LÁSZLÓ PÉTER. adjunktus. egyetemi .1O*3. színképelemzés, mert gyakorlatilag roncsolásmentesen dolgozik, tehát a leletek a

Átírás

1 1O*3 SZERVETLEN NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM Es ELEMZŐ KÉMIAI TANSZÉK KÜLÖNLEGES ELEMZÉSI FELADATOK MEGOLDÁSA SZÍNKÉP- ELEMZÉSSEL PÉTER egyetemi LÁSZLÓ djunktus Kézirt beérkezett 1962 október 4-én A színképelemzés áltlábn mint gyors, olcsó és Viszonylg pontos elemzési módszer ismeretes Legelterjedtebb lklmzási területei vs és fémkohászti üzemek, hol ngyszámú elemzések kielégítő pontossággl vló gyors és olcsó elvégzése színképelemzés nélkül m már elképzelhetetlen A z színképelemzés említett iprágk elemzési feldtin túlmenően ngy segítséget nyújt egyéb, különleges elemzési feldtok megoldásábn is Ngy érzékenységű eljárás lévén, vlmely dúsítási módszer közbeikttásávl mikromennyiségű próbákbn 10'?,ug nyg kimuttásár is lklms A nyomelemzésen kívül lokális vizsgáltok elvégzését is lehetővé teszi, így fémekben z ötvöző vgy szennyező elemek helyi dúsulásánk, zárványok összetételének vizsgáltár is hsználhtó Segítséget nyújtht z orvostudománynk fogllkozási betegségek okánk felkuttásábn, vér, bktérium-táptljok, stb fémtrtlmánk meghtározásábn Kultúrtörténeti kérdések eldöntésénél is fontos szerepet kpht színképelemzés, mert gykorltilg roncsolásmentesen dolgozik, tehát leletek vizsgált folymán nem szenvednek számottevő károsodást Ezek különleges vizsgáltok természetesen csk spektrográfokkl végezhető el, mertszpektrométerek meghtározott feldtok, pl cél elemzésére készülnek A spektroszkópos vizsgált érzékenysége pedig ltt mrd e vizsgáltoknál megkövetelt értékeknek A következőkben z irodlombn ngyszámml tlálhtó különleges elemzési eljárások közül néhányt szeretnék ismertetni z említett feldtcsoportok szerint N yomelemek meghtározás A színképelemzés zon lpszik, hogy vizsgálndó prób felületéről elpárologttott nyg z ívközben energiközlés segítségével gerjesztett állpotb hozhtó A gerjesztett tomok felvett energiát rájuk jellemző hullámhosszúságú fény formájábn dják le Az ívközben tlálhtó tomoknk csk egy része kerül gerjesztett állpotb, ezért nnyi nygot kell elpárologttni, hogy keresett elem kimutthtó legyen A színképvonlk megjelenése koncentráción kívül z ívköz hőmérsékletétől is függ Mint ismeretes, 287

2 3O 0,7 10 3O techniki fémek legérzékenyebb vonli Viszonylg kis energiávl gerjeszthetők, ezért z megjelenésüknek egyen- vgy váltóármú ívben előálló energisűrűség kedvez, tehát nyomelemzésekhez áltlábn ívgerjesztőt hsználnk Az elektródokról kevés nyg párolog el gerjesztés folymán, ezért gondoskodni kell vlmilyen módon rról, hogy keresett elemek reltíve feldúsuljnk gőztérben A különböző nyomelemzési eljárások e feldt megoldásábn különböznek egymástól Már régen ismeretes, hogy egyenármú ívgerjesztés esetén fémgőzök feldúsulnk któd előtti térben, h tehát z ívköz któd előtti rétegét hsználjuk fel vizsgáltoknál, kkor kimutthtóság lsó htár jelentősen eltolódik A vizsgálndó nygot spektráltiszt szén furtáb helyezve, szbályozni lehet párolgás sebességét, mely döntő módon befolyásolj kimutthtóságot A Vizsgált nyg forrpontjánk figyelembe vételével helyesen megválsztott furtmélység esetén ultrmikromennyiségű szennyezők is meghtározhtók A szennyezőknek któdtérben vló feldúsulását és párolgási sebességnek kimutthtóságr gykorolt kedvező htását hsználták fel Mnnkopf és Peters, kik 5 mm átmérőjű szénrúd 0,5 mm átmérőjű furtábn 1 mg vizsgálndó nygot helyeztek el és egyenármú ívvel, 12 A ármerősséggel gerjesztették zt A furtmélységet 1,5 mm között változttták vizsgálndó nyg forrpontjától függően Ngyforrpontú elemek esetén kisebb, kisforrpontúknál ngyobb furtmélységet lklmzták Ezzel módszerrel 1O'3 tg glliumot tudtk kimuttni [l] A glimmrétegben előálló nygdúsulás felhsználásávl csökkenteni lehet Vizsgáltr felhsznált nygmennyiséget is Így pl 1,ug nygbn vs és nikkel meghtározás is lehetséges [2] E módszer segítségével jól vizsgálhtók pl meteoritnygok, üvegen észlelhető verődékek és korróziótermékek is H keresett elemeknek láthtó trtománybn is vnnk jól hsználhtó elemző vonlik, úgy ngyon kis (l Mg) nygmennyiség esetén lehetségessé válik vizuális kiértékelés is [3] H vizsgálndó nygot kisforrpontú nyggl, pl lithiumkrbonáttl keverjük, úgy könnyen párolgó nyg pufferhtás érvényesül és szenynyezők tovább trtózkodnk z ívközben, mi hozzájuk trtozó vonlk jobb gerjedését elősegíti Ezt jelenséget hsználj fel Hkétíves" módszer (Doppelbogen methode) E módszernél lithiumkrbonáttl kevert prób egy grfitból készült edénybe kerül, melynek felső részén furt vn Az edény ltt és fölött spektrálszénből készült elektródok vnnk A két segédelektród és z edény között két ív létesül Az lsó ív z edény hevítésére, felső színkép gerjesztésére szolgál E módszerrel 0,05 ppm tlliumot mutttk ki szilikáttrtlmú kőzetben [4] Más kuttók e módszerrel 104% szelént szulfidlkbn trtlmzó kőzetek mennyiségi vizsgáltát végezték el [5] A fent felsorolt módszerek vizsgálndó nygot felvételek készítése előtt nem dúsítják, csk któdtérben előálló dúsulást hsználják fel, ill szennyezőknek z ívközből történő gyors eltávozását lssítják Ngyobb mértékben növelhető Vizsgáltok érzékenysége, h vlmilyen módszerrel vizsgálndó nygtól szétválsztjuk szennyezőket és csk ezeket gerjesztjük Ez szétválsztás sokféle módon történhet A- grfit szennyezőinek dúsítás elvégezhető olyn módon, hogy vizsgálndó nygot klciumhidroxiddl keverjük, szárítjuk, mjd 8000 C-on izzítjuk Így grfit elég, szennyezők közül bór, lumínium, szilícium és 2884

3 60%-ár l,o o titán visszmrd (A vs egy része krbonillkbn eltávozik) Az izzítási mrdék 1 mg-ját 10 mg vontkozttó elemmel keverve bórmentes szénelektródr helyezve szennyezők 1O"5%-ig i2% reltív hibávl meghtározhtók A kimutthtóság lsó htár 104% [6] H 0,5 g vizsgálndó nygot grfittégelyben olvdáspontjánk 55 hevítünk, kkor szennyezők eltávoznk és tégely fölé helyezett jól hűtött réz- vgy grfittömbre lecspódnk A tömb leszikrázttás után szennyezők mennyiségileg is meghtározhtók [7] H z izzítást kis nyomáson (0,01 Hgmm) végezzük, úgy szennyezők elpárolgás 1 min ltt bekövetkezik Sidel és munktársi lumíniumoxidbn kdmiumot, ólmot, ntimont, ónt és rezet htároztk meg ilyen módon A 10 5O mg mennyiségű vizsgálndó nygot 200 "6000 C-on történő szárítás után 1200 C-on izzítv szennyezők egy jól hűtött rézhüvelyre cspódnk le Ilyen módon fent felsorolt szennyezők 10'4%-ig, htározhtók meg [8] Hsonló módszerrel könnyen párolgó oxidok is meghtározhtók thórium ill berilliumoxidbn C-on vló izzítás után Tiszt thóriumoxidhoz mért mennyiségű szennyezőket dv és ezeket vizsgálndó próbávl megegyező körülmények között kipárologttv rnyklorid belső stndrd lklmzásávl kiértékelő görbe is megszerkeszthető [9] Plutónium szennyezőinek hsonló módon történő meghtározását is Sidel és munktársi dolgozták ki A próbánk C-on történő izzításávl szennyezők bór, nikkel, titán és berillium kivételével teljesen eltávoznk vizsgált nygból, így mennyiségi meghtározásuk is lehetséges [10] Ngy tisztságú lumínium mgnéziumtrtlmánk meghtározásár is mód nyílik vákuumbn történő desztillálás útján A vizsgálndó nygot (10 g) üveghrng ltt 10'5 Hgmm nyomáson grfitlpon izzítv mgnéziumgőzök eltávoznk és hrng flán lecspódnk, honnn svvl leoldhtók, és mennyiségük színképelemzéssel meghtározhtó Ilyen módon 104% mgnézium is kimutthtó [11] Kisforrpontú elemek esetében nem szennyezőket párologttjuk el, hnem z l P n Y g ot és desztilláció után visszmrdó, szenn ezőkbendús nygot vizsgáljuk meg színképelemzéssel Ilyen módszerrel cink szenynyezőinek mennyisége htározhtó meg Ennél z eljárásnál 5 g fémet Hgmm nyomáson 5000 C-on párologttunk el A szennyezők 5 10% - - 1O*5%-r dúsulnk fel A desztilláció folymán szennyezők egy része is elpárolog, de ez nem okoz hibát, mert z értékelő görbe szerkesztéséhez hsznált ismert összetételű fémek ledesztillálásánál fellépő veszteségek hsonló mértékűek és így z elemzés pontosság kielégítő [12] A cink szennyezőinek dúsítás történhet oldtból is olyn módon, hogy vizsgálndó fémet 1 / 10 n sósvbn oldjuk és z oldtból cinknél nemesebb fémeket (ólom, bizmut, kdmium, thllium) tiszt cinkrúdr cementáljuk és cinkrudt ellenelektród segítségével gerjesztjük A felvétel ltt cinkrúd forgó-hldó mozgást végez Ilyen módon rúd teljes felületéről elpárolognk kicementálódott szennyezők E módszerrel szennyezők 10"4%-ig menynyiségileg is meghtározhtók [13] Hsonló módon történhet vs ólomtrtlmánk mennyiségi vizsgált is 1O"4%-ig A próbát sósvbn oldv z oldthoz vontkozttó elemként mért mennyiségű ónt dv z ólmot és z ónt rácementáljuk kdmiumr, melyet z előbbihez hsonló módon gerjesztünk [14] 19 NME x 239

4 1OO 10 10"39(, Oldtok fémtrtlm cementáláson kívül leválszthtó,elektrolízi segítségével színképelemzésösszekpcsolását eloször Byle is Az elektrolízis és és Amy hsznált fel oldtok fémtrtlmnk,meghtrozsr [15]Gerlch és Schweitzer oldtok hignytrtlmt vizsgáltk z elektrolízis és színképelemzés összekpcsolásávloly modon, hogy fhi/gnyt 0,5 cm- ngyságú, 0,01 mm Vstg ónfóliár elektrolizálták és folit ngyfrekvencisn geresztették J A módszer érzékenysége 7-10'2 yg higny [16] A módszert Schleicher felesztette tovább O 50_100 ml oldtból 33 cm2 felületű pltin- vgy réjzhálór svs oldtból elektrolizált któdikusn hignyt, ezüstöt, ólmot, bizmutot, rezet kdmiumot, ntimont és ónt, lúgos oldtból nódikusn mngánt, któdikusn nikkelt, kobltot, cinket A hálór levált fémeket ellenelektród segítségével váltkozó ármú ívvel gerjesztette Ilyen módon 10,ug fémet tudott oldtokbn kimuttni [17] A módszert később mikroeljárássl fejlesztette olyn módon, hogy kisebb felületű hálór elektrolizált és levált fémeket kevés svvl (0,1 ml) leoldott Ebből z oldtból elektrolízissel rézdrótr újr leválsztott fémeket A szennyezőket trtlmzó, któdnk kpcsolt drótot egyenármú ívgerjesztéssel vizsgált Ilyen módon 0,1 ml oldtbn 1O*3,u ermániumot, indiumot, tlliumot és glliumot, vlmint 5-104,ug kdgm%umot és 104,ug cinket tudott kimuttni [18] E módszer lklms egyéb fémek kimuttásár is, h z elektrolizisnél pltin helyett hignyelektródot hsználunk A hignyelektródnk egyenármú ívvel történő gerjesztésével 0,1 yg bárium, stroncium, klcium és nátrium, vlmint 10 yg lítium, césium és rubidium mutthtó ki [19] A szennyezők dúsítás és elválsztás történhet más módon is pl extrhálássl Ngy tisztságú lumínium szennyezőit fém királyvízben történő oldás után eltávolíthtjuk 3,0, 5,0, 7,0, ill 9,0 ph érték mellett 2 ml 5%-os mmóniumpyrrolidindithiocrbmát és 15 ml 0,01%-os kloroformos dithizon oldttl történő kirázássl A különböző ph érétkeknél nyert és egyesített extrktumokt először 5 ml-re, mjd 4,ul 0,1(f/0-os berilliumnitrát oldt hozzádás után szárzr pároljuk A párlási mrdékot 40,ul 6 n sósvvl felvesszük és ezt z oldtot spektrálfémre vive szikrgerjesztéssel vizsgáljuk szennyezőket A mennyiségi kiértékelésnél berilliumot Vontkozttó elemként hsználv lehetőség nyílik 10'5 V, Cr, M0, U, Mn, Fe, Co, Ni, Pd, Pt, Cu, Au, Ag, Zr, Cd, Hg, G, In, Tl, Sn, Pb, As, Sb, Bi, Se és Te meghtározásár [20] Titán és titánvegyületek, vlmint zirkónium nyomelemzése fentiekhez hsonló módon végezhető el [21], [22] Az előbb ismertetett módszer textilnygok nyomelemeinek meghtározását is lehetővé teszi A vizsgálndó rostokt elégetve hmut feltárjuk, tárdék svs oldás után fentiek szerint elvégezhetjük z extrkciót és z extrktumokból nyomelemek kimuttását [23] Tiszt szelén királyvizes oldás után z oldt ph-ját 3,0, 5,0, 7,0 és 9,0 értékre beállítv dithizon és oxin kloroformos oldtávl eltávolíthtók szelén szennyezői és spektrográfikus úton mennyiségileg is meghtározhtók [24] Acél és kokszhmu germániumtrtlmánk meghtározásár mód nyílik vsnk prób sósvs oldtából történő éteres kirázás után A vsmentes oldtot kénsvvl bepárolv germánium ész oldthoz vontkozttó elemként dott réz szulfid lkbn kiejthető A cspdékot szénelektró- 290

5 klciumkrbonáttl 1O 5 -- konkrét dok segítségével gerjesztve germánium mennyiségileg meghtározhtó Thoms cél e - germániumtrtlm módszerrel 3 1O'4%-nk dódott [25], [26] Kőzetek nemesfémtrtlmánk spektrogrfíkus vizsgáltát áltlábn feltárás és dúsítás előzi meg Földpátból szeprált biotit rnytrtlmánk meghtározás történhet olyn módon, hogy fluorhidrogénes-kénsvs fel tárás után gyengén svs z közegből rnyt és gyűjtőcspdékképzés z céljából oldthoz dott ólmot kénhidrogénnel leválsztjuk, fémeket hidrogénármbn redukáljuk, z ólom ngy részét leűzzük, mjd reguluszt belső stndrd - 0,01 ml 2%-os rézklorid-oldt _ hozzádás után egyenármml gerjesztjük Ilyen módon 100 g vizsgálndó nygbn 1O"9% ngyságrendű rny mennyiségileg meghtározhtó [27] Kőzetek nemesfémtrtlmánk dúsításár ioncserélő műgynt is felhsználhtó A vizsgálthoz 150 g próbát kírályvizes-fluorhidrogénes feltárás után kénsvvl lefüstölünk, párlási mrdékot brómml történő Oxidálás után 2 n sósvbn feloldjuk és z oldtot 20 cm hosszú ionoserdő oszlopon (Amberlite IR 400) engedjük át Az oszlopon fennmrdó nemesfémeket és rehniumot 0,25 n slétromsvvl és 1 n mmóniávl leoldjuk A slétromsvs oldtot bepároljuk, 2 n sósvvl felvesszük, ismét felöntjük ioncserélő oszlopr és innen újr leoldjuk Az oldtokt bepároljuk és ciánsávok visszszorításár nátriumkloridot dunk párlási mrdékhoz, és keveréket spektrálszénből készült segédelektródr Visszük fel, mjd egyenármú ívvel gerjesztjük [28] A hlogének kimuttás színképelemzéssel nehéz, mert vonli gerjesztési energiáj igen ngy Tlálhtó z irodlombn olyn eljárás, mely fluor kimuttását fent említett nehézség ellenére egyszerű módon teszi lehetővé E módszer lényege, hogy vizsgált nygot esetben _ zománcot és grfittl kell 1 : 1 : 2 ránybn összekeverni és keveréket spektrálszén furtáb helyezve ívvel gerjeszteni A fluor klciumfluoriddá lkul, e vegyület 5291 A sávj mennyiségi meghtározást tesz lehetővé [29] Hsonló módszerrel lumíniumoxid fluortrtlm is meghtározhtó, h vizsgált nygot stronciumkrbonát és grfit mért mennyiségével keverjük és keveréket héliumármbn 6 A erősségű egyenármú ívvel gerjesztjük A fluor ilyen módon stronciumfluorid lkjábn kerül gerjesztett állpotb, melynek z 5782 A sávfeje fluor mennyiségi meghtározásár 0()O6%-ig lklms [30] A fluor jó szolgáltot tesz színképelemzésben olyn esetekben, mikor Olyn elemek kimuttás válik szükségessé, melyek forrpontj ngy és emellett esetleg ngystbilitású, nehezen illó vegyület formájábn vn jelen vizsgálndó nygbn H z illető elem fluorrl könnyen illó vegyületet lkot, úgy célszerű mintához Vlmilyen fluorvegyületet dni keresett elem kipárolgásánk megkönnyítésére Ezen meggondoláson lpszik pl gyengén ötvözött célok bór- és sziliciumtrtlmánk meghtározásár kidolgozott módszer E módszer szerint z célforgács 1 : 1 sósvbn történő oldás után z oldtot szárzr kell párolni A mint gerjesztésére hsznált szénelektród furtáb 20 mg rézfluoridot és e fölé párlási mrdékot tesszük, ezt z elektródot nódnk kpcsolv 5 A erősségű egyenármmlgerjesztjük A gerjesztés bekpcsolás után párlási mrdék szilícium- es bortrtlm könnyen illó fluoriddá lkul, mely z ívközben részben ÍBbOmlIk 19* 291

6 j A A megfelelő bór és sziliciumvonlk mennyiségi meghtározást 0,001 0,02 százlék htárok között teszik lehetővé [31], Hsonló módon htározhtó meg rektorgrfit bórtrtlm is, mely zömmel nehezen illó bórkrbid lkbn vn jelen Az eljárás szerint vizsgálndó grfitport 2: 1 : 1 ránybn lumínium és nátriumfluoriddl kell elkeverni és mért mennyiségű rzént kell e keverékhez dni, mint vontkozttó elemet A keveréket kétíves módszerhez hsznált grfittégelybe helyezve és 12 A ármerősségű ívvel gerjesztve 0,003 ppm bórtrtlom már mennyiségileg meghtározhtó Az eljárás grfit sziliciumtrtlmánk meghtározásár is lklms [32] és kén kimuttás kis koncentrációk esetén történhet A hlogének olyn módon is, hogy gerjesztést légritkított térben (1015 Hgmm) végezzük A gerjesztéshez szükséges energi közlésére ngyon jó ngyfrekvenciás generátor Ilyen gerjesztési mód felhsználásávl Gtterer kismennyiségű (0,01%) klór, jód, bróm, fluor és kén kimuttását végezte el A vizsgálndó nygot üvegből készített csőbe helyezte, melynek egyik végén kvrcblk volt, másik vége pedig légszivttyúhoz cstlkozott A cső gerjesztési energi közlésére szolgáló indukciós tekercs közepében fogllt helyet, párhuzmosn spektrográf optiki tengelyével [33] A ngyfrekvenciás gerjesztés l0'3 Hgmm nyomáson 104% szelén kimuttását is lehetővé teszi szulfidos ércekben E módszernél hsznált gerjesztő rezgésszám 50 MH, teljesítménye 300 W [34] Lokális vizsgáltok Színképelemzéssel áltlábn vizsgált nyg átlg összetételét htározzuk meg, ezért igen sok esetben komoly gondot okoz mintvétel és mint homogenizálás Bizonyos esetekben szükséges egyes ötvözők vgy szennyezők dúsulásánk kimuttás zárványok összetételének vizsgált is Az áltlánosn hsznált gerjesztők 15 mm? felületet szikrázttnk le, ezért z ötvözők finombb eloszlásánk vizsgáltár lklmtlnok 'A lokális vizsgáltok legfőbb problémáj kis leszikrázási felület elérése A leszikrázási felület méretét sok tényező befolyásolj, így vizsgáltokhoz hsznált z gerjesztő ellenelektród nyg, formáj, z elektródtávolság és megvilágítási idő Dúsulások, zárványok vizsgált kis energiávl dolgozó különleges, ún fonálszikrgerjesztőkkel történik Az első ilyen gerjesztőt Scheibe és Mrtin szerkesztette E készülék 0,1 ma erősségű elektroncső segítségével egyenirányított ármml végzi gerjesztést Az elemző szikrközzel párhuzmosn kpcsolt 20 pf ngyságú kondenzátor kisülését szikrköz elé kpcsolt tirtroncső szbályozz A percenkénti kisülések szám 300 között változik A kondenzátorok áttöltési ármánk levezetését szikrközzel párhuzmosn kpcsolt másik egyenirányító cső végzi Az elektródok polritás tehát gerjesztés folymán állndó A leszikrázási felület csökkentése céljából tűlkú ellenelektródot kpilláris veszi körül A vizsgálthoz felhsznált mint felületét polírozni kell és gerjesztést védőgáz tmoszférábn célszerű végezni A fent felsorolt körülmények között z egyes leszikrázási felületek átmérője 0,02 mm ltt mrd gerjesztővel jól meghtározhtók kristályközi dúsulások is, bbn z esetben, h felvétel közben vizsgált prób és színképlemez hldó mozgást végez A felvételek természetesen pontos mennyiség kiértékelést nem 292

7 _- 0,05 - közvetlenül e tesznek lehetővé, mert vonlk minden pontj vizsgált nyg más-más pontjához trtozik A vonlkon észlelhető feketedésváltozások vonlhoz trtozó elem koncentrációváltozását jól szemlélteti [35] Más kuttók Feussner-rendszerű gerjesztőt lkítottk át lokális Vizsgáltok végzésére olyn módon, hogy z elemző szikrközzel párhuzmosn kpcsolt 400 cm kpcitású kondenzátor töltőkörébe két fojtó tekercset és egy folydék-ellenállást iktttk A leszikrázási felület csökkentésére vizsgálndó felületre 0,03 mm vstg átfúrt csillámlemezt rgsztottk, olyn módon, hogy lemez furt vizsgálndó felületrészt szbdon hgyt A próbát különleges állvány segítségével spektrográf rése elé helyezve szikrázttták le Ilyen módon lehetőség nyílott célokbn levő zárványok összetételének meghtározásár is [36] Kis leszikrázttási felület érhető el úgy is, hogy vizsgálndó nyghoz legmegfelelőbb ellenelektródot keressük ki, kis elektród távolságot és rövid leszikrázttásí időt lklmzunk Természetesen ilyen körülmények között még fényerős spektrográf és érzékeny lemez hsznált sem teszi lehetővé egy-két elemtől eltekintve - - nyomelemek kimuttását Altlábn 0,1%-nál kevesebb ötvöző lokális vizsgáltoknál nem mutthtó ki Egyéb feldtok megoldás A színképelemzés fent említett feldtokon kívül egyéb feldtok elvégzésére is lklms Ezek közül néhányt említek Meg lehet htározni pl glvnikus bevontok vstgságát is színképelemzéssel Kétféle lehetőség is vn feldt megoldásár A leszikrázttás ltt glvnikus bevont ngy része elpárolog felületről, hozzátrtozó vonlk gyengébbek, leszikráznk A leszikrázási görbének ismert vstgságú bevonttl rendelkező fém hsonló körülmények között felvett görbéjével vló összehsonlítás módot d bevont vstgságánk meghtározásár A másik értékelési mód zon lpszik, hogy leszikrázttás ltt z lpfém is párolog A párolgás mértéke glvnikus réteg vstgságától függ, ezért z lpnyg és glvnikus nyg elemző vonlánk feketedéskülönbsége rányos bevont vstgságávl A feketedéskülönbségek és rétegvstgság között fennálló összefüggések ismeretében meghtározhtó bevont vstgság (Vson nikkel és króm 40 m vstgságig, luminiumon réz, rézen ezüst [37], [38], [39] Kétrétegű glvnikus bevontok rétegvstgság is meghtározhtó leszikrázttáshoz hsznált ellenelektród és felső glvánbevont, vlmint z lpnyg és z lsó bevont elemző vonlink feketedéskülönbsége lpján)[401- Etkezési oljok nehézfémtrtlmánk meghtározását olyn módon eszközölhetjük, hogy vizsgálndó nyg dioxános oldtát segédelektród furtán keresztül z ívközbe porlsztjuk E módszer váltkozó ármú ívgerjesztéssel 0,5 g réz, 5 g vs és nikkel meghtározását teszi lehetővé z olj egy mm-ében [41] Tlálhtó z irodlombn pl kábelkorrózió-termék összetételének meghtározásár lklms módszer is A vizsgált céljár hsznált nygot germániumoxiddl és szénnel 1 : 9 : 10 ránybn történő keverés és tblettzás után gerjeszthetjük A színkép kiértékelése germániumvonlk és meghtározndó elem vonlánk feketedéskülönbsége lpján történik [42] 293

8 IRODALOM _, [1] Jl/Irmkopf, E, Peters, 0: Zeitschr f Physik 70, 444 (193l) [2] Preuss, E: Mikrochim Act [3] Preuss, E: Fortschr Minerlog 29/30 69 (1951) [4] Shw, D M, Joensuu, O H: J,_Ahrens, Spectrochim Act (1950) [5] Rockenbuer, W, M: Zeitschr f Brndenstezn, nlyt Chem (1958) [6] Golling, E: Nukleomk 1 21 (1958) [7] Mndelstm, S: Appl Spectroscopy (1957) [8] Sidel, A N, Klitejewski, N I, Lipiss, L W, Tschik, M P, Beljjev, In I: Jurnl Anlíticseszkoj Chimii (1956) [9] Sídel, A N, Klitejewski, N I, Lipiss, L W, Tschik, M P: Jurnl Anliticseszkoj Chimii (1957) [10] Sidel, N, Klitejewski, N I, Lipiss, L W, Trknow, ÉV M: Optiki Spektroszkópl 3 16 (1957) [11] Youngdhl, C A, De Boer, F E: Nture (1959) [12] Schwrz, D M, Kporski, L N: Zvodszkj Lbortorij (1957) [13] Seith, WC, Hermnn, J: Spectrochim Act (1941) [14] Seith, XV, Gremm, W: Mikrochim Act [15] Byle, E, Amy, L:'Compt rerpd (1927) [16] Gerlch, W, Schweztzer, E: Zeitschr f norg Chem (1931) [17] Schleicher, A: Zeitschr f ngew: Chem (1932) [18] Schleiclzer, A: Zeitschr f nlyt Chem (1935) [19] Sclzleiclzer, A, Lw's, L: Zeitschr f nlyt Chem (1937) [20] Koch, O (Én: Mikrochim Act [21] Koch, O G: Mikrochim Act [22] Koch O (Én: Mikrochim Act [23] Koch, O G, Dedic, G A: Chemist-Anlyst (1957) [24] Koch, O G; Míkrochim Act [25] Crlson, C Gn, Lrsson, A: Jernkontorets Ann (1954) [26] Josefson, A: Jernkontorefs Ann (1954) [27] ZWcher, F: Mgy Kém Folyóirt 66 5_07(1960) [28] Brooks, R E, Ahrens, L H: Spectrochim Act (1960) [29] Spindler, D 0, Smith, M E: Anlyt Chemistry (1958) [30] Lemieum, P E, Blck, R H: Anlyt Chemistry (1960) [31] Pterson, J E, Grimes, W F: Anlit Chemistry (1958) [32] Brndenstein, M, Jynd, J, Schroll, E: Mikrochim Act [33] Gtterer, A: Spectrochim Act (1948) [34] Schroll, E, Rockenbuer, W: Spectrochím Act (1957) [35] Scheibe, G, Mrtin, J: Spektrochim Act 1 47 (1939) [36] Thnheiser, G, Heyes, J: Arch f Eisenhüttenwesen (1941) [37] Psser, M, Luenstein, A: Korros u Metllschutz (1941) [38] Luenstein, A, Psser, M: Metllwírtsehzxft (1941) [39] Luenstein, A: Metllwirtschft (1941) [40] Borsow, W P, Iljin, Je W: Zvodszkj Lbortorij (1955) [41] Tdufel, K, Brthel, K: Fette u Seifen (1958) [42] Bennett, W J: Appl Spectroseopy (1957) PEIIIEHI/IE CHEHI/IAJILHBIX AHAJIHTMLIECKHX SAIIALI HPl/I HOMOIIIVI CHEKTPAJIBHOFO AHAJIHBA II HETEP PCBIOME H ocnosnun JIHTepTypHblX ILHHbIX OHI/ICbIBIOTCH cneunnbnme cnocoőu nnn, cnymume B nepsyro ouepeb mm onpeneneun CJIEIIOBBIX SJieMeHTOB, c Kopomoü xpmepncrukoü nynnnctoxroux-iblx, nnyxnyrosux ucnpmenbuux MCTOIIOB Oőcyxcllmrcix INICKTPOJII/ITI/IHBCKHE u uemem-npooqnbie MBTOIIbI oöormenu n oőncm npkmueckoro npumeuenn mx MBTOILOB IIeTc oőop MeTooB, npenremmx IIHH Mecmux nccneoennü 294

9 LÖSUNG SPEZIELLER ANALYSIERAUFGABEN DURCH SPEKTRALANALYSE LPÉTER Zusmmenfssung Die Abhndlung berichtet nhnd von Literturngben über spezíelle ín erster Linie zur Bestimmung von Spurenelementen dienende Verfhren und teilt ín kurzer Beschreibung die Hohlkthoden Doppelbogen- und Niederschlgsverfhren mit Weiter wird eine Drstellung der elektrolytischen Zementierungs-Anrekherungsverfhren, sowíe die prktíschen Anwendungsgebiete der gennnten Verfhren gegeben Schlíesslich folgt eíne Übersicht der für lokle Untersuchungen empfohlenen Verfhren SPECIAL ANALYTICAL PROBLEMS SOLVED BY SPECTROSCOPY L PÉTER Summry On the bsis of litertrue dt, the pper describes specil procedures used prímrily for determiníng trce elements A brief description is gíven of the groovedcthode, double-rc nd evportíon methods The pper presents the eleetrolytic, cementing concentrtion procedures nd their prctícl pplíctions A brief survey is given of the methods suggestcd for locl nlyses, too SOLUTION DE DEVOIRS ANALYTIOUES SPÉCIAUX AVEC LA MÉTHODE SPECIROSCOPIOUE L PÉTER Résumé Se fondnt sur des données littérires, l'étude expose les procédés servnt á, l détermintion d,éléments spécíux, en premier lieu d'élements de trce Elle présente une bréve description des méthodes á cthode creuse, á rc double et á évportion, et fit onncítre les procédés électrolytiques, de concentrtion á cimenttion, insí que leur chmp düpplíction Elle donne ussi un pergu des méthodes recommndées pour les nlyses locles

10

11

12 NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM A KÖZLEMÉNYEI X KÖTET SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DR FALK RICHÁRD DR GELEJI SÁNDOR DR TERPLÁN ZÉNÓ MISKOLC, 1964

13 --- Az ábrák legtöbbjét szerzők irányításávl HERC ZEG ISTVÁN egyetemi djunktus készítette Néhány cikk ábráját KOVÁCS MIKLÓS rjzoló műszki készítette & Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc Ituizmm üüslall min! n HM m -c

14 ' A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÜ KÖZLEMÉNYEI X KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE Bhr, J freibergi Bergkdemie professzor: A termelés és szállítás technológiáj z NDK külfejtéseiben Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus: Az oszoillopolrográfi és lklmzás Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus: Gázkromtográfiás elemzési eljárások Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus és J ellinek Olg egyetemi djunktus: A réz meghtározás vs( III )-tioszulfát rekcióbn kifejtett ktlitikus htás lpján szimultán komprációs módszerrel, új indikátorok lklmzásávl Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus és Sárosi Szilvi egyetemi djunktus: A jodid meghtározás ktlitikus htás lpján jodát-rzenit rekció segítségével Dr Boldizsár Tibor egyetemi tnár, műszki tudományok doktor és dr Trján Iván egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Fúvótömedékelés tervezése Drobni József egyetemi djunktus és Szbó Szilárd egyetemi djunktus: A mágnesporos tengelykpcsolók méretezésének problémái Dr Fábry György egyetemi docens: Gőzfűtésű elgőzölögtetők (bepárlók) hőátviteli tényezőjének számításáról Dr Forri Sándor tudományos munktárs, műszki tudományok kndidátus: A stndrd hibellipszis és kiegyenlítő egyenesek összefüggései Guntermnn, F freibergi Bergkdemie docense: Az ütve-forgtv működő fúrókzlzpács egyes különleges problémáink géptechniki vizsgált Hrszti Rezső egyetemi djunktus: Az Archimedesi-csvrfelület önérintkezése Hrszti Rezső egyetemi djunktus és dr Petrich Géz tszv egyetemi tnár: Gömb és másodrendű felület áthtási görbéjének ellipszis-, ill hiperbol- vetülete Dr Horváth Zoltán tszv egytemi tnár, műszki tudományok doktor és Wéber József tudományos munktárs: Őlmos-rezes-kéneskö réztelenítése hidrometllurgii úton Dr Hosszú Miklós egyetemi docens, mtemtiki tudományok kndidátus: Lineáris progrmozási feldtok, ' * 387

15 Dr Hosszú Miklós egyetemi docens, mtemtiki tudományok kndidátus: Észrevételek reltivitáselméleti időfoglom Reichenbch-féle értelmezéséhez 223 Kozák Imréné egyetemi tnársegéd: Egyszbdságfokú térbeli mechnizmus sebességállpotánk vizsgált geometrii úton Kruse, D freibergi Bergkdemie tnársegéde: Elektromos bányszellőztetési modellek felhsználás tervezéshez és okttáshoz Dr Kurth, F mgdeburgi Technische Hochschule,,Otto v Guericke" professzor: A bggerlvázk körtrtójánk szilárdsági számításához Dr Németh Károly tudományos munktárs: A flotálás kinetikáj Dr Nikodémusz Antl egyetemi djunktus: Grfikus módszer z első peremértékproblém (Dirichlet-feldt) megoldásár Péter László egyetemi djunktus: Különleges elemzési feldtok megoldás színképelemzéssel 287 Dr Pethő Szilveszter egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus és Tompos Endre egyetemi djunktus: A kokszszén morzsoládásánk vizsgált Duni Vsmű szénelőkészitőművében 297 Szopory Bél egyetemi djunktus: A "eoulometri" lklmzási lehetőségei kohászti elemzésekben 307 Szt György tudományos munktárs: A spirális éknek, mint kötőelemnek vizsgált 321 Dr Terplán Zénó tszv egyetemi tnár, műszki tudományok kndidátus: A legegyszerűbb epiciklikus hjtóművek nlitiki vizsgáltánk különböző módszerei 331 Dr Terplán Zénó tszv egyetemi tnár, műszki tudományok kndidátus és Apró Ferenc egyetemi tnársegéd: Az egyszerű bolygóművek teljesitményviszonyi 345 Tevn György egyetemi djunktus: A Lorentz-trnszformáció egy levezetésmódj Tevn György egyetemi djunktus: A mágneses erők áltlános kifejezései Vid András egyetemi tnársegéd: Bordástengelyek végső megmunkálás klibrálássl 377

16 TPYIIbI MI/IHJHOIIbLICKOFO HOHl/ITEXHl/ILIECKOFO I/IHCTI/ITYTA TFDKEJTOÍ/Í HPOMbIIUHEHHOCTI/I (BEHFPMH) COIIEPWAHI/IE FI Bp: Texuonom npoussoners H TpHcnopT B Kpbepx Fepmucxoü JlemoxcpTuuecxoü Pecnyönnkn ZI-p H Benp: Ocunnnononyiporpqln H ee npumehehne H-p H Boenp: Memnm nnns rooíá xpomrorpqmeü JI-p flboenp-o E/uruHex: Onpenenenne Mezm H ochobhnm ee Krnmuqecxoro eücrsn B pexuuu meneso (IIl)-Tnocynbq)'r, npu nomomn Kozvmpuuon- Horo Mero, npnmehehuem HOBOFO uhnuktop H-p H Boenp-C Lllpozuu: Onpeuenenne üonnu H OCHOBHI/IH ero KTnHTl/lqecKoro neücren, c HOMOHLHO pexunn üont-psennr ll-p T Bo/tátmcp-LI-p H TpH: ÜpOEKTI/IpOBGHI/IeBuyBHoü xnnxn FI jlpoőnu-c Cőo: Hpoőnemm npoewmponn MKFHHTOIIOpOIIIKOBbIX Mycpr cuennemm li-p 11 cbőpu: PcqeT KOSqMDI/lul/IEHTHTennonepezxuu ucnpnreneü c npobm HrpeBoM LI-p IH (Doppu: Bumocsln Memny CTHILpTl-ibIM nnuncom norpemhoctn n KOMIIEHCIII/IOHHHMH npnmmmu (D FyHmepMHH: MmnHoTexHnHecKoe Mccnenosnne HEKOTOpblX cneuunbnblx 129 HpOŐJICM öypnnbnoro MonoTK, pőorxomero yupho-bpmrenbnbxzxx netáctbuem 145 P Xpcmu: CMoKcHne Apxnmenooü Bnurosoü noepxuocm 165 P Xpcmu-H-p F Hempux: Snnnnmueck H rnnepöonuueck HpOEKIII/Iíl Kpusoü npounxnoseun mp n HOBCpXHOCTI/I BToporo HOpSUIK 171 li-p 3 Xopem-Fl Beőep: Oumuenne OT Menn csnnuooro-menuoro mteüh nm pomernnyprnuecxx/im nytem ZI-p M Xoccy: Snuu JmHeüHoro nporpmmnpobmm JI-p M Xoccy: HpnMeqHM K onpeuenenuxo no Peüxex-xőxy HOHHTHH BpeMeHH B Teopnn othocutenhoctn 223 H Korcoe: I/IccnenoBHne CKOpOCTHOFO coctomm npoctphctbehhoro Mex Hnsm c onnoü CTCHeHbIO ceoöonm reometpuqeckum HyTeM II Kpyce: I/ICIIOJIBBOBEIHHB MOJIEIIEÜ SJICKTpPIHGCKOÍ/Í ropnoü BeHTHnHuHu npn npoewmpouuu n ocyqennn li-p (D Kypm: HpouHocTHme pchetm xpyrosoro nepmtenh örpoux mccn H-p K HeMem: Ennem/m qmorunu

17 JI-p A Hurco/láemyc: Fpqynqecxu Meron pemenn nuu Jlnpuxsmr JI Uemep: Pemenne cneuunbublx nnmuueckux szxu npn nomomh CHeKTpnb- Horounn ji-p C neme-b ToMnow: I/Iccnenosnne ppbrxnex-m KOKCOBOFO ymg H oöor Tmenbnoü tpöpuxe Jlyx-xn Bmmxo B Conopu: Bosmom-xocm npumehehnh ((KyJIOMeTpl/D) B Me-rnnyprnqecxux nnux 1] Com: I/Iccnenonue npnmehehnn cnupnbnoro Knnu B Kuecme coennuuwenb- Horosnemeurunn J-p 3 T epn/th: Pnuunbxe Memnbx nnmmuecxoro nccnenonu Hnőonee npocrux snuuuxnuuecxnx npnonnmx Mexnumo ZI-p 3 T epn/rh-(d Anpo: MOIILHOCTHbIB ycjiobi/iíl npocrux nnhetphmx nepen 11 Teen: Omm H MeTonoB BbIB011 npeoöposmm Jlopenu j] Teen: Oöume Bupmenng MFHHTHblX CI/IJI A Buö: OKoHqTenbHH oőpőork peőpuctbxx BJIOB Knnöpnponuem

18 MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERISTÁT FÜR DIE SCHWER- INDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS J Bhr : Technologie der Gewinnung und Förderung ín Tgebuen der DDR Dr J Bognár : Die Oszillopolrogrphie und íhre Anwendung Dr J Bognár : Gschromtogrphische Anlysierverfhren Dr J Bognávw-O Jellinek ' Bestimmung Von Kupfer nhnd des ín der Eisen- (III) Thiosulft-Rektíon usgeübten ktlytischen Effekts, mit dem Simultn-Komprtionsvefhren unter Verwendung eines neuen Indiktors Dr J Bognár-S Sárosi : Bestimmung VOII J odid nch dem ktlytischen Effekt mittels der J odt-arsenit-rektion Dr T Boldizsár-Dr I Trján : von Plnung Blsverstznlgen J Drobni S Szbó : Über die Probleme der Bemessung der Pulver-Kupplungen Dr G Fábry : Über die Berechnung des Wármedurchgngs dmpfbeheizter Ver- dmpfer Dr S Forri: Beziehungen zwischen der Stndrd-Fehlerellipse und den Aus- gleichsgerden F Guntermnn : Mschmentechnische Untersuchung einíger Spezílprobleme des Freifll-Bohrhmmers R Hrszti : Die Selbsberührung der Archimedíschen Schrubenfláche R Hrszti-Dr G Petwích : Ellípsen-, bzw Hyperbel-Projektion der Durch- dringungskurve von Kugel- und sekundáren Fláchen Dr Z Horváth-J Wéber : Hydrometllurgische Entkupferung von bleiháltígen Kupferstein Dr M Hosszú : Aufgben der lineren Progrmmierung Dr M Hosszú ' Bemerkungen zur Reichvenbcifschen Auslegung des Zeitbegriffs der Reltívitátsbheorie Fru É Kozák : Geometrische Untersuchung des Geschwindigkeitszustndes eínes rálumlichen Getriebes von eínem Freiheitsgrd D Kruse : Verwendung elektrischer Grubenbewetterungsmodelle zur Projektierung und Schulung Dr F Kurth : Zur Festigkeitsberechnung des Rundtrágers der Bggergestelle Dr K Németh : Die Kinetik der Flottíon Dr A Nikodémusz : Grphisches Verfhren zur Lösung des ersten Rndwert- problems (Dirichlet-Problem) L Péter: Lösung spezieller Anlysierufgben durch Spektrlnlyse

19 Dr S Pethő-E Tmpos : Untersuchung des Bröckelns der Kokskohle ín der Kohlenufbereitungsnlge des Eisenwerks vduni Vsmű B Szopory : Die Anwendungsmöglichkeit der vcoulometrie ín den metllurgischen Anlysen G Szot ' Untersuchung des Spírlkeils ls Verbindungselement Dr Z Terplán : Verschiedene Verfhren der nlytischen Untersuchung der eínfchen epizyklischen Getriebe Dr Z Terplán-F Apró ' Die Leistungsverháltnisse der eínfchen Plnetengetriebe G Tevn : Ein Herleitungsverfhren der Lorentz-Trnsformtion G Tevom : Die llgemeinen Ausdrücke der mgnetischen Kráfte A Vid : Endberbeitung von Keilwellen durch Klibrierung,

20 ' PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES MISKOLC (HUNGARY) INDEX J Bhr : Productíon nd trnsport technology t the opencst mines ín the, Germn Democrtíc Republíc 3 Dr J Bognár : The oscillopolrogrphy nd its pplictwion Dr J Bognár : Gs-chromtogrphic methods of nlysis Dr J Bognár-O Jellinek : Determintíon of copper on ground of its ctlytic in ferri(iii)-thiosu1fte rections by simultneous comprison including the use of new indictor 55 Dr J Bognár-S Sárosi : Iodide determintion on ground of its ctlytic effects ín iotde-rsenite rections 71 Dr T Boldizsár-Dr I : Trján Design príncíples of blst stowing J Drobni-S Szbó: Dimensíoning problems of mgnetíc-powder shft clutches Dr G Fábry : On the clcultion of the het-trnsfel" coeffícíent of stem- 105 heted evportors Dr S Forri : Reltionships between the stndrd error ellipse nd the com penstíxlg stright línes F Guntermnn : Mechnicl investigtions of some specil problems of percussion bore hmmers R Hrszti : Self-tngency of the Archímeden helicl surfce R Hrszti-Dr G Petrich: Elliptic nd hyperbolic projectíons of the penetrtion curve between sphericl nd secondry surfces 171 Dr Z Horváth-J Wéber : Hydrometllurgicl decopperíng of mtte smelting continmg led nd copper Dr M Hosszú : Problems of liner progrmmíng Dr M Hosszú : Comments on Reichenbchfs interprettion of tímes s explicted by the reltivity theory Mrs I Kozák: Geometricl ínvestigtíon of the veloucity of 3-dimensionl mechnism of first degree of freedom D Kruse : Models of electríc mine ertion devices used for design nd eduction 243 Dr F Kurth : On clculting the strength of the circulr support of bgger substructures 255 Dr K Németh : Flottion kinetícs

21 Dr A Nilcodémusz : Grphic solution to the first limit Vlue problem (Diríchlet problem) L Péter : Specil nlytícl problems solved by spectroscopy Dr S Pethő-E Tompos : Investigtion of the crumbling of coking col t the col seprtor of the Dnubin Iron Works B Szopory: Potentil ppliction of "coulometry" ín metllurgicl nlyses 307 G Szot : Investígtion of the spirl wedge s connecting joint Dr Z Terplán : Vríous methods of nlyticl investigtions of simple epicyclic drives Dr Z Terplán-JÍ Apró: Output conditions of simple epicyclic drives G Tevn : A deduction of Lorentitrnsformtion G Tevom : The generl expressions for mgnetic forces A Vid : Finishing of splined shfts by clibrtíon 377

22 í ANNALES DE UUNIVERSITÉ DE (HONGRIE) UINDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC TABLE DES MATIÉRES Bhr - Technologie de l production eb du trnsport dns les exploíttions á ciel ouvert de l RDA Dr J Bognár : Lbscillopolrogrphie et son ppliction Dr J Bognár : Procédés d'nlyse chromtogrphique des gz Dr J Bognár-eO Jellinek : Détermíntíon du cuivre á l bse de son ction ctlytique exercée dns l rection du fer (III)-thiosu1fte,,pr l méthode de comprison, vec pplíction d'un nouvel indicteur Dr J Bognár-S Sárosi : Détermintion du íodureál bse de son effet ctlytique, á l'ide de l réction iodte-rzenite 71 Dr T Boldizsár-Dr I Trján : Constructíon de remblyge pneumtíque 83 J Drolmi-S Szbó : Problemes reltifs u clcul des ccouplementsáembryge mgnetique poudre 95 Dr G Fábry : Clcul du fcteur de l trnsmissíon de chleur d'évporteurs á chuffge á vpeur 105 Dr S Forri : Les corréltions de Pellípse d'erreur etw des droites compenstrices 129 F Guntermnn : Exmen mécnique techníque de certíns problemes spéciux de l perfortrice roto-percutnte R Hrszti : Uuto-contct de Fhélicoíde dürchiméde R Hrszti-Dr G Petrich : Projection d'ellipse, respectívement d'hyperbole de l courbe dínterférence de sphéres et de surfces du second degré Dr Z Horváth-J Wéber : Extrctíon du cuívre de l mtte plombo-cupríque pr l voie hydrométllurgíque Dr M Hosszú : Problémes de progrmmtion línéire Dr M Hosszú: Guelques remrques sur l'interpréttion selon Reíchenbch de l notion du temps de l théorie de l reltivité Mme I Kozák : Exmen de l'étt de vitesse cyun mécnisme sptil de 1 degré de liberté pr l voie géometrique D Kruse : Utílistion dlnlogies électriques pour Férge des mínes, ux fíns de l'étude de projets et de Penseignement Dr F Kurth : Clcul de l résistnce des supports de btís de bgger Dr K Németh : L cínémtique de l flotttíon

23 _ N Dr A Nilcodémusz : Méthode grphique pour l solution des problémes de l premiere vleur-limite (probléme Dirichlet) L Péter : Solution de devoirs nlytiques spéciux vec l méthode spectwroscopique Dr S Ptkó-E Tompos : Exmen de Peffrittement du crbon á coke dns Pusine de l préprtion du chrbon du combint sidérurgique (cdtmi Vsműb B Szopory : Les possibilités d'ppliction de l ecoulométríev dns les nlyses métllurgíques G Szot : Exmen de coins en spirle comme éléments de rccordement Dr Z Terplán: Différentes méthodes de l'exmen nlytique des ppreilsmoteurs epicycliques les plus simples Dr Z Terplán-F Apró : Conditions de rendement des trins épícycloidux simples G Tevn : Un mode de déduction de l tvrnsfonntíon Lorentz G Tevom : Les expressíons générles des forces mgnétiques A Vid : Fínissge et clibrge dürbres á, nervures ' wzpcnuiqy 9 5-3

24