1. Görbe illesztés a legkisebb négyzetek módszerével
|
|
- Csenge Szőke
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 GÖRBE ILLESZTÉS A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL 1. Görbe illesztés a legkisebb négyzetek módszerével Az el z gyakorlaton megismerkedtünk a korrelációs együttható fogalmával és számítási módjával. A korrelációs együttható számszer információt ad arra, hogy két változó közötti kapcsolat mennyire lineáris. Viszont pusztán a korrelációs együttható ismerete nem ad választ arra a kérdésre, hogyan húzzuk be a közelít egyenest a pontjaink közé. Csupán arra ad információt, hogy ez az egyenes mennyire jól írja le a kapcsolatot. A megoldás a regresszió, vagyis görbeillesztés. A görbe illesztésére több módszer is létezi pl: Kiválasztott pontok módszere, Közepek módszere, Legkisebb négyzetek (LN) módszere, Wald módszer. Most egyenl re a legkisebb négyzetek módszerével foglalkozunk, de a gyakorlat végén a Wald módszerre is csinálunk példát. A LN módszere nem csak lineáris illesztésre jó, de el ször csak erre csináljuk meg mert így lesz kerek egész a korrelációs együtthatóval. Egy Y = ax +b alakú egyenest szeretnénk illeszteni az (X i, Y i ) mérési eredményeinkre. Cél az a és b paraméterek meghatározása. A módszer lényege az illesztett egyenes és a pontok közötti távolságok összegének minimalizálása. El ször nézzük meg, hogy egy adott X i helyen mi a mért Y i értéke és az illesztett egyenes X i helyen felvett ax i + b értéke közötti távolság: e i = Y i ax i b. e i az elemi hiba. Ezeket a hibákat minden pontban négyzetre emelve és összegezve kapjuk az összes négyzetes hibát, amit F -el jelölünk: F (a, b) = (Y i ax i b). Vegyük észre, hogy F csak a-nak és b-nek a függvénye. Az összes hiba összege akkor lesz minimális, ha F minimális. Ezt a minimumhelyet a és b szerinti parciális deriválással kaphatjuk meg: a = (Y i ax i b)( X i ) = 0, b = (Y i ax i b)( 1) = 0. Egyszer sítünk -vel és a negatív el jelekkel, és felbontjuk a zárójelet: Yi X i a X i b X i = 0, Yi a X i b 1 = 0. Ez egy egyenletb l álló lineáris egyenletrendszer. Ezt kell megoldani a-ra és b-re. 1
2 1.1 Els Feladat 1 GÖRBE ILLESZTÉS A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL A második egyenletb l a b konstans kifejezhet, a 1-re gyeljünk: bn = Y i a X i, Yi a X i b =, N b = Y ax. Ez az eredmény jelzi, hogy az egyenes átmegy a súlyponton. Ezt helyettesítsük be a fels egyenletbe: Yi X i a Xi Y X i + ax X i = 0, ( a X X i ) Xi = Y X i Y i X i, a = Y X i Y i X i X X i. Xi Ezek után illesszünk az el z gyakorlaton megadott Sz rések száma-tüd asztmások száma feladat pontjaira egy egyenest Els Feladat Az el z gyakorlaton a Tüd asztma (X) - Sz rések száma(y ) adatoknak a korrelációs együtthatóját számítottuk ki. Illesszük rá a pontokra a közelít egyenest. Számoljuk ki az egyes átalgértékeket X és Y. Ezeket célszer az egyes oszlopok alján elhelyezni. Majd minden összegnek hozzunk létre új oszlopot: X i (már létezik), Y i X i és X i Számoljuk ki a szummákat az egyes oszlopk aljára. értékeket. Végül a képleteket felhasználva számoljuk ki az egyenes paramétereit. Értelemszer en az a paramétert tudjuk el ször kiszámolni és utána a b-t. Az eredményt könnyen tudjuk ellen rizni az Excel segítségével. Ehhez el ször ábrázoljuk a pontjainkat egy diagrammban. A szokásos PontXY típust használjuk. Ha ez kész van akkor jelöljük ki a pontokat majd: Jobb gomb, Trendvonal felvétele, Típus fülön: Lineáris (ez alapértelmezett). Egyebek fülön: Egyenlet látszik a diagrammon kipipálni, R-négyzet értéke látszik a diagrammon kipipálni. Görbe illesztéshez az Excel-ben jelöljük ki azt a ponthalmazt amire illeszteni szeretnénk, majd a jobb gomb hatására lenyíló menüben válasszuk a Trendvonal felvétele menüpontot. A Töd asztma-dohányfogyasztás részt mindenki próbálja meg saját maga megcsinálni.
3 1. Második Feladat (Determinációs 1 GÖRBE ILLESZTÉS együttható) A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL Az Excel görbe illesztési lehet ségei Az el z példa kapcsán megtanultuk, hogyan lehet Excel-ben ponthalmazra görbét illeszteni. Most röviden nézzük át milyen lehet ségeink vannak: Lineáris = y = a x + b, Logaritmikus = y = a ln(x) + b, Polinomiális = y = a x n + b x n , (A fokszám maximuma 6) Hatvány = y = a x b, Exponenciális = y = a e bx, 1.. Második Feladat (Determinációs együttható) Most vizsgáljunk meg egy olyan esetet, ahol a függvényillesztést nem lehet excel segítségével elvégezni. Ebben az esetben az illesztés "jóságát" nem tudjuk excel determinációs együtthatójával és/vagy a korrelációs együtthatóval megvizsgálni, hanem a determinációs együtthatót magunknak kell számolni: R = E 1 E E 1, E 1 = (y i y), E = (y i ŷ i ), ahol ŷ i = f(x i ) a illesztett függvény helyettesítési értéke az x i helyen. Az illesztés akkor "jó", ha R értéke közel van 1-hez. A második feladatban adott pontokra egy y a = ax és egy y b = bx alakú függvényt kell illeszteni és a determinációs együttható segítségével eldönteni, hogy melyik illesztés a jobb. Els lépésként ábrázoljuk a pontjainkat diagramban. Most is a PontXY típust használjuk. Így ránézésre már lesz képünk az eredményr l. Vezessük le az a és b képletét a LN módszerével. A levezetést mell zve a képletek: xi y i x a = x, b = i y i i x 4. i Hozzunk létre külön oszlopokat az összes szummának, azaz, az x i y i, x i, x i y i és x 4 i -nek. Az oszlopok végére számoljuk ki az összegeket. Számoljuk ki az a és b együtthatókat tetsz leges helyekre. Miel tt továbbmegyünk a determinációs együttható számítására, számoljuk ki a ŷ értékeket két újabb oszlopba (ŷ a, ŷ b ). Az így kapott függvény értékeket is ábrázoljuk a diagramban. Gyakoroljuk az újabb görbék hozzáadását már meglév diagramhoz (Adatok kijelölése, Hozzáadás,...). A kapott görbéket formázzuk meg, kijelölés után: adatsor formázása. A jelöl ket tüntessük el (Jelöl beállításai), a vonal legyen folytonos és különböz szín (Vonal színe). 3
4 1.3 Harmadik feladat (Polinomok 1 GÖRBEillesztése) ILLESZTÉS A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL Most már ránézésre is biztosan el tudjuk dönteni, hogy melyik illesztés a jobb, de hogy számszer sítsük a dolgot számoljuk most már ki a determinációs együtthatót. Ehhez számoljuk ki az E 1 a, E a, E 1 b és E b értékeket további négy oszlopba. (Az E 1 a és E 1 b gyakorlatilag ugyanaz!) Számoljuk ki és hasonlítsuk össze a determinációs együtthatókat, R a és R b értékeket. A feladatot az a esetben le is tudjuk ellen rizni. Illesszünk trendvonalat a mérési pontokra (Jobb gomb, Trendvonal felvétele, Metszéspont: 0, 0, Egyenlet látszik, R látszik.) 1.3. Harmadik feladat (Polinomok illesztése) El adáson szó volt arról, hogy a gyakorlatban legtöbbször valamilyen polinomot illesztünk a pontjainkra. Ha ilyen feladatot szeretnénk megcsinálni az egyik legkézenfekv bb kérdés, hogy milyen fokszámú polinomot illesszünk a pontjainkra. Lássunk most egy olyan példát ahol a pontokra tipikusan valamilyen polinom illeszthet. Els lépésként ábrázoljuk a pontjainkat diagramban. Most is a PontXY típust használjuk. Fontos, hogy a Bruttó hazai termék függvényében ábrázoljuk az Elítéltek számát. Ezután tetsz leges helyre hozzunk létere egy táblázatot az alábbi formában: N R Az N jelenti az illeszteni kívánt polinom fokszámát, R pedig az Excel által kiszámolt determinációs együtthatót. Megjegyzés: Az egyes fokszám az egyenest jelenti, tehát el ször nem polinomot, hanem egyenest kell illeszteni, és ennek az R -ét kell az N=1-hez beírni!! Az el z feladatban ismertetett módon illesszünk különböz fokszámú polinomokat a pontjainkra, és töltsük ki a táblázatunkat. A maximálisan illeszthet polinom fokszám 6. Végül ábrázoljuk az R -et a polinom fokszám (N) függvényében. És döntsük el melyik fokszámot érdemes alkalmazni Negyedik feladat (Wald módszer) Ebben a feladatban a Wald módszert fogjuk alkalmazni egy olyan adatsorra, ahol az adatok valamelyik változó szerint határozottan szétválnak és két különálló csoportot alkotnak. Az adatsor Ausztráliában él nyúl (X) és róka Y populációt mutatja. Nézzük meg, hogy van-e lineáris kapcsolat 4
5 1.5 Ötödik feladat - LNM 1 GÖRBE ILLESZTÉS A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL az állatok mennyisége között. Ha van akkor a Wald módszer segítségével illesszünk egyenest az adatokra. Számoljuk ki a korrelációs együttható négyzetét a beépített KORREL függvénnyel. Látható, hogy az adatok között van lineáris kapcsolat. (A8:="R"; B8:=KORREL...) Mivel a Wald módszernél két különálló halmazra kell bontanunk az adatsor, el ször ábrázoljuk az adatokat pontxy diagramban. Látható, hogy az adatok az X változó szerint válnak szét természetszer leg. A határt vehetjük a kb es értéknél. Ami ennél kisebb az az 1-es, ami nagyobb az a -es csoportba fog tartozni. (A8:="Elválaszt"; B8:=00000) Csináljuk meg a szétválasztást. Hozzunk létre plusz négy oszlopot a két halmaz adatainak ( X1, Y 1, X és Y ). A szétválasztást a HA függvény segítségével végezzük el úgy, hogy mind az X és az Y változóra alkalmazható legyen. 1-es blokk: C:=HA($A<$B$9;A;"") végighúzni a C:D5-ös tartományon. -es blokk: E:=HA($A>$B$9;A;"") végighúzni a E:F5-ös tartományon. Számoljuk ki az oszlopok aljára az átlagokat. Az átlagok segítségével az Y = ax + b alakú egyenes együtthatói: a = Ȳ Ȳ1 X X 1, b = Ȳ1 a X 1 vagy b = Ȳ a X. Az illesztett függvény ábrázolásához egy új oszlopban számoljuk az illesztett függvény értékeket az X i helyeken, azaz, F i = ax i + b. A meglév diagramhoz adjuk hozzá az F i X i függvényt. A jelöl ket tüntessük el, a vonal legyen folytonos és mondjuk piros. Illesszünk a pontokra lineáris trendvonalat és hasonlítsuk össze a kapott eredményekkel. Az egyenlet és az R látszódjon a diagramon. Látható, hogy a két egyenes kissé eltér egymástól Ötödik feladat - LNM A letöltött táblázat utolsó munkalapján megtaláljuk a kiindulási adatokat. A pontok egy dugattyús szivattyú dugattyújának pozícióját mutatják. A pozíció id beli változását általánosan a következ függvény írja le: x (t) = a sin (ωt + φ) + b A hajtó motor fordulatszáma ismert (n = 10 fordulat/perc), amib l az ω szögsebesség számolható (ω = πn/60 = rad/s). Továbbá azt is tudjuk, hogy a mintavétel kezdetén az alsó holtponton állt a dugattyú, így φ = 0 is feltételezhet. Ezekkel a leíró függvény: x (t) = a sin (10,68 t) + b Feladat: Határozzuk meg a lökethosszt (a) illetve a pozíció középértékét (b). Els lépésként ábrázoljuk a pontjainkat diagramban (Id -Pozíció). Majd ezután alkalmazzuk a legkisebb négyzetek módszerét: x i = a sin (10,68 t i ) + b, 5
6 1.5 Ötödik feladat - LNM 1 GÖRBE ILLESZTÉS A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL e i = a sin (10,68 t i ) + b x i, F = (a sin (10,68 t i ) + b x i ), Elvégezve az egyszer sítéseket: a = (a sin (10,68 t i ) + b x i )(sin (10,68 t i )) = 0 b = (a sin (10,68 t i ) + b x i )(1) = 0, a sin (10,68 t i ) + b sin (10,68 t i ) = x i sin (10,68 t i ) a sin (10,68 t i ) + b n = x i Az egyenletrendszer megoldására a manuális út: 1. második egyenletb l kifejezzük b-t,. azt visszahelyettesítjük az els egyenletbe, 3. azt megoldjuk a-ra, 4. a kapott a értéket visszahelyettesítjük b-be Vagy, használhatjuk az Excel-t is az egyenletrendszer megoldására: 1. összerakjuk a lineáris egyenletrendszer mátrixát és jobboldali vektorát: [ ] ( ) ( ) c1 c a d1 = c 3 c 4 b d Most c 1 = sin (10,68 t i ), c = c 3 = sin (10,68 t i ), c 4 = n, d 1 = x i sin (10,68 t i ) és d = x i. Tegyük pl a C mátrix értékeit K11:L1 cellákba és a d vektor értékeit a P11:P1 cellákba; ehhez pár új oszlopot ki kell számolni (sin (10,68 t i ), sin (10,68 t i ), x i sin (10,68 t i )). excel-el invertáljuk a mátrixot jelöljük ki a K15:L16 cellákat írjuk be: =INVERZ.MÁTRIX(K11:L1) nyomjunk CTRL+SHIFT+ENTER-t (tömbképlet) 3. számoljuk ki a megoldást: ( a b jelöljük ki P15:P16 a cellákat írjuk be: =MSZORZAT(K15:L16;P11:P1) ) = C 1 d nyomjunk CTRL+SHIFT+ENTER-t (tömbképlet) 6
7 1.5 Ötödik feladat - LNM 1 GÖRBE ILLESZTÉS A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL címkézzük a cellákat. Ellen rzés végett számoljuk ki pár helyen a függvényértékünket és ábrázoljuk ugyanabban a diagramban ahol a mérési pontokat: Hozzunk létre valahol két oszlopot az alábbi formában: t x 0 0,0 0,04 0,06... Írjunk az t oszlop els két sorbába 0-át és 0, 0-ot, majd húzzuk le egészen -ig. Ezekben a pontokban szeretnénk kiszámolni az illesztett görbe értékeit. Az x oszlop els sorába számoljuk ki az a sin (10,68 t) + b értéket. Az a és b értékeit tartalmazó cellákat xáljuk le. Ezután a cellát húzzuk le az oszlop aljáig. Ábrázoljuk az összetartozó t-x értékpárokat a mérési pontok diagramjában: Jelöljük ki a mérési pontokat, Jobb gomb, Forrásadat, Adatsorok fülön Hozzáadás Adjuk meg az ábrázolni kívánt pontokat. Formázzuk meg a pontsorunkat: Jelöljük ki az új pontokat, Jobb gomb, Adatsorok formázása, A Mintázat fülön állítsuk be jelölöket összeköt vonalat feketére, és kapcsoljuk ki a jelöl ket. A vonalvastagság tetsz leges lehet. Látható hogy a saját magunk által illesztett görbe viszonylag jól közelíti a mérési pontokat. 7
1. Görbe illesztés a legkissebb négyzetek módszerével
GÖRBE ILLESZTÉS A LEGKISSEBB ÉGYZETEK MÓDSZERÉVEL. Görbe illesztés a legkissebb négyzetek módszerével Az előző gyakorlaton megismerkedtünk a korrelációs együttható fogalmával és számítási módjával. A korrelációs
RészletesebbenMérési adatok illesztése, korreláció, regresszió
Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,
RészletesebbenRácsvonalak parancsot. Válasszuk az Elsődleges függőleges rácsvonalak parancs Segédrácsok parancsát!
Konduktometriás titrálás kiértékelése Excel program segítségével (Office 2007) Alapszint 1. A mérési adatokat írjuk be a táblázat egymás melletti oszlopaiba. Az első oszlopba kerül a fogyás, a másodikba
RészletesebbenHatározott integrál és alkalmazásai
Határozott integrál és alkalmazásai 5. május 5.. Alapfeladatok. Feladat: + d = Megoldás: Egy határozott integrál kiszámolása a feladat. Ilyenkor a Newton-Leibniz-tételt használhatjuk, mely azt mondja ki,
RészletesebbenEGYENES ILLESZTÉSE (OFFICE
EGYENES ILLESZTÉSE (OFFICE 2007) 1. Írjuk a mérési adatokat az x-szel és y-nal jelzett oszlopokba. Ügyeljünk arra, hogy az első oszlopba a független, a második oszlopba a függő változó kerüljön! 2. Függvény
RészletesebbenTaylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!
Taylor-polinomok 205. április.. Alapfeladatok. Feladat: Írjuk fel az fx) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Megoldás: A feladatot kétféle úton is megoldjuk. Az els megoldásban induljunk el
RészletesebbenFüggvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:
Függvények 015. július 1. 1. Feladat: Határozza meg a következ összetett függvényeket! f(x) = cos x + x g(x) = x f(g(x)) =? g(f(x)) =? Megoldás: Összetett függvény el állításához a küls függvényben a független
RészletesebbenAlap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
RészletesebbenEGYENES ILLESZTÉSE (OFFICE
EGYENES ILLESZTÉSE (OFFICE 2007) 1. Írjuk a mérési adatokat az x-szel és y-nal jelzett oszlopokba. Ügyeljünk arra, hogy az első oszlopba a független, a második oszlopba a függő változó kerüljön! 2. Függvény
Részletesebben: s s t 2 s t. m m m. e f e f. a a ab a b c. a c b ac. 5. Végezzük el a kijelölt m veleteket a változók lehetséges értékei mellett!
nomosztással a megoldást visszavezethetjük egy alacsonyabb fokú egyenlet megoldására Mivel a 4 6 8 6 egyenletben az együtthatók összege 6 8 6 ezért az egyenletnek gyöke az (mert esetén a kifejezés helyettesítési
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RészletesebbenStatisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Regresszió analízis A korrelációs együttható megmutatja a kapcsolat irányát és szorosságát. A kapcsolat vizsgálata során a gyakorlatban ennél messzebb
RészletesebbenGyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi
Gyakorló feladatok Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi 25 Tartalomjegyzék. Klasszikus hibaszámítás 3 2. Lineáris egyenletrendszerek 3 3. Interpoláció 4 4. Sajátérték, sajátvektor 6 5. Lineáris és nemlineáris
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.
Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai.). Feladat. Határozzuk meg az alábbi integrálokat: a) x x + dx d) xe x dx b) c)
RészletesebbenLineáris egyenletrendszerek
Lineáris egyenletrendszerek 1 Alapfogalmak 1 Deníció Egy m egyenletb l álló, n-ismeretlenes lineáris egyenletrendszer általános alakja: a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
RészletesebbenBiometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió
SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás
RészletesebbenGauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei
A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
Részletesebben6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
RészletesebbenVIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag
VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag 2018/19 1. félév Függvények határértéke 1. Bizonyítsuk be definíció alapján a következőket! (a) lim x 2 3x+1 5x+4 = 1 2 (b) lim x 4 x 16 x 2 4x = 2
RészletesebbenFüggvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.
Függvények 205. július 3. Határozza meg a következ határértékeket!. Feladat: 2. Feladat: 3. Feladat: 4. Feladat: (2 + 7 5 ) (2 + 7 5 ) (2 + 0 ) (2 + 7 5 ) (2 + 7 5 ) (2 + 0) (2 + 0 7 5 ) (2 + 0 7 5 ) (2
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek megoldásához!
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
Részletesebben2. SZÉLSŽÉRTÉKSZÁMÍTÁS. 2.1 A széls érték fogalma, létezése
2 SZÉLSŽÉRTÉKSZÁMÍTÁS DEFINÍCIÓ 21 A széls érték fogalma, létezése Azt mondjuk, hogy az f : D R k R függvénynek lokális (helyi) maximuma (minimuma) van az x 0 D pontban, ha van olyan ε > 0 hogy f(x 0 )
RészletesebbenLegkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció
Közelítő és szimbolikus számítások 10. gyakorlat Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján
RészletesebbenGAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten MÁSODFOKÚ EGYENLETEK ÉS EGYENLŽTLENSÉGEK Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
Részletesebbenb) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2
1) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) b) c) ( ) ) Határozza meg az 1. feladatban megadott, ; intervallumon
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x + 1x + 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x + 1x + 16 = 0.
RészletesebbenLineáris algebra Gyakorló feladatok
Lineáris algebra Gyakorló feladatok. október.. Feladat: Határozzuk meg a, 4b, c és a b c vektorokat, ha a = (; ; ; ; b = (; ; ; ; c = ( ; ; ; ;.. Feladat: Határozzuk meg a, 4b, a, c és a b; c + b kifejezések
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
LinAlgZh1 feladatok 01 3d vektorok Adott három vektor ā = (0 2 4) b = (1 1 4) c = (0 2 4) az R 3 Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban 1 Mennyi az ā b skalárszorzat? 2 Mennyi az n = ā b vektoriális
RészletesebbenPéldatár Lineáris algebra és többváltozós függvények
Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények Simonné Szabó Klára. február 4. Tartalomjegyzék. Integrálszámítás.. Racionális törtek integrálása...................... Alapfeladatok..........................
Részletesebben1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés)
Operációkutatás NYME Gazdaságinformatikus mesterképzés El adó: Kalmár János (kalmar[kukac]inf.nyme.hu) Többváltozós széls érték számítás Parciális függvény, parciális derivált Széls érték korlátos zárt
Részletesebbenfüggvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0(
FÜGGVÉNYEK 1. (008. okt., 14. fel, 5+7 pont) Fogalmazza meg, hogy az f : R R, f ( x) x 1 függvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0( x) x függvény grafikonjából! Ábrázolja
RészletesebbenLineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek
Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns
RészletesebbenNumerikus matematika vizsga
1. Az a = 2, t = 4, k = 3, k + = 2 számábrázolási jellemzők mellett hány pozitív, normalizált lebegőpontos szám ábrázolható? Adja meg a legnagyobb ábrázolható számot! Mi lesz a 0.8-hoz rendelt lebegőpontos
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz (Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák)
Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák) 1. Feladat. Írjuk fel az fx) = e x függvény a = 0 pont körüli negyedfokú Taylor polinomját! Ennek segítségével
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x 1x 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x 1x 16 =. 1. lépés:
RészletesebbenKorreláció és lineáris regresszió
Korreláció és lineáris regresszió Két folytonos változó közötti összefüggés vizsgálata Szűcs Mónika SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika és Statisztika I. előadás 2016.11.02.
Részletesebben11. Előadás. 11. előadás Bevezetés a lineáris programozásba
11. Előadás Gondolkodnivalók Sajátérték, Kvadratikus alak 1. Gondolkodnivaló Adjuk meg, hogy az alábbi A mátrixnak mely α értékekre lesz sajátértéke a 5. Ezen α-ák esetén határozzuk meg a 5 sajátértékhez
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
RészletesebbenLineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )
Lineáris leképezések 1 Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y = (3x + 2y, x y leképezés? A linearitáshoz ellen riznünk kell, hogy a leképzés additív és homogén Legyen x = (x 1, R 2, y = (y 1, y 2 R 2, c R Ekkor
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?
RészletesebbenNormák, kondíciószám
Normák, kondíciószám A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris egyenletrendszerek Nagyon sok probléma közvetlenül lineáris egyenletrendszer megoldásával kezelhetı Sok numerikus
RészletesebbenGauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás
Közelítő és szimbolikus számítások 4. gyakorlat Mátrix invertálás Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei
RészletesebbenA dierenciálszámítás alapjai és az érint
A dierenciálszámítás alapjai és az érint 205. november 7.. Alapfeladatok. Feladat: Határozzuk meg az fx) x 2 3 x függvény deriváltját! Megoldás: Deriválás el tt célszer átalakítani a függvényt. A gyök
Részletesebbeny + a y + b y = r(x),
Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan
RészletesebbenMÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUMERIKUS MÓDSZEREK
MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUmERIKUS módszerek 9 FÜGGVÉNYKÖZELÍTÉSEK IX. SPLINE INTERPOLÁCIÓ 1. SPLINE FÜGGVÉNYEK A Lagrange interpolációnál említettük, hogy az ún. globális interpoláció helyett gyakran célszerű
Részletesebben25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1
6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =
Részletesebben3. el adás: Determinánsok
3. el adás: Determinánsok Wettl Ferenc 2015. február 27. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 1 / 19 Tartalom 1 Motiváció 2 A determináns mint sorvektorainak függvénye 3 A determináns
RészletesebbenHajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel
Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
RészletesebbenNumerikus matematika. Irodalom: Stoyan Gisbert, Numerikus matematika mérnököknek és programozóknak, Typotex, Lebegőpontos számok
Numerikus matematika Irodalom: Stoyan Gisbert, Numerikus matematika mérnököknek és programozóknak, Typotex, 2007 Lebegőpontos számok Normák, kondíciószámok Lineáris egyenletrendszerek Legkisebb négyzetes
RészletesebbenKalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.
. Ábrázoljuk a következő halmazokat a síkon! {, y) R 2 : + y < }, b) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4}, c) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4, + y < }, {, y) R 2 : + y < }. Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/.. gyakorlat
RészletesebbenA KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek
10. gyakorlat Mátrixok sajátértékei és sajátvektorai Azt mondjuk, hogy az A M n mátrixnak a λ IR szám a sajátértéke, ha létezik olyan x IR n, x 0 vektor, amelyre Ax = λx. Ekkor az x vektort az A mátrix
Részletesebben9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet
9. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 75. 84. oldal. Gondolkodnivalók Mátrix rangja 1. Gondolkodnivaló Határozzuk meg a p valós paraméter értékétől függően a következő mátrix rangját: p 3 1 2 2
Részletesebben12 48 b Oldjuk meg az Egyenlet munkalapon a következő egyenletrendszert az inverz mátrixos módszer segítségével! Lépések:
A feladat megoldása során az Excel 2010 használata a javasolt. A feladat elvégzése során a következőket fogjuk gyakorolni: Egyenletrendszerek megoldása Excelben. Solver használata. Mátrixműveletek és függvények
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
Részletesebben3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
RészletesebbenKomplex számok algebrai alakja
Komplex számok algebrai alakja Lukács Antal 015. február 8. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Legyen z 1 + 3i és z 5 4i! Határozzuk meg az alábbiakat! (a) z 1 + z (b) 3z z 1 (c) z 1 z (d) Re(i z 1 ) (e) Im(z
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:
RészletesebbenLagrange-féle multiplikátor módszer és alkalmazása
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Nemesné Jónás Nikolett Lagrange-féle multiplikátor módszer és alkalmazása Matematika BSc, Matematikai elemz szakirány Témavezet : Szekeres Béla János,
RészletesebbenLNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei
Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2
RészletesebbenDiagram létrehozása. 1. ábra Minta a diagramkészítéshez
Bevezetés Ebben a témakörben megtanuljuk, hogyan hozzunk létre diagramokat, valamint elsajátítjuk a diagramok formázásnak, módosításának lehetőségeit. A munkalap adatainak grafikus ábrázolási formáját
Részletesebben1. Gauss-eloszlás, természetes szórás
1. Gauss-eloszlás, természetes szórás A Gauss-eloszlásnak megfelelő függvény: amely egy σ szélességű, µ középpontú, 1-re normált (azaz a teljes görbe alatti terület 1) görbét ír le. A természetben a centrális
RészletesebbenFüggvények határértéke, folytonossága
Függvények határértéke, folytonossága 25. február 22.. Alapfeladatok. Feladat: Határozzuk meg az f() = 23 4 5 3 + 9 a végtelenben és a mínusz végtelenben! függvény határértékét Megoldás: Vizsgáljuk el
RészletesebbenFüggvényhatárérték és folytonosság
8. fejezet Függvényhatárérték és folytonosság Valós függvények és szemléltetésük D 8. n-változós valós függvényen (n N + ) olyan f függvényt értünk amelynek értelmezési tartománya (Dom f ) az R n halmaznak
Részletesebben1. feladat Az egyensúly algoritmus viselkedése: Tekintsük a kétdimenziós Euklideszi teret, mint metrikus teret. A pontok
1. feladat Az egyensúly algoritmus viselkedése: Tekintsük a kétdimenziós Euklideszi teret, mint metrikus teret. A pontok (x, y) valós számpárokból állnak, két (a, b) és (c, d) pontnak a távolsága (a c)
RészletesebbenHatározatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos
RészletesebbenMatematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.
Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Függvények 1/9
Érettségi feladatok: Függvények 1/9 2003. Próba 1. Állapítsa meg a valós számok halmazán értelmezett x x 2-2x - 8 függvény zérushelyeit! 2004. Próba 3. Határozza meg a valós számok halmazán értelmezett
Részletesebbenrank(a) == rank([a b])
Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldása a Matlabban Lineáris algebrai egyenletrendszerek a Matlabban igen egyszer en oldhatók meg. Legyen A az egyenletrendszer m-szer n-es együtthatómátrixa, és
RészletesebbenGPK M1 (BME) Interpoláció / 16
Interpoláció Matematika M1 gépészmérnököknek 2017. március 13. GPK M1 (BME) Interpoláció 2017 1 / 16 Az interpoláció alapfeladata - Példa Tegyük fel, hogy egy ipari termék - pl. autó - előzetes konstrukciójának
RészletesebbenTanulási cél Szorzatfüggvényekre vonatkozó integrálási technikák megismerése és különböző típusokra való alkalmazása. 5), akkor
Integrálszámítás Integrálási szabályok Tanulási cél Szorzatfüggvényekre vonatkozó integrálási technikák megismerése és különböző típusokra való alkalmazása Motivációs feladat Valószínűség-számításnál találkozhatunk
RészletesebbenAbszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások
Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása
RészletesebbenPéldatár a bevezetés a Matlab programozásába tárgyhoz
Példatár a bevezetés a Matlab programozásába tárgyhoz Sáfár Orsolya 1 Ciklusszervezés 1. Írjunk egy olyan szorzotabla(n,m) nev függvényt, melynek bemenete n és m pozitív egészek, és a kimenete egy mátrix,
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 3. Hibaszámítás, lineáris regresszió Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Hibaszámítás Hibák fajtái, definíciók Abszolút, relatív, öröklött
RészletesebbenFüggvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.
Függvények 05. december 6. Határozza meg a következő határértékeket!. Feladat: ( + 7 5 ) ( + 7 5 ) ( + 0 ). Feladat: ( + 7 5 ) ( + 7 5 ) ( + 0) 3. Feladat: ( + 0 7 5 ) 4. Feladat: ( + 0 7 5 ) ( + 7 0 5
Részletesebben7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága
7. gyakorlat Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága Egy lineáris algebrai egyenletrendszerrel kapcsolatban a következ kérdések merülnek fel: 1. Létezik-e megoldása? 2. Ha igen, hány megoldása
Részletesebben7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága
7. gyakorlat Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága Egy lineáris algebrai egyenletrendszerrel kapcsolatban a következ kérdések merülnek fel: 1. Létezik-e megoldása? 2. Ha igen, hány megoldása
RészletesebbenMBNK12: Permutációk (el adásvázlat, április 11.) Maróti Miklós
MBNK12: Permutációk el adásvázlat 2016 április 11 Maróti Miklós 1 Deníció Az A halmaz permutációin a π : A A bijektív leképezéseket értjünk Tetsz leges n pozitív egészre az {1 n} halmaz összes permutációinak
Részletesebben5. Előadás. (5. előadás) Mátrixegyenlet, Mátrix inverze március 6. 1 / 39
5. Előadás (5. előadás) Mátrixegyenlet, Mátrix inverze 2019. március 6. 1 / 39 AX = B (5. előadás) Mátrixegyenlet, Mátrix inverze 2019. március 6. 2 / 39 AX = B Probléma. Legyen A (m n)-es és B (m l)-es
RészletesebbenFeladatok megoldásai
1. Az oszlopszélességet az oszlopszegélyre való dupla kattintással állítsuk be! Mit tapasztalunk? Az oszlopszegélyre való dupla kattintáskor az Excel az oszlopban található leghosszabb bejegyzés hosszúsága
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenKomplex számok trigonometrikus alakja
Komplex számok trigonometrikus alakja 015. február 15. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az alábbi algebrai alakban adott komplex számok trigonometrikus alakját! z 1 = 4 + 4i, z = 4 + i, z =
RészletesebbenMicrosoft Excel 2010
Microsoft Excel 2010 Milyen feladatok végrehajtására használatosak a táblázatkezelők? Táblázatok létrehozására, és azok formai kialakítására A táblázat adatainak kiértékelésére Diagramok készítésére Adatbázisok,
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenXY DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE
1 ELSŐ GYAKORLAT XY DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE A feladat megoldása során az Excel 2010 használata a javasolt. A feladat elvégzése során a következőket fogjuk gyakorolni: Függvényábrázolás. Függvények formázása.
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. február 23. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 2. A mérést végezte: Zsigmond Anna Márton Krisztina
RészletesebbenSZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN
SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon
RészletesebbenBevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok
. fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális
Részletesebben15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK
15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
Részletesebben1.1.1 Dátum és idő függvények
1.1.1 Dátum és idő függvények Azt már tudjuk, hogy két dátum különbsége az eltelt napok számát adja meg, köszönhetően a dátum tárolási módjának az Excel-ben. Azt is tudjuk a korábbiakból, hogy a MA() függvény
Részletesebben