PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület

Átírás

1 PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület évfolyam I. BEVEZETŐ Bevezetés, a bevezetések elé Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése 7-12 évfolyamon hat műveltségterület tananyagtartalmain történik. A Pedagógiai Koncepcióban leírt képesség-taxonómia elemei valójában szinte bármely műveltségterület tartalmain fejleszthetőek, nyilván minden műveltségterületen más arányban és mértékben. A választott fejlesztési metódus azt is eredményezi, hogy az A típusú életpálya-építési programcsomagok fejlesztését 7-12 évfolyamon műveltségterületi fejlesztőcsoportok végzik. A fejlesztőcsoportok azt a sajátos megrendelést kapták, hogy műveltségterületük fejlesztési céljait nem figyelmen kívül hagyva, de némiképp másodlagosnak tekintve, tananyagaik tanítását egy nem műveltségterületi képesség-taxonómia által leírt kompetenciarendszer, képesség- és részképesség-fejlesztési logikához igazítva szervezzék. A feladat nem egyszerű. Ezért a fejlesztő teamek némelyike programtanterve elé bevezetésként olyan magyarázó szöveget illesztett, amely a majdani kipróbálónak igyekszik megmutatni, milyen gondolatmenet vezérelte a fejlesztőket akkor, amikor éppen ezt a feldolgozási módot választották. Az alábbiakban ezeket az iránymutatókat adjuk közre. Az életpálya-építési A típusú 7-12 évf. programcsomagjának fejlesztői és a projektvezető

2 EMBER ÉS TÁRSADALOM MODULOK 1. A programtanterv általános leírása A tananyag alapvető sajátossága az, hogy az Ember és társadalom műveltségi terület tartalmait és pedagógiai szükségleteit összekapcsolja az Életpálya-építés kompetencia terület szempontrendszerével. Másképpen fogalmazva: az Életpálya-építés kompetencia terület megközelítési szempontjai alapján tananyagmodulokat dolgozunk ki és javaslunk a kollégák, illetve az iskolák számára az Ember és társadalom műveltségi terület tantárgyai, tananyagai számára. Ebben az értelemben a tananyag középpontjában a szocializáció fogalma áll, mivel ez mind a két terület meghatározó centruma. Az Ember és társadalom műveltségi terület esetében nyilvánvaló, hogy a terület legfőbb célja és tartalma a felnövekvő generációk társadalmi beillesztésének elősegítése és erősítése: az értékrend, a társadalmi normák bemutatása, a társadalmi intézményrendszer megjelenítése, valamint az aktív (állam)polgár gondolkodás-és cselekvésmódjainak megalapozása, és az életkornak megfelelő társadalmi részvétel gyakoroltatása. Az Életpálya-építés kompetencia terület pedagógiai szempontrendszere roppant hasonló tevékenységre irányul, hiszen a társadalmi beilleszkedés tervszerűségére, tudatosságára helyezi a hangsúlyt: a szocializáció külső feltételrendszerének megismerése mellett azokat a kompetenciákat és tevékenységeket vizsgálja, illetve igyekszik majd a diákokban erősíteni, amelyek az egyéni ambíciók minél teljesebb megvalósításához szükségesek: Célkitűzés - önismeret Feltételrendszer - környezet Stratégia, tervezés Megvalósítás (gyakorlás) A visszajelzések értékelése A tervezés esetleges módosítása A programtanterv több műveltségi területet Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek fog át, illetve igyekszik valamennyi tantárgyi területhez kapcsolódni. Mindez a program személyes jellegéből adódik, abból, hogy minél több oldalról igyekszünk megközelíteni a szocializációval kapcsolatos kérdéseket. A főbb irányok a következők: Személyiségfejlesztés Életvitelre, viselkedésre, gyakorlatra vonatkozó nevelés

3 (Állam)polgári kompetenciák kialakítása és erősítése A jól elvégzett munka készségének kialakítása és az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakoroltatása. Pályaorientáció Nagyon fontos szempont az ismeretek, készségek és tevékenységek helyes arányának megtalálása. A moduláris jelleg lehetővé teszi, hogy egyegy témát úgy dolgozzunk ki, hogy megjeleníthetőek legyenek a különböző műveltségterületekhez tartozó tartalmak, ugyanakkor a tanárnak lehetősége legyen amennyiben a tervezett óraszám megengedi direkt készségfejlesztő programok indítására is, sőt, minden témából szervezhet projektet, témahetet is erre majd külön utalás történik A fejlesztés tartalma Az életpálya építési kompetenciák fejlesztésének célja A tananyag szerzői úgy gondolják, hogy a gyerekek szocializációjának, életpálya-építésének alapvető, meghatározó színtere a család. Mindennapi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a mai magyar társadalomban a családok erre egyre kevésbé képesek, s gyakran nem is ismerik fel az ilyen irányú nevelés fontosságát. Ezért az iskolarendszernek a korábbiaknál jóval többet kell vállalnia ezen a területen. Szükség van egy olyan készségfejlesztő tananyagra, amely tudatosan közvetíti az életpálya-építéshez szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. A fő cél a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, személyiségük formálása. A diákok olyan képességeinek fejlesztése, amelyek a társadalmi környezetük különböző mintáinak bemutatásán, helyzetgyakorlatain keresztül, a különböző alternatívák ismeretében és cselekvési formák birtokában tudjanak számukra ismeretlen szituációban is eligazodni, és az általános emberi és polgári normáknak megfelelően viselkedni. Fontos cél továbbá, hogy fejlesszük a fiatalok társadalmi tájékozottságát, tájékozódási képességét, illetve, hogy megalapozzuk a demokratikus közéletben való tudatos részvételüket; felkészítsük a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra A fejlesztés általános területei Készségek. Az életpálya-építés kompetencia terület fejlesztő tananyagának egyik alapvető újdonsága, hogy a társadalmi gyakorlatra irányuló alapvető készségeket igyekszik gyakoroltatni: megalapozni és erősíteni. A fejlesztendő készségek természetesen roppant sokfélék lehetnek az adott tananyagrésznél részletesen jelezzük -, de kiemelten a következőnagyobb csoportba rendezhetőek: Önismeret

4 Információszerzés- és kezelés Kommunikáció Gondolkodási-döntéshozási készségek Tanulási-információfeldolgozási készségek Együttélési-együttműködési (szociális) készségek Ismeretek. A tananyag struktúráját a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szocializációs igények és szükségletek határozzák meg. A tananyag kidolgozásakor ugyanakkor meghatározó szerepet játszik majd a módosított Nemzeti alaptanterv, s az annak szellemében készülő kerettantervek. Ebben az értelemben a következő tantárgyak, tantárgyi területek tananyagát igyekszünk szintetizálni a moduláris jelleg miatt lehetőség van sokféle tantárgyi keret kialakítására: Tematikus történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Gazdasági ismeretek Médiaismeret Szemléletformálás. A szemléletformálás természetesen nem lehet kizárólag egy modulárisan felépített iskolai tananyag feladata, hiszen ez csak akkor lehet igazán eredményes, ha hosszú távon összhangba kerül a családok, az iskola (az éthosz és a tényleges gyakorlat együtt) és a tágabb környezet értékrendje. Ennek tudatában is fontosnak tartjuk azonban, hogy az általunk kidolgozott program egységes pluralista szemléletű, de nem értékrelativitásra épülő normarendszert közvetítsen. Ennek főbb elemei a következők: A polgári értékrend bemutatása A demokratikus gondolkodás és cselekvés mintái A morális felelősségvállalás Magas szintű munkakultúra ismerete és készsége A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek) A fejlesztési tevékenység sajátosságai

5 A tananyag fő sajátossága közvetlenül nem igazodik meghatározott tudományágak tematikájához, hanem a diákok szocializációs szükségleteiből kiindulva sokféle elemből építkezik. A diákok többnyire olyan színterekkel, témákkal és kérdésekkel találkoznak (család, iskola, lakókörnyezet stb.), amelyekről közvetlen ismereteik, tapasztalataik vannak, ill. lehetnek. A program jelenelvű: napjaink valóságának bemutatásra, a társadalom mozgásformáinak, jelenségeinek, megértésére, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Személyesség, élményszerűség és spontaneitás jellemzi. A diákok személyes részvételén, tapasztalatain keresztül közelíti meg a problémákat. A tananyag feladatai, döntési játékai csupán kiindulópontjai, a helyben a tanár és a diákok által közösen kialakított valóságos társadalmi térnek. A tárgy nyitott, nagy szabadságot biztosít a tárgyat tanító tanárok számára. A helyi szituációk, aktuális társadalmi problémák, személyes élmények, a tanulókat kérdések, konfliktusok feldolgozására is módot ad, egyben biztosítja a tanárok számára a megfelelő feldolgozási módok elsajátítását. A tananyag sajátosságaiból következően interaktivitást (tanár-diák, iskola- külvilág) feltételez naprakészséget, folyamatos aktualizálást feltételez. Újfajta tanári attitűdöt, módszertani változatosságra való képességet igényel. A pedagógust nem szaktárgyi, hanem pedagógiai értelemben tekinti szakembernek (Bármely szakos, pedagógus taníthatja, aki értelmiségiként akar és képes folyamatosan együttműködni egyenrangú társként tekintett diákjaival) A tananyag földolgozásának újszerű tevékenységei Ez a pont a tananyag talán legfontosabb újdonsága. A munkavállalói szerepre történő felkészítés központi kérdése ugyanis az, hogyan készítsük föl a diákokat az aktív társadalmi, illetve munkavállalói szerepvállalásra. Nyilvánvaló, hogy mindezt csupán elméletben nem lehet. Ehhez azonban valóságos szituációkra, döntéshelyzetekre, terepgyakorlatokra van szükség, ami természetesen nem zárja ki a hagyományos iskolai tanulási módokat sem. Ebben az értelemben tehát a tananyagot szükségképpen ki kell egészíteni különböző tanórán kívüli tevékenységekkel is ahhoz, hogy valóban életszerűvé váljon a szocializációs program. A sokféle gyakorlati tevékenység közül itt csak néhányat jelzünk: Esettanulmányok, filmrészletek értelmezése Közvetlen készségfejlesztő tréningek, helyzettanulmányok Szimulációk - viták, döntésjátékok Önálló egyéni vagy csoportos kutatás Társadalmi intézményekkel való szoros együttműködés Újságszerkesztés, médiafigyelés Egyéb

6 A fejlesztés megvalósításának lépései Az Életpálya-építés kompetencia terület fejlesztésének jellege és menete megegyezik a SuliNova Kht. Keretében történő tananyagok, illetve kompetenciaterületek fejlesztésének jellegével és menetével A fejlesztés várható eredményei, követelmények Az Életpálya-építés kompetencia terület szempontrendszerének érvényesítése a különböző műveltségi területeken azért nagyon fontos, mivel a diákok napjainkban nagyon sajátos vákuum-helyzetbe kerültek. Hagyományosan ugyanis a szocializáció kérdése alapvetően a családi nevelés és mintaátadás feladata volna. Az iskolarendszernek legfeljebb a különböző szülői hatásokat kellene erősítenie, illetve szakszerűsítenie A családok mintaátadó, illetve orientáló szerepe azonban az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent, miközben az iskola még nincsen igazán felkészülve arra, hogy ezen a területen többet kell vállalnia. Az Életpálya-építés kompetencia terület tananyagai azt a feladatot vállalják, hogy a diákok számára gondolkodási és cselekvési mintákat, értelmezési kereteket, szempontokat kínálnak. Ebben az értelemben a tananyagfejlesztés várható eredményei, illetve a követelmények megegyeznek: A tudatos életpálya-építéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése Az információszerzés, illetve a hatékony kommunikációhoz szüksége kompetenciák megalapozása és erősítése A tervezéshez és a visszacsatolások reális értelmezéséhez szükséges gondolkodási kompetenciák megalapozása és erősítése A hatékony munkamegosztáshoz és együttműködéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése Az aktív polgári léthez szükséges ismeretek és kompetenciák megalapozása és erősítése Az értékelés elvi alapjai Az értékelés ebben az esetben is a készségfejlesztő tárgyak általános gyakorlatát követi. Itt sem elsősorban az ismeretek visszamondása, reprodukálása a meghatározó, hanem az adott diákhoz mért produkció, valamint annak tanári jelzése, hogy a diák ha ismeretlen helyzetbe kerül a korábbiakhoz valamilyen formában hasonló, de mégis új feladatot kell megoldania -, akkor hogyan viselkedik, hogyan teljesít. Az értékelés elsődleges szempontja tehát az egyénre szabottság, a személyesség. A másik szempont pedig az adott diák szempontjából alapvetően fejlesztendő kompetenciákban történő haladás (út) jelzése. A harmadik szempont saját önértékelésének, önértékelő gyakorlatának erősítése.

7 Ezekhez a szempontokhoz leginkább a szöveges értékelés javasolt, amely folyamatában követi a diákok haladását, érdeklődését. A szöveges értékelés alkalmas mind az elméleti, mind a készségelemek, mind a gyakorlati tevékenység (projekt) nyomon követésére. A modulok iskolai kipróbálása után szeretnénk kidolgozni egy szöveges értékelési sémát, amely megkönnyíti majd a tanároknak e területen a szöveges értékelést Évi óraszám 7. évfolyam 23 óra 8. évfolyam 15 óra 9. évfolyam 19 óra 10. évfolyam 15 óra 11. évfolyam 33 óra 12. évfolyam 28 óra MÚVÉSZET MODULOK A művészetek helye az életpálya-építésben A tanterv helye: Az életpálya építés a műveltségterületek/tantárgyak óraszámainak 21-18%-át fedi le. Az életpálya építés tantárgyi keretbe való beépítését segítik a tantervek. A tantervek, modulleírások alapján a szaktanár valósítja meg ezt a tevékenységet is (Tanítás? Attitüd kialakítása? Speciális ismeretek átadása, kompetenciák fejlesztése?). A szaktanár kínjai: Az ő feladata tehát, hogy a kerettanterv alapján kidolgozza a helyi tantervét vagy vegye át a kerettantervet. Az ezekben leírt tartalmak bőséggel kitöltik a rendelkezésre álló időt, sőt, ha valamelyik diák rajzból, énekből, médiából stb. érettségizni kívánna, akkor ehhez külön előkészítést kell számára biztosítani. Van olyan reális érettségi követelmény (pl. a médiaismeret), amelyben ezt meg is fogalmazzák az alkotók.

8 Tehát az a 3-7 óra, amely az életpálya építést szolgálja egy tanévben a művészetek műveltségterület tantárgyain belül, igazán hiányozni fog a szakos kollégának. Amíg a szaktárgya tanítására évekig készült, komoly (nagyobbrészt) tudományos, (kevésbé) metodikai ismereteket szerzett, addig az életpálya építés idegen terület számára, s még ha be is látja fontosságát, joggal érezheti ingoványos talajnak. Egyszóval: a szaktanár bőven érezheti azt, hogy elveszik tőle azt a keveset is, ami van s amihez ért, míg arra kell fordítania a drága időt, aminek fontosságát jó esetben belátja, de nem tud vele mit kezdeni. Zárójeles megjegyzésként hozzáfűzöm, hogy az egész pedagógus szakma nemigen jeleskedik életpálya építésben s amikor a politika megpróbálta a pedagógus karriert végiggondolni, hát annak sem lett maradandó eredménye. Tehát olyasmit tanítunk, amiről egyébiránt valóban sem gyakorlati tapasztalatunk, sem elméleti elképzelésünk nincs. A tantervíró következtetései Olyan tantervet kell létrehozni, amellyel azonosulni tud a szaktanár. Eszközkészletében, felhasznált ismeretanyagában szorosan kell kapcsolódjon az adott tantárgy sajátosságaihoz. Ugyanakkor olyan tevékenységeket kell tartalmazzon, melyek nem süllyedhetnek el észrevétlenül a tantárgyi követelményekben meghatározott tevékenységek, kompetenciák, ismeretek tengerének mélyére. Mire való a művészet? A tantervíró meggyőződése szerint a művészet a világ megismerésének eszköze. Tehát nem gyönyörködtet, nem szabadidős tevékenység és nem a műveltségeszmény elengedhetetlen része. A művészet segítségével megismert, eszközkészletével kifejezett tartalmak mással, máshogy nem pótolhatók. Néhány specialitása: - Az alkotó szerepe különösen hangsúlyos, de ugyanilyen fontos a befogadó személye is: Én a világot így látom, ezt így mutatom meg neked, te ebből azt veszed észre és azt jelenti számodra - Verbalizált és kognitív kultúránkban másféle nyelven és másról szól. Féloldalasra fejlesztett, ezért örökké fel-felbillenő személyiségünk másik, elhanyagolt felét képviseli. Ha csak egy kicsit is hallgatunk rá, az aszimmetria mérséklődhet. - A játék, a szabadság és az öröm (bár minden lényegesben), a művészetben szembeszökően fejeződik ki. Ennek átélése a műalkotás létrehozásának és befogadásának is alapvető élménye.

9 Hogyan kapcsolódik ez az életpálya építéshez? Azokat a kompetenciákat kell fejleszteni ezen műveltségterületen belül, melyekre a művészetek speciális tulajdonságaik miatt mintegy természetüktől fogva hivatottak. Ezek: - Önismeret: A személyiség érzéseinek, érzelmeinek, indulatainak, szenvedélyeinek feltárása, kifejezése. Az ember önmagára csodálkozik: ez lennék én, ilyen vagyok, ezt érzem. - Önkifejezés: Az ember különböző eszközökkel él, hogy megmutassa és megértesse lényének szavakba nem foglalható részét. Rátalál ezekre az eszközökre, felismeri a bennük rejlő lehetőséget, választ közülük. Tudatosodik benne, hogy mennyire fontos feladata ez, hiszen kapcsolatai, napi működése függ önkifejezésésének hatékonyságától. - Megértés, befogadás: Más emberek érzéseinek, érzelmeinek felismerése, kifejezőeszközeik megértése. Egyszersmind annak felismerése, hogy mennyire különbözőek vagyunk: ugyanazt milyen sokféle módon közvetítjük egymás felé, milyen könnyű vagy nehéz feladat megérteni, átérezni egy másik ember felénk küldött jelzéseit. - Együttműködés: Hatékony kommunikáció: Annak megélése, hogy egymás felé küldött jeleink valóban alkalmasak arra, hogy megértsük egymást. Az erőfeszítés és ráismerés öröme közös. Közös alkotás: Valamely emberi tartalmat közösen kifejezni azt is jelenti, hogy a tartalmat együtt élhetik át az alkotók. Közös értelmezés: Bármely dolog közös feldolgozása bármilyen eszközzel: értelmezés. A közös értelmezés megtanít arra, hogy egy dolog kinekkinek mást jelenthet, hogy mindegyik értelmezésnek lehet létjogosultsága, s hogy a sokféleség nem akadálya annak, hogy egy közös, mindenki által elfogadott megoldás szülessék.

10 Alkalmazott metodikák A tanterv alapja a játék. Minden órának élményszerűnek kell lennie, s egyaránt cél az, hogy a pedagógus és a diák jól és felszabadultan, biztonságos közegben érezze magát. Ennek feltételeit a tanárok felkészítésében a tantervírók és a képzők, a diákok munkájában pedig a jól felkészült tanárok teremtik meg. Képességfejlesztési fókuszok a művészetek rendszerben Ismeretek, információk kezelése Együttműködés Önismeret Tematikus fókusz - Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) - Helyzetelemzés: helyzetértékelés, önelemzés igénye - Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége - Elemzés, tolerancia - Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység - Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék - Kíváncsiság, önállóság igénye - Tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése - Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek - Megfigyelés Információkezelés Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás Megfigyelés, észlelés A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése Megfigyelés, észlelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Megismerő-, befogadóképességek Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Stratégiaalkotás, megvalósítás Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség, alkotásra való beállítódás Alkotóképességek Alkalmazkodás A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete Kooperáció Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás Empátia Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Önmeghatározás A követelmények eléréséhez szükséges tudások ismerete Önellenőrzés Az önkontroll igénye, önismeret, önértékelés, önszabályozás

11 Pályaorientáció Önbemutatás Önkifejezés, önismeret Szakmaismeret Szerep és normaismeret, pozíciómeghatározás Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény - Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése - Az eddig öntudatlan megnyilvánulások tudatosodása, az önkifejezés eszközkészletének gazdagodása - A saját érzetek, érzelmek tudatosítása, azok kifejezése az adekvát eszközökkel - Önismeret, önértékelés, önszabályozás - Népi kézműves mesterségek - Az ismeretterjesztő filmekben megjelenő szakmák (orvos, űrhajós, katasztófa-elhárító, stb.) egy-egy metszetének megismerése - A vizuális művészetekhez köthető szakmák egy-két szempontú áttekintése - Hivatásos zenész, hangtechnikus, a zenéhez kapcsolódó egyéb szakmák - A helyzetben működő normákhoz való tudatos alkalmazkodás - A szerepekhez kapcsolódó normák és az azokhoz köthető egyéb reprezentáns elemek megismerése - A szereppel való viszony deklarálása

12 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS SPECIFIKUS TARTALMAI: TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról, a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban. 2. A fejlesztés általános területei: koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, a csapatjáték általános ismérvei, a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, a küzdősportok szellemiségének átültetése a hétköznapokra, a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései:

13 az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, a sportszerű küzdelem betartása, jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, az ellenfél tiszteletét alapvető önvédelmi fogások alkalmazását, a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: a fizikai teljesítménymérő füzet eredményei (Hungaro-fitt), Cooper-teszt, bemutatók, bajnokságban elért eredmények. Évi óraszám: 15 óra

14 8. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: alapvető ismeretek megszerzése a téli mostoha időjárási körülmények közötti sportolás lehetőségeiről, a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban, önállóan elkészített edzésterv végrehajtása. 2. A fejlesztés általános területei: szabadban végezhető téli sportok ismerete, koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, bármilyen körülmények között végezhető kiegészítő mozgásformák ismerete, a csapatjáték általános ismérvei, a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban.

15 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, a sportszerű küzdelem betartása, jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását,, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: bemutatók, bajnokságban elért eredmények. 7. Évi óraszám: 15 óra 9. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: Tanuljon meg ismeretlen terepen tájékozódni és a legcélravezetőbb megoldást kiválasztani, ismerje meg azokat a gyakorlatokat, amelyekkel akár iskolapadban, akár munkahelyen elvégezve kellőképpen fel tudja frissíteni testét, hatásosan tudja befolyásolni teljesítményét, és rövidíteni a regenerációs időt,

16 Akár önállóan otthon, akár csoportosan edzőteremben, zenére minden teljesítménykényszer nélkül, minimális eszközigénnyel megfelelő terjedelmű és hatású edzést tudjon végezni, a játékos küzdelem segítségével eddze erejét, állóképességét, tűrőképességét, önfegyelmét, minimális eszközigénnyel akár már kettő kettő elleni játékkal természetes környezetben szervezze és játssza a röplabda szabadtéri formáit. 2. A fejlesztés általános területei: koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, az önállóan megtervezett rendszeres testedzés, a nyári szünetben is űzhető sportjáték ismerete és alkalmazása. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a természetben űzhető sportokra való felkészítés, az igény kialakítása az önállóan tervezett, szervezett rendszeres testedzésre, a küzdősportok játékos elemeinek megismertetése. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, a terhelés által kiváltott fiziológiai változásokra való tudatos felkészülés, majd az edzés utáni regeneráció idejének csökkentése a speciális feladatokkal, a sportszerű küzdelem betartása, jól összehangolt csapatmunka, természetes környezetben, akár szélsőséges időjárási körülmények között is. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények:

17 a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, a mindennapi tevékenységük szerves része lesz megtanulják a térkép és iránytű használatát alkalmazási szinten, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: legalább 15 perc időtartalmú óra vagy edzésrész megtervezése és levezetése, a térkép és iránytű jelöléseinek felismerése és használata terepen. 7. Évi óraszám: 15 óra 10. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról, találják meg az edzőtermek nyújtotta lehetőségekben a mindennapi testedzés megvalósítását, ismerjék a gépek által edzhető izomcsoportokat és az edzés hatására létrejött élettani hatásokat, az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban. 2. A fejlesztés általános területei: koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, ismerjék föl azokat az edzéslehetőségeket, amelyek mindenhol rendelkezésre állnak,

18 ismerjék meg az anabolikus szteroidok egészségromboló hatását. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, az erő- és állóképesség edzése aerob és anaerob módszerekkel akár egy edzésen belül, a speciális mozgásanyagnak megfelelő sportfelszerelés kiválasztásának készsége. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése,.. a speciális edzésmódszerek megismertetése,.. az egészségvédő táplálék-kiegészítők, és tiltott teljesítményfokozók közötti különbség megismerése. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, megismernek az életkoruknak megfelelő edzésmódszereket és gyakorlatokat, felismerik, hogy bármilyen körülmények között is megtalálható a mindennapi edzés feltételei. 6. Az értékelés elvi alapjai: az egyéni képesség és fizikai állapothoz képest történő fejlődés, élettani paraméterekben történő fejlődés (pl. vitálkapacitás, szívfrekvencia). 7. Évi óraszám: 15 óra

19 11. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: tanulja meg a víziközlekedés szabályait, ismerje meg a biztonságos vízre szállás gyakorlatait, tudjon biztonságosan mozogni a hajóban, ismerje az evezés, s a kormányzás technikai végrehajtását, ismerje és gyakorlatban alkalmazza az elsősegélynyújtás ábécéjét, legyen tisztába a vízen bekövetkezhető hirtelen időjárási változások leküzdésével, tudja teendőit vízbe borulás esetén, ismerje a vízimentést. 2. A fejlesztés általános területei: az evezés fizikai állapotra való hatása, a csapathajóban elfoglalt hely feladata, a víz és vízpart védelme (környezet- és természetvédelem). 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a közösségben való alkalmazkodás, feladatmegosztások, felelősséggel való tartozás a társakért, a természet és a természetben űzhető sportok szeretete, szervező- és tervezőmunka, munkamegosztás, a szabad vizek tulajdonságainak megismerése, biztonságos víziközlekedés elsajátítása. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: a vízen való közlekedés elmélete,

20 a mentőmellény szerepe és használata, vízi jártasság felmérése (biztonságos úszni tudás) vízből mentés, elsősegélynyújtás, a hajó vízre tétele és kiemelése, biztonságos ki- és beszállás, evezés egyéni és csapathajóban (túra, kajak, kenu), kormányzás technikája, emelkedő távok megtétele. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók megismerik a biztonságos vízi közlekedés szabályait és gyakorlatát, megtanulják az evezés technikáját, kialakul vagy megerősödik bennük az egymásért való felelősség érzete, megismerik a szabad vizek természeti szépségeit, ezen belül erősödik környezet- és természetvédelmi attitűdjük, megtanulnak vízből menteni, elsősegélyt nyújtani és védekezni az időjárás szélsőségeitől (napszúrás, égés, kihűlés). 6. Az értékelés elvi alapjai: a vízi közlekedés szabályai, elsősegély-nyújtási ábécé, vízből mentés bemutatása, az evezés és kormányzás technikája. 7. Évi óraszám: 15 óra