Az internetfüggőség kritériumairól, következményeiről, tulajdonságairól és prevenciós lehetőségeiről röviden

Átírás

1 SZTEHLO GÁBOR GIMNÁZIUM, 2014 Az internetfüggőség kritériumairól, következményeiről, tulajdonságairól és prevenciós lehetőségeiről röviden március 28. Készítette: Kővágó Pál, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola, Márki Gabriella, doktorandusz, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola,

2 Míg néhány évvel ezelőtt még az is vitatott volt, hogy létezik-e internetfüggőség és érdemes-e külön diagnosztikai kategóriát adni ennek a kórképnek, mára már általánosan elfogadott, hogy ez a diagnosztikai kategória igenis megállja a helyét. A közeljövőben megjelenő, pszichológiai kórképeket összefoglaló DSM-V kézikönyv már tartalmazni fogja ezt a kategóriát és annak kritériumait. Bár számítógépfüggőségről nem beszél a szakirodalom (ennek okaira a későbbiekben kitérünk), az internetfüggőség, mint kórkép meglehetősen jól lefedi azt, amit a köznyelvben számítógépfüggőségnek nevezünk. Az internetfüggőség általánosan elfogadott kritériumrendszere a következő: - Tolerancia, mely szerint az azonos hatáshoz növekvő idejű használat szükséges, vagy az azonos időtartamú használatkor csökken a hatás. Az egyre növekvő tolerancia minden függőség esetén elmondható, így az internetfüggőség esetén is fennáll, hogy a függőnek egyre több és több internet előtt eltöltött időre van szüksége, ahhoz hogy kielégítse igényeit. - Megvonás, melybe beletartoznak az elvonási tünetek. Ha az internetfüggőtől tartós internethasználat után megvonjuk az internetezés lehetőségét, akkor a megvonást követő maximum 3-5 héten belül a következő tünetek jelentkezhetnek: Pszichomotoros nyugtalanság: a személy ingerlékennyé válik, nyugtalanná Szorongás: mivel a személy internetezés iránti igénye nincs kielégítve, ezért jelentős szorongást él át, hasonlóan a drogfüggőhöz Obszcesszív gondolatok: az Internettől megvont személyeknek kényszeres gondolatai vannak az internethasználatról, ezzel kapcsolatban álmodozik, fantáziál. Akaratos vagy akaratlan gépelési mozdulatok o A megvonást követően jelentős distressz éri a függő személyt, mely munkahelyi és magánéleti problémákat eredményez. o Ahogy minden függőség esetén, az Internethasználat engedélyezése, vagy annak lehetőségének megteremtése csökkenti a fenti elvonási tüneteket. - A tervezettnél hosszabb, gyakoribb használat: a személy csak egy t akar megnézni és órákat tölt a számítógép előtt, mert újabb és újabb tevékenységeket végez rajta. - A használat kontrolljának, csökkentésének kudarca: a függő hiába tesz erőfeszítéseket az internethasználatának csökkentésére, a fenti megvonási tünetek hatására képtelen hatékonyan csökkenteni az internethasználat időtartamát. - Egyéb Internettel kapcsolatos tevékenységek folyamatos jelenléte: a személy folyamatosan újabb és újabb programokat, alkalmazásokat, weblapokat stb. nyit meg és böngész. Az internetes tevékenysége ezáltal rendkívül változatos is lehet. - Szociális, foglalkozási, rekreációs tevékenységek csökkennek: a személy egyre kevesebb időt tölt el családtagjaival, barátaival, munkájával és egyre kevesebbet foglalkozik más tevékenységekkel az internetezésen kívül. 2

3 - A használat folytatása a problémák ellenére: a függő számára idővel a függés tárgya értékesebbé válik, mint bármi más, így teljesen érdektelen lesz más tevékenységekkel, személyekkel szemben. - Fontos megemlíteni, hogy a kritériumok között nem szerepel az internethasználat gyakorisága és időtartama. Egyéb rizikófaktorok - Érzelmi, pszichiátriai problémák társulhatnak hozzá (depresszió, szorongás) - Alacsony önértékelés: magas mértékben együtt jár az internetfüggőséggel, de nem világos, hogy ok-e vagy okozat, ám feltételezhető, hogy mindkettő. Tehát aki alacsony önértékeléssel bír nagyobb eséllyel lesz internetfüggő, illetve maga az internetfüggőség alacsonyabb önértékelést okozhat. - Korábbi alkoholizmus, vagy egyéb addikció: az internetfüggőség esetében is elmondható, hogy más függőségekkel küzdő személyek nagyobb kockázattal bírnak az újabb függőség kialakulásának szempontjából. Nincs ez másként az internetfüggőség esetében sem. - Identitásváltozás; ideálisnak képzelt személyiség megvalósításának igénye: talán triviálisan hangzik, de fontos megemlíteni, hogy azok a személyek, akik a való életben sikertelennek, alacsony hatékonyságúnak élik meg magukat, nagyobb eséllyel lesznek internetfüggők Az internetfüggés egyéb hatásai, következményei - Testi tünetek o Látásproblémák o Gerinc- és hátpanaszok o Betegségre való hajlam magasabb o Ízületi panaszok a folyamatos gépelés miatt - Huzamosabb idejű számítógépezés hatására kialakulhat dezorientáció, szédülés, fejfájás, hányinger stb. - Társas kapcsolatok zavarai o Házastárs elhanyagolása cyber-özvegy jelenség: a férj állandóan a számítógép előtt van és minimálisra csökkenti a feleségével való érintkezést, aki kvázi özveggyé válik, hiszen képtelen kirobbantani férjét az Internet elől. o A családi kommunikáció és a társas kapcsolatok csökkenése: az internetfüggő egyre kevesebbet érintkezik hús-vér emberekkel, kapcsolatai elsivárosodnak, megszűnnek. o A depresszió és magányosság érzése nő: az önértékeléshez hasonlóan ez a tényező is lehet ok és következmény egyszerre. Azaz aki magányosnak érzi magát, többet internetezik, de maga az internetezés növeli a magányosság érzését dacára annak, hogy sokkal több emberrel ismerkedhetünk meg az Interneten, mint a való életben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az Internetes kapcsolatok képtelenek pótolni az olyan bio-pszicho-szociális igényeinket, melyeket más emberekkel való kapcsolatoktól várunk. Az 3

4 Kik érintettek? internetes kapcsolatok tehát sekélyesek, sivárak lesznek és hamis kapcsolati sikeresség-érzést hordoznak magukban, mely az önértékelést hosszútávon rombolja, rövidtávon viszont nagymértékben növelheti. A kóros internethasználatot kutatók szerint a kóros Internet-használó jellemzői a következők (Ritter és mtsai, 2004) (N = 5617) - Férfi - átlagéletkoruk 3 évvel alacsonyabb a normál felhasználónál (különösen a serdülők, fiatal felnőttek érintettek) - közel 50%-uk Budapesten lakik, 92%-uk városi - közel 50%-uk dolgozik - 2/3-uk tanul is valahol - közel 50%-uk 20 évnél fiatalabb - a megkérdezettek, több mint a fele szerint nem szükséges az Internet a munkájukhoz - 41%-uk keresete Ft vagy annál is kevesebb - 93%-uk otthon, 40%-uk az iskolában/egyetemen is internetezik - 85%-uk 4 órát vagy többet internetezik naponta - 77%-uk cseveg, 53%-uk többjátékos számítógépes játékokkal játszik leginkább Ritter és mtsai által végzett 2004-es felmérés szerint a rendszeresen internetezők 2-7%-a lehet érintett (azaz lehet problémás internethasználó). A fentiekből látszik tehát, hogy a leginkább a serdülők és a fiatal felnőttek érintettek. Kevés szó esett azonban arról, hogy konkrétan mivel foglalkozik egy átlagos internetfüggő és miért. A következőkben ezeket vesszük sorra, tipikus példákkal: - Csevegés: a fenti adatokból látható, hogy a problémás internethasználók 77%-a cseveg. A csevegés, vagy más néven chatelés a fiatalok körében a legnépszerűbb. Ennek a kommunikációs médiumnak az előnye, hogy sok emberrel egyszerre lehet beszélgetni, leküzdve a fizikai távolságokat. A chatelők ráadásul azt is megélhetik, hogy közel egyenlő súlya van mindenki szavának, tehát egyenlő esélyekkel indulhatnak, ami a valóságban nem feltétlenül adott. Ehhez kapcsolódik a gátlásnélküliségi hatás, mely az Internetre nagyon jellemző, azaz egy olyan tendencia, mely szerint az Interneten könnyebben felvállaljuk véleményünket, gyorsabban közöljük érzéseinket, könnyebben vagyunk kritikusabbak stb. Érthető tehát, hogy a csevegés egy fiatal számára miért lehet vonzó, de fontos tudni, hogy a csevegés az egyik legmagasabb rizikófaktor. - Online játékok: egyre népszerűbbek az ú.n. MMORPG 1 játékok, melyekben egy virtuális karaktert kell készítenünk és annak kell élni az életét a játékban. Legyen szó fantáziavilágról (pl. Gyűrűk ura) vagy éppen a valóság szimulációjáról (pl. Second Life), ezek a játékprogramok rendkívüli mértékben képesek függőséget okozni, hiszen 1 Massively Multiplayer Online Role-Playing Game (szabadfordításban) nagyon sok szereplős online szerepjáték 4

5 a játékosok megalkothatják azt az énjüket, ami szerintük a lehető legtökéletesebb. Ez a virtuális én pedig sikereket érhet el a virtuális térben. Ez a legfőbb oka annak, hogy ezek a típusú játékok ennyire népszerűek és ilyen mértékű függőséget okozhatnak. A játékok talán a fiatalok számára a legvonzóbbak. Ezekkel a játékokkal akár 9-10 évesen vagy még korábban is találkozhatnak a gyerekek, sőt ebben az életkorban már rendszeresen játszhatnak is velük. - Online szerencsejátékok: a harmadik legnagyobb függőségi tényező a játékfüggőségek körébe tartozó online szerencsejáték-függőség. A fiatalok ebben a legkevésbé érintettek, ám fontos megemlíteni, hiszen az Interneten sokkal könnyebben bólintunk rá nagyobb kockázatokra, mely okán az internetes szerencsejáték sokkal nagyobb kockázattal bír. Mivel a számítógépet ezer és egy célra használhatjuk, ezért a számítógépfüggőség, mint diagnosztikai kategória nem talált megerősítésre. Ettől függetlenül a köznyelvben a mai napig él a számítógépfüggőség és sok gyermek egyedül ezzel a kifejezéssel találkozik. Éppen ezért érdemes észben tartani, hogy ez talán érthetőbb a gyerekek számára, de tudni kell azt is, hogy maga a kifejezés tudományos szempontból nem helytálló. Mit lehet tenni az internetfüggőség ellen? Már az elején fontos leszögezni, hogy az iskolának hatalmas prevenciós szerepe és felelőssége van ugyan, de a hatékony prevenció érdekében a szülők bevonása is elengedhetetlen. Fontos továbbá kiemelni, hogy bár számos hasznos tipp és trükk létezik, mely megkönnyíti a prevenciót, illetve a kóros internethasználatot vissza tudja szorítani a gyerekeknél, az igazi internetfüggő szakember segítségére szorul. Ha bárkiről bebizonyosodik, hogy függ az Internettől, a legelső dolog pszichológus segítségét kérni! Következzen néhány ajánlás az iskolák és a szülők számára, mellyel hatékonyan lehet csökkenteni az internetfüggőség kialakulásának veszélyét: - Szociálisan hasznos tevékenységformák megerősítése: az a gyermek, vagy kamasz, aki sokat számítógépezik, feltételezhetően nem érzi úgy, hogy az élet más területein is hasznos tudna lenni, illetve az kellően nagy örömfaktorral bír a számára. Mind az iskolák, mind a szülők partnerek lehetnek abban, hogy tudatosítsák a gyermekekben munkájuk értékét, erőfeszítéseik hasznosságát. Fontos továbbá olyan feladatokkal ellátni a gyerekeket, melyek valóban hasznosak, s ezek hasznosságát ők értik és átélik. Énjük építéséhez rendkívüli mértékű megerősítésre van szükségük és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. - Célorientált feladatok kitűzése: manapság minden iskolában és szinte minden háztartásban van(nak) számítógép(ek). Az iskolai informatika órákon megtanulhatják a számítógép hatékony kezelését és fontos készségeket sajátítanak el a jövőre nézve. Fontos lenne azonban felhívni a figyelmet és bemutatni, hogy a számítógép még mennyi mindenre használható. A hangsúly a tapasztalatszerzésen van. Ha a gyermek tisztában van azzal, hogy a számítógépeken milyen játékokat lehet futtatni, milyen csevegőprogramok vannak és tudja, hogy ezek hogyan működnek, akkor ezzel együtt fel lehet hívni a veszélyekre is a figyelmet. Az iskola kreativitása elengedhetetlen 5

6 ebben a kérdésben, hiszen nem csak tananyaghoz kötődő feladatokkal lehet ellátni a tanulókat, hanem számukra talán érdekesebb, őket jobban bevonó feladatokat is kaphatnak, mely akár még az iskola számára is hasznos lehet (pl. iskolai honlap megtervezése) - Kanalizált interaktivitás: bár a csevegés és az interakciók a számítógépen keresztül a legnagyobb rizikófaktorok, fontos megismertetni a gyerekekkel ezen programok, weblapok működési elvét és ismertetni azok veszélyeit. Minél tudatosabban és biztosabban mozognak ebben a térben, annál kevésbé vannak kitéve az olyan veszélyeknek, melyek a megtévesztésen, átverésen alapulnak. - Felvilágosítás: a korábbi pontokban már volt szó róla, de fontos külön kiemelni, hogy a prevenció fontos részét képezi a felvilágosítás. A felvilágosítás során nagy hangsúlyt kell fektetni a fiziológiás, pszichés és szociális hatásokra, melyek az internetfüggőséggel, illetve a kóros internethasználattal együtt járhatnak. - Mentálhigiénés hálózatok: bár ez nem kizárólag a szülők és az iskola felelőssége, de az iskola is szerepet vállalhat olyan mentálhigiénés hálózatokban, melyek segítséget nyújtanak azoknak a gyerekeknek, akik fokozott veszélynek vannak kitéve vagy már talán függők is. Fontos felhívni a gyerekek figyelmét, hirdetni, reklámozni azokat a lehetőségeket, ahol segítséget kaphatnak. A legkézenfekvőbb az iskolapszichológus bevonása, de léteznek olyan online tanácsadói fórumok, ahova akár t is írhatnak a gyerekek és szakemberek válaszolnak a kérdéseikre, problémáikra. Jó példa erre a Léteznek konkrétabb fortélyok is, melyek inkább szülőknek szólnak: - A számítógép helye: sok családban a számítógép bekerül a gyermek szobájába, ahol a gyermek korlátlanul és felügyelet nélkül számítógépezhet. Ez egy bizonyos életkor alatt rendkívül káros lehet. Éppen ezért javallott, hogy a számítógép egy olyan közösségi térben legyen (pl. nappali), ahol szinte mindig van valaki, aki ellenőrizni tudja, hogy a gyermek az életkorának megfelelő tevékenységekkel tölti-e az idejét vagy sem. - Számítógépezés, mint társas tevékenység: nagyon sok gyerek egyedül számítógépezik. Sokan a barátaikkal csevegnek az Interneten, barátaikkal játszanak játékokat. Érdemes arra ösztönözni a gyermeket, hogy hívja át a barátait, szervezzenek közös programot. Ne a számítógép legyen a legfontosabb eszköze a kapcsolattartásnak! Akár a számítógépen is játszhatnak közösen, hiszen már ez önmagában is csökkenti a függés kialakulásának kockázatát. A lényeg tehát, hogy ne egyedül számítógépezzenek. - Korlátozott használat: manapság egyre több dolgot végzünk a számítógépen. Vannak helyzetek, amikor az iskola, munkahely megköveteli, hogy számítógépen végezzünk munkát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a számítógép rendkívül érdekes, szórakoztató és fejlesztő eszköz is lehet. Éppen ezért nem célszerű démonizálni azt és túl szigorú korlátozásokat életbe léptetni. Engedni kell, hogy a gyerek bizonyos életkor felett játszhasson, cseveghessen, dolgozhasson stb. a számítógépen. Fontos azonban, hogy a szülők ragaszkodjanak a napi vagy heti óramennyiséghez, melyben a 6

7 gyerekkel megállapodtak. A világos, következetes, de igazságos korlátozás a legcélravezetőbb! - Motiváció kérdése az egész: a szülőnek hatalmas szerepe van abban, hogy a gyereket bizonyos dolgokra motiválja. Ha kellően jutalmazzák a számítógéphez nem kapcsolódó tevékenységeket, akkor a számítógép veszíteni fog a vonzerejéből. A jutalmazás akár olyan módon is történhet, hogy ha például bevásárol, kitakarít, vagy akár csak a szabadban olvas, játszik a gyermek, akkor az így eltöltött idejét leszámítógépezheti. A gyermek így érdekelt lesz abban, hogy mást is csináljon, ne csak számítógépezzen. 7

8 Felhasznált irodalom Griffiths, M. (1999). Internet addiction: Fact or fiction. Psychologist, 12, Ritter, A., Fábián, Zs., Pillók P., Hoyer M., (2004). Felmérés a magyarországi Internet-használatról: betegség, vagy korosztályra jellemző tünet? Psychiatria Hungarica 2004/02. Young, K. S. (1999). Internet addiction: Evaluation and treatment. Student British Medical Journal, 7,