Előadó : Zárai Ágnes. Egészségügyi szakoktató Pedagógia szakos bölcsész Pedagógia szakos egyetemi szintű tanár Felnőttoktatási szakértő

Átírás

1

2 Előadó : Zárai Ágnes Egészségügyi szakoktató Pedagógia szakos bölcsész Pedagógia szakos egyetemi szintű tanár Felnőttoktatási szakértő

3 Bevezetés Nevelés és Oktatás Andragógia Antropagógia Pedagógia Andragógia - Gerontagógia Andragógia jellegzetességei Andragógia célja, feladata Lifelong Learning Formális Non-Formális Informális oktatás Andragógia funkciói, területei Felnőttképzés formái Felnőttképzés résztvevői : felnőtt tanuló és felnőttoktató Oktató szerepei

4 A tanulás napjainkban már több, mint puszta elkötelezettség. A munka melletti tanulás éppen úgy korunk sajátossága és jellegzetessége, mint akár csak környezetünk védelmének szükségessége. A fejlett országokban a tanulás már évtizedek óta nem fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, egy szakképesítés megszerzésével. Az emberekkel szemben támasztott igények megváltoztak; az ismeretek átalakulnak és kicserélődnek. A munka melletti tanulás leggyakrabban a felnőttoktatás szinonimájaként jelenik meg. A felnőttnevelés, felnőttképzés irányulhat személyiségfejlesztésre, munkaerő-piaci igények kielégítésére valamint közösségi nevelésre, mint például az ideológiai (világnézeti) képzés, a katonai képzés vagy a börtönökben folyó nevelőmunka. A munka mellett tanuló felnőttek szakmai át-, illetve továbbképzése során alkalmazott nevelési módszerek tartalmaznak ugyan klasszikus pedagógiai elemeket is, de a felnőttek szakmai képzésénél elsősorban andragógiai ismeretekre, a tanuló felnőttek sajátos fiziológiai, szociológiai tulajdonságainak ismeretére és nem utolsó sorban hozott, előzetes tudására és tapasztalataiknak figyelembe vételére van szükség.

5 Nevelés az a céltudatos és tervszerű tevékenység, amely arra irányul, hogy a felnövekvő nemzedéket a társadalom hasznos, építő tagjává formálja. A nevelés olyan tevékenység, mellyel valaki(k) úgy kívánnak hatni másokra, hogy azok optimálisan fejlődjenek, erősödjenek abban amit a nevelők kívánatosnak tartanak és maradandóan változzanak abban, amit nem. A nevelés bár nagyon fontos befolyásoló tényező a személyiség (ki)alakításában ill. a személyiségformálásban, az önnevelésben - de azért nem kizárólagos és nem mindenható! Oktatásnak a leggyakrabban általában nagyobb mennyiségben történő valamely információ / tudás, rendszeres, esetleg intézményesített átadását nevezzük. Az oktatás folyamatába legtöbbször beleértjük : az ismeretátadás tanár részéről való megszervezését (tanítás), és a tanuló aktív ismeretszerző tevékenységét (tanulás). Az ember egész életén át tanul, mindig olyat, ami az életkori szakaszának megfelelő. Minden ember nevelhető, de mindenkinél egyéni sajátosságokat kell figyelembe venni! - nem, kor, öröklés, család, szociológiai státusz, intelligencia, érdeklődés, motiváció, A 20 és 60 éves kor között lévők, azaz a dolgozó felnőttek képzésével foglalkozó tudomány az andragógia.

6 Az andragógia görög eredetű szó, jelentése: férfi (andr) + vezetés (agoge). Az andragógia a felnőttképzés tudománya, mely a felnőttek iskolai és iskolán kívüli oktatásának, nevelésének cél- és feladatrendszerét, alapelveit, törvényszerűségeit és eszközrendszerét kutatja. Az andragógia, vagyis a felnőttnevelés egyik részterülete az általános embernevelés tudományának, az antropagógiának.

7

8 A három halmazban a különbség a tanulási folyamat résztvevőiből adódik. Ha a résztvevők különböznek, akkor más ismeretekre és máshogyan kell tanítani, nevelni őket. A különböző korcsoportok más képességekkel, érdeklődéssel, motivációval, más feladatokkal és más-más sajátosságokkal rendelkeznek, ami is szükségessé teszik nevelésük és képzésük specializálódását.

9

10 Az andragógia célja maga az emberi fejlődés, mely egyben a társadalom fejlődését is jelenti Ezt a célt a következőképpen határozta meg az UNESCO nyarán a Tokióban megrendezett konferencián: A felnőttképzés a megismerés, a változtatás és a szocializáció elősegítésének egyik eszköze. A felnőttképzés egységesítés, egyöntetűség és uniformizálás, de nem manipulativ értelemben, hanem abban az értelemben, hogy társadalmi tevékenysége segítségével olyan közösséget igyekszik megteremteni, mely tudatában van a nemzeti szolidaritás jelentőségével és amelyet a szociálisan fejlett, és a közösséggel együtt fejlődő állampolgárok irányítanak.

11 A felnőttképzés helyett a 90-es évek közepétől, végétől az élethosszig tartó tanulás = lifelong learning, lifelong education fogalma nyert teret A lifelong learning, azaz az egész életen át tartó tanulás minden, életünk során folytatott olyan tanulási tevékenység, melyet a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztésének céljával folytatunk egyéni, állampolgári/civil, társadalmi és/vagy foglalkoztatási perspektívában. Ez azt jelenti, hogy a lifelong learning jellemzői : magában foglal minden tanulást, művelődést, ismeret- és tapasztalatszerzést, amely az óvodás kortól a felsőoktatáson át egészen életünk végéig történik. Nem korlátozódik a csak a munka világához kapcsolódó tanulásra, szándékos tanulási tevékenység, de nem korlátozódik csak a formális tanulásra, független a finanszírozás módjától (állami, magán, egyéni), független a felhasznált anyagoktól és médiától (hagyományos, IKT), nem pusztán a hagyományos oktatási programok ötvöződése a modern tanulási feltételekkel, körülményekkel, ennél több., középpontjában az egyén képességének stb. a fejlesztése áll. Célja alapvetően a kulcskompetenciák és alapkészségek, képességek kialakítására, megszerzésére irányul az együttműködés készségének elsajátítása, fejlesztése mellett.

12 Az UNESCO évi hamburgi V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferenciájának záró dokumentuma így fogalmazta meg a felnőttoktatás fogalmát: A felnőttoktatás jelenti azoknak a tanulási folyamatoknak az összességét, legyenek azok iskolarendszerűek, vagy mások, amelyek által az emberekakiket felnőttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak- fejlesztik képességeiket, gazdagítják tudásukat, magasabb szintre emelik szakmai, technikai képzettségüket, vagy amely által új irányba fordulnak, hogy egyéni és társadalmi szükségleteiket kielégítsék. Nem csak az iskolarendszerű oktatást nevezhetjük felnőttoktatásnak, ide tartozhat az iskolarendszeren kívüli, a non-formális és az informális tanulás is, minden elméleti és gyakorlati tanulás, amihez a mai társadalomban hozzáférhetünk.

13

14 A felnőttképzés történhet iskolarendszerű oktatási keretén belül, ( hagyományos, esti képzés, távoktatás, formában ) iskolarendszeren kívüli oktatás keretén belül Tankötelezett koron túliak részére szervezett képzés célja szerint lehet általános, nyelvi szakmai képzés A felnőttképzés leggyakoribb típusai tanfolyam, levelező oktatás, távoktatás, irányított képzés és önképzés, önművelés

15 A felnőttképzés irányulhat - Személyiségfejlesztésre a tanulni akaró, az újat befogadni kész személyre épül a résztvevők partneri viszonyban dolgoznak együtt, az ismeretátadás és ismeretelsajátítás kiegészítik egymást - Munkaerő-piaci igények kielégítésére és a munkából kiszorult emberek átképzésével, tudásuk szinten tartásával, a munkanélküliség megelőzésére a még iskolában tanuló, de valószínűleg munkanélkülivé váló, vagy felszámolás alatt álló munkahely munkásainak képzésével foglalkozik - Közösségi nevelésre ebbe a képzési formába tartoznak a politikai jellegű képzések, melynek az a feladata, hogy megtanítsa az állampolgároknak a demokrácia társadalmi működési mechanizmusának a megismerését A felnőttképzés lehet - Orientáló: elsősorban személyiségfejlesztő - Készséget kialakító: hagyományos iskolarendszerű - Kiegészítő jellegű: pótló-kiegészítő, posztgraduális - Továbbképzésre irányuló: hozzáértést növelő - Új ismereteket nyújtó: újszerű tudást, szaktudást adó.

16

17

18 Felnőtt tanuló A felnőttek naponta szerepkörök finom hálózatában élnek A felnőttkori tanulás az életmód részévé válik és beékelődik a felnőttek mindennapos időszerkezetébe A tanuló felnőttek kb %-a a tanulást mindennapi életébe leginkább a hétvégi és ünnepnapokra ütemezi be A munka mellett tanuló felnőtteknél a tanulás folyamata mindvégig csak járulékos tevékenység marad, a munka megtartja elsődleges szerepét Tanulás esetén az új ismereteket a már meglévő általános, illetve szakmai műveltségébe azonnal be akarja építeni A felnőtt számára az a fontos, hogy minél rövidebb idő alatt minél többet tanuljon meg és az új tudást minél eredményesebben, jól tudja hasznosítani A gyakorlati ismereteken túlmutató kérdéskörökkel nem szívesen foglalkozik, nem vitatkozik elméleti kérdésekről A legtöbb ember a tanulást, a tudásszerzést nagyon hasznos és értékes dolognak tartja, azt mondja tanulni jó! Azok a legeredményesebb, legmotiváltabb tanulók, akik meglévő munkahelyük megtartásához vagy éppen egy ottani előléptetés eléréséhez próbálják meg a végzettségüket megszerezni. A képzésen részt vevő felnőtteket is pontosan ugyan olyan hatások érik és ezek mellett ugyan úgy veszélyek fenyegetik az iskolai tanulással kapcsolatban, mint a fiatalabb korosztályú középiskolás vagy általános iskolás tanulótársaikat. Tanulási problémák órai jegyzetelés probléma, órán való részvételi probléma, tankönyv, tanulási segédanyag probléma, vizsgázási problémák, kapott osztályzati problémák, feladat-megoldási gondok, gyakorlat letöltési problémák, megszégyenüléstől való félelem.. Tanulással kapcsolatos problémák magánéleti problémák, családi problémák (esküvő, válás, gyász, gyermekvállalás), saját egészségi problémák, munkahelyi problémák, megélhetési problémák, tandíj fizetési problémák, anyagi problémák, iskolába járási problémák, hiányzási problémák, motiváció, teljesítés, presztízs problémák,..

19 A felnőttek tanulási képességei szakaszonként eltérők = Felnőttség állapota = anatómiai, biológiai, fiziológiai érettség, szellemi-, mentális érettség ( - önállóság, - önkontroll, - stabil pszichikum, - kialakult értékrend, morál, életfilozófia, - önértékelés, önirányítás, - az énkép megszilárdulása, - élettapasztalat, - térbeli-, időbeli orientáltság ) szociális érettség ( - státusz a társadalmi munkamegosztásban, - emancipált szabadság, - anyagi önállóság, - családi pozíció megváltozása, - személyi függőségi helyzet megszűnése, társadalmi érettség, - állampolgári jogok és kötelességek gyakorlása, - a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés ) Felnőttek motivációja = Tartós ( hosszabb időn át fennmaradó ) Elszánt ( nehézségek ellenére kitartó ) Fellángoló ( környezet húzó hatására kialakuló ) Aktuális vagy időleges ( éppen szüksége készség megtanulásához kellő ) Habituális ( tárgy iránti érdeklődésű ) Primer, - elsődleges ( tanulás, tudásszerzés központú ) Szekunder, - másodlagos ( társaság, előadó,.. Központú ) Belső ( érvényesülés, ambíció, élményszerzés, érdeklődés, lemaradástól való félelem, ) Külső ( előrelépés, anyagiak, valami megtartása, fejlődés, környezet hatása, )

20 Felnőttoktató Az oktatóknak minden esetben tisztában kell lenni a felnőttség fogalmával, a munka mellett tanuló felnőttek problémáival a megfelelő eszközök és módszerek segítségével : ösztönözni kell az önirányítást, biztosítani kell a megfelelő támogatást, az egyéni ismeretekre és tapasztalatokra építve kell a képzés elvégzését elősegíteni, a motiváció mértékét fenntartani, a passzivitást és a közömbösséget feloldani, az egyéni problémák megoldásához segítséget nyújtani, a kényszer érzetet tudatossággá formálni Oktatóval szembeni követelmények Személyiségbeli követelmények: bizalom, nyitottság, derű, türelem, példamutatás, őszinteség, kreativitás, szavak és tettek egysége, pozitív háttér Mesterségbeli követelmények: meggyőzni tudás, légkör-teremtés, beállítódás munkára és kritikára, empátia, emberi probléma megoldás, kontaktus teremtés, partnerség, feszültség teremtés és feloldás, figyelem, törődés, aktivizálni tudás Kompetencia követelmények:

21

22 Előadó = a saját tudás átadásának szerepfelfogásából ered Szakértő = a tudnivalók elmondásánál fontosabbnak tartja a hallgatók kérdéseinek megválaszolását, az állásfoglalást, az útba igazítást Oktató = a tradicionális eljárások híve kötött tananyag, meghatározott előrehaladási ütem, szoros ellenőrzés, tanulmányi fegyelem megkövetelése, stb Csoportvezető = a hallgatók kooperatív tanulását igyekszik előmozdítani, közös problémamegoldás, kollektív aktivizálás. Mentor = mint atyai barát, pártfogó, útírányító, útmutató, segítséget nyújt az adott témában helyzetek átlátásában, átélésében, átélésében, megértésében Tutor = gyám, gyámolító, pártfogó, tanulmányvezető tanár, aki személyesen, közvetlenül segíti, irányítja a hozzá beosztott néhány diák tanulmányait, aki távoktatásban a tanulást (távolról) irányítja, s akinek fő módszere a tanácsadás és konzultáció

23

24