Termelési tényezık piaca

Átírás

1 1 /17 Termelési tényezık piaca inputpiac Keresleti oldal Kínálati oldal Vállalat: kereslete származékos kereslet Függ: - Az inputtényezı határterméke - Az inputtényezı ára - Az inputok helyettesíthetısége - Output ára Fogyasztók kínálata Függ: - inputtényezık árai - A fogyasztók preferenciarendszere - Nem munkával szerzett jövedelem nagysága

2 2 /17 Termelési tényezık tulajdonosai által realizálható jövedelem Termelési tényezı Realizálható jövedelem Munka Tıke Természeti erıforrás Vállalkozói kézség Munkabér Kamat, bérleti díj járadék Gazdasági profit Termelési tényezı kereslete Származékos kereslet árupiaci keresletbıl vezethetı le A termelési tényezı profitmaximalizáló kereslete és a tényezı ára közötti összefüggést a tényezıkeresleti függvény fejezi ki MP LMR = p L Negatív meredekségő (csökkenı hozadék miatt)

3 3 /17 Optimális inputfelhasználás mennyiségének meghatározása MRPL = dtr /dl = (dtr/dq) * (dq/dl) MRPL = MR * MPL MFCL = dtc /dl = (dtc/dq) * (dq/dl) MFCL = MC * MPL Optimum: MRPL = MFCL Piaci helyzetek az inputpiacon A vállalat árelfogadó A vállalat ármeghatározó

4 4 /17 Optimális inputmennyiség meghatározása, ha a vállalat árelfogadó az inputpiacon A vállalat ármeghatározó az inputpiacon monopszónia

5 5 /17 Termelési tényezı határköltsége Inverz inputkínálati függvény: MFC függvény: P = a+ bl L MFC= a + 2bL MFC 1 = p L 1 + η Optimális inputmennyiség meghatározása MRP=MFC

6 6 /17 Fogyasztó Honnan származik a jövedelme? Maga is termel Munkaerejét értékesíti Megtakarításait kikölcsönzi A fogyasztó termel Két termékes modell Indulókészlet: amivel rendelkezik mielıtt kilép a piacra Bruttó kereslet: az a termékmennyiség, amit fogyasztani kíván Nettó kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a piacról szerez be

7 7 /17 A fogyasztó termel Y termék mennyisége Bruttó kereslet Y termék nettó kereslete ω y y ω x x X termék mennyisége X termék nettó keresletet Bruttó és nettó kereslet Ár ár bruttó kínálat ár Mennyiség mennyiség mennyiség Nettó kereslet bruttó kereslet nettó kínálat

8 8 /17 Fogyasztó a munkapiacon Kínálati oldalon jelenik meg - kínálati döntés Célfüggvény: U=f(R,C) Költségvetési korlát: M+wR = C+ WR Optimum: MRS= w Indulókészlet: a nem munkával szerzett jövedelem által biztosított fogyasztás, valamint a rendelkezésre álló szabadidı maximuma Béremelés hatása Szabadidı drágul - ennek következményeként fellép egy helyettesítési hatás a munkakínálat nı Megváltozik a jövedelem - normál jövedelmi hatás - készletjövedelmi hatás

9 9 /17 A fogyasztó egyéni munkakínálatának meghatározása C R L A munkakínálat változása Túlórabér esetén Órabéremelés esetén a munkakínálat nı helyettesítési hatás a munkakínálat nıhet is és csökkenhet is helyettesítési és jövedelmi hatás lép fel

10 10 /17 Idıtényezı bekapcsolása Intertemporális döntések Cél: a szükségletkielégítés hosszú távú maximalizálása Hasznossági függvény: U= f (C0C1) Korlátozó feltétel: - induló pénzkészlet - piaci kamatláb (reálkamatláb azt a többletfogyasztást fejezi ki, amelyhez a mai fogyasztás egy részérıl való lemondás révén juthatunk a jövıben) jelen-, vagy jövıértékben fejezhetı ki A fogyasztó intertemporális választása MRS=1+r

11 11 /17 (C) Az optimális intertemporális választás: s: megtakarítás, hitelfelvétel C 2 C 2 C 2 * MRS = 1+ i MRS = 1+ i m 2 m 2 C 2 * C * 1 m 1 C 1 m 1 C * 1 C 1 Kamatláb változásának hatása A költségvetési korlát meredekségét változtatja A kamatláb emelkedésekor a hitelnyújtó biztosan hitelnyújtó marad A kamatláb csökkenésekor a hitelfelvevı biztosan hitelfelvevı marad

12 12 /17 Tıkepiac Tıkekereslet: reál és pénztıke iránti igény Tıkekínálat: a gazdasági szereplık megtakarításai Értékpapírpiac

13 13 /17 Tızsde Tızsde Koncentrált piac Nem profitorientált Átlátható, szigorú szabályozás Termékek fizikai jelenléte nem feltétel Spekulációs ügyletek Fontos információforrás Tızsdeindex: Az adott tızsdén forgó papírokat jól jellemzı részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidıponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetık várakozásait.

14 14 /17 A tızsdék fajtái: árutızsde értéktızsde, ezen belül létezik devizatızsde és értékpapírtızsde Tızsdei ügyletek fajtái: azonnali határidıs Tızsdei árfolyamok: nyitó: a napi elsı megkötött ügylet árfolyama záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga Tıkebefektetések értékelése: Fı szabály: csak azonos idıpontra átszámított jövedelmeket és költségeket szabad összehasonlítani! Idıhozam, idıpreferencia

15 15 /17 Pénz idıértéke Csak azonos idıpontra átszámított jövedelmeket és költségeket szabad összehasonlítani. Jelenérték (Present Value, PV): egy jövıbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve. 1 Képletben: PV = t Ct ( 1+ r) ahol: t = az évek száma Ct = a t. év nettó jövedelme r = piaci kamatláb. A tıkebefektetések értékelése nettó jelenérték és belsı kamatláb alapján Nettó jelenérték (PV0): a tıke jelen értéke és a befektetési összeg különbsége amennyiben a nettó jelenérték pozitív, akkor érdemes az adott befektetést megvalósítani. Belsı kamatláb (r): az a szám, amely megmutatja, hogy a tıkebefektetés évi hány százalék kamatot hoz belátható idıtávra Ha a belsı kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb, kizárólag akkor nyereséges a vállalat.

16 16 /17 Jövıérték (Future Value, FV): egy mai pénzösszeg késıbbi idıpontra átszámított összeg (kamatos kamatszámítás). Képletben: ahol: FV = C0 ( 1 + r )t t = az évek száma r = a kamatláb századrésze C0 = jelenleg meglévı pénz Az értékpapírok fajtái Részvény: - Rt.-k alakításakor és alaptıke emelésekor kibocsátott értékpapír - Bármely piacon lévı szervezet kiadhatja - Lejárat nélküli visszaváltása nem lehetséges - Szabadon eladható (a kibocsátó is visszavásárolhatja) - Értéke az alaptıke bizonyos hányada, tulajdonosi jogokat képvisel a tulajdoni rész arányába

17 17 /17 Kötvény: - fix kamatozású, hosszabb lejáratú értékpapír - visszaváltása a lejárat napján a kibocsátó részérıl kötelezı (kötvényérték + kamat) - Hitelviszonyt bizonyító értékpapír - Birtokosa nem válik a vállalat tulajdonosává - Nincs beleszólása a cég irányításába - Kibocsátói a vállalatok mellett az állam is kiad kötvényt (államkötvény) 3-5 év lejáratra Kincstárjegy: - Az állam által a költségvetési hiány fedezetére rövid lejáratra (1 év) kiadott értékpapír - Az állam szavatolja a visszafizetést, tehát nagy biztonságú értékpapír - Csak a lejáratkor kamatozik, de bármikor visszaváltható (hasonlóan az állampapírhoz)