Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: Hajdúböszörményi Tankerületi Központ HC2101 szervezeti egysége 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 14. Tel.: 52/ , Fax: 52/ Honlap: klik /839-1/2020 Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: Hajdúhadház Módosítás: augusztus 18.

2 TARTALOMJEGYZÉK Lehetőségek iskolája ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Bevezető A Pedagógiai program célja, feladata A Pedagógiai programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Pedagógiai program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek Informális és nem formális oktatási tanulási forma Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai Lázár Ervin Program 1042/2019. (II. 18.) Kormányrendelet Kiemelten tehetséges tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Hátrányos helyzetű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógusainak feladatai A pedagógusok iskolai feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök iskolai feladatai A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban

3 2.8. Az iskola kapcsolattartásának formája és rendje partnereivel A kapcsolattartás formája és rendje a tanulókkal A kapcsolattartás formája és rendje a szülőkkel A kapcsolattartás formája és rendje a pedagógusokkal A kapcsolattartás formája és rendje intézményekkel A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók felvételére vonatkozó iskolai szabályok A tanulók átvételére vonatkozó iskolai szabályok HELYI TANTERV A Nemzeti alaptantervben meghatározott iskolai pedagógiai feladatok Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek Környezeti nevelési elvek Alkalmazott kerettanterven felül elsajátítandó tananyag Projektek Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának mérése A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló szorgalmának és magatartásának értékelési elvei A szorgalom értékelési elvei A magatartás értékelési elvei A tanuló jutalmazásának értékelési elvei (20/ (1) Mellékletek Óratervek 2012-től kerültek bevezetésre Helyi tantervek Egész napos iskola nevelési programja Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja Egészségfejlesztési program Állapotleírás A tanulók egészségügyi állapota

4 4.6 Mérés-értékelés Visszacsatolás

5 "Sehol a világon nincs még egy olyan hely, mint az iskolád, ahol nemcsak a tudományokat ismered meg, hanem a barátság édes érzését is, itt hallod a szerelem első szavát, itt tanulsz élni, és megtanulod megérteni az életet. (Ruvin Fajermann) Lehetőségek iskolája Pedagógiai programunk, önarckép, öndefiníció, amelyet a Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete megismert és elfogadott. Feladatunk a folyamatosan megújuló társadalomban, egy gyökeresen átalakuló oktatási rendszerben és azzal lépést tartó iskolában a jövő értékeinek felismerése, nevelési lehetőségeinek kialakítása differenciált, befogadó környezetben, egyénre szabott módon. Valljuk, a hagyományos és az új értékek harmóniája jelentheti a megújuló iskolát, melynek feladata a korábban jól bevált gyakorlatokat, módszereket továbbvinni, az elavultak helyére közös erővel új célokat és megfelelő megvalósítási formákat találni. Tesszük ezt valamennyien, akik ezt a pályát választottuk hivatásként, és mindannyian, akik életünket az iskola, a gyermekek nevelésének szolgálatába állítottuk. A gyermekek személyiségének nevelése, intellektuális, emocionális és szociális képességeik formálása a legszebb, egyben legnagyobb felelősségünk. Ők a JÖVŐ, melyet együtt formálunk a szülőkkel, a munkánkat segítő partner intézményekkel, a helyi társadalommal, a a Hajdúböszörményi Tankerületi Központtal, Hajdúhadház Város Önkormányzatával, és a magyar köznevelést irányító valamennyi szervezettel. "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) 5

6 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Bevezető Ön a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programját tartja a kezében. A Pedagógiai program tartalmazza az iskola céljait, meghatározza a tanulók neveléséhez, képességeik kibontakoztatásához és továbbtanulásra való felkészülésükhöz szükségesnek és kívánatosnak tartott módszereket és eljárásokat. Programunk egyik sarokköve, hogy minden diákunknak segítsünk feltárni és kibontakoztatni egyéni tehetségét, megfogalmazni egyéni életcélját. Olyan fiatalokat szeretnénk "útjukra bocsátani", akik eligazodnak társadalmi környezetükben, képesek alakítani azt, akik megtanulják kezelni és megoldani az őket érő konfliktusokat, kihívásokat. Iskolánk a lehetőségek iskolájaként is jellemezhető. Légkörének, szellemiségének kialakításában jelentős szerepet tölt be a sokszínű kulturális, művészeti oktatás és széleskörű sportélet. Önálló, egészséges önbecsüléssel és fejlett felelősségtudattal rendelkező fiatalokat szeretnénk nevelni, akiknek életre szóló élményt jelent a "Földi iskola" közösségi élete, hagyományai. A program elkészítésénél a jelen elvárásaira és a múltban gyökerező hagyományokra alapoztunk. A programban mindannyiunk elképzelt jövőjét körvonalaztuk. Kérem, ismerkedjen meg e dokumentum alapján az iskolában folyó széleskörű nevelési tevékenység elveivel, céljaival és módszereivel! 1.2. A Pedagógiai program célja, feladata A Pedagógiai programba foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, átfogja az iskola minden területét. A Pedagógiai program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény: törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban, oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását, belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül. Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja: hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg a szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei között, hogy partnereinek véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlesszük oktatónevelő munkánkat, hogy intézményünk a tanulók igényeinek feleljen meg, s érdekeiket szolgálja, hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljünk a folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növeljük a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat. Kiemelt figyelmet fordítunk a belső partnerség kialakítására és az egymástól tanulás erősítésére. Kiemelt figyelmet fordítunk a nevelőtestületen, illetve FEH-en belül, illetve a 6

7 FEH-ek közötti partneri, szakmai együttműködések, és az ezeket támogató működő gyakorlatok feltárására és leírására A Pedagógiai programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai programja az alábbi jogszabályokra épül: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról Az iskola Pedagógiai programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Pedagógiai program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai program tervezetét az iskola intézményvezetője készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az iskola intézményvezetője elkészíti a Pedagógiai program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, az intézményi tanács, majd a Pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola intézményvezetője hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai programot, köteles véleményét eljuttatni az intézményvezetőhöz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az intézményvezető jóváhagyja a Pedagógiai programot. A módosított Pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben A Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Pedagógiai programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változás következik be, az intézményvezető vagy a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola intézményvezetőjének A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai programot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény intézményvezetője köteles intézkedni. A Pedagógiai programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: 7

8 titkárság, tanári szoba, könyvtár, irattár, iskolai honlap. A Pedagógiai programból egy-egy példányt kapnak: fenntartó, az intézmény vezetőségének tagjai, a diákönkormányzat képviselője, a szülői szervezet képviselője, a fegyelmi bizottság elnöke. A Pedagógiai program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető-helyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban, nyitvatartási időben. 2. NEVELÉSI PROGRAM Küldetésünk: Korszerű, maradandó alapismeretekkel rendelkező, továbbtanulásra, önálló ismeretszerzésre képes, a világ dolgai iránt érdeklődő, társaival szemben toleráns, a társadalmi elvárásoknak megfelelő tanulóifjúság képzése, egyéni bánásmóddal esélyt adni számukra az értelmes életre Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása. Célja, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A harmonikus személyiségfejlesztéshez az alábbi értékeket tartjuk fontosnak: közösségformáló, az egyéni boldogulást is elősegítő szerepük miatt: testi-lelki egészség, tolerancia, empátia, becsületesség, megbízhatóság, felelősségtudat, szüleink barátaink nevelőink - embertársaink tisztelete és szeretete. Az oktatási - nevelési folyamat során olyan korszerű, maradandó ismeretek átadására, elsajátítására törekszünk, melyek megalapozzák tanulóink sikeres továbbtanulását. Iskolánk minden tanulóját el kell juttatnunk teljesítményének maximumához. 8

9 Képessé tesszük tanulóinkat arra a kulcskompetenciák fejlesztésével, hogy mint uniós polgárok hatékonyan és gyorsan tudjanak alkalmazkodni a változásokkal átszőtt, modern világhoz, annak alakításában tevékeny szerepet tudjanak vállalni. Nevelő-oktató munkánk a szülő diák pedagógus bizalomteljes kapcsolatára, gyermekközpontú pedagógiai szellemünk továbbvitelére épül. Hozzásegítjük tanulóinkat ahhoz, hogy társas kommunikációjuk fejlesztésével elsajátítsák a mai kor követelményeinek megfelelő viselkedéskultúrát és megkönnyítjük társadalomba való beilleszkedésüket. Tiszteletben tartjuk etnikai származású tanulóink identitástudatát. Biztosítjuk tanulóink számára az egyenlő bánásmódot és szociokulturális hátterüket figyelembe véve a hátrányaik kompenzálására, esélyegyenlőségük megteremtésére törekszünk. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményesnevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat (fogadóóra, szülői értekezlet, nyíltnap, iskolai rendezvények), ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. Olyan légkör megteremtését biztosítjuk, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különbözőségét és másságát is elfogadva. Az egyéni szükségletekhez igazított differenciált képességfejlesztést, terápiás szemléletet alkalmazunk Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. Az alapelveinkhez rendelt nevelői-oktatói célkitűzéseink: Korszerű, maradandó ismeretek, külön hangsúlyozva az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia,, digitális kompetencia fejlesztését. Hatékony idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, az uniós elvárásokra való felkészítés. Minden tanuló részesüljön a számára legmegfelelőbb oktatási formában, egyéni bánásmódban! Korszerű tanulási technikák elsajátíttatása, kiemelve a hatékony önálló tanulás képességének fejlesztését. Tanulóink harmonikus személyiségjegyeinek kialakítása, kiemelve az esztétikai- művészeti tudatosság. Demokratizmusra, közéletiségre nevelés a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Egészséges életmódra, környezetvédelemre nevelés, az egészséges állapot örömteli megélése. Más nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerése, hagyományápolás, a szülőföld, haza szeretete.. Az iskolánkban oktató pedagógusok a tanulók komplex személyiségfejlesztését tartják szem előtt. 9

10 Segítjük tanulóinkat abban, hogy a mindennapi életben leendő iskolájában is képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Tudását a mindennapi életben kamatoztatni tudja. A célkitűzéseink megvalósításához minden feltétel adott. Magasan képzett, elkötelezett pedagógusok, szociálpedagógus, fejlesztő pedagógusok, pszichológus, művésztanárok könyvtáros segíti az oktató nevelő munkát. Törekszünk az osztály, a korcsoport kirekesztő attitűdjének, negatív érzelmi hatásainak pedagógiai kezelésére, az együttműködésre, az erőszakmentes konfliktuskezelésre, nevelésre. Közös iskolai/osztályszintű programvállalásokra való motiválás segíti a tanulók kooperációjának működését, erősíti az egymás iránt érzett és vállalt felelősséget. Módszertani alapelvek egységesség és differenciálás a tanulási tevékenységgel tanulói kompetenciák fejlesztése, tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítése differenciált egyéni munka páros vagy csoport munka, felfedező, tevékenység projekthét: több tantárgy ismereteinek integrálását igénylő (multidiszciplináris) téma kerül a középpontba különleges bánásmódot igénylő tantárgyi tartalmaknak figyelembe vétele egyéni haladási ütem biztosítását, Az eredményes tanulás segítésének elvei Tanulási környezet - a különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásához a berendezések rugalmasan és gyorsan átalakíthatók legyenek - - a tanulók a foglalkozásokon IKT és digitális eszközöket (számítógép, más iskolai vagy saját eszköz), internetkapcsolatot és prezentációs eszközöket vehessenek igénybe - a tanulók, a pedagógusok, a szülők és a pedagógiai munkát támogató minden szereplő kapcsolata - a közös célt szem előtt tartva - a kölcsönös tiszteleten és nyílt párbeszéden alapul. - a tanulók értékelését egyéni fejlődésük és sikeres tanulási teljesítményük érdekében az igazságosság, az esélyteremtés és a méltányosság alapelveit szem előtt tartva, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával, az értékelés személyes jellegének figyelembevételével szükséges megvalósítani. - tevékenységközpontú tanulásszervezési formákat kívánatos előnyben részesíteniük - a differenciált egyéni munka adta lehetőségek kihasználása, valamint a párban vagy csoportban végzett kutatásalapú, felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködő tanulás támogatása szintén hozzájárul a korszerű tanulási környezet megteremtéséhez. Egyénre szabott tanulási lehetőségek hogy a tanulók közti különbözőségeket valamint az egyéni képességek kölcsönhatása eredményének tekintse, a különleges bánásmódot igénylő tanulókhoz illeszkedő fejlesztő tevékenység. - tehetség és fejlődési késés, fejlődési zavar, esetleg ezek együttes megléte - kihívást jelentő 10

11 feladatok megtervezése kívánatos. - Minden gyermek, tanuló fejlődésében lényeges szerepet játszik a pedagógus fejlesztő tevékenysége - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a szakmai besorolásukat tekintve heterogén, az ok-okozati összefüggéseket tekintve fel nem tárt, ám tanulási-tanítási szempontból kihívást jelentő, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók fejlesztésének területén. - A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a közös felelősségvállalásnak lényeges szerepe van a nevelés sikerességében. - - Ennek a feladatnak az ellátásában felértékelődik a segítő szakterületek (iskolapszichológia, gyógypedagógia, fejlesztő pedagógia) szerepe, valamint a különböző tantárgyakat tanító pedagógusok tudásmegosztásra épülő, egymást segítő szakmai tevékenysége. - gyógypedagógus, gyógytestnevelő, iskolapszichológus, szociális munkás, fejlesztő pedagógus, tehetséggondozó pedagógus, gyermekvédelmi jelzőrendszer szakembere - együttnevelést megvalósító iskolában pedig a tanulót tanító pedagógus és a gyógypedagógus közösen tervezett tanulási-tanítási programjára, a közös tanításra, valamint az e tevékenységet követő közös értékelésre épül. - A differenciálás speciális megvalósulása lehet az együttnevelés során a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. A hátránykompenzáció biztosítása érdekében (SNI, BTMN, HH, HHH) a tanuló szükségleteihez, képességeihez, készségeihez illeszkedő módszertani eljárások (eszközök, módszerek, terápiák, a tanulást-tanítást segítő speciális eszközök, a gyógypedagógus módszertani iránymutatásainak beépítése, egyéni fejlesztési terv készítése és rendszeres ellenőrzése) alkalmazása szükséges a különböző pedagógiai színtereken. - - egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint az utazó gyógypedagógiai hálózatok működtetésére kijelölt intézmények és más szakemberek szolgáltatásainak igénybevételével egészítendő ki a tanulók és pedagógusok szakmai támogatása - A különleges bánásmódot igénylő tanulók integrációja és hatékony együttnevelése olyan pedagógusokat kíván, akik rendelkeznek az ehhez szükséges szemléletmóddal és kompetenciákkal. - digitális technológiával támogatott oktatási módszerek sokfélesége, ezért különösen fontos, hogy a pedagógusok ismerjék és alkalmazzák azokat. Képesség-kibontakoztatás támogatása - A tanulói teljesítmény értékelésének egyik célja, hogy segítse a tanuló és a szülő objektív tájékoztatását - Az értékelési folyamatokat megalapozó tervező munka figyelembe veszi a tanuló előzetes tudását, aktuális fejlettségi szintjét, egyéni fejlődési lehetőségeit, életkori sajátosságait, az értékelés személyiségfejlődésére gyakorolt hatását és a pedagógiai célo- 11

12 kat. - Az értékelés során figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a tanulás korábbi és aktuális környezeti tényezőiről rendelkezésre álló információkat, továbbá a pedagógiai célokat. - A tanulási folyamat rendszeres értékelése és visszajelzése teszi lehetővé a tanuló fejlődésének folyamatos nyomon követését. -. Célja a tanuló erősségeinek és hiányosságainak felmérése, valamint az éppen kihívást jelentő célok meghatározása, és ezzel a nevelési-oktatási gyakorlatnak a célok eléréséhez történő igazítása. - Az első évfolyam végén a tanuló összegző értékelése szöveges formában történik. - A szöveges értékelés lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló és a szülő részére a tantárgyi előrehaladásról és a kompetenciák fejlődéséről a pedagógus a tapasztalatain és a követő méréseken alapuló, részletes tájékoztatást nyújtson. - Az iskola pedagógiai programjában egyértelműen meg kell határozni és nyilvánossá kell tenni az értékelés minden formájának - beleértve az osztályozást is - szempontjait, az ehhez kapcsolódó eljárásokat. - A mérésekkel és az értékeléssel kapcsolatos feladatokat, adminisztratív tevékenységeket, továbbá a tanulók és a szülők, gondviselők értesítésével kapcsolatos szabályokat is meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában. - Kiemelt figyelmet fordítunk a nevelőtestületünk tagjainak az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató szervezetfejlesztésben való személyes elköteleződésének növelésére. Külön anyagi ráfordítást nem igénylő közösségfejlesztést és közvetve a lemorzsolódás megelőzését is szolgálótevékenységeket tervezünk, a módszereket leírjuk és a mindennapi gyakorlatba ültetjük. Mikro csoportokat működtetünk, akiknek dedikált feladata a közösségfejlesztés, mind humán, mind szakmai oldalról. Közösségfejlesztő eseményeket (nevelőtestületi nap, családi nap) és műhelyeket (témafeldolgozó, módszertani) tervezünk és valósítunk meg rendszeresen. Fejlesztési-kompetencia területek Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi Matematikai gondolkodási kompetencia A tanulás tanítása / Atanulás kompetenciái/ A tanulás A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 12

13 A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - személyes és társas kapcsolati kompetencia Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Kreativitás, önkifejezés, kult. tudatosság A nevelés-oktatás célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy e forrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Gazdasági és pénzügyi nevelés - Munkavállalói, vállalkozói kompetencia A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Munkavállalói, vállalkozói ismeretekkel rendelkezzenek. Médiatudatosságra nevelés Digitális kompetencia Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Tudatosan használják a digitális eszközöket Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához az alábbi tanulásszervező módszereket alkalmazzuk: 13

14 olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, kialakítását, fejlesztését; az iskolai tanítás-tanuláskülönböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (Komplex Alapprogram, Komplex Instrukciós Program, kooperatív) tanulás technikáit és formáit; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásukat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; váljék a tanítás fő feladatává a differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb akadályokkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; Informális és nem formális oktatási tanulási forma Intézményünk elkötelezett az informális és nem formális oktatási tanulási formák alkalmazásában. Folyamatosan bővítjük a non-formális és informális keretek között, a nyitott nevelési-tanulási környezetben megvalósuló programjaink körét, illetve szorgalmazzuk az ehhez kapcsolódó módszertani kultúra szélesebb körű elterjedését, keresve a további szakmai fejlesztések lehetőségét. Nem formális tanulás minden olyan rendszerezett kompetencia- és készségfejlesztő hosszabb vagy rövidebb idejű oktatási-tanulási forma, mely a formális nevelést-oktatást végző intézményeken kívül valósul meg. Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója, olyan folyamat, melynek következtében pozitívan változik a személyiség, kialakulnak (átalakulnak) egyéni attitűdök, értékek, képességek. A nevelési-oktatási intézmény falain belüli és azon kívüli, nem tanórai tudásgyarapító foglalkozások is e körbe tartoznak. A nem formális tanulás kiemelt jellemzői önkéntes, mindenki számára elérhető, olyan szervezett folyamat, amelynek pedagógiai célja van, tanulóközpontú, a segítő szakember és a tanuló közötti egyenlőségre épít kreatív és kihívásokkal teli, demokratikus tanulási környezetben zajlik, közösségi megközelítése tiszteletben tartja az egyén fontosságát, kiemelt szerepét, a tanulás ebben a megközelítésben az élethosszig tartó folyamat része, jellemzője a cselekedve tanulás, a motiváció értékekre épül, 14

15 az érdeklődés, a kíváncsiság fejlesztése a kreativitás fejlesztése az információs technikák használata az egészséges életmód, életvitel, a művészeti, a sport és a kulturális tevékenységi formák megismerése és gyakorlása, az iskolai eredmények javítása érdekében a motiválásra nagy hangsúlyt fektetünk 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. (Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök.) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az alábbi négy területre bonthatjuk: - Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) - Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) - Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) - A szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) Feladatok: Iskolánkban színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: - változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül, a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni akaratukat. Figyelmet kell fordítani: - a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, - az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), - az egészséges, edzett személyiség kialakítására, - az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: - a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, - a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, - alapvető állampolgári jogok megismertetésére. 15

16 A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs úgy az egyénre, mint egész nemzetekre nézve, ahhoz az emberiség gondolkodását kell átalakítani. (Fodor József) S ebben a nehéz feladatban az iskolának is megvan a szerepe és a felelőssége. Az iskolai nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, mentális-lelki, szociális jólét állapota. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és gyermekek életminősége, jóléte érdekében. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az egészségállapotok és a környezet kölcsönhatásai be kell, hogy épüljenek a tananyagba, azaz a diákoknak meg kell ismerniük a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatásait. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a megbetegedést okozó helyzetek. A környezeti kockázatokat bizonyos társadalmi rétegek, etnikai és kisebbségi csoportok másként értékelik és értelmezik, hiszen ez erősen függ a társadalmi csoportok hagyományaitól Tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Szaktárgyi órák Minden tantárgy rejt magában egészségnevelési lehetőségeket. A magyar, a történelem és a honismeret, a földrajz a régi korok emberének életére, lakás és életkörülményeire, a nevezetes személyiségek életrajzai a testi erőre, az edzettségre, az egészséges vagy egészségtelen életmódra, a nagy járványok a higiénia, a tisztaság fogalmára hívják fel a figyelmet. Talán mégis legtöbbet a biológia, az egészségtan, a kémia, a vizuális kultúra, a technológia, technika és háztartástan órák lehetőségei nyújtják ebben a témában. Testnevelés és sport A tanulók - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve - tudják, hogy egészségük megőrzéséhez szükség van az állóképességük, gyorsaságuk, ügyességük, kitartásuk fejlesztésére - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat Biológia A tanulók 16

17 - ismerjék meg az egészségügyi problémákat - legyenek képesek azok megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Egészségtan A tanulók - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait - sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat - ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében - ismerjék a gyógynövények felhasználási módjait és jelentőségét az egészségmegőrzésben, a betegségek gyógyításában Kémia A tanulók - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától - ismerjék a szerves és szervetlen tápanyagok kémiai összetételét és jelentőségüket az egészséges táplálkozásban Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg az egészséges életmód, a mozgás, a testi-lelki egészség kifejezésének művészi megjelenítési lehetőségeit - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek kifejezik a testi-lelki egészség örömét, a sport, a játék, a mozgás fontosságát Technika és életvitel - Technika és tervezés A tanulók - ismerjék a legfontosabb főzési alapanyagokat, az egészséges táplálkozás szabályait és tudjanak e szabályoknak megfelelő ételeket elkészíteni - ismerjék meg és szerezzenek jártasságot a házon belüli és a ház körüli munkákban - sajátítsák el a személyi higiéniát: a tisztálkodási szabályoktól a mosásig - ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő egészségnevelési tartalmakat, az irodalmi személyiségek (költők, írók) példamutató egészséges életvitelét Történelem Történelem és állampolgári ismeretek A tanulók - értsék és tudják, hogy koronként és országonként változtak és változnak a különböző népcsoportok közegészségügyi jellemzői - tudják értelmezni, hogyan hatottak a betegségek, a járványok az életmódra Hon és népismeret A tanulók - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (pl. ünnepek előtti böjtök) Fizika A tanulók - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit Földrajz A tanulók 17

18 - ismerjék meg a globális egészségügyi problémákat ( pl. alultápláltság, felültápláltság) és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit Tánc és dráma Dráma és színház A tanulók - tudjanak szituációs és más játékok segítségével egészségügyi és mentális problémákat megjeleníteni, elemezni, megoldani - a drámapedagógiai eszközök alkalmazásával ismerjék meg önmagukat, erősödjön önbizalmuk, tudjanak nemet mondani az őket fenyegető veszélyekre Idegen nyelv A tanulók - ismerjék más népek egészségmegőrző, betegségmegelőző tevékenységet, az idegen országok egészségvédelemmel foglalkozó szervezeteit Matematika A tanulók - legyenek képesek az egészségügyi felmérések, statisztikák eredményeinek értelmezésére - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük Informatika Digitális kultúra A tanulók - használják a világhálót egészségtani ismeretszerzésre, kutatómunkára Osztályfőnöki órák, beszélgetés Az osztályfőnöki órák (5.-8. évfolyam) illetve a beszélgetés (1.-4. évfolyam) tematikájában az egyes évfolyamokon a következő témákat kezeljük kiemelten: 1. évfolyam - Tanuljuk és szokjuk meg az önálló tisztálkodást, öltözködést. - Az egészséges életmód napi szabályainak megismerése és betartása. - Vigyázzanak ruhájukra, cipőjükre, az osztályterem tisztaságára, ne szemeteljenek, rendeltetésszerűen használják a WC-t. 2. évfolyam - A rendszeres tisztálkodás fontossága. - Elemi higiénés szokások kialakítása, megőrzése. - Az egészséges életmód napi szabályainak megismerése és betartása napirendkészítés -Az egészséges táplálkozás szabályai. 3. évfolyam - Elemi higiénés szokások kialakítása, megőrzése. - Napirend készítése, betartása. - A rendszeres testmozgás állandó elemként szerepeljen. - Az egészséges táplálkozás szabályai. Étrendkészítés. 4. évfolyam - Higiénés szokások fejlesztése, megőrzése. - Napi és heti rend készítése. A mindennapi mozgás szükségessége. - Egészségünket veszélyeztető anyagok környezetünkben. -A szelektív hulladékgyűjtés fontossága. - Az egészséges táplálkozás követelményei. Egészséges ételek alapanyagai. 5. évfolyam - Higiénés szokások fejlesztése, megőrzése. - A rendszeres sportolás jelentősége. Ügyesség, állóképesség. - Az emberi fejlődés életkori szakaszainak jellemzői. 18

19 - A kisiskoláskor. - A fejlődő szervezet ellenségei: A dohányzás, az alkohol fogyasztás veszélyei. 6. évfolyam - A rendszeres sportolás jelentősége. Ügyesség, állóképesség. - Az emberi fejlődés életkori szakaszainak jellemzői. -A serdülőkor. - A serdülők biológiai és higiéniai problémái. Testi és pszichés változások. - A helyes tisztálkodás, táplálkozás öltözék. - A fejlődő szervezet ellenségei: A dohányzás, az alkohol fogyasztás veszélyei. 7. évfolyam - A sport jelentősége életünkben. A vereség és a győzelem kulturált megélése. - Sport a serdülők életében. Sportolási lehetőségek iskolánkban. - Udvarias, kulturált viselkedés. Kulturált magatartás társak között. A társas együttlét szabályai. - A serdülők biológiai és higiéniai problémái. Testi és pszichés változások. - A helyes tisztálkodás, táplálkozás öltözék. - A fejlődő szervezet ellenségei: A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás veszélyei. 8. évfolyam - Az érvényesülés személyiségjegyei. Eligazodás a ránk zúduló információ halmazban. - Kulturált magatartás szabályai a fiúk és a lányok barátságában. Tisztelet, együttműködés, alkalmazkodás. - Humánus társas kapcsolatok. Igaz barátok az osztályban. A kapcsolat udvariassági szabályai. Egymás közti beszéd kultúrája. Tolerancia. - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban. A külső megjelenés fontossága. - Testápolás / kozmetikumok /, öltözködés / divat / hajviselet. A fejlődő szervezet ellenségei: A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás veszélyei Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Egészségnevelési szakkör: A tanulók érdeklődésének megfelelően az elsősegélynyújtáshoz vagy/és az egészséges életmódhoz szolgáltat ismereteket, alakít ki készségeket, jártasságokat. Az egészségnevelés jeles napjairól való megemlékezés kapcsán tudatosíthatjuk azok jelentőségét. A nap jellegének megfelelő versenyt szervezünk. Iskolánkban a következő jeles napokról emlékezünk meg valamilyen formában: Április 7. Egészségügyi Világnap Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Október 10. Lelki Egészség Napja Október 16. Élelmezési Világnap December 1. AIDS elleni világnap Tanulói pályázatok rajzban, írásban: Az egészséghez kapcsolódva számtalan probléma, témakör ad lehetőséget az általános iskolásoknak is önálló kutatására, feldolgozására, pl. évek óta sikeres iskolánkban az a plakátrajzoló verseny, amit novemberben a Fogászati Hónap tiszteletére rendezünk. A nyeremény általában a fogkrémgyártó cégek által felajánlott fogápolási termékek. Gyűjtési akciók: Ezen akció a hátrányos helyzetű tanulókat hivatott segíteni, elsősorban használt ruhák összegyűjtésével, illetve a könyvtári állományban lévő használt tankönyvek újra osztásával. A tárgyak élettartamának növelésével a hulladék mennyiségét is csökkentjük egyben. 19

20 Kiállítások: Iskolánkban rendezünk nyitott, a szülők, a lakosság által is látogatható kiállításokat az egészségneveléshez kapcsolódva is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos tanulmányi és sportversenyeken. Gyermeknap: A diákönkormányzat által szervezett iskolai programnak mindig van egészségnevelési része is (pl. biciklitúra, rendőrségi és tűzoltó bemutató baleset-megelőzés). Látogatások: Sokféle forma közül iskolánk vonatkozásában elsősorban a következő lehetőségekkel tudunk élni: látogatás egészségházban, rendelőintézetben, kórházban. Előadások: Az egészségvédelemhez kapcsolódó szakemberek előadásaikkal felkelthetik a tanulók figyelmét a téma iránt: orvos, védőnő, rendőr, tűzoltó, sportolók (iskolánk volt tanítványai közül többen az ökölvívásban jeleskednek). Szülői értekezletek: Az osztályfőnököknek e találkozások alkalmával utalást kell tenni az egészségvédelem néhány fontos elemére is. Lehet iskolai szintű is, amikor a programot külső eladók színesítik, pl. orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakembere. Bajnokságok (labdajátékok): A felső tagozatos osztályok, megmérettetésére kerül sor az iskolai kosárlabda és futballbajnokságok keretében. Gyalog és kerékpártúrák: Szülők bevonásával a környék megismerése, felfedezése a célunk (Zeleméri templomrom, Bocskaikerti struccfarm, Sillye sír ). Családi Egészségnap: Az iskola és a családi ház együttműködését is erősíti egy olyan délután, amelyen a családok sportversenyen, főzőversenyen mérik össze erejüket, s közben előadások, kiscsoportos beszélgetések folyhatnak az egészséges táplálkozásról, a DADA programról, a mozgás fontosságáról, a testi-lelki egészségről. Ezeket egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények fogyasztásával, vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük Kapcsolódás az országos rendezvényekhez: Szívbarát Program, Kihívás Napja, Fuss az egészségedért! Iskolaotthonos foglalkozások: A napközis foglalkozások egészségnevelési tartalma jó lehetőséget kínál a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakítására. A napközi programjaiban helyet kapnak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, az ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Pályázatok segítségével lehetőséget biztosítunk a következő programokon való részvételre: Nyári táborok: A nyári szünetben megrendezendő különböző típusú táborok lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a tanulók ismerkedjenek az egészséges életmóddal, rendszeresen mozogjanak, a személyi higiénét betartsák, az egészségkárosító anyagok negatív hatásait tudatosítsák, s a táborban átélt élmények pozitív irányban befolyásolhatják lelki egészségüket is. Környezeti nevelés fontosságára nevelés (Csodaszarvas és Erzsébet táborok). Tanulmányi kirándulás: Az iskolánkban szervezett egy napos tanulmányutak lehetőséget biztosítanak az aktív mozgásra, túrázásra, kirándulásra is. A hátrányos helyzetű tanulók számára meg kell keresnünk azokat az anyagi forrásokat (a táborok, erdei iskolák esetében is), amelyek lehetővé teszik részvételüket ezeken a kirándulásokon A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. 20

21 A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, tolerancia - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a akadályok felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló gondjait, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok A tanítási órán kívüli tevékenységek közé tartozik, minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos, tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül a tanítási naplóba. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái: - Hagyományőrző tevékenységek: - Minden tanévben megtartott iskolai ünnepségek, megemlékezések:1848. március 15-e, október 6-a, június 4-e, október 23-a évfordulóján. Karácsonykor, gyermeknapon, farsangkor, 8. osztályosok ballagásakor (szekerezés). - Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját bemutató nyílt tanítási napokon. - Városi rendezvényekhez való kapcsolódás (Hajdúhadház várossá nyilvánításának ünnepe, Káposztás napok rendezvényei). - Két Tanítási Nyelvű és Művészeti GÁLA. - Művészeti oktatásban résztvevők hangversenye, koncertek. - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: 21

22 Az egyes tantárgyakból átlag alatti, gyengeteljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezése. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódóan tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék. A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie. - középiskolára előkészítő foglalkozások - sportversenyek, házibajnokságok - művészeti, tehetségfejlesztő foglalkozások évfolyamon felzárkóztató korrepetálások. Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével rendezi, építő ötleteiket felhasználja a programba. Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülmények között. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola intézményvezetője által megbízott nevelő segíti A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek ös-- szehangolásával szerveződnek. Ide tartoznak a szakkörök, előkészítő foglalkozások és sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanuló nevét a szaktanár a megfelelő naplóban rögzíti. A jelentkezés önkéntes, a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozáson való részvétel a tanévben kötelező. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá. Alkalmanként szervezett foglalkozások: Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek: - osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások - nyári táborok (Erzsébet tábor) - kulturális intézmények rendezvényein való részvétel Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások, és az utazások esetén 10 tanulónként 1 tanárnak kell kísérnie a csoportot. 22

23 A jelen Pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást írásos kérvény alapján az intézményvezető engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a fenntartótól, az intézményvezetőtől, szülőktől és az osztályfőnöktől Lázár Ervin Program 1042/2019. (II. 18.) Kormányrendelet Az ezeréves magyar kultúra a jelen állampolgárainak és a jövő nemzedékeinek művelődése, önkifejezése és nemzeti identitása, valamint Magyarország kulturális fennmaradása szempontjából fundamentális jelentőségű érték, ennél fogva a kormány támogatja, hogy minden 1-8. évfolyamos tanuló évente 1 alkalommal eljuthasson kulturális intézményekbe (színházi, táncvagy cirkuszi előadásra, őshonos állatok bemutatóhelyeire) ahol a tanórákon kívül játszva, szórakozva is ismereteket szerezhetnek A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelten tehetséges tanulókat segítő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenységek: - a tehetségkutatás, - a tanórán kívüli lehetőségek, - együttműködés külső szervekkel, - és a nyomon követés. A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formája történhet tanóra keretén belül és tanórán kívül Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Egyéni segítségnyújtást, felzárkóztatást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást, korrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. 23

24 A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. Lehetőség szerint biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást Hátrányos helyzetű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők: - a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások) megszervezése, - a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok), - az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése), - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása. - az egyéni szükségletekhez igazított differenciált, terápiás szemlélet alkalmazása A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - csoportbontás, - étkeztetési támogatás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet), - továbbtanulás irányítása, segítése, - rendezetlen családi helyzet esetén, javaslat a családból történő kiemelésre, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, - ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak. - olyan légkör megteremtését biztosítjuk, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különbözőségét és másságát is elfogadva A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésnek biztosítása, 24

25 tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, - szükség szerint segítségnyújtás a gyermek körülményeinek jobbításában, tanév eleji tanszervásárlási hozzájárulás, étkezési hozzájárulás (három- illetve többgyermekes családok számára), a gyermekvédelmi támogatás természetbeni biztosítása az arra rászoruló gyermekek számára (étkeztetés), pályázaton nyert pénzekkel a gyermekek támogatása (tanulmányi kirándulás, színház mozi látogatás, élelmiszer csomagok adása karácsonykor stb.). - a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), - az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésnek elősegítése A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Az enyhe értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszicho-diagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza két részre tagolódik: 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciálással, terápiákkal kell felzárkóztatni a gyermekeket. A képességfejlesztésben hangsúlyt kell fektetni a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában évfolyamot felölelő szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire, megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléltetés képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Kiemelt célok: (1)Énkép, önismeret: céltudatra és önállóságra tegyenek szert, dönteni is képesek legyenek. Információs és kommunikációs kultúra: szociális - kommunikációs készségeik fejlődjenek, azokat megfelelően tudják felhasználni. (2)Testi és lelki egészség: pszichikai-fizikai állapot fejlesztése. A gyermek kapcsolatainak erősítése kortársaival egy olyan iskolában, amelyben a heterogenitás természetes és szívesen látott tényező. (3)Felkészülés a felnőtt életre: jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek kialakítása. A fogyatékos tanuló tanulási útja végén legyen a saját életéről dönteni képes, munkája révén a társadalomba integrálódó személyiség. A műveltségi terület kiemelt habilitációs / rehabilitációs feladatai: - Érzékszervi megismerések. - Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. - Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. - Csoportosítások, következtetések. - Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 25

26 - A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. - A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. - Analízis, szintézis. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - prevenció - együttműködés külső szervezetekkel, - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyerek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladat segítségére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenykednek. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - A pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése. - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. - Családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - A Gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése. Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Együttműködés a szabadidőt szervező kollégákkal, az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, az iskolai Diákönkormányzattal és a diákönkormányzatot segítő tanárral. A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladati: - A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése. - A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. - A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés). - Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. - A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, - az okok feltárása, - az okok megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. 26

27 Az iskolai gyermekvédelem célja, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások), - a szenvedélybetegségek megelőzése Az iskola pedagógusainak feladatai Legfontosabb feladata a tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése. Munkáját, a Pedagógiai programban rögzített szellemiség által elfogadott erkölcsietikai normáknak megfelelően végzi. Kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél. Családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban. Együttműködik a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival, felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért. Bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi. Szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat. Saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja. Követi a nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit. Részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában. Közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom keresztény értékek szerinti formálásához A pedagógusok iskolai feladatai Megtartja a tanítási óráit. Megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek. Munka idejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik. Munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl. Legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni. Tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik. A zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja. Tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi az E-naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat. Rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának. Összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoz- 27

28 tatja. A tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal. Az osztályzatokat folyamatosan bejegyezi az E- naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése). Tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előre haladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira. Részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein. Évente két alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban. A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg. Megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát. Az intézményvezető beosztása szerint részt vesz a javító-, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken. Helyettesítés esetén szakszerű órát tart. Egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében az intézményvezető helyetteshez eljuttatja. Bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat. Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért. Előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket. Folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat. Elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök iskolai feladatai Feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak. Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira. A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein. Kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: osztálynapló, anyakönyv, bizonyítványok, stb., vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket. Előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet. Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért. Kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére. Előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos tevékenységében. Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában. Részt vesz osztályával az iskolai rendezvényeken. Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira. Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését. Folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására. Minden év szeptemberében egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi az osztálynaplóba. Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja az osztálynaplóban a 28

29 diákok adatainak változását, a bejárók, az étkezők adataiban bekövetkező változásokat. A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait, a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati- vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményvezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézményvezetője nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét Az iskola kapcsolattartásának formája és rendje partnereivel Az együttműködés és a véleményformálás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek történhet szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal. Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Köznevelési törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel, családokkal való partneri kapcsolat kialakítására, fejlesztésére, a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében. 29

30 FEH-ünk tanévente egy alkalommal szervez a családokkal, szülőkkel való partneri kapcsolat erősítését célzó családi napokat. Biztosítjuk a sikeres óvoda-iskola, illetve iskolafokok közötti (alsó-felső tagozat, általános iskola középiskola) átmenetet támogató fejlesztések strukturális garanciáit. A sikeres átmenetet támogató programok kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek végrehajtása munkatervben rögzített A kapcsolattartás formája és rendje a tanulókkal Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása a nevelő-oktató munkában. A pedagógus és tanulók közötti együttműködés formái: - tanórai munka, - osztályfőnöki órák, - közösségi programok, - egyéni beszélgetések, - Diákönkormányzat, - kérdőívek, vizsgálatok A kapcsolattartás formája és rendje a szülőkkel Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái: (1)Szülői értekezlet feladata, a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők közösségének részvétele az osztály életében. A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról. A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről. Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatiról, eredményeiről, problémáiról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. (2)Fogadó órák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente két alkalommal meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását. (3)Nyílt tanítási napok feladata, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő-oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. (4)Írásbeli tájékoztató ellenőrző, tájékoztató füzet, üzenő füzet útján. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (5) Szülői választmány a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői választmánnyal. (6)Családi Nap- tanévente legalább egy alkalommal szervezünk a családokkal, szülőkkel való partneri kapcsolat erősítését célzó családi napokat. 30

31 A kapcsolattartás formája és rendje a pedagógusokkal A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést A kapcsolattartás formája és rendje intézményekkel A tanulók beiskolázását és továbbtanulását segítő kapcsolatok: A város óvodái, a BSZC Szilágyi Dániel Szakképző Iskola A környező települések középfokú oktatási intézményei. A Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási csoportja. 31

32 Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság A kapcsolattartás formái: tapasztalatcserék, tájékoztató szülői értekezletek, bemutató foglalkozások és nyílt napok, előkészítő foglalkozások, szaktanácsadás, szakvélemények, javaslatok kérése. A sikeres átmenetet támogató programok kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek végrehajtása Az iskola képzési profilváltását segítő kapcsolatok: A kapcsolattartás formái: Tapasztalatcserék, bemutató foglalkozások, közös továbbképzések. Végzős hallgatók részére lehetőség a szakmai gyakorlat elvégzésére és a záró tanítás megtartására. A nevelőtestület, szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok: egyetemek, főiskolák. Megyei Pedagógiai Intézet, nevelési értekezletre szakmai előadók felkérése, területi szakmai továbbképzések szervezése, együttműködés az ált. iskolai szaktanácsadókkal, vetélkedők, szaktárgyi versenyek szervezése. A közművelődést segítő kapcsolatok: Lázár Ervin program A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, Sóstói falumúzeum. A debreceni Csokonai Színház, Déri Múzeum. A Vojtina bábszínház A debreceni Modem 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.20/2012. EMMI rendelet 64. (1-8) (1) Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, -engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 20/2012.EMMI 51. (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott (igazolt vagy igazolatlan 250 tanítási óra), és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. - egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (2) Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (3) Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott. Az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 20/2012. EMMI rendelet 65. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év 32

33 során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A vizsgán az elégséges osztályzat a tantárgy minimum követelmény teljesítésével érhető el. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére. Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola intézményvezetője készíti elő. Az intézményvezető felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az intézményvezető írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 20/2012. EMMI rendelet 68. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését, az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. 20/2012. EMMI rendelet 69. Egy vizsganapon a vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írás- 33

34 beli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja. Elégtelen osztályzat esetén a szóban kell kérdezni a tárgyi minimum követelményekről Az alapfokú művészeti oktatásban a vizsgák rendje Az alapfokú művészeti oktatásra vonatkozó vizsgák szabályait az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja tartalmazza A tanulók felvételére vonatkozó iskolai szabályok A tanulói jogviszony a Nkt (1) alapján felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskola Házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt plakátokon, helyi újságban, honlapon a szokásos módon tesszük közre. Az iskola beiskolázási körzete Hajdúhadház város egész területe, így minden tanköteles tanulót felveszünk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. Nkt (1) Az általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a megfelelő iskolatípus szerinti nevelésoktatásban folytatják tanulmányaikat. Nkt. 51. (3) A tanulók átvételére vonatkozó iskolai szabályok Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait. Szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.(különbözeti vizsgát kell tenni a kéttannyelvű és a zenei osztályba való felvételkor) 20/2012. EMMI rendelet 7. (3): Az iskola a magasabb évfolyamra jelentkező tanulókat (más település lakója, betelepülő stb.) fogadja. (20/2012. EMMI rendelet 40. (3)): A tanév közben átjelentkező tanulónak be kell szereznie azokat a taneszközöket, amelyek iskolánkban szükségesek. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók (nem Hajdúhadházi lakosok) felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt, ilyen esetben, előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) aj) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. 34

35 3. HELYI TANTERV szeptember 1-jétől bevezetésre került az új NAT, bevezetését az alábbi táblázat mutatja: Tanév 1. évf 2. évf 3. évf 4. évf 5. évf 6. évf 7. évf 8. évf 2020/ / / /24 A B C D E F G H I Tantárgyak műveltségi terület szerinti felosztásban Alapfokú képzés nevelési-oktatási szakaszai Évfolyamok Magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom Matematika matematika Történelem és állampolgári ismeretek történelem állampolgári ismeretek 1 hon- és népismeret 1 Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz környezetismeret 1 1 természettudomány kémia 1 2 fizika 1 2 biológia 2 1 földrajz 2 1 Idegen nyelv első élő idegen nyelv Művészetek ének-zene vizuális kultúra dráma és színház 1 Technológia technika és tervezés digitális kultúra Testnevelés és egészségfejlesztés testnevelés közösségi nevelés (osztályfőnöki) Kötelező alapóraszám Szabadon tervezhető órakeret Maximális órakeret

36 A hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában, intézményi döntés alapján, az 5-8. évfolyamok egyikén kell tanítani. A hon- és népismeret tantárgy az 5-8. évfolyamok valamelyikén összesen egyéves időtartamban, heti egy órában a szabadon tervezhető órakeret terhére kötelezően választandó. A dráma és színház tantárgyat heti 1 órában az 5-8. évfolyamok egyikén kell tanítani. A dráma és színház tantárgy szervezése megvalósulhat projektnapok, témahét vagy tematikus hét keretében, továbbá tömbösítve is. A dráma és színház tantárgy órakeretben történő oktatását csak szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezheti. A Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI Évfolyam Alap óraszám Szabadon tervezhető óra Max. óraszám Knt. 7. (6) Két tanítási nyelvű * Emelt ének-zene* *A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban és az emelt szintű oktatásban a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege a táblázatban egy tanítási hétre meghatározott időkerethez képest legfeljebb két tanítási órával emelkedhet. Köznevelési törvény 7. (6). Intézményünkben többféle óratervet használunk:. normál osztály óraterve kéttannyelvű osztály óraterve emelt ének-zene osztály óraterve SNI óraterve Az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket, alapprogramokat használtuk: Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam Matematika 1 4. évfolyam Etika 1 4. évfolyam Környezetismeret 3 4. évfolyam Élő idegen nyelv 4. évfolyam Ének-zene 1 4. évfolyam Vizuális kultúra 1 4. évfolyam Technika és tervezés 1 4. évfolyam Digitális kultúra 3 4. évfolyam Testnevelés 1 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam Matematika 5 8. évfolyam Történelem 5 8. évfolyam Állampolgári ismeretek 8. évfolyam Hon- és népismeret 5 8. évfolyam Etika 5 8. évfolyam 36

37 Természettudomány 5 6. évfolyam Kémia 7 8. évfolyam Fizika 7 8. évfolyam Biológia 7 8. évfolyam Földrajz 7 8. évfolyam Élő idegen nyelv 5 8. évfolyam (angol, német) Ének-zene 5 8. évfolyam Vizuális kultúra 5 8. évfolyam Dráma és színház 7 8. évfolyam Technika és tervezés 5 7. évfolyam Digitális kultúra 5 8. évfolyam Testnevelés 5 8. évfolyam Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 5-8. évfolyam Tánc és mozgás 1 4. évfolyam Tánc és mozgás 5 8. évfolyam Képességfejlesztő sakkpalota program (a sakk mint oktatási eszköz) 1 4. évfolyam SNI Művészeti oktatás Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI óraterve NORMÁL tantervű osztály 2020-tól Tantárgyak elnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Történelem 2 Állampolgári ismeretek 1 Etika/hit és erkölcstan Első élő idegen nyelv Környezetismeret 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika 1 2 Kémia 1 2 Biológia 2 1 Földrajz 2 1 Vizuális kultúra Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Hon- és népismeret 1 Dráma és színház 1 Osztályfőnöki

38 Összesen Kötelező óraszám Szabadon tervezhető óra Maximális órakeret A magyar nyelv- és irodalom tantárgy egy tantárgyként szerepel az első évfolyam, ahol a pedagógusok szövegesen értékelik a tanulókat. Második osztálytól kezdődően magyar nyelv és magyar irodalom külön tantárgyként szerepelnek az értékelésben. Hon- és népismeret 6. évfolyamon, az Állampolgári ismeretek és a Dráma és színház tantárgy 8. osztályban külön tantárgyként szerepelnek (kivétel a kéttannyelvű osztályokban 7. évfolyamon tanítjuk a Dráma és színház tantárgyat) az értékelésben is külön értékeljük. A normál osztályokban lehetőség van a matematika tantárgy keretében sakkpalota program oktatására 1-4 évfolyamon heti 1 órában. A tárgy értékelése a matematika tantárgyon belül történik. Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI egy tannyelvű (német) osztály óraterve 2020-tól Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Állampolgári ismeretek 1 Etika/hit és erkölcstan Első élő idegen nyelv Fizika 1 2 Kémia 1 2 Biológia 2 1 Földrajz Természetismeret 2 2 Környezetismeret 1 1 Ének-zene Vizuális kultúra Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Hon- és népismeret 1 Dráma és színház 1 Célnyelvi civilizáció Osztályfőnöki Összesen

39 Kötelező óraszám Szabadon tervezhető óra Maximális órakeret kéttannyelvű óraszám Maximális órakeret Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI emelt ének-zene tantervű osztály tól Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és (Állampolgári ismeretek) Etika/hit és erkölcstan Első élő idegen nyelv Fizika 1 2 Kémia 1 2 Biológia 2 1 Földrajz 2 1 Természettudomány 2 2 Környezetismeret 1 1 Ének-zene Vizuális kultúra Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Hon- és népismeret 1 Dráma és színház 1 Osztályfőnöki Összesen Kötelező óraszám Szabadon tervezhető óra Maximális órakeret Emelt ének-zene Maximális órakeret emelt ének-zene

40 Földi János Két Tanitási Nyelvű Általános Iskola és AMI SNI tantervű osztály óraterve 2020-tól Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és (Állampolgári ismeretek) Etika/hit és erkölcstan Első élő idegen nyelv 2 2 Természettudomány Környezetismeret 1 1 Ének-zene Vizuális kultúra Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Hon- és népismeret 1 Osztályfőnöki Kötelező óraszám Szabadon tervezhető óra Maximális órakeret Rehabitáció Az intézmény az oktatásért felelős miniszter által kiadott, jóváhagyott kerettanterveket választottuk, melyeket felhasználva készítettük el a helyi tantervünket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásakor az OFI által közreadott kötelező tankönyvlistából történik A Nemzeti alaptantervben meghatározott iskolai pedagógiai feladatok Az iskolában folyó pedagógiai munka szakaszai az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás és művészeti oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. Az iskola célja, hogy a családdal együttműködve tanulóit cselekvő elkötelezettségre nevelje az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Hozzájárul ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék, kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, 40

41 megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában, törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően, váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Feladatok a nevelés-oktatásban a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; A Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában az előző Pedagógiai program jó gyakorlatának megfelelően az alábbi emelt szintű osztályokat indítjuk: - ének-zene emelt szintű osztály kéttannyelvű angol/német célnyelven folyó oktatás Az emelt szintű szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában, egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Az alapfokú általános iskolai oktatás mellett az eddigieknek megfelelően intézményünkben alapfokú művészeti képzést is folytatunk négy művészeti ágban: Az alapfokú általános iskolai oktatás mellett az eddigieknek megfelelően intézményünkben alapfokú művészeti képzést is folytatunk négy művészeti ágban: -zeneművészeti ág : furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, rézfúvós; trombita, kürt, harsona tenorkürt baritonkürt, tuba, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő, zongora, csembaló, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, cselló, tekerő, népi fúvós:népi furulya, népi klarinét, ütős népzene, népi ritmushangszerek, népi ének néprajz; szolfézs, népi kamarazene; népi zenekar, citera, tambura, koboz, fafúvós tanszak, 41

42 rézfúvós tanszak, akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, vonós tanszak, vokális tanszak, zeneismeret tanszak, kamarazene tanszak, vonós és tekerő tanszak, fúvóstanszak, pengetős tanszak, ütős tanszak, vokális tanszak, kamarazene tanszak, elektroakusztikus zene, billentyűs tanszak -táncművészeti ág: társastánc tanszak, néptánc tanszak -képző- és iparművészeti ág: képzőművészeti tanszak, grafika és festészet tanszak, szobrászat és kerámia, fém-és zománcműves tanszak -szín- és bábművészeti ág: színjáték tanszak, bábjáték tanszak Az ötödik népművészeti ágazatot felmenő rendszerben a 2021/2022-es tanévtől tervezzük bevezetni. -Népművészeti ág: Előképző 1-2. évfolyam, valamint az Alapfok 1-2. évfolyama: Népi játék tanszak Alapfok 3. évfolyam : Bevezetés a mesterségek világába érzékenyítés Alapfok 4. évfolyamtól a továbbképző 7. évfolyamáig Faműves tanszak Fazekas tanszak Népi bőrműves tanszak Népi textilműves (szövés, hímzés, nemezkészítő) tanszak Szálasanyag (csuhé, gyékény, vessző, szalma tárgykészítő) tanszak Továbbképző évfolyam Faműves Fazekas Népi bőrműves Szőnyegszövő, Nemezkészítő, Kézi és gépi hímző Csuhé, gyékény szalma tárgykészítő, Kosárfonó 3.2. Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs úgy az egyénre, mint egész nemzetekre nézve, ahhoz az emberiség gondolkodását kell átalakítani. (Fodor József) S ebben a nehéz feladatban az iskolának is megvan a szerepe és a felelőssége. Az iskolai nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, mentális-lelki, szociális jólét állapota. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és gyermekek életminősége, jóléte érdekében. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az egészségállapotok és a környezet kölcsönhatásai be kell, hogy épüljenek a tananyagba, azaz a diákoknak meg kell ismerniük a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatásait. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a megbetegedést okozó helyzetek. A környezeti kockázatokat bizonyos társadalmi rétegek, etnikai és kisebbségi csoportok másként értékelik és értelmezik, hiszen ez erősen függ a társadalmi csoportok hagyományaitól. 42

43 Az egészséges életmód pozitív hatása nagyobb és érthetőbb hangsúlyt kap, hiszen a dinamikus egyensúly fenntartása, azaz az egészség megőrzése segíthető: - a szervezetet érő káros hatások elkerülésével vagy csökkentésével - a szervezet, alkalmazkodó képességének erősítésével, növelésével. Ez a jó alkalmazkodás éppúgy testi, mint lelki kategória is. Az edzett szervezet nemcsak testileg, de lelkileg is többet bír. Ezért sem hiányozhat az egészséges életmódból a rendszeres testedzés, a sportolás. A fizikai teljesítőképesség és az egészségi állapot szoros összefüggést mutat. A tizenévesek számára fontos a testedzés, a sportolás és a mindennapos iskolai testnevelés Környezeti nevelési elvek " A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig elkísér" - vallja Gerald Durrel, a nagy természettudós. Az intézményes nevelés kisiskolás kortól kezdve erre az érdeklődésre építi a tanítás - tanulás folyamatát, s erre kell, hogy épüljön a környezeti nevelés folyamata is. Ezért elengedhetetlen, hogy a legkisebb kortól minél több fiatal megismerje, megszeresse, és ezért óvja meg a természetet, annak csodálatos világát, mindannyiunk érdekében és elragadtatására. Korszerű természettudományos ismeretek közvetítésével, meggyőzéssel, gyakorlással, példaadással el kell juttatni a diákokat a természet megismerésétől az aktív környezetvédelemig a fokozatosság elvének betartásával, a tanulók életkori sajátságainak megfelelő szinten Környezeti nevelési program A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. Célok: Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A természet szeretetére nevelés. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés szelektív hulladékgyűjtés. A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása. A lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése. A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyét. Alapelvek: Szemléletformálás 43

44 Ok-okozati összefüggések megláttatása Folyamatosság Tevékenykedtetés Személyi feltételek: Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei: Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz valamennyi pedagógus, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusai rendelkeznek a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. A környezeti nevelés szervezeti keretei Tanórai tevékenység: Az egyes tantárgyak témakörei és tevékenységei a helyi tantervben megtalálhatók. Ezekhez olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, amelyek elősegítik a tanulók együttműködő, kooperatív tanulását a problémamegoldásban való közös közreműködést, valamint, olyan taneszközöket választunk, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának (újra papír, füzetek, tartós tankönyvek). A környezeti nevelés tantárgyközi keretei: Tanulóink szívesen részt vesznek épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében, környezetük folyamatos tisztántartásában. Iskolánk külső, belső megjelenése tükrözi azt a szemléletet, hogy a hatékony munkavégzéshez mindenki fontosnak tartja az egészséges, esztétikus környezet biztosítását. A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Az osztálykirándulások a valóságos megismerés, cselekvő - felfedező magatartás gyakorlására nyújtanak lehetőséget. Városunkat megismerő séták alkalmával tanítványaink megismerkedhetnek a település kultúrtörténeti, helytörténeti értékeivel. Témanapokat, témaheteket szervezünk, melyek lehetőséget adnak a tantárgyanként, más-más szempontból megközelített problémákról szerzett ismeretek integrálására. (Fenntarthatósági Témahét) Természettudományi vetélkedőt szervezünk iskolai szinten. A szelektív hulladékgyűjtés kultúráját folyamatosan alakítjuk. Megünnepeljük a jeles napokat. (állatok világnapja, vizes élőhelyek világnapja, víz világnapja, Föld napja, madarak és fák napja) Alkalmazott kerettantervek, óratervek 2012-től Az alábbi táblázat mutatja, hogy a tantárgyakhoz melyik helyi tantervet adaptáltuk. Tantárgy megnevezése Magyar irodalom és nyelvtan Idegen nyelv angol/német Matematika Történelem Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Adaptált kerettanterv Apáczai Kiadó helyi tanterve A változat Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve A változat Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve 44

45 Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Informatika Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Ének-zene - emelt Testnevelés - emelt Két tanítási nyelvű SNI Apáczai Kiadó helyi tanterve B változat Apáczai Kiadó helyi tanterve B változat Apáczai Kiadó helyi tanterve B változat Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve A változat Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve Apáczai Kiadó helyi tanterve, OFI Apáczai Kiadó helyi tanterve, OFI emelt Apáczai Kiadó helyi tanterve OFI emelt ének OFI emelt testnevelés OFI OFI A szabadon tervezhető óraszámokat melyik tantárgy óraszámával növeltük az alábbi óratervekben láthatóak: - általános tantervű osztály óraterve - emelt ének-zene tantervű osztály óraterve - két tanítási nyelvű tantervű osztály óraterve - SNI tantervű (enyhe értelmi fogyatékos) osztály óraterve A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestület döntött az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának felhasználási módjáról. Minden tantárgy óraszámának megemelése mellett döntött a tantestület, melyet a tananyag elmélyítésére gyakorlásra fordítunk Alkalmazott kerettanterven felül elsajátítandó tananyag Lásd az egyes tantárgyak helyi tantervét- a rendelkezésre álló órakeretet (10%) gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére használjuk Projektek A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (20/2012. EMMI 7. (4)) Projektoktatás konkrét élethelyzetekből bontakozik ki, választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő, a tevékenység folyamatában ez az érdeklődés továbbfejlesztődik a projektmunka tervezése, kivitelezése, bemutatása során a tanulók önszervezése és felelőssége érvényesül, a projektmunka során sokféle szellemi és fizikai tevékenységformára van lehetőség, 45

46 az együttműködés során sokszínű, intenzív szociális tanulás folyik, a téma feldolgozására az interdiszciplináris megközelítés jellemző, a projektmunka eredménye mindig valamilyen mások számára is bemutatható produktum, a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén a segítő, továbblendítő indirekt vagy direkt beavatkozás. A projektoktatás központjában a gyerek áll. Nem a folyamatot kell úgy irányítanunk, hogy az eltervezett célok, feladatok megvalósuljanak, hanem a folyamat során megjelenő megközelítésmódokat, tudást, társas megnyilvánulások számtalan változatát kell megerősítenünk vagy korrigálnunk (vagy csak tudomásul vennünk) aszerint, hogy időben távlatosan értelmezett, nevelési koncepciónkkal adekvát célrendszerbe hogyan illenek bele. A projektoktatásban folyó tanulás jellegzetességei megegyeznek a természetes tanulási folyamat sajátosságaival. Azaz a tanulás mögött valódi érdeklődés van; a saját feladat tartalmának, megoldásmódjának meghatározásában a tanulónak döntő szava van; a feladattal való foglalkozás időtartamát, a munkában való részvétel módját, a munkatársak megválasztását a tanuló befolyásolhatja. A projekt munka megvalósítása komplex módon történik. Céljai: Tanuláshoz kötődő, de tanuláson kívüli tevékenységbe ágyazott feladat megvalósítása. (Akár egy nagyszabású, az egész iskolát megmozgató rendezvény keretében.) Megmutatni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a tanulási folyamat során elsajátított ismeretek értékként jelennek meg a feldolgozás folyamatában. Túllépünk a tanulmányi versenyek témáin és direkt módszerein, bizonyítva, hogy a tudás eladhatóvá tétele, gyakorlati alkalmazhatósága növeli a tanulás iránti kedvet. Emellett megjelenhetnek azok a "tudások" és technikák, amelyek nem kötődnek tantárgyi ismeretanyaghoz, de fontos részei a mindennapos életben használható ismereteknek. A projekt egy-egy műveltségi terület komplex megközelítésére vállalkozik (pl. művelődés-, társadalom-, gazdaság- és technikatörténeti, természet- és gazdaságföldrajzi, idegenforgalmi, turisztikai és néprajzi elemeket integrálva a programba). Mindezt a teljesség igénye nélkül, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kívánja megtenni. Célunk, hogy az ismereteket olyan formában juttassuk el a tanulókhoz, amely a korosztály érdeklődésére számot tarthat, és amely a hagyományos tantárgyak keretébe nem fér be. Elsődlegesnek tekintjük a lexikális tudás helyett a szemlélet megalapozását, a tanulók emberorientált társadalomszemléletét, értékviszonyulásuk kialakítását, az érdeklődés felkeltését. Az értékek felismerését és átélését. Fejleszti a szóbeli és képi kifejezőkészségeket, az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató- és alkotómunkát projekt jellegénél fogva elősegíti a további tanulmányokhoz szükséges készségek és képességek fejlesztését és általá- 46

47 nos, a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését, alkotótevékenységet, manualitást, a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban. Munkaformák: az önálló kutatómunka: egyéni vagy csoportos könyvtári munka, múzeumi megfigyelés a projekt során az osztályok közös alkotást hoznak létre, mely lehet színpadi jelenet, irodalmi vagy egyéb művészi alkotás, tárlat, kiállítás, híradás (újság, esetleg film formában), színpadi jelenet, alkotás, dramatizálás, manuális tevékenységek, források közös elemzése szöveges, képi, tárgyi forrásanyag, olvasmányélmények beépítése, kézműves foglalkozások. Iskolánkban a projektoktatás nem csak tantárgyakat átfogó formában, hanem egy-egy tantárgyon belül is megvalósul. Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása) Projektmunkát végeznek a gyerekek: A tantárgyi témakörnek, a tanulócsoport érdeklődési körének megfelelően bármely tárgyból, bármelyik évfolyamon. A feladat kiadásakor azonban figyelemmel kell lenni az adott tanulócsoport terhelhetőségére, a feladat többi tárggyal való összeegyeztethetőségére, az életkori sajátosságokra, az önértékelés és ellenőrzés lehetőségének kihasználására Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek segítségével az intézményi tankönyvfelelősök koordinálják.. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: - pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik az OFI által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket; - a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; - a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. - -A következő tanévben szükséges taneszközökről a jogszabályban meghatározott módon tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók ingyenesen kapják meg az első tanítási napon, a tanév során használt tankönyveket. 47

48 3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Minden év májusában meghirdetjük a következő tanévben tervezett választható tárgyakat és az azt tanító pedagógust. A tanuló és szülője szabadon választhatja meg a meghirdetett foglalkozásokat és azt tartó tanárt. Írásban nyilatkozik, hogy melyik foglalkozásra szeretne járni. A választás után a tanulónak kötelező abban a tanévben részt venni a foglalkozásokon A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából heti négy órát testnevelés óra tartására használunk, heti 1 órában tánc és mozgás tárgyat tanítunk 1-8. évfolyamon szaktanári ellátottságtól függően. Tanulóinknak lehetősége van, hogy különféle más sporttevékenységekkel is megismerkedjenek: sakk, futball, kézilabda, kosárlabda. A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel is A tanulók fizikai állapotának mérése Az Nkt. 80. (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak az 1 4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében adott év január 9. és. április 27. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények június 1-jéig töltik fel a NETFIT rendszerbe. Az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre ( az egészség létezéséhez ), lehető legteljesebb jó közérzetre. ( Egészségügyi Világszervezet) Az emberi mozgásteljesítménynek biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formában mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés ás a sport szakemberei, stb.). A testnevelés és a sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A teljesítmény élettani paraméterek alapján megismerhetjük a gyermek pillanatnyi fizikai fittségét, amely lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak a feltárását. A fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, a képességek fokozatos fejlesztéséhez. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A mérések megvalósításának módjai - A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. 48

49 - A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok, illetve tanítók is. A teszteket évente kell végeztetni. - A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. - Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). A mérések általános szempontjai - A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. - Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban célszerű elvégeztetni. Sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. - Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni minden testnevelőnek, hogy a vizsgálat pontos legyen. - A tesztek között a tanulók pihenjenek. - A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. - A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. - Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el. Konkrét feladatok alsó tagozaton: 1. Rövidtávfutás: 30 méteres futás, 2. Középtávfutás: 400 méter 3. Függőleges felugrás-súlypontemelkedés 4. Medicinlabda dobás: 1 kg-os labdával 5. Labdapasszolás falhoz: gumilabda 6.Ugrás fordulattal 7. Távolugrás 8. Kislabda dobás méter rövidtávfutás mérése Az atlétika szabályainak megfelelően versenyszerű feltételek között. A tanulók tetszés szerint választhatnak az álló, vagy térdelő rajttal való indulás között. A tanulók tornacipőben, egy alkalommal fussanak. Eredményüket 0,1 s-s pontossággal rögzítjük méteres középtávfutás mérése Állórajttal, versenyszerűen. Tornacipőben, lehetőleg 400 m-es pályán kell futni. Másodperces pontossággal kell mérni. 3. Függőleges felugrás (súlypontemelkedés) Mérés a Sargent-féle érintőugrásos módszerrel, a tantervi teljesítménypróba előírásai szerint. Két kísérlet közül a jobbikat rögzítsük a jegyzőkönyvbe. 4. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése (m) Tömött labdavetés (dobás) két kézzel, a fej fölött hátra (m) (1kg-os tömött labdával) A gyakorlat végrehajtása: 49

50 Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát (két kézzel alulról fogva) a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: a dobó előrehajlítás - boka-térd- és csípő hajlítás - közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és a csípőhajlítás megállapításával, a nagy farizom egyidejű megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés előtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása - dobóhelyhez legközelebbi része - közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. Vigyázat! Ezt a gyakorlatot gerincvédelmi okokból csak abban az esetben javasoljuk, ha a próbáztató minden próbázónál biztosítani tudja (= előzőleg megtanítja, a próba megkezdése előtt még egyszer felhívja a próbázó figyelmét arra), hogy a kidobás ideje alatt a farizmok végig feszesek legyenek! Ellenkező esetben nagy teherkarral nyíró erők érik és károsítják az ágyéki gerincet! 5. Labdapasszolás Sima falnál, tetszés szerinti dobásmóddal, az elkapások számát kell mérni. Próba után egyszer lehet végrehajtani. Aki elejtette a labdát, az egyszer újra kezdheti. Távolság: 2 m. Idő: 1/2 perc. Labda: gumilabda 6. Ugrás fordulattal 7.Távolugrás Az ugró nekifutással lendületet szerez, majd a talajtól való elrugaszkodás után az ugró a térdben hajlított lendítő lábához emeli az elugró lábát, a két térdet közelíti a melléhez. Talajfogáshoz mindkét lábát térdben enyhén hajlítva, majd fokozatosan az alszárát előrenyújtja, törzsével erőteljesen előredől. A mérés cm-ben történik, a két kísérlet eredménye közül a jobbikat vesszük figyelembe. 8.Kislabda dobás A tanulók adott jelre egykezes felső dobással elhajítják a labdát. A mérés méterben történik, a két kísérlet eredménye közül a jobbikat vesszük figyelembe A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskola emelt szintű oktatást szervez: a) idegen nyelv heti négy-öt tanórát kell biztosítani: kéttannyelvű osztályok b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórát kell biztosítani (emelt énekzene) Tantárgyak/ évfolyam Idegen nyelv x x x x x Két tanítási nyelvű tantárgyak x x x x x x x x Az SNI tagozaton az alacsony osztálylétszám miatt összevont osztályokat szervezünk. 50

51 3.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: - Tanórai differenciálás heterogén csoportban - Kooperatív tanulás alkalmazása - Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása - Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés - Hatékony tanuló megismerési technikák A hátrányos helyzetet előidéző okok: - környezeti/családi hátrányok - anyagi hátrányok - egészségügyi hátrányok - a gyermek személyiségében rejlő okok (erkölcsi helyzete és életvitele) Környezeti/családi okok: (1) Csonka család: - válás vagy haláleset - állami gondozottság, gyámság - tartósan távol levő szülő (2) Sokgyermekes család: - 3 vagy több gyermek (3) Szűkös lakásviszonyok: - a család magas létszáma - több generáció együttélése (4) Szülők iskolázottsága (5) Nevelési hiányosságok: - kettős nevelés - felügyelet és gondozás hiánya - helytelen bánásmód (brutális) - érzelmi sivárság, közömbösség - könnyelmű, felelőtlen életvitel - bűnöző családi háttér (6) Negatív hatású baráti kör Anyagi hátrányok: - munkanélküliség - létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem - a szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen - deviancia - a kereset nem a családi szükségleteinek kielégítésére fordítódik Egészségügyi hátrányok: - születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság - mozgáskorlátozottság - érzékszervi károsodás (látás, hallás ) - szervi rendellenesség - tartós betegség - idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek) - higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok: - értelmileg, érzelmileg visszamaradt - viselkedése: szökő, csavargó, italozó, drogozó, dohányzó 51

52 - bandázó Tanulási hátrányok: A gyermek nem rendelkezik olyan felkészültséggel, amelyre a továbbhaladáshoz szükség lenne - mert gyenge képességű - beteges/ cukor- szívbeteg stb./, fogyatékos - beilleszkedési zavarai, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra - nincs kellőképpen motiválva Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: (1) Gyermekétkeztetés Az iskola tanulóinak étkezése a törvényi szabályozás keretein belül. (2) Mentálhigiénés ellátás Gyermekvédelmi feladatokra képzett szakember vagy szakemberek tartják a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó külső szervezetekkel, hívják fel a figyelmet a veszélyeztetett helyzetben levő fiatalokra, és kezdik el gondozásukat. Pszichológiai tanácsadás. (3) Egészségügyi ellátás Az iskolaorvos rendszeres szűrővizsgálatot végez, szakrendelésre szükség esetén beutal. Munkáját főállású védőnő segíti. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi tanácsadást végez, és segítséget adnak a felmerülő problémák szakorvosi megoldásához. Nagyon fontos, hogy a diákok, ha gondjuk van, bátran forduljanak hozzájuk. A védőnő és az iskolaorvos munkája az iskolában folyó mentálhigiénés gondozás része, a gyermekvédelmi felelős feladataihoz kapcsolódva. (4) Tankönyv kiegészítő támogatás Törvény szabályozza. (5) Napközis ellátás- iskolaotthonos ellátás-tanulószoba: Különösen a hátrányos helyzetű gyerekek számára fontos. (6) Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők tájékoztatása a különféle igénybe vehető kedvezményekről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon. Szükség szerint a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésében. (7) Diáksport támogatása (8) Kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal A sikeresség kritériumai/mikor tekintjük elértnek a célt? (1) Az iskola felméri az osztályban a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű tanulókat az osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelősök segítségével. (2) Az iskola együttműködik más szervezetekkel, amelyek megelőzési munkát is vállalnak. Az együttműködés osztályfőnöki órákon történik (Pl. rendőrség, családsegítő) (3) Családlátogatások alkalmával az osztályfőnök megismeri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók családi körülményeit. Eredménye: a tanulók jelentős része beilleszkedik a közösségbe, káros szokások megszűnnek vagy enyhülnek Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló tanulmányi munkájának értékelése történhet írásban és szóban. Ellenőrzési és értékelési módját lehet: diagnosztikus, szummatív, fejlesztő. 20/2012. EMMI 7. (1-5) bi 52

53 Az értékelés célja: Az önértékelés képességének kialakítása. Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében. A teljesítményszint és tudásszint jelzése. Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét. Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Az értékelés legyen: sokszínű, serkentő, ösztönző hatású, folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő, tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, következetes, szakszerű és felelősségteljes, céljai, és követelményei mindenki számára előre ismertek legyenek. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: - Szóbeli felelete, - Írásbeli munkája vagy - Gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. a tanórán kívüli magatartásra a szorgalomra, ezen belül felkészülés a feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelések meglétére, szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre, a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre. Tanulmányi munka ellenőrzése: 1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit, átfogó dolgozatot írnak. 2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 3. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak fejlődtek e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: - Tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, - Félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: - A tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egye tantárgyak tantervi követelményeinek, - És a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. 53

54 A tanév végi osztályzatok tanúsíthatják, hogy: - A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - Megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, - Megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanuló és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Nkt. 54. (2) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0 30 % Elégtelen (1) 31 %- 49 % Elégséges (2) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) Szöveges értékelés: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Nkt. 54. (2) A tantestület döntése alapján a második év végétől negyedik év félévéig a szöveges értékelés helyett a hagyományos osztályzásos módszert használja. Negyedik évfolyamon az idegen nyelv értékelése félévkor és év végén is osztályzattal történik. Mentesítés az értékelés alól: Az intézményvezető kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az intézményvezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - az intézményvezető a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Nkt. 55. (1) 54

55 Az iskola intézményvezetője a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Nkt. 57. (1) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai (20/2012.EMMI 7. (5)): Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórákra. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: - Szóbeli vagy - Írásbeli munka, vagy - Egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - Elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, - Megtanulják önállóan, alkalmazni az ismereteiket és - Segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli felelet formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Házi feladatok lehetnek: Feladatgyűjteményből feladott feladatok, Tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, Vázlatkészítés, Leíró vagy elemző munkák, Házi dolgozat, Gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve Számítógépes feladat A tanuló szorgalmának és magatartásának értékelési elvei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és szorgalom értékelése, osztályozása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi A szorgalom értékelési elvei A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanuló szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: 55

56 - Motiváltság, - A tudás megszerzésének igénye, - Egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, - A tanulási folyamatban való részvétel, - Kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte, vagy hiánya, - Tanórai tevékenység, - Plusz tevékenységek. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján, állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni A magatartás értékelési elvei A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyről a tanulót és a kiskorú szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: A tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben, tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya, környezete, személyiségjegyei és milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült A tanuló jutalmazásának értékelési elvei Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen teljesítményért (pl. sportversenyen elért helyezés, városi, rendezvényeken való szerepléséért) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe osztályfőnök aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítményéért: - Szaktanári, - Osztályfőnöki, - Intézményvezetői dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - Szaktanári dicséret, - Osztályfőnöki dicséret, - Intézményvezetői dicséret, - Nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - Szaktárgyi teljesítményéért, - Példamutató teljesítményéért, - Kiemelkedő szorgalomért, 56

57 - Példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 57

58 4. Mellékletek 4.1. Óratervek 2012-től kerülnek bevezetésre Földi János Kéttannyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola óraterve ÁLTALÁNOS tantervű osztály Magyar nyelv és irodalom , , Idegen nyelv Matematika ,5 4+0, Erkölcstan Környezetismeret ,5 1 +0,5 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2+0,5 2+0,5 2 Természetismeret 2 2+0,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia -egészségtan 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra ,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 Informatika Technika és életvitel ,5 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható (óra) Választható (csoportbontás) ,5 58

59 Földi János Kéttannyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola óraterve Két Tanítási Nyelvű tantervű osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika ,5 3+0,5 Erkölcstan Környezetismeret Történelem és állampolgári ismeretek 2 2+0,5 2 2 Természetismeret 2+0,5 2+0,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia -egészségtan 1,5 1,5 Földrajz 1,5+0,5 1,5+0,5 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Célnyelvi civilizáció Osztályfőnöki Kötelező Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható (csoportbontás) , Válaszható (óra) , Heti óraszám ,

60 Földi János Kéttannyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola óraterve emelt Ének-zene tantervű osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Történelem és állampolgári ismeretek 2 2+0,5 2 2 Természetismeret 2 2+0,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia -egészségtan 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható (csoportbontás) Választható ( óra) Heti összes: X X X X 29 X 29 X 32 X 32 X Kórusból (2x1 ó k műv. )X mindenkinek mindenkinek mindenkinek mindenkinek kötelező kötelező kötelező kötelező 60

61 Földi János Kéttannyelvű Általános és AMI óraterve SNI tantervű osztály (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 2 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötött óraszám Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órák Rehabilitációs tanóra (értelmi fogyatékos)

62 4.2 Helyi tantervek Általános tanterv évfolyam Két tanítási nyelvű évfolyam Emelt ének-zene évfolyam SNI évfolyam Művészeti oktatás 4.3. Egész napos iskola nevelési programja Az általános iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Intézményünkben integráltan a többi tanulóval együtt és külön nevelten is oktatunk sajátos nevelési igényű tanulókat. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatás-nevelésének elvei: A tanulók fejlesztésének folyamatában az aktuális igényekhez igazodva kell módosulnia az ismeretek tartalmának. A tevékenységformáknak, a módszereknek, a szervezeti kereteknek a pedagógiai folyamat kompenzáló jellegének is igazodni kell az adott tanulócsoport képességeihez. Tanulóink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű. Célunk az iskolai tevékenységi formák által ezen hátrányok kompenzálása, a felzárkóztatás. A hátrányok kompenzálása érdekében - képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, - hiányosan működő képességek korrekciója, 62

63 - eredményes beilleszkedés érdekében általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, - önálló életviteli technikák kialakítása, - önismeret képességének kialakítása. A pedagógiai program célkitűzései: Az oktató-nevelő tevékenység a tanulók fejlesztésének folyamatában igazodjon az aktuális igényekhez: az ismeretek tartalmában, mélységében, tevékenységformákban, alkalmazott módszerekben, a tanítás szervezeti kereteiben. Az SNI tagozatra beiskolázott gyerekek jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű. Céljaink között kiemelt helyen szerepel: az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése, hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen, képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, az eredményes társadalmi beilleszkedés érdekében az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, önálló életvitelre felkészítés, önismeret, önelfogadás képességének kialakítása, toleráns magatartás kialakítása, a személyiség fejlesztése, gazdagítása, a tanulók felkészítése a továbbtanulásra. A célkitűzések megvalósítása a tagozat oktató-nevelő tevékenységében a komplexitást igényli. A tagozat pedagógiai programjának célja annyiban más, annyiban tér el a többségi intézmény általános céljától, amennyiben tanulóink intellektuális képességei is eltérnek. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményekben, tagozatokon is alapkövetelmény: az ismeretek megszerzése, a fejlődésre való törekvés ezek elsajátításához szükséges technikák átadása, a társadalomba való beilleszkedésre felkészítés, a kultúra, a szülőföld megismerése, környezettel való harmonikus együttélés, testi-lelki egészség megóvása. Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások A Köznevelési törvény 6. melléklete rendelkezik az egyes évfolyamok heti kötelező óraszámáról, és a kötelező pedagógiai-egészségügyi habilitációs, rehabilitációs foglalkozások számáról. A habilitáció rehabilitáció csak akkor érheti el célját, ha megelőzi egy olyan alapos, minden részterületre kiterjedő pedagógiai diagnosztizálás, mely pontos képet nyújt a gyermek: ismereteiről, fejlettségi szintjéről, az alulteljesítés okairól, az elmaradt részterületekről. A habilitációs foglalkozások feladata a lemaradás okaira irányuló fejlesztő gyakorlatok, tevékenységek alkalmazása. A habilitációs rehabilitációs foglalkozásokon a tanuló fejlettségének, életkorának megfelelően, egyidejűleg kell korrigálni a beszédet, a megismerő tevékenységet, a cselekvésszabályozást, a mozgást tájékozódást, törekedni kell a komplexitásra. 63

64 4.5. Egészségfejlesztési program Állapotleírás Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs úgy az egyénre, mint egész nemzetekre nézve, ahhoz az emberiség gondolkodását kell átalakítani. (Fodor József) Ebben a nehéz feladatban, az iskolának is megvan a szerepe és a felelőssége. Az iskolai nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, mentális-lelki, szociális jólét állapota. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és gyermekek életminősége, jóléte érdekében. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az egészségállapotok és a környezet kölcsönhatásai be kell, hogy épüljenek a tananyagba, azaz a diákoknak meg kell ismerniük a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatásait. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a megbetegedést okozó helyzetek. A környezeti kockázatokat bizonyos társadalmi rétegek, etnikai és kisebbségi csoportok másként értékelik és értelmezik, hiszen ez erősen függ a társadalmi csoportok hagyományaitól. Az egészséges életmód pozitív hatása nagyobb és érthetőbb hangsúlyt kap, hiszen a dinamikus egyensúly fenntartása, azaz az egészség megőrzése segíthető: - a szervezetet érő káros hatások elkerülésével vagy csökkentésével - a szervezet alkalmazkodó képességének erősítésével, növelésével. Ez a jó alkalmazkodás éppúgy testi, mint lelki kategória is. Az edzett szervezet nemcsak testileg, de lelkileg is többet bír. Ezért sem hiányozhat az egészséges életmódból a rendszeres testedzés, a sportolás. A fizikai teljesítőképesség és az egészségi állapot szoros összefüggést mutat. A tizenévesek számára fontos a testedzés, a sportolás és a mindennapos iskolai testnevelés. Az iskolai egészségnevelésben részt vesznek: - Iskolavezetés -- Pedagógusok - Szociálpedagógus - Iskolavédőnők - Iskolaorvosok - Iskolafogász - Egyházak képviselői - Gyermekvédelmi Szolgálat dolgozói - Egészségőr - Felkért előadók Az iskolai környezet jellemzése: Az iskola 3 telephelyen 3 épületben működik. Tantermek száma: 78 darab, szaktantermek száma: 5 darab, sportpályák száma: 3 darab, tornatermek száma: 3 darab, tornaszoba 1 darab, tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kistermek száma: 6 darab, könyvtár: 2 darab, tanári munkaszoba száma: 3 darab, szertár: 7 darab, orvosi szoba: 2 darab. A helyiségek száma és higiénés környezete a követelményeknek megfelel. Internethasználat és számítógéppark, szemléltető eszközök biztosítottak. Az étkeztetést kulturált körülmények között saját ebédlőinkben bonyolítjuk le. A könyvtáraink az iskola szerves részét képezik, minden tanuló és tanár számára elérhető, állományában főként nyomtatott dokumentumok (kötelező és ajánlott olvasmányok, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek, pedagógiai szakirodalom, tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretközlő könyvek) találhatók, de szép számmal vannak audiovizuális dokumentumok (videokazetták, CD-k, DVD-k, szemléltető anyagok) is. A könyvtár 64

65 tanulási szintérként is működik, így könyvtári foglalkozásokat, tanórákat is tartunk itt. Iskolai alapítványaink által (4darab) gyűjtünk eszközfejlesztésre, tehetséges rászoruló tanulók támogatására pénzeszközöket. Minden pályázati lehetőséget kihasználunk, hogy az önkormányzat lehetőségei mellett minél több hiányzó eszközt vásárolhassunk a nevelés és az oktatás színvonalának javítására A tanulók egészségi állapota A nagy számban Hajdúhadházon élő roma lakosság demográfiai jellemzőivel magyarázható az alacsony iskolai végzettség és a munkanélküliség. A családi minták között a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) és sokszor a mély-szegénység következményeként az egészségtelen táplálkozás (túlzott szénhidrát fogyasztás, üres kalóriákkal való jutalmazás) szerepelnek. A szabadidő eltöltésének leggyakoribb módja a tévézés. Az ilyen családokból származó gyermekeknek egészségmagatartása szempontjából különösen szükségesek a családi mintákat ellensúlyozó az egészséges életmódmintákat nyújtó programok, melyre legkézenfekvőbben az iskolában nyílik lehetőség. Tanulóink többsége nincsenek tisztában a higiénia alapvető szabályaival, pl. fogápolás, napi fürdés, mosakodás, fésülködés, körömápolás. Öltözködésükre jellemző, hogy inkább a divat szerint öltözködnek, s nem az időjárásnak, évszaknak megfelelő réteges öltözködést választják. Lelki egészség A lelki egészséghez az iskola szeretetteljes, nyugodt légkört próbál teremteni, amit a családok nagy része nem biztosít gyerekeik számára. A családi példa és a média negatívan befolyásolja szemléletképük alakítását. Egyre több iskolánkban is a pszichésen sérült gyerek, akik kiegyensúlyozatlanok: ingerültek, agresszívek, vagy éppen zárkózottak, befelé fordulók. Gyermek és ifjúságvédelem, káros szokások A gyermek és ifjúságvédelem területére az jellemző, hogy a hátrányos helyzetű (anyagi, szociális) tanulók száma iskolánkban nagyon magas 90%. Az okok között szerepel a szegénység, munkanélküliség és iskolázatlanság is. A veszélyeztetett tanulók száma is évről évre nő, az alkoholizmus, az agresszivitás jelen van a családok életében. A gyerekeknél gyakori a dohányzás, alkoholfogyasztás - amit a szülők engedélyeznek is, sokszor a napi folyadékbevitelt energiaitalok fogyasztásával fedezik. Fennálló probléma a lányok teherbe esése, korai gyermekvállalás. Mivel ezek a problémák társadalmi méreteket öltenek hazánkban, így mi is szeretnénk mindent elkövetni a prevenciós munka hatékonysága érdekében. Egészségügy helyzete az iskolában Az iskola egészségügyi feladatokat három háziorvos részmunkaidőben, egy iskolafogász és két főállású iskolavédőnő közösen látják el. Iskolaorvosok:, Dr. Simon Diána Éva és Dr. Mándi László, iskolafogász: Dr. Bagdány Beáta, iskolavédőnők Gyarmatiné Toronyi Edit és Domján Zsuzsanna. Ugyancsak fontos tényező az iskola egészségügyi ellátásának szabályozott rendje, mely az iskolaorvossal és iskolával egyeztetett védőnői munkaterv alapján valósul meg. 2 telephelyen korszerű felszereltséggel rendelkező orvosi szoba biztosítja a szükséges szűrések, vizsgálatok helyszínét, a fogászati ellátás Dr. Bagdány Beáta fogorvos rendelőjében történik. Az iskola-egészségügyi team feladatai: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). A tanulók elsősegélyben való részesítése. 65

66 Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet- egészségügyi táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint. Az iskolai életkorhoz kötött kampányoltások elvégzése és dokumentálása. Az iskolafogász a körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi. A baleseti ellátás megoldott az iskolaorvosok és a főállású iskolavédőnők által. Az iskola jól megközelíthető, az orvosi rendelőtől néhányszáz méterre helyezkedik el. Az iskolában biztosított az orvosi szoba, ahol a beteg, vagy fertőzőbeteg elkülönítésére van lehetőség az ellátása megtörténtéig. Az iskola orvosi szobái megfelelően fel vannak szerelve elsősegélyládákkal, a pedagógusok közül a legtöbben rendelkeznek az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Az iskola-szülő-orvos információs kapcsolatrendszere megfelelő, így időben ellátásra kerülnek ezek a gyerekek. Az iskolában minden tanévben maradéktalanul megtörténnek a kötelező szűrővizsgálatok az orvosok és a iskolavédőnők részéről. A szűrésre kötelezettek az 2., 4., 6., 8. évfolyamok tanulóinál elvégzendő vizsgálatok: Testmagasság, testtömeg mérése, a testi fejlettségi állapot hazai standardok szerinti értékelése. Pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés vizsgálata, magatartásproblémák feltárása. Érzékszervek működésének vizsgálata: látásélesség, kancsalság, színlátás (6. osztályban), hallásvizsgálat Mozgásszervek vizsgálata különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességekre. Vérnyomásmérés Pajzsmirigy tapintásos vizsgálata (4. osztálytól) Személyi higiéné ellenőrzése (tisztasági-tetvességi vizsgálat) A tanuló szűrővizsgálatáról tájékoztató igazolás készül a szülő/gondviselőnek. A kiszűrt elváltozások miatt a gyermekeknek további szakvizsgálatok javasoltak. Problémakörönként felvilágosító prevenciós előadásokat hallgathatnak meg a tanulók. Pl. egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás); családtervezés, fogamzásgátlás; szülői szerep, csecsemőgondozás;önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek; szenvedélybetegségek megelőzése. Az egészségi állapotot elsősorban az életmód határozza meg (43%-ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Ezen tényezők közül az életmód az, amelyet a legkön-- nyebben befolyásolhatunk, alakíthatunk. Az életmód alakítása elsősorban az egyén hozzáállásátólfügg, de természetesen ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. Rövidtávú célok - az egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősödése, - a gyermek kortársközösségek kialakulása, az egészséges minták elterjedése, - az előadásokon résztvevő gyermekek ismereteinek gyarapodása az adott témákban. Középtávú célok 66

67 - az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag fejlődése, - a pedagógusok intézmény iránti elkötelezettségének és elégedettségének növekedése, - az egészség-kulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. - Az egészségnevelés a személyiségre irányul. - A meglévő értékek megtartására irányuló pozitív, aktív prevenciós szemlélet kialakítása, az aktív egészségtámogató magatartás kialakítása. - az attitűd megváltozása Hosszú távú célok - az iskolába járók egészségmagatartásának javítása, - az elhízott gyermekek számának csökkenése, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosság fejlődése, - az egészség, mint érték hangsúlyos megjelenése az iskolai életben és tanulóink életében, valamint az intézmény fejlesztése, működtetése során, - a saját és a közösség egészségért érzett felelősség és aktivitás növekedése. - Az egészségkárosító magatartást végző fiatalok számának csökkenése - Növekedjen az egy főre jutó friss zöldség és gyümölcsfogyasztás mennyisége, az egészségesen táplálkozók aránya - Csökkenjen a fogszuvasodás, az ínygyulladás, valamint a fogágy betegségek - Csökkenjen a nem megfelelő higiéné miatt kialakuló fertőző bőrbetegségek száma - Csökkenjen a magas vérnyomásos gyermekek aránya - Ne legyen abortusz, graviditás a tanulók körében Tanórai foglalkozások A tanórákon a pedagógusok (biológia, technika, osztályfőnöki, környezetismeret) foglalkoznak a gyerekek egészségnevelésével kapcsolatos alábbi témákkal: - az egészség fogalma, - a krónikus beteg egészsége, - az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk, - a környezet egészsége, - az egészséget befolyásoló tényezők, - szájhigiénia, - a jó egészségi állapot megőrzése, - a betegség fogalma, - megelőzhető betegségek, - a táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata, - az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása, - lelki eredetű táplálkozási zavarok, - a beteg ember táplálásának sajátosságai, - a testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata, - az egészséghez szükséges testmozgás, - a szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában, - a felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában, - gerincvédelem, gerinckímélet, - balesetek, baleset-megelőzés, - a lelki egészség, - önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében, - a két agyfélteke harmonikus fejlődése, - az érett, autonóm személyiség jellemzői, - a társas kapcsolatok, - a nő szerepei, 67

68 - a férfi szerepei, - a társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs, - a családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek, - a gyermekáldás, - a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére, - a gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában, - a szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés), - művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai, - a média egészséget meghatározó szerepe, - médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja, - fogyasztóvédelem, - az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás, - tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése, - iskola-egészségügy igénybevétele, - az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele, - otthoni betegápolás. Ezen felül még meghívott előadók, iskolaorvos, védőnők szakszerű előadásokat tartanak a gyerekeknek. Az osztályfőnöki órák egészségfejlesztési tartalmának tanítása nem kíván semmilyen speciális szaktárgyi tudást, de a valóban hatékony tanítás megfelelő tanártovábbképzésen való részvételt tesz szükségessé. Elsősorban megfelelő népegészségügyi és oktatástechnológiai hangsúlyú képzések ajánlhatóak. Az egészséges életmódra nevelés az 1-4. évfolyamon többségében a környezetismeret órák keretében valósul meg. Ezeken az órákon megismerkednek a tanulók az emberi test felépítésével és életműködésével, - az ő szintjükön - a helyes testápolással, a balesetek megelőzésével, az egészségkárosító szokásokkal, valamint a fogyatékkal élők problémáival. Alsó tagozaton: Fejlessze a tanulók helyes egészségszokásait, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Felső tagozaton: Az osztályfőnöki órákon történik elsősorban az egészséges életmódra nevelés, és az egészségfejlesztés órai keretek között, valamint természetesen a biológia, valamint a testnevelés órák alkalmával. Tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, tanfolyamok): Iskolánk a lehetőségek iskolája, délután sokfajta szabadidős tevékenységet kínálunk tanulóinknak sport és más területeken. Művészeti oktatásban is részt vehetnek a gyerekek, a hangszeres oktatáson túl egyéb művészeti ágakban is. 68

69 - Sport tevékenységeink, szakköreink délután: kosárlabda, futball, kézilabda, atlétika, vívás, lovaglás, sakk, ökölvívás, - Egyéb szakkörök: újságírás, médiaismeret, drámajáték, barkács, varró, egészségnevelés, modern tánc, néptánc, természetjáró, díszletkészítő szakkörök Drogmentes Magyarországért Maratonon való részvétel, Narconondrogprevenció Célcsoport: Általános iskola felső tagozata. Program: A tudatmódosító szerekkel, legális és illegális drogokkal kapcsolatba kerülők, potenciálisan veszélyeztetettek számára felvilágosító kampányok szervezése a mindennapi élet színterein. Az iskolák egészségfejlesztési programjába épített drog-prevenciós programok hatékonyságának növelése érdekében, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget (képzés, továbbképzés, műhelymunka formájában). Kortárs segítők bevonása előadások tartása. Dohányzás káros hatásai Célcsoport: Általános iskola felsős tanulói. Program: Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak hangsúlyozása (felvilágosító előadások, műsorok, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.).az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése. Kézmosás világnapja Célcsoport: Általános iskolai tanulók Program: előadás a helyes kézmosás lépéseiről, a helyes kézmosás gyakorlása szappannal, körömkefe használat megtanulása, rajzverseny Esély óra Célcsoport: Általános iskola 6,7,8. osztályok Program: a fiatalok tapasztalatokat és pozitív élményeket szerezhessenek, emellett megismerjék a hátrányos helyzetű csoportok életét. Az órán látás, hallás, értelmi és mozgássérült emberekkel, valamint a velük dolgozó szakemberekkel találkozhatnak, beszélgethetnek a diákok, emellett kipróbálhatják a sérült emberek által használt speciális eszközöket (kerekesszék, fehér bot, Braille-írógép, hangos óra, beszélő mérleg, stb). Aha szexuális felvilágosítás Célcsoport: Általános iskola 7,8. osztályok Program: A párkapcsolatokra való felkészülés, a családi életre való nevelés. Előadássorozat a serdülőkorúak korai szexuális aktivitásának nem kívánatos következményeiről, válsághelyzetről, a nem kívánt terhességekről, abortuszról, a szexuális úton terjedő fertőző betegségek terjedéséről. Védekezési formák, gumióvszer helyes használata, AHA csomagok kiosztása. Menstruációs felvilágosítás: Célcsoport: Általános iskola 4,5,6. osztály lányok Program: Felvilágosító előadás az első menstruációra való felkészülésről, hogyan is működik a testünk, a havi vérzésről, intim higiéniáról, tisztasági betétek használatának bemutatása. Nutrikid egészséges táplálkozás Célcsoport: Általános iskola felső tagozat Program: a kiegyensúlyozott életmódot és tudatos táplálkozást oktató NUTRIKID program játékos formában adja át a gyermekeknek a kiegyensúlyozott táplálkozással és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretanyagokat egy színes munkafüzet és egy rajzfilm segítségével. Fogászati prevenciós hét Célcsoport: Általános iskolai tanulók Program: Előadás fogaink épségének fontosságáról, helyes fogmosásról, táplálkozásról, hogyan védjük meg fogaink épségét, száj-higiénés modell segítségével a helyes fogmosási technika elsajátítása Arcadia Egészségnap Project Egészség, Sport és DÖK hét: 69

70 Célcsoport: Általános iskolai tanulók, szülők, iskolai dolgozók Program: Iskolánk minden évben megrendezi az Egészség, Sport és DÖK hetet. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A sportpályán megrendezett program erőnléti, szellemi ügyességi feladatok sorából áll. A program összeállításánál nagyon fontos, hogy minden tanulónk sikerélményhez jusson, eredményes legyen. Az eredményhirdetésen minden tanulónkat jutalmazzuk. A teljes tanulóifjúságot megcélzó programunk célja az egészségünk, mint érték hangsúlyozása prevenciós előadások keretében, a közös mozgás és sport megszerettetése játékos vetélkedők formájában. Ez a hét reményeink szerint hozzájárul majd az osztályok közösséggé formálódásához is. Egyik délután megrendezésre kerül a szülők és iskolai dolgozók számára az Arcadia egészségdélután, amelyen egészségügyi szűrésekkel, egészséges ételek kóstolójával, prevenciós előadásokkal, szóróanyagokkal várjuk a felnőtteket. A rendezvény megszervezését a diákönkormányzat, az iskolavédőnők, az osztályfőnökök és a testnevelő tanárok közösen tervezik. Légy egészséges hét egészségfejlesztő levelezőverseny Sportversenyeken való részvétel pl. Kapkodd a lábad Katasztrófavédelmi verseny Aktuálisan kiírt pályázatokon való részvétel /verseny, előadások/ 4.6 Mérés-értékelés A mérés-értékelés eredménye visszacsatolásként meghatározza az egészségfejlesztési terv hatékonyságát, kijelöli fejleszthetőségének területeit. Alapvető célja, hogy vizsgálja azokat a kérdéseket, hogy a tervezett/végzett tevékenységek: - a kitűzött célok eléréséhez hozzájárulnak-e - melyik eszköz(ök) használata milyen eredménnyel jár, megfelelően kerültek-e alkalmazásra az egyes eszközök - a programok, beavatkozások mennyire feleltek meg a célcsoport szükségleteinek, elvárásainak, sikerült-e elérni a célcsoportot - mennyire voltak elégedettek a résztvevők - a rendelkezésre álló források felhasználása hatékonyan történt-e - milyen korlátokkal, akadályozó tényezőkkel találkoztunk a megvalósítás során -vizsgálja azokat a kérdéseket, hogy a tervezett/végzett tevékenységek a kitűzött célok eléréséhez hozzájárultak-e, -melyik eszköz(ök) használata milyen eredménnyel járt, megfelelően kerültek-e alkalmazásra az egyes eszközök, -a programok mennyire feleltek meg a célcsoport szükségleteinek, elvárásainak, sikerült-e elérni a célcsoportot, -mennyire voltak elégedettek a résztvevők, -a rendelkezésre álló források felhasználása hatékonyan történt-e, -milyen korlátokkal, akadályozó tényezőkkel találkoztunk a megvalósítás során, A mérés-értékelés területei -a tanulás (fejlesztés), -az értékelés eredményeinek feldolgozása fontos tanulási tapasztalatot eredményez, melyek egy része rögtön alkalmazható beavatkozások során, míg másik része jövőbeni felhasználási lehetőséget jelent legközelebb mit kell máshogy csinálni, -tanulás szempontjából nagy jelentősége lehet a formálisan elvégzett értékelések eredményeinek megosztásában, általános érvényű tanulságok publikálásával, mely más szereplőknek is segítséget jelenthet hasonló tevékenységeik tervezésében, megvalósításában, -az igazolás 70

71 -az igazolás alatt elsősorban a kívülállóknak (döntéshozóknak, finanszírozóknak) mutatja meg, hogy az erőfeszítések és felhasznált erőforrások jó célt szolgáltak és eredményre vezettek, - tekintettel arra, hogy az egészségfejlesztési tevékenység közvetlen pénzügyi hasznokkal nem jár, bevételt nem termel, nagyon fontos annak bemutatása, hogy mik azok az előnyök, hasznok, eredmények, melyek miatt a tevékenységet érdemes végezni, fenntartani, fejleszteni (SWOT analízis) 4.7 Visszacsatolás A visszacsatolás megerősíti az iskola közösségét. A visszacsatolás lényege az egészségfejlesztési terv működésének/működtetésének tapasztalatai eljussanak az abban szereplő valamennyi résztvevőhöz, visszajelzéseik alapján előkészítsük és megtervezzük az elkövetkezendő év tevékenységeit és projektjeit. A mennyiségi és minőségi indikátorok teljesülése mellett számtalan tapasztalatra teszünk szert, melyek segítségével mind a tervezés, mind a megvalósítás során eredményesebbek lehetünk. A visszacsatolás részben kiterjesztést is jelent, hiszen a sikeres projekt/projektek eredménye más színterek számára is jól hasznosítható tapasztalat. A visszacsatolás a minőség fejlesztését megalapozó tevékenység, melynek során a kezdetekkor rögzített elvek megvalósulását is vizsgáljuk. 71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99