A fenntartható termőföldhasználat és az agrárkemizálás

Átírás

1 A fenntartható termőföldhasználat és az agrárkemizálás Dr. Pálmai Ottó Székesfehérvár, május 11. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence

2 Új kihívások a mezőgazdasági termelésben A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges fontosságú. A mezőgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ. A termőföld minden bizonnyal a legősibb, a legrégibb természeti erőforrásunk, termelőeszközünk. Ma már elsődleges igény a megfelelő mennyiségű és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása, ami nem valósítható meg a talajvédelmi szakmai szempontok gyakorlati alkalmazása nélkül. Az élelmiszer-biztonság a termőföldön kezdődik. From farm to fork.

3 A termőföld helye és szerepe A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. A előtti EU-15-ök terület átlagában a termőföld részaránya közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld. Tehát a termőföld a legfontosabb természeti erőforrásunk, ami más országokkal össze nem hasonlítható, egyedi lehetőséget nyújt, amit ki kellene használnunk.

4 Mi a helyzet a szabályozás, a jogalkotás oldaláról? évi LV. törvény a termőföldről A talajvédelem az állam és a földhasználó közös feladata, amit közvetlenül a földhasználó valósít meg. A földhasználó köteles talajvédő gazdálkodást folytatni évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről. A korábbinál ésszerűbb szabályozás révén a gyakorlatba kívánja átültetni: a termőfölddel történő takarékos gazdálkodást és a talajvédő termőföld használatot, a felelőtlen és indokolatlan termőréteg-letermelések megakadályozását, a beruházások termőterület foglalása miatt kötelezően mentendő humuszos talajjal folytatott illegális kereskedelem visszaszorítását, a humuszvagyon feletti hatósági felügyeletet, valamint a a belterületbe vonások szigorítását.

5 2007. évi CXXIX. törvény 1. A talajvédelmi bírság mellett megjelenik a talajvédelmi járulék intézménye Ellátandó állami feladatok: talajvédelmi és talajtani adatbázis működtetése, a hazai talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kisérése az országos Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM) működtetése, a termőföld minőségének romlását megelőző országos szabályozó és öntöző rendszer kialakítása, talajdegradációs folyamatok megelőzése, kedvezőtlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenység támogatása, környezetkímélő a termőföld minőségromlását megelőző, továbbá minőséget javító technológiák kidolgozása és elterjesztése, a földhasználók és a beruházók rendszeres szakmai információkkal való ellátása a talajok minőségromlásának megelőzése, továbbá a minőségjavítás céljából.

6 2007. évi CXXIX. törvény 2. A földhasználó köteles: talajvédő gazdálkodást folytatni, erózióval veszélyeztetett területen különböző módszerekkel megakadályozni a víz- és széleróziós károk bekövetkezését, savanyú, vagy savanyodásra hajlamos és szikes talajokon ezeket a folyamatokat gátolni, gondoskodni a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről, megóvni a termőföld minőséget, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatni (termőképesség megóvás!)

7 A hazai földhasználói helyzet A 90-es évek eleji termőföld magánosítás, tagosítás szakmai problémái (osztatlan közös tulajdon, spekulatív tulajdonszerzés, talajvédelmi irányelvek érvényesítésének hiányosságai stb.) A földközelbe jutott személyek képzettségének, ismereteinek alacsony szintje, az új információk iránti igénytelenség A magántulajdon szentsége?! A szaktanácsadási tevékenység alacsony szintje, az állami szerepvállalás szinte teljes hiánya.

8 Erős felületi rétegerózio

9 Árkos erózio

10 Termés (t/ha) NPK (kg/ha) A műtrágya-felhasználás Magyarországon és a búza, kukorica, napraforgó terméseredmények Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha NPK (kg/ ha) búza kukorica napraforgó

11 ppm ellátottsági értékek Hazai talajvizsgálati eredmények értékelése Az átlagos talajellátottság alakulása (közel ha adatai alapján) Foszfor Kálium Vizsgált évek Forrás: Talajerőgazdálkodás KKT Fejér Megyei NTSZ

12 Magyarország mezőgazdasági művelésbe vont területeinek NPK-mérlege (kg/ha) KÁDÁR (1987, 1997, 2007) Nitrogén (N) Foszfor (P 2 O 5 ) Kálium (K 2 O)

13 Toxikus elem tartalom műtrágyákban ( ) Ellenőrzött minták száma (db) Tox. elem Vizsgálatok száma Határértéket meghaladó tox. elem tartalmú minták száma (db) aránya (%) Nitrogén műtrágyák 1121 t o x i k u s e l e m e k e t n e m m é r t ü n k Foszfor műtrágyák 875 As ,23 Cd ,85 Cr ,87 Kálium műtrágyák 877 As ,13 Komplex és mikroelemes műtrágyák Cd ,39 Cr , As ,51 Cd ,15 Cr ,75 A Cd határértéket meghaladó foszfor műtrágyák aránya 2006-ban 24,24% 2007-ben 20,00% Forrás: MGSZH NTI által végzett termésnövelő anyag ellenőrzések

14 Megváltozott helyzet Az EU-s belépésünk után az ún. EK műtrágya kategóriába megszűnt az engedélyeztetés. Reális veszély a magas nehézfém /főleg Cd/ tartalmú műtrágyák hazai megjelenése. Fokozni kellene az ellenőrzést, de erre nem vagyunk felkészülve. Intézkedési mozgásterünk jelenleg nincs.

15 Hazánk talajainak toxikus elem tartalma a TIM adatbázis alapján Szennyezettségi határérték* (mg/kg) Határérték feletti minták aránya (%) As 15 3 Zn 200 0,2 Hg 0,5 0,1 Cd 1 3 Co 30 0 Cr 75 0 Mo 7 0 Pb Cu 75 1 *: 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet alapján

16 Egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre jutó műtrágya hatóanyag felhasználás az EU országaiban a 2001/2002. évben (FAO) Ország 1 ha területre jutó műtrágya mennyisége (kg) nitrogén foszfor kálium Összes műtrágya Ausztria 37,0 13,8 15,8 66,5 Belgium, Luxemburg 118,7 31,6 57,7 207,9 Csehország 93,3 15,8 9,4 118,5 Dánia 77,5 13,1 28,2 118,7 Egyesült Királyság 78,1 18,1 25,2 121,4 Észtország 37,5 9,9 8,0 48,8 Finnország 74,7 23,5 36,1 134,4 Franciaország 80,3 25,4 34,2 139,0 Görögország 45,5 18,0 10,0 73,5 Hollandia 148,7 27,2 33,8 221,1 Írország 81,9 20,9 30,1 132,9 Lengyelország 60,0 22,0 26,0 108,0 Lettország 20,1 8,4 6,4 35,0 Litvánia 34,7 6,8 13,6 55,1 Magyarország 44,2 9,0 10,8 64,1 Németország 105,5 18,4 29,6 153,0 Olaszország 51,9 30,4 24,4 107,7 Portugália 30,1 17,5 11,1 58,8 Spanyolország 43,6 23,7 18,5 85,8 Svédország 67,0 13,1 16,1 96,3 Szlovákia 51,6 12,8 10,9 75,3 Szlovénia 204,7 98,2 123,5 426,5

17 Tápanyag-felhasználás az EU-s országokban háztartási és ipari szennyvíz és -iszap 2% állati eredetű trágya 49% műtrágya 49% Forrás: European Fertilizer Manufacturers Association (EFMA)

18 A világ műtrágya-felhasználása 2030-ig [millió tonna tápanyag] alap hatékonyság emelt hatékonyság

19 Növényvédő szer felhasználás Magyarországon Gombaölő szer 28,4% Rovarölő szer 16,5% Gyomirtó szer 43,7% Egyéb 11,4% Forrás: AKII

20 Növényvédő szerek felhasználása az Európai Unió országaiban (hatóanyag kg/ha) Ausztria 1,6 1,5 1,2 1,5 1,0 1,1 1,0 1,0 Belgium, Luxemburg 3,1 2,6 2,8 3,4 3,8 3,6 3,7 3,7 Ciprus 1,8 2,2 2,4 2,3 Csehország 0,9 1,2 0,9 1,0 Dánia 1,1 1,0 0,8 0,8 0,7 0,9 0,9 1,0 Egyesült Királyság 1,3 1,5 1,6 1,9 2,6 2,8 3,6 2,6 Észtország 0,1 0,1 0,1 0,2 Finnország 0,1 0,1 0,2 0,4 0,4 0,4 0,5 0,4 Franciaország 3,2 2,9 3,6 4,4 4,4 3,9 3,6 3,1 Görögország 4,1 4,3 4,5 4,9 2,7 2,6 2,7 1,9 Hollandia 3,5 3,6 3,8 4,5 4,6 3,8 4,0 3,8 Írország 0,5 0,3 0,4 0,6 1,2 1,1 1,2 1, Lengyelország 0,5 0,7 0,7 0,8 Lettország 0,0 0,1 0,1 0,1 Litvánia 0,0 0,1 0,2 0,2 Magyarország 0,8 1,1 0,9 1,0 Málta Németország 1,7 1,4 1,6 1,9 2,1 2,1 2,2 1,9 Olaszország 3,5 4,7 5,2 5,1 4,6 4,5 4,4 3,1 Portugália 2,1 3,1 3,6 2,5 4,4 6,3 7,2 6,8 Spanyolország 1,6 1,7 1,6 1,9 1,5 1,8 2,0 2,0 Svédország 0,2 0,2 0,3 0,3 0,6 0,6 0,6 0,7 Szlovákia 0,9 1,1 1,1 1,0 Szlovénia 2,2 2,2 2,6 2,0 EU 2,3 2,4 2,6 2,9 2,3 2,3 2,4 2,1

21 Növényvédő szermaradvány adatok Európában A gyümölcs, zöldség és gabona növényvédő szermaradvány tartalma növekvő tendenciát mutat. A növényi eredetű élelmiszerek 39,6%-a tartalmaz növényvédő szermaradványt. A vizsgált minták 5,6%-a volt határérték feletti. A franciaországi helyzet még súlyosabb: a vizsgált minták több mint 50%-a tartalmazott növényvédő szermaradványt; határérték felettti volt a minták 6,5%-a; 24%-a a mintáknak többféle növényvédő szermaradványt tartalmazott (2-8 összetevő). Forrás: AGRA Presse Hebdo november

22 Újabb növényvédő szermaradvány adatok 2006-ban Franciaországban a megvizsgált gyümölcsminták 65%-a tartalmazott szermaradványt, 5,5%-uk határérték felett. A környezetvédelmi miniszter 2008 áprilisában törvénytervezetben kezdeményezte a 30 legveszélyesebb növényvédő szer betiltását ig felére csökkentik az egészségre ártalmas szerek mennyiségét. Dániában2006-ban gyümölcsmintákban 45%, 2007-ben már 55% volt a határérték feletti minták száma. A dán gyümölcsök peszticid szennyezettsége 8 év alatt négyszeresére emelkedett. A Zöld Párt szerint teljesen át kell állni a biotermesztésre.

23 Növényvédő szermaradvány adatok az USA-ból Tíz éven keresztül 20 különböző mezőgazdasági termékből bio és hagyományos minták vizsgáltak az USDA szervezésében. A hagyományos gazdálkodásban előállított termékek 73%-ában minimum egy növényvédő szer hatóanyagot találtak, míg az organikus gazdálkodásnál 23%-ban A hagyományos gazdálkodással előállított alma, barack, eper és zöldség minták több mint 90%-a tartalmazott növényvédőszermaradékot Az integrált növényvédelmi technológiával (IPM) előállított termékek közel 50%-a is tartalmazott növényvédőszermaradványokat Tehát az organikus módon előállított mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszerek sem garantáltan mentesek növényvédőszermaradványoktól. Ennek oka: pl. növényvédőszer-elsodródás, talajszennyezés, öntözővíz szennyezés stb. Forrás: Organic agriculture, environment and food security FAO, 2002

24 Piaci, termőhelyi és export minták növényvédő szer maradék vizsgálata hazánkban Évente minta vizsgálata Vizsgálati szám: Szermaradéktól mentes a minták 55-65%-a Növényvédő szer maradványt tartalmaz 35-45%-a ebből határérték felett 1-2% Forrás: megyei MGSZH NTI-k analitikai laboratóriumai

25 Az EU Élelmezési és Takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) évi adatai A kifogásolt termékek kockázati oka: mikotoxinok 31% mikroorganizmusok 19% adalékanyagok 8% nehézfémek 6% színezőanyagok 2% növényvédő szermaradványok 2% Tehát élelmiszer-biztonsági szempontból a növényvédő szer használat sokkal kevésbé aggályos, mint ahogy a közvélemény gondolja és a média is sugallja.

26 Növényvédő szer maradványok vizsgálata a TIM program keretében talajokból Vizsgált hatóanyag csoportok: klórozott szénhidrogének triazin származékok fenoxi ecetsav származékok Az 1200 TIM pontból reprezentatív mintavétel és vizsgálat. A mintáknak csak 4,6%-ában volt növényvédő szer maradvány. Csak 5 mintában volt határérték feletti érték, ez az összes vizsgálat mindössze 0,07%-a.

27 Következtetések A hazai mezőgazdaság intenzifikálása kb évvel később kezdődött, mint a nyugat-európai országoké, majd 1990-től sokkal extenzívebbé vált a kívánatosnál. Ez igaz: a kemikáliák felhasználására és az állatlétszám alakulására is. A mezőgazdaság mint potenciális szennyező érdemben csak a hígtrágyás trágyatárolásnál jöhet szóba, mint pontszerű szennyezés. Fentiekből adódóan talajaink kifejezetten tisztának tekinthetők, emiatt kiváló minőségű élelmiszerek előállításának nincs akadálya /élelmiszer-biztonság/. Ezt az egyértelműen előnyös helyzetet feltétlenül ki kellene használnunk, de ez már nem szakmai kérdés, hanem agrárpolitika.

28 Az elmúlt időszakban világszerte a kultúrnövényeinket károsító élő szervezetek mintegy 35%-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat, ebből az állati kártevők, elsősorban rovarok 14%, a mikroorganizmusok, főleg gombák 12%, a gyomnövények 9% termésveszteséget okoznak. Nemzetközi szakértők becslése szerint az agrokemikáliák használatának betiltása a következő hozamcsökkenéssel járna: kukorica 53% kalászosok 38% szója 37%

29 Világtendenciák Várhatóan 2030-ig folyamatosan nő a föld lakossága, akár 8,5-9 milliárdig. Évente 70 millió ha-ral csökken a termőföld területe, ebből 1 millió ha-ral Kínában. A termőföld területének csökkenésénél jóval aggasztóbb mert gyorsabb folyamat bizonyos földrészeken, az édesvíz készletek fogyása. A FAO erőfeszítése ellenére fokozatosan nő a világon az éhezők részaránya, ma már közelíti az 1 milliárdot. Tehát az alapvető élelmiszer ellátás kockázata tovább fokozódik, ezért ma még elképzelhetetlen népvándorlás fog beindulni belátható időn belül a föld több térségében. Ezeket a folyamatokat figyelembe véve kellene kihasználnunk lehetőségeinket.

30 KÁLTI MÁRK a XIV. században élt krónikaíró, fehérvári és veszprémi kanonok az 1370-ben elkészült latin nyelvű magyar krónikájában, ami a hunok történetét dolgozta fel a honfoglalás befejezéséig, azt írja: Akié a föld, a víz, a fű azé minden!

31 Köszönöm a figyelmet!