Bevezetés. A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika

Átírás

1 Bevezetés A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

2 Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülı ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselıkészítés Példák: - általános - közlekedési - mőszaki - oktatási

3 Döntı az EMBER szerepe! A hazai munkaerı képzetlen, ill. nem megfelelıen képzett ANULÁS!!! Kitőnı diákolimpikonok a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) Funkcionális analfabéták a felsıoktatásban!!! - fıiskolák - egyetemek

4 Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - kis színesek - külföldi szerzık mővei - elıszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

5 Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet Könyvek: 1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv Mőszaki Kiadó, Budapest, 1977.

6 2. aylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezıgazdasági Kiadó, Schultz,. W.: Beruházás az emberi tıkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

7 5. Bálint, Erdısi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Morita Akio : Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, Iacocca, l.: Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

8 8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezetı fejezetek) BME Mérnöktovábbképzı Intézet, Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

9 Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelıssége anulás

10 A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintő elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

11 A tantárgy fı fejezetei I. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai II. A termelési folyamat rendszerszemlélető értelmezése III. A termelési rendszerek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges folyamatjellemzık és meghatározásuk IV. A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása V. A termelési rendszerek tervezésének alapjai VI. Szervezésmódszertan

12 Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya - a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) elıállítása - a munka: használati értékek elıállítására irányuló célszerő tevékenység - történelmi fejlıdés a munka társadalmivá vált bonyolult rendszerek termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) - az üzemszervezéstan általános feladata

13 Az üzemszervezés tárgya - az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elemzése bizonyítás általános összefüggések, törvényszerőségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerı létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehetı anyagokat és energiákat - az igénybe vehetı eszközöket és gépeket

14 Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege - mőszaki tudományok - munkatudományok, fiziológia, pszichológia - közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan - rendszerelmélet - szabályozáselmélet - információelmélet - logisztika - marketing - I (információtechnika)

15 Az üzemszervezés feladata Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek ermelési folyamatszervezés: a munkaerı, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése Megszervezés: új rendszer létrehozása Átszervezés: meglévı rendszer átalakítása Reengineering: radikális átszervezés (újraszervezés)

16 A termelési folyamat rendszerszemlélető értelmezése Az iparvállalat általános rendszermodellje Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

17 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata termékéletciklus: az az idıtartam, amíg a termék a piacon értékesíthetı a szükséglet életciklus-görbéje

18 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

19 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata a termékéletciklus alakulása, szakaszai

20 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A termékéletciklus csökkenı tendenciája Az ellátás (beszerzés) termelés (gyártás) elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje Az együttes átfutási idı rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerő szervezési módszerek alkalmazása Az együttes átfutási idı rövidítésének területei - a termelési átfutási idı rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése logisztika

21 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A logisztika értelmezése A logisztika alapelve, célja (6M elv) A Just in ime (JI) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pulltípusú gyártás)

22 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidı csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM Computer Integrated Manufacturing) A gyártási mélység csökkenése gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

23 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel mőködı folyamatok Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

24 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális jármővek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerő rakodástechnikai megoldások Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CI- Computer Integrated ransportation) CIM CIL CI kapcsolat

25 Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitőzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelızı és követı területeken a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttmőködés!)

26 A szervezéstudomány nagy egyéniségei Frederick W. (Winslow) aylor ( ) gépészmérnök (estin végzett!) - a munka megszervezését és irányítását tudományos alapokra kell helyezni, - megfigyeléseken, méréseken alapuló vizsgálatok folyamatok felbontása (a képzetlen munkaerı miatt is szükséges volt!) szalagszerő munka Ford, Galambos, Chaplin Modern idık

27 - híres tanulmányai: -- lapátolás: különbözı alakú és mérető lapátok szívlapát! -- vasérc rakodás: a munka tervszerővé és ésszerővé tétele, - szoros normák, de minden segítséget megad: készülékek, segédeszközök, jótanácsok; - Maunsel White-tal feltalálja a gyorsacélt, - Lenin elsı levele (aylornak): a taylorizmus a kizsákmányolás tudományos módszere, - Lenin második levele (SZKP KB-nak): a taylorizmusból vegyük át azt, ami tudomány!

28 - munkaerı el- és visszaáramlás, - tudományos vezetés: kidolgozza a funkcionális szervezeti sémát. aylort a szervezés-vezetés tudomány atyjának, megteremtıjének tekintjük. Henry L. Gantt mérnök, aylor munkatársa - sokkal inkább emberközpontú, mint aylor, - Gantt diagram: folyamatok idıbeli lefutását ábrázolja.

29 Frank és Lillien Gilberth Gantt barátai és munkatársai, aylort is ismerték, lényegében aylor tanítványoknak és követıknek tekinthetık. - a mozdulattanulmányozás megalkotói, - a dolgozó számára legkényelmesebb, legkevésbé fárasztó módszert kell megtalálni, - mozgófilm alkalmazása a mozdulattanulmányozáshoz. H. B. Maynard - az 1940-es években Gilbreth-ék nyomdokait követve es nagyságrendben végeztek mozdulatelemzéses vizsgálatokat mozgófilmmel. (Westinghouse óragyár sajtoló üzemében) ban publikálta az eredményeket MM eljárás.

30 Mozdulatelemzés A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idı alatt végezhetık el. Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. A konstans idıértékek táblázatokba foglalhatók segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! A tervezés fázisában is használható módszer, sıt!! (A megfigyeléses módszerek csak már mőködı folyamatok esetében használhatók!).

31 A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással elıször. Elsı klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. Gilbreth-ék használtak elıször mozgófilmet. Nagy jelentıségő technikai alkalmazás! Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás

32 A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszőrni az emberi tevékenységekbıl a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. Példák: - sport - autó - szerelés-elıkészítı raktár (körforgó ember), - szerelıszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelıt keres! - íves zongorabillentyő-sor, csavar-100 anya.

33 Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsısorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, mőszeripar stb.) %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási idıszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsısorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegzıdött mozdulatokon nehéz változtatni - kitőnı eredmények: pl. Bakony Mővek szerelısorai (Zsiguli /Lada/ mőszerfal)

34 Az MM (módszer-idı-mérés) módszer jellemzıi 19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem A mozdulatok idıszükségletét az idıállandók fejezik ki. Abszolút idıállandó: mindig azonos értékő Relatív idıállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ. A táblázatban az ún. normál idı (veszteségmentes) szerepel: t 0 A tényleges idıvel számolunk: t = t 0 (1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 %

35 Dimenzió: 1 MU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0, óra egy filmkocka lefutási ideje) Esettanulmány: az Üzemszervezés gyakorlatok c. egyetemi jegyzetben (71049)!

36 A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása Az idıalapok viszonyítási, vetítési idıszakok, amelyek alatt a számítások érvényesek. Az idıalapok meghatározása Az idıalapok csoportosítása: - naptári idıalap, - hasznos idıalap, - munkarendszerinti idıalap, - produktív idıalap. Az idıalapok a termelı berendezésekre vonatkoznak

37 Idıalapok A naptári idıalap számítása A naptári idıalap ( N ) valamely idıszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: N = 24. n n.k h (gépóra) ahol n n - a naptári napok száma, k h - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással gazdaságosan helyettesíthetı) gépek száma.

38 Idıalapok A hasznos idıalap számítása A hasznos idıalap ( H ) a naptári idıalapnak az a része (percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a termelı berendezés a gazdaságosan megengedhetı, maximális terheléssel üzemeltethetı. Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet: H = N - J (gépóra) ahol J - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével végzett javítási, karbantartási tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok idıszükséglete, folytonos üzem esetén.

39 Idıalapok A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése - a legjobb anyag - a legjobb szerszám - a legjobb munkaerı - a legjobb módszer (technológia) - a legjobb szervezés alkalmazása. Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra vonatkozik.

40 Idıalapok A munkarendszerinti idıalap számítása A munkarendszerinti idıalap ( MR ) a naptári idıalapnak az a része, amely alatt a termelı berendezésnek - az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: MR = N - ÖK (gépóra) ahol ÖK - az összes kiesı mőszak ideje.

41 Idıalapok A produktív idıalap számítása A produktív idıalap ( P ) a munkarendszerinti idıalapnak az a része, amely alatt a termelı berendezés ténylegesen termel. Számítása az alábbi összefüggéssel történhet: P = MR - V (gépóra) ahol V - a munkarenden belüli veszteségidık.

42 Idıalapok Az idıalapok egymás közti relációi ipikus relációk N > H > MR > P Lehetséges relációk N > H MR P

43 Idıalapok 1. példa.: Megállapítandó a hasznos idıalap egy évre vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma 315 óra/év mőszakonként, és a szükséges biztonsági vizsgálatok egy mőszakra esı ideje 52 óra/év (élenjáró módszerekkel végezve). H = N - J N = 365*24 = 8760 óra/év J = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év H = N - J = = 7659 óra/év

44 Idıalapok 2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti idıalap egy évre, ha az üzem egy mőszakban dolgozik, és az évi munkaszüneti napok száma 58. MR = N - ÖK = 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év Egyszerőbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított idıt határozzuk meg: MR = (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év

45 Idıalapok Hogyan változik a munkarendszerinti idıalap, ha áttérünk kétmőszakos termelésre? MR = (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év Egyforma (azonos) mőszakokkal számolunk!!! Mennyi lesz a munkarendszerinti idıalap három mőszakos (folytonos) termelés esetén? Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8- cal, mert az a naptári idıalapot adná.

46 A definíció szerinti képlettel Idıalapok MR = N - ÖK, de ÖK = 0 Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges idıt ( J ) le kell vonni a naptári idıalapból: MR = N - J = H vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti idıalap megegyezik a hasznossal!

47 A termelési kapacitás fogalma és számítása A termelési kapacitás meghatározása A termelési kapacitás (N) valamely adott termelı berendezés teljesítıképességének felsı határa a gazdaságosan megengedhetı max. terhelés és a termelı munka élenjáró szervezése mellett. Számítási képlete: N= H nk = H t k (db) ahol n k - a kapacitás teljesítménynorma, t k - a kapacitás idınorma.

48 A termelési kapacitás fogalma és számítása A kapacitás normák meghatározása A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti összefüggés: t k t = 100 p s % (óra/db), nk n ps = % 100 (db/óra) ahol t és n - a haladó átlag normák, ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.

49 A termelési kapacitás fogalma és számítása 3. példa.: Meghatározandó egy termelı berendezés hasznos és produktív idıalapja, ha a bázisidıszak hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a termelés kétmőszakos, a MK idıszükséglete 3 óra/mőszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra. N = 30*24 = 720 gépóra H = N - J A J a MK-idıt tartalmazza élenjáró munkavégzés és folytonos üzem (3 mőszak) esetén. Lényegében a MK-sok kapacitás idınormáját kell kiszámítani: t MK k t 100 = = ps = (óra/mőszak)

50 A termelési kapacitás fogalma és számítása Így J = 2*3*30 = 180 óra A hasznos idıalap: H = = 540 óra A munkarendszerinti idıalap: MR = (30-4)*2*8 = 26*16 = 416 óra A produktív idıalap: P = MR - V = *1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra

51 A termelési kapacitás fogalma és számítása Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét használjuk! 4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben és konkrét termékben! ermék Mennyiség Mennyiségi Kapacitás norma Súlyozott kap. arány nor. A db 60 % 3 óra/db 0,6*3 = 1,8 B db 40 % 2 óra/db 0,4*2 = 0, db 100 % 2,6 óra/db felt.ter.

52 A termelési kapacitás fogalma és számítása A hasznos idıalap H = 2080 óra N = t ,6 H = =, k 800 db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N A = 800*0,6 = 480 db A gyártható B - " - : N B = 800*0,4 = 320 db

53 A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás meghatározása A kapacitás kihasználás (N kh ) egy adott idıszak termelésének kifejezıje, a ténylegesen elıállított termékmennyiséget adja meg. N kh = P n = t P (db) ahol n a haladó átlag teljesítménynorma t a haladó átlag idınorma

54 A termelési kapacitás kihasználása A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta gyártása esetén 5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett termékben és konkrét termékben! ermék Mennyiség Mennyiségi Hal. átlag norma Súly. hal. átl. nor. arány A db 60 % 4 óra/db 0,6*4 = 2,4 B db 40 % 3 óra/db 0,4*3 = 1, db 100 % 3,6 óra/db felt.ter.

55 A termelési kapacitás kihasználása A produktív idıalap P = 720 óra N kh = t 720 3,6 P = =, 200 db feltételezett termék A gyártható A termékek száma: N kha = 200*0,6 = 120 db A gyártható B - " - : N khb = 200*0,4 = 80 db

56 A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználás indexe (η k ) egy adott idıszak kapacitás kihasználásának és kapacitásának hányadosa. ηk = Nkh 100 N (%)

57 A kapacitás kihasználás indexe A kapacitás kihasználási index számítása többfajta terméket elıállító munkahelyen, illetve üzemben: - feltételezett termékek módszerével - a kihasználási idıérték segítségével A kihasználási idıérték ( k ) az az idıtartam, amely alatt a ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (N kh ) a legjobb módszerek és feltételek mellett lehet elıállítani. k = N kh t k (óra)

58 A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index η k = N N kh = N N kh t t k k = k H öbbféle termék elıállítása esetén a kihasználási idıérték k = N t + N t kh1 k1 kh2 k2 N khn t kn

59 A kapacitás kihasználás indexe 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási index kétfajta termékre! (A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!) Kétféle módszerrel dolgozunk: - feltételezett termékek módszere, - kihasználási idıérték felhasználása. Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill. eredményei: H = 2080 óra, t ka = 3 óra/db, t kb = 2 óra/db, N kha = 120 db, N khb = 80 db, N = 800 db, N kh = 200 db

60 A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index feltételezett termékkel η k N = kh N = 100 = % A kihasználási index a kihasználási idıértékkel k = N A kh t A k + N B kh t B k = = 520 óra η k = k H = 100 = %

61 A kapacitás kihasználás indexe Az üzem kapacitás kihasználási indexének számítása - A termelési kapacitást meghatározó alapvetı termelési keresztmetszet (N a ) értelmezése - A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szők keresztmetszet (N kh sz ) értelmezése - A kihasználási index (η kü ) számítása η ü k N sz = kh a N 100 (%)

62 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A nyílt tartalékok értelmezése A rejtett tartalékok értelmezése

63 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A nyílt tartalékok nagyságának számítása A nyílt tartalék termékegységben kifejezve (N ): N = N - N kh (db) A nyílt tartalék idıben kifejezve ( ): = (N - N kh )t k = H (1 -η k ) (óra) A nyílt tartalékok termelésbe vonása: - a produktív idıalap növelésével (extenzív módszerek) - a teljesítménynorma növelésével (intenzív módszerek)

64 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei extenzív módszerek: - a meddıidık csökkentése, - a munkaidı növelése (nyújtott mőszak, túlóra), - a nem felhasznált mőszakok termelésbe állítása, - az eddig nem használt (tartalék) berendezések üzembe állítása, - a szők keresztmetszetek kiküszöbölése, - a bı keresztmetszetek jobb kihasználása.

65 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei intenzív módszerek: - a termelı munka ésszerősítése, - a legjobb munkamódszerek általános alkalmazása, - a szellemi munka fokozott bevonása. A termelési kapacitás kihasználhatóságának tervezése: - a kapacitás kihasználhatóság tervezésének feladata - a tervidıszak kapacitás kihasználásának meghatározása

66 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tervezhetı kihasználás (N kh ) a kapacitás és a kihasználás általános összefüggése alapján az alábbi képlettel számítható: N kh = η N k ahol η k N - a tervidıszak kapacitás kihasználási indexe, - a tervidıszak kapacitása.

67 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei Adott kapacitás kihasználásának növelése a nyílt tartalékok bevonásával A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzıi (1): - csak a munkára fordított idı (produktív idıalap) nı: B B H H B k k B B P P N N n n n n = = = =

68 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzıi (2): - A tervidıszakban ténylegesen elıállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás), kh P B N = n = t P B ha P ismert

69 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzıi (3): - A tervidıszakban ténylegesen elıállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) N kh, = η k, N B ha P nem ismert

70 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzıi (4): - A tervidıszak kihasználási indexe k, MR B MR η = η B k

71 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzıi (1): - csak a haladó átlag teljesítmény norma nı (az idınorma csökken!) B B H H B k k B P P B N N n n n n = = = =

72 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzıi (2): - A tervidıszakban ténylegesen elıállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás),, B N kh = P n = t B P ha n egyetlen összetevıbıl áll

73 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzıi (3): - A tervidıszakban ténylegesen elıállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) N kh,, = η k,, N B ha az intenzív tényezı (n ) több összetevıbıl áll

74 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzıi (4): - A tervidıszak kihasználási indexe,, H η k = η H M B k ahol = n M m H 1 n = B a megtakarítási idı

75 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzıi (5): - Az intenzív tényezı átalakítása ha az intenzitás növelést csupán az idınorma csökkentése eredményezte! B B B B H H H M H H t t n n n n n n = = + = =

76 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzıi (1): - a munkára fordított idı (produktív idıalap) és a haladó átlag teljesítmény norma egyaránt nı B B k k B H H B B P P N N n n n n = = =

77 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzıi (2): - A tervidıszakban ténylegesen elıállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) kh P N = n = t P ha a P ismert, és az n egyetlen összetevıbıl áll!

78 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzıi (3): - A tervidıszakban ténylegesen elıállítható termékmennyiség (kapacitás kihasználás) N kh =η k N B ha a P nem ismert, és/vagy az n több összetevıbıl áll!

79 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetıségei Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés jellemzıi (4): - A tervidıszak kihasználási indexe k MR B MR B η = η t t B k

80 A termelési rendszerek tervezésének alapjai A termelési rendszerek fogalma - A munkahelyek térbeli elrendezésének alapelvei: -- technológiai csoportosítású munkahelyek, -- termék (tárgyi) csoportosítású munkahelyek. - A termelési rendszerek hagyományos csoportosítása: -- mőhely-rendszerő termelési rendszer, -- csoportos rendszerő termelési rendszer, -- folyamatos rendszerő termelési rendszer.

81 A mőhely-rendszerő termelés jellemzıi Általános jellemzés - A mőhely-rendszerő termelés elınyei: -- a géppark jól áttekinthetı, tagolható -- a technológiai ellenırzés jól megoldható -- a gépek egyenletes terhelése operatív beavatkozásokkal biztosítható -- a termelési terület jól kihasználható -- a profil változására kevésbé érzékeny.

82 A mőhely-rendszerő termelés jellemzıi Általános jellemzés - A mőhely-rendszerő termelés hátrányai: -- nagyok az anyagmozgatási távolságok, ezért hosszú az átfutási idı -- magas a termékegységre jutó önköltség -- a felelısség nehezen állapítható meg -- nagy az elıkészületi és a befejezési idı -- a termék készenléti fokának megállapítása körülményes. A mőhely-rendszerő termelés alkalmazási körülményei

83 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi Általános jellemzés A csoportos termelési rendszer megszervezése: - azonos, vagy hasonló technológiával készülı alkatrészek csoportokba sorolása - az egyes alkatrész-csoportok legyártásához szükséges gépek csoportokba sorolása - az egyes gépcsoportok térbeli összevonása, elrendezése - az alapvetı mutatószámok meghatározása.

84 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi A csoportos rendszerő termelés tipikus gépelrendezési változatai - bázismőveletes gépkör - homogén gépcsoportok szerinti elrendezés - kör kerület mentén való elrendezés - soros elrendezés.

85 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi Alapanyagok B A A G A C F D E Kész alkatrészek A A B B C D D E E F A B... munkahelyek, gépek C F F II.késztermék Alapanyag I.termék II.termék 5 I. késztermék 4 1 F A a/ b/ A B... munkahelyek 3 E Kiszolgáló terület 2 B 2 1 D C 4 3 D C B A E F G H A B munkahelyek, gépek mőveletek c/ A B... munkahelyek, gépek d/

86 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi A csoportos rendszerő termelés alapvetı mutatószámai: - a csoportba sorolt gépek átlagos terhelési mutatója (η t ): η t n i = 1 = n i = 1 t i Hi ahol t i : a csoportba sorolt i-edik gép terhelése (óra/év) Hi : az i-edik gép hasznos idıalapja (óra/év) n : a csoportba sorolt gépek száma

87 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi A csoportos rendszerő termelés alapvetı mutatószámai: - a csoport zártsága -- a termék szempontjából számított zártsági fok (z t ): t t ki z t = 100 t (%) ahol t : a csoportba sorolt alkatrészek összes mőveleti ideje t ki : a kilépı mőveletek összes ideje

88 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi A csoportos rendszerő termelés alapvetı mutatószámai: - a csoport zártsága -- a termelı berendezés szempontjából számított zártsági fok (z b ): t t ki z b = t t ki + t be 100 (%) ahol t be : a belépı mőveletek összes ideje

89 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi - A csoportos rendszerő termelés elınyei: -- a termék elıállításában résztvevı valamennyi munkahely egymáshoz közel helyezhetı el, így a szállítási utak rövidek -- a termelés irányítása egyszerőbb, a készültségi fok könnyen megállapítható -- mód nyílik jelentıs mértékő szerszámozásra és készülékezésre -- specializáltabb munkahelyek, magasabb termelékenység -- a felelısség egyértelmően megállapítható.

90 A csoportos rendszerő termelés jellemzıi - A csoportos rendszerő termelés hátrányai: -- érzékeny a profil és a konstrukciós változásra -- a csoportba vont gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható. - A csoportos rendszerő termelés alkalmazási területei: -- közepes és nagysorozat gyártás

91 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Általános jellemzés A folyamatos rendszerő termelés kialakításának feltételei: - a termelési feladat hosszú idıtávra való ismerete - a termelési eljárások, a termékek és alkatrészek messzemenı szabványosítása és tipizálása - a termelés pontos, minden részletében átgondolt technikai elıkészítése - szigorú technológiai és munkafegyelem - magas színvonalú normázás - operatív naptári tervezés - a kisegítı és kiszolgáló folyamatok zavartalan mőködése

92 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Az ütemidı, mint a folyamatos rendszerő termelés legfontosabb idıjellemzıje - a munkahely ütem értelmezése: t = t + m t v ahol t: az adott munkahelyen a mőveleti idı t v : várakozási idı - a vonal vagy kibocsátási ütem értelmezése: I = 0 N P kh ahol N kh a p idı alatt elıállítandó termékek száma

93 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi A kötött ütemő (szinkronizált) folyamatos termelés lényege: az egyes munkahelyek egy termék okozta foglaltsági ideje megközelítıen egyenlı, vagy egész számú többszöröse a legkisebb mőveleti idınek A kötetlen ütemő folyamatos termelés lényege: a különbözı munkaütemő munkahelyek között átmenetileg befejezetlen (mőveletközi) készletek halmozódnak fel A kényszerütemő folyamatos termelés lényege: az ütemet valamilyen folyamatos mőködéső anyagmozgató gép biztosítja

94 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (1) Egy fogaskerék gyártó üzemrészben a mőszakonként elıállított termékmennyiség: N kh = 100 db. A produktív idıalap: p = 420 min. A munkahelyenkénti idınormák a következık: Munkahelyek A Daraboló B Eszterga C Fúró D Maró E Vésı Idınorma (min/db) Gépi idı (t g ) Kézi idı (t k ) 1,8 0,5 16,3 5,8 6,1 1,6 3,4 0,9 21,6 7,2

95 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (2) Meghatározandó: - a megmunkáló gépek száma munkahelyenként; - az átlagos kibocsátási ütem; - a munkahelyek terhelési diagramja; - a szők keresztmetszeteken szükséges teljesítési százalék; - a bı keresztmetszetek fel nem használt idıalapja.

96 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (3) A termelési feladat elvégzéséhez szükséges produktív idıalap valamennyi keresztmetszet esetében: ahol (min) N kh - a mőszakonként elıállítandó mennyiség, feladatunkban 100 db; t, p = N - a mőveleti idı, kh t t = t + g t k

97 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (4) ahol A keresztmetszetenként üzemeltetendı termelıberendezések száma (n): n =, p p p = 420 min. A kapott értéket egész számra kerekítjük. Egy gép terhelése (t') a mőveleti idı és a munkahelyen dolgozó gépek számának hányadosaként számítható.

98 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (5) Munkahelyek A B C D E Idınorma t = t g + t k 2,3 22,1 7,7 4,3 28,80 Szükséges produktív idı (min) Rendelkezésre álló produktív idıalap (min) Gépek száma 0,54 1 5,26 5 1,83 2 1,02 1 6,8 7 Egy gép terhelése (min/db) 2,3 4,42 3,85 4,3 4,11 Az átlagos kibocsátási ütem: I = p N = 420 = kh 100 4, 2 min/db

99 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (6) A munkahelyek terhelése (min/gép) 5,00 4,50 4,00 erhelések 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 t'k (min) t'g (min) I (min/db) 0,00 A B B B B B C C D E E E E E E E Munkahelyek

100 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (7) A szők keresztmetszetek teljesítési százalékának számítása: B keresztmetszet: a gépenkénti terhelés: t' = 4,42 min/gép a kézi idı: tk = 5,8/5=1,16 min/gép a terhelés és a vonalütem különbsége: t = t' - I = 4,42-4,2 = 0,22 min a kézi idı tervezett értéke: t k = 116, 022, = 094, min/gép

101 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (8) a szükséges teljesítmény százalék: x B t k 116, = 100 = 100 = 123, 4% t 0, 94 k ehát a B keresztmetszet gépein a szükséges túlteljesítés 23,4 %.

102 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (9) D keresztmetszet: t' = 4,3 min/gép tk = 0,9 min/gép t = 4,3-4,2 = 0,1 min min/gép t k = 0, 9 01, = 08, 0, 9 x D = 100 = 112, 5% 0, 8 ehát a D keresztmetszet gépén 12,5 %-os túlteljesítésre van szükség.

103 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi Példa egy szinkronizálási feladat megoldására (10) A bı keresztmetszetek fel nem használt idıalapjának számítása: A bı keresztmetszetek az A, a C és az E munkahelyek. A keresztmetszet: a szükséges produktív idıalap: p, = 230 a gépcsoportban lévı gépek száma: n = 1 gép a fel nem használt idıalap: p, p = p = = 190 n min/gép min

104 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi C keresztmetszet:, p = 770 n = 2 gép min p = = = 35 2 min/gép E keresztmetszet: p, = 2880 n = 7 gép min p = = , 43 = 8, 57 7 min/gép

105 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi - A folyamatos rendszerő termelés elınyei: -- csökken a termelési terület -- a folyamat jól áttekinthetı -- csökken az egy termékre esı önköltség -- csökken a selejt mennyisége -- csökken a termékátfutási idı -- a termelés programozása, irányítása és ellenırzése könnyen megoldható -- könnyen automatizálható

106 A folyamatos rendszerő termelés jellemzıi - A folyamatos rendszerő termelés hátrányai: -- a más termékre való átállás nehézkes és költséges -- a gyártandó termékmennyiség ingadozása gondokat okoz -- rendkívül érzékeny a zavarokra -- beruházási igénye nagy - A folyamatos rendszerő termelés alkalmazási területei: -- nagysorozat- és tömeggyártás

107 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek értelmezése - az integráltság fogalma: -- a technológiai (gyártási) folyamat -- a kiszolgálási (anyagmozgatási) folyamat -- a tárolási folyamat -- a vezérlési folyamat, valamint -- az ellenırzési folyamat összevonása. - a rugalmasság fogalma: -- sokféle munkadarabon, sokféle mővelet elvégezhetı -- gyors átállások

108 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek kialakulásának okai: - növekvı igény a változatos, sokféle egyedi termékek iránt - a termékéletciklus lerövidülése - a rugalmatlan tömegtermeléssel kapcsolatos mennyiségi igények csökkenése - törekvés a termelési folyamatok automatizáltsági szintjének növelésére - törekvés a termelési átfutási idın belül egyre növekvı arányt képviselı anyagmozgatási és várakozási idık csökkentésére - a készletek csökkentésének igénye.

109 Integrált, rugalmas gyártórendszerek A gyártási eljárások fejlıdési irányai Kézi kiszolgálású szerszámgépek Rugalmas automaták "Merev" automaták Rugalmasság ermelékenység Kissorozat-gyártás Fejlıdési irány Középsorozatgyártás Nagysorozat-gyártás

110 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Az integrált, rugalmas gyártórendszerek kiépítési fokozatai: - egymástól független NC (Numerical control) gépek alkalmazása -- kézi kiszolgálással -- automatikus munkadarab cserével - rugalmas gyártó cellák - rugalmas gyártó hálózatok - rugalmas gyártó vonalak

111 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó cellák MK1 SZ1 IR SZ2 ELL R MK2 SZG1 ELL SZG2

112 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó hálózatok R FG MK 1 SZ MK n

113 Integrált, rugalmas gyártórendszerek Rugalmas gyártó vonalak MK1 P SZG MKn

114 A szellemi alkotómunka szervezése Szellemi alkotómunka: az a folyamat, amely valamely új, eddig nem ismert rendszer létrehozására irányul. Speciális alkotó tevékenység: az alkotás céljának módszeres meghatározása. A cél nyilvánvalóságának feltételezése jelentıs lehetıségek fel nem ismerésének forrása lehet.

115 A szellemi alkotómunka szervezése A szellemi alkotómunka tegye lehetıvé: - hasznos célok felismerését, - ismert, feltárt célok elérési módjának meghatározását, - ismétlıdı célok elérésére új módszerek kidolgozását, - ismert, de az adott területen még nem hasznosított módszerek felhasználását, - különféle eljárások célszerő kombinációját.

116 A szellemi alkotómunka szervezése Az alkotómunka szervezésére irányuló módszerekkel szembeni követelmények: - tegyék lehetıvé a megszokottól való elrugaszkodást, - tegyék lehetıvé a memorizált ismeretek elıhívását. A csoportmunka lényege: az egyéni teljesítmények összegzésével szerényebb eredmény érhetı el, mint a közösen végzett munkával.

117 A szellemi alkotómunka szervezése A csoportmunka szervezésének általános lépései: - a feladat meghatározása (írásba kell foglalni!), - a csoport létrehozása, - a csoporton belüli magatartás kívánalmainak rögzítése, - a csoport és a környezet kapcsolatának kialakítása, - a csoportmunka eredményeinek dokumentálása, hasznosítása.

118 Brain storming A módszer alkalmazásának lépései: 1. Elıkészítés: - a kérdés megfogalmazása (meghökkentı, brutális, válaszra ingerlı, de ne sugalmazzon semmilyen megoldást sem), - a résztvevık kiválasztása (max fı az érintett szakterületekrıl), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - az idıpont kiválasztása (ne legyen szokatlan idıpontban, ne legyen délután).

119 Brain storming A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése: - a résztvevık üdvözlése, a szabályok ismertetése - a kérdés felírása a táblára - válaszok összegyőjtése, felírása a táblára - provokatív válaszok, megjegyzések - a táblára írt ötletek szó szerinti leírása, jegyzıkönyv készítése ( a kérdés, az idıpont és a résztvevık megnevezése) - lezárás, a közremőködés megköszönése.

120 Brain storming A módszer nem terjed ki a javaslatok értékelésére. Az egész foglalkozás ne legyen hosszabb kb. 45 percnél. Az eredmény közös produktum, nem kötıdhet személyekhez!

121 Alkalmazási terület: - célmeghatározás, - koncepció-alkotás, - helyzetfeltárás. Brain storming Nem alkalmas részlettervek kidolgozására! Katalizálja az alkotómunkát, de nem helyettesíti az elmélyült egyéni munkát. Erıszakos egyének állandóan hozzászólnak, elnyomhatják a többi résztvevıt.

122 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Az írásos és a szóbeli válaszadást ötvözi, így kiküszöbölhetı az agresszív személyek dominanciája. A munkalapokra felírjuk a gondolatokat kiváltó kérdést, majd egy gondolati képet. A résztvevıket 5-6 fıs csoportokba soroljuk. A kérdés mindegyik munkalapon ugyanaz. A gondolati képek eltérıek, és számuk megegyezik a csoport létszámával.

123 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A módszer alkalmazásának lépései: 1. Elıkészítés: - a gondolatokat kiváltó kérdés megfogalmazása (röviden, pontosan érthetıen), - a gondolati képek megfogalmazása, - a résztvevık kiválasztása (12-18 fı az érintett szakterületekrıl), - a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes székek, telefon kizárva), - tárgyi feltételek biztosítása (kellı számú munkalap, /színes/ irónok), - az idıpont kiválasztása (ne legyen szokatlan idıpontban, ne legyen délután).

124 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A módszer alkalmazásának lépései: 2. A foglalkozás levezetése (1): - a szabályok ismertetése -- mindenki kap egy munkalapot, -- tömören, érthetıen leírják a gondolatokat, -- ha nincs több ötlet, a munkalapot továbbadják a szomszédnak, -- a már felírtakat gondosan el kell olvasni, majd a saját gondolatokat leírni, -- bíráló megjegyzés sem szóban, sem írásban nem hangozhat el, -- munka közben ne beszélgessünk, majd sor kerül a leírtak megbeszélésére, -- ha visszakerül mindenkihez az a munkalap, amellyel kezdett, akkor egy vízszintes vonallal húzzuk alá a leírtakat.

125 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (2): - a munkalapok kiosztása - gondolatok felírása - elızetes szavazás -- figyelmesen olvassuk végig az ötleteket, és amelyikkel egyetértünk jelöljük meg x-szel a sor szélén, -- ha közben új ötletek támadnak, írjuk azokat a vonal alá, -- ha a munkalapok ismét körbementek, adjuk össze az x-eket és írjuk az összeget a legszélsı (összesen) oszlopba, - a legtöbb szavazatot (x-et) kapott gondolatokat felírjuk a táblára

126 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) 2. A foglalkozás levezetése (3): - a táblán lévı gondolatok megbeszélése (értelmezés, pontosítás, összevonás) - végsı szavazás -- a legfontosabbnak ítélt gondolatokat szavazókártyákra írjuk (minden kártyára csak egyet), -- a kártyákat fontossági sorrendbe rendezzük, majd ráírjuk a fontossági súlyszámot (a max. súlyszám a kártyák számával egyenlı) -- szavazatok összeszámlálása -- valamely gondolat fontossági súlyszáma az egyéni rangsorolók által adott súlyszámok összege -- az összegzett súlyszámok alapján elkészítjük a javaslatok (gondolatok) fontossági sorrendjét

127 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Alkalmazási terület: - helyzetfeltárás, ténymegállapítás, - mőködési, irányítási, fejlesztési problémák interdiszciplináris megközelítése, - a munkavégzést akadályozó körülmények feltárása.

128 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) Esettanulmány Gondolati képek: - Gondolj a beszállításra! - Gondolj a tárolásra! - Gondolj a komissiózásra! - Gondolj a kiszállításra! - Gondolj a munkaszervezésre! - Gondolj az információáramlásra!

129 Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM) A legtöbb szavazatot kapott javaslatok: Sorsz. Megnevezés Pontok 1. echnológiai folyamatok gépesítése Számítógépes hálózat kiépítése a raktártelepen Raktárgazdálkodási információs rendszer alkalmazása Rögzített tárolóhelyek kialakítása a komissiózási 15 folyamatok prioritási elveinek megfelelıen 5. A bizonylat áramlás és a technológiai folyamatok 15 szinkronizálása (ne kelljen várni a papírokra) 6. Raktárankénti árutérkép és információs felület létrehozása A jármővek ütemezett érkeztetése Megfelelı tárolóállványok alkalmazása 8 9. Szeszes raktárak centralizációja A berakandó áru idıben legyen kikészítve A munkafolyamatok lökésszerő jelentkezésének kisimítása Fedett rakodófront létesítése A rakodójegyeken a sorrend feleljen meg az útvonalnak A rakodóhelyek, várakozóhelyek jelölése felfestéssel Akkor hajthat a jármő a telep területére, ha a rakodás 1 rögtön megkezdhetı 16. Hatáskörök és felelısségek egyértelmő meghatározása Szabályos rakodási technológia alkalmazása 1

130 Összefoglalás (1.) 1. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai - az üzemszervezés tárgya, módszere, feladata - az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata -- a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése -- az ellátás-termelés-elosztás kapcsolatrendszere -- a logisztika értelmezése -- 6M, JI, Push-Pull elvek -- Make or Buy -- CIM-CIL-CI

131 Összefoglalás (2.) 2. A folyamatjellemzık meghatározása - meghatározási módok -- globális módszerek -- szabatos módszerek - munkanapfelvétel: a munkaidı összetételét adja meg -- fajtái -- lépések - idımérés: elemi tevékenységek tényleges idıszükségletének meghatározása -- lépések

132 Összefoglalás (3.) - mozdulatelemzés: felismerni és kiszőrni az emberi elsısorban ésszerősítı eljárás!!! -- lépések - mőszaki számítás -- idınorma számítás (-- anyagnorma számítás) - kiszabási módszer: 2DM

133 Összefoglalás (4.) 3. A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása - idıalapok - a kapacitás fogalma, - a kihasználás fogalma, - a kihasználási index fogalma, - a kapacitás kihasználás növelése.

134 Összefoglalás (5.) 4. A termelési rendszerek tervezésének alapjai - termelési rendszerek osztályozása a munkahelyek térbeli elrendezési elvei alapján: -- a mőhely rendszerő termelés jellemzése, -- a csoportos rendszerő termelés jellemzése, -- a folyamatos rendszerő termelés jellemzése, - integrált, rugalmas gyártórendszerek jellemzése: -- integráltság, -- rugalmas automatizálás, -- megjelenési formák

135 Összefoglalás (6.) - az átfutási idık számítása -- a technológiai átfutási idı számítása különbözı mőveletkapcsolás esetén - a hálótervezés alapjai.

136 Összefoglalás (7.) 5. Csoportos szellemi alkotó technikák -- alapelvek, -- brain storming, -- SCM. A módszerek alkalmazásának lépései, szabályai, az alkalmazás területei. Várható eredmények.

137 Összefoglalás (8.) A tanult és közvetlenül felhasználható szervezési módszerek, amelyek lényegét, alkalmazási területeit és lépéseit tudni kell: - mintavételes munkanap felvétel, - idımérés, - MM, - idınorma számítás, - kapacitás számítás, kihasználás tervezés, - átfutási idı számítás, - CPM, - brain storming, - SCM.