A fizika. Newtonig. Tematika: Szegedi PéterP. és Tudományfiloz 111-es szoba. hps.elte.hu.

Átírás

1 A fizika története az ókortól Newtonig Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D es szoba vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.hu és hps.elte.hu Tematika: 1. A tudományt nytörténet-írás s törtt rténete. A fizika fogalma Fizika az ókorban: Fizikai ismeretek a görögség g előtt. Fizika és s természetfiloz szetfilozófia. fia. Fizika és s logika. Püthagorasz: P Fizika és matematika, fizika és s misztika. Az ókori atom-felfog felfogások (Demokritosz( Demokritosz-Epikurosz- Lucretius és s Platón). A földi f és s az égi fizika (Arisztotelész). sz). Az alexandriai iskola. 7. A középkori k fizika A reneszánsz nsz fizika: A bolygópály lyák kutatása (Kopernikusz, Kepler). Fizika és vallás s (Galileitől). l). A kísérlet k és s az elmélet let kölcsönható fejlődése a mechanikában, a hőtanban, a fénytanban. f A newtoni forradalom: Newton elődei (Descartes, Huygens és s mások). m A "Principia" Principia" tartalma és s jelentősége. A mechanisztikus paradigma. 13. Vizsgazárthelyi A tudományt nytörténet-írás története A legkorábbiak: a filozófusok fusok (Arisztotelész) sz) XVII. sz. eleje: F. Bacon igénye a tudományt nytörténetre a társadalmi t haladással kapcsolatban XVIII. sz. diszciplináris (fil( fil., mat., csill.) doxográfi fiák: : az eredmények kronológi giája a felfedezők k feltüntet ntetésével XIX. sz. közepe: k retrospektív probléma ma-központú kultúrhistoriografikus Pozitivista: A. Comte - adatgyűjt jtés, kauzális lis-mechanikus magyarázat, lineáris predikciók H. Spencer - darwinizmus: harc, differenciálódás, tökéletesedés J. S. Mill - a felfedezés és s igazolás s módszere m az indukció, kumulativitás fiztort1 1

2 XX. sz.: P. Duhem - konceptuális fejlődés E. Mach - pszichikai adaptáci ció 30-as évek: marxizmus - externalizmus- internalizmus vita amerikai tudomány ny-szociológia - intézm zményesülés (R. Merton) tudásszociol sszociológia (K. Mannheim) Tudományfiloz nyfilozófiai fiai szempontok: K. R. Popper: fallibilizmus Th. Kuhn: paradigmák I. Lakatos: programok P. Feyerabend: anarchia Mi a fizika? Fizikai ismeretek a görögsg gség g előtt 1 1/2 millió év: tűzt i. e : íj j (lant) i. e. 7000: tűzgyt zgyújtás i. e. 5000: emelő (mérleg) i. e Ázsia: kerék fujtató (sípok) fúvócső (orgona) Fizika és természetfiloz szetfilozófiafia Ión n természetfiloz szetfilozófiafia milétosziak Thalész (i. e ) magasságm gmérés klepszidra Anaximandrosz (i. e ) - napóra - apeiron - spekulatív v csillagászat szat kerekek körmozgk rmozgása lebegő hengeres FöldF - mágnesesség - víz - körforgás - arkhé fiztort1 2

3 Anaximenész (i. e ) 525) levegő epheszoszi Hérakleitosz (i. e ) 480) tűz Ezt a kozmoszt itt, amely ugyanaz mindenkinek, sem isten, sem ember nem alkotta senki, hanem volt mindig és van és s lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértm rtékre és kialszik mértm rtékre. kre. (És) tudni kell, hogy a háborh ború közös s... és s minden viszályban és ínségből l keletkezik. Háború mindenek atyja és s királya. lya. Nem értik meg, mint van az, ami ellenkezik, önmagával mégis összhangban: visszacsapó illeszkedés, s, mint íjé és lanté.. Az íjnak tehát t neve élet, műve m pedig halál. l. A tenger: víznek a legtisztább és s legszennyesebb, halaknak ital és éltetőjük, k, embereknek azonban ihatatlan és s halálos. los. A csavar útja egyenes és s görbe, g egy és s ugyanaz. Ugyanazokba a folyamokba lépünk l és s mégsem m ugyanazokba lépünk, l vagyunk is, meg nem is vagyunk. (Mert) nem lehet kétszer k ugyanabba folyamba lépni. l Ugyanazokba a folyamokba lépőkre l más m és s más m s víz v árad. rad. Fizika és s logika Eleaiak Parmenidész (i. e ) Mert ugyanaz a gondolkodás és s a l tezés. s. Mert van létezl tezés és s nincs, ami nem létezik. l tezik. Egyetlen út-szó marad még, m hogy: van. Ezen igen sok a jegy, mivel nem-sz született, romolhatatlan, egész, egyetlen, rendületlen és s teljes. Így hát h t kialszik a keletkezés és s nincs tudás s a pusztulásr sról. Nem is osztható,, mert teljesen egyenletesen van Egyedüli, mozdulatlan az, aminek mint egésznek neve: lét. l t. Zénón n (i. e ) 430) a struktúra ra apóri riái a mozgás apóri riái a nyíl Achilles és s a teknősb sbéka dichotómia a stadion Fizika és s matematika Fizika és s misztika A szent tetraktüsz n=n(n+1)/2 +1)/2 Püthagorasz (i. e ) Négyszög és háromszög számok n-1= 1=n 2 n(n+1)/2+( +1)/2+(n+1)( +1)(n+2)/2+2)/2 =(n+1) 2 fiztort1 3

4 A PüthagoraszP thagorasz-tétel tel bizonyítása n 2 +2n+1=( +1=(n+1) +1) 2 három-,, négyn gy- és ötszögszámok a harmónia a világ g mint szám(ar m(arányok) Az ókori atomizmus Empedoklész (i. e ) 427) 4 őselem mechanikus egyesülése se-bomlása a viszály és s a szeretet révénr Mert mást m mondok neked: nincs szület letése egynek sem az összes halandók k közül, k sem rettenetes halálú vége, hanem keveredés s létezik l csupán és átalakulása a keveredetteknek. Mert lehetetlenség, hogy keletkezzék, k, valami is az [egyáltal ltalán] nem létezl tezőből, és s hogy a létezl tező elpusztuljon Anaxagorasz (i. e ) a dolgok magvai minőségileg végtelenek v és ugyanabban a csírában benne vannak a hajszálak, a körmk rmök, az ütő- és s vivőerek, az idegek és s a csontok, de kicsiny részvoltuk miatt láthatatlanok; lassanként nt azonban megnövekednek és s elkülönülnek. lnek. Mert hogyan lehetséges az, hogy haj legyen abból, ami nem haj és s hús h s legyen abból, ami nem hús? h s? Leukipposz (i. e ) Semmi sem törtt rténik vaktában, hanem minden értelmes okokból és szüks kségszerűség g folytán. n. Demokritosz (i. e ) Csak emberi megállapod llapodás s szerint van édes és s keserű,, meleg és s hideg, és s szín, a valóságban azonban csak atomok és űr r van atom és űr: alak-sorrend, helyzet szüks kségszerűség érzékelés Epikurosz (i. e ) clinamen Lucretius (i. e ) Platón n (i. e ) szabályos testek 1 levegő = 2 tűz 1 víz = 5 tűz = 2 levegő + 1 tűz = 3 tűz + 1 levegő 2 víz = 5 levegő ideatan fiztort1 4

5 Arisztotelész (i. e ) 322) Az arisztotelészi (peripatetikus) fizika = természetfilozófia az általános tapasztalaton alapul ami mindenki számára szemlélődéssel elérhető a dolgok lényegét, természetét, okát, magyarázatát keresi Fizika (i. e. 350 körül) - τά φύσικα (A természetr szetről) I. anyag és forma tan hierarchia a Föld II. III. oksági elmélet cél-ok formai ok ható-ok anyagi ok mozgás (változás) a lehetőség valósággá válása tér, idő,, végessv gesség, g, végtelensv gtelenség IV. abszolút t kitüntetett irányok (tűz,, föld f ) a tér t űr horror vacui (és s akkor atomok sincsenek) Továbbá senki sem tudná megmondani, hogy egy mozgásba hozott dolog miért állna meg valahol; miért állna meg inkább itt, mint ott? (215a20) hiszen az űr, amennyiben üres, nem enged meg különbsk nbségeket (214b30) Úgyhogy egy dolog vagy nyugalomban lesz, vagy a végtelenségiggig mozognia kell az elhajított test továbbmozg bbmozgásának magyarázata a nehezebb testek arányosan gyorsabban esnek le V. a mozgás s fajtái VI. szubsztanciális (keletkezés és s pusztulás) s) minőségi mennyiségi helyváltoztat ltoztató természetes mesterséges élő élettelen égi (Hold feletti) földi (Hold alatti) folytonosság és s oszthatóság Zénón fiztort1 5

6 VII. mozgatás Ha A a mozgató,, B a mozgatott, C az elmozdulási távolság és s D az idő,, akkor ugyanezen idő alatt ugyanaz az A erő (1/2)B-t t C távolst volság g kétszeresk tszeresére fogja mozgatni, és s (1/2)D alatt (1/2)B-t t az egész C távolságra fogja mozgatni; ezért az arányoss nyossági szabályt figyelhetjük k meg. (250a1) kivéve ve amikor nem! Nem a newtoni gondolatkörben mozgunk, nincs pillanatnyi- vagy átlagsebesség, g, newtoni tömeg t vagy erő! VIII. az Első Mozgató mozdulatlan, kiterjedés s (és( s részek) r nélküli, li, egyetlen és örök a körmozgk rmozgás az egyetlen végtelen v (örök), folytonos, egyszerű,, teljes és egyenletes, ennélfogva elsődleges helyváltoztat ltoztató mozgás Az alexandriai iskola Eukleidész (i. e. 300): Elemek Arisztarkhosz (i. e ) Számoszi Arisztarkhosz Περί μεγεθών και αποστημάτων Ηλίου και Σελήνης a Hold és s a Nap távolst volságainak aránya Arkhimédész (i. e ) 212) Eratoszthenész (i. e ) Hérón (i. sz. 62) a Hold és s a Nap átmérőinek aránya Ptolemaiosz (i. sz ): Almagest Περὶ τῶν όχουμένων (Az úszó testekről) a folyadékok a nagyobbról l a kisebb nyomású hely felé áramlanak a folyadékok felszíne a lebegés, az úszás és s az elsüllyed llyedés (korona!) feltétele tele felhajtóerő, Arkhimédész sztörvény (elv) Arkhimédész a felhajtóer erő vonala átmegy a súlyponton s és s merőleges a felszínre az úszó testek stabilitása sa gömbszeletek úszó test súlya s : uo. térfogatt rfogatú folyadék súlya = test elmerült lt része r : egész test parabolaszeletek (hajók?) fiztort1 6

7 az egyensúly feltételei telei emelők k (víz z is) hajítógépek csigasorok Γεωγραφία története a Föld F kerülete az oikumené felosztása sa stb. Eratoszthenész Alexandriai Hérón Metrika geometria (terület, térfogat, t 2, 3 3 stb.) Katoptrika a fény f terjedése, visszaverődése, se, tükrt krök k stb. Műszaki problémák harci gépezetekg földmérés, távolst volságmérés s (pl. odométer ter) fiztort1 7

8 emelőszerkezetek (Mechanika( Mechanika) automaták (Automata) Pneumatika elméleti leti bevezető 4 elem elosztott vákuum v összenyomás, s, ritkítás eszközök szifonok (pl. bor-víz z váltv ltó) sűrített levegős s szökőkutak, kutak, énekesmadarak stb. pénzbedobós s automata, tűzoltófecskendő, Hérón-labda aeolipil (gőzg zgép, gőzforgg zforgó) Klaudiosz Ptolemaiosz: Almagest (Η Μεγάλη Σύνταξις, Μαθηματική Σύνταξις, i. sz. 140) Ptolemaiosz rendszere a probléma: az égitestek mozgása az arisztotelészi szi világk gkép a korábbi modellek szintézise zise a megfigyelések a szüks kséges geometriai alapok (tételek, telek, húrok, szögm gmérték, húrth rtáblázatok) a Nap mozgása excentrikus a Hold mozgása az asztrolábium készítésese a nap- és s holdfogyatkozás s feltételei, telei, időpontjaik csillag- katalógus 1022 csillag 48 csillagkép precesszió fiztort1 8

9 a bolygópály lyák k elméleti leti leírása epiciklusos mozgás excentrikus mozgás excentrikus pályap epiciklusos mozgásb sból epiciklusos mozgás s visszafordulással ssal mozgás s egy ekvánshoz viszonyítva A középkori k fizika Az arab (iszlám) fizika (VI-XII. sz.) az asztrolábium (VI. sz.) görög g művek m fordításai arabra (VIII-IX IX-X. X. sz.) fiztort1 9

10 Abū Alī al-ḥasan asan ibn al-ḥasan asan ibn al-haytham (Alhazen ) tanulmányok nyok Baszra Bagdad Egyiptom A Nílus N szabályoz lyozása 100 körüli k könyvk matematika számelm melméletlet a kör k r négyszn gyszögesítése se stb. orvostudomány csillagászat szat fizika szabadesés s két k t mozgásra bontva optika Kitāb b al-man Manāẓir (1027, De Aspectibus 1270, Opticae thesaurus: Alhazeni Arabis libri septem 1572) I. Bevezetés módszertan az alapelvek kutatása de kritika, óvatosság, ellenáll llás s az előítéletekkel/el letekkel/előfeltevésekkel szemben az igazság g kutatása kísérleti bizonyítékokra nem absztrakt elméletekre letekre alapozva (vagyis elveti Arisztotelész tilalmát) t) II. III. a fényf forrásai szem látás: a tárgyakrt rgyakról l a szembe jutó fény révénr a szemlencse problémája a camera obscura,, mint modell A látvl tvány-érzékelés A jój és s hibás s látás l feltételei telei rzékelés-pszichológiai problémák érz IV. A fény f visszaverődése se síkról görbült felületr letről domború homorú tükrökről a vizsgáló eszköz Az Alhazen-probl probléma V. Az geometriai megoldás VI. A visszaverődés s okozta látáshibl shibák VII. A fénytf nytörés a görögök g és s Descartes közöttk a Nap fényf nyére és s a légkl gkörre: a légkl gkör r 15 km magas Hatása a modern kísérleti k tudományok előfut futára Roger (XIII. század) zad) és s Francis (XVII. század) zad) Bacon megváltoztatta a fény f és s a látás l értelmezését Kepler Leonardo fiztort1 10

11 a mágnes m újrafelfedezése a hajózásban (XI. sz. kínaiak, arabok, európaiak) fizikakönyv (1122) szilárd, folyékony (és( s légneml gnemű) ) anyagokra vonatkozó adatok - pl. fajsúlyok kapillaritás sebességfogalom stb. A középkori k európai fizika (XII. sz.-) görög g művek m fordításai Toledóban Arisztotelész: sz: Az egekről, Meteorológia, Metafizika, Politika, Retorika, Az állatok törtt rténete, Poétika Arkhimédész: A gömbrg mbről és s a hengerről (görögb gből) Willem van Moerbeke ( ) 1286) az első egyetemek létrejl trejöttette Bologna kb Párizs 1200 Oxford 1220 Padova 1222 Petrus Peregrinus (Pierre de Maricourt) Epistola de magnete (1269, 1558) mágnesezés pólusok örökmozgó stb. Erasmus Vitello (Ciolek Witelo,, ) 1275) Perspectiva (1272, 1572): a fényf nyút t megfordíthat thatósága, parabolatükör r fókusza, f szivárv rvány az arisztotelianizmus keresztény propagandája Albertus Magnus ( ) 1280) Aquinói i Szent Tamás s ( ) 1274) Roger Bacon ( ) 1292) a kísérletezk rletezés mint a tudás s alapja propagandistája tükrök k (gömbt mbtükör r fókusza) f lencsék k (tudományos célra) c szférikus aberráci ció,, szivárv rvány a szemüveg tömeges t elterjedése Thomas Bradwardine ( ) 1349) Eukleidész: Elemek (arabról) 1120 Bathi Ad[th]el[h]ard ( ) 1160) Ptolemaiosz: Almagest és s más m s fordítás (arabról) 1175, 1515 Cremonai Ger[h] [h]ard ( ) Arisztotelész: sz: Nikomakhoszi Etika 1240 Robert Grosseteste ( ) 1253) Merton College (Oxfordi Egyetem) logika ( É( Én n most hazudok. ) aritmetika, geometria (csillag alakú sokszögek, poliéderek) fizika (atomizmus ellen, folytonosság g mellett) egyházi pálya p (kanonok, Szt. Pál P l székes kes- egyház, udvari káplk plán, canterbury érsek) fiztort1 11

12 Tractatus de proportionibus velocitatum in motibus (1328) arisztoteliánus de a hangsúly nem a cél-, c, hanem a formai okon formai ok: a megtett út és s az idő aránya = sebesség a mozgás s mennyiségének nek megváltoz ltozása = a sebesség g növekedn vekedése vagy csökken kkenése, illetve ezek arányai dinamika mellett a kinematikát t is vizsgálja dinamikailag: a sebesség g arányos a mozgatóer erővel plusz egy ellenáll llási tényezt nyező (l. Arisztotelész) sz) matematikai formában: a sebesség n-szeres növekedéséhez az erő és s ellenáll llás s arány nyának nak n-edik hatványa tartozik a kollégákkal kkal együtt kinematikai alapfogalmak pillanatnyi- és átlagsebesség gyorsulás képletek hatásuk Buridan,, Szász Albert, Nicole d Oresme francia, itáliai és s ibériai tudósok a XVI. századig zadig az impetus-elm elméletlet Jean Buridan ( ) 1358) Szász Albert ( ) 1390) hely- és s helyzetváltoztat ltoztató egyenletes és s változv ltozó mozgás súlypont szabadesés aerosztatika egyenletesen változv ltozó mozgás, szögsebess gsebesség mechanikus órák k (1335-től) súly, gátlg tlómű,, majd óra- (később negyedóra) ütés Nicole d Oresme d ( ) 1382) Tractatus de configurationibus qualitatum et motum (1350) grafikus függvf ggvény A reneszánsz nsz fizika Bevezetés Ptolemaiosz: Almagest (Epitome)) (görögb gből) 1463, Johann Müller M Regiomontanus ( ) 1476) számos világ mozgó Föld lehetősége fiztort1 12

13 építmények boltív az amiens-i i székesegyh kesegyház z (1264) a pisai ferde torony ( ) 1372) a bathi főapátság g külsk lső támívei (1499) Filippo Brunelleschi ( ): 1446): a firenzei dóm d m kupolája ( ) 1436) az építéshez használt szerkezetek geometriai, matematikai számítások sok A bolygópály lyák k kutatása Nicolaus Cusanus ( ) 1464) a világ g határtalans rtalanságáról a Föld F nem középponti k jellegéről mozgásáról Nikolausz Kopernikusz ( ) 1543) Itáliai egyetemek (kánonjog, csillagászat) szat) kanonok Fromborkban Commentariolus ( ) 1514) heliocentrikus modell G. J. Rhäticus ticus: Narratio Prima (1540) Az égi pályp lyák k körforgk rforgásairól (1543, 1616) motiváci ciói fiztort1 13

14 De Revolutionibus Orbium Coelestium a kopernikuszi rendszer elősz szó (Osiander) Ezeknek a feltevéseknek nem kell igazaknak, vagy akár r valósz színűeknek lenniük; ha a megfigyelésekkel összhangban lévől számítást st biztosítanak, tanak, az önmagában is elegendő nem céljuk c senkit meggyőzni arról, hogy igazak, pusztán n megfelelő alapot biztosítanak tanak a számításhoz shoz. a Nap mozgása precesszió a Hold mozgása fogyatkozások a bolygópály lyák leírása a szüks kséges szférikus csillagászati szati fogalmak csillagkatalógus gus következmények a bolygók k relatív v távolst volsága parallaxis fázisok problémák a Föld F mozgása a rendszer bonyolultsága Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Kopernikusz Mai értékek Giordano Bruno ( ) 1600) dominikánus nus szerzetes vándorló Észak-Itália francia egyetemek Anglia Az okról, az elvről és s az egyről Hamvazószerdai lakoma fiztort1 14

15 szabadgondolkodó kopernikánus nus atomista (mindenütt azonos monádok dok) űr r nélkn lkül, l, helyette súrls rlódásmentes éter panteista A végtelenrv gtelenről, l, a világegyetemr gegyetemről és s a viágokr gokról (1584) De l infinito, universo e mondi Tanítom, hogy van egy végtelen v világegyetem, a végtelen, v isteni mindenhatóság g műve, m mert nem tartom méltónak az isteni jósághoz j és mindenhatósághoz, hogy csak ezt az egy véges világot teremtette légyen, l holott még g számtalan mást m is képes k teremteni; azt mondom tehát, t, hogy számtalan világ van, hasonló e földhf ldhöz, melyet Püthagorasszal oly csillagnak tekintek, amilyen a hold és s a többi t bolygó és s más m csillagok; mindezeket az égi testeket világoknak tartom, számukat határtalannak, s együttv ttvéve ve a végtelen v térben t egy végtelen v egyetemes természetet, a végtelen v világegyetemet alkotják, k, amely kettős értelemben végtelen: v egyrészt a nagyság, g, másrészt szt a világok száma szempontjából s ezzel közvetve k mindenesetre ellentmondtam a vallás s tanításának. nak.... az oszthatatlan nem különbk nbözik az oszthatótól, a legegyszerűbb nem a végtelentől, l, a középpont k nem a kerülett lettől. l. Minthogy tehát t a végtelen v mindaz, ami lehet, azért mozdulatlan; minthogy benne minden megkülönb nbözetlen, azért egy; s minthogy megvan benne mindaz a nagyság és s tökéletesst letesség, ami általában lehetséges, azért a legnagyobb és legjobb mérhetetlensm rhetetlenség. Ha a pont nem különbk nbözik a testtől, a középpont nem a kerülett lettől, l, a véges v nem a végtelentől, l, a legnagyobb nem a legkisebbtől, l, akkor bizonyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetem csupa középpont, vagy hogy a világegyetem középpontja mindenütt van, és hogy a kerület nincs valamelyik részen, amennyiben ez különböző a középponttól; a kerület inkább mindenütt van, de tőle különböző középpont nincs. Így hát nemcsak nem lehetetlen, de szükségképpeni, hogy a legjobb, a legnagyobb, a fölfoghatatlan minden, mindenütt és mindenben van, mert, mint egyszerű és oszthatatlan, minden, mindenütt és mindenben lehet. vissza Velencébe (1591) magántan ntanár r egy nemesnél emlékez kezőművészet varázslat (krisztusi csodák) stb. az eretnekség és s istenkároml romlás s vádjav az inkvizíci ció (1592) máglyahalál l RómábanR hatása a világk gképi váltv ltásban a kozmológi giában a tudomány objektivitásra törekvésében fiztort1 15

16 Galileo Galilei ( ) Pisa művészeti tehetség orvosi tanulmányok, nyok, matematika, Kopernikusz ingamozgás s (1583) Firenze (1585) matematikát, t, fizikát t tanul, tanít Pisa (1589) egyetemi tanár szabadesés s vizsgálatok Arisztotelész Fizikája ellen Padova (1592) termoszkóp,, katonai körzk rző,, irányt nytű, vízemelő (1594), fénysebessf nysebesség, hangfrekvencia Galilei-féle le távcst vcső (1609) Csillaghirnök (Velence, 1610) a kopernikuszi elmélet let bizonyítékai Sidereus Nuncius a Hold felszíne hegyek tengerek a Tejút t csillagokból áll a Jupiter-holdak Firenze (1610) a Vénusz V fázisai f (1611) a Szaturnusz gyűrűje?? a Nap foltjai (1613) Róma (1616) az első per Firenze Il Saggiatore (1623) az üstökösök k problémája A A filozófia fia ebben a nagy könyvben k úgy értem a világegyetemben van megírva, amely szüntelen ntelenül nyitva áll tekintetünk nk előtt, de nem érthetjük k meg, hacsak előbb meg nem tanuljuk a nyelvet és s az írásjeleket, melyen íródott. Ez a matematika nyelve, írásjelei pedig a háromszh romszögek, körök k és s más m geometriai alakzatok, melyek nélkn lkül l emberileg képtelenség g egyetlen szót t is felfognunk belőle; le; ezek nélkül l akár r ha sötét s útvesztőben kóborolnk borolnánk. nk. problémák az észlelés s nehézs zsége a Föld F mozgása fiztort1 16

17 Johannes Kepler ( ) 1630) Weil der Stadt anyja (a boszorkány) üstökös s (1577) holdfogyatkozás s (1580) Tübingeni Egyetem ( ) 1593) protestáns teológi giát t tanul Michael MästlintM stlintől matematikát, t, kopernikánus nus csillagászatot szatot Graz ( ) 1599) matematikát, t, csillagászatot szatot tanít t az egyetemen az égi harmónia Mysterium Cosmographicum (1596) Prága ( ) 1611) Tycho Brahe ( ) 1601) megfigyelései fiztort1 17

18 Kepler: Astronomia Nova, seu Physica Coelestis, tradita commentariis de motibus stella Martis,, ex observationibus G. V. Tichonis Brahe (Heidelberg, 1609) a Mars a Naptól l távolabb t lassabban kering, mint közelebb k II. törvt rvény a bolygók k ellipszispály lyán keringenek a Nap körül, k amely az egyik fókuszban f van I. törvt rvény a távolst volságváltozás s oka a mágneses tért Dioptrice (1611) fénytörés, optikai leképez pezés Kepler-távcs vcső Linz (1612-) A világ g harmóni niája (1619) Tabulæ Rudolphinæ (1627) Harmonices Mundi libri V szabályos sokszögek és s testek lélek lek hangok harmónia számok kongruenciája, a sík s k hézagmentes h lefedése zeneelmélet let skálák, k, hangközök harmonikus arányok fiztort1 18

19 asztrológiai harmóni niák az égi mozgások harmóni niái a bolygók k gyorsulásai sai és s lassulásai sai a Föld F szögsebess gsebessége ge a közelk zel- és s távolpontban t félhangnyit változik v (16:15, mi-ről fá-ra) a különbk nböző bolygók egymáshoz való arányai a fél f l nagytengely köbek és s a keringési idő négyzetének aránya mindig ugyanaz III. törvény Fizika és s vallás a katolicizmus hozzáá áállása Kopernikusz könyvk nyvét t az Index Librorum Prohibitorum-ra ra teszik ( ) 1835) pápaváltás Barberini VIII. Orbán n (1623) Galilei újra dolgozik a Párbeszédek a két k t legnagyobb világrendszerr grendszerről, a ptolemaiosziról és s a kopernikusziról c. könyvk nyvön egyezteti a szöveget a cenzorokkal, pártatlansp rtatlanságát demonstráland landó bevezetőt ír r hozzá Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano (1632) szereplők Salviati Galilei elhunyt barátja és megszemélyes lyesítője Sagredo Galilei elhunyt barátja, rezonőr Simplicio Szimplikiosz (Arisztotelész kommentátor) tor) és s Együgy gyű az égi és s földi f világ g felosztás s hibás a Föld F is égitest Hold megfigyelések a tekintélyelv általános bírálatab a Föld F mozgásának észlelhetetlensége a relatív v mozgás s fogalma szemléletes letes példp ldák köztes érvelés s (Arisztotelész modern) tehetetlenségi törvt rvény szakcsillagászati szati kérdk rdések új j csillagok: Hold alatt v. felett? az égitestek pozíci ciója, mozgása könnyebben k értelmezhető a kopernikuszi rendszerben Gilbert földmf ldmágnesség-elméletelete Galilei árapály-elméletelete az ok: a Föld F mozgása (és( s nem a Hold) Simplicio (és s a pápa): p pa): Isten közvetlen k beavatkozása a pápa p pa betiltja a könyvetk a második m per (1633) a Galilei-perek vitatott jelképp ppé válása Luther Kopernikusz ellen az az ostoba feje tetejére fordította az egész asztronómi miát, JózsuJ zsué a Napnak parancsolta, hogy álljon meg és s nem a FöldnekF ldnek [Józsu zsué 10:12] (Asztali beszélget lgetések, 1539) Kálvin Szil Szilárdan áll a világ, nem inog [Zsoltár r 93:1] Ki venné a bátorsb torságot, hogy Kopernikuszt a Szentlélek lek föléf emelje? fiztort1 19

20 a puritanizmus légkl gköre A puritán n erkölcs Isten dicsőségének hirdetése A közjk zjó szolgálata lata Rendszeres, módszeres, m szorgalmas munka A tétlenst tlenség g kerülése (bűnös s gondolatok stb. ellen) a XVII. sz-i angol tudósok F. Bacon: a tudományos tevékenys kenység g célja c a Teremtő dicsősége és s az emberi sors könnyk nnyítése. Boyle: a tudomány a a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és s az Emberiség g Javára tanulmányozza nyozza. Ray: ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl t l alantas a tanulmányoz nyozáshoz. Mechanika az emberi környezet k megváltoz ltozása a tárgyi t világ g kibővülése közlekedési-,, hadieszközök használati tárgyakt gépek munkamegosztás rendszeresség, gondosság, g, pontosság a tudás s igénye (mérő)eszk )eszközök, k, (mérési) módszerekm a tudós és s iparos együttm ttműködése Leonardo da Vinci ( ) 1519) Verrocchio műhelye m Firenzében matematika és s természettudom szettudomány művész tudós mérnök festő szobrász építész anatómia geometria fizika mechanikai szerkezetek a Bolygók k meséje (1490) Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei zetei oldal Gépszerkesztés erőátvitel kardántengely lánc fogaskerék k stb. fiztort1 20

21 repülő szerkezetek szárny helikopter ejtőerny ernyő sikló munkaeszközök fegyverek fiztort1 21

22 számol mológép fénytan Alhazen nyomán a prizma színes fényt f ad a fényerf nyerősség g mérésem fénytörési kísérletekk az atmoszférában az ég g kék k k színe a látás l s vizsgálata az egész pupilla felület letén át a tárgy t határai elmosódottak camera obscura az árnyékok vizsgálata hidrodinamika mechanika tömegközéppont-számításoksok A mechanika törvt rvényei tehetetlenség hatás-ellenhat ellenhatás szabadesés vízszintes hajítás Niccolò Fontana Tartaglia ( ) 1557) a ballisztika megalapítója (1537) fiztort1 22

23 Giovanni Battista Benedetti ( ) 1590) mechanika a testek azonos sebességgel esnek centrális erő tehetetlenségi elv hidrosztatika közlekedőedények hidrosztatikai paradoxon Simon Stevin ( ) 1620) könyvelő,, adóhivatalnok Tafelen van Interest (Kamattáblázatok,, 1582) (1+r) n értékei kis r-ekre Problemata Geometrica (1583) sokszögek, hasonlóság, (szabályos) poliéderek stb. beiratkozik a Leideni Egyetemre baráts tságot köt k t Nassaui Móriccal M (Orániai Vilmos fiával), a németalfn metalföldi ldi szabadságharc későbbi győztes vezetőjével vel hadmérn rnök k tanácsad csadó katonai technikák szélmalmok tökéletest letesítése se (pl. vízszivattyv zszivattyúzásra) sra) csatornázás De Thiende (A A tizedrészek szek,, 1585) a tizedes törtek t és s alkalmazásuk a műm hatása Aritmetika (1585) a másodfokm sodfokú egyenletek megoldása magasabb fokú egyenletek közelk zelítő megoldása a valós s szám m fogalmának bevezetése A mérés m s művészetm szetének elemei és Beghinselen des Waterwichts (A hidrosztatika elemei,, 1586) Delft jelentősen különbk nböző súlyú ólomgolyókat ejteget 10 m magasból De Beghinselen der Weeghconst a szabályos zárt z gyöngysor esete erőháromsz romszög és s erőparalelogramma a holland nyelv jelentősége a sztatika korszerűbb axiómarendszere a mérleg m egyensúlya a lejtőre helyezett testek egyensúlya az örökmozgó nem létezhetl tömegközéppont számítások sok síkidomok, testek fiztort1 23

24 Galileo Galilei: Discorsi e dimonstrazioni matematiche, intorno à due nuove scienze Attenenti alla Mecanica & i Movimenti Locali (1638) szilárds rdságtan miért törnek t el a testek és s mi tartja össze őket az űrtől l való irtózás és s egy a részecskr szecskék között ható kohézi zió piciny vákuumokv a szívópumpa csak 10 m-en m hatékony a szabadon eső testek sebességei azonosak zeneelmélet let stb. 4 nap ua. 3 szereplő (csak Simplicio okosabb lett) szilárds rdságtan folytatása a mérlegek m egyensúlya a mozgások tankönyvszer nyvszerű kifejtés s (definíci ciók k stb.) egyenletes mozgások út t = sebesség g x idő azonos mennyiségek arányaival megfogalmazva gyorsuló mozgások kinematika, mert a miért helyett a hogyan kérdés s a fontos: Azt hiszem, nem ez a megfelelő időpont, hogy belebonyolódjunk annak vizsgálatába, mi okozza a természetes mozgások gyorsulását; egyébként az egyes filozófusok véleménye eltérő: vannak, akik arra vezetik vissza, hogy egyre közeledik a test a középponthoz, mások arra, hogy a közegnek egyre kevesebb része marad, amit szét kell választani; ismét mások a közeg bizonyos feszültségének tulajdonítják, szerintük ugyanis amikor a közeg a mozgó tárgy hátsó része mögött újra egyesül, állandóan nyomást gyakorol rá; ezeket a fantazmagóriákat meg a többit megvizsgálhatnánk ugyan, de semmi különösebb hasznot nem remélhetünk tőlük. Szerzőnk egyelőre megelégszik annyival, hogy nyomon kövesse és kiderítse az olyan gyorsuló mozgás néhány tulajdonságát függetlenül attól, mi a gyorsulás közvetlen oka, amelynél a nyugalomból induló test sebessége egyre nő, éspedig egyszerűen az idővel arányosan, ami annyit jelent, hogy egyenlő időintervallumok alatt egyenlő sebességnövekmények képződnek; és ha végül kiderül, hogy a bebizonyított állítások érvényesek a szabadon eső, gyorsuló súlyos testek mozgására, akkor elmondhatjuk majd, hogy önkényes definíciónk érvényes a súlyos testek mozgására, és igaz, hogy sebességük az idő múlásával, illetve a mozgás időtartamával arányosan nő. közbevetett példa: p ingamozgás Arisztotelészn sznél és s Galileinél fiztort1 24

25 szabadesés I. tétel, I. propozíció A nyugalomból l induló,, egyenletesen gyorsuló test tetszőleges utat ugyanannyi idő alatt tesz meg, mintha olyan egyenletes sebességgel mozogna ugyanezen úton, melynek értéke fele az említett egyenletesen gyorsuló mozgásban szerzett végsv gső és s legnagyobb sebességért rtéknek. Jelölje az AB szakasz azt az időt, amely alatt egy test CD utat tesz meg úgy, hogy C-ből, nyugalmi helyzetből indult és egyenletesen gyorsul; jelölje az AB-re merőleges EB szakasz az AB időintervallum során szerzett végső, legnagyobb sebességet; kössük össze az A és E pontokat; osszuk fel AB-t ekvidisztáns pontokkal, amelyeken keresztül párhuzamosokat húzunk a BE szakasszal; az így kapott szakaszok a sebesség növekvő értékeit jelképezik, az A pillanattól kezdve.... II. tétel, II. propozíció Nyugalomból l induló,, egyenletesen gyorsuló eső test által tetszőleges idők alatt befutott utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az időtartamok arány nyának nak négyzete, n azaz mint az időintervallumok intervallumok négyzeteinek n hányadosa. Jelölje lje az idő múlását t az A pillanattól kezdve az AB félegyenes, amelyen jelölj ljünk ki két k t időintervallumot, intervallumot, AD-t és AE-t. jelölje lje HI azt az egyenest, amely mentén n a H-ból, nyugalmi állapotból indulva egyenletes I. korollárium Jelölj ljön AD, DE, EF, FG a mozgás s kezdetétől l számított, csatlakozó,, egymással egyenlő időintervallumokat, intervallumokat, amelyek alatt a test rendre a HL, LM, MN, NI utakat futja be; az előző tétel tel miatt nyilvánval nvaló,, hogy ezek az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok, azaz egy, három, h öt, hét; h ez felel meg ugyanis az olyan szakaszsorozat négyzetei n különbsk nbségének, nek, ahol a sorozat növekvő, és s bármely b két k t szomszédos szakasz különbsk nbsége egyenlő a legrövidebbel, a sorozat első tagjával; más m s szóval az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő természetes számok négyzeteinek n különbsk nbségei. Amikor tehát a sebességfokok a természetes számok szerint növekednek n egyenlő idők k alatt, az ugyanezen idők k alatt megtett utak növekedései úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok mok. közbevetés: a kísérlet k szerepe a fizikában a technológia hatása a tudományra Francis Bacon ( ) 1626) empirikus, induktív módszere a lejtő fiztort1 25

26 mozgás s függf ggőleges, ferde és s kombinált síkokons a legrövidebb idő pályája stb. hajítások a matematika felhasználása sa a parabola-pálya lya súlypontszámításoksok René Descartes ( ) 1650) jezsuita iskola katonaként nt beutazza Európát világn gnézeti váltv ltása (1619) Hollandia (1629) Értekezés s a módszerrm dszerről + Optika, Meteorológia gia, Geometria (1637) A filozófia fia alapelvei (1644) Svédorsz dország g (1649) Discours de la méthode a biztos és s rendszeres tudáshoz vezető módszer kutatása szabályok: Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon m nem ismertem meg annak: azaz, hogy... semmivel többet t ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami oly világosan és s határozottan áll elmém m előtt, hogy nincs okom kétségbe vonni. A A másik m az volt, hogy a vizsgálódásaimban saimban előfordul forduló problémát t annyi részre r osszam, ahányra csak lehet és s a legjobb megoldás szempontjából l szüks kség g van. A A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek k gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és s a legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdem, s csak lassan, fokozatosan emelkedem fel az összetettebbek ismeretéhez... Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra sokra és általános áttekintésre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam. módszeres kételyk Cogito ergo sum evidens (világos és s elkülönített) ítéletek igazsága a lélek: l lek: gondolkodó szubsztancia kozmogónia vérkeringés a három h műm tényleges bevezetése fiztort1 26

27 Principia Philosophiae Arisztotelész ellen az emberi megismerés s alapelvei Értekezés stb. dualizmusa: gondolkodás és s kiterjedés anyag és s mozgás alak, forma az atom és s a vákuum v problémája távolhatás s vagy közelhatk zelhatás s (ütk( tközés) a mozgás s megmaradása determinizmus: mozgást störvények tehetetlenség ütközési törvt rvények matematikai leírás a világ g rendszere örvényelméletlet középpontban a Nap örvényében a bolygók ezek másodlagos m örvényeiben a holdak kitölt ltöttség, közelhatk zelhatás, a mozgás megmaradása a FöldF tulajdonságai, nehézs zségi erő, árapály hatása a karteziánus fizika elterjedése helyváltoztat ltoztató mozgás mechanikai magyarázatok (az ókortól l a XVII. sz-i óramű világig) a tudomány célja: c a testek helyváltoztat ltoztató mozgásainak törvt rvényszerűségek általi leírása Marin Mersenne ( ) 1648) mint folyóirat (Descartes, Fermat, Galilei, Huygens, Pascal, Torricelli) mint a Francia Tudományos Akadémia elődje Christiaan Huygens ( ) 1695) jogi tanulmányok, nyok, majd matematika kvadratúrák, k, a π értékének közelk zelítése saját t távcst vcsöve ve színhib nhibáinak inak javítása ( ) 1659) a Szaturnusz holdja (Titán) gyűrűje az ingaóra Horologium (1658) Párizs (1665) fiztort1 27

28 rugalmas ütközés s (Royal Society, 1669) I. Feltevés: : A mozgásban lévől test akadály hiány nyában változatlanul v ugyanazzal a sebességgel és s egyenes vonalban folytatja mozgását. II. Feltevés: : A szilárd test ütközésének okától függetlenül l az ütközés s után n a következk vetkező helyzetet kapjuk: Ha két k t egyforma sebességgel egymás s felé mozgó egyforma test egyene nesen ütközik, akkor mindegyikük k ugyanazzal a sebességgel pattan vissza, mint amekkorával ütközött. tt. Az ütközést akkor nevezzük k egyenesnek, ha maga a mozgás és s az ütközés s a testek súlypontjs lypontját magában foglaló egyenes mentén n törtt rténik. III. Feltevés: : A testek mozgását, valamint egyforma vagy különbk nböző sebességüket más m testekhez kell viszonyítani, amelyeket nyugvónak nak tekintünk, nk, és s nem vesszük k figyelembe, hogy akárcsak azok, ezek a testek is részt r vehetnek valamilyen más, m közös k s mozgásban. Ezért két k ütköző test, még m g abban az esetben is, ha mindketten együtt részt vesznek egy más m s egyenletes mozgásban is, annak a személynek számára, aki szintén n részt r vesz a közös k s mozgásban, úgy hat egymásra, mintha ez a közös s mozgás s nem létezne. l Ha például egy egyenletesen mozgó hajó utasa ütköztet két megintcsak az utashoz képest egyenlő sebességű egyforma golyót, akkor ezek a golyók az utashoz és a hajóhoz képest egyenlő sebességgel pattannak vissza, teljesen úgy, mintha az utas ezeket a golyókat egy álló hajón vagy a parton ütköztette volna. inga középponti erő eleven erő (mozgásmennyis smennyiség g megmaradása) az inga hossza és s lengésideje közötti k összefüggés Az ingaóra (1673) Hollandia (1681) távcsőkészítés Értekezés s a fényrf nyről (1690) Horologium Oscillatorum a cikloidális lis ingaóra a földrajzi f hosszúság g mérésem elmélet let a szabadesés s tételei t telei és s bizonyításai alkalmazása a ciklois menti mozgásra a mechanikai energia megmaradása a görbg rbék k tulajdonságai fonal letekerése súlypont kiszámítása sa valóságos testekre tehetetlenségi tengelyek fiztort1 28

29 vízszintes síkban s körmozgk rmozgást végzv gző óra parabolára simuló fonal nincs tik-tak tak (csendes) a körmozgk rmozgás s vizsgálat latára? centrifugális erő 13 tétel t tel részletek r nélkn lkül feltárta a körmozgk rmozgás s dinamikáját a sebességv gváltozás s iránya a kör k r közepe k felé mutat fenntartásához a középpont k felé mutató erőre re van szüks kség Tételek a centrifugális erőről I. Ha két k t egyformán n mozgó test nem egyforma köröket k ket tesz meg azonos idő alatt, akkor a centrifugális erő a nagyobb körön úgy aránylik a kisebbhez, mint a körök k k vagy az átmérőik. II. Ha két k t egyformán n mozgó test egyforma sebességgel mozog nem egyforma körökön, k akkor centrifugális erőik fordítottan arányosak az átmérőkkel. hatása megnyitja az utat a gravitáci ciós s törvt rvény és s a newtoni dinamika felé a téma t teljes vertikuma: kísérletek, k törvt rvények, matematika, gyakorlati eredmények Robert Hooke ( ) 1703) rugalmas erők Galileo Galilei ( ) 1642) léghőmérő szivattyú Hőtan Evangelista Torricelli ( ) 1647) légköri nyomás Az elemi levegő óceánjának nak fenekén, n, a levegőbe merítve élünk, amelynek kísérletileg k kétsk tségkívül súlya van, mégpedig m olyan nagy súlya, s hogy a legsűrűbb levegő a föld f felszínénél l körülbelk lbelül l a víz z súlys lyának egy négyszn gyszázad zad részr szét t nyomja. Egyes szerzők k megfigyelték k szürk rkület után, hogy a páratelt p és s láthatl tható levegő egészen ötven vagy ötvennégy mérfm rföld magasra emelkedik fölöttf ttünk, de én n nem hiszem, hogy ilyen sok lenne, mert be tudom bizonyítani, hogy a vákuumnak v sokkal nagyobb ellenáll llást kellene tanúsítania, tania, mint amennyit valójában mutat, hacsak nem azzal érvelünk, hogy a súly, s amelyet fiztort1 29

30 Galilei a levegőre vonatkozóan an meghatározott, csak a légkl gkör r legalacsonyabb részére vonatkozik, ahol az emberek és állatok élnek, de a magas hegyek csúcsain csain a levegő tisztább kezd lenni és s sokkal kevesebbet nyom, mint a víz v z súlys lyának négyszázad zad része. r Sok olyan üvegedényt készítettünk, mint az ábrán n láthatl tható két könyök k hosszú A és B csövek. Ezeket megtölt ltöttük k higanynyal, nyal, a nyitott végüket v lezártuk az ujjunkkal, és s belefordítottuk őket egy edénybe, amelyben C higany volt; ekkor láttuk, hogy üres tér t r keletkezik, és s semmi sem törtt rténik az edényben, ahol ez a tér t létrejött; tt; A és D között a cső mindig telítve tve maradt egy egész egynegyed könyk nyök k meg egy hüvelyk h magasságig. gig. Blaise Pascal ( ) 1662) a légnyoml gnyomás s magasságf gfüggése És s a másik m csővel és s ugyanannak a higanynak egy részr szével mindezekkel az urakkal megmásztam a Puy-de de-dôme-ot,, amely körülbelk lbelül ötszáz öllel magasabb, mint a Minimes,, ahol is ugyanúgy, gy, ahogy Minimes-nél megcsináltuk ugyanazt a kísérletet, és s azt találtuk, ltuk, hogy a csőben csak huszonhárom hüvelyk h és s két k t vonal higany maradt, míg Minimes-nél ugyanabban a csőben huszonhat hüvelyk három h és s fél f l vonal magas volt; és így ezekben a kísérletekben k a higanymagasságok gok közti különbsk nbség g három h hüvelyk h másfm sfél l vonal volt: ez az eredmény olyan csodálattal töltt ltött tt el bennünket, nket, és s annyira meglepődt dtünk, hogy saját megnyugtatásunkra meg akartuk ismételni. Ezért kipróbáltam ugyanazt a dolgot még m ötször, nagy pontossággal, a hegytető különböző pontjain Otto von Guericke ( ) 1681) légszivattyús s kísérletekk Robert Boyle ( ) 1691) nyomás-térfogat Fénytan a látás l s elmélete lete (1604) Johannes Kepler a távcst vcső (1608) Hans Lippershey ( ) Galilei (1609) gyűjt jtő obj., szóró ok. kis objektumokra (1610) Kepler (1611) gyűjt jtő obj., gyűjt jtő ok. fiztort1 30

31 törési törvt rvény (1621) mérése: Willebrord Snel van Royen (Snellius, ) 1626) Galilei (1624) az összetett mikroszkóp p tökéletest letesítésese René Descartes (1637) La Dioptrique szem törési törvt rvény Les Météores (1637) szivárv rvány a legrövidebb idő elve (1660) Pierre de Fermat ( ) 1665) a fényelhajlf nyelhajlás (1663) Francesco Maria Grimaldi ( ) I. tétel. t tel. A fény f nem csak egyenesen, töréssel t és visszaverődéssel ssel terjed, hanem még m g egy negyedik módon m is - elhajlással. Első kísérlet Egy ablak zsaluján n egy nagyon kis AB lyukat csinálunk, és s rajta keresztül l a nagyon tiszta égboltról l beengedjük k a napsugarat a szobába, ba, amely egyébk bként zárva z van, úgyhogy sötét. s t. Ez a fény f egy ACDB kúpban k fog szóródni, és s akkor válik v láthatl thatóvá,, ha a levegő tele van porral, vagy valamennyi füstöt t engedünk nk bele. fiztort1 31

32 Robert Hooke ( ) 1703) Gregory-távcs vcső (1664) tükrös Micrographia (1665) diffrakció (1672) - hullámelm melméletlet egylencsés, s, rövid fókuszf kuszú mikroszkóp (1674) Antonie van Leeuwenhoek ( ) 1723) a fény f sebességének becslése se (1676) Ole Christensen Rømer ( ) 1710) km/s Huygens: Traité de la Lumière ( ) 1690) fény egyenes vonalban (gömbszer mbszerűen), en), véges sebességgel terjed közelhatás: az éter részecskr szecskéi i egymásnak adják át t a rezgést (mint a hangnál) Huygens-elv: elv: elemi hullámok burkolója a fény f visszaverődése se a fénytf nytörés fénytörés s a légkl gkörben az izlandi pát p t kettős s törése t és s a fénypolarizáció alkalmazás átlátszó testekre (pl. lencsék) fiztort1 32

33 Isaac Newton ( ) 1727) Philosophiae Naturalis Principia Mathematica Newton természetfiloz szetfilozófiai fiai módszere a matematika igénye az indukció az erő az alkalmazás az axiomatikus felépítés a klasszikus mechanika alapfogalmainak (tömeg, mozgásmennyis smennyiség, erő,, gyorsulás, s, középponti erő) ) definíci ciói magyarázó jegyzetek (relatív és s abszolút mozgás, tér t és s idő) axiómák: a Newton-törv rvények (tehetetlenségi, erő ~ gyorsulás, s, hatás- ellenhatás) származ rmazékos tételekt telek magyarázó jegyzetek a testek mozgása tételektelek geometriai (!) segédt dtételektelek magyarázatok a testek anyagi közegben k való (közegellen zegellenállásos) mozgása a világ g rendszere általános tömegvonzt megvonzás az égitestek (bolygók, holdak, üstökösök) k) mozgása a földi f nehézked zkedés dinamikai magyarázatok (Kepler-törv rvények, a Hold mozgásai, precesszió,, a Föld F lapultsága, árapály) általános megjegyzések természetfiloz szetfilozófiafia teológia Isten és s szerepe a műm hatása a szintézis zis ereje a mechanikai részeredmr szeredmények az égi és s földi f fizika a módszer m példp ldája modellalkotás matematika axiomatizmus a műm és s a társadalomt a természetfiloz szetfilozófiai fiai forradalom végső szakítás s Arisztotelésszel sszel a mechanikus világk gkép p (az óramű metafora) eltávolod volodás s az okkult minőségekt gektől filozófiai fiai következmk vetkezmények az angol empirizmus (Locke) a francia felvilágosod gosodás s (Voltaire és s az enciklopédist disták) Kant teológiai következmk vetkezmények Newton teológiai nézetein a deizmus, ateizmus elterjedése az ellenzék: Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) fiztort1 33