CIB EURÓ PROFITMIX TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP. Féléves jelentés június 30. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

Átírás

1 1/10 CIB EURÓ PROFITMIX TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt június 30. 1/10

2 2/10 1. Alapadatok 1.1. A CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap Megnevezése: Az Alap típusa: CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott Az Alap fajtája: nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható Az Alap futamideje: Besorolása: 1.2. Az alapkezelő Neve: 1.3. A forgalmazó az Alap határozott futamidőre jött létre, lejárata: 2009/07/31 garantált alap CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Neve: 1.4. A letétkezelő CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Neve: CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Forgalmazási helyek Neve: CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u A könyvvizsgáló Neve: Barabás Csaba (Kamarai tagsági szám: MKVK ) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. Székhelye: H-2457 Adony, Kossuth L. u /10

3 3/10 2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke 8,256, ,637, Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám 770,841, ,504, Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek 88, , I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) 4, , Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj 1, , Letétkezeloi díj 1, , I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) 84, II. Eszközök 8,344, ,640, II/1. Folyószámla, készpénz (összes) 7,778, , II/2. Egyéb követelés (összes) 565, II/3. Lekötött bankbetétek ,304, II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) ,304, II/ hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/ Kötvények (összes) II/ Kincstárjegyek (összes) II/ Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/ Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép II/ Tozsdére bevezetett (összes) II/ Külföldi kötvények (összes) II/ Tozsdén kívüli (összes) II/4.3. Részvények II/ Tozsdére bevezetett (összes) II/ Külföldi részvények (összes) II/ Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/ Tozsdére bevezetett (összes) II/ Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/ Tozsdére bevezetett (összes) II/ Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek , II/5.1. Határidos II/ Futures (összes) II/ Forward (összes) II/5.2. Opciós , II/ Tozsdei opciós (összes) II/ OTC ill. OTC típusú (összes) , Eszközök összesen: 8,344, ,640, /10

4 4/10 3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2008. január 3.) Tájékoztatási időszakban Tájékoztatási időszak végén (2008. június 30.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 770,841, ,504, ,386, ,723,289 8,256, EUR 8,637, EUR A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2008/01/03 8,256, EUR /01/31 9,357, EUR /02/29 9,067, EUR /03/31 8,880, EUR /04/30 8,950, EUR /05/30 8,875, EUR /06/30 8,637, EUR Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások január 1-jén egyesültek a CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. anyabankjai, a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a SANPAOLO IMI. Az anyaintézmények példáját követve, január 1-jével a CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. is egyesíti erejét, és - az elődök legjobb tudását, hagyományait ötvözve - CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. A CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. egyesülését követően a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. és az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. egyesülése is megtörtént, amelyet a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság május 31-ei hatállyal bejegyzett. Nagy Zoltán a beolvadó IE Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója az Alapkezelő igazgatóságának tagjává május 31-étől kinevezésre került. Madácsi Zsolt, a tőkepiacról szóló évi CXX. tv (Tpt.) 11. számú mellékletének 2. pontja alapján a portfoliókezelés és befektetési eszközök kereskedésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó személyi előírások alapján bejelentett személy, munkaviszonya az Alapkezelőnél, közös megegyezéssel április 25-i hatállyal megszűnt, valamint Madácsi Zsolt április 25. napjával leköszönt az Alapkezelő Igazgatóságában viselt tagi tisztségéről is. Pártl Zoltán, tőkepiacról szóló évi CXX. tv (Tpt.) 11. számú mellékletének 2. pontja alapján a portfoliókezelés és befektetési eszközök kereskedésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó személyi előírások alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé bejelentésre került. 4/10

5 5/10 5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap két lehetőséget kínál, annak érdekében, hogy a magas várható hozama minél biztosabb legyen. Az első alternatíva /az ábrán jelölt A.) eset/: ha a futamidő alatt a forint euróval szembeni árfolyama kedvezően alakul, akkor az alap magas fix hozamot fizet. A második alternatíva /az ábrán jelölt B.) eset/: amennyiben a forint/euró árfolyam nem a várakozások szerint alakulna, akkor a befektető az Európai Unió vezető részvényeivel árfolyamnyereséget érhet el. Amennyiben a futamidő alatt a forint az euróhoz viszonyítva az új befektetési stratégia kialakításának napján érvényes árfolyamhoz képest nem erősödik, vagy gyengül jobban, mint 5%, akkor az alap a lejáratkor fix 9% (éves 5,85%) hozamot fizet. A fix 9%-os hozam eléréséhez hozzájárul, hogy az árfolyamnak elegendő havonta csak egy előre meghatározott időpontban a ±5%-os korlátok között tartózkodnia, a hónapon belüli árfolyammozgások nem befolyásolják a hozamot! Ha a futamidő alatt valamely hónap előre meghatározott napján a forint/euró árfolyam az adott határokon kívül mozgott, akkor a befektető a DowJonesEuroSTOXX50 index kosarában található legnagyobb európai uniós vállalatok részvényeinek árfolyam-emelkedéséből részesedhet. Így ismét lehetőség adódik, hogy a hozam elérje a 9%-ot. A DowJonesEuroSTOXX50 indexben számos ismert vállalat is megtalálható: ALLIANZ, L OREAL, NOKIA, SIEMENS, UNILEVER, RENAULT, DAIMLER. A fentiek alapján az alap hozamát befolyásoló HUF/EUR devizaárfolyam-sávhatárok, a részesedési ráta, a maximálisan elérhető hozam, illetve a megfigyelési pontok a következők szerint alakulnak: 5/10

6 6/ /02/04 CIB Euró Profitmix Alap alsó korlát (+5%) forint árfolyam felső korlát (-5%) HUF/EUR HUF/EUR HUF/EUR részvény STOXX50E részesedési ráta 91.50% maximum hozam 8.24% 2008/03/ /04/ /05/ /06/ /07/ /08/ /09/ /10/ /10/31 megfigyelési időpontok 2008/12/ /12/ /01/ /03/ /03/ /04/ /05/ /06/ /07/31 A forint helyzete Az MNB február 25-i kamat-meghatározó ülésén a forint árfolyam lebegési sávjának eltörlését jelentette be. A sáveltörlést követően rövid ideig tartó erősödést lehetett látni a forint piacán, és az EUR/HUF keresztárfolyam a kamatdöntést megelőző 264 körüli szintekről átmenetileg a 257-es szint irányába mozdult el. A sáv eltörlése azonban a piac véleménye szerint nem oldotta meg az alapvető problémákat, így a pozitív hangulat kérészéletűnek bizonyult, és a kurzus a nem kifejezetten támogató külső környezet mellett újra 260 fölé került. A forint árfolyam alakulását a külső környezet mellett hangsúlyozottan a belső politikai fejlemények alakíthatják. Rövid távon számottevő erősödésre kicsi az esély, a politikai válság elhúzódhat, és a nemzetközi klíma is csak lassan javul. Ennek megfelelően a devizapiacon magas maradhat a volatilitás, és nem kizárt, hogy a jelenlegi stabilizációt újabb gyengülési hullámok követik. Az EUR/HUF keresztárfolyam esetében lefele a 250-es szint jelent támaszt, míg felfele között található ellenállás. Az euró mellett fontos figyelemmel követni a forint svájci frankkal szembeni árfolyamát is, hiszen a magyar lakosság nagy része ebben a devizában adósodik el. A forinttal szemben erősödött a svájci valuta. Az igen erőteljes felértékelődési dinamika javarészt annak köszönhető, hogy míg a frank biztonságos, a globális félelmekből előnyt kovácsoló deviza, addig a forint (feltörekvő, kevésbé biztonságos valutaként) a globális recessziós félelmek egyik áldozatának tekinthető. A forint spekulációhoz köthető gyengülése és a magyar kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok is igencsak meglátszottak a frankhoz viszonyított keresztárfolyam alakulásán. Az év maradék részében is a korábbiaknál valamivel erősebb frankra számíthatunk, bár a forinttal szembeni felértékelődés üteme várhatóan lassabb lesz. A keresztárfolyamra továbbra is a pénzügyi válság kibontakozása és az ezzel járó flight-to-safety (menekülés a biztonságosabb befektetési formák) felé tényező lesz a legnagyobb hatással. A félév során a forint piacán a fentiekben leírt folyamtok szerint alakultak a piaci trendek, amelynek köszönhetően az EUR/HUF árfolyam a 2008/05/05-ei megfigyelési ponton átlépte a hozamfizetési szabályban lefektetett sávhatárt, így az alap hozamát a továbbiakban a DowJonesEuroSTOXX50 index érétkének alakulása befolyásolja. A fejlett részvénypiacokra ható legfontosabb tényezők bemutatása: A 2007-es év egy kisebb év eleji korrekcióval kezdődött, mely az ázsiai piacokról indult. A fejlett és fejlődő piacok körülbelül 10%-os eséssel reagáltak az eseményekre. A piacok azonban hamar kiheverték ezt a korrekciót és szinte töretlenül emelkedtek 2007 nyár közepéig. Ekkor kezdődött a mind a mai napig tartó, egy már nem korrekciónak, hanem nagyobb tőkepiaci válságnak mondható eseménysorozat. A legfontosabb tényezőnek a nyár végén kirobbanó másodlagos jelzálogpiaci problémák bizonyultak. A fejlett részvénypiacok a 2007-es év feléig jó teljesítményt nyújtottak, azonban, a második félévre a magas volatilitás lett jellemző és az év végi záróárak elmaradtak a nyári csúcsoktól. A 2008 évkezdet rögösnek bizonyult, a volatilitás pedig közelít a 2000-ben tapasztalt értékekhez. Hogy miért alakult mindez a fentiek szerint? A legfontosabb tényezőnek a nyár végén kirobbanó másodlagos jelzálogpiaci gondok bizonyultak és várhatóan a as kereskedésre is komoly hatással lesznek. A gondok azzal kezdődtek, hogy az USA-ban rekord alacsony kamatlábak voltak 2004 közepéig, a lakásárak pedig folyamatosan emelkedtek. A jelzáloghitelezés növekedésével az állományok is növekedtek, a pénzügyi szektor számos részébe pedig hitelderivatívákon keresztül épült be mindez. A kamatlábak emelkedése és az ingatlanárak csökkenése a hitelek nagyarányú bedőléséhez vezetett, a gondok pedig gyorsan 6/10

7 7/10 széterjedtek a pénzügyi szektorban. A válság főképp Amerikát, Angliát, kisebb mértékben Európát érintette közvetlenül, illetve hitelderivatívákon keresztül. A pénzügyi szektorra a bizalomvesztés lett jellemző, a bankközi kamatok felszöktek, a bankok nem nyújtottak egymásnak hiteleket, a jegybankoknak kellett a likviditást fenntartaniuk. A piacon nagyon kevés információ, becslés volt arról, hogy mely bankok mekkora közvetlen, vagy áttételes subprime kitettséggel rendelkeznek, így a pénzügyi szektor részvényei erőteljes eladói nyomás alá kerültek. A harmadik és negyedik negyedéves gyorsjelentési szezonban sorra estek ki a csontvázak a bankok kimutatásaiból és néhány szereplő még most is jelentős veszteségleírásokat tesz közzé. A hitelpiaci válság, az ingatlanárak hanyatlása, a 100 dollár/hordó szintet meghaladó olajár, a növekvő inflációs nyomás, a munkaerő piaci gondok, a tőkepiaci pánikok fényében egyre nagyobb lett az esélye egy amerikai hard-landing szcenáriónak, a kereskedésre a bizonytalanság, az irány nélküliség, a magas volatilitás lett jellemző. A FED azonban már a kezdetekkor beavatkozott, szeptemberben 50 bázispontot, októberben 25, decemberben szintén 25 bázispontot vágva az irányadó rátán. Tehát eltekintve az inflációs veszélytől, a növekedést előtérbe helyezve igyekezett megmenteni a helyzetet. A 2008-as év kezdete A fent vázolt nemzetközi környezet erősen rányomta a bélyegét a 2008-as évkezdésre januárja globális tőkepiaci pánik jegyében telt. A piacok meredeken estek a hónap folyamán, az amerikai gazdaság recesszióba süllyedéséről szóltak a hírek. A piaci szereplők kedvezőtlen makrogazdasági adatokat láttak Amerikában január folyamán, melyek sorra erősítették meg a befektetők medve piacba vetett hitét. A január elején napvilágot látott feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke a várt 50,5 helyett 47,7 lett, segítve ezzel a lavina elindulását. Ezek után sorra jöttek a kedvezőtlen munkaerő-piaci, lakáspiaci és inflációs adatok. A recessziós félelmek igazolva látszódtak a FED január 22-i 75 bázispontos rendkívüli kamatvágása által, melyet egy hét múlva további 50 bázispont követett. A hónap végén derült ki, hogy a negyedik negyedéves gazdasági növekedés 0,6% lett a várt 2,6% helyett. A februárban napvilágot látott feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke azonban a várt 47,3 helyett 50,7 lett, segítve ezzel a piacok megnyugvását. A megnyugvás ebben az értelemben annyit tesz, hogy a piacok mérsékelt esést szenvedtek el a hónap folyamán. A FED, márciusban is folytatta a kamatvágások sorozatát, 18-án további 75 bázispontot vágva az irányadó rátán, így 2,25%-ra állítva azt. Még jó ideig alacsony, esetleg negatív gazdasági növekedéssel, mélyreható ingatlanpiaci, munkaerő piaci, inflációs gondokkal számolhatunk, melyek áttételesen a fejlett európai, illetve fejlődő világ tőkepiacait is lefelé fogják húzni. Március végére a recesszió esélye tovább nőtt, már 50-60% közé teszik azt az elemzők. A piac rendkívül hírvezéreltté vált, mivel a fundamentumokról nincs biztos kép, a várakozások törékenyek, pozitív hírekre emelkedést, negatív hírekre esést mutatnak a tőzsdeindexek. Így történt ez a FED legújabb akcióterve hallatára, mely szerint a befagyott jelzálogpiaci eszközöket elfogadja fedezetként az elsődleges forgalmazóktól 28 napos időszakokra. Minden olyan akció, mely a befagyott jelzálogpiaci eszközök kereskedésének elősegítésére, a növekedés serkentésére irányul, jótékony hatással van a részvénypiacra is. Minden olyan hír pedig, mely a pénzügyi szektor szereplőinek veszteségleírásaival kapcsolatos, ezzel ellentétesen érinti a piaci szereplőket. Egy-egy szereplő bedőlése rendkívül komoly hatással lenne a pénzügyi szférára, illetve a reálgazdaságra is. Ennek esélye manapság elég nagy, nincs pontos kép a bankok jelzálogpiaci kitettségéről a piaci szereplők csak becslésekkel rendelkeznek. Szinte bármelyik pillanatban bombaként robbanhat a hír, akár egy nagyobb szereplő bajba jutásával kapcsolatban is. A 2007-es harmadik, illetve negyedik negyedéves gyorsjelentési szezonok is ezekről szóltak. A piaci szereplők várják a pénzügyi szektor kitisztulását, azt, hogy újra szilárd fundamentumok adhassanak talajt a növekedésnek. Ilyen volt a brit Northern Rock jelzálogbank esete, a jelzáloghitelek értékpapírosítása és azok értékvesztése miatt a részvények ára 2007 szeptemberében 90%-ot esett, a bank végül állami segítségnyújtásban részesült. Amerikában a Bear Stearns befektetési bank vált a jelzálogpiaci válság eddigi legnagyobb áldozatává. A bankot FED segítséggel vásárolja fel a JP Morgan, miután részvényei 2008 márciusában 90%-ot estek. Számos nagy név is megremegett a jelzálogpiaci válság folyamán, ezzel párhuzamosan közel-keleti és ázsiai befektetők biztosítottak tőkeinjekciót a nehéz helyzetbe került szereplőknek. Így járt például az amerikai Citigroup vagy a svájci UBS is. A veszteségleírási toplistát ez utóbbi bank vezeti 38 milliárd dollárral, majd a Merrill Lynch következik 25 millárd dollárral, a harmadik pedig a Citigroup 24 milliárddal elejétől kezdve a pénzügyi szektorban eddig 232 milliárd dollár veszteségleírás történt és egyes elemzések szerint ez a szám el fogja érni a 600 milliárd dollárt. Összehasonlításképpen a magyar piac tőzsdei kapitalizációja 2008 márciusa végén 40 milliárd dollár volt. A fenti események fényében a tőzsdék az első negyedév során jelentős esést szenvedtek el. Az érdesség az volt, hogy míg a gondok az Egyesült Államokban vannak, illetve onnan indultak, az európai fejlett piacok jóval nagyobb esést mutattak, mint amerikai társaik. A német DAX Index majdnem 20%-os, a francia CAC40 Index 16%- os, az európai DJ Euro Stoxx 50 Index 18%-os mínuszt mutattak március végén. Ezzel szemben az amerikai S&P 500 Index mindössze 10%-ot, az MSCI World Index szintén 10%-ot esett az első negyedév során. Amennyiben a fenti teljesítményeket forintra számoljuk át az előzőleg dollárban számolt teljesítmények egy része elolvad. Ez annak köszönhető, hogy a dollár 8%-ot gyengült az euróval szemben, a forinttal szemben ez 4,8%-os gyengülésnek felel meg, mivel a forint 3%-ot gyengült az euróhoz képest. A kép így változik, az S&P 500 Index 14,6%-ot esett forintban számolva, míg az MSCI World Index 14,2%-ot. Mivel a forint az euróhoz képest gyengült, az előzőleg euróban számolt teljesítmények javulnak forintban számolva. Így a DAX Index esése 17,2%-ra javul, a CAC40 Indexszé 13,8%-ra, az európai DJ Euro Stoxx 50 Indexszé 15,8%-ra. Az év első negyedéve során tehát azok a befektetők jártak jól, akik a dollár kitettségüket fedezték. Röviden a fundamentumokról A fejlett piacokon nehéz a fundamentumokat megragadni, főként a pénzügyi szektorban. A jelenlegi magas volatilitással párosuló, hírek által vezérelt, iránynélküli piac is azért alakult ki, mert a befektetők nem tudják a cégek fundamentumait meghatározni, illetve nem tudják megbecsülni a jövőbeli növekedéseket. Nagyok a makrogazdasági kockázatok, a fejlett világban vannak a problémák, főként a világgazdaság motorját jelentő Egyesült Államokban. Ilyen tényezők mellett el kell telnie egy kis időnek, míg tisztul a kép és kikristályosodnak azok az alapok, melyek a jövőbeli növekedés bázisai lesznek. Az MSCI USA Index eredmény adatait nézve azt látjuk, hogy a tényleges eredmények -0,4%-os változást mutatnak összesítve. Negatív adatra már régen nem volt példa, utoljára 2003-ban volt negatív eredménynövekedés tól /10

8 8/10 őszéig rendkívül dinamikus két számjegyű növekedést láthattak a befektetők, ez a trend tört meg a mostani válságban. A válság érzékenyen érinti az amerikai pénzügyi szektort, éves szinten 30%-os negatív eredményváltozást láthatunk. A recesszió árnyékában a tartós fogyasztási javak szektora is negatívan szerepel, az eredmény visszaesés 4%-os ebben a szektorban. A számok a többi szektorban nem nevezhetők rossznak, de a recesszió árnyéka itt is érezteti majd hatását. A várakozások is dinamikus eredménynövekedést tükröznek, az előbb említett két szektor kilátásai lettek jelentősen lefelé módosítva az elemzők által. Tisztán az előző negyedév eredményeit szemlélve is csak a pénzügyi szektor és a tartós fogyasztási cikkek szektora szerepelt negatívan, a gazdaság többi része túlteljesítette a várakozásokat. Az S&P 500 Index esetében 307 vállalat pozitív meglepetéssel szolgált a Q4-es gyorsjelentési szezonban, míg 61 vállalat a várakozásoknak megfelelő eredményt tett közzé. Az európai fejlett piacok esetében a kép egy kicsit változik a fentiekhez képest. Az MSCI EMU Index EPS adatait nézve azt látjuk, hogy 9,2%-os eredménynövekedést produkált a régió az elmúlt évben. A pénzügyi szektor 3,6%-os eredménynövekedéssel bírt, míg a tartós fogyasztási javak szektora közel 30%-os eredménynövekedést produkált, főként az autóiparnak köszönhetően. Az, hogy mégis nagyobb esést szenvedtek el az öreg kontinens tőzsdéi a válságban, főként az eredményvárakozásoknak köszönhető, melyek elmaradnak amerikai társaiktól. A recesszió árnyéka, valamint az, hogy az ECB még nem kezdte meg a monetáris lazítást, az európai kilátásokat is veszélybe helyezi. Azt is látni kell, hogy a becsült eredménynövekedés azáltal is nőhet, ha a csökkenő bázishoz nem igazítják hozzá a várakozásokat. Amennyiben csökkenő EPS-eket látunk és a várakozások nem módosulnak jelentősen, a becsült növekedés jelentősen megnőhet. Visszatekintve a múltba, az amerikai piac kezdi ezt a képet ölteni, az árazott növekedés kezd kifeszítetté válni. Az Alap árfolyamát meghatározó opció árfolyamalakulása /10

9 9/10 6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai 2008/06/30-tól visszaszámított az egyes alapokra vonatkozó hozamok nominális évesített indulástól számított naptári évre számított évesített hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év évesített nominális CIB Hozamgarantált Betét Alap 1.79% 3.50% 6.92% 6.81% 6.08% % % 5.44% CIB Pénzpiaci Alap 1.18% 2.25% 5.09% 5.96% 5.67% 7.09% 7.56% % 5.70% 6.37% 10.68% 6.46% IE Hunnia Pénzpiaci Alap 1.59% 3.00% 6.38% 6.61% 6.21% 7.44% 9.00% % 5.78% 6.81% 10.88% 6.46% CIB Euró Pénzpiaci Alap 0.91% 1.84% 3.59% 3.05% % % 1.70% IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap 0.88% 1.75% 3.47% 2.97% 2.44% % % 1.82% CIB Konvergencia Kötvény Alap % 5.35% 4.59% % % 5.19% 7.43% - - CIB Ingatlan Alapok Alapja % 6.78% 6.74% % % 6.61% 8.02% 11.76% - CIB Kincsem Kötvény Alap % 2.60% 1.29% 3.20% 8.49% % 4.57% 5.23% 12.53% -3.25% IE Hunnia Államkötvény Alap % 2.87% 1.13% 3.36% 10.35% % 3.69% 5.53% 11.30% -2.56% CIB Közép-európai Részvény Alap % 1.57% 8.42% 17.26% 7.90% % 18.24% 36.75% 37.86% 8.35% IE Hunnia Részvény Alap % -2.56% 1.94% 11.85% 5.61% % 11.49% 26.77% 33.40% 9.91% CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja % -5.73% 1.59% 5.13% -0.19% % 21.93% 7.47% 2.22% 15.06% IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap % -6.62% 0.36% 2.84% 0.99% % 13.57% 16.79% -0.18% 16.53% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja % CIB Indexkövető Részvény Alap % -4.77% 0.86% % 3.42% 19.18% 38.88% - - CIB Nyersanyag Alapok Alapja % 20.02% % 24.85% CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap % 7.41% 5.86% % % 3.43% CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap % -0.07% % % 0.25% CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap % 14.99% % % CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap % % CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap % CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja % -2.27% % % CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap % 1.72% % % CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap % CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap % 3.61% % % CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap % CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap % % CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap % CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap % CIB Koktél 1 Alapok Alapja % 2.56% % CIB Koktél 2 Alapok Alapja % % CIB Koktél 3 Alapok Alapja % % az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok referencia-index 2008/06/30-tól visszaszámított nominális indulástól számított naptári évre számított évesített hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év évesített nominális CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap 100%RMAX index 2.06% 3.38% 6.94% 8.42% 8.93% % 6.92% 7.62% 11.97% 7.54% IE Hunnia Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap CIB Konvergencia Kötvény Alap 75%RMAX+25%CMAX index % 7.90% 7.84% % 6.65% 8.41% 12.43% 4.83% CIB Ingatlan Alapok Alapja 100%BIX index % 9.19% 9.18% % 7.54% 9.10% 12.63% - CIB Kincsem Kötvény Alap 100%MAX index % 6.40% 10.45% % 6.96% 8.80% 13.49% 1.13% IE Hunnia Államkötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap 80%CETOP20+20%ZMAX index % 18.70% 4.43% % 19.26% 39.12% 33.75% 8.95% IE Hunnia Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 80%DJEX50+20%ZMax index % 6.21% -2.63% % 9.23% 22.81% 9.50% 12.71% IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja 90%MSCIEM+10%ZMAX % CIB Indexkövető Részvény Alap 100%BUX index % 21.22% 14.41% % 19.53% 41.56% 54.75% 22.61% CIB Nyersanyag Alapok Alapja 90%DBLCI+10%ZMAX % % % CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap CIB Koktél 1 Alapok Alapja CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Koktél 3 Alapok Alapja évesített 9/10

10 10/10 Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke a féléves jelentés készítésének időpontjában 20%. A augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. A féléves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. A féléves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a és a honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken. 7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot 10/10