Logisztikai hálózatok

Átírás

1 Szerzők: Prof. Dr. Illés Béla, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, egyetemi docens Dr. Bányai Tamás, egyetemi docens Lektor: Dr. Sárközi György, vezérigazgató, az év logisztikai menedzsere 2010-ben

2 Fejezetek 1. Rendszerszemlélet a logisztikában Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, System Engineering Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Rendszeranalízis Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Anyagáramlási rendszerek modellezése Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Termékazonosítás logisztikai rendszerekben Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Minőségbiztosítás és logisztika Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

3 1. Rendszerszemlélet a logisztikában Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Rendszerszemlélet a logisztikában

4 A rendszerben történő gondolkozás alapfogalmai 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

5 Példa: iparvállalat Kapcsolatok Anyagáramlás Információ Energia Szociális kapcsolatok Alárendeltségi sorrend Műveleti sorrend Környezet Vevők Piac Konkurencia Beszállítók Műszaki szint Szervezetek Kooperációs partnerek Jogi szabályozás 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

6 Rendszerhierarchia Legfelső rendszer Konszern Vizsgált rendszer Iparvállalat Alrendszer 1. rendezés Osztály 1 Osztály 2 Osztály 3 Alrendszer 2. rendezés Munkahely 2.1 Munkahely 2.2 Elemi szint Személyek Gépek Szerszámok 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

7 Egy rendszer felbontása Vállalat Főosztályok Nemzetgazdaság Iparág Vállalat Üzem Osztály Osztályok Fokozatos ábrázolás Szintenkénti ábrázolás 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

8 Logisztikai rendszer modellje a folyamatláncban Információáramlás Szinkronizálás Anyagáramlás Beszállító Vevő 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

9 Logisztika fogalmi meghatározása A logisztika minden anyag- és információáramlási folyamat kialakítása, tervezése, irányítása a vásárlói megrendelések kielégítése érdekében. Logisztika feladatai: A logisztikai célok megalkotása és ellenőrzése Logisztikai rendszer létrehozása Vásárlói megrendelések irányítása, például a befolyásoló tényezők tervezése és kézbentartása Rendelési és szállítási folyamatok kidolgozása és megvalósítása az anyagok és áruk mozgatása és raktározása vonatkozásában 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

10 Egy rendszer logisztikai aspektusai 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

11 Példák logisztikai rendszeraspektusokra Vállalat Elemek: működési területek (értékesítés, gyártás, fejlesztés, stb.) Aspektusok: információfolyam, rendelési igény, költségtényezők, stb. Európa Elemek: államok, politikai egységek Aspektusok: kereskedelem, közlekedés, valutaviszonyok, stb. Ember Elemek: fej, kéz, kar, láb Aspektusok: idegrendszer, vérkeringés 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

12 Gyártási folyamat struktúrájának ábrázolása mátrix-szal Kimenet Bemenet Beszállító Anyag bemenet Szerszámtároló Nyersanyag tároló Félkész termék tároló Hulladék Műhely Minőségellenőrzés Szerelési késztermék Készáru raktár Vevő Beszállító Anyag bemenet Szerszámtároló Nyersanyag tároló Félkész termék tároló Hulladék Műhely Minőségellenőrzés Szerelési késztermék Készáru raktár Rendszerszemlélet a logisztikában

13 Elem- és viszonylatkategóriák Viszonylatkategóriák Áramlások Fizikai kapcsolatok Szerv. kapcs. Elemkategóriák Fizikai/helyiségbeli egységek Területek, helységek, munkaterületek Gépek Aggregátok, modulok X X X X X X X X X X X X X (X) (X) (X) X X X X X X Szervezeti egységek Felelősségi területek, költséghelyek X (X) X X X X Funkciók/feladatok Tervezés, döntés, összerendelés, irányítás X X X X X Folyamatelemek Anyag és információ bemenet vonatkozásában gyűjtés, ellenőrzés, feldolgozás X X X X X X X X X X Problémakomponensek Vezetés, minősítés, motiváció, minőség X Személyi csoportok Minősítési szintek, belföldiek, külföldiek, alsó-, közép- és felső vezetés X X X X 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

14 Rendszer figyelembevételének módjai Rendszermodell, mint a rendszerben gondolkozás alapja A modellek a valóság absztrakciói A rendszer figyelembevételének módjai: Környezetorientált Hatásorientált Struktúraorientált 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

15 Rendszer figyelembevételének módjai 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

16 Rendszer figyelembevétele hatásorientált módon Rendszer Bemenet (B) Kimenet (K) Átviteli függvény: K = f (B) 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

17 Rendszer figyelembevétele struktúraorientált módon KÖRNYEZET Elvezetési módok Nem értékesíthető hulladék Értékesíthető hulladék Használt anyag kereskedés Rendszerhatár Szerszámok Szerszámtároló Használhatatlan szerszámok Hulladéktároló Selejt Visszáru Szerszámok Hulladék Beszállító Beszállítás Bemeneti anyagellenőrzés Nyers- és segédanyag Nyers-és segédanyag raktár Nyers- és segédanyag Mechanikus gyártás Feldolgozott anyag Ellenőrzés Félkész termékek Kész részek Vásárolt félkész termékek Félkész áru tároló Félkész áru Késztermék szerelése Pótalkatrészek Késztermék Vevők Spedíció Késztermék Késztermék tároló Visszáru 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

18 Rendszerben gondolkozás a system engineeringben Hatás iránya Rendszer Problématerület Megoldási rendszer Gondolkodási irány Probléma figyelembevételének tárgya Megoldáskeresés tárgya 1. Rendszerszemlélet a logisztikában

19 2. System Engineering Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, System Engineering

20 A top-down építkezés elve Rendszerek tervezése során célszerű mindig a nagy, átfogó dolgoktól kiindulva a részletek felé haladva tervezni és nem fordítva. Változatképzés nem az első legjobbnak ígérkező változatot kell kiválasztani, hanem alternatívákat kell képezni. Tervezési fázisokra bontás a rendszer tervezésének és megvalósításának folyamatát az időhorizonton tervezni szükséges. Problémamegoldás ciklusa a problémák megoldása során egy művelei logika alkalmazása szükséges módszertani és időbeli ütemezés szempontjából (fázisok). 2. System Engineering

21 System engineering komponensei 2. System Engineering

22 Fokozatos változatképzés elve Probléma Megoldási elvek változatai Koncepcióváltozatok Részletes koncepció változatai 2. System Engineering

23 Változatképzés aspektusai A változatképzés elmaradása esetén várható kihatások: A legjobb megoldás megtalálásának elmaradása. Komoly problémák fellépése a projekt egy már előrehaladott állapotában (újrakezdés, határidő tartása) Választási alternatívák kidolgozása esetében várható kihatások: A megoldások csak részleteikben különböznek egymástól. Egy kedvenc megoldás megerőltetés nélkül kiválasztható és egy sejthetően rosszabb megoldással összevethető 2. System Engineering

24 Fázisképzés A rendszer és a megoldás életciklusa Kezdet Fejlesztés alatt lévő rendszer (kiegészítő részletezés) Rendszer megvalósítás alatt Üzemeltetés Át-/újraépítés Megszüntetés Állapotok és eredmények Probléma Megoldási elv Koncepció Részletes tervek Bevezetésre kész rendszer Bevezetett rendszer Elavult nem kielégítő rendszer Projektfázisok Kezdet Fő tanulmány Részletes tanulmány Rendszer bevezetése Előtanulmány Rendszerépítés Projektzárás Kezdet Rendszer bevezetése Projektzárás 2. System Engineering

25 A fázismodell módozatai Fázisok összekapcsolása Kis méretű áttekinthető projekteknél, például elő- és főtanulmány összekapcsolása Fázisok kiterjesztése Előtanulmányok, elő-megvalósíthatósági tanulmányok készítése Fázisok átlapolása Részmegoldások korai bevezetése 2. System Engineering

26 A fázismodell aspektusai I. Koncepciószintű döntés ráfordítás és haszonelemzés Ráfordítás A fejlesztési és ráfordítási költség egyszer jelentkezik Az üzemeltetési ráfordítás visszatérő elem Haszon Tervezési haszon: a know-how növekedése a projekt megszakadása esetén is Üzemeltetési haszon: a részmegoldások vagy a teljes megoldás bevezetésétől Ráfordítás részei a a rendszerépítés fázisában nagy a beruházási ráfordítás (gépek és létesítmények) b a rendszerépítés fázisában alacsony beruházási ráfordítások (programozás) 100 % 50 % Ráfordítás Előtanulmány Főtanulmány Részletes tanulmány a b Rendszerépítés Bevezetés Intenzifikálás Idő 2. System Engineering

27 A fázismodell aspektusai II. Részmegoldások integrációja Részmegoldások (részletes koncepciók) a teljes rendszer hibás működését is okozhatják, ezért a tervezés korai fázisában össze kell vetni a teljes rendszerrel. Minél később kerül a hiba felismerésre, annál nagyobb a következménye! DE! Minél tovább fut a projekt, annál több ismeret gyűlik össze a rendszerről! nagy Előtanulmány Főtanulmány Részletes tanulmány Rendszerépítés Bevezetés Intenzifikálás Használat Idő Alapismeretek A tudás mértéke Ismeretek a rendszerről alacsony 2. System Engineering

28 A fázismodell aspektusai III. A magasfokú innováció részletkérdéseknél kritikus lehet Az innováció lehetőségei A rendelkezésre álló megoldási módszerek integrálása egy új megoldási módszerrel A megoldási módszerek teljesen újak Az új megoldási módszereknél két esetben van jelentőségük Amennyiben a teljes megoldás eredménye csak nehezen becsülhető előre Minél nagyobbak a koordinációs feladatok. 2. System Engineering

29 A fázismodell aspektusai IV. a teljes koncepció dinamikája PERIÓDUSOK P R O J E K T F Á Z I S O k Részletes tanulmány Előtanulmány Főtanulmány Rendszerépítés Megoldási elv Teljes koncepció TK egyeztetés TK egyeztetés TK egyeztetés Részletes Részletes Részletes koncepció koncepció koncepció Részletes koncepció 2 Lehetséges külső behatások Különböző megvalósítási állapotok 2. System Engineering

30 A fázismodell aspektusai V. Átlapolt megoldási módszer Egyes részmegoldások már akkor bevezetésre kerülhetnek, amikor mások még csak a részletes tanulmány fázisában vannak. Utólagos módosítások csak nehezen, vagy egyáltalán nem végezhetőek el. Azonnali intézkedések Az azonnali intézkedés többek között lehet egy megoldás definiálása vagy egy részmegoldás cseréje. Esélyek A problémás helyzetek gyorsan megszüntethetőek Pszichológiailag fontos, tulajdonképpen növekvő hatékonyságot biztosít Kockázatok Elkapkodott döntések, kedvezőtlen projektegyüttállások A további opciók száma csökken Jobb megoldások megtalálásának a lehetősége korlátozott 2. System Engineering

31 Problémamegoldás ciklusa Kiindulás Célkeresés Megoldáskeresés Kiválasztás Helyzetelemzés Cél meghatározása Megoldások szintézise Megoldások analízise Értékelés Döntés Megoldásorient tált Inform mációszerzés Problémaorientált Dok kumentáció Eredmény 2. System Engineering

32 Problémamegoldás gondolkodási szintjei 2. System Engineering

33 Információáramlás a problémamegoldási ciklusban Kiindulás Célkeresés A helyzet ismerete (elsődleges, cél- és hatásorientált figyelembevétel) Helyzetelemzés A helyzet ismerete (elsődleges, megoldás- és struktúraorientált figyelembevétel) Megoldáskeresés Cél meghatározása Szükséges és kívánt célok mint értékelési szempontok Szükséges és kívánt célok Szintézis - Analízis Megoldási változatok, kiegészítő értékelési kritériumok Értékelés Kiválasztás Javaslattétel Döntés 2. System Engineering

34 Ismétlődő ciklusok és visszalépési lehetőségek Nagyciklusok 1: Megoldáskereséstől a célkeresésig: a megoldás megtalálása nem lehetséges; a célok megváltoztatása és illesztése. 2: Kiválasztástól a megoldáskeresésig: az értékelési kritériumok és a megoldási változatok nem teljességükben kezeltek; a megbízó részéről új kialakítási változatok iránti igény megjelenése. 3: Kiválasztástól a célkeresésig: a megbízó részéről új kérések megjelenése. Finomciklusok 4: A célkeresésen belül: a probléma elmélyült megismerése fontos. 5: A megoldáskeresésen belül: iteratív megoldáskeresés. 6: A kiválasztáson belül: kritériumok kiegyenlítése és összehangolása. 2. System Engineering

35 Komponensek és módszertani modell közötti összefüggések A nagyvonalútól a finomtervezésig Projektfázisok Előtanulmány Fő tanulmány Részletes tanulmány Problémamegoldási ciklus Helyzetelemzés Célkeresés Cél meghatározása Megoldások szintézise Megoldáskeresés Megoldások analízise Változatképzés Rendszerépítés Kiválasztás Értékelés Döntés Probléma Rendszer bevezetése Megoldási elvek változatai Projekt lezárása Koncepcióváltozatok Részletes koncepció változatai 2. System Engineering

36 Projektfázisok problémamegoldási ciklusának elemei Helyzetelemzés Cél meghatározása Megoldások szintézise Megoldások analízise Értékelés Döntés 2. System Engineering

37 Alternatívák System Engineering módszertanra REFA-6 módszer Értékelemzés munkaterv VDI-Richtlinie 2221 Prototípus alkalmazás Változatképzési koncepció Simultaneous Engineering 2. System Engineering

38 REFA modell REFA-6 módszer Összehasonlítás a SE-vel 1. Célalkotás Célalakotás 2. Feladatlehatárolás Projektfeladat és helyzetelemzés 3. Ideális megoldás keresése Megoldások szintézise 4. Adatgyűjtés és gyakorlati megoldás kiválasztása 5. Optimális megoldás kiválasztása 6. Megoldások bevezetése célteljesülés ellenőrzése Helyzetelemzés Megoldások szintézise Megoldások analízise Megoldások analízise, értékelés Fázisok: rendszerépítés, bevezetés lezárás, inkl. projektmenedzsment Különbség a SE-hez képest Az egyes módszertani komponensek között nincs különbség Nem különböznek a fejlesztési szintek a részletezettségi fok ellenére sem Csak kevés számú komplex probléma megoldására alkalmas 2. System Engineering

39 Értékanalízis - munkaterv Értékanalízis-munkaterv a DIN szerint Összehasonlítás a SE-vel 1. Projekt előkészítés Projekttervezés 2. Objektum helyzetének analízise Helyzetelemzés 3. Elvárt állapot leírása Célok meghatározása 4. Megoldási elv kifejlesztése Koncepció szintézise 5. Megoldások előállítása Koncepcióanalízis, értékelés, döntés 6. Megoldások megvalósítása Fázisok: rendszerépítés, bevezetés lezárás, inkl. projektmenedzsment Különbség a SE-hez képest Az egyes módszertani komponensek között nincs különbség Nem különböznek a fejlesztési szintek a részletezettségi fok ellenére sem Csak kevés számú komplex probléma megoldására alkalmas 2. System Engineering

40 VDI 2221 irányvonal Munkalépések Eredmények Összehasonlítás SE-vel Feladat A feladatleírás pontosítása Követelménykatalógus Analízis Előtanulmány Folyamat VDI 2221 irányvonala szerint Funkciók és azok struktúrájának előállítása Megoldási elvek és azok struktúrájának keresése Megoldási elvek és azok struktúrájának keresése Mértékadó modulok előállítása A teljes termék előállítása Kivitelezési és használati terv kidolgozása Funkcióstruktúra Elvi megoldások Moduláris struktúra Előfejlesztés Teljes fejlesztés Termék-dokumentáció Célkeresés Megoldáskeresés, Megoldási elvek kiválasztása Fő tanulmány Megoldáskeresés, Változatok kiválasztása a különböző konkretizáltsági szinteken Részletes tanulmány Rend dszerfejlesztés Rendszer megvalósítása További megvalósítás 2. System Engineering

41 Prototípus alkalmazás Virtuális létesítmény/gép-prototípus Prototípus 2. System Engineering

42 Változatképzési koncepció A megoldások az első szinten nincsenek tökéletesítve Egy első változat kerül kidolgozásra, megépítésre és tesztelésre Az első változat módosításai beépülnek a második változatba A teljesítőképesség változatról változatra növekszik, tökéletesedik Példa Repülőgép fejlesztés Személygépkocsi fejlesztés 2. System Engineering

43 Simultaneous Engineering Lineáris fáziskoncepció Átlapolt fáziskoncepció Termékfejlesztés Előtanulmány Fő tanulmány Részletes tanulmány Cél: rövid fejlesztési idő! Előtanulmány Fő tanulmány Részletes tanulmány Előtanulmány Fő tanulmány Részletes tanulmány Gyártóeszközfejlesztés Gyártóeszközbeszerzés Beszerzés Installálás Beszerzés Installálás Prototípus Prototípus Nullszéria Nullszéria 2. System Engineering

44 3. Rendszeranalízis Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Rendszeranalízis

45 Problémalehatárolás definíciója Hatáskör Hol lehet beavatkozni, ahol befolyásolási lehetőség van? Hol vannak műszaki és szervezeti megoldási lehetőségek? Milyen gyorsan kell egy megoldást megvalósítani? Hol várható kedvező ráfordítás/haszon arány? Megoldási terület Az előállítandó megoldás területe. Hatásterület Magába foglalja a problématerület azon részeit, melyekben a megoldás implementálása után a a várható hatások fellépnek. 3. Rendszeranalízis

46 A rendszerben történő gondolkozás alapfogalmai Problématerület Beavatkozási terület Megoldási terület Problématerület határa Beavatkozási terület határa Megoldási terület határa Hatásterület határa A problématerület módosított határa Problématerület módosítása a megoldás kihatásai alapján 3. Rendszeranalízis

47 Peremfeltételek és korlátozások Peremfeltételek alatt olyan befolyásoló tényezőket értünk, amelyek a tervezés révén nem befolyásolhatóak. Törvények, szabályok, szerződéses megállapodások Előzetes döntések a típus, idő és pénzeszközök vonatkozásában Tervezési eredmények a releváns részek vonatkozásában Épületek megbontása Elektromos csatlakozások Világítás Korlátozások Intézményi szabályok Rendelkezésre álló kapacitások, képességek Beszállítók és szolgáltatók 3. Rendszeranalízis

48 Problémamegoldási ciklus részlépései Kiindulás Célkeresés A helyzet ismerete (elsődleges, cél- és hatásorientált figyelembevétel) Helyzetelemzés A helyzet ismerete (elsődleges, megoldás- és struktúraorientált figyelembevétel) Megoldáskeresés Cél meghatározása Szükséges és kívánt célok mint értékelési szempontok Szükséges és kívánt célok Szintézis - Analízis Megoldási változatok, kiegészítő értékelési kritériumok Értékelés Kiválasztás Javaslattétel Döntés 3. Rendszeranalízis

49 Rendszeranalízis definíciója Rendszeranalízis elemei viselkedés elemekre bontása összefüggések kidolgozása és tagolása okok megkeresése Céljuk a szükséges információk kinyerése a tervezési folyamat számára. Rendszeranalízissel szembeni követelmények: a probléma megértésének növelése igények megvilágítása célok megtalálásának és megfogalmazásának szolgálata a megoldás kidolgozási folyamatának előkészítése 3. Rendszeranalízis

50 Rendszer vizsgálata Rendszeranalízis tartalma új és javított megoldásokkal szembeni elvárások új és javított megoldások kezelése a releváns rendszer működési elve releváns rendszert befolyásoló tényezők rendszerkörnyezet releváns részei a rendszer gyengeségei és erősségei erősségek és gyengeségek okai a rendszer jövőbeli veszélyei és lehetőségei 3. Rendszeranalízis

51 Rendszer vizsgálata Helyzetelemzés négy módja rendszerorientált okorientált megoldásorientált jövőorientált 3. Rendszeranalízis

52 Rendszerorientált hatásanalízis Bemenet Kimenet Vállalat Személyek Tőke Befolyásoló tényezők Anyag és energia Áruk és szolgáltatások Információ 3. Rendszeranalízis

53 Rendszerorientált struktúraanalízis A struktúraanalízissel a rendszer belső felépítése és folyamatai meghatározhatóak és behatárolhatóak. 3. Rendszeranalízis

54 Befolyásoló tényezők vizsgálatának rendszerorientált figyelembevétele Befolyásoló tényezők csak a tűnetekből ismerhető fel változtatja kihatását változtatja relevanciáját aktív vagy passzív jó vagy rossz egyedül vagy közösen lépnek fel Tudomány Új technikák Kisebb környezetterhelés Társadalom Vállalat Vevő Igények növekedése Bérnövekedés Rövidebb munkaidő Szakszervezetek 3. Rendszeranalízis

55 Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele Különböző rendszeraspektusok figyelembevételével ugyanazon rendszer különböző szempontok szerint vizsgálható. anyagáramlás információáramlás személyforgalom szerszámáramlás 3. Rendszeranalízis

56 Okorientált vizsgálat Okorientált vizsgálat funkciói: Egy nem kielégítő helyzet, veszély vagy esély nyilvánvaló szimptómáinak azonosítása és leírása Szimptómák gyűjtése, tagolása és a teljesség és ellentmondások vizsgálata Szimptómák és okok összerendelése és ezáltal a releváns elemek feltárása 3. Rendszeranalízis

57 Különböző ok-hatás összefüggési modellek 1. Egyfokozatú, lineáris 2. Egyfokozatú, hálózatos 3. Többfokozatú, hálózatos ok hatás okok hatások ok hatások 4. Komplex hálózatos 5. Halszálka ábrázolás (Ishikawa) hatás ok hatás okok 3. Rendszeranalízis

58 Megoldásorientált mód jellemzői A megoldásorientált mód esetében az analízis alapvetően a jövőben lehetséges kialakítási lehetőségekre és azok lehatárolására irányul. 1. Funkcionális analízis Analizálja a Mi, hogyan és mivel? kérdésekre adható válaszokat. 2. Eszközkatalógus A lehetséges eszközök és intézkedések a kívánt funkciók teljesítése érdekében. 3. Rendszeranalízis

59 Jövőorientált vizsgálat Jövőorientált vizsgálat során a vizsgálat tárgya: Rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztés a jelenlegi állapot megtartása mellett A környezetben várható fejlesztések és az azokból adódó befolyásoló tényezők a megoldási és beavatkozási terület vonatkozásában Egy megoldás megtalálásának sürgőssége Beavatkozások lehetséges hatásai a jelenlegi állapotokra 3. Rendszeranalízis

60 Helyzetelemzés alkalmazása Helyzetelemzési technikák: információgyűjtés Múltbeli, jelenlegi és jövőbeli állapotokról információelőkészítés információ ábrázolása 3. Rendszeranalízis

61 Helyzetelemzés alkalmazása - információgyűjtés 3. Rendszeranalízis

62 Információgyűjtés aspektusai Részletezettségi fok Jobb olyan mélységben részletezni amennyire szükséges, mint amennyire lehetséges. Elsődleges források Az elsődleges források kikérdezése ráfordításigényes, azonban pontos, hiteles eredményt szolgáltathat. Másodlagos források A kívánt válaszok a rendelkezésre álló anyagokból levezethetőek, ezáltal az információszerzés ráfordításigénye csökkenthető. 3. Rendszeranalízis

63 Helyzetelemzés alkalmazása információ előkészítés és -ábrázolás Rendszerben gondolkodás módszerei Fekete doboz Rendszerábrázolás (elemek, kapcsolatok, határok, ) Rendszerhierarchiai ábrázolás (fő- és alrendszerek, ) Rendszeraspektusok figyelembevétele Kiegészítő módszerek ABC analízis Folyamatdiagram Hozzárendelési mátrix Táblázatok Jellemzők 3. Rendszeranalízis

64 Analízis folyamata hipotézis felállítása Az analízis kezdetekor gyakran olyan hipotézisek állnak rendelkezésre, melyek előzetes tudáson alapulnak, de nem igazolhatóak. Két elv a hipotézisek effektív alkalmazásához grafikus ábrázolással lehetséges a saját vélemény más számára érthetővé tétele (bázis a megbeszélésekhez) a hipotéziseket nem kell igazolni, hanem mint egy lehetséges megoldást figyelembe véve megalapozni és megvizsgálni Előzetes ismeret és tudás Hipotézisek meghatározása (A probléma-, beavatkozás- és megoldási területek aspektusai, környezeti kapcsolatok Információszerzés a probléma-, beavatkozásiés megoldási területről Információszerzés a környezetből Feldolgozás A hipotézis megvitatása és megalapozása A helyzet kielégítően ismert és leírt? nem igen nem további problémamegoldás 3. Rendszeranalízis

65 Helyzetanalízis iteratív folyamata Kezdeményezés A problématerület és a környezet vizsgálata A problématerület és a környezet struktúrálása A problématerület lehatárolása Mélyanalízis A probléma- és megoldásterületről, valamint a környezetből származó tények és adatok gyűjtése, előkészítése, interpretálása A probléma megértésének elmélyítése a struktúra felépítése révén tekintettel a rendszer-, ok-, megoldás-, idő- és fejlesztésorientált szempontokra Megoldások keresése, beavatkozási terület lehatárolása Eredmények elmélyítése, dokumentáció 3. Rendszeranalízis

66 A folyamat dokumentálása A dokumentáció a teljes projektet végigkíséri A problémamegoldási ciklus folyamán vissza kell tudni nyúlni az analízis kijelentéseihez és eredményeihez A hipotéziseknek és számításoknak a tervezők, megbízók és más résztvevők számára átláthatónak kell lenni A projekt előrehaladott fázisában jelentkező problémák esetében vissza kell tudni nyúlni korábbi eseményekhez A megalapozott döntéseket kell előnyben részesíteni A kidolgozók rugalmas cseréjét biztosítani kell A használt szakmai fogalmak egységesítését segíti elő a projekt írásos dokumentálása 3. Rendszeranalízis

67 Vizsgált terület és tudás mértéke a rendszerfejlesztésben nagy Problémamegoldás lehetőségei Figyelembe ve ett terület, tudás mértéke Problémafelismerés Beavatkozási lehetőségek Vizsgált terület kicsi Előtanulmány Főtanulmány Részletes tanulmány Rendszerépítés Bevezetés, javítás idő 3. Rendszeranalízis

68 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Anyagáramlási rendszerek modellezése

69 Anyagáramlás típusai 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

70 Mérőszámok Áramlási szabályok homogén áramlás esetén Áramlási szabályok diszkrét áramlás esetén Áramlás erőssége M S = t ahol t egy igen kicsiny időintervallum és Anyagáramlási intenzitás M Q = vagy T T 1 Q = Sdt T 0 t dt Érkezési esemény Mi mennyiség [darab] vagy mennyiségtartalom (térfogat, tömeg) ti időpont Átáramlás ti, i +1 megérkezési időpontok közötti időtartam Beérkezési ráta (intenzitás) Ütemráta (intenzitás) λ= 1 t i, i+1 Intenzitási ráta (intenzitás) λ m M = t i, i+1 = Mλ 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

71 Anyagáramlási mérőszámok közepes kapacitáskihasználás közepes kapacitástartalék Shatárérték = Q határérték műszaki határérték QT= Sdt=M(t) Átlagos kapacitáskihasználtság η= Q t t 0 S határérték Közepes csúcsfaktor Közepes kapacitástartalék S Ψ= Q max ξ=1 -η 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

72 Szállítóberendezések jellemzése az áramlási intenzitással 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

73 Folyamatos áramlás típusai egyenletes áramlás S=állandó nem egyenletes áramlás S=változó szabályosan változó szabálytalanul változó stacionárius áramlás az átlagos S állandó instacionárius áramlás az átlagos S időtől függő 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

74 Diszkrét áramlás típusai Beérkezési időpontok közötti különbség változó ütemezett 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

75 Rendszer vizsgálata Megfig gyelt objektum 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

76 Raktári mérőszámok 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

77 A logisztika modellvilága 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

78 Tárolóelem modellje M(t) = S 0 S(t)dt 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

79 Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele Kínálat: áruk rendelkezésre állásának egy olyan állapota, mely egy adott igényt kielégíthet. Igény: áruk hiányának egy olyan állapota, mely az áruk kínálatából kielégíthető. A kínálat és az igény általában természetes adottságokkal vagy műszaki létesítményekkel kapcsolható össze és lokalizálható. Forrás: hely, ahol a kínálat keletkezik Nyelő: hely, ahol az igény jelentkezik Mind a forrás, mind a nyelő jellemezhető típussal, hellyel és időponttal. 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

80 Az anyagáramlás potenciálmodellje 1. Layout y i y M i + F i =(x i,y i ) y j M j - N j (x j,y j ) x x i x j 2. Folyamat M i + M j - t t t 0 t 0 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

81 Topológiák, potenciálok és áramlások ábrázolási formái 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

82 A logisztika modellvilága 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

83 A szállítási mátrix általános ábrázolása -tól -ig NY 1 Nyelő... NY j... NY n F 1 Forrás..... F i e ij Az e ij adatmező információt hordoz az F i -NY j relációra vonatkozóan F m Szállítási mátrix alkalmazása Leírás Tartalom Egység Hálózati mátrix Kapcsolati mátrix Relációmátrix e ij =h ij e ij =r ij [0] vagy [1] [0] vagy [1] Anyagáram mátrix Mennyiségi mátrix Kapacitás mátrix e ij =M ij e ij =k ij [t, kg, m 3 ] [t, kg, m 3 ] Értékelő mátrix Távolság mátrix Időtartam mátrix Szállítási munka mátrix Költségmátrix e ij =s ij e ij =t ij e ij =B ij e ij =K ij [m, km] [d, h, sec] [tkm] [$] 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

84 A szállítási mátrix számozása 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

85 Adatok tárolása a szállítási mátrixban Egy szállítási probléma különböző szempontok szerinti leírásához különböző mátrixok azonos formátumú leírása szükséges. Kapcsolati mátrix e ij =h ij, ahol ha h ij =1 akkor közvetlen kapcsolat van az i és j pont között ha h ij =0 akkor nincs közvetlen kapcsolat az i és j pont között Relációs mátrix e ij =r ij, ahol ha r ij =1 akkor cserekapcsolat van az i és j pont között ha r ij =0 akkor nincs cserekapcsolat az i és j pont között Távolságmátrix e ij =s ij [km, m] Mátrix tartalma a s ij =s ji b s ij =s ji c s ij =s ji vagys ij s ji Problémaábrázolás egyszerűsített nagyvonalú részletes Lehetséges távolságmegadási módok: Légvonal 2 x Ortogonális kapcsolat Tényleges távolság s ij = s + s 2 y sij =sx +sy =[xi -xj]+[yi - y ] j 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

86 Folyammátrix e ij =M ij [t, m 3, darab] A megadott értékek egy nagyobb időintervallumra vonatkoznak! P B P j P A P i M ij M i + Teljes kínálat M j - P j igénye, ami a beáramlásokból fedezhető Összegképzés a teljes be- és kiáramlásokból, ellenőrzési érték P1 P2P B P3 P4 P5 P1 P2 P3 P4 P M j - P1 P2 M ij P3 P4 P M i + Kiegyenlítettség vizsgálata 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

87 Kapcsolati egyensúly Paletta áramlási mátrix P B P X P A P B P X P C P B P D P A P A - 10 P B - 20 P X M x + P X P C 10 - P D - M x - Igény és kínálat összehasonlítása: felesleg: kínálat hiány: kereslet 40 A különbség megadja a szükséges üres paletták számát P A 10 paletta 35 paletta P D P B P C 20 paletta 10 paletta P X 5 üres paletta beáramlás kiáramlás 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

88 Alkalmazási példa szállítási mátrixra M ij Layout ábrázolása P i, (x i,y i ) r ij koincidens távolságszámítás típus megadása s ij Sankey diagramm 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

89 Állapot-átmeneti modell I. Egy objektum állapota azáltal definiált, hogy annak tulajdonságai nem változnak. Egy állapot leírható: nevével, tulajdonságaival, kezdetével és végével (vagy tartamával). Egy állapot egy másik állapotba történő átmenettel ér véget, amint az állapot egy tulajdonsága megváltozik. Az átmenet egy pillanat alatt végbemegy és mint esemény írható le, mely egy időponttal köthető össze. Egy objektum összes lehetséges állapotának halmaza az állapottér, ahol az objektumok mindig csak egyetlen lehetséges állapotban találhatóak meg. Alkalmazás Az állapot-átmenet modellek klasszikus alkalmazási példája az absztrakt automata mint objektum, ahol (1) egy belső állapottér van és az automata mindig egy jól definiálható Z állapotban található, (2) ezen események egy külső esemény (input X) megváltoznak és (3) a hatások (output Y) kívülről érzékelhetőek. 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

90 Állapot-átmeneti modell II. Egy determinisztikus automata esetében egyértelműen leírható, hogy egy meghatározott X input a rendszer Z állapotában milyen Y kimenetet eredményez. Amennyiben ez nem igaz, akkor az egy véletlenautomata. Egy determinisztikus automata segítségével jól leképezhető például egy darabáru raktár. Állapot-átmenet-diagram Az állapot-átmenet modellek kis állapottérben történő ábrázolásának hatékony eszköze az állapot-átmenet-diagram, mely egy gráf, ahol az állapotok a csúcsok és az állapotok közötti átmenetek irányított élek. 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

91 Információk, állapotok, akciók és hatások kapcsolata 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

92 Szállítási folyamat leírása állapot-átmeneti diagrammal 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

93 Anyagáramlási rendszer elemeinek viselkedési modellje Fekete doboz modell alternatív állapotokkal Bemenet: felvevőképes V nem felvevőképes V Kimenet: leadóképes D nem leadóképes D Alternatív állapotok Forrás: leadóképes A nem leadóképes A Nyelő felvevőképes B nem felvevőképes B Kapcsolódási feltételek két elem részére: megelőző elem E1 követő elem E2 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

94 Anyagáramlási rendszer elemeinek viselkedési modellje HA állapotváltozat D1 és V2 D1 és V2 D1 és V2 D1 és V2 AKKOR a kapcsolat állapota K1,2 lehetséges kapcsolat: átmenet, átadás, átvétel, folyam K1,2 nem lehetséges kapcsolat: várakozik igényre vagy levételre, illetve leadási lehetőség blokkolt K1,2 nem lehetséges kapcsolat: várakozik szállításra K1,2 kapcsolat hatástalan: nincs konfliktus 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

95 Állapotok és viszonyok a kiszolgálási modellben Palettázó Gravitációs palettaszállító Szállítótargonca Forrás A A D SE M(SE) V V B B FE Esemény Állapot SE Kapcsolat SE-FE Állapot FE a b c t 0 M=0 V szabad t 1 megérkezés M=0 V foglalt t 0 M=0 V foglalt t 1 megérkezés M 1 V foglalt t 0 M=k>0 V foglalt t 1 feltétel vége M=k-1 V szabad t i M=k-1 V foglalt B B B B B B B 4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

96 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

97 Az információ A DIN szerint az információ hétköznapi értelemben ismeret valós vagy képzelt dolgokról, tárgyakról, folyamatokról műszaki összefüggésben újdonság egy információbefogadó számára információfeldolgozás és továbbadás céljából. Az információ különböző műveletek elvégzésével feldolgozható (pl. tárolás, válogatás, kombinálás, továbbítás), különböző módon ábrázolható (pl. adatokkal, jelekkel), továbbadás céljából mint hír készíthető el. 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

98 Hírek és információk A hírek jelek és funkciók együttesei, melyek ismert vagy feltételezett információkat újra ábrázolnak a továbbadás során mint összefüggő egységek kezelendőek. Az adatok jelek és funkciók együttesei, melyek ismert vagy feltételezett információkat ábrázolnak elsődlegesen a (gépi) feldolgozás, átvitel vagy tárolás céljául szolgálnak. 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

99 Fogalmak az információ ábrázolásához 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

100 Információátvitel fizikai médiumai 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

101 Tudás, mint fogalom TUDÁS Devizapiac működése HÁLÓZATOSODÁS Devizaárfolyam 1$=215 HUF 215 1", 2", 5" és, INFORMÁCIÓ ADAT JELEK KONTEXTUS SZINTAKTIKA JELKÉSZLET 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

102 Információk és adatok szintjei az E DIN szerint Kiinduló tudás A tudathordozó 1. szint: tudás Tudásfeldolgozás kommunikáció nélkül (tapasztalat, felismerés) Eredményezett tudás, tudás növekedése egyéni teljesítmény alapján B tudathordozó Rendelkezésre álló tudás Tudásátadás (médium a nyelv) Tudás eltulajdonítása, tudás gyarapodása külső tudás megszerzése révén A tudás formába öntése (nyelv, fizikai hordozóközeg) 2. szint: információ Információk átvétele, átvizsgálása Információnyelő Kiinduló információ Kommunikáció, információfeldolgozás Eredmény információ Információk ábrázolása Adat 3. szint: adat Kommunikáció, adatfeldolgozás Információk visszanyerése Információnyelő Adat Adatok vagy információk ábrázolása Információforrás Információforrás Információforrás Jel 4. szint: jel Kommunikáció, jelfeldolgozás Adatok vagy információk visszanyerése Információnyelő Jel 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

103 Információ funkciói logisztikai folyamatokban Az információ funkciói logisztikai folyamatokban: az információ megrendelések formájában anyagáramlást vált ki, az információ irányítja az anyagáramlást, az információk dokumentálják az irányított folyamatokat és segítik azok kiértékelését. Az anyagi javakhoz hasonlóan: az információ fontos és értékes áru, Az információkra is érvényes a logisztika 6M szabálya. Az információ a döntési folyamatok alapja. Az információ hasznát alapvetően meghatározza annak kinyerése, átvitele, feldolgozása és időben történő rendelkezésre bocsátása. 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

104 Minőség Információ tulajdonságai Az információk azok biztonsága és rendelkezésre állása szerint feloszthatóak biztos (determinisztikus) és nem biztos információkra (sztochasztikus, fuzzy, fekete doboz típusok). Mennyiség Egy feladathoz szükséges információ teljessége. Megfelelő mennyiségű információ; túl sok információ esetén szűrés szükséges. Rendelkezésre állás A forrás és nyelő közötti információátvitel hely- és időfaktora; az átvitel sebességének és közvetlenségének függvényében lehet az átvitel on-line és off-line: Offline-információ egy köztes tároló médiumból érhető el és az információ generálási folyamattól időben szétválik; Online-információ közvetlenül az információt generáló folyamatból nyerhető ki, fontos alcsoportja a valós idejű információi. Variabilitás Döntési kritérium ritkán változó, folyamatosan változó és dinamikusan változó információk esetében. 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

105 Információ funkcionális tulajdonságai Típus Feladat, megbízás pl. start szállítás elvitel berakodás kirakodás Jelzés pl. állapot számlázás elkészülés hely révén. Cél Aktivitás kiváltása előjegyzés start folyamat fenntartása befejezés Visszajelzés Felügyelet Állapot aktualizálás Kiegyenlítés Igazolás Elszámolás Dokumentálás Adatok és tények gyűjtése 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

106 Információ időbeli tulajdonságai 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

107 OCR írásmódok OCR-A teljes alfanumerikus (ANSI X3.17) numerikus: Alfanumerikus: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Különleges jelek: $ + > < / \., OCR-B korlátozott alfanumerikus (ANSI X3.19) numerikus: Alfanumerikus: A C E N P S T V X Különleges jelek: + > < /., E13B MICR (ANSI X3.2) numerikus: Különleges jelek: : EUROBANKING OCR-B numerikus: Alfanumerikus: J P N Különleges jelek: # < > Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

108 Konvergencia EDI és más átfogó adatátviteli rendszerek között 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

109 EDI szabvány fejlődése X12 US ANSI szabvány TRADACOM UK/Európa TDI UK/Európa Tárolás és elosztás ODETTE Tehergépkocsi ipar DISH Szállítmányozás EDIFACT nemzetközi X12 US ANSI szabvány TRADACOM UK/Európa EDIFACT nemzetközi EDIFACT és X es évek közepe 5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

110 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

111 Vonalkód struktúrája Mi a vonalkód? Szöveges információ kódolása Párhuzamos oszlopok és üres helyek sorozata Mint a morze kód: pontok és vonalak Visszavert fény intenzitásának mérése Struktúra: Bevezető és kivezető üres zóna Start és stop minta Adat karakterek Ellenőrző karakterek 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

112 Vonalkódolvasó működése Fényforrás és fotodióda egymás után A dióda hullámformát generál Sötét oszlopok elnyelik a fényt Világos oszlopok visszaverik a fényt A szkenner dekódolja a hullámformát 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

113 Vonalkód típusok: CODE 39 Változtatható hosszúságú szimbológia 44 karakter kódolására alkalmas A kisbetűk nagybetűkké konvertálódnak Ha érvénytelen karaktert tartalmaz figyelmeztető üzenet Ellenőrző karakter szükség esetén Alkalmazás: gyártás, hadsereg, egészségügy 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

114 Vonalkód típusok: UPC A 12 digites numerikus szimbológia 11 adat és 1 ellenőrző digit Az első digit a termék típusát reprezentálja A következő öt digit a gyártót reprezentálja A következő öt digit a terméket reprezentálja Lehetséges kiegészítő 2 vagy 5 digites kód alkalmazása 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

115 Vonalkód típusok: EAN 8 és EAN 13 Az UPC európai változata EAN 8: 8 digites numerikus szimbológia EAN 13: 13 digites numerikus szimbológia ISBN szám könyveken történő kódolására használt szabvány Az első 3 digit: 978 A következő 9 digit az ISBN szám első 9 digitje A következő digit szabad A következő digit az árat tartalmazza Lehetséges kiegészítő 2 vagy 5 digites kód alkalmazása Publikációk és periodikák részére 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

116 Vonalkód típusok: RSS14 Megnövelt információ csökkentett kód-területen Alkalmazása a gyógyszeriparban, az egészségügyben, a logisztikában Kódolható információk: Gyártó neve Termék azonosító száma Tömeg Ár Eltarthatóság 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

117 Vonalkód típusok: Codabar Változtatható hosszúságú szimbológia 20 karakter kódolására alkalmas Alkalmazási területek: könyvtárak, vérbankok, csomagküldő szolgálatok A, B, C és D mint start és stop karakter használatos 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

118 Vonalkód típusok: Interleaved 2 of 5 Nagy sűrűségű, változtatható hosszúságú numerikus szimbológia Páratlan pozíciók sötét oszlopokkal kódolva Páros pozíciók üres helyekkel kódolva Megengedett ellenőrző karakterek száma 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

119 Vonalkód típusok: Diszkrét 2 of 5 Változtatható hosszúságú numerikus szimbológia Adatok csak a sötét oszlopokban kódolva Kevés olvasó támogatja ezen kódolási technológiát 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

120 Vonalkód típusok: Code 93 Változtatható hosszúságú numerikus szimbológia 128 ASCII karakter kódolására alkalmas 2 ellenőrző digit Különleges start és stop karakter 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

121 Vonalkód típusok: Code 128 Változtatható hosszúságú nagy sűrűségű alfanumerikus szimbológia Start karakter definiálja a karakterkészletet 3 shift kód ad lehetőséget karakterkészletek cseréjére a kódon belül 1. karakterkészlet: minden nagybetűs és kontrol ASCII karakter 2. karakterkészlet: minden nagy- és kisbetűs karakter 3. karakterkészlet: numerikus digitek 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

122 Vonalkód típusok: Postnet Postnet: Postal Numeric Encoding Technique 5, 9 vagy 11 digites numerikus, csak oszlopokat tartalmazó kódolási szimbológia 5 digites irányítószám kódolás (32 oszlop) 9 digites irányítószám kódolás (52 oszlop) 11 digites irányítószám kódolás (62 oszlop) Alkalmazója a U.S. Postal Service, irányítószámokat kódol vele Az adatok az oszlopok magasságával vannak kódolva 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

123 Vonalkód típusok: PDF 417 Nagy sűrűségű két dimenziós szimbológia Egymásra halmozott kis oszlopokat tartalmaz Az ASCII készlet 255 karakterét kódolja Opció: Adattömörítési módszer, hibakeresés és javítás, méret és arány változtatása 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

124 Vonalkód típusok: BPO4 STATE CODE A brit posta alkalmazza Megfelel az európai PostNET kódnak Minden karakter négy oszlopból tevődik össze. Minden oszlopnak négy lehetséges állapota van: Magas oszlop Alacsony oszlop Közepes magasságú oszlop felfelé Közepes magasságú oszlop lefelé Az európai postai kód alfanumerikus karaktereket tartalmaz 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

125 Vonalkód típusok: DATAMATRIX Nagy sűrűségű 2 dimenziós mátrix jellegű kód Az ASCII karakterének kódolására alkalmas 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

126 Vonalkód típusok: MAXICODE Fix hosszúságú mátrix jellegű szimbológia 884 hexagonális modul 33 oszlop és 30 modul A United Parcel Service által alkalmazzák csomagok nyomkövetésére kódolás: 3 digit: országkód 3 digit: szolgáltatási osztály Következő digitek: postázási cím és egyéb adatok 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

127 Vonalkódok pontossága Típus Hiba gyakoriság Legjobb eset DataMatrix 1 / 10.5 millió 1 / millió PDF / 10.5 millió 1 / millió CODE / 2.8 millió 1 / 37 millió CODE 39 1 / 1.7 millió 1 / 4.5 millió UPC 1 / 394 ezer 1 / 800 ezer 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

128 Vonalkódolvasók és alkalmazási példák 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

129 Rádiófrekvenciás azonosítás Az RFID egy rádiófrekvenciás hullámok segítségével adattovábbítást megvalósító technológia egy olvasó és egy mozgó egység között azonosítás, osztályozás, helymeghatározás, követés céljából Az RFID gyors, megbízható, fizikai ráláthatóság nélküli kapcsolatot biztosító technológia az olvasó/szkenner és a azonosítandó egység között Tartalmaz Egy vagy több RF tag-et Kettő vagy több antennát Egy kérdező egység Egy vagy több host számítógép 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

130 Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata I. Host PC Olvasó Antenna Tag RF modul A host PC az adatbázis. 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

131 Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata II. Host PC Olvasó Antenna Tag RF modul Az olvasó rádiófrekvenciás hullámokat alakít át digitális információvá. 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

132 Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata III. Host PC Olvasó Antenna Tag RF modul Az RF modul rádió frekvenciás hullámokat hoz létre, melyeket az antenna sugároz és fogad. 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

133 Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata IV. Host PC Olvasó Antenna Tag RF modul Az antenna megszólítja a taget (transzpondert). 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

134 Rádiófrekvenciás azonosítás folyamata V. Host PC Olvasó Antenna Tag RF modul Az antenna leolvassa a tag azonosítót, mely először egy RF jel, mely digitális információvá konvertálódik. 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

135 Tag típusok Aktív Elemes memória és áramkörök A tag rádió hullámokat visz át Nagy hatótávolság (90 m) Aktív backscatter Elemes memória és Közepes hatótávolság (3-15 m) Passzív backscatter Elemes olvasó A tag visszaveri az olvasótól érkező rádióhullámokat Kis hatótávolság (4 méterig) 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

136 Tag tulajdonságai Memória méret (16 bit - 512KBytes +) Csak olvasható, írható-olvasható vagy WORM Típus: EEProm, Antifuse, FeRam Ütközésmentesség Képesség több tag egyidőben történő írására/olvasására frekvencia 125KHz GHz Méret Borsónyitól tégla méretig Ár (100 HUF HUF) 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

137 Példa RFID alkalmazásra - készletgazdálkodás Teljes készlet-átláthatóságot biztosít Teljes készlet hisztorit tesz lehetővé Alacsonyabb készletszint érhető el Támogatja a JIT elvet Teljes folyamatkontrollt biztosít a létesítményben lévő termékek számára Csökkentheti az átfutási időt Redukálja a cross docking időszükségletét Felgyorsítja a válogatási, komissiózási időtartamot Csökkenti a szükséges polcméretet Nagyobb biztonsági szint érhető el Csökkenti a hibalehetőséget Csökkenti a műveleti költségeket 6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

138 7. Minőségbiztosítás és logisztika Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, Minőségbiztosítás és logisztika

139 Minőség minőségmanagement és annak rendszere Q Minőség QM Minőségmanagement QMS Minőségmanagement rendszerek 7. Minőségbiztosítás és logisztika

140 Minőség Mi a minőség? Az általános szóhasználatban a hibamentes, rendelkezésre álló, tökéletesen működő szinonímája. Más szemszögből megközelítve: Ha a vevő jön vissza és nem a termék! Vállalatok fontos túlélési stratégiája a termelékenység ennek következménye feltétel a piaci jelenléthez A hibák elkerülése Azon tulajdonságok összessége, melyek miatt a vevő egy adott terméket megvásárol, vagy egy adott szolgáltatást igénybe vesz. 7. Minőségbiztosítás és logisztika

141 Minőségmanagement fejlődése I Taylorizmus Erőteljes munkamegosztás, válogató ellenőrzés 1940 Shewhart Minőségszabályozó kártyák, szúrópróba rendszer 1952 Gazdaságos gyártás AWF Műszaki statisztika megalapozása 1955 Juran Minőségmanagement 1957 Műszaki Statisztikus minőségellenőrzési csoport az AWFnél statisztika alkalmazása a gazdaságos gyártás támogatására 1960 Deming Minőségmanagement 7. Minőségbiztosítás és logisztika

142 Minőségmanagement fejlődése II Crosby Nulla hiba program 1960 Ishikawa Megelőző minőségbiztosítás 1962 Taguchi Kísérlettervezés 1972 Deutsche Gesellschaft für DGQ alapítása Qualität e.v.-dgq 1978 Box Kísérlettervezés 1980 Masing Folyamatot átölelő minőségmanagement / minőségkör 7. Minőségbiztosítás és logisztika

143 Minőségmanagement fejlődése III Ishikawa Vállalati minőség-ellenőrzés, minőségi körzetek 1986 Hofmann Méréstechnika és minőségbiztosítás integrációja 1986 Deming Tervezd, csináld, ellenőrizd, javítsd: Plan Do Check Act (PDCA) 1986 ISO 9000ff Első világszabvány a minőségmanagementhez 1987 General Motors Corporation 1987 Malcolm Baldrige National Award Mérőberendezések képességei Amerikai minőségdíj 7. Minőségbiztosítás és logisztika

144 Minőségmanagement fejlődése IV Shainin Kísérlettervezés 1988 European Foundation for Quality Management EFQM 1989 Ford Motor Company EFQM alapítása Ford - minőségi irányvonalak Q 101: FME, SPC, Folyamatképességi analízis 1990 Bosch GmbH Mérőberendezések képességei 1990 Juran Minőség: jóság a használathoz 1990 ISO 9000ff ISO 9000ff első revíziója 7. Minőségbiztosítás és logisztika

145 Minőségmanagement fejlődése V European Quality Award-EQA Európai minőségdíj 1994 ISO 9000ff ISO 9000ff második revíziója 1994 Seghezzi Integrált minőségmanagement koncepció (St. Galler) 1994 QS-9000 Amerikai autógyártó ipar támogatása 1995 Zink Total Quality Management - TQM 1996 VDA 6.1 / 6.2 Német autógyártó ipar támogatása 7. Minőségbiztosítás és logisztika

146 Minőségmanagement fejlődése VI Pfeifer Folyamatot átölelő minőségmanagement 1996 Kamiske Minőségmanagement / Total Quality Management - TQM 1997 Ludwig-Ehrhard- Preis Német Minőségdíj 1999 TS 1649 A nemzetközi autógyártó ipar támogatása 2000 ISO 9000ff ISO 9000ff harmadik revíziója 2004 ISO 9000ff Fejlesztés 7. Minőségbiztosítás és logisztika

147 Követelmények 7. Minőségbiztosítás és logisztika

148 QS 9000 elemei QS 9000 ISO 9001 SPC Vevőspecifikus követelmények FMEA Hibamód és hatáselemzés ASA audit kérdőív MSA Mérőrendszer analízis PPAP Termék jóváhagyási folyamat APQP statisztikai folyamatszabályozás Minőségtervezés Iparágspecifikus követelmények 7. Minőségbiztosítás és logisztika

149 Minőség biztosításának okai Gazdasági okok Növekvő minőségi követelmények Minőség, mint növekedési tényező Jótállási kockázat, termék jótállás 7. Minőségbiztosítás és logisztika

150 Példák minőségcélokra Vevőoldali minőségcélok: Gyártó- és szállító oldali minőségcélok: forma ár-teljesítmény arány egyéniség felszereltség használati kényelem használhatóság működőképesség rendelkezésreállás tartósság szervíz garanciális szolgáltatások biztonság környezetbarát üzemeltetési költség Versenyképesség megtartása és javítása Termék hiányosságok megelőzése Hibaköltségek csökkentése Előállítási költségek csökkentése Visszavételi költség csökkentése Takarékoskodás az erőforrásokkal Biztonság nyújtása Hibamegelőzés Rugalmasság növelése Környezet védelme 7. Minőségbiztosítás és logisztika

151 Minőségtényezők Kiszállítás minősége Gyártás minősége Szervízminőség Szállító minősége Ember Módszer Folyamat Termék / Szolgáltatás Vizsgálatok minősége Környezet Gép Design-minőség Anyag Mérőeszköz Környezet befolyásolása Fejlesztési minőség Dokumentumok minősége 7. Minőségbiztosítás és logisztika

152 Minőséget befolyásoló tapasztalatok Szerviz Áruhasználat Használati útmutató Csomagolás Termékprezentációk Prospektusok Hirdetések Árlisták Szállítási pontosság Számlák Egyéb Telefonbeszélgetések Vevői kapcsolatok Írásos kommunikáció 7. Minőségbiztosítás és logisztika

153 Minőségmanagement elemei 7. Minőségbiztosítás és logisztika

154 Hibaanalízis és megelőzés módszerei és technikái Analitikus módszerek Problémamegoldási módszerek Management módszerek Preventív technikák Vonallista Affinitásdiagram QFD: minőségi funkciók fejlesztése Hisztogram Relációdiagram Hibalehetőség és - befolyásanalízis Pareto diagram Fadiagram Hibafavizsgálat Lorenz-Pareto diagram Folyamat döntési diagram Statisztikus kísérleti módszerek Ok-okozati diagram Nyíldiagram (hálóterv) Klasszikus, Taguchi, Shainin Szórásdiagram Mátrix Poka Yoke (hibaforrásvizsgálattal) Képességanalízis Statisztikai folyamatanalízis és -szabályozás 7. Minőségbiztosítás és logisztika

155 Kiválasztási kritériumok statisztikai eljárások alkalmazásához Kiválasztási kritériumok statisztikai eljárások alkalmazásához nem nem igen Vizsgálat roncsolásmentes igen A sorozatnagyság statisztikai vizsgálathoz elegendő igen Biztonság szempontjából fontos minőségi elemek igen Hiba továbbfeldolgozásnál felismerhető igen Teles költség kisebb mint a selejtköltség nem Vizsgálati jellemző szabályozható nem nem nem igen Teljes vizsgálat Statisztikus folyamatanalízis Szúrópróba vizsgálat Statisztikus folyamatszabályozás 7. Minőségbiztosítás és logisztika

156 Folyamatszabályozás és értékelés Zavaró tényezők belső mér rés Küls ső mérés 7. Minőségbiztosítás és logisztika

157 Folyamatábra 7. Minőségbiztosítás és logisztika