Szolnoki Főiskola. Mikroökonómia. dr. Bischof Zsolt főiskolai adjunktus Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék

Átírás

1 Szolnoki Főiskola Mikroökonómia dr. Bischof Zsolt főiskolai adjunktus Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék

2 Néhány alapfogalom Exogén változók Endogén változók Optimalizáció alapelve Egyensúly alapelve

3 A keresleti görbe p x 1000 Rezervációs ár x

4 p x Marshall-kereszt túlkínálat S p A p e egyensúly p B túlkereslet D x A x e x B x B x A x

5 p x Komparatív statika a kínálat változása S S p e p e D x e x e x

6 p x Komparatív statika a kereslet változása S p e p e D D x e x e x

7 Piaci formák versenyzői piac monopolista diszkrimináló monopolista (eltérő rezervációs áron) közönséges monopolista (ugyanazon az áron) árszabályozás p x P x * S Árbevétel téglalap x* D x

8 Költségvetési korlát y I/p y I=p x. x+p y.y Megvalósítható lehetőségek (költségvetési) halmaza meredekség: -p x /p y I/p x x

9 y Költségvetési korlát változása 1. I /p y I/p y I =p x. x+p y.y meredekség: -p x /p y I/p x I /p x x

10 y Költségvetési korlát változása 2. I=p x. x+p y. y I/p y meredekség: -p x /p y I/p x I/p x x

11 Adók Költségvetési korlát változása 3. Mennyiségi adó (állandó összeg): p 1 +t Értékadó (százalékos érték): p 1 (1+t) Egyösszegű adó (fogyasztástól független): t Mennyiségi támogatás: p 1 -s Adagolás (fogyasztás korlátozás, pl. élelmiszerjegy)

12 Fogyasztói preferenciák Kardinális elmélet ordinális elmélet

13 TU Kardinális elmélet Telítettségi pont MU x 0 MUx=ΔU/Δx és MUy=ΔU/Δy x Teljes haszon (TU), határhaszon (MU) Gossen I. és II. törvénye x

14 Fogyasztói kosár A preferencia Preferenciarendezés tulajdonságai Szigorúan preferált, gyengén preferált, közömbös teljes, reflexív, tranzitív (axiómák)

15 A közömbösségi görbe y y A y B y C U 2 U 1 x x x U 0 x

16 A közömbösségi görbe tulajdonságai Nem metszhetik egymást Minden ponton átmegy egy görbe Végtelen sok van egy térben Folytonos Ált. negatív meredekség (monotonitás, dominancia elve;helyettesíthetőség) Ált. konvex (az átlag preferálása)

17 Különleges alakú közömbösségi görbék, preferencia típusok Tökéletesen helyettesítő jószágok Kiegészítő jószágok Konkáv közömbösségi görbék Semleges jószágok Káros jószágok Telítettség

18 Hasznossági függvények U=u(x;y) U=x * y (normál) U=x+y (tökéletes helyettesítés) U=min(x,y) (tökéletes kiegészítés) U=v(x)+y (kvázilineáris preferenciák) U=x a *y 1-a (Cobb-Douglas típusú preferenciák)

19 y y 2 y 2 y Helyettesítési határráta (marginal rate of substitution) A x MRS= - y/ x B x x Diszkrét pontok (helyettesítési ráta RS) Folytonos (nagyon kicsi) elmozdulás (helyettesítési határráta MRS) Csökkenő és állandó MRS x

20 Teljes haszon határhaszon - helyettesítési határráta MUx=ΔU/Δx és MUy=ΔU/Δy y y A MU x. Δx+MU. y Δy= ΔU=0, ebből: Δy/Δx= -MUx/MUy, de Δy/Δx=MRS, ezért: MRS=-MUx/MUy y' y x x x B x

21 Optimális választás 1. y Közömbösségi görbék Költségvetési egyenes A Érintő meredeksége: De tudjuk, hogy: Ezért: x

22 y Optimális választás 2. szélső optimum Közömbösségi görbék A x Költségvetési egyenes

23 y Optimális választás 3. helyettesítő termékek Közömbösségi görbék Kérdés a költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe meredeksége A Költségvetési egyenes x

24 Optimális választás 4. tökéletes kiegészítés y Közömbösségi görbék A Költségvetési egyenes x

25 y Optimális választás 5. konkáv preferenciák Közömbösségi görbék A x Költségvetési egyenes

26 Jövedelem adó vagy mennyiségi adó y választás mennyiségi adó esetén választás (adó nélkül) választás jövedelem adó esetén p x x+p y y=i (p x +t)x+p y y=i; Tax: tx=r p x x+p y y=i-r; Tax: tx=r x

27 Jövedelem-változás hatása a keresletre y I 1 I 2 I 3 jövedelem-ajánlati görbe I x x x I 3 Engel-görbe x I 2 I 1 Engel-görbe (luxus, normál és inferior jószágok) jövedelem-ajánlati görbe tökéletesen helyettesítő és kiegészítő termékekre x

28 Árváltozás hatása a keresletre y ár-ajánlati görbe p x1 p x2 p x x x x p x1 p x3 x p x2 p x3 egyéni keresleti görbe normál és inverz keresleti görbe ár-ajánlati görbe tökéletesen helyettesítő és kiegészítő termékekre x

29 Egyéni keresleti görbe Normál hatás (jószág) Nyáj-hatás Sznob-hatás Veblen (minőségi) hatás Spekulációs hatás

30 Az árváltozás hatásai Reáljövedelem változás Árarányok változása Változatlan reáljövedelem: Hicks szerinti kompenzáció Slutsky szerinti kompenzáció

31 y Jövedelemkompenzáció-Slutsky C B A U 3 x B teljes árhatás helyettesítési hatás jövedelmi hatás U 0 e e 2 1 U 1 e 0 x C x A Slutskyazonosság x

32 y Jövedelemkompenzáció-Hicks C B A x B e 1 e 2 x C teljes árhatás x A helyettesítési hatás jövedelmi hatás U 0 U 1 e 0 x

33 Döntés a szabadidő és a munkaidő között p*c=m+w*l, ahol M nem munkajövedelem C Optimális döntés: anyagi javak vagy szabadidő? fogyasztás szabadidő munkaidő 24 óra idő Változhat: M és/vagy w

34 Az egyéni munkakínálati függvény w w 4 w 3 w 2 w 1 A munkakínálatát befolyásoló tényezők továbbá: túlóra béremelés adó egyösszegű lineáris progresszív degresszív 24-z 1 24-z 2 24-z 3 munkaidő 24-z 4

35 Intertemporális választások Feltételek: r=0 nincs pénzkölcsönzés C 2 tőkepiaci egyenes I 2 indulókészlet I 1 C 1

36 Intertemporális választás kamattal C 2 A második időszak fogyasztása, maximális megtakarítás mellett: c 2 =I 2 +(1+r)I 1 I 2 Az első időszak fogyasztása, maximális hitelfelvétel mellett: c 1 =I 1 +I 2 /(1+r) I 1 C 1

37 Ha változik a kamatláb C 2 emelkedik I 2 csökken I 1 C 1

38 Optimális választás C 2 C 2 I 2 megtakarítás esetén (a megtakarítás: I 1 -c 1 ) C 2 =I 2 +(1+r)(I 1 -C 1 ) nincs hitelfelvétel, se megtakarítás C 2 hitelfelvétel esetén (a hitel: I 2 -C 2 ) C 1 =I 1 +(I 2 -C 2 )/(1+r) C 1 I 1 C 1 C 1

39 A pénz és az időtényező Jövőbeni fogyasztás jelenbeli feláldozott haszon (tőke hozama) a tőkepiaci egyenes Kamatláb a kölcsöntőke ára, %-ban Reálkamatláb=nominál kamatláb inflációs ráta

40 Befektetés és időtényező Jövőérték (future value; FV) Kamatos-kamat: FV=C 0 *(1+r) t Az Ön által valamilyen értékpapírba befektetendő összeg 5 mft, a garantált éves hozam 10 %. Mennyi lesz a harmadik év végén a megtakarítása, ha: Minden év végén a kamatot is hozzáírják a tőkéhez és az is kamatozik? FV=5*(1,1) 3 =6,65 mft

41 Befektetés és időtényező Jelenérték (present value; PV) Diszkontálás: PV Ön a következő ajánlatot kapja, 10 %-os változatlan kamatot feltételezve: 1. Egy év múlva kap 10 eft-ot, vagy 2. 3 év múlva kap 14 eft-ot 1. PV=10/1,1=9,09 eft 2. PV=14/1,1 3 =10,5 eft C 1 Évenkénti eltérő hozamok t r t PV n t t 1 t C 1 r

42 Befektetések értékelése Nettó jelenérték (NPV, net present value) NPV >= 0 NPV n t t t 1 C 1 r C 0 Belső megtérülési ráta (IRR internal rate of return), ha NPV=0, és legalább: belső kamatláb = piaci kamatláb C 0 t n 1 1 C t IRR t

43 Egy beruházás megvalósításához szükséges gép vásárlása esetén három ajánlat közül választhatunk: 1) Beszerzési ár: 8 mft, élettartam 7 év, éves hozam 2 mft 2) Beszerzési ár: 5 mft, élettartam 4 év, éves hozam 2,5 mft 3) Beszerzési ár: 7 mft, élettartam 5 év, éves hozam 3 mft Melyik ajánlatot érdemes elfogadni, ha a kamatláb 20 %? NPV 1 =-0,79 mft NPV 2 =1,47 mft NPV 3 =1,97 mft

44 Befektetések értékelése Ön kap minden évben 12 mft-ot 15 éven keresztül. A piaci kamatláb nagysága végig 10 %. Mekkora a pénzösszeg jelenértéke? Annuitás számítás: PV 0 =12/0,1*(1-1/(1,1) 15 )=91,3 mft PV C r 1 1 t 1 r

45 A természeti tényezők, mint termelési tényező Örökjáradék (földjáradék): Gazdasági járadék= bérleti díj transzferjövedelem Az Ön tulajdonában lévő földterület éves tiszta hozama (gazdasági járadéka) 150 eft. A piaci kamatláb 8 % és állandó. Mennyiért adná el ezt a területet, azaz mennyi ennek a jelenértéke? PV 0 =150/0,08=1.875 eft PV C r 1

46 Növekvő örökjáradék Növekvő örökjáradék: PV r C 1 g (r: kamatláb, g: pénzösszeg növekedési üteme %-ban) Ön végtelen lejárattal minden évben 10 mft-ot kap, mely évente 5%-kal nő. A piaci kamatláb 9 %. Mennyi ennek a jelenértéke? PV 0 =10/(0,09-0,05)=250 mft

47 p x A fogyasztói többlet Nettó fogyasztói többlet Teljes fogyasztói többlet p x1 p x1 *x 1 a költés x 1 D x

48 A fogyasztói többlet p x fogyasztói többlet változása p x1 p x2 x 1 x 2 D x

49 p x A termelői többlet termelői többlet S p x1 x 1 x

50 Az adózás hatása a piacra p x fogyasztóktól elvont adó S p t p e holtteher-veszteség p t termelőktől elvont adó D x e x

51 A piaci keresleti görbe p x 100 A fogyasztó egyéni keresleti görbéje B fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe x

52 Kereslet rugalmasság Árrugalmasság (normál és paradox javak) Ívrugalmasság Pontrugalmasság Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi rugalmasságú Jövedelem rugalmasság (normál és inferior javak) Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő, kiegészítő és semleges javak)

53 P A keresleti függvény és az árrugalmasság /ε/>1 /ε/=1 állandó meredekség, csökkenő rugalmasság /ε/<1 x * D=d x állandó tényező ε=dx/dp * p/x csökkenő tényező

54 A keresleti függvény és a teljes bevétel P /ε/>1; MR>0 /ε/=1; MR=0 állandó meredekség, csökkenő rugalmasság /ε/<1; MR<0 Ft x * TRmax D=d TR x x * x

55 A teljes- és határbevétel értelmezése a kereslet árrugalmassági mutatója alapján P (Ft) TRmax MR MR(x)=dTR/dx d TR x

56 A vállalat - vállalkozások input (termelési tényezők) - output reálfolyamatok - pénzfolyamatok Vállalat célja: profitmaximalizálás Bevételek költségek, ráfordítások hatékonyság termelési méret külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus) koordináció jellege

57 Gazdasági időtávok Nagyon rövid táv Rövid táv Hosszú táv Nagyon hosszú táv

58 Termelési tényezők Munka (Labour) Természeti tényezők (land) Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital K) Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)

59 A termelési függvény Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K) Q (y) B K Q B Q A A termelési pontok K B L K A L A L B

60 A termelés átlag- és határterméke Egy termelési tényező átlagterméke (AP L = Q/L) Egy input határterméke (MP L =ΔQ/ΔL; ha limes ΔL 0, akkor MP L = dq/dl) Tényező parciális termelési rugalmassága (ε L =MP L /AP L) )

61 Q tényező hozadéki optimuma Parciális termelési M függvény E I Q (TP L ) fix tényező hozadéki optimuma MP L, AP L i e m L MP L AP L L növekvő hozadék negatív hozadék csökkenő hozadék

62 A rövidtávú (parciális) termelési függvény Q Q=f(L,K 0 ) L

63 Termeléselemzés Isoquant (a termelés közömbösségi görbéje) K C I 3 I 2 A B I 1 L

64 Technikai helyettesítési határráta K K C A L MP K. dk+mp L. dl=0 B Diszkrét pontok (technikai helyettesítési ráta RTS) Folytonos elmozdulás (technikai helyettesítési határráta MRTS; marginal rate of technical substitution) L

65 Az inputtényezők sajátos viszonyai (részben) tökéletes helyettesíthetőség (MRTS=állandó) K isoquantok kötött input-arányok (Leontief termelési függvény; szűk keresztmetszet szerepe) K isoquantok L L

66 A törtvonalú isoquant K E 1 skálaegyenesek: adott tényezőarány adott technológia A E 2 B E 3 C L Technológiák helyettesíthetősége (A-B és B-C)

67 A termelés skálahozadéka βq=f(αk,αl), ha α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L 2 *K α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K) 1/2 α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K) 1/4 Méretgazdaságosság a nagybani termelés előnyei

68 Homogén termelési függvények (matematikai modellek) r-ed fokon homogén termelési függvény: f(λl,λk)=λ r f(l,k) ha, r>1 növekvő skálahozadék ha, r=1 állandó skálahozadék (első fokon homogén, vagy lineárisan homogén) ha, r<1 csökkenő skálahozadék Cobb-Douglas termelési függvény: Q=A*L a *K b, ahol a+b=1 és 0<a,b<1

69 Profit=bevétel-költség A profit Vállalati érték profitok jelenértéke Tőzsdei érték profitok jelenértéke Cél: a tőzsdei érték maximalizálása (bizonytalanság, időérték) Tulajdonos menedzsment döntései

70 A termelés költségei Elsüllyedt költségek Alternatív költségek Tartós befektetés stock ráfordítás Folyamatos költségek flow költségek

71 Költség és jövedelem formák explicit költség bevétel összes gazdasági költség számviteli költség értékcsökkenés implicit költség gazdasági profit normál profit számviteli profit

72 Profitmaximalizálás rövid távon π=p*q-p L *L-p K *K* (ahol K rögzített) p*mp L =p L, azaz P L /p=mp L p Q (kibocsátás) P K p K 2 Q Isoprofit egyenes pk K pll p p p 2 L(változó input) Isoprofit egyenes változásai: input és/vagy output árak

73 Profitmaximalizálás hosszú távon π=p*q-p L *L-p K *K ahol mindkét input (x 1, x 2 ) változó Egyszerre kell teljesüljön: p*mp L =p L, azaz p L /p=mp L és p*mp K =p K, azaz p K /p=mp K Hosszú távon a gazdasági profit nulla

74 Inputkeresleti görbe Tényező ára és a tényező profitmaximalizáló mennyisége közötti kapcsolat p*mp L (L,K*)=p L csökkenő határtermék K L

75 Költségvetési korlát, isocost egyenes K Tényezőárak és változása Összköltség és változása TC/p K TC=p L L+p K K TC/p L L

76 Optimális választás a termelésben K Maximális output minimális összköltség A I 0 e L Optimalizáció kritériuma: MP L /p L =MP K /p K

77 Rövid távú költségfüggvények Független változó a termelés (Q) Függő változó a költség (C) Fix költség: FC Változó költség: VC(Q) Teljes költség: TC(Q)=FC+VC(Q) Határköltség (MC=dTC/dQ=dVC/dQ) Átlagköltségek (AFC=FC/Q, AVC=VC/Q, AC=TC/Q)

78 A változó-költségfüggvény származtatása Q=f(L, K) L C (költség) VC=g(Q, K) I I Q Q i Q i Q

79 C TC VC FC C MC AC AVC Q üzem technikai optimuma AFC Q inputtényező optimuma

80 C TC VC FC C MC AC AVC Q AFC Q

81 Hosszú távú költségfüggvények Hosszú táv: minden input változik, eltérő üzemméret (technológia) Hosszú távú költségfüggvény: LTC(Q) Hosszú távú átlagköltség: LAC=LTC/Q Hosszú távú határköltség: LMC=dLTC/dQ Különböző üzemméretű (technológiájú) rövid távok sorozata

82 A hosszú távú átlagköltség görbe, a választható üzemméret C SAC 1 SAC 2 SAC 3 SAC 4 SAC 5 LAC egyes kettes hármas négyes üzemméret

83 A hosszú távú egyensúly C SMC 1 SAC 1 LMC LAC SAC 3 SMC SAC 2 2 Q üzemméret

84 LTC LTC Skálahozadék - költségek Q LMC, LAC LMC, LAC LAC LMC Q LAC=LMC növekvő skálahozadék állandó skálahozadék LTC Q Q LMC, LAC Q LMC LAC Q csökkenő skálahozadék

85 Profitmaximalizálás általános feltétele Teljes bevétel (TR=P*Q), határbevétel (MR=dTR/dQ) Teljes költség (TC), határköltség (MC) Teljes profit (Tπ=TR-TC), határprofit (Mπ=dTπ/dQ) Profitmaximum feltétele: MR=MC

86 Piaci formák Tökéletes verseny (kompetitív piac) homogén termékek sok kis eladó, sok kis vevő szabad a be- és kilépés tökéletes informáltság árelfogadó MR=p és így a profitmaximum feltétele: MC=p Oligopólium Monopólium

87 Ft/db A tökéletesen versenyző vállalat rövid távú kínálati magatartása TR=TC fedezeti pont MC AC AVC p 1 Q 1 Q

88 Ft/db A tökéletesen versenyző vállalat rövid távú kínálati magatartása üzembezárási pont MC AC TR=VC egyéni kínálati függvény (S) AVC p 1 Q 1 Q veszteség-minimalizálás a fedezeti pontig

89 A tökéletesen versenyző vállalat hosszú távú kínálati magatartása Minden input változik, rugalmasabb reagálás lehetősége p rövid távú kínálati görbe hosszú távú kínálati görbe Q p LMC: kínálati függvény Állandó skálahozadék esetén: LAC=LMC hosszú távú profitmaximum: fedezeti pontban, csak gazdasági profit Q

90 A monopólium Keresleti monopólium: monopszónia Vevői és kínálati egyidejű monopólium: bilaterális monopólium Természetes monopólium Mesterséges monopólium Profitmaximum: MR=MC, mert a monopólium nem árelfogadó

91 Keresleti függvény és teljes bevétel a monopóliumban (lásd korábbi előadás) P /ε/>1; MR>0 /ε/=1; MR=0 állandó meredekség, csökkenő rugalmasság /ε/<1; MR<0 Ft Q * TRmax D=d TR Q Q * Q

92 Teljes- és határbevétel tökéletes versenyben és monopóliumban P TR P (Ft) TRmax MR=P=d TR Q MR MR(Q)=dTR/dQ d Q MR<p, a határbevétel mindig kisebb, mint az ár

93 Ft/db Profitmaximum monopóliumban, rövid távon p 1 AC(Q 1 ) Tπ MC AC AVC TR TC Q 1 MR d=d Q

94 Ft/db Egy fedezeti pont a monopóliumban, rövid távon MC AC P 1 = AC(Q 1 ) AVC TR=TC MR Q 1 d=d Q

95 Ft/db Veszteség-minimalizálás monopóliumban, rövid távon MC AC AVC P 1 = AVC(Q 1 ) TR=VC MR Q 1 d=d Q

96 A monopolista kínálat rövid és hosszú távon Nincs kitüntetett fedezeti és üzembezárási pont A termelést a mindenkori keresleti függvény helyzete, a költségfüggvények és a technológia határozza meg Hosszú távon elérhet gazdasági profitot is, de LMC=MR=MC Piaci stratégia: árdiszkrimináció elsőfokú másodfokú harmadfokú

97 P (Ft) A monopólium jóléti vonatkozásai hosszú távon fogyasztói többlet p mon holtteher-veszteség P tv Tπ mon LMC=LAC Q mon MR Q tv D Q

98 A monopólium jóléti vonatkozásai p rövid távon Fogyasztói többletből lett profit Holtteher-veszteség: a fogyasztói többletből a termelői többletből MC p mon p tv Q mon MR Q tv D Q

99 Az oligopólium kevés, viszonylag nagy vállalat vállalatok közötti kölcsönös függőség ár- és kínálat befolyásolás versenytársak befolyásolása kölcsönös függőség, vagy vagy összejátszás (kollúzió) árban, volumenben, területben célja: az együttes profit növelése tökéletlen összejátszás, informális megegyezés tökéletes összejátszás (kartell): centralizált piacfelosztó

100 Reakció függvény: egyik vállalat kibocsátási döntése a másik vállalat kibocsátásától függően. Az oligopóliumok fajtái Oligopólium modellek (ár- vagy output vezérlés) Cournot-egyensúly Bertrand-modell Stackelberg-magatartás Chamberlin-duopólium Kartell (összejátszás)

101 A Cournot-duopólium Belépési korlát (védelem) A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt Feltételezik, a másik output szintje változatlan Egyidejű döntéseket hoznak Kibocsátása a tökéletesen versenyző iparág és a monopólium között van Bertrand-modell Az árakat ismerik a szereplők és feltételezik, hogy azokat a többiek nem változtatják

102 Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium Vezető és követő vállalat A követő vállalat Cournot feltevés szerint működik A vezető ismeri a másik reakció függvényét Döntések egyidejűleg, de egymástól függetlenül A vezető vállalat egyoldalúan növelheti piaci részesedét és profitját Tehát aszimmetrikus az informáltság

103 Chamberlin-duopólium Cournet-féle szimmetria fennáll és a Stackelberg szerinti reakció függvény ismerete kölcsönös Mindkét vállalat vezetőként viselkedik Azaz teljes informáltság, felismerik szimmetrikus helyzetüket és maximális iparági profitot realizálnak, amin megosztoznak

104 A kartell a tökéletes összejátszás centralizált (ár, volumen, eladási és jövedelem-elosztás) piacfelosztó nemcsak informáltság, hanem megegyezés is van, iparági profitmaximalizálás disszidálás fogolydilemma Nash egyensúly

105 Monopolisztikus verseny A verseny feltételei: viszonylag sok vállalat differenciált termékek a vállalatok ármeghatározóak szabad a piacra való be- és kilépés

106 Piaci szerkezetek - rövid áttekintés Monopólium, homogén termék, egy szereplő, tökéletlen verseny Oligopólium, homogén vagy differenciált termék, néhány szereplő, tökéletlen verseny Tökéletes verseny, homogén termék, sok szereplő Monopolisztikus verseny, differenciált termék, sok szereplő, tökéletlen verseny, de versenypiac

107 A csere általános egyensúlya árak nélkül A csere Edgeworth-doboza x fogyasztó B D y E y fogyasztó A x egyensúlyi termékelosztás szerződési görbe

108 A csere általános egyensúlya árakkal költségvetési egyenes y x MRS A =MRS B és m e =-w 1 /w 2 mindkét fogyasztó esetében E fogyasztó B y fogyasztó A x Jóléti közgazdaságtan első tétele: minden piaci egyensúly Paretohatékony Jóléti közgazdaságtan második tétele: konvex preferenciák esetén van olyan árrendszer, amelyik Pareto-hatékony elosztást biztosít

109 A termelés általános egyensúlya A termelés Edgeworth-doboza L 2 y A K 1 E K 2 x L 1 termelés szerződési görbéje (MRTS X =MRTS Y )

110 kókuszdió A Robinson Crusoe-gazdaság Közömbösségi görbe C Isoprofit egyenes; költségvetési egyenes Termelési függvény L munka Fogyasztói optimum és termelői optimum

111 y egyik termék Az általános walrasi egyensúly - röviden A termelési lehetőségek határa; a szűkös erőforrások C E D termelési lehetőségek határa (transzformációs görbe) F x másik termék Transzformáció határrátája (MRT=-dy/dx) Pareto-optimum (hatékonyság)

112 A termelés és a csere általános egyensúlya MRS A =MRS B =MRT x fogyasztó B y E y fogyasztó A x

113 A jólét Egyéni preferenciák társadalmi preferenciák 1. A társadalmi preferenciáknak is teljesnek, reflexívnek és tranzitívnak kell lennie. 2. Ha az egyik alternatívát mindenki jobbnak találja, mint egy másikat, akkor a társadalmi preferenciáknak is ugyanilyennek kell lennie. 3. Két választás közötti preferenciát nem befolyásolhatják más alternatívák. Arrow lehetetlenségi tétele: Ha egy társadalmi döntési mechanizmus kielégíti a fenti tulajdonságokat, akkor feltétlenül diktatórikus: a társadalmi rangsort egyetlen személy rangsora adja. Azaz nincs tökéletes módszer a társadalmi döntéshozatalra, még demokráciában sem.

114 Piaci elégtelenségek Külső gazdasági hatások (externáliák) a piaci ellentételezés hiánya Externália: negatív pozitív illetve más csoportosítás szerint: termelői fogyasztói szubjektív kevésbé mérhető

115 Egyéni és társadalmi hasznok és költségek A piaci elégtelenség a mechanizmusok korlátai Határhaszon egyéni határhaszon Határköltség egyéni határköltség Társadalmi határhaszon (marginal social benefit MSB) Társadalmi határköltség (marginal social cost MSC) Társadalmi optimalizálás a termelési tényező felhasználásában, ha: MSB=MSC

116 A jogi közgazdaságtan a tulajdonjogok tisztázatlansága (Coase) Coase-tétel: a hatékony elosztás általában független a tulajdonjogi megoszlástól. Önkéntes megállapodások Jogi elismertetés Az externáliák internalizálása Kényszerű kártalanítás Adminisztratív eszközök (megelőzés) Adók és támogatások - az állam szerepe (Pigou-féle adózás)

117 A javak csoportosítása Tiszta magánjavak kizárás rivalizálás Tiszta közjavak nincs kizárás és rivalizálás (honvédelem, gát stb.) Vegyes javak nincs kizárás, de nem korlátlan túlzsúfoltságra hajlamos javak térbelileg korlátozott javak díjköteles javak A közjavak elégtelen kínálata: költségesek, lassú megtérülés, nehézkes díjszedés A potyautas jelenség