Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése

Átírás

1 Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése

2 Félév menete Tananyag 1) P.R. Krugmann - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész fejezet, Panem, a Krugman könyv (2003-as kiadás) alábbi részei: Nyitott gazdaság alapösszefüggéseihez: oldalak; Aranystandard áttekintéséhez: oldalak; Árfolyam fogalmakhoz: és oldalak; 2) Előadások anyaga előadás diák elérhetők a tantárgy oldalán 3) Oktatási segédanyagok 4) Ajánlott olvasmány: Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban old. Akadémiai K Számonkérés 2 évközi ZH az előadás időpontjában és helyén 1. ZH április 6-án., 2. ZH május 18-án A 2 ZH súlya 50-50%, Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján kerül megállapításra, A ZH-kon teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok lesznek Pótlási időszakban mindkét ZH pótolható, illetve javítható A pótzh eredménye törli a pótolt ZH eredményét Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség, azaz nincs iv. lehetőség Tematika 1ZH: Fizetési mérleg; Pénzrendszerek történeti áttekintése és a jelen; Árfolyampolitika 2 ZH: Euro-övezet; Tőkepiacok; Pénzügyi válságok

3 Alapok áttekintése 1.1. Bevezetés

4 Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetgazdaságok közötti pénzügyi kapcsolatok áruk és szolgáltatások forgalma, jövedelmek áramlása, elszámolásuk (elszámolás: folyó fizetési mérleg) aktívák adásvétele, hitel és tőkeáramlás (elszámolás: tőkemérleg) Monetáris és árfolyamrezsim uralkodó monetáris rezsimek lebegő árfolyamok rendszere árfolyam menedzselés lehetőségei Nemzetközi intézmények, szabályok, konvenciók, mainstream

5 Főbb ismérvek Nemzetközi ügyletek szabadsági foka Nemzetközi fizetések Tőkemozgások (finanszírozás) Mai mainstream: liberalizáció, globalizáció A kölcsönös függés szimmetriája Senki sem független A pénzügyi rendszer önálló, erőteljes a reálgazdaságra való hatása A gazdaságpolitika irányait is behatárolja (finanszírozás, nemzetközi értékláncok, FDI) Az országoknak a rendszer működésére gyakorolt befolyása azonban eltérő Világpénz Nemzetközi tartalékok valutája Értékpapír kibocsátások denominációja Kereskedelmi elszámolásokban betöltött szerep Egyensúly A nemzetközi fizetések globális egyensúlyának alakulása

6 Nemzetközi FFM mérlegek egyensúlytalansága percent of world GDP Forrás: Mohamed A. El-Erian 2012: Stable Disequilibrium in Finance and Development (a quarterly publication of the IMF) 2012 June

7 A külső egyensúly zárt gazdaság: Y=C+I+G nyitott gazdaság: Y=C+I+G+(EX-IM) 1. A külső egyensúly változása a GDP-re hatással van 2. A hiány vagy a többlet a külfölddel szembeni nettó vagyon változását eredményezi Globális egyensúly CA=0 az egyszerűség kedvéért most CA alatt (EX-IM)-t értjük Ugyanakkor egyes országoknak, országcsoportoknak vagy régióknak lehet tartós hiánya vagy több Számbavételnek is vannak hibái Külső egyensúly definíciója Kihagyások, tévedések szisztematikus hibái Jelentésből kimaradó országok hatása, különösen a nemzetközi fuvarozásból következő hatás FFM tartós/túlzott egyensúlytalansága nem áll fenn (értelmezéssel) Belső egyensúly Árstabilitás melletti teljes erőforrás kihasználtság, azaz zéró output gap, foglalkoztatottság szint a munkanélküliség természetes rátájánál

8 Megtakarítás és a FFM Zárt gazdaság: S=I; (S=Y-C-G) (1) Nyitott gazdaság: S=I+CA ; (globálisan persze S= I,mivel CA=0) Hazai megtakarítás (S) magán (Sp) és kormányzati (Sg) megtakarításokból áll (2) S= Sp+Sg; Sp=(Y-T-C); Sg=(T-G), azaz S=(Y-T-C)+(T-G) Nyitott gazdaságban, S helyére (1)-et írva a (2) összefüggés: I+CA= Sp+Sg; Sp=I+CA-(T-G) ; Sp=I+CA+(G-T); Azaz CA=(Sp-I)-(G-T) I CA - változatlan fiskális politika és változatlan hazai magán megtakarítás mellett : azaz a beruházások növelhetők a folyó fizetési mérleg hiányának romlása mellett, vagyis külföldi megtakarítások felhasználásával (G-T) CA - változatlan beruházás és változatlan hazai magán megtakarítás mellett: azaz a fiskális politika lazulása a FFM romlásával jár (ikerdeficit: ha az államháztartási és a FFM mérleg egyaránt deficites) S C CA - változatlan beruházás és változatlan fiskális politika mellett: azaz a fogyasztás növekedése a megatakarítások csökkenése árán rontja a FFM-et

9 Irodalom Alapösszefüggések áttekintéséhez: Krugman könyv oldalak

10 Alapok áttekintése 1.2. Fizetési mérleg

11 Fizetési mérleg A hazai és külföldi szereplők közötti kapcsolatok számbavétele Ki a hazai (rezidens)? - Besorolás gazdasági érdek és gazdasági terület elven Flow áramlás számbavétele Negyedéves, éves adatok Mérlegszemlélet, BPM től Sorok: fizetések jogcímei Oszlopok Bevételek és kiadások (FFM), illetve Követelések és tartozások (Pénzügyi mérleg) változása Eredményszemléletű statisztika (nem a pénzmozgás, hanem a felmerülésének időpontja számít) Folyó műveletek: áruk és szolgáltatások, jövedelmek, transzferek Tőkeműveletek: aktívák megvásárlása/eladása (de léteznek tőketranszferek is)

12 A fizetési mérleg fő sorai 1. Folyó fizetési mérleg (1.A.+1.B.+1.C.) 1.A. Áruk és szolgáltatások 1.B. Elsődleges jövedelmek 1.C. Másodlagos jövedelmek (viszonzatlan folyó átutalások) 2. Tőkemérleg ( ) 2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma 2.2. Tőketranszferek 3. Pénzügyi mérleg ( ) 3.1. Közvetlentőke-befektetések 3.2. Portfólióbefektetések 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (hitelek) 3.5. Tartalékeszközök 4. Tévedések és kihagyások egyenlege

13 BPM6 mérlegszemlélet IMF módszertan, új metodika 2014-től, BPM6 (Balance of Payments and International Investment Position Manual Sixth Edition) Sorok: fizetések jogcímei Oszlopok A sorok az adott tétel időszaki alakulását mutatják FFM, tőkemérleg: bevétel-kiadás szemlélet, az egyenlegben a bevételekből vonjuk le a kiadásokat + pénzbeáramlás (pl: áruexport, jövedelem beáramlása) - pénzkiáramlás (pl: áruimport, jövedelem kifizetése) Például: ha az export meghaladja az importot, akkor a kereskedelmi mérleg pozitív Pénzügyi mérleg: követelés-tartozás szemlélet, az egyenleg a nettó követelés változását mutatja + követelések növekedése, tartozások csökkenése - a követelések csökkenése, tartozások növekedése Például: ha a hitelfelvétel külföldről (tartozás növekedése) nagyobb, mint a hitelnyújtás külföldre, akkor hitelek (egyéb befektetések) egyenlege negatív lesz

14 Példa mérlegszemlélet BPM6 Bevétel Kiadás Egyenleg I. Folyó fizetési mérleg Áruk és szolgáltatások Szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek II. Tőkemérleg Követelés Tartozás Nettó követelés egyenleg III. Pénzügyi mérleg Közvetlentőke-befektetések Portfólióbefektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékeszközök FFM Tőkemérleg 60 - Pénzügyi mérleg tartalékeszközök nélkül -500 = Tartalékeszközök 680

15 Fizetési mérleg alapazonosságai Alapazonosság Folyó fizetési mérleg (FFM) + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg = 0 Tartalékeszközök = FFM + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg a tartalékeszközök nélkül Egyenlőség teljesülése és statisztika számbavétel Valóságban a nem integrált adatforrások, a nem teljes körű megfigyelés, illetve az árfolyamok eltérő kezelése a FFM és a pénzügyi mérlegben eltéréseket okozhat Tévedések és kihagyások beékelődő egyenlege (ez gyakorlatilag a statisztikai hiba elnevezése a fizetési mérlegben) biztosítja a fenti egyenlőséget Az eltérés értelmezése: csak a szisztematikus hibák és a jelentős mérték okoz gondot Tőkemérleg, pénzügyi mérleg fogalma a jelenlegi fizetési mérlegstatisztika a tőkemérleg alatt az ún. tőketranszfereket tartalmazza (pl. EU regionális-strukturális pénzek), míg a pénzügyi mérleg az aktívák forgalmát, beleértve a befektetéseket, eszközvásárlásokat és hiteleket pénzügyi mérleg és tőkemérleg együttesének volt a korábbi elnevezése tőkemérleg, ami a közgazdasági tankönyvekben ma is sokszor ezzel az elnevezéssel használatos

16 Folyó fizetési mérleg A fizetési mérleg részeként a folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat, azaz áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket, a munkavégzésből származó jövedelmeket, a befektetésekhez kapcsolódó részesedéshez kötődő és kamat és egyéb elsődleges jövedelmeket, valamint az ún. másodlagos jövedelmeket veszi számba. Kereskedelmi és jövedelem egyenleg 1A Áruk és szolgáltatások egyenlege (kereskedelmi mérleg) A szolgáltatások közül jellemzően külön is elemzett az utazás (idegenforgalom) szállítás (fuvarozás) 1B Elsődleges jövedelmek Döntően a termelési tényezőkhöz köthető jövedelmek Fizetett kamatok Osztalékok bruttó elven számolva, azaz ez sor tartalmazza a fel nem osztott jövedelmet is (a vállalati nyereség azon részét, ami az eredménytartalékba kerül), ami majd megjelenik a pénzügyi mérlegben mint újrabefektetett jövedelem) Munkajövedelmek (rezidens, aki 1 évnél hosszabban él és dolgozik az adott országban) Folyó támogatások, termelési és importadók (pl EU KAP) (folyó vs tőketranszferek pl: EU KAP vs regionális-strukturális támogatások) 1C Másodlagos jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Nemzetközi szervezeteknek(től) Segélyek, jóvátételi kötelezettségek

17 A folyó fizetési mérleg értelmezése A FFM a nemzetközi jövedelemtermelő képességet méri CA=Y-C-I-G Amennyiben a FFM pozitív: a reálgazdasági megközelítésben a jövedelem meghaladja a belső felhasználást azaz a fogyasztást és felhalmozást (beruházást+készletek változását) Amennyiben a FFM negatív: a reálgazdaság a jövedelemét meghaladóan költekezik (fogyaszt, illetve beruház), azaz a belső felhasználás csak a korábban a külfölddel szembeni követelés (vagyon) csökkenéséből vagy a külfölddel szembeni tartozás növekedéséből (eladósodás, hazai aktívák eladása külföldnek) származhat Mi a cél?

18 A folyó fizetési mérleg értelmezése Miből származik az egyensúlytalanság? Termelési tényezők hatékonysági különbsége Eltérő fejlettség, versenyképesség eltérő változása, aszimmetrikus sokkok Az átmeneti egyensúlytalanság nem feltétlenül jelent rosszat Intertemporális kereskedelem Tőkeáramlás a magasabb megtérüléssel kecsegtető országokba és ezzel párhuzamosan FFM egyensúlytalanság A beruházások beérése a FFM megfordulását eredményezi Jelen jövőbeli kibocsátás cseréje, a felzárkózás alapvető lehetősége Aszimmetrikus sokkok kezelése Jelen jövőbeli fogyasztás kisimítása (jelenbeli termékek jövőbeni termékekben kifejezett ára túl magas) Tartós/túlzott egyensúlytalanság viszont makroökonómiai probléma Hiány Átmenetileg túlzott fogyasztás Nem produktív (versenyképességet érdemben nem javító) expanzív fiskális politika Téves (pozitív) üzleti várakozások generálta túlbefektetés (szintén nem produktív) Többlet Belső egyensúlyi problémák / jóléti veszteség Külföld pozíciójának bizonytalansága Külső egyensúly mai értelmezése: a FFM tartós/túlzott egyensúlytalanságának elkerülése a cél

19 2. Tőkemérleg Tőke és pénzügyi mérleg (korábbi szóhasználattal tőkemérleg) Nem termelt nem pénzügyi eszközök átruházása (Immaterális vagyonelemek forgalma kivéve szoftver és K+F) Viszonzatlan tőkeátutalások 3. Pénzügyi mérleg: megvásárolt / eladott aktívák mérlege A nemzetközi nettó vagyonban bekövetkező változás tranzakciós eleme Aktív: nettó vagyon növekedése (tranzakciókból) Passzív: nettó vagyon csökkenése (eladósodás, külföldiek tulajdonszerzése Aktívák típusa, lejárata, jellege (hivatalos/magán; adósságtípusú/nem) szerinti csoportosítás 3.1.Közvetlen működő tőke befektetések Tartós érdek, 10% feletti szavazati részesedés, tulajdonosi hitel, sőt a cash pooling is Újrabefektetés is (bruttó elszámolás elve) 3.2. Portfólióbefektetések Nyilvános részesedés szerzések Kölcsöntőke (kötvény, pénzpiaci eszközök) ügyletek A portfólió befektetések esetén nincs működést irányító szándék Motiváció a portfolió diverzifikáció előnyeinek kihasználása 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (alapvetően hitelek) Hivatalos tartalékok mérlege Tévedések és kihagyások

20 Fizetési mérleg értelmezése 1. Reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képesség FFM = nemzetközi jövedelemtermelő képesség FFM + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (NFK) elvileg a pénzügyi mérleggel egyezik meg, beleértve utóbbiba a tartalékokat (gyakorlatilag azonban van tévedés és kihagyás) Felülről l (FFM és Tőkemérleg) illetve alulról (pénzügyi mérlegből) l) számolt NFK a belföldi felhasználás forrásául a rendelkezésre álló jövedelem mellett a tőkemérlegben megjelenő tőketranszferek is szolgálhatnak GDP = C + I + G + CA NFK = C + I + G + X M + nettó külföldi jövedelem + folyó transzferek + tőketranszferek (C+I+G)

21 Fizetési mérleg értelmezése 2. Finanszírozási megközelítés alapja a pénzügyi mérleg azt mutatja be, hogy a jövedelmét meghaladó költekezést hogyan finanszírozza az ország illetve a költekezése fölötti jövedelmet hogyan fektette be 3. Megtakarítási megközelítés felosztja a nettó finanszírozási képességet szektorok (állam, háztartások, vállalatok) között azaz megmutatja, hogy az egyes szektorok megtakarítása/túlköltekezése hogyan járult hozzá a nettó finanszírozási képességhez A három megközelítés a fizetési mérleg alakulását különböző aspektusból magyarázza, de azonos végeredményt eredményez A fizetési mérleggel szorosan összekapcsolható egy állományi (stock) kimutatás, ami a külfölddel szembeni befektetési pozíciót mutatja. Ez korábbi időszakok flow változása mellett azonban tartalmazza az átértékelésből adódó változásokat, azaz nem kizárólag a flow adatok kumulációja révén adódik össze Az állományi adat azért fontos, mivel egy ország nettó vagyona a reáleszközökben levő vagyon és a nettó külfölddel szembeni befektetési pozíció összegével egyenlő (a humántőke nélkül), továbbá a befektetési pozíció a jövőbeli FFM jövedelemsor adataira meghatározó hatással van

22 Magyarország NFK 2013

23 Alapok áttekintése 1.3. Példa: Magyarország fizetési mérlege

24 Magyarország fizetési mérlege Adatok MNB BPM6 szerint Új módszertan BPM6 bhu_modszertanok/bpm6/bop_modszertani_megjegyzesek_ BPM6_2014_juniustol_ pdf A friss adatok excel file-ban megtalálhatók az oktatási segédanyagok között!

25 Magyar diagrammok 6 000,0 FFM egyenleg meur 4 000, ,0 0, , , , , ,0 Brutális alkalmazkodás a válság következtében, a GDP több mint 9%-a

26 Magyar diagrammok 4 000,0 Áruk egyenlege meur 3 000, , ,0 0, , , , , , ,0 Export és import értéke drasztikusan visszaesik, import visszaesése erőteljesebb, visszaépülés után stagnálás, legújabban import gyorsabb emelkedése

27 Magyar diagrammok 6 000,0 Szolgáltatások (kék) és idegenforgalom (piros) egyenlege meur 5 000, , , , ,0 0,0 Idegenforgalmi bevételek a válság után stagnálnak, 2014-ben nőnek, míg a kiadások folyamatosan csökkentek, stagnálnak Szolgáltatás bevételek rövid megtorpanás után gyorsan nőnek (egyéb üzleti szolgáltatások növekedése)

28 Magyar diagrammok ,0 Kereskedelmi mérleg egyenlege meur 8 000, , , ,0 0, , , után az intertemporális kereskedelmi pálya az államháztartás felborulása miatt átmenetileg romlott

29 Magyar diagrammok 0,0 Elsődleges jövedelmek egyenlege meur , , , , , , , ,0 Jövedelmek kiadási oldalán egyszeri kiigazodás, 2011 után trendváltás

30 Magyar diagrammok FDI jövedelmek kiadásai egyszeri visszaesés után újra növekednek, 2012-től csökkentek Portfólió befektetések jövedelmeinek egyszeri visszaesése következik be Munkajövedelmek folyamatosan nőnek

31 EU transzferek nőnek Magyar diagrammok

32 Magyar diagrammok ,0 Pü-i mérleg egyenlege meur 8 000, , , ,0 0, , , , , , után az államháztartás felborulása, devizahitelezés miatt romlott, válság során nagy negatív érték 2008-ban IMF hitel, utána brutális kiigazodás, 2012-től jelentős tartozás csökkenés (rövid lejáratú hitelállomány jelentős csökkenése), új makropálya

33 Magyar diagrammok FDI in (tartozás) meur 8 000, , , , , , , ,0 0,0 FDI beruházások visszaesnek, későbbi értékek alacsonyabbak és összetételükben megjelenik a bankszektor kényszerű feltőkésítése, ami nélkül lényegesen alacsonyabb lenne a tényleges FDI

34 Magyar diagrammok 6 000,0 portfolio befektetések egyenleg meur 4 000, ,0 0, , , , ,0 Válság után kezdetben portfólió tőke kivonás, ami miatt pozitív az egyenleg. Majd 2011-ben jelentős beáramlás: Dollárkötvény kibocsátás, Magánnyp-i portfoliók értékesítése, kisebb mértékben (15%) forró tőke beáramlás, hazaiak tőkekimentésének nyoma nem látszik

35 Magyar diagrammok ,0 Egyéb befektetések egyenlege meur , ,0 0, , , , ,0 Válság miatt jelentős hitelfelvétel (IMF-EU), azt követően a hiteladósság csökken

36 Magyar diagrammok Állományi adatok 2014 év végén Bruttó tartozások 197,2 mrd EUR, a GDP 2x-erese FDI 100,9 mrd EUR (ebből 31,9 mrd EUR tul-i hitel) Portfólió 49,9 mrd EUR Egyéb (hitel) 43,4 mrd EUR Nettó külföldi tartozás 81 mrd EUR Bruttó adósság 118,7 mrd EUR, a GDP közel 120%-a Tulajdonosi hitelek nélkül 86,8 mrd EUR - Ebből a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú (1 éven belül lejáró) 22,4 mrd EUR Devizatartalékok 34,6 mrd EUR Greenspan Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására ( A válság előtt Mon a devizatartalékok jóval ezalatt voltak)

37 Külső finanszírozási képesség a régióban a GDP%-ában Forrás: MNB

38 Alapok áttekintése 1.4. Pénzrendszerek történeti áttekintése

39 Történeti áttekintés modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom Gőzgépek Acélipar Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer Tröszt 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard

40 Az arany mint pénz Belső értékkel bíró pénz Nemesfémpénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Feltétel növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelés Korlátok Kitermelés lehetőségei vs pénzigény: az igény eredete a reálgazdáságból származik Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelem Arany vs ezüst átváltási problémái Gresham törvény a jó pénz kicsapódik a forgalomból mint felhalmozási eszköz rossz pénz kiszorítja a forgalomból Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése klasszikus bankjegy Rendeleti pénz: az állam szerepe az elfogadtatásban

41 Aranystandard Történelmi elhelyezés Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875-re a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak Sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig Működési elv Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom

42 Aranystandard egyensúly Árfolyammechanizmus Az aranystandard a valuták között stabil árfolyamot tart fenn Az árfolyam alapja az aranyparitás Amennyiben az árfolyam ettől eltér, arbitrázslehetőségek nyílnak meg Az árfolyamok ténylegesen az ezt kifejező aranypontok (~ +/- 1%) között stabilizálódnak Kormányzati laissez faire Monetáris politika Kötelezettség az arany rögzített árának fenntartására és bankjegyek aranyra válthatóságának biztosítása currency elmélet vs Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz banking elmélet Bankjegy mögött hitel áll Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet Peel törvény: a currency elmélet alapján

43 Aranystandard egyensúly Egyensúlyi cél megfogalmazása Tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM és tartalékeszközök nélküli tőke és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota Külső egyensúly automatikus helyreállása Kormányzati laissez fair t támogató automatikus mechanizmus Kereskedelmi mérleg egyensúlyára és az árszínvonalra ható tényezők Pozitív mérleg növeli az országban a pénzmennyiséget, ami növeli az árszínvonalat, ennek hatására a kereskedelmi mérleg romlik Deficit esetén csökken a pénzmennyiség, amit az árszínvonal csökkenése kísér, aminek következtében javul a FFM Pénzáramlási mechanizmus Pénzügyi mérleg egyensúlyára ható tényezők Az alkalmazkodás nem kellően gyors, a jegybank monetáris politikája a pénzügyi mérlegre hatva segíthet Az aranystandard játékszabálya (Keynes) Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett

44 Az aranystandard hátrányai és megszűnése A valuta aranyhoz rögzített ára nem zárja ki az árszínvonal változását, az arany fogyasztói kosárban mért ára (relatív ára) ingadozhat Pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) az üzletszerű fedezet Az aranytermelés (pénzkínálat) és a reálpénzkereslet eltérhet Ez korlátozza a vállalkozást és a gazdasági növekedést Az aranykészletekért folyó verseny a belső egyensúlyt folyamatosan alárendeli a külső egyensúlyi célnak, ami makrogazdasági veszteséghez vezet aszimmetrikus alkalmazkodási kényszerbe kerülnek a nemzetgazdaságok, a deficites országok viselik döntően a kiigazítás szükséges terheit sokkok, recesszió kezelése így csorbát szenved Aranytermelő országok számottevő hatással lehetnek a globális makrogazdaságra A makroökonómiai és gazdaságpolitikai változások az aranystandardot idővel ellehetetlenítik Az I. Világháború állami kiadásai miatt a pénzkibocsátás elszakad az aranystandardtól Keynesi gazdaságpolitika igénye is eltér az aranystandard szabályaitól Tőkeexport mozgatórugói megváltoznak, aminek következményei lesznek Tartós fizetési mérleg egyensúlytalanság alakul ki Ennek megfelelő az aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába

45 Történeti áttekintés Aranykor olajválságig Tudományos-technikai forradalom Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában Bretton Woods-i rendszer felbomlása

46 Aranydeviza (tartalékvaluta) rendszer Bretton Woods IMF létrehozása 1944 USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre A 2 Vh közötti problémák kezelése tedd koldussá a szomszédod politika megelőzése nemzetközi gp-i koordináció megteremtése külső egyensúlyi problémák rugalmasabb kezelése Működési elv arany/dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) Dollár / arany átváltás garantálása FED/jegybankok Dollár mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) Egyes devizák árfolyamát a dollárhoz rögzítik Konvertibilitás (folyó műveletek)

47 Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja Aszimmetria a monetáris politikában Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország) USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak Az IMF szerepe ennek kezelésében IMF rugalmassági szabályok IMF hitelek»kvótá-nak megfelelő mértékű hitelek a tagországoknak FFM egyensúlyhiány esetén»kvótán felüli hitelek is lehetségesek, de feltételességi szabályokkal, azaz az adósok gazdaságpolitikáját korlátozza/felügyeli az IMF Kiigazítható paritások Marshall segély

48 Az egyensúly felbomlása Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (a dolláraktívák elvi leg lehetséges bővülési trendje) között ellentmondás feszül A gyakorlatban azonban kezdetben ez nem jelentkezik, mivel a dolláraktívák a szükséges mértékben bővülnek Az ellentmondás később jelentkezik a dolláraktívák tényleges és a pénzügyi rendszer által a status quo fenntartásához tartozó elvi bővülési trendje között Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan Európai konvertibilitás megteremtése a tőkemozgásokra is hatással van USA magántőke-kivitel növekedése USA fizetési mérleg romlása Az aszimmetriából adódóan gyenge a késztetés az USA gazdaságpolitikájában a szükséges korrekcióra, ugyanakkor Politikai okok (Koreai és Vietnami háborúk, ellentét Fro-gal) A Nagy Társadalom programja ugyancsak a korrekció ellen hatnak Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (egyes valuták felértékelésének elmaradása dollár leértékelésének lehetetlensége) A 60-as évek legvégétől általánossá válik a bizalmi válság 1973 március 19. a rendszer vége áttérés lebegő árfolyamok rendszerére

49 Irodalom Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv oldalak

50 Nemzetközi pénzügyi rendszer 2.1. Globalizáció

51 Világgazdaság jelene ICT (információs-kommunikációs technológia) forradalom számítástechnika, távközlés, Internet (AI, biotechnológia) Tőkepiacok felfutása, liberalizációja TNC (Transznacionális vállalatok) vezető szerepűvé válása Fogyasztási, termelési struktúrák globalizálódása Világkereskedelem, nemzetközi pénzügyi tranzakciók, FDI növekedése Egypólusú világrendszer - USA Kína, India, KKE országok, Oroszország, OPEC országok előretörése Világkereskedelem nagymértékű bővülése ~7%/év Regionális integrációk erősödése 1 főre jutó GDP növekedés magasabb a korábbihoz képest de egyensúlytalanság, sorozatos válságok

52 Tőkemozgások szereplői FDI 1.400mrd USD (2012) döntően a transznacionális vállalatok TNC állami TNC vállalatok állami vagyonalapok private equity fund-ok Portfolió tőke befektetési alapok ( mrd USD) állami vagyonalapok (5.300 mrd USD) egyéb intézményi befektetők magánbefektetők

53 Példa: a TNC-is vállalatok számokban Definíció Több országra kiterjedő gazdasági tevékenység Központi irányítás, globális stratégia Erőforrások, know-how, információ megosztása Jellemzők A tevékenységnek optimális nemzetközi megosztása Globális profitmaximalizálás Globális termékstratégia Szegmentáció FDI, M&A Adatok TNC-k száma (2009) 82000, 1992 óta 2x Részesedésük a világ GDP-ből 25%, 1982 óta 2x növekedés, a válság során jelentősen növelték részesedésüket Világkereskedelemből 1/3, Foglalkoztatás m fő

54 Transznacionális vállalatok (TNC) fejlődése Piacszerzés, forgalombővítés, méretgazdaságosság növelése TNC-k versenye (korábbi fázis) Költségek- inputok optimalizálása - hatékonyság növelése Gazdasági tevékenység nemzetközi megosztása kockázatcsökkentés szegmentáció - stratégiai előnyök megszerzése a hozzáadott érték megteremtésének nemzetközi láncolata, globális termelési háló (jelenlegi fázis)

55 Globalizácó Történelmi elhelyezés, definíció több mint a világkereskedelem bővülése kereskedelem, tőkepiacok, vállalatok, termelési tényezők, technológia, verseny a kapitalista világrendszer fejlődésének szerves, új formája beleértve a hatalmi viszonyokat is totális globalizáció korszaka Kiteljesedés kezdete múlt század 80-as évek Kiváltó okok: A technológiai fejlődés szállítás és a tömegtermelés- felfutása a rövidebb termék-életciklussal együtt a belső piacra alapozott növekedés lehetőségeit szétfeszítik, kommunikáció és komputerizáció fejlődése megteremti tőkepiacok globális fejlődésének és a vállalatirányításnak a transznacionális feltételeit. A világ összemegy. Gazdasági verseny földrajzi erősödése Egyhatalmi (USA) világrenddé válás és a piaci erőkbe vetett bizalom helyreállása együttesen elhárítja az akadályt a világgazdaság liberalizálása elől ami a transznacionális cégrendszerek kialakulásának feltétele.

56 Globalizáció Földrajzi terjedés Liberalizáció, dereguláció Nemzetközi ügyletek dominanciája ICT technológiák elterjedése IMF és más nemzetközi szervezetek jelentős szerepet játszanak a mainstream közvetítésében

57 Globalizáció tartalma A gazd-i szerveződések nemzetköziesednek Fogyasztás Termelés Tulajdonviszonyok Integráció vs függőség Tőkeáramlás: aki kimarad, lemarad Tulajdonviszonyok: nyilvános cégek, nemzetközileg diverzifikált tulajdonosi körrel Kereskedelem: A TNC értékláncba való sikeres csatlakozás a növekedés motorja, nyitottabb gazdaság Monetáris rendszer / Finanszírozás: a tőkepiaci nyitottság következtében a megtakarítások szabadon áramlanak, a bankok a forrásszerzést és a kihelyezést nemzetközi szinten optimalizálják, a portfoliótőke nemzetközileg diverzifikált, azaz versenyezni kell a finanszírozásért FDI és Technológiai Hozzáadott érték megtermelésének helye a TNC-k stratégiájának, döntésének a függvénye K+F értékteremtés pozícionálása Munkaerő: szabad áramlás

58 Nemzetállamok motivációja Előnyök Gazdasági növekedéshez szükséges tőke megszerzése Technológia transzfer, know-how, modernizáció Egyensúly javulása, életszínvonal emelkedése Helyi cégekkel való kapcsolatok révén integrálódik tartósan a gazdaság az értékláncba

59 Nemzetállamok motivációja Hátrányok Gazdaságpolitikai szuverenitás csökken tőkevonzáshoz szükséges gazdaságpolitika biztosítása elsődleges (lásd pl. monetáris politikai döntéshozatal) Helyi gazdasági szereplők KKV-k, hátrányos helyzetbe kerülnek, piacot vesztenek (+ az állami erőforrások jelentős részét a TNC-k vonzására és megtartására kell fordítani) Fiskális szigor fenntartása szociális és társadalmi feszültségeket okozhat Nemzetközi függőség nemzetgazdaságban képződő jövedelmek jelentős részéről, illetve TNC befolyásában levő stratégiai ágazatokról való jelentős döntésbe nincs beleszólás piaci ingadozások és pü-i válságok az integráció miatt érintik a hazai reálgazdaságot nemzetközi egyezményekhez és szervezetekhez való kapcsolódás felértékelődik, de ez kötelezettségekkel és a hazai gazdaságpolitika mozgásterére korlátokkal jár

60 Nemzetállamok megváltozott szerepe Gazdaságbefolyásoló képessége a világgazdasági folyamatok hatásaira gyengül Gazdasági fejlődés FDI-tól és TNC-ktől függ Gazdaságpolitika mainstream-je a liberalizáció és tőkevonzás nemzetközi elvárásainak való megfelelés (gazdaságpolitikák egységesedése) ez kihat a politikára is - demokrácia deficit Nemzetközi egyezmények és szervezetek gyarapodnak, súlyuk növekszik, a tőkepiaci deregulációt elősegítő szabályozások és azokat bevezető országok száma fokozatosan emelkedik Mindenki nemzetközi függősége nő

61 Nemzetközi pénzügyi rendszer 2.2. Tőkepiacok nemzetközivé válása

62 Tőkepiacok nemzetközivé válása Az új rendszer Kezdetek a 70-es években Név (lebegő árfolyamok rendszere) Jellemzők Dereguláció Globalizáció Szabad tőkeáramlás (konvertibilitás nemcsak a folyó műveletekre) Lebegő árfolyamok Kölcsönös nemzetközi függőség USD csak vezető világpénz Piaci erők túlsúlya Tartós egyensúlytalanság piaci korrekciói: válságok Dezintermediáció Nemzetközi forgalom növekedése

63 Dezintermediáció Direkt pénzügyi közvetítés térnyerése Pénzügyi innovációk terjedése Átláthatóság csökken Intézményi befektetők szerepe kiemelt 1990-es évek közepére a hitelezést már meghaladta az értékpapír alapú finanszírozás

64 Nemzetközi forgalom növekedése Piacok számokban (2012) Devizapiacok forgalma napi mrd USD felett a világ GDP-jének közel 20x-rosa Devizatartalékok mrd USD (arany nélkül) Tőkepiac és banki eszközök a világ GDP 3,8x-rese Derivatívák állománya nominális értékben a GDP 9x-rese Befektetési alapok 27,8 emrd USD Intézményi befektetők összesen 80e Mrd USD felett (a befektetési alapokban levő más intézményi vagyon miatt nem becsülhető pontosan)

65 Nemzetközi pénzügyek 3. Árfolyampolitika

66 Alapfogalmak Valuta és deviza fogalma Speciális fogalmak Eurodollár, euro valuta Szamuráj kötvény Árfolyam (E) = hazai valuta / külföldi valuta EHUF/EUR = 312,54 HUF/1 EUR 5 számjegyben fejezzük ki Leértékelődés: E

67 Reálárfolyam RER=E P*/P P* - a külföldi árszínvonal P - a hazai árszínvonal külföldi árszínvonal hazai valutában kifejezett értékének és a hazai árszínvonalnak a hányadosa azaz a külföldi termékek hazai termékegységben kifejezett ára Példa: 1 EUR= 1,2 USD; EUSD/EUR=1,2; P*=100EUR; P=150USD Külföldi árszínvonal hazai valutában (E P*) = 120 USD RERUSD/EUR=1,2*100/150= 0,8 azaz hazai (USA) termékben kifejezve az európai termékkosár olcsóbb Ha gyengülne a reálárfolyam (RER ), az európai termékkosár drágulna USA termékkosarában kifejezve

68 Miért fontos a reálárfolyam? Reálárfolyam változás Egyszerűsített kifejezéssel a reálárfolyam százalékos változása a nominális árfolyam százalékos változása és az inflációs ráták különbségének összege drer=(et-et-1)/et-1 + (dp*-dp) ahol dp és dp* a hazai, illetve a külföldi árszínvonal változása (infláció) t időszakban Reálleértékelődés RER (azaz drer pozitív) A külföldi termékkosár drágul hazai termékkosárban kifejezve Azaz a hazai valuta vásárlóereje csökken a külföldi termékkosárral szemben keresletet növeli (ceteris paribus) Reálárfolyam változása fejezi ki tehát a hazai ás külföldi áruk felé megnyilvánuló kereslet lehetséges változását

69 Reálleértékelődés fix és lebegő árfolyam esetében Reálárfolyam változás drer=(et-et-1)/et-1 + (dp*-dp) RER (azaz drer pozitív) Reálleértékelődés fix árfolyam esetén (1) a külföldinél alacsonyabb hazai infláció esetén - ezt hívjuk belső leértékelésnek lebegő árfolyam esetén (2) ha a hazai és a külföldi infláció megegyezik, akkor, ahhoz hogy reálleértékelődés legyen, nominális leértékelődésnek kell bekövetkeznie azaz (Et-Et-1)/Et -1 >0 (3) ha hazai infláció magasabb mint a külföldi, akkor a nominális árfolyamnak jobban le kell értékelődnie mint amennyivel nagyobb a hazai infláció a külföldinél (4) alacsonyabb hazai infláció esetén, ahhoz hogy az ebből származó reálleértékelődés egy része megmaradjon, a nominális árfolyam ugyan felértékelődhet, de a felértékelődésnek az inflációs különbségnél kisebbnek kell maradnia (5) alacsonyabb hazai infláció esetén, ha a nominális árfolyam is leértékelődik, akkor a reálleértékelődés még nagyobb lesz, mivel mindkét tényező ekkor pozitív, azaz a reálleértékelődés irányába hat

70 Árfolyamrendszerek Monetáris unió Közös pénz használata, egy monetáris politika Külső valuta egyoldalú átvétele Valutatanács (Currency board) Pénzkínálat rögzítése a valuta tartalékhoz Csaknem 100%-os fedezettség Rögzített árfolyam Fix (peg) vagy sávos (band) Értékváltozás nélküli vagy csúszó (crawling) Lebegő (Float) Target zone vagy dirty float Free float

71 Árfolyamot meghatározó tényezők I. Vásárlóerő paritás (PPP) Fogyasztói kosár árszínvonala Egységes ár elve (kompetitív piacok, zéró szállítási ktg) E=P/P* (abszolút PPP) Árszínvonal és árfolyam kiegyenlítődésre ható tényező Relatív PPP: (E t -E t-1 )/E t-1 = dp-dp * Vagyis a nominális árfolyamok változása a nemzeti árszínvonalak változásával (az eltérő inflációval) magyarázható Ebből következmény a reálárfolyam stabilitása ceteris paribus Kamatparitás Rt = Rt* + (E t(e) -E t-1 )/E t-1 (fedezetlen kamatparitás), ahol E t(e) t időpontra várt árfolyam de van kockázati felár Rt = Rt* + (E t(e) -E t-1 )/E t-1 + prisk prisk prémium, a kockázati felár Fisher-hatás hosszú távon az infláció és a kamatláb között interaktív mozgás biztosítja a két paritás közötti viszonyt R t - R t * = dp e -dp e *

72 Árfolyamot meghatározó tényezők II. Negatív empirikus eredmények a PPP-re Kereskedelmi korlátok Külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak eltérő árváltozása Eltérő fogyasztói kosarak miatt szintén nincs ok a kiegyenlítődésre Versenykorlátok (az eltérő piacszerkezet a két országban gyengítheti a PPP-t) A reálárfolyam változására ható tényezők (Miért nem állandó? - amit a relatív PPP implicit feltételezése) Ha (E t -E t-1 )/E t-1 =dp-dp*, akkor drer=(e t -E t-1 )/E t-1 +(dp*-dp)=0 Output piacok változása, tartós hatás termelékenység, relatív kereslet változásai Termelékenység RER Relatív kereslet RER Pénzkínálatban bekövetkező változások M/P=L(R,Y); P=M/L(R,Y) M P E de RER Ø Kockázati megítélés változása Prisk E RER (vitatott)

73 Példa nominál árfolyamváltozást befolyásoló tényezők USD/EUR E $/ alakulása ( USD erősödik) Az amerikai termékek relatív keresletének növekedése az eurozóna termékeivel szemben USA relatív termelékenysége nő az EU-val szemben Az eurozóna relatív pénzkínálat bővítése Az euroövezet országainak hitelminősítése romlik

74 E A leértékelés hatása a külső egyensúlyra RER (rövid távon) A kereslet irányának megváltozása A külföldi termékek drágábbá válnak a hazai termékekhez képest, fordítva kifejezve a hazai termékek olcsóbbakká válnak a külföldi termékekhez képest Ez növeli a hazai termékek iránti külföldi keresletet és csökkenti a külföldi termékek iránti hazai keresletet A nettó export javulásához vezet Az exportra növelő Az importra csökkentő hatást gyakorol A nettó export javulása növeli a GDP-t Y=C+I+G+(EX-IM) d(ex-im)>0; dy>0 Y

75 Az egyensúly javulásának rugalmassági feltétele Az export és az import volumen és árváltozásának együttes eredménye a nettó export változása A hazai árban kifejezett export bővülni fog (ára és/vagy volumene nő) A hazai árban kifejezett import változása bizonytalan (ára növekszik, volumene csökken) vs A külföldi árban kifejezett export változása bizonytalan (ára csökken, volumene nő) A külföldi árban kifejezett import csökkeni fog (ára és/vagy volumene csökken) Rugalmasság Export Import Exportpiacok keresleti rugalmassága A hazai kibocsátás méretéhez képest az export piacok mérete nagyságrenddel nagyobb A kereslet árrugalmassága nagy Export kínálati rugalmassága Szabad kapacitások, illetve kapacitások bővítésének lehetőségei Hazai kereslet Import keresleti rugalmassága A helyettesíthetőség lehetősége és az export importszükséglete által befolyásolt Importkínálati rugalmassága A hazai piac méretéhez képest a külföldi piacok mérete nagyságrenddel nagyobb Az importkínálat árrugalmassága nagy

76 Leértékelés és infláció Abszorpciós feltétel, avagy hogyan változik a belföldi felhasználás? Az export bővülése és az import csökkenése javítja a kibocsátás / belső felhasználás arányát Exportkapacitás, import helyettesítés lehetősége kritikus A leértékelés inflációra gyakorolt hatása a kis, nyitott országok esetében erős minél kisebb a kapacitásbővülés lehetősége, annál erősebb minél kisebb a világpiaci árakra való ráhatás, annál erősebb a nem várt infláció a belső felhasználást csökkenti RER - különben nincs tartós hatás ha a leértékelés erőteljesen és gyorsan hat az inflációra, akkor nincs tartós hatás az inflációs többlet a leértékelés pozitív hatásait eltünteti

77 A fix árfolyam következményei Nincs önálló monetáris politika nyitott gazdaságban A monetáris trilemma Fix árfolyam, szabad tőkeáramlás és önálló monetáris politika nem lehetséges i M ; dk ; M i, A monetáris lazítást a tőkekiáramlás eltünteti A külső egyensúlyi célok elérése Exportpiacok alatti inflációval, dezinflációval lehet javítani a külső egyensúlyon, de ez a mai modern feltételek mellett deflációval egyenértékű Alkalmazkodás hosszabb távon, munkanélküliség emelkedésével, adott esetben súlyos gazdasági haszonáldozat mellett megy végbe Ezt a folyamatot nevezzük belső leértékelésnek

78 Lebegő árfolyam mellett szóló érvek Monetáris politika autonómiája tágul belső egyensúlyi célok nem rendelődnek alá a külső egyensúlynak a jegybanknak nem kell a fix árfolyam fenntartásához szükséges magas devizatartalékkal rendelkeznie, kisebb sterilizációs költség Szimmetria a külső egyensúly helyreállítása szimmetrikussá válik, nem kizárólag a deficites ország viseli ennek terheit Stabilizációs hatás a spekulációs támadások lehetősége jelentősen csökken a jegybanknak nem kell a fix árfolyam fenntartásához szükséges magas devizatartalékkal rendelkeznie a sokkokra való alkalmazkodás az árfolyamon keresztül történik, ami a reálgazdaságra csillapító hatással van.

79 Lebegő árfolyam ellen szóló érvek A fiskális politika veszíthet a fegyelmezettségéből, ami inflációs veszélyt hordoz. (erre megoldás lehet az inflációs célkövetés a monetáris politikában) A valutaárfolyam változására való spekuláció lehetősége növeli az árfolyam és az ország tőkepiacának volatilitását, ami a fejletlen tőkepiaccal bíró országokban veszélyekkel járhat. A valutaárfolyam változása a nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra kockázati többletet jelent. Az egységes rögzített árfolyamrendszer hiánya a nemzetközi gazdaságpolitikai koordinációt gyengíti. Különösen a kis nyitott országok mind a kereskedelem, mind pedig a tőkemozgások tekintetében erősen függőek, összességében megkérdőjelezhető a valós monetáris autonómia.

80 Példa: rövid távú alkalmazkodás lebegő vs fix árfolyam mellett lebegő E 1 E 0 DD DD AA pénzügyi piacok egyensúlyát leíró görbe: (az LM (y,r) görbe kivetítése a valutapiacra) belső pénzpiac: minden r-hez egy Y érték tartozik valutapiac: kamatparitás alapján minden egyes r-hez hozzárendelhető egy E árfolyam AA: Y r (belső pénzpiac) E (valutapiac) DD árupiaci egyensúlyt leíró görbe: (az IS(Y,r) görbe kivetítése a valutapiacra) E nettó EXP Y Y 2 Y 1 Y AA AA Piaci sokk hatására az export csökken DD eltolódik DD - irányba Lebegő árfolyamnál: Y1 és E1 Fix árfolyamnál: Y2 és E0 az árfolyam védelme miatt csökkenő pénzkínálat hatására az AA görbe eltolódik balra AA -be

81 Példa: Monetáris és fiskális politikai mix hatékonyság lebegő vs fix árfolyam mellett Árfolyam, E E Cél E Cél 1) FFM többlet, túlfoglalkoztatás 2) FFM hiány, túlfoglalkoztatás 3) FFM többlett, alulfoglalkoztatás X CA=0 2 4 Y=Y* Fiskális lazítás G+, T- 4) FFM hiány, alulfoglalkoztatás : x pont a példa Cél: külső, belső egyensúly nincs output gap CA=0 kiadásváltoztató gp: az egyensúlynak fiskális politikával, az aggregált kereslet szintjének változásával megvalósuló helyreállítása kiadáselterelő gp: az egyensúlynak árfolyam- kiigazítással, a kereslet irányának változásával megvalósuló helyreállítása x pontban levő gazdaság esetén ha az árfolyam rögzített Fiskális szigor javuló külső egyensúly, de nagyobb belső egyensúlytalanság Fiskális lazítás javuló belső egyensúly, nagyobb FFM hiány Leértékelés hiányában elhúzódó defláció útján lehet eljutni a célhoz (RER leértékelésével) ha az árfolyam lebegő Megfelelő monetáris és fiskális gazdaságpolitikai mix révén elérhető a külső és belső egyensúly

82 Kis nyitott országok gazdaságpolitikai függősége Nincs érdemi monetáris önállóság Mivel leértékelés inflációra gyakorolt hatása erős, nincs tartós hatása a RER-ben Tőkepiac ingadozása erőteljesen függ a külföld monetáris politikájától Világgazdasági befolyás kicsi Hazai gazdaság túl kicsi ahhoz, hogy befolyásolja külföld jövedelmét Külföld gazdasági változása érdemben befolyásolja a hazai gazdaság jövedelmét (nettó export változása) Külföld fiskális szigorítása Nettó export csökkenése Külső és belső egyensúly együttes romlása Átmeneti korrekció: együttes fiskális és monetáris lazítás tudja ellensúlyozni Tartós korrekció :erőteljesebb fiskális megszorítással külső egyensúly javítása Külföld monetáris szigorítása Hazai valuta árfolyama gyengül Exporttöbblet, növekvő jövedelem De az importárakon keresztül magasabb infláció Tőkekiáramlás, beruházások csökkennek Belső egyensúly csak monetáris szigorítással állítható helyre

83 Példa az árfolyamrendszer menedzselésére Plaza megállapodás Az olajválság stagflációhoz vezetett az USA-ban tartósan magas munkanélküliség megfelelő monetáris beavatkozás hiányában magasan beragadt inflációs várakozásokat okozott Volcker monetarista kísérlete USD jelentősen felértékelődik Recesszió, de infláció letörése Az erősebb dollár külföldön magasabb inflációt eredményezett, a magas dollárkamatok miatt a feltörekvő országokban adósságválságot idézett elő Reagen Erőteljes fiskális expanzió adócsökkentésen keresztül, lazább monetáris politika 1982-től Mivel a monetáris lazítás általános volt, összességében a dollár erősödött A FFM romlása protekcionista nyomást gyakorolt a döntéshozókra (kereskedelmi háború veszélye) Plaza megállapodás 1985 (New York, Plaza Hotel, G5) Dollár gyengítésére összehangolt lépések, stabil nominális árfolyamok elérésére való törekvés 1987-ben a rendszer összeomlik, tőzsdeválság

84 Irodalom Árfolyam alapfogalmak áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv , oldalak