A súlylökés oktatásának gyakorlatai középiskolában

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A súlylökés oktatásának gyakorlatai középiskolában SMDLTE Az atlétika gyakorlata és módszertana Készítette: Mihály Andrea G7MAFJ 2015.

2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 2. SÚLYLÖKÉS VERSENYSZABÁLYZATA 3. ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATOK 4. RÁVEZETŐ GYAKORLATOK

3 1. BEVEZETŐ RÉSZ Forrás: A súlylökés fő fázisai: Felállás a körben: előkészülés (súlygolyó helyes fogásával) a lendületmegszerzés megkezdésére Lendületszerzés: a dobó felgyorsítja a testtömegét, melynek mozgási energiáját a kidobás során átadja a súlygolyónak becsúszás és a lökés előkészítése Kidobás: a golyó sebességének növelése és megfelelő röppályára juttatása lökés Véghelyzet: a kidobás után a körben maradás biztosítása A háttal-felállásból becsúszásos (O Brien technika) súlylökés oktatása (jobbkezes dobó): A súlygolyó fogása: a 3 középső ujj tövén helyezkedik el, a hüvelyk és a kisujj oldalról támasztja, az ujjak párhuzamosak, enyhén tártak a súlygolyó elhelyezése a nyak mellett, a nyak elülső oldalához szorítjuk, a hüvelykujj vége a kulcscsont közelében, a könyök közel 45 fokos szöget zár be Becsúszással lökés: felállás a dobás irányának háttal, a törzs előredöntése a talajjal párhuzamosan mérleghelyzetbe a támaszláb hajlítása zsugorhelyzetbe a súlypontot jobb lábujjhegyről hátratolja a dobó, a súlypont átkerül a sarokra a bal lábbal laposan hátralendít, a jobb láb erőteljes elrugaszkodásával egy időben, a jobb láb kinyúlik az elrugaszkodó láb alig emelkedik el a talajról, laposan és hosszan követi a testet a jobb lábujjakra érkezik a kör közepére a dobó, a bal láb belső talpéle később, de majdnem együtt fog talajt, a válltengely megtartja a becsúszás előtti pozícióját a mozgás folyamatosan gyorsuló csúszás és ne ugrás legyen Kidobó terpesz: a testsúly a hajlított jobb láb felett van, tehát a becsúszás során a jobb sarkat térdben hajlítva be kell húzni a törzs alá, a tekintet és a bal kar hátrafele mutat, a csípőtengelyhez képest a válltengely hátrébb van (torzió) a fej, a térd és a jobb lábfej egy függőleges tengelyen helyezkedik el, a bal láb belső éle és a jobb láb sarka a dobás irányának vonalán helyezkedik el a bal láb kitámaszt, a jobb láb folyamatosan kinyúlik, a csípő és a súlypont a kidobás irányába mozdul

4 A kidobás: a kidobás akkor kezdődhet, amikor mindkét láb a talajra került, a jobb láb a térd beforgatása és forgó toló mozgása közben kinyúlik, előretolja a jobb csípőt, a bal kar a dobás irányába lendít a testsúly áttolódik a jobb lábról, a bal láb kitámaszt, megakadályozza a súlypont vízszintes irányú előremozgását, amely a kidobási szöget befolyásolja, a test bal oldala a forgásban megáll, a törzs túlcsavarodását a bal kar és váll lefékezése állítja meg a kilökés alatt a lábak végig a talajra feszülnek, a törzs a dobás irányára merőlegesen kissé homorít, a fej a kilökés végéig a bal lábtámasz mögött marad a jobb kar a lábak elrugaszkodása után kinyúlik, a könyök a dobás irányába emelkedik, a csukló az utolsó fázisban előrecsapódik Véghelyzet: a kidobás után a kilépés megakadályozása végett a lábak gyorsan helyet cserélnek a jobb térd behajlik, a súlypont süllyed, a bal láb hátralendül 2. SÚLYLÖKÉS VERSENYSZABÁLYZATA Forrás: A súlylökés A súlygolyót a válltól egy kézzel kell lökni. Amikor a versenyző feláll a körben a dobás megkezdéséhez, a súlygolyónak érintenie kell a nyakát vagy az állát (vagy nagyon közel kell lenni azokhoz). A dobás során a kéz nem süllyedhet ennél a pozíciónál lejjebb, a súlyt pedig nem szabad a vállak vonala mögé vinni. A dobás akkor érvényes, ha a súlygolyó teljes egészében belül esik le a dobószektort határoló vonalak belső élein. A versenyző mindaddig nem hagyhatja el kört, amíg a szer talajt nem ért. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Dobókör és a bástya 1.) A dobókör kerete, amelyet a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni, vasból, acélból vagy más erre a célra alkalmas anyagból készül. A kör belseje lehet beton, aszfalt vagy más szilárd, de nem csúszós anyag. A dobókör belső felszínének vízszintesnek és 1,4-2,6 cm-rel alacsonyabbnak kell lennie a kör peremének felső szélénél. 2.) A kör belső átmérőjének mérete: súlylökésnél 2,135 m (+-5 mm). A kör pereme (kerete) legalább 6 mm vastag és fehérre kell festeni. 1.) Anyaga és elhelyezése. A bástya fehérre festett fából (vagy más alkalmas anyagból)

5 készül, körív alakú és belső oldala egybeesik a kör szegélyének belső szélével. A bástyát a szektorvonalak között középen, szilárdan kell a talajhoz erősíteni. 2.) Méretei. A bástya belső hossza 1,22 m (+-1 cm), szélessége 11,2-30,0 cm, magassága (belül mérve a kör felszínétől) 10 cm (+-2 mm) kép: =0ahUKEwi3tqziloXKAhXCiSwKHbXoCRQQ_AUIBygB&biw=1525&bih=734&dpr=0.9#imgrc=lud9BdKGCWQxAM% 3A Súlygolyó Anyaga és szerkezete: A súlygolyó anyaga vas vagy sárgaréz (gömb alakú). Méretei: versenyen használható súlygolyó minimális tömege (kg) férfi női felnőtt/jun. ifi feln./jun./ifi 7,26 5,00 4,00 A súlylökés a férfiaknál 7,26 kg-os (11-13 cm-es átmérőjű), a női súly 4 kg-os és 9,5-11 cm átmérőjű. (gyors kilökésre nagy erőre van szükség) Az oktatásban könnyebb súlyokat használunk: az osztály képességeinek, korának, adottságainak megfelelően. Lányok általában könnyebb. míg a fiúk eleve nehezebb súlygolyóval kezdik a gyakorlást. Dobószektor A súlygolyó talajraérési helyének olyan anyagból kell készülnie, amelyen a golyó nyomot hagy, de minimális a felpattanása: talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy.

6 3. A SÚLYLÖKÉS ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATAI KÖZÉPISKOLÁBAN (10 DB) A dobásokhoz szükséges képességek kifejlesztésénél - különösen kezdőknél - az egyik alapvető feladat az erő fejlesztése. Fontos, hogy minél nagyobb erőfeszítéssel végezzük a gyakorlatokat valamint az, hogy a gyorsasági erőfejlesztésnél a lehető legnagyobb sebességű mozgással hajtsuk végre. A dobószerek felgyorsításuk közben nagy ellenállást fejtenek ki a dobó izomzatára, ízületeire, szalag - és csontrendszerére. Ezért van nagy jelentősége az izmok és ízületek ellenálláshoz való előzetes hozzászoktatásának. Előkészítő és célgyakorlatok végezhetők eszközzel és eszköz nélkül. Az eszköz nélküliek a dobók felkészítésében elsősorban mint bemelegítő, átmozgató, lazító mozgások hasznosíthatók. Jelentősebb erősítő hatások csak az izmok kellő megterhelése a különböző eszközökkel, kéziszerekkel megnehezített gyakorlatok végeztetésével érhetők el. (Koltai, 1975) A súlylökéshez szükséges legfontosabb képességek: erő gyorserő gyorskoordinációs képesség egyensúlyérzék térbeli tájékozódóképesség Elengedhetetlenül szükséges az alsó- és felső végtag izmainak, a vállöv- és csípő izmainak, valamint a törzs izmainak az erősítése. Fontos az ügyesség, a koordinációs képességek fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, valamint a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. A osztályosok számára az általános iskola felső tagozatában a súlylökésről tanultak felidézése a cél. A szer helyes fogásától kezdve az általános erőfejlesztésen át, folyamatos hibajavítással, és technikacsiszolással eljutnak a évfolyamra, ahol a gyakorlatokat egyre tökéletesebben tudják végrehajtani, képesek nagyobb távolságokra lökni a súlyt. A mozdulatsor 12. osztályra dinamikus sztereotípiává válik, minden egyéb külső zavaró tényező ellenére is, akár versenykörülmények közt is képesek nagy %ban tökéletesen végrehajtani azt. Ekkorra a súlylökés mozdulatsora nagyjából automatikus, nem igényel különösebb odafigyelést a tanulók részéről, mert már beidegződött, jól begyakorolt, ismerős tevékenységelemek alkotják.

7 A súlylökésben résztvevő izmok Felső végtag izmai: Ujjakat hajlító izom/m. flexor digitorium superficialis Singcsonti csuklóhajlító izom/m. flexor carpi radialis Orsócsonti csuklófeszítőizmok/m. flexor carpi ulnaris Karizom/m. brachialis Kétfejű karizom/m. biceps brachii Háromfejűkarizom/m. triceps brachii Deltaizom/m. deltoideus Alsó végtag és csípő izmai Csípőizom/m.iliopsoas Combpólyafeszítő izom/m. tensor fasciae latae Egyenes combizom Külső vaskosizom Belső vaskosizom Szabóizom/m sartorius Nagy farizom/m. gluteus maximus Négyfejű ombizom/m. qadriceps femoris Kétfejű combizom/m biceps femoris Háromfejű lábikraizom/m. triceps surae Törzsizmok Nagy mellizom/m. pectoralis major Kis mellizom/m. pectoralis minor Elülső fűrészizom/m. serratus anterior Egyenes hasizom/m. rectus abdominis Külső ferde hasizom/m. oblquus externus abdominis Belső ferde hasizom/m. obliquus internus abdominis Csuklyásizom/m. trapesius Széles hátizom/ m. latissimus dorsi

8 A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: súlyzós gyakorlatok Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: általános erőfejlesztés Eszközök: kézisúlyzók A gyakorlat leírása: gimnasztikagyakorlatok kézisúlyzóval Kritikus momentum: a gyakorlatok általánosan erősítő hatásúak, a súlyok használatával kimondottan a vállöv erősítését szolgálják Megjegyzés: a tanulókat figyelmeztetni kell: mindenki vigyázzon a saját- és társai testi épségére! A sorozatok befejeztével óvatosan engedjék, és semmiképp se dobják le a súlyokat! Az ismétlések közé kellő számú pihenőidőt, nyújtást, lazítást is iktassunk be. Változatok: a gyakorlatok elvégzésének módja - az ütemezést megváltoztatva más jellegűvé válnak: dinamikus statikus (több ütemen keresztüli tartások) Rajz: OM, A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM

9 A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: társas, medicinlabdás gyakorlatok 1. Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: osztály - cél: erőfejlesztés Eszközök: páronként 1 medicinlabda A gyakorlat leírása: 3 fázisból áll: medicinlabdás gyakorlat a medicinlabda átdobása társhoz pihenő Kritikus momentum: a gyakorlatok pontos végrehajtása és folyamatos figyelem fontos - így elkerülhetőek a balesetek és a sérülések. Általános erősítő hatású gyakorlatok. Megjegyzés: mivel előkészítő gyakorlatról van szó, nem fontos milyen dobástechnikával juttatja el a tanuló a társához a labdát, ahogy az sem, hogy a dobásnak szép ívet ad-e, vagy sem Változatok: ütemezéssel gyorsított változat Rajz: OM, A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM

10 a gyakorlatok elvégzése után az 1.sz. tanuló a tőle kb. 2 m távolságban levő társához dobja a medicinlabdát - amíg a társ a gyakorlatokat hajtja végre, az 1. sz. tanuló pihen A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: társas, medicinlabdás gyakorlatok 2. Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális képességek fejlesztése Eszközök: páronként 1 medicinlabda A gyakorlat leírása: medicinlabdás gyakorlat társ: medicinlabda nélküli gyakorlat: pl. folyamatos négyütemű fekvőtámasz csere Kritikus momentum: fontos a pontos végrehajtás, hogy a kellő hatást elérjük, és az előkészítés sikeres legyen. Megjegyzés: próbálják azonos ütemben végezni a feladatokat, hogy egyszerre végezzenek, így folyamatosan mozogjanak a párok, ne legyen üresjárat. Rajz: saját

11 1.sz.tanuló medicinlabda nélküli gyakorlata: 1, sz. tanuló 2. gyakorlata: mérlegállás: egyensúlyfejlesztés, térbeli koordináció fejlesztése társ medicinlabdás gyakorlata: A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: vállöv és a karizmok erősítésére szolgáló gyakorlat bordásfalnál Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális kép. fejlesztése

12 Eszközök: bordásfal, bordásfalra akasztható fém húzódzkodó A gyakorlat leírása: ugyanúgy párokban dolgozzanak a tanulók: végezzenek húzódzkodásokat a bordásfalra szerelt fémszerkezeten. Ezzel erősíthető a vállöv, és a karizmok. Kritikus momentum: a saját testsúllyal végzett feladatok során mérlegelni kell a tanuló testi adottságait. (tegyük fel, h ebben az osztályban mindenki képes végrehajtani az adott feladatot). Megjegyzés: ízületvédelem!!! Változatok: a feladatot lehet piramis-rendszerben is végeztetni (először 1 felhúzás, aztán 2, 3 stb) Rajz: saját A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: mellső fekvőtámasz gyakorlatok Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális képességek fejlesztése Eszközök: - A gyakorlat leírása: mellső fekvőtámasz helyzetben végrehajtott gyakorlatok karhajlítás nyújtás ujjhegyre emelkedés

13 karhajlítás után dinamikus nyújtás, talajtól való gyors ellökés után szökkenés közben taps a talaj fölött Kritikus momentum: pontos, szabályos végrehajtás Megjegyzés: ne legyen verseny, mert az a technika rovására mehet Változatok: mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás piramis rendszerben 10-ig. (először mindenki csak 1 db-ot, aztán 2-t, 3-t stb hajt végre) Rajz: saját 1 2 A gyakorlat száma: 6 A gyakorlat megnevezése: társas, általános kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésére szolgáló játék kézilabdával Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály Eszközök: kézilabdák A gyakorlat leírása: az eddigi párok dolgozzanak most is az általános iskolai testnevelésórákon tanult kézilabda ismereteket segítségül hívva: a tanulók párokba állnak, egymástól 5-8 m-re helyezkednek el, majd a tornaterem teljes hosszában, futás közbeni lőtt átadásokat végeznek. A helyes, dinamikus végrehajtás növeli a dobóerőt, erősíti a vállöv izmait. Kritikus momentum: pontos és gyors legyen a végrehajtás. a párok fussanak a terem végéig. Megjegyzés: lehetőleg pontosan a társ kezébe dobják a labdákat. Változatok: végrehajtható különböző labdatípusokkal (eltérő súly és méret)

14 Rajz: saját A gyakorlat száma: 7. A gyakorlat megnevezése: bombázó játék Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: erőfejlesztés Eszközök: medicinlabdák, padok, kézilabdák A gyakorlat leírása: 2 csapat - közéjük padok - padokon elhelyezett medicinlabdák cél: a medicinlabdák eltalálása és az ellenfél térfelére döntése kézilabdával Kritikus momentum: a dobóerő és a célzás fejleszthető a gyakorlat segítségével Megjegyzés: a tanulókat figyelmeztetni kell: mindenki vigyázzon a saját- és társai testi épségére! Figyeljék az esetlegesen célt tévesztő labdákat! Hamar gyűjtsék be és dobjanak újra a térfelükre kerülő kézilabdákkal. Változatok kialakíthatunk több csapatot is - a padokat többféle alakzatban is elhelyezhetjük kézilabda helyett alkalmazhatunk különböző méretű és súlyú labdákat

15 Rajz: saját A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: feldobós-elkapós játék medicinlabdával Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális és koordinációs képességek fejlsztése Eszközök: különböző méretű és súlyú labdák A gyakorlat leírása: A tanulók körben állnak - egy tanulónál medicinlabda van - a tanuló a labdát hirtelen a magasba dobja, majd egy nevet kiált. Akinek a neve elhangzik, annak el kell kapnia a labdát. Kritikus momentum: a játék alapvetően erősítő hatású, de fejleszti a reakcióidőt, és a gyorsaságot is. Nagyfokú ügyességet, odafigyelést kíván. Megjegyzés: a tanulókat figyelmeztetni kell: mindenki vigyázzon a saját- és társai testi épségére! A nagy súlyú labdák különösen baleset- és sérülésveszélysek!!! Ügyeljünk a körülményekre, a terem lehetőségeihez mérten játszható csak a játék. (alacsony belmagasságú tornaszobában nem kimondottan ajánlott)

16 Változatok: a tanulók haladhatnak is, akár lassú futással alakíthatunk ki csapatokat is lehet verseny (ügyeljünk a csapatok közti kellő távolságra, egyrészt hogy össze ne keveredjenek, össze ne fussanak a csapattagok; másrészt hogy meghallják a labdás ember által kiáltott nevet) Rajz: saját A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: egyszerű kötélhúzás Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: erőfejlesztés Eszközök: kötél A gyakorlat leírása: csapatok a kötél két végénél jelre megpróbálják az ellenfelet elrántani, illetve a kötél közepét jelző szalagot a saját térfelükhöz közelebb húzni Kritikus momentum: a test főbb izomcsoportjaira általánosan ható erősítő gyakorlat, mely erősíti a csapattagok közti kohéziót, összetartásra, közös cél elérésére buzdít, fejleszti az akaraterőt, és a kitartást. Megjegyzés: érdemes szabadtérben, leginkább homokos talajon játszatni Rajz:

17 A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: gimnasztika súlygolyóval Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: ált.erőfejlsztés Eszközök: súlygolyók A gyakorlat leírása: gimnasztikagyakorlatok súlygolyóval Kritikus momentum: a gyakorlatok általánosan erősítő hatásúak, a tanulók kezükbe veszik, megszokják a súlygolyót. Mivel még csak előkészítő gyakorlatról van szó, nem fontos a súlygolyó helyes fogása. Megjegyzés: elővigyázatosságból közöljük a tanulókkal, hogy a súlygolyók milyen nehezek, hívjuk fel a figyelmet a baleset és sérülésveszélyre, törekedjünk a károkozás elkerülésére! Változatok: súlyosabb / könnyebb súlyok beiktatásával végezzék el a feladatot Rajz: OM, A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM

18 A SÚLYLÖKÉS RÁVEZETŐ GYAKORLATAI KÖZÉPISKOLÁBAN (10 DB) A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: lökő mozdulat gyakorlása medicinlabdával Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Alkalmazási területe: 9-10 osztály: lökő mozdulat elsajátítása, gyakorlása (ált. iskolában tanultak felidézése), osztály: pontos végrehajtás, minél nagyobb távolságra - cél: a helyes lökő mozdulat elsajátítása, hibajavítás (miután a vállöv izmainak erősítése már megtörtént az előkészítő gyakorlatok során) Eszközök: medicinlabdák A gyakorlat leírása: a medicinlabdát lökő mozdulattal kell minél messzebbre juttatni Kritikus momentum: általánosan erősítő hatású gyakorlat, mellyel a tanulók a lökő mozdulatot sajátítják el Megjegyzés: egysoros vonalban végezzék el a feladatot Változatok: súlyosabb / könnyebb medicinlabdák kiinduló helyzet: mellheztartásból lökés két kézzel - terpeszállásból jobb-, ill. bal válltól lökés egy karral célba: felfordított svédszekrény Rajz: saját

19 A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: súlygolyó helyes fogása, helyből lökés Forrás megjelölés: Kósa László Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához Alkalmazási területe: 9-10.osztály: súlygolyó helyes fogása,gyakorlás osztály: a mozdulat tökéletes végrehajtása - cél: gyakorlás Eszközök: súlygolyók A gyakorlat leírása: a súlygolyó helyes fogása dobókézben, 3 középső ujj tövét terhelve szélső ujjak támasztó szerep, könyék kiemelt helyből lökés Kritikus momentum: súlygolyó helyes fogása, elhelyezése a vállgödörbe Megjegyzés: pontos végrehajtás Változatok: mindkét oldalról Rajz: A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: lökés egy kézzel féltérdelésből

20 Forrás megjelölés: : saját Alkalmazási területe: 9-10 osztály: a súlygolyó helyes fogása, lökőmozdulat gyakorlása osztály: dinamika - cél: egykezes lökés mozdulatának elsajátítása, gyakorlás Eszközök: súlygolyó /könnyebb medicinlabda A gyakorlat leírása: a tanulók féltérdelés helyzetéből lökik egy kézzel a medicinlabdát / súlygolyót helyes súlygolyófogással Kritikus momentum: ellentétes kar- láb, lökő mozdulat, dinamika Megjegyzés: alapos bemelegítés, dobóiskolai gyakorlatok után Változatok: mindkét karral végezzék el a feladatot célba lökés pl. zsámoly fölött / felfordított svédszekrénybe Rajz: saját A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: súlylökés térdelésből fordulással, térdnyújtással Forrás megjelölés: : Dieter Kruber - Az atlétika oktatása tornateremben, 2001 Alkalmazási területe: 9-10.osztály: súlygolyó helyes fogása, nyitó mozdulat, intenzív lábmunka elemeinek gyakorlása, osztály: dinamikus végrehajtás, a súlygolyó minél nagyobb távolságra történő lökése - cél: ált.erősítő hatású gyakorlat, melynek célja a technika csiszolás, és a gyakorlás, Eszközök: súlygolyók A gyakorlat leírása: féltérdelő helyzetből fordulással, térdnyújtással végrehajtott lökés Kritikus momentum: intenzív lábmunka, nyitó mozdulat, ívképzés Megjegyzés: stabil kiindulóhelyzet megtalálása, dinamikus végrehajtás

21 Rajz: Kruber A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: súlylökés háttal felállással láblendítéssel Forrás megjelölés: Kósa László Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához Alkalmazási területe: 9-10 osztály: az eddig tanultak alkalmazása, elemek összekapcsolása, láblendítés, beforgatás osztály: technikacsiszolás, a mozdulat gyakorlása, tökéletes végrehajtás cél: technikacsiszolás Eszközök: súlygolyók A gyakorlat leírása: a tanulók a dobásiránynak háttal helyezkednek el - bal láb lendítésével egy lépés tesznek hátra, dobóterpesz - csípő-térd beforgatás bal kar nyitó mozdulata - lökés Kritikus momentum: csípő térd beforgatás ívképzés Megjegyzés: a beforgatás ne teljes talpon, hanem a lábujjakon történjen Rajz:

22 A gyakorlat száma: 6. A gyakorlat megnevezése: akadálypálya: különböző magasságban elhelyezett akadályok Forrás megjelölés: saját + OM, A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Alkalmazási területe: osztály: akadálypálya teljesítése lökő mozdulat gyakorlásával Cél: a helyes technika kialakítása, ívképzés, speciális lökőmozgás alkalmazása a különböző magasságokban elhelyezett akadályok felett Eszközök: medicinlabdák súlygolyók zsámolyok szekrények - padok kötél szőnyegek - egyéb akadályok + feladatkártyák A résztvevők száma: osztálylétszám A gyakorlat leírása: a tornaterem egész területén kialakított akadálypályán állomások - feladatkártyák által meghatározott módon kell a súlyt (medicin /súlygolyó) az akadály felett átjuttatni Kritikus momentum: lökő mozdulat gyakorlása, ívképzés Megjegyzés: szabadtéren is végrehajtható a teremben súlygolyó szőnyegre essen Változatok: akadályok / akadálypálya: különböző magasságokban kifeszített kötél, zsámolyokra / szekrényre fektetett pad fölött kell az súlygolyót / medicinlabdát átjuttatni. tetszőlegesen variálható feladatok, és állomások az egész terem hosszában kialakítva meghatározott kiindulóhelyzetből végrehajtott lökések ferde padon

23 terpeszállásban Rajz: OM, A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: mérlegállásból zsugorhelyzet, láblendítés, becsúszás gyakorlása Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12.osztály - cél: a minél dinamikusabb láblendítés elérése zsugorhelyzetből Eszközök: gumilabdák A gyakorlat leírása: társsal végrehajtott feladat, melynek lényege a mérlegállás és zsugorhelyzet kialakítása, a láblendítés gyakorlása, a becsúszás repülő fázisában cél a társ kezéből a megfelelő magasságban tartott gumilabda kirúgása Kritikus momentum: mérlegállás, zsugorhelyzet, becsúszás mozdulata - erőteljes láblendítéssel, közben a társ kezéből a gumilabda kirúgása Megjegyzés: a társ segítsége, odafigyelése fontos, távolságok felmérése Rajz: saját

24 A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: súlylökés oldalfelállásból, becsúszással Forrás megjelölés: Kósa László Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához Alkalmazási területe: osztály: becsúszás gyakorlása, elemek összekapcsolása osztály: dinamikus végrehajtás - cél: a súlylökés helyes technikájának elsajátítása Eszközök: súlygolyók A gyakorlat leírása: gimnasztikagyakorlatok súlygolyóval Kritikus momentum: becsúszás végrehajtása, beforgatás, erőteljes kar és lábmunka Megjegyzés:folyamatos hibajavítást igényel Rajz: A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: pontszerző játék medicinlabdás súlylökéssel

25 Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12.osztály - cél: játékos formájú gyakorlat Eszközök: medicinlabdák A gyakorlat leírása: létszámtól függően 4 fős csapatokat alakítunk ki a játék nem időre, és gyorsaságra, hanem helyes technikára és minél messzebb ellökött súlyra van kihegyezve. A teremben zónákat jelölünk ki ( adott pontszámot ér) a helytelenül végrehajtott súlylökés pontlevonással jár. Jelre történik a súlylökés. az a csapat győz, amelyik a legtöbb pontot szerzi. Kritikus momentum: lehetőség a gyakorlásra, technikacsiszolásra Megjegyzés: a versenyhelyzetben végrehajtott rávezető gyakorlatoknak alapvetően nincs létjogosultságuk, hiszen a technika rovására mehet a kiéleződő szituációban esetlegesen elkapkodott mozdulatsor. Külön emeljük ki a feladat során, hogy ne gyorsan, hanem jól hajtsák végre a tanulók a gyakorlatokat. Veszélyes, nagy odafigyelést igényel! Változatok: a csapattagoknak nem muszáj egymás mögött felsorakozniuk, állhatnak egymással szemben is a terem 2 végében. (ebben az esetben úgy kell kijelölni a zónák pontértékét, hogy egyértelmű legyen) Szabadtér: súlygolyó, terem: medicinlabda Rajz: saját

26 Felhasznált irodalom IAAF (2009): RUN! JUMP! THROW! The Official IAAF Guide to Teaching Athletics, Monaco, Dr. Takács László (szerk.) (2004): ATLÉTIKA (TECHNIKA, OKTATÁS, EDZÉS) SETSK jegyzete, , Dr. Koltai Jenő Dr. Oros Ferenc (szerk.) (2004): Az atlétika oktatása. SETSK jegyzete, Kósa László Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához OM, A testnevelés tanítása Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, ISM Dieter Kruber - Az atlétika oktatása tornateremben, Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai Polgár Tibor Béres Sándor Dialóg Campus Kiadó Kiadó Az atlétika elmélete és gyakorlata Dr. Béres Sándor Eszterházy Károly Főiskola TTK Testnevelés és Sporttudományi Intézet 57/2014/TAMOP E