A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA. Verók Attila Vincze Beatrix

Átírás

1 Verók Attila Vincze Beatrix

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Verók Attila Vincze Beatrix Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzés A kurzus tartalma A kurzus tömör kifejtése Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók A projektmódszer alkalmazásának története Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A projektmódszer előtörténete A projekt szó jelentése A projektmunka első formái A projekt jelentésének bővülése A pedagógiai projekt kezdetei A projektpedagógia gyökerei A projektmódszer ősatyja: John Dewey Dewey pedagógiája A tanár szerepének új értelmezése Összefoglalás Önellenőrző kérdések Új kihívások új módszerek Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: Miért kell új módszer? Globális és regionális problémák Az oktatás rejtett kincs Globalizációs hatások A globális összefonódás Az oktatás és a munkaerőképzés Az információs társadalom és a menedzser Az információs és kommunikációs forradalom hatása A világháló jelentősége Összefoglalás Önellenőrző kérdések A pedagógiai projekt jellemzői Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A pedagógiai projekt fogalma

6 A pedagógiai projekt fajtái A projekt egyéb formái A projektmunka szakaszai Projektkritériumok: fogalmi pontosítás A projektmódszer és a motiválás A projektmunka eszköz a passzivitás ellen A projektek értékelése A projekt jellegzetes fázisainak ábrája Összefoglalás Önellenőrző kérdések A projektek újszerű válasza Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: Változások az életmódban A gyermekkor halála A megváltozott gyermekkor A média gyermekkor Az önállósuló gyermek az emancipált fiatal Az életkori sajátosságok szerepe A projekt és a megváltozott tanárszerep A konstruktív pedagógia Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az európai reformpedagógia és a projektmódszer érintkezési pontjai Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A reformpedagógiai létrejötte A reformpedagógia és életreform mozgalom kapcsolata A reformpedagógia bírálata és a projekt megítélése A reformpedagógia korszakai Kiútkeresés a jelen válságából A projektmódszer és a német reformpedagógia kapcsolata A szovjet munkaiskola Összefoglalás Önellenőrző kérdések A magyarországi reformpedagógiai hagyományok és a projektoktatás kapcsolata Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése A reformeszmék megjelenése Az magyar reformpedagógia kibontakozása: az Új Iskola... 40

7 7.3.3 Montessori és Waldorf pedagógia, Családi Iskola Reformiskolák vidéken Az 1945 utáni viszonyok Reformtörekvések a hetvenes évektől A Zsolnai-módszer Az 1980-as évek kezdeményezései A reformiskolák reneszánsza a 90-es évektől Összefoglalás Önellenőrző kérdések A projektoktatás jelene Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: Tájékozódás a szakirodalomban Külföldi szerzők a projektoktatásról Hazai szerzők művei Projektek a közoktatásban A projekt, mint sajátos közeg A projektmunka ereje Összefoglalás Önellenőrző kérdések A nemzetközi projektek gyakorlata Célkitűzés: Tartalom: A tananyag kifejtése: A nemzetközi projektek ösztönzője: az Európai Unió Az iskola teljesítmények csökkenése A projekt és az iskola világa Jugend-Schule-Wirtschaft (Ifjúság-Iskola-Gazdaság) Intézményes együttműködések Nemzetközi környezetvédelmi projekt A nemzetközi projektek az európai mobilitás szolgálatában Összefoglalás Önellenőrző kérdések Felsőoktatási jó gyakorlatok előkészítése Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A projektmunkában való részvétel módjai Feladatmegosztás A projektmunka szakaszai A projektmunka szakaszai A projektmunka szakaszai A projektmunka szakaszai

8 A projektmunka szakaszai A projektmunka értékelési szempontjai Összefoglalás Önellenőrző kérdések Jó gyakorlatok Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Valamely könyvtár arculati kézikönyvének elkészítése A projektmunka célja A projektmunka tartalma Valamely könyvtár vállalkozói információszolgáltatásának megtervezése A projektmunka célja Komplex olvasáskutatási feladat végrehajtása A projektmunka célja Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Bevezetés A projektmódszer alkalmazásának története Új kihívások új módszerek A pedagógiai projekt jellemzői A projektek újszerű válasza Az európai reformpedagógia és a projektmódszer érintkezési pontjai A magyarországi reformpedagógiai hagyományok és a projektoktatás kapcsolata A projektoktatás jelene A nemzetközi projektek gyakorlata Felsőoktatási jó gyakorlatok előkészítése Jó gyakorlatok Zárás Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek

9 16.1 Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

10

11 1. BEVEZETÉS Az oktatás modernizációja megújulást követel az iskolától. A strukturális és tartalmi átalakítások mellett szükség van egy új pedagógiai kultúra kialakítására, amely a megváltozott gyermeki igényekhez, szükségletekhez alkalmazkodik, rugalmasan reagál a piacra, munkaerőképzés igényeire, alkalmazza a legújabb információs és kommunikációs technikákat. Az iskola módszertani kultúrájának megújulásában jelentős szerepet kap a projektmódszer, amely közelíti az iskolát a valóságos élet jól működő hatékony munkaformájához. A projektmódszert a reformpedagógia korábbi eszköztárából veszi át az iskolai gyakorlat, tehát egy komoly hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező tanulási-tanítási formáról van szó, amely szélesebb értelmezésben az oktatás hatékony eszköze. A projekt a hétköznapi életben is ismert terv, tervszerű feladat jelentésén túl a pedagógiai projekt kiemeli az érdeklődésen alapuló tanulást, cselekvést. A pedagógiai projekt hivatalosan is a magyar közoktatás elismert módszere, stratégiája, az iskola világába történő rugalmas beillesztése magával hozta, hogy azokban az esetben, ahol valamennyi kritériuma nem érvényesülhet, projektorientált oktatásról beszélünk. A projektmódszer pedagógiája visszanyúlik, és számos ponton kapcsolódik az elődökhöz, az amerikai J. Dewey-hoz, az európai reformpedagógiai mozgalomhoz. Igazi lendületet az 1968-as diákmozgalmat követő nyugat-európai oktatási reformok kapcsán vesz. A projektmunka a magyar iskolák gyakorlatában az uralkodó frontális oktatással szemben egy lehetséges cselekvésre aktivizáló munkaforma, amely az élményszerű tanuláson alapul. 1.1 CÉLKITŰZÉS A kurzus célja, hogy megismertesse a projektpedagógia alapfogalmait, történeti fejlődésében tisztázza a projektmódszer és projektoktatás fogalmát, jellemzőit, sajátosságait. A reformpedagógia fejlődéstörténetébe ágyazott történeti váz segítségével utal a projektmódszer elődeire, a pedagógiai innováció szerves termékeként mutatja be. A kurzus célja, hogy az elméleti alapismeretek segítségével (a projektmunka szakaszai, fajtái, kritériumainak bemutatásával) segítse a módszer gyakorlati alkalmazását, ösztönözzön a pedagógiai megújulásra, segítsen egy új pedagógia kultúra kialakításában. A projektekkel foglalkozó szakirodalom segítségével az önálló tájékozódás segítse, buzdítson saját projektötletek megvalósítására, a már alkalmazott gyakorlat tökéletesítésére, motiváljon a nemzetközi projektekben való részvételre. A kurzus a projektoktatás elméleti és gyakorlati oldalának áttekintésével segítséget kíván adni a módszer alapos megismeréséhez, a módszertani megújuláshoz, az egyéni és az iskolai innovációhoz, fel kívánja hívni a figyelmet a módszer előnyeire és hátrányaira. 1.2 A KURZUS TARTALMA 1. A projektmódszer alkalmazásának története 2. Új kihívások új módszerek 3. A pedagógiai projekt jellemzői 5

12 4. A projekt újszerű válasza 5. Az európai reformpedagógia és a projektmódszer érintkezési pontjai 6. A magyarországi reformpedagógiai hagyományok és a projektoktatás kapcsolata 7. A projektoktatás jelene 8. A nemzetközi projektek gyakorlata 9. Felsőoktatási jó gyakorlatok előkészítése 10. Jó gyakorlatok 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A kurzus megismertet a projektoktatás történetével, bemutatja az elődöket, a nemzetközi és a magyar reformpedagógiai mozgalom keretén belül azokat a neves pedagógusokat, akik tevékenységében jelen volt a projektgyakorlat. A történeti fejlődés segítségével rá kíván világítani arra, hogy a módszernek mind az európai, mind a hazai gyakorlatban jelentős, több mint száz éves hagyománya van, a pedagógiai kultúra fejlődésének szerves része. A kurzus rámutat a 21. század tudástársadalmának új kihívásaira, amelyek a jelen oktatását folyamatos megújulásra késztetik, a hagyományos iskola keretein túllépő új módszertani eljárásokat tesznek szükségessé. A kurzus megismertet a projekt fogalmával, kritériumaival, formáival, szervezési sajátosságaival, szakaszaival. Felhívja a figyelmet a projektek vonzerejére: a munkaformában rejlő motiválási lehetőségre, a kompetenciák fejlesztésére, a kooperatív technikák alkalmazására, a differenciálás lehetőségére. Segítséget kíván adni a szakirodalomban való tájékozódáshoz, a magyar reformkísérletek korábbi gyakorlatának ismertetésével a magyar iskola megújulási törekvéseibe beágyazottan mutatja be a projektmódszer integrálódását. A nemzetközi projektek gyakorlatának bemutatásával felhívja a figyelmet a tanulás, továbbképzés, versengés hatékony ötvözetére, amely elősegíti az európai párbeszéd kialakítását, a tolerancia erősítését. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A kurzus célja, hogy az önreflexiót és az önfejlődést segítse, a projektmódszer elsajátítását egy történeti, másrészt egy gyakorlat-orientált tanulási forma segítségével mozdítsa elő. A kurzus fejleszteni kívánja a személyes kompetenciákat az egyéni tanulási forma biztosításával, az IKT- kompetenciát az elektronikus tanulás lehetőségével. Segítséget kíván adni a tanulás és tanításszervezés gyakorlatához, szélesebb értelemben a pedagógiai kultúra formálásához. A kurzus megköveteli a projektmódszerhez kapcsolódó alapfogalmak ismeretét, a projektmódszer történeti fejlődésének elsajátítását, a módszer szervezési szabályainak (a projekt szakaszainak) ismeretét, a különböző projektformák és fajták megkülönböztetését, az önálló tájékozódást. A kurzus követelményrendszere biztosítja, hogy az elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával a közreműködő képes önálló projektalkalmazóvá, felhasználóvá, projekt- 6

13 gazdává válni, képes módszertani, tágabb értelemben a pedagógiai kultúrájában megújulni, ismereteit továbbadni és fejleszteni. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A kurzus felépítése követi az európai pedagógiai gondolkodásmódot, így történeti fejlődésében mutatja be a projektpedagógiát. Forrásaiban elsősorban a németnyelvű szakirodalomra hivatkozik. Ez a szerző érdeklődéséből, másrészt a hazai pedagógia irányultságából következik. A szerző felhívja a figyelmet az európai pedagógia más nemzeti hagyományaira és javasolja azok tanulmányozását, megismerését is. A kurzus feltételezi, hogy alapvető pedagógiai fogalmakkal a kurzus résztvevője tisztában van, és ismeri a hazai közoktatás rendszerét. A leckék utáni gyakorló tesztek segítségével segíteni kívánja az önellenőrzést, az ismeretek rögzítését. A téma sajátosságaiból következik, hogy a megoldásoknál néhány estben elképzelhető más jó megoldás is, itt a kérdések és a válaszok a leckék szövegéhez idomulnak. A projektpedagógia szerteágazó kérdéskörében ez a tananyag egy lehetséges megközelítést valósít meg, amely terjedelménél fogva nem tér ki minden elemre a teljesség igényével. A szerző felhívja a figyelmet a projektek értékelésével kapcsolatos tág és bizonytalan értelmezési lehetőségekre, amelyről ajánlja az önálló tájékozódást. A pedagógia projekt sajátos formájánál fogva eddig nem foglalkozott a projektmenedzsment kérdésével. Az oktatás piacosodása, az Európai Uniós projektek megjelenése szükségessé teszi ennek a kérdéskörnek a vizsgálatát is, az oktatáson belüli speciális értelmezésben. A tananyaggal a szerző szándéka az önálló tájékozódás és ismeretszerzés előmozdítása, az ismeretek pontosítása, a téveszmék leküzdése. 7

14 2. A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK TÖRTÉNETE 2.1 CÉLKITŰZÉS: A projekt szó jelentésének értelmezése, a projektek megjelenésének és gyakorlati alkalmazásának történeti bemutatása, a módszer identitásának vázolása. 2.2 TARTALOM: A projektmódszer bemutatása történeti fejlődésében: projektmódszer előtörténete, a projekt szó jelentése, a projektmunka első formái, a projekt jelentésének bővülése, a pedagógiai projekt kezdetei, a projekt ősatyja: Dewey és pedagógiája, a megváltozott tanárszerep. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE: A PROJEKTMÓDSZER ELŐTÖRTÉNETE A projekt szó jelentése A projekt kifejezést divatos fogalomnak vélhetjük, mert a szó hallatán leginkább valamilyen modern, újszerű dolgot értünk. A projekt szót az élet több területén használjuk, az iskolában, az üzleti életben, a tudományos kutatásokban. A napi sajtóban gyakran olvashatjuk, elsősorban projektpályázatok meghirdetésének formájában. Számos foglalkozási terület jelölésénél bukkan fel a szó, olyan összetételekben, mint például projektmenedzser, projektasszisztens, projektvezető szakember. Új képzési formákban is szerepel, ilyen az Európai Uniós projektírás és projektmenedzsment néven meghirdetett módszertani és gyakorlati képzés. A projekt szó nyelvi értelmezése segít a mai jelentés tisztázásában. A latinban a projicere projektál, tervez, javasol, ajánl értelemben használatos. Az angol project a leggyakrabban használt, terv, beruházás, kutatási téma a jelentése. A németben a das Projekt tervet jelent, az igét projektieren tervezni, szándékozni jelentéssel tartalmazza a szótár. A pedagógiában a latin eredetű projekt szót használjuk, a német kölcsönzésnek köszönhetően a pedagógiában megőrizzük a német írásmódot és kiejtést. A köznyelvben a projekt szó összetett, újszerű, komplex feladat elvégzését és a hozzátartozó tervet jelöl. A projektet rendszerint pályázati formában kell elkészíteni, így sokszor azonosítják magával a tervvel, azaz a projekt egyenlő terv értelmezés a leggyakoribb. A projekt a vezetéselméletben az egyszeri, nagy kockázatot hordozó, újszerű, nagy költségű, komplex feladat, beruházás, amely nagy szakértelmet igényel, és projektmenedzsment alkalmazását teszi szükségessé. Általános értelemben a projekten olyan komplex feladatot értünk, mely egyszeri, meg nem ismételhető, erőforrás-igényes, újdonságot hoz magával, nagy kockázatot hordoz, meghatározott idő- és költségkockázata van, és ezáltal nagyarányú szakismeret bevonását teszi szükségessé, hogy a legoptimálisabb formában valósulhasson meg. 1 1 Heindrich Éva (1997): Projekt menedzsment. In: Deák Csaba, Heindrich Balázs, Heindrich Éva: Vezetési ismeretek. School of Business Közhasznú Társaság., 205/

15 2.3.2 A projektmunka első formái A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A projekt bizonyos formában már az őskorban fellelhető, a feladatok megtervezése és megoldása, például a vadászat kapcsán. Az ókorban az időszámításunk előtti évezredekben zajló piramisépítések a projektmunka folyamatára emlékeztető jegyeket viselték magukon. A középkori céhekben a mestermű elkészítése hasonlóan projektfeladatnak tekinthető. A gyakorlati tevékenységgel, a szakképzéssel való összefüggése jól kitapintható. A pedagógiában a szó mintegy 300 éves múltra tekint vissza. Először az építészek használták Itáliában. A megrajzolt, számításokkal ellátott terveket nevezték projekteknek (olaszul progetti, franciául projets, németül Projekt/e). Az iskolában a projekt, mint tanulási egység, a XVIII. században, a párizsi Építészeti Akadémián bukkan fel, ahol a nagyobb építési vállalkozások önálló részleteinek diákok által történő kidolgozását jelölte ben Németországban J. H. Wolf Az építész stúdium tervezése és módszere címen jelentett meg könyvet. Az évben a politechnikai képzés használja a projekt fogalmát. A 19. században az Egyesült Államokban az építészeti és mérnöki főiskolákon jelenik meg a módszer, majd átterjed a többi iskolatípusra, a szakiskolákra, az ipari, mezőgazdasági, műszaki tárgyakra. A W. Stimson középiskolai kampánya Massachusetts államban a Home Projekt Plan nevet viselte a mezőgazdaság területén. A pedagógiai projekt mai jelentését a század fordulóján kibontakozó amerikai reformpedagógiának köszönhetjük. A projektmódszer vezető képviselői William B. Rogers, Calvin M. Woodword és Charles R. Richards a projektet a gyakorlati problémamegoldás szinonimájaként használták A projekt jelentésének bővülése A projekt legáltalánosabb jellemzője a komplexitása és az innovatív ereje, ezért nem véletlen, hogy szülőhazájának az USA-t szokták tekinteni. Az észak-amerikai társadalom dinamizmusánál fogva több szinten is meghonosítja a projektmódszert. A 19. század végére kialakul az igény az oktatás megújítására, aminek oka az európaitól jelentősen eltérő gazdasági-társadalmi gyakorlatban keresendő. Az európai hagyományok nem bizonyulnak elég hatékonynak az új világban. A soknemzetiségű bevándorló tömegek a kezdetektől kialakítják a befogadó társadalom jegyeit. A boldogulást keresők csak magukra számíthattak, az új világban gyorsan arra kényszerülnek, hogy feladják a hagyományokat. A multikulturális jegyeket erősen magánviselő új nemzedéket nem lehetett a hagyományos módon felkészíteni a jövőre. A gyakorlati életben való megfelelés került előtérbe, és bizonyult győztesnek az elméleti mélységekkel szemben. A gazdaság megújulási készsége, a hagyományostól eltérő formák és módszerek alkalmazása a projektet azokon a területeken tették meghatározóvá, ahol a feladatok megoldása a leginkább igényelte az alkotó teamek kreatív együttműködését. A 20. század tudományos-technikai fejlődésének eredményeként a projektmenedzsment alkalmazása elsőként a hadiipar és az űrkutatás területén valósult meg. 2 Hortobágyi Katalin (2002): Projekt-kézikönyv. IF Alapítvány OKI, Budapest, 11. 9

16 Az 1910-es és 20-as években megszületnek a projektmódszer első tudományos definiálási kísérletei a pedagógiában J. F. Woodhull, W. H. Kilpatrik és Ch. A. Mc. Murry tudósok részéről A pedagógiai projekt kezdetei Karl Frey (1982) 3 öt általános tételt fogalmaz meg a pedagógiai projekt keletkezésével kapcsolatban: 1. A projektoktatás kezdetei a 18. századra vezethetők vissza a technikai és természettudományos fejlődés eredményeként a technikai és építészeti főiskolákon. 2. A projekt eszméje eredetileg Itáliából származik, és innen terjed el a kézműves szakmák növekvő professzionalizálódásával. 3. A projektmódszer célja az iskola és az élet, a tudomány és a szakma, az elmélet és a gyakorlat közötti távolság lebontása, és a két oldal alkotó egyesítése a gyakorlatban. 4. A múlt század végén az óvodapedagógia hatása alatt egy másik modell is létrejön. A természetes egészeknek kell az oktatás tárgyát képezni, a projektmódszer a tanítás középpontjába kerül, azaz a projektben történő integrált tanítás gyakorlata érvényesül. 5. Az amerikai gyermekközpontú reformpedagógia 20. század elején jelentkező vonulatának eredményeként a projekt fogalma elveszíti a technikai képzéssel való szoros kapcsolatát. A projektszerű tanulás ezután minden tantárgyban és minden területen jelen lesz. Szélesebb értelemben használják a módszert, sokszor inkább a tervezés értelmében, gyakran eltekintve a konkrét végterméktől A projektpedagógia gyökerei A projektpedagógia eredetét kutató európai szerzők egyértelműen elismerik a projektek eszme forrásaként mind az európai felvilágosodásból, elsősorban Locke, Rousseau, és Kant tanaiból kinövő reformeszméket, mind pedig az amerikai társadalmi gyakorlat talaján megszülető Dewey Kísérleti Iskolájából kiinduló és később Kilpatrick Project Methode-ként definiált új módszert. Az USA-ban létrejövő gyakorlat a pragmatizmus szülötte 4, míg az európai a pedagógiai gyakorlat belső fejlődésének terméke. Mindkét területen megtalálható a kritikai mozzanat. Az amerikai gyakorlat elutasítja az európai oktatást, mert az új viszonyok között alkalmatlanná válik a tömegek oktatására. Az európai irányzat a hebarti pedagógia kritikájából indul ki a belső tökéletesedés igényével. A felvilágosodás optimizmusából táplálkozva a fennálló, de nem jól működő gyakorlatot kívánják megreformálni. Az európai gyakorlatnak sokkal erősebb a kötődése a meglévő kultúrához, annak gyökereihez, hagyományaihoz. Közös vonásként emelhetjük ki, hogy mindkét irányzat a jövő letéteményesének a gyermeket tartja, akinek tudása, ismeretei a szebb és biztonságosabb jövőt szolgálják, boldogulása és boldogsága a pedagógia érdeklődésének a középpontba kerül. 3 Karl Frey svájci pedagógus, aki a projektmódszer leírását 1982-ben megjelent művében az elsők között népszerűsíti. A mű címe: Die Projektmethode. Magyarul sajnos nem olvasható. 4 A pragmatizmus filozófiai, nevelésfilozófiai irányzat, amely az USA-ban bontakozott ki a 19. század végén, fő értékként a hasznosságot jelölte meg. 10

17 2.3.6 A projektmódszer ősatyja: John Dewey A PROJEKTMÓDSZER ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A neveléstörténetben a projektmódszer ősatyjának és kidolgozójának John Deweyt tekinthetjük. A mai európai projektpedagógia a leggyakrabban Deweyt idézi. Dewey 1896-ban, Chicagóban megnyitott kísérleti iskolájával kopernikuszi fordulatot vitt véghez a pedagógiában azzal, hogy a régi neveléssel szakítva a valóságos tevékenységre, a tapasztalatra helyezte a hang súlyt. A gyerek legjobb motiválásának a cselekvést tartja, a tanulást cselekvések sorának fogja fel, az iskolai életet aktívnak tekinti. A századvégi Amerika a dinamikus, az egyre erősebb tempót diktáló ipari fejlődés, a szolgáltatások szélesedése, a városiasodás, egy indusztriális, gyorsan felfelé ívelő, mobil társadalom formálója lesz. Az amerikai társadalom jellemzője a melting pot : a soknemzetiségű, eltérő vallású és kultúrájú bevándorlókból olvad össze a multikulturális modern társadalom. Amerika a szabadság és a korlátlan lehetőségek szimbólumaként jelenik meg a köztudatban. Az ideérkezőket fogadó Szabadság-szobor, megtestesítője, őrzője és egy útjelzője lesz ennek az új világnak. A szabadság kísérő jelensége a társadalmi pluralizmus túllép a hagyományos erkölcsi értékrenden és erkölcsi nevelésen. Az új, önmagát feltaláló és megvalósító ember lesz a minta Dewey pedagógiája Dewey felismeri, hogy az iskola és az otthon közötti szakadék egyre mélyebb lett, melynek oka a családi minták hiánya, a szokások változása. A szülők az iskolára ruháznak át bizonyos nevelési feladatokat, a szokások hiánya a gyakorlat hiányát jelenti. Dewey szerint az iskola feladata, hogy a társadalmi környezetet bemutassa, ahhoz hasonlót alakítson ki. Dewey pedagógiájának irányító elve a hasznosság. A nevelésnek olyan feltételeket kell a gyermek számára kialakítania, amelyek között aktív cselekvőként közvetlen tapasztalatokat szerez. Dewey az oktatás teljes körű reformját követeli. A meglévő gyakorlat kritikájából indul ki, elveti a herbarti oktató iskolát, amelyben a tanuló passzív szemlélődő marad, aki gondolkodásra alig kényszerül, mechanikusan írja leckéit, és magolja a tananyagot. Három alapvető feladatot kell ellátnia az iskolának: közvetítenie kell a társadalmi életet, a társadalmilag hasznos képességeket és készségeket kell kialakítani a társadalmi haladást szolgáló elemeket be kell emelni az iskola életébe, előkészítve a tanulókat a jövőre. az iskola feladata összefogni a heterogén társadalmi környezetből bekerülő, és a különböző erkölcsi értékeket képviselő tanulókat, és alkalmassá tenni őket arra, hogy környezetükkel és társaikkal összebéküljenek, toleránsak legyenek. A diákok az iskolai demokrácián keresztül megtanulják a társadalmi együttélés normáit. A hagyományos normatív iskolán túllépve Dewey egy új értéket állít a középpontba, a demokráciát. 11

18 2.3.8 A tanár szerepének új értelmezése A tanár feladata is átértelmeződik. A pedagógus feladata, hogy a tanulóban kialakítsa azokat a megfelelő készségeket és képességeket, amelyekre szüksége van a boldoguláshoz. Az iskola maga az élet, amelyben a pedagógus feladata több az egyén fejlesztésénél, a nevelőmunka a társadalom nevelését jelenti. A tanárnak nagyobbrészt a tervezésre kell koncentrálnia, a nevelés mikéntjére és hogyanjára. A legfontosabb feladat a megfelelő eszközök kiválasztása, miközben mindig szem előtt kell tartani, hogy a nevelésnek a gyermekhez kell igazodnia, így a gyermek érdeklődését és a tapasztalatát kell kiindulópontként kezelni. A 20. század népszerű gyermekközpontúsága megjelenik Dewey-nál is. Dewey iskolája kölcsönhatásban kíván működni az otthonnal, a természetes környezettel, a termeléssel (az üzemmel), és a tudománnyal (az egyetemmel). Iskolájában a földszinten helyezi el az ebédlőt, a műhelyeket, és a könyvtárat, amelyek az otthonnal és a termeléssel való kapcsolatot teremtik meg. Nincs hagyományos tanterem, a munka laboratóriumokban és a műhelyekben folyik. A tanulók hiányos ismereteiket kiegészíthetik az iskolai könyvtárban, múzeumban. A testi és a szellemi munka közötti különbség eltűnik, a gyakorlat mindig megelőzi az elméletet. A tanulók maguk választják meg a munkatevékenységüket, így az iskola mellőzi a hagyományos osztálykereteket, az általános ismereteket közlő órákat. Középpontba kerül a kézimunka, a varrás, a főzés, az iskolán kívül pedig a kirándulások. Az új iskolában a tevékeny munka során a tanárnak bizalommal kell lennie a diák és az új módszer iránt. Nem közvetlenül az értékekre, hanem az értékek funkciójára kell helyezni a hangsúlyt. A tanárnak nagy szerepe van a diákok önkontrolljának a kialakításában, megnyugtatásában, a támogatásban. Minden nevelés egy kísérlet, hogy az életben az életért nevelhessünk ÖSSZEFOGLALÁS A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. 6 A projektek komplex feladatok, amelyeket általában tervszerűen oldanak meg a résztvevő csoportok. A projekt egy olyan szellemi vállalkozás, amely mint problémamegoldó, és szituációs módszer aktivizálja a tanulókat. Mágnesként működik, a felfedezés erejével, túlmutat az iskola falán, nyitott az élet minden irányába, az érdeklődésen alapul, cselekedtet. A projektmódszer a hagyományostól eltérő, informális (nem formális) tanulási forma, amely szoros kapcsolatban áll a gyakorlati élettel. A projektoktatás árnyalt megközelítését segíti Karl Frey munkája 7, amelyben Dewey nyomdokain alakítja ki saját projektkoncepcióját. Dewey szerint a résztvevők tapasztalati világában jelenlévő vagy feltételezett probléma jelenti a projekt kezdetét, és ezzel az oktatási folyamat elkezdődött. Frey úgy véli, a pro- 5 Dewey, J. (1993): Demokratie und Erziehung. Beltz Verlag, Weinheim, Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Frey, K.(1982): Die Projektmethode. Beltz Verlag, Weinheim und Basel

19 jekt kezdeményezője lehet minden részvevő. Tehetnek javaslatot: ötlet, feladat, ösztönzés, probléma, élmény, kívánság formájában. Frey szerint a projektkezdeményezés ekkor még nyitott, (semleges), az oktatási folyamatot meg kell alkotni. Dewey úgy ítéli meg, hogy a résztvevők egyetértése nem előfeltétel, hanem a probléma elismerése, felismerése a projekt igazi előfeltétele. Frey viszont azon a véleményen van, hogy a projektet kezdeményezőknek egyetértést kell kialakítaniuk, mert így hitelesítik projektszándékukat. Dewey szerint maga a cselekvés jelenti a legitimációt, amely a problémán, a tervezésen és a kísérletezésen keresztül adott, tehát igazolja, hitelesíti a projektet. Frey árnyaltabban közelíti meg ezt a kérdést, és azon az állásponton van, hogy a szükségletek kinyilvánításával, a projektkezdeményezés összefüggéseinek vitájával legitimálódik a projekt, tehát már a kezdeti szakaszban, és az egyetértés elmélyíti ezt. Dewey szerint a tervkészítéssel a projekt célkitűzései is tökéletesednek, bővül ezáltal az egyéni motíváció köre. Frey szerint a projekttevékenység cselekvési, tevékenységi formákká alakításával jelenik meg a minőségileg új elem. Dewey szerint a probléma megoldása a kísérletező cselekvés (vagy ennek szimulálása), Frey szerint ez előre nem tervezett,, az aktív cselekvésformákon van a hangsúly. Dewey szerint a projekt munkafolymatában felmerülhetnek viták, de ezeket előre nem tervezik, míg Frey szerint a megbeszéléseket, vitákat tervszerűen be kell építeni a projektmunkába. Dewey a projektben megjelenő alkotói tevékenységet szükség szerint megegyezésen alapuló alkotói kivitelezésnek tekinti, míg Frey szerint ez szükség szerint megszavazott alkotói kivitelezés. Dewey a projekt legfontosabb hozadékának az eredmények gyakorlati hasznosítását tartja, amely biztosítja az átmenetet egy új projekthez. Frey a projekt végét úgy tekinti, mint egy tudatos befejezést a produktummal, amely vagy egyszerűen véget ér, vagy egy új projektkezdeményezéssel zárul. 2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mi a projekt szó jelentése? Milyen mai jelentéstartalmakkal használjuk? 2. Mutassa be, milyen területeken jelent meg a projekt az oktatásban? 3. Magyarázza meg, hogy miért az USA lesz a projektek őshazája? 4. Foglalja össze, hogy Karl Frey, milyen öt feltételre vezeti vissza a projektmódszer keletkezését? 5. Milyen amerikai irányzathoz köthető a projektmódszer? 6. Értelmezze, miben állt Dewey kopernikuszi fordulata? 7. Mit tart Dewey a legfontosabbnak a tanításban? 8. Hogyan változik meg a tanár szerepe a Dewey által vázolt új iskolamodellben? 9. Hol működött a Dewey kísérleti iskolája? 10. Ki definiálja elsőként a projekt fogalmat? 11. Milyen rokon vonásokat lehet felfedezni Dewey és Frey projekt értelmezésében? Miben különböznek elgondolásaik? 13

20 Szorgalmi feladat: Töltse ki a következő táblázatot? Fogalom project pragmatizmus Herbarti iskola Project Methode definiálás komplex Jelentése Terv, beruházás Olvasztótégely Soknemzetiségű társadalom Nem formális, nem hagyományos (pl. tanulás) 14