Bevezetés. A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika

Átírás

1 Bevezetés A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

2 Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülı ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselıkészítés Példák: - általános - közlekedési - mőszaki - oktatási

3 Döntı az EMBER szerepe! A hazai munkaerı képzetlen, ill. nem megfelelıen képzett TANULÁS!!! Kitőnı diákolimpikonok a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) Funkcionális analfabéták a felsıoktatásban!!! - fıiskolák - egyetemek

4 Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - kis színesek - külföldi szerzık mővei - elıszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

5 Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet Könyvek: 1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv Mőszaki Kiadó, Budapest, 1977.

6 2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezıgazdasági Kiadó, Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tıkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

7 5. Bálint, Erdısi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Morita Akio : Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, Iacocca, l.: Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

8 8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezetı fejezetek) BME Mérnöktovábbképzı Intézet, Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

9 Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelıssége Tanulás

10 A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintő elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

11 A tantárgy fı fejezetei I. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai II. A termelési folyamat rendszerszemlélető értelmezése III. A termelési rendszerek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges folyamatjellemzık és meghatározásuk IV. A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása V. A termelési rendszerek tervezésének alapjai VI. Szervezésmódszertan

12 Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya - a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) elıállítása - a munka: használati értékek elıállítására irányuló célszerő tevékenység - történelmi fejlıdés a munka társadalmivá vált bonyolult rendszerek termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) - az üzemszervezéstan általános feladata

13 Az üzemszervezés tárgya - az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elemzése bizonyítás általános összefüggések, törvényszerőségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerı létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehetı anyagokat és energiákat - az igénybe vehetı eszközöket és gépeket

14 Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege - mőszaki tudományok - munkatudományok, fiziológia, pszichológia - közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan - rendszerelmélet - szabályozáselmélet - információelmélet - logisztika - marketing - IT (információtechnika)

15 Az üzemszervezés feladata Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek Termelési folyamatszervezés: a munkaerı, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése Megszervezés: új rendszer létrehozása Átszervezés: meglévı rendszer átalakítása Reengineering: radikális átszervezés (újraszervezés)

16 A termelési folyamat rendszerszemlélető értelmezése Az iparvállalat általános rendszermodellje Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

17 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata termékéletciklus: az az idıtartam, amíg a termék a piacon értékesíthetı a szükséglet életciklus-görbéje

18 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

19 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a termékéletciklus alakulása, szakaszai

20 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A termékéletciklus csökkenı tendenciája Az ellátás (beszerzés) termelés (gyártás) elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje Az együttes átfutási idı rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerő szervezési módszerek alkalmazása Az együttes átfutási idı rövidítésének területei - a termelési átfutási idı rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése logisztika

21 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A logisztika értelmezése A logisztika alapelve, célja (6M elv) A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pulltípusú gyártás)

22 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidı csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM Computer Integrated Manufacturing) A gyártási mélység csökkenése gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

23 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel mőködı folyamatok Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

24 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális jármővek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerő rakodástechnikai megoldások Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CIT- Computer Integrated Transportation) CIM CIL CIT kapcsolat

25 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitőzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelızı és követı területeken a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttmőködés!)

26 A szervezéstudomány nagy egyéniségei Frederick W. (Winslow) Taylor ( ) gépészmérnök (estin végzett!) - a munka megszervezését és irányítását tudományos alapokra kell helyezni, - megfigyeléseken, méréseken alapuló vizsgálatok folyamatok felbontása (a képzetlen munkaerı miatt is szükséges volt!) szalagszerő munka Ford, Galambos, Chaplin Modern idık

27 - híres tanulmányai: -- lapátolás: különbözı alakú és mérető lapátok szívlapát! -- vasérc rakodás: a munka tervszerővé és ésszerővé tétele, - szoros normák, de minden segítséget megad: készülékek, segédeszközök, jótanácsok; - Maunsel White-tal feltalálja a gyorsacélt, - Lenin elsı levele (Taylornak): a taylorizmus a kizsákmányolás tudományos módszere, - Lenin második levele (SZKP KB-nak): a taylorizmusból vegyük át azt, ami tudomány!

28 - munkaerı el- és visszaáramlás, - tudományos vezetés: kidolgozza a funkcionális szervezeti sémát. Taylort a szervezés-vezetés tudomány atyjának, megteremtıjének tekintjük. Henry L. Gantt mérnök, Taylor munkatársa - sokkal inkább emberközpontú, mint Taylor, - Gantt diagram: folyamatok idıbeli lefutását ábrázolja.

29 Frank és Lillien Gilberth Gantt barátai és munkatársai, Taylort is ismerték, lényegében Taylor tanítványoknak és követıknek tekinthetık. - a mozdulattanulmányozás megalkotói, - a dolgozó számára legkényelmesebb, legkevésbé fárasztó módszert kell megtalálni, - mozgófilm alkalmazása a mozdulattanulmányozáshoz. H. B. Maynard - az 1940-es években Gilbreth-ék nyomdokait követve es nagyságrendben végeztek mozdulatelemzéses vizsgálatokat mozgófilmmel. (Westinghouse óragyár sajtoló üzemében) ban publikálta az eredményeket MTM eljárás.

30 Mozdulatelemzés A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idı alatt végezhetık el. Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. A konstans idıértékek táblázatokba foglalhatók segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! A tervezés fázisában is használható módszer, sıt!! (A megfigyeléses módszerek csak már mőködı folyamatok esetében használhatók!).

31 A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással elıször. Elsı klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. Gilbreth-ék használtak elıször mozgófilmet. Nagy jelentıségő technikai alkalmazás! Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás

32 A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszőrni az emberi tevékenységekbıl a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. Példák: - sport - autó - szerelés-elıkészítı raktár (körforgó ember), - szerelıszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelıt keres! - íves zongorabillentyő-sor, csavar-100 anya.

33 Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsısorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, mőszeripar stb.) %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási idıszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsısorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegzıdött mozdulatokon nehéz változtatni - kitőnı eredmények: pl. Bakony Mővek szerelısorai (Zsiguli /Lada/ mőszerfal)

34 Az MTM (módszer-idı-mérés) módszer jellemzıi 19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem A mozdulatok idıszükségletét az idıállandók fejezik ki. Abszolút idıállandó: mindig azonos értékő Relatív idıállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ. A táblázatban az ún. normál idı (veszteségmentes) szerepel: t 0 A tényleges idıvel számolunk: t = t 0 (1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 %

35 Dimenzió: 1 TMU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0, óra egy filmkocka lefutási ideje) Esettanulmány: az Üzemszervezés gyakorlatok c. egyetemi jegyzetben (71049)!

36 A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása Az idıalapok viszonyítási, vetítési idıszakok, amelyek alatt a számítások érvényesek. Az idıalapok meghatározása Az idıalapok csoportosítása: - naptári idıalap, - hasznos idıalap, - munkarendszerinti idıalap, - produktív idıalap. Az idıalapok a termelı berendezésekre vonatkoznak

37 Idıalapok A naptári idıalap számítása A naptári idıalap (T N ) valamely idıszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: T N = 24. n n.k h (gépóra) ahol n n - a naptári napok száma, k h - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással gazdaságosan helyettesíthetı) gépek száma.

38 Idıalapok A hasznos idıalap számítása A hasznos idıalap (T H ) a naptári idıalapnak az a része (percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a termelı berendezés a gazdaságosan megengedhetı, maximális terheléssel üzemeltethetı. Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet: T H = T N - T J (gépóra) ahol T J - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével végzett javítási, karbantartási tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok idıszükséglete, folytonos üzem esetén.

39 Idıalapok A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése - a legjobb anyag - a legjobb szerszám - a legjobb munkaerı - a legjobb módszer (technológia) - a legjobb szervezés alkalmazása. Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra vonatkozik.

40 Idıalapok A munkarendszerinti idıalap számítása A munkarendszerinti idıalap (T MR ) a naptári idıalapnak az a része, amely alatt a termelı berendezésnek - az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: T MR = T N - T ÖK (gépóra) ahol T ÖK - az összes kiesı mőszak ideje.

41 Idıalapok A produktív idıalap számítása A produktív idıalap (T PR ) a munkarendszerinti idıalapnak az a része, amely alatt a termelı berendezés ténylegesen termel. Számítása az alábbi összefüggéssel történhet: T PR = T MR - T V (gépóra) ahol T V - a munkarenden belüli veszteségidık.

42 Idıalapok Az idıalapok egymás közti relációi Tipikus relációk T N > T H > T MR > T P Lehetséges relációk T N > T H T MR T P

43 Idıalapok 1. példa.: Megállapítandó a hasznos idıalap egy évre vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma 315 óra/év mőszakonként, és a szükséges biztonsági vizsgálatok egy mőszakra esı ideje 52 óra/év (élenjáró módszerekkel végezve). T H = T N -T J T N = 365*24 = 8760 óra/év T J = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év T H = T N -T J = = 7659 óra/év

44 Idıalapok 2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti idıalap egy évre, ha az üzem egy mőszakban dolgozik, és az évi munkaszüneti napok száma 58. T MR = T N -T ÖK = 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év Egyszerőbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított idıt határozzuk meg: T MR = (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év

45 Idıalapok Hogyan változik a munkarendszerinti idıalap, ha áttérünk kétmőszakos termelésre? T MR = (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év Egyforma (azonos) mőszakokkal számolunk!!! Mennyi lesz a munkarendszerinti idıalap három mőszakos (folytonos) termelés esetén? Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8- cal, mert az a naptári idıalapot adná.

46 A definíció szerinti képlettel Idıalapok T MR = T N -T ÖK, de T ÖK = 0 Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges idıt (T J ) le kell vonni a naptári idıalapból: T MR = T N -T J = T H vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti idıalap megegyezik a hasznossal!

47 A termelési kapacitás fogalma és számítása A termelési kapacitás meghatározása A termelési kapacitás (N) valamely adott termelı berendezés teljesítıképességének felsı határa a gazdaságosan megengedhetı max. terhelés és a termelı munka élenjáró szervezése mellett. Számítási képlete: N= TH nk = T H t k (db) ahol n k - a kapacitás teljesítménynorma, t k - a kapacitás idınorma.

48 A termelési kapacitás fogalma és számítása A kapacitás normák meghatározása A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti összefüggés: t k t = 100 p s % (óra/db), nk n ps = % 100 (db/óra) ahol t és n - a haladó átlag normák, ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.

49 A termelési kapacitás fogalma és számítása 3. példa.: Meghatározandó egy termelı berendezés hasznos és produktív idıalapja, ha a bázisidıszak hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a termelés kétmőszakos, a TMK idıszükséglete 3 óra/mőszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra. T N = 30*24 = 720 gépóra T H = T N -T J A T J a TMK-idıt tartalmazza élenjáró munkavégzés és folytonos üzem (3 mőszak) esetén. Lényegében a TMK-sok kapacitás idınormáját kell kiszámítani: t TMK k t 100 = = ps = (óra/mőszak)

50 A termelési kapacitás fogalma és számítása Így T J = 2*3*30 = 180 óra A hasznos idıalap: T H = = 540 óra A munkarendszerinti idıalap: T MR = (30-4)*2*8 = 26*16 = 416 óra A produktív idıalap: T P = T MR - T V = *1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra

51 A termelési kapacitás fogalma és számítása Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét használjuk! 4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben és konkrét termékben! Termék Mennyiség Mennyiségi Kapacitás norma Súlyozott kap. arány nor. A db 60 % 3 óra/db 0,6*3 = 1,8 B db 40 % 2 óra/db 0,4*2 = 0, db 100 % 2,6 óra/db felt.ter.

52 A termelési kapacitás fogalma és számítása A hasznos idıalap T H = 2080 óra N = T t ,6 H = =, k 800 db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N A = 800*0,6 = 480 db A gyártható B - " - : N B = 800*0,4 = 320 db

53 A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás meghatározása A kapacitás kihasználás (N kh ) egy adott idıszak termelésének kifejezıje, a ténylegesen elıállított termékmennyiséget adja meg. N kh = T P n = T t P (db) ahol n a haladó átlag teljesítménynorma t a haladó átlag idınorma

54 A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta gyártása esetén 5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett termékben és konkrét termékben! Termék Mennyiség Mennyiségi Hal. átlag norma Súly. hal. átl. nor. arány A db 60 % 4 óra/db 0,6*4 = 2,4 B db 40 % 3 óra/db 0,4*3 = 1, db 100 % 3,6 óra/db felt.ter.

55 A termelési kapacitás kihasználása A produktív idıalap T P = 720 óra N kh = t T 720 3,6 P = =, 200 db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N kha = 200*0,6 = 120 db A gyártható B - " - : N khb = 200*0,4 = 80 db

56 A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználás indexe (η k ) egy adott idıszak kapacitás kihasználásának és kapacitásának hányadosa. ηk = Nkh 100 N (%)

57 A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználási index számítása többfajta terméket elıállító munkahelyen, illetve üzemben: - feltételezett termékek módszerével - a kihasználási idıérték sgítségével A kihasználási idıérték (T k ) az az idıtartam, amely alatt a ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (N kh ) a legjobb módszerek és feltételek mellett lehet elıállítani. T k = N kh t k (óra)

58 A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index η k = N N kh = N N kh t t k k = T T k H Többféle termék elıállítása esetén a kihasználási idıérték T k = N t + N t kh1 k1 kh2 k2 N khn t kn

59 A kapacitás kihasználás indexe 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási index kétfajta termékre! (A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!) Kétféle módszerrel dolgozunk: - feltételezett termékek módszere, - kihasználási idıérték felhasználása. Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill. eredményei: T H = 2080 óra, t ka = 3 óra/db, t kb = 2 óra/db, N kha = 120 db, N khb = 80 db, N = 800 db, N kh = 200 db

60 A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index feltételezett termékkel η k N = kh N = 100 = % A kihasználási index a kihasználási idıértékkel T k = N A kh t A k + N B kh t B k = = 520 óra η k = T T k H = 100 = %

61 A kapacitás kihasználás indexe Az üzem kapacitás kihasználási indexének számítása - A termelési kapacitást meghatározó alapvetı termelési keresztmetszet (N a ) értelmezése - A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szők keresztmetszet (N kh sz ) értelmezése - A kihasználási index (η kü ) számítása η ü k N sz = kh a N 100 (%)