési kapacitásnál nem lehet előre figyelembe venni bizonyos karbantartási műveleteket, (mert az attól is függ, hogy mire használom azt a berendezést), nem lehet előre tudni, hogy egy termelési folyamat esetében hányszor kell a gépet átállítani stb. Ezért amikor nagy vonalakban meg kell tervezni, hogy az igény kielégítése mekkora kapacitást köt le, akkor ezt használják. Ezért a kapacitás kihasználás is csak azt mérheti, hogy egy adott kapacitásra tervezett gép ténylegesen annyit tudott-e kibocsátani, amire tervezték, vagy ha kevesebbet, akkor mennyivel kevesebbet. Ha részletes kapacitástervezést használnak, akkor a kapacitástervezés csak az anyagszükségletek tervezését követően kerül sorra. A kialakuló gyártási rendeléseket összevetik a munkaállomások kapacitásával. Az eredmény egy előrejelzés az egyes munkaállomások munkaóra és gépóra felhasználásáról. Ha nem elegendő a kapacitás, akkor ebben az esetben is a vezérprogram változtatása, vagy a kapacitások növelése adhat megoldást. Amennyiben elég a kapacitás, akkor már rögtön az anyagszükségletek is rendelkezésre állnak. Rövid távon a kapacitást és az igényt kell összhangba hozni. Ez alapvetően két területen tervezhető döntéseket jelent. 1. Az igény befolyásolása (ami nem a termelésszervezés módszereihez tartozik, de adott esetben kedvező lehet): ár változtatása, marketing akciók, 3

4 a termék változtatása (helyettesítés más termékkel), raktárra termelés, amikor az igény alacsony, rendelés átfutási idejének változtatása (később szállítjuk, vagy hamarabb), rendelések felvétele. 2. A kapacitás befolyásolása: a munkaórák számának változtatása, részmunkaidősök foglalkoztatása, munkarend változtatása az igény szerint (pl. műszakszám növelése), gyártósor ütemidejének növelése, karbantartás átütemezése, alvállalkozók alkalmazása, berendezések bérlése, termelésütemezés (pl. sorozatnagyság növelése), bizonyos műveleteknek a vevőre hárítása (pl. bútor-összeszerelés). Hosszú távon azt kell biztosítani, hogy mindig legyen elegendő kapacitás. Ennek a lehetőségét később még megvizsgáljuk. Mintaeset Az EXPERT Zrt. 4 fajta termék gyártásával foglalkozik. Termékeinek meghatározó részét a belföldi kereskedelemben értékesíti. Jelentős menynyiségű export tevékenységet is lebonyolít. Az export tevékenység elszámolása dollárban történik, amely a választott hitelintézet átlagárfolyama. A jövőbeli termelési tevékenységét kívánja optimalizálni a múltbeli adatok alapján. A vállalkozás bázis időszaki adatai a következők: Megnevezés Mennyiségi Termékek egység A B C D gyártott mennyiség darab a közvetlen önköltség a Ft/db gépköltségen kívül fajlagos gépóra felhasználás gó/db 0,7 0,8 0,75 1,26 az értékesítés eladási árai: belföld Ft/db export FBK/db 54,0 99,0 90,0 80,6 az értékesített mennyiség belföld db export A jövőbeli tevékenység bázis adataira vonatkozólag a következők ismeretesek: Mennyiségi Termékek Megnevezés egység A B C D Rögzített megrendelés belföld db export gépköltségen kívüli közvetlen önköltség változása Ft/db fajlagos gépóraváltozás gó/db + 0,05-0,06 4

5 A várható eladási ár belföld Ft/db export FBK/db Értékesítési lehetőségek a jövőben (a rögzített megrendeléssel együtt): belföld db export Kiegészítő adatok: a saját termelésű készletek nyilvántartása közvetlen önköltségen történik; a táblázatban szereplő eladási árak nem tartalmaznak általános forgalmi adót; a bázisidőszak gépköltsége Ft; a gépóra-kapacitás a következő időszakban 6%-kal növelhető; a gépköltség költségjellemzője a gépóra, reagálási fok: 1,071; az átlagos devizaárfolyam: bázisévben 200 Ft/FBK; várható tárgyévben 210 Ft/FBK. Feladat: Határozza meg a bázisidőszak adatai alapján a tervidőszak közvetlen előállítási költségeit, a gyártás jövedelmezőségi sorrendjét, és az optimális termékösszetételt! Megoldás: A bázisidőszak gépóra felhasználása: 1 gépóra költsége: Fedezeti összeg: 5

6 1 gépórára jutó fedezeti összeg: Rangsor: Az 1 gépórára jutó fedezeti összeg alapján a C termék a legjövedelmezőbb a vállalkozás termékstruktúrájában, majd ezt követi a belföldi értékesítésű B termék, majd az export B termék. Az optimalizációkor arra kell törekedni, hogy ezen termékek kerüljenek előtérbe a termelés során. A jövőbeli maximális kapacitás: A jövőbeli teljes gépköltség: 1 gépóra jövőbeli költsége: A jövőbeli maximális igény lefedettsége gépórában: 6. A gépi átbocsátó képesség kapacitáskorlátba ütközött, nincs elegendő gép, amely segítségével képesek lennénk előállítani a piaci lehetőségek által meghatározott mennyiséget. Így szükség van az optimális struktúra kialakítására a jövedelmezőségi szempontok érvényesítése mellett. Fedezeti összeg: 6

7 1 gépórára jutó fedezeti összeg: Rangsor: A lekötött mennyiség által igénybe vett gépóra kapacitás: A szabad kapacitás: 7

8 Lekötés: Az eddig felhasznált kapacitás gó Az optimális termékösszetétel: Adósarok: Beruházási adókedvezmény A évi társasági adóbevallás összeállításának határideje közeleg: május 31-e. Az adó mértékének meghatározásánál fontos lehet az tudni, hogy milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni. Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak [KKV] minősülő adózó ha igénybe kívánja venni a kedvezményt csökkentheti az adózás előtti eredményét a következő feltételeknek megfelelés esetén: a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja az adózón kívül csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is), a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, és 500 db db db db db db db legfeljebb 30 millió forint lehet, kedvezményre jogosít: a) a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant, b) a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó a tevékenységet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke, c) az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, d) az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke, e) a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke. f) A csökkentő tétel támogatástartalma (a Tao. tv. 19. szerinti adókulccsal számított 8

9 értéke) az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül; Speciális kedvezmény lehet a hitelszerződés ideértve a pénzügyi lízinget is megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat 40, vagy 60 százalékának megfelelő összegben adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. A pénzügyi lízingre vonatkozóan mivel arra a Tao. tv. önálló definíciót nem ad a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely január E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. 1-jétől rögzíti, hogy e tekintetben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény [Hpt.] szerinti meghatározásra kell figyelemmel lenni. A Hpt pontja értelmében a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő lízingtárgyat a lízingbevevő határozott idejű használatába adja díjfizetés tőkerész és kamat ellenében. A szerződés lejártakor, attól függően, hogy szerződéskötéskor a felek hogyan állapodtak meg zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy az utolsó tőke- és kamattörlesztő rész megfizetésével automatikusan, vagy a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbevevő maga vagy az általa megjelölt személy szerez tulajdonjogot. Mindezek alapján rögzíthető, hogy a pénzügyi lízing során függetlenül attól, hogy zárt, vagy nyílt végű a pénzügyi lízing a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben szerepel. Ebből következően, ha pénzügyi lízing formában akár zárt, akár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történik az ügylet, úgy a lízingbevevő az adókedvezmény igénybevételére az egyéb feltételekre is figyelemmel jogosult. E-Controlling XVI. évfolyam, ötödik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest. Váci út. 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 9