hullámverése Hunyady Gyö rgy 20 év kö zérzet Napvilág Kiadó után

Átírás

1 20 Hunyady Gyö rgy 2A társadalmi kö zérzet hullámverése Napvilág Kiadó 20 év után

2 Hunyady György A társadalmi közérzet hullámverése

3 Tartalom Bevezető 9 I. A társadalom érzelmi atmoszférája és annak változásai 15 A társadalom érzelmi atmoszférája és a társadalmi közérzet 17 A társadalmi közérzet hazai vizsgálata 38 II. A kontraszelekció élményvilága 45 A kontraszelekció pszichológiája 49 A kontraszelekciót érintő szociálpszichológiai szakirodalom 54 A kontraszelekció történeti változásai a XX. században 59 A tehetség kibontásának és lefojtásának történeti változatai 67 A kontraszelekció mérési eszköze és eredményei 80 III. Karakteres érzelmek és a nemzeti karakter 91 A nemzetek jelleme és sztereotip jellemzése 93 A nemzeti jellem megragadása: a nemzetkarakterológia 95 A nemzetjellemzés és a kijegecesedő sztereotípiák 100 Nemzettagadás és a tagadás tagadása 102 Kulturális összehasonlítás 107

4 A nemzetjellemzés mint ideologikus társadalomkép: a magyar eszmetörténet polémiái 109 A nemzeti sztereotípiák empirikus vizsgálatának eredményei 122 Magyar nemzeti kritériumok és karakterisztikumok 122 A nemzetjellemzések tartalma és felépítése, értékelési hierarchiája és mentális térképe, 1981 és A régió nemzeteinek mentális térképe 131 A románkép és a román tükör 131 A kontinensek mentális világtérképe 133 Az égtájak emberi és társadalmi arculata 135 Társadalmi modellek a nemzetképekben 138 IV. Rendszerváltás az érzelmi színezetű társadalomképben 141 A társadalom- és nemzetkép változási iránya 144 Két idői metszet: a társadalmi hierarchia leképezése értékelő ítéletekben, 1981 és A hagyományos és modern foglalkozási kategóriák értékelő jellemzése, V. A történeti összehasonlítások érzelmi dinamikája 161 Két idői metszet: történeti periódusok jellemzése és az implikált fejlődésvonalak, 1981 és A Kádár-korszak 167 A jövő kilátásai 169 A rendszerváltás folyamatának hatása a történeti értékelésekre, 1994 és A társadalomtörténeti kategóriák értéktörekvéseinek percepciója, VI. Értékvesztés a politikában 191 Pártsztereotípiák vizsgálatának egy változata 193 Két idői metszet: 1998 és Az értékek panorámája 208 Politikatörténeti fordulópont: A Fideszről születő jellemzés 219 Az MSZP-ről születő jellemzés 222 A pártok viszonyai az értékekkel közös mentális térben, október 223 Egy különösen fontos újabb metszet: A 2010-hez vezető úton 228 VII. Az elégedetlenség spirálja 232 A leromlott társadalmi atmoszféra empirikus mutatói 236 A szubjektív jól-lét és változásai 238 Az észlelt társadalmi közérzet és változásai 239 Bizalom és elégedettség 241 A társadalom és közintézményei észlelt állapota és kilátásai 243 A kontraszelekció-élmény 245 Történeti és normatív viszonyítási támpontok: a Kádár-kor és az értékek 247 Jellegzetes nézettípusok és a politikai pártállás 249 A társadalmi megkülönböztetés felfogása és elfogadása 257 Földindulás és gátszakadás

5 Záró gondolatok 262 A vizsgálatok áttekintése 267 Bevezető Táblázatok és ábrák jegyzéke 268 Irodalom őszére, mikor ez a kötet nyomdába kerül, valóban korszak zárul és korszak nyílik Magyarországon. A 80-as évek végén szédítő sebességet vett a szocialista blokkba illeszkedő pártállami rendszer felbomlása ebben az ország vitathatatlanul élen járt a régióban, és lendületet vett a mélyenszántó politikai, gazdasági, társadalmi átalakulások sora. Ez kecsegtetőnek indult, sok vonatkozásban gyötrelmesnek bizonyult, és alig vannak, akiknek ne okozott volna csalódást hogy pszichológiai terminusokban írjuk le az idők változását. E két évtized eseményei, a változások cikcakkjai, az eredmények és bukások, a kibontakozás iránya megítélésem szerint különösen éles fényben mutatják meg a társadalmi közérzet történelemformáló szerepét és erejét. Talán nem elhamarkodott, ha itt elöljáróban azt állítom, hogy a történeti léptékű átalakulás alaptónusa, a lelkesült fellobbanások és a józan, elszánt erőfeszítések mellett és ellenére az illúzióvesztés (rosszabb esetben a reménytelenség), az elbizonytalanodás (rosszabb esetben a kétségbeesés) és elégedetlenség (rosszabb esetben a kitörést kereső düh) negatív érzelemvilága lett. Ez az írás nagy könnyebbség, hogy a sorozat más kötetei mellett, azok kiegészítőjeként az elmúlt húsz év hangulati jellemzőit, jellegzetes viszonyulásait, ezek tömeges hullámverését próbálja felvázolni. A tárgykör szinte felkínálja magát, hogy esszét írjanak róla, széles íveket töretlenül 8 9

6 befutó gondolatmenetet, amely igyekszik a társadalmi közszellem lényegét személyes meggyőződéssel és meggyőző erővel megragadni. Erre a műfajra egyébként kiváló politológiai és irodalmi és vegyes, politológiai-irodalmi példák találhatók az elmúlt évek intellektuális termésében. Ez a kötet azonban más ambíció jegyében készült. A megfoghatatlanul változatos és lebbenékenyen mozgalmas élményvilágot a szociálpszichológia elvont fogalmaival és durva eszközeivel közelíti meg, abban a reményben, hogy legalább egy-két vetületben tényszerű-tárgyszerű leírást ad róla. Itt a tény, mint a pszichológiában és a köztudat szociológiájában oly gyakran, nem a társadalom eleven tevékenységében születő adat, mint a kiáramló bankátutalások volumene, a kormánytagok egykori MSZMP-tagsága vagy a taxisblokád kezdetének időpontja. Itt zömmel interjúkban kiprovokált, szakszerűen gyűjtött véleménynyilvánításokról és ezek módszeres-statisztikai elemzéséről van szó, vagy legalábbis ezek alkotják mondanivalónk empirikus alapját. A sorozat szerkesztőinek és természetesen olvasóinak igényeire tekintettel az adatokat itt most nem a pszichológiai publikációktól többnyire elvárt matematikai-statisztikai formátumban és indexekkel mutatjuk be, hanem a közérthetőség érdekében nagyátlagokkal, jelzésszerű utalásokkal, lehetőleg grafikus ábrázolás támogatásával. Megkerülhetetlen, hogy egy-egy kulcsfontosságú helyen szóba hozzunk többváltozós elemzéseket (faktor- és klaszteranalízist, multidimenzionális skálázást), itt azonban csak a végeredmény főbb pontjait érintjük, hivatkozva a részletesebb közlés elérhető helyére. Mindezzel együtt a kötet számos fejezete távol esik az esszé műfaj könynyed olvasmányosságától, ezt az árat fizetve azért, hogy 14 kiterjedt empirikus kutatás eredményei sűrűsödnek benne. Az elmúlt két évtizedben empirikus tudatvizsgálatok tömege foglalkozott a közvélemény, a köztudatban élő nézetrendszerek és értékek alakulásával, a szociális reprezentációkkal, amelyekben az emberek osztoznak, és attitűdökkel, amelyek megosztják a társadalom tagjait. Ez a kötet annyiban belterjes, hogy egy-egy alkalmi utalás kivételével nem kíván mindezekből körképet rajzolni, hanem gyakorlatilag teljes egészében a szerző saját tanulmányaira és vizsgálataira épít. 1 Itt jórészt már különböző helyeken közölt eredmények összegzésére kerül sor, amelyek együttesen terjednek ki az elgondolt és vállalt teljes tematikára. Az első három fejezet nyújtja az elméleti-szemléleti kereteket: elvezeti az olvasót a társadalmi közérzet és atmoszféra (érdekes módon a szakirodalomban alig-alig tárgyalt) fogalmához, a kontraszelekció élményének (úttörő) szociálpszichológiáját boncolgatja fogalmi és módszertani vonatkozásban, és a nemzetkarakterológia szakmai őstörténetéből kiindulva eljut a nemzetjellemzések tanulmányozásáig. Ez utóbbi empirikus anyagával közvetlenül kötődik a kötet következő három fejezetéhez, amelyek a nemzet után a társadalmi csoportok, a történelem és a politikai pártok érzelmekkel átitatott felfogásával foglalkoznak. Mindezek együtt mozaik jelleggel a közkeletű társadalomfelfogásról adnak képet, amelynek vetületében a nemzet stabil és a pártok turbulens eleméhez köthetően, a társadalmi tagolódás térképében és a változások történeti reflexiójában meg-megmutatkozik a társadalom közérzete. A kötet hetedik fejezete összecsomózza az itt említett gondolati szálakat: egy évi kutatás alapján bemu- 1 A 2002 és 2005 között végzett kutatások az OTKA T37740 sz., Életérzés és társadalomkép című témájához kapcsolódtak

7 tatja, hogy milyen árnyalatokra bomlott a záruló korszak végére érzelmi-értékelő tartalmát tekintve, és mennyiben lett homogén a társadalom önreflexív nézeteinek rendszere, illetve milyen messzire jutott el a társadalmi megkülönböztetés önromboló tendenciája. Mostani beszámolónk kifejezetten az érzelmi-értékelő tartalomra összpontosít, eltérően azon kutatási előzményektől, amelyek korábban a nézetrendszerek szerveződését és az egyén jellegzetes gondolkodásmódját vették célba. 2 Jelen munkánk mondanivalóját két itt szöveg szerint reprodukált előadás foglalta keretbe, az MTA levelező tagi székfoglalóm 2001-ben a kontraszelekcióról és rendes tagi székfoglalóm 2008-ban a társadalmi közérzet alakulásáról. A kötet soha nem született volna meg kitűnő kiadói szerkesztőjének, Gellériné Lázár Mártának személyes inspirációja és energikus ösztönzése nélkül, aki évtizedek során kitüntető figyelemmel nyomon követte a közgondolkodás és közérzet dinamikáját letapogató kutatómunkámat, és sajnálta volna, ha ezek szociálpszichológiai szemlélete és anyaga megmarad szaktudományos körben, és nem jut el a tudományközi diskurzus tágasabb színterére, amire a húsz év sok szempontú megtárgyalása kétségtelenül alkalmat ad. Köszönöm biztatását, és közvetlen munkatársaim, Szigl Any és Scheide Márta most is nélkülözhetetlen technikai közreműködését. A szerző 2 Ezek a következők: Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Budapest, Akadémiai Kiadó, A nemzeti karakter talányos pszichológiája. In: Hunyady Gy. (szerk. és bev.), Nemzetkarakterológiák. Budapest, Osiris Kiadó Politikai sztereotípiák: pártok jellegzetességei a közgondolkodás tükrében. Budapest, Alkalmazott Pszichológia, II. évf. No. 1, Pártsztereotípiák változásai. Alkalmazott Pszichológia IV. évf. 4. szám, Társadalomkép és értékvilág: Iskolai tanulók tájékozódása és irányvétele. In: Mészáros Aranka (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, A kontraszelekció pszichológiája. Budapest, Magyar Pszichológiai Szemle, A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák. Mindentudás Egyeteme. 4. kötet. Budapest, Kossuth Kiadó A társadalmi közérzet pszichológiája: problématörténet és aktualitás. Magyar Pszichológiai Szemle, , Az érzelmek szociálpszichológiája és a nevelés. In: Kozma T. és Perjés I. (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. Budapest, MTA Pedagógiai Bizottsága, A közgondolkodás és a közérzet társadalomlélektana. Magyar Pszichológiai Szemle, ,