Tavaszi ünnepkör- ügyes kezek

Átírás

1 Tavaszi ünnepkör- ügyes kezek A projekt címe: Tavaszi ünnepkör- ügyes kezek A projekt írója: Csernusné Balla Zsuzsanna A projektben résztvevők köre, száma: a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény felső tagozatának napközi otthonos tanulói a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény felső tagozatának tanárai, rajztanár, technikatanár, történelemtanár - 1 -

2 PROJEKTTERV A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer Az IPR-ből kiválasztott fejlesztési terület A megvalósítás helyszíne Humán Erőforrás feltételek Szervezeti keret Tárgyi Keletkező Produktumok dokumentumok Szükséges kommunikációs és szervezési teendők, forrásszerzési lépések HHH-s tanulók beilleszkedésének és felzárkóztatásának elősegítése. Konfliktuskezelés Kommunikáció Közösséghez való kötődés Önismerettel összefüggő kompetenciák: önállóság Önszabályozás: tolerancia Ötlet kivitelezése, alkalmazása Szociális kompetenciák fejlesztése Kreativitás Szabadidő hasznos eltöltésének megismertetése, gyakorlása. Személyi kompetencia Együttműködés Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény felső tagozatának épülete, napközis tanterem Technikaterem Rajzterem Tanulók, tanárok, szülők, foglalkozás tanórán kívüli tevékenységek, kézműves foglalkozások vetélkedő Rafia Varrótű Tojás Hagymahéj Növények levelei Tojásfesték Ecset Tojástartó Viasz Íróka Lepedővászon Spárga Kavicsok Ruhafesték Ecet a fixáláshoz Feljegyzések, jelenléti ívek (napközis napló) feladatlapok fénykép, elkészült tárgyak Kapcsolatfelvétel szülőkkel, támogatókkal, tantestülettel. Tevékenységek összehangolása Tanári bemutató csoportmunka - 2 -

3 A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: kreativitás Társas kompetenciák: kommunikációs készségek, együttműködés, Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: szervezőkészség, empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás; Fakanál, kevergetni Olló Műanyagterítő, hogy az asztalt megvédjük Gumikesztyű Szárító kötél Festéshez, viaszoláshoz edények. tűzhely Kartonpapír Színes ceruzák Zsírkréta Csomagolópapír Fényképezőgép - 3 -

4 A PROJEKT LEÍRÁSA A projekt intézményi előélete: Tiszakécske Bács-Kiskun megye észak-keleti sarkában, a Tisza-partján fekvő kisváros. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől 40 km-re található. A lakosság száma: fő. A lakosság jelentős része külterületen él (Tiszabög, Kerekdomb, Pereghalom, Sárhalom) A város infrastruktúrája hasonló a térség fejlettségéhez. Településünk vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. Az idegenforgalom miatt a lakosság száma a nyári időszakban főre is növekedik. A településen több típusú oktatási-nevelési intézmény működik. A Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény felső tagozata 4 évfolyammal, évfolyamonként 3 osztállyal működik. Tanulói létszám: 291 fő. A tanítás 12 osztályteremben, 4 szaktanteremben és 1 tornacsarnokban zajlik. Az intézményben felső tagozaton két napközis csoport működik. A napköziben a másnapi felkészülésen túl a tanulók hasznos időtöltéséhez szabadidős foglalkozásokat tartunk, amelynek során új tevékenységekkel ismerkedhetnek meg, fejlődik kézügyességük, a társas együttlét során, nemcsak a saját munka elvégzésének örömét élhetik meg, hanem az együttműködés közelebb hozza egymáshoz a tanulókat, fejlődik toleranciájuk, megélhetik a tudás és tudás átadás élményét, hiszen segíteni tudnak egymásnak. Itt lehetőség van arra, hogy fokozottabban elősegítsük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését

5 A projekt szükségessége: Iskolánkban törekszünk arra, hogy a diákok minél szélesebb körben megismerjék saját környezetüknek az itt élő népnek a hagyományait. Fontosnak tartjuk, hogy ez ne csak a tanórai keretben, hanem tanórán kívüli szabadidős tevékenység során is történjen. A XXI. század elején sürgető cél a természeti és társadalmi környezetünk megóvása. Arra törekszünk és arra kell neveljük tanítványainkat, hogy szeressék, becsüljék meg az őket, körülvevő környezetet és tegyenek is érte. Ehhez kapcsolódik a saját tájegységük néprajzi hagyományainak megismerése, a kézművesség gyakorlása. Tudjuk, hogy egy-egy kisebb-nagyobb közösség összetartásában és a közösség megőrzésében is fontos szerepe volt a néphagyományok ápolásának. A néphagyományok iránti érdeklődés felkeltése, a művelődéstörténeti ismeretek bővítése elősegíti olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése. A közös tevékenység során mi is közösséget építünk, egymást segítő, egymást elfogadó csoport kialakulását segítjük elő, ahol empátia, a másikra figyelés érvényesül. A projekt céljai: A halmozottan hátrányos tanulók beilleszkedésének elősegítése, közösségi tevékenységeken keresztül. A népi kultúra tartalmazza a műveltség alapelemeit. Elsajátítása közben ismereteket szereznek a tanulók hagyományos faluközösség tárgyi és szellemi világáról. Megismerkednek a húsvét jelképeivel, a tojással, ami szerte a világon az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi, tehát az élet jelképe. Találkoznak azzal, hogy a kereszténységben az újjászületés szimbóluma volt, ezért lett belőle a húsvéti tojás. A hagyományos falusi közösségekben, harmonikus kapcsolatban élt az ember a természettel, a gazdasági munkákat az évszakok váltakozásához igazította. A lakóhely, a szülőföld, a magyar nyelvterület szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek megismerésével a múlt tisztelete, a hazához való kötődés erősödik a tanulókban

6 A népi díszítőművészet, a népköltészeti alkotások megismerésével fejlődik a tanulók esztétikai érzéke. Egy egy tárgy elkészítése élményforrás is, amelyben aktívan, cselekvőn vesznek részt és végzik a kézműves tevékenységeket. A különböző tevékenységek végzése során könnyebben el tudnak jutni a tanulók a különböző fogalmak, jelenségek megértéséhez. Kézműves tevékenység közben önálló tevékenységre van szükség, de társakkal való együttműködés is szerepet kap tevékenység során. A társak segítése közösségi emberre jellemző tulajdonságokat erősít. Pozitív attitűdök és személyiségvonások, kialakítása folyik, érdeklődés, beleélés, kreatív részvétel és a nemzeti azonosságtudat is erősödik a tanulókban. A formaalkotás a tanulók kifejezésformáinak és fantáziájának gazdagítását is szolgálja. A személyes bánásmód az egyéni érdeklődéshez és fejlettségi szinthez igazodva önálló látásmód kialakításához vezet. A művészeti fogékonyságra nevelés egyféle közösségi, emberi-társadalmi nevelést és ismeretszerzést is jelent, amellett, hogy a művészeti individuumot is nagymértékben fejleszti. Az anyagismeret mellett az eszközhasználat ismerete is fontos. A tevékenység befejezése után nem maradhat el a rendrakás, az anyagok gondos tárolása, pazarlás nélküli használata, értékének tudatosítása. A társas együttdolgozás a társas kapcsolatokat erősítik, gazdagítják. Módszertani ajánlás Az általános iskolák vizuális-esztétikai nevelési programjához kapcsolódó napközi-otthonos projekt, amely lehetőséget kínál a gyermek sokoldalú fejlesztéséhez. Továbbá alkalmas a környezettudatos nevelés központi gondolatához a környezeti polgárrá neveléshez, azaz a - 6 -

7 természeti, az épített, a társas társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások kialakítására is. A program az általános iskolák bármely évfolyamán tanuló gyerekek számára ajánlott. Legeredményesebb az alkotómunka, ha érdeklődő, de életkor és tehetség szempontjából heterogén összetételű a csoport. Az idősebb tanulók segítenek a fiatalabbaknak, s a kisebbek örömmel fogadják, sőt igénylik is az irányítást, az együttműködést. Ezek a feltételek mind adottak egy felső tagozatos napköziben, ahol az eltérő életkor mellett, a képességek és készségek is eltérőek, s a közös tevékenység alkalmas ezek fejlesztésre. A legügyesebb tanulók alkotják a magot, akikhez kapcsolódnak a többiek. A ábrázolási, kreatív alkotó képessége sikeresen fejlődik különböző képességű gyerekeknek így együtt. Ez a differenciált csoportmunka a tehetséggondozás, a felzárkóztatás fontos eszköze. Összefoglaló táblázat Témák és tartalom Témák: Tavaszi ünnepek, húsvéti ünnepkör, majális Tartalom: Megelőző tapasztalat Kézműves foglalkozás: Tojástartó kosárka készítése rafiából, tojásminta rajzolása és színezése, tojásfestés, tojásfa, tojáshéjmozaik. Terítő készítése batikolással Népszokások, locsolkodás, tojásfestés, - 7 -

8 Ajánlott továbbhaladási irány A kompetenciafejlesztés fókuszai Kapcsolódási pontok Támogató rendszer Ma is élő szokások, hagyományok gyűjtése Önismerettel összefüggő kompetenciák: önállóság Önszabályozás: tolerancia A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: kreativitás Társas kompetenciák: kommunikációs készségek, együttműködés, Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: szervezőkészség, empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás; hon- és népismeret, magyar nyelv és irodalom rajz és vizuális kultúra technika-életvitel ének-zene, Tisza partján lakom I II. Honismereti olvasókönyv a tiszakécskei iskolák számára. Szerk.: Tajti Erzsébet. Kiadja a Tiszakécskei Honismereti Kör. Tiszakécske old ejlesztesi_koncepcio.pdf - 8 -

9 Sor-szám TÁMOP / A PROJEKT FELADAT ÉS IDŐTERVE Tevékenység, mérföldkő megnevezése, leírása Felelős Végzi Megelőző tevékenység Követő tevékenység Kezdés időpontja Átfutási idő Befejezés időpontja Keletkező dokumentumok. produktumok 1. Szabadidős modul A modul terve nevelő tanulók Tantestületi megbeszélés Tervkészítés Hanvazó szerda utáni héten 1 hét Feljegyzés 2. A modul tervének megbeszélése a tanulókkal nevelő tanulók Feladatok, tevékenységek ismertetése Ötletroham Gondolattérkép Hanvazó szerda utáni héten 1 óra A tanulók ötleteivel kiegészített projektterv 3. 1, foglalkozás Könyvtári anyaggyűjtés Könyvekből és az internetről Tesztfeladatok csoportmunkában és páros munkában Hon és népismeret tanár nevelő Hon és népismeret tanár nevelő tanulók Az előzetes ismeretek feltárása a tavasz kapcsán. Ősi hagyományok, szokások locsolkodás, A keresztény valláshoz kapcsolódó szokások, hagyományok húsvét Gondolattérkép Tojáshéjban búza hajtatása Hétfő 1 óra Megoldott feladatlapok Eszközök előkészítése - 9 -

10 Sor-szám TÁMOP / Tevékenység, mérföldkő megnevezése, leírása Felelős Végzi Megelőző tevékenység Követő tevékenység Kezdés időpontja Átfutási idő Befejezés időpontja Keletkező dokumentumok. produktumok foglalkozás Tojástartó kosárka készítése rafiából, hármas fonás Technikatanár Technikatanár nevelő tanulók Ismerkedés az anyaggal: Rafia Ma is élő szokások, hagyományok gyűjtése kedd 1 óra foglalkozás Tojástartó kosárka készítése rafiából A fonatokból kosárka varrása Technikatanár Technikatanár nevelő tanulók Hármas fonással előkészíteni a kosárkához a rafiát Locsolóversek gyűjtése szarda 1 óra Rafiakosár foglalkozás Tojásmotívumokkal való ismerkedés, tervezés tojásfestés Berzselés Írókázás Rajztanár Rajztanár Technikatanár nevelő tanulók A tojás, mint a jelkép. Eszközök biztosítása Íróka készítése Ma is élő szokások, hagyományok gyűjtése csütörtök 1 óra Festett tojások foglalkozás Terítő készítése batikolással nevelő nevelő tanulók Eszközök biztosítása Ma is élő szokások, hagyományok gyűjtése péntek 1 óra Nagyhét előtti péntek Terítő Összegző értékelés nevelő Kiállítás anyagának válogatása Kiállítás az elkészített nagyhét nagycsüt örtök Kiállítás

11 Sor-szám TÁMOP / Tevékenység, mérföldkő megnevezése, leírása Felelős Végzi Megelőző tevékenység Követő tevékenység Kezdés időpontja Átfutási idő Befejezés időpontja Keletkező dokumentumok. produktumok nevelő A projektben dolgozó kollégák tanulók tárgyakból A gyerekek értékelése: Nagyon fontos minden esetben a folyamatos visszajelzés. A közös munka során egy-egy segítségkérés vagy segítségnyújtás. Egy-egy jól sikerült mozdulat mind- mind információt hordoz a munka állásáról, a gyerekek hangulatáról. Biztató szavak, vagy a műveletek többszöri bemutatása, vagy a társakhoz fordulás és a velük való konzultáció is része az értékelésnek. Nemcsak saját munkájukat, hanem a társakét is értékelik. Kiállításszerűen közszemlére teszik az elkészült tárgyakat, ahol másoknak is megmutatják munkájuk eredményét. Fotókon örökítik meg az elészült alkotásokat. A gyerekek kinyilvánítják véleményüket a programról, minősítik, hogy melyik volt a legkönnyebb a legszívesebben végzett feladat, melyik anyaggal dolgoztak a legszívesebben, vagy mi okozott nehézséget. Szívesen vették-e a társak segítségét, és ők maguk szívesen segítettek-e egymásnak. A foglalkozást vezető pedagógus értékeli önmagukhoz képest a tanulók elkészült munkáit

12 A projekt várható pedagógiai eredményei: A gazdag és sokirányú programkínálat lehetővé teszi, hogy különféle tevékenységet kipróbálva, az érdeklődésének megfelelőt kiválasztva minden tanuló elmélyülten foglalkozzon kedvelt témájával. Az egyéni különbségek a személyes tulajdonságok az alkotáskor is megjelennek, a kész művek pedig magukon hordozzák a személyiségjegyeket. A többféle programkínálat lehetővé teszi, hogy különféle tevékenységet kipróbálva, az érdeklődésének megfelelőt kiválasztva minden tanuló elmélyülten foglalkozzon kedvelt témájával. Kialakul és növekszik a munka során a személyes érintettségből adódó motiváltság. Növekszik a tanulók önbizalma, amely újabb cselekvésre ösztönöz. Az együttműködéskor szerzett tapasztalatok hozzájárulnak a magatartási anomáliák csökkenéséhez. Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt. Elemzési szempontok a projekt lezárulta után: Sikeres volt-e a projekt? Mik voltak az erősségei és gyengeségei? Milyen mértékben teljesítette a projekt vagy program az általános célkitűzés(eke)t? Milyen haszna származott a résztvevőknek a projektből? Az eredmények igazolják-e a projekt költségeit? Lemásolható, illetve átvihető-e más területekre a projekt?

13 MELLÉKLETEK A rafia Ismerkedés az anyaggal: Rafia A világ legnagyobb levelű pálmája, a madagaszkári rafiapálma (Raphia pedunculata) levelének burkából készül a rafia kötözőanyag. Tevékenység: hármas fonás Rafiaszálakból hármas fonással fonatokat készítünk. Hosszúságtól függően 2-4 fonatot. A fonatok száma attól is függ, mekkora kosárkát szeretnénk készíteni. Ha a fonatok elkészültek, tűbe rafiaszálat fűzünk és a fonatot hajtogatva a fonat külső széleit egymáshoz öltjük, törekszünk a kör alak kialakításra. A kosárka aljának kialakításánál fektetve az oldalánál állítva varrjuk a fonatot

14 Locsolkodás, locsolóversek A húsvéti locsolkodás világi szokás. Régebben húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ez utóbbival a lány még az érzelmeit is ki tudta fejezni. Ma a fiúk illatos vízzel locsolnak. A műveletet mondókával kísérik. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura. Sokszor aprópénz is jár a locsolkodónak. Észak- és Nyugat- Magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered. Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet) Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! Nagypénteken erre jártam, az ablakban rózsát láttam, el akar hervadni, szabad-e locsolni? Szépen kérem az apját, de még szebben az anyját, hadd locsoljam a lányát. Olyan legyen a haja,

15 mint a pünkösdi rózsa, Szívemből kívánom! Fakadó rügy, szellő hozta, Madár szállt az ablakunkra, Nagy vidáman azt dalolta, Itt nyílik a legszebb rózsa. Jó szagú a rózsavizem, Eljöttem, hogy megöntözzem. Nesze, nesze, rózsaszál, Soha el ne hervadjál. Én kicsike vagyok, A fogaim nagyok. Adjanak egy kalácsot, Hogy harapjak nagyot! (Háromszék) Húsvét másodnapján régi szokás szerint Fogadják szívesen az öntöző legényt. Én a legénységhez igen kicsi vagyok, De öntöző legénynek mégis csak felcsapok. Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok Ha a locsolásért piros tojást kapok. (Sárvásár)

16 Tojásmotívumok rajzolása színezése A tojásfelület mértani felosztása Osztókörök hosszanti szélességi kettő együtt Díszítmények az osztókörökre épülnek, vagy azok metszéspontjából indulnak ki, vagy az osztókörök felrajzolásából adódó geometrikus mezőben helyezkednek el. Felső búb, alsó búb, osztókörök Osztókörök + segédvonalak

17 "Lapdás" díszítmény Variáció Nyolcmezős tojásfelület: jellegzetes magyar felosztás. Sémája Baranyai minta Szimmetriaháló "Tőtött rózsa", vagy "csillagos" motívum

18 Négyosztatú tojásfelület Sémája "Gereblyés" minta Hosszanti kettéosztás Osztókör "Álló" minta Somogyból

19 Osztókör "Fekvő" minta Baranyából Szélességi kettéosztás: a magyar motívumok közt ritka Osztókör "Búbvirágos" erdélyi minta "Öves" megoldás Szélességi osztókörök, "övek" Palóc minta

20 Szélességi és hosszúsági osztókörök, "övek" Erdélyi minta Hosszanti osztókörök Négyosztatú dísz Erdélyből Nyolcosztatú, hétfalusi csángó dísz Karcolt tojás az Alföldről Körök a metszéspontok hangsúlyozására

21 Körök a metszéspontok helyén Körök a Körök a segédvonalak képzeletbeli metszéspontjaiban metszéspontokban Osztókörökre épült díszítmény A felosztott térben önállóan elhelyezkedő minta

22 Metszéspontból kiinduló minta Osztókörök nélküli minta (ritka) Istensegíts (Bukovina), "tyúkszemes" minta: rontáselhárító "Tévedt utas", "Utavesztett", "Labirint" Meanderes A meander motívum kialakulása:

23 csigavonal ellentétes csigavonalak meander Meanderes tojások: Erdélyi minta Gyimesközéploki Forrás:: Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás. [Bp : Neutron, ] 1990, 94 p. Berzselés A tojás festéséhez régen leggyakrabban a vörös és lila hagyma levét használták, de nyerhettek sárga színt az orbáncfűből, zöldet a csalánlevélből, bordót illetve kékes árnyalatot a bodzabogyóból A legelterjedtebb díszítés a berzselés, azaz a levélrátétes díszítés. Manapság ezt nylonharisnya segítségével végzik, régen azonban cérnával erősítették a tojásra a levelet, így az még különlegesebb mintázatot kapott. Manapság a növényi rátétes tojásfestés kelléke egy cm hosszú nejlonharisnya darab, néhány kisebb méretű levél (pl. petrezselyem), vörös-, illetve lilahagyma héját sóval és ecettel fűszerezve főzzük ki. A levelet a tojásra simítjuk, a harisnyába tesszük, majd szorosan átkötjük és a festékbe mártjuk.. Száradás után lebontjuk a harisnyát, eltávolítjuk a levelet. Kevés olajjal bedörzsölve a tojás szép fényt kap

24 Írókázás A tojásírás, vagy írókázás lényege, hogy a motívumokat viasszal rajzoljuk a tojásra. Régebben az írni szó rajzolást jelentett, hiszen az írás a rajzolásból, a képírásból eredeztethető. Legfontosabb eszköze az íróka (vagy más néven gice, kisica), egy fémcsöveskés vagy tölcséres mintázó szerszám, bár egyes vidékeken vékony pálcával viszik fel az olvadt viaszt a tojásra. Írókázás menete: Gyújtsunk meg egy mécsest vagy gyertyát, majd vegyük elő az írókánkat. Az íróka fejébe tömjünk egy kis darab viaszt, amit aztán tegyünk a gyertyalángba, hogy felmelegedjen. Mikor elkezd csöpögni a viasz az íróka csőréből, akkor rajzoljunk a főtt / fútt tojásunkra. Ha már nem jön viasz a csőrből, ismét tartsuk a láng fölé, hogy a benne lévő viasz megolvadjon. (Ha elfogy belőle, töltsük újra.) A tojásokra lehet népies mintákat rajzolni, figurákat vagy éppen írást tenni. Ha tele írókáztuk a tojásokat, akkor tegyük bele a kihűlt hagymalébe, illetve tojásfestékbe ázni a tojásokat. Minél tovább ázik a festékben, annál sötétebb lesz a tojás színe

25 Ezután vegyük ki a léből a tojásokat, és töröljük le a viaszt róluk. Forró víz alá téve megolvad annyira a viasz, hogy könnyen le lehet törölni. Ahol viaszos volt a tojás, ott tojás színű maradt, a többi részét pedig befogta a festék. Terítő készítése batikolással A lényege az egésznek az, hogy amit bekötözünk, az nem fogja meg a festék. Ahol mégis ott is szabálytalanul, ettől lesz gyönyörű. Ha a festés előtt beavatjuk, vagy kimossuk a festésre szánt textilt, könnyebben megfogja a festék, ha nem, akkor kicsit nehezebben. Száradás után világosabbak lesznek a színek Dolgozhatunk úgy, hogy felcsippentünk egy csücsköt és ezt kötözzük be, szorosan, gondosan. Több ilyet köthetünk egy felületre. Az egészet belenyomkodjuk a festékbe, míg jól meg nem szívja magát perc, attól függ milyen erős szint szeretnénk. Amint lebontottuk a kötözést, egy kört kapunk. Szintén haránt irányú mintát kapunk, ha egyszerűen az egyik sarokból indulva kötözzük be az anyagot nem nagyon sűrűn, de szorosan. Ezt is befestjük. Ezután lebontjuk a kötözést, széthúzogatjuk és kiakasztjuk száradni Száradás után vasaljuk ki

26 - 26 -

27 Húsvéti feladatlap 1 Milyen sírban találtak a régészek festett, karcolt díszű tojást? a) kelta b) Szarmata c) avar 2 Mit jelképez a tojás piros színe? a) a természet örök körforgását b) a szeretet örökkévalóságát c) Krisztus kiömlött vérét 3 Mit adtak régebben a keresztszülők ünnepi ajándékként keresztgyermeküknek? a) húsvéti tojást b) barkát c) élelemmel telt kosarat

28 4 Hogyan üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust? a) húsvéti tojást ajándékozva b) fűzfabarkát lengetve c) pálmaágakat lengetve 5 Mikor szokás a templomokban barkát szentelni? a) Pünkösdkor b) Húsvét hétfőn c) Virágvasárnap 6 Eresz alá tűzve a megszentelt barka a.. a) rossz szándékú embereket távol tartotta b) villámcsapástól őrizte a házat c) védett a betegségektől 7 Honnan származik a ma már több országban elterjedt "tojásfa"? a) Németországból b) a szláv országokból c) Erdélyből

29 8 Minek az ünnepe volt eredetileg zsidó ünnep, a pészah? a) egyiptomi fogságból való szabadulás b) a tavaszi napéjegyenlőség c) a Sátrak ünnepe 9 Hány napos böjt előzi meg a húsvétot? a) hatvannapos b) negyvennapos c) harmincnapos 10 Mi a húsvétot megelőző böjt utolsó hetének neve? a) Nagyhét b) Böjtutó c) Böjtmás 11 Az angol Easter a német Ostern szó eredete mire utal? a) egy germán istennőre, Ostara-ra b) a napéjegyenlőség germán szavára c) a húsvéti ünnepkör barkájára

30 12 Mikor van a nagyhét? a) fehérvasárnaptól pünkösdig b) pünkösdtől fehérvasárnapig c) virágvasárnaptól nagyszombatig 13 Honnan ered a húsvéti nyúl, mint jelkép? a) Németországból b) Lengyelországból c) Spanyolországból 14 Miért vált nyúl húsvéti jelképpé? a) a középkorban húsvétkor nyulat ettek b) a nyúl ártatlan és kedves állat c) a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni 15 Mi az élet, a teremtés a megújhodás jelképe? a) Tojás b) Nyúl c) Barka

31 16 Minek a szimbóluma lett a kereszténységben a tojás? a) Feltámadás b) Jézus kereszthalála c) Jézus szenvedése 17 Mikor van húsvét? a) a tavaszi napéjegyenlőség utáni második vasárnap b) a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap c) virágvasárnapkor 18 Ezen a napon nem szabadott seperni, főzni és mosni sem a) húsvét vasárnapján b) húsvét hétfőjén c) nagypénteken 19 Elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek. Mikor? a) Nagypénteken b) húsvét hétfőn c) nagycsütörtökön 20 Miért vált jelképpé a bárány? a) a zsidók bárányt áldoztak Istennek b) csak bárányt lehetett húsvétkor enni ez volt a legolcsóbb étel

32 Kérdőív TANULÓI KÉRDŐÍV PROJEKTZÁRÁSHOZ Mi volt a projekt témája, amiben részt vettél? Már tudtam, ismertem a programok előtt is: A programok során ismertem meg: Milyen tevékenységekben vettél részt a foglalkozások során? Melyik volt a kedvenc tevékenységed? Melyik anyaggal

33 dolgoztál szívesen? Mik voltak az erősségeid? Mik voltak a gyengeségeid? Miben segítettél társaidnak? Milyen segítséget fogadtál el társaidtól? Értékeld saját elvégzett munkád: Melyik munkád választod ki a kiállításra? Társaid mely munkáit javaslod a kiállításra?

34 TARTALOMJEGYZÉK Tavaszi ünnepkör- ügyes kezek... 1 A projekt címe: Tavaszi ünnepkör- ügyes kezek... 1 PROJEKTTERV... 2 A PROJEKT LEÍRÁSA... 4 A projekt intézményi előélete:... 4 A projekt szükségessége:... 5 A projekt céljai:... 5 Módszertani ajánlás... 6 Összefoglaló táblázat... 7 A PROJEKT FELADAT ÉS IDŐTERVE... 9 A gyerekek értékelése: A projekt várható pedagógiai eredményei: Elemzési szempontok a projekt lezárulta után: MELLÉKLETEK A rafia Locsolkodás, locsolóversek Tojásmotívumok rajzolása színezése Berzselés Írókázás Terítő készítése batikolással Húsvéti feladatlap Kérdőív