A kislabdahajítás általános iskolai oktatásának gyakorlatai felső tagozatban

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A kislabdahajítás általános iskolai oktatásának gyakorlatai felső tagozatban Atlétika SMDLTE2202 Készítette: Novákné Heckenast Mónika Neptun kód: FVYJ5H 2013/2014. (I. félév)

2 Tartalom 1. Bevezető 2. A kislabdahajítás általános iskolai oktatása 3. A kislabdahajítás legfontosabb versenyszabályai 4. A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei 5. A kislabdahajítás előkészítő gyakorlatai 6. A kislabdahajítás cél- és rávezető gyakorlatai 7. Irodalom- és ábrajegyzék

3 1. Bevezető Az atlétika a sportok királynője Az atlétika versenyszámai az ember mindennapi mozgásaiból, a járásokból, futásokból, ugrásokból és dobásokból alakultak ki. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az atlétika versenyszámai közvetlenül az ember természetes mozgásaira épülnek. (Eckschmiedt, 1999.) A testnevelésnek, a sportnak nem létezik egyetlen olyan részterülete sem, amelyből a futás, ugrás, vagy dobás hiányozna. (Koltai és Oros, 2004) Mondhatjuk azt is, hogy az atlétika mozgásanyaga alapja a testnevelésnek, minden sportágnak. Az atlétikai dobások a kidobás végrehajtásának technikája szerint lehet: - hajítás (kislabda- és gerelyhajítás), - lökés (súlylökés), - vetés (diszkosz- és kalapácsvetés). A felnőttek, de főleg a gyerekek szívesen versengenek különböző dobásokkal. Így szórakozva, észrevétlenül és sokoldalúan fejleszthetők a gyermekek képességei. A dobások bonyolult, összetett mozgások, végrehajtásuk pontos összhangot követel Csak a jó technikával végrehajtott dobás lehet igazán eredményes A jó dobótechnikát nem könnyű elsajátítani, ehhez nagyfokú ügyesség szükséges. (Koltai és Oros, 2004) Az atlétikai dobások aciklikus, gyorserő jellegű mozgások. (Barton, 1981) A dobástávolságot legnagyobb mértékben a kirepülési sebesség, kisebb mértékben a kirepülési szög és a kirepülési magasság befolyásolja. (Eckschmiedt, 1999) 2. A kislabdahajítás általános iskolában oktatott technikája A kislabdahajítás az általános iskolai testnevelés tananyagának alapvető követelménye. A kislabdahajítás oktatásával alapozható meg a helyes dobómozgás kialakítása, beidegzése. (Polgár és Béres, 2011) A kislabdahajítás számos sportág eleme, alapja. Ilyen sportági mozgásforma például a hajítás, amely alapját adja a gerelyhajításnak, a labdával végzett egy- és kétkezes felső dobásoknak, a röplabda felső egyenes nyitásának stb. is. (Király és Szakály, 2011) A kislabdahajítás oktatásának felépítése: 1. a szer helyes fogása 2. a kiinduló helyzet 3. dobás előkészítése - lendületvétel 4. helyből hajítás 5. hajítás lendületből 5.1. lépésből 5.2. járásból 5.3. futásból 5.4. keresztlépéssel 5.5. szökkenőlépéssel 1. A labda helyes fogásmódjai: kétujjas fogás: A kislabdát az egymáshoz közel tartott mutató- és középső ujjra helyezzük, a hüvelyk-, a gyűrűs és a kisujj oldalról támasztják a labdát. (Koltai és Oros, 2004) (1. és 2. ábra) sportfogás: A kislabdát az egymáshoz közel tartott három ujjon (mutató-, középső-, és gyűrűsujj) helyezzük el. A hüvelyk- és a kisujj csak támasztják a labdát, biztosítják a fogást... Ez hasznosabb, mert nem két,

4 hanem három ujj közös munkája hasznosítható a labda kicsapásánál. (Koltai és Oros, 2004) (3. és 4. ábra) 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 2. Kiinduló helyzet: A lábak dobókézzel ellentétes harántterpeszállásban, a labda a dobókar kezében oldalsó derékszögtartásban. (A harántállásban egy egyenes vonal mentén legyen az elöl lévő lábfej és a hátul lévő lábfej belső vonala.) 3. Dobás előkészítése - Lendületvétel: A törzs a mellkassal együtt hátrafordul, miközben a dobókar minél messzebbre hátranyúl felfelé néző tenyérrel és biztos labdafogással. A másik kar előre lendül mellső rézsútos magastartásba. Ezzel egy időben a hátul lévő láb térde erőteljesen behajlik. Az arc és a szem végig a dobás irányában marad. 4. Helyből hajítás (ívképzéssel): A dobás megindításakor először a csípő, majd a mellkas és végül a váll is befordul a dobás irányába a lendítőkar nyitásával. ( 5.ábra) Közben a jobb térd nyújtásával a testsúly átkerül a hátul lévő lábról az elöl lévőre. A dobókar válla befordul, majd a könyök előre irányuló behajlításával lendül előre a kar. (6. ábra) A labda kerüljön a fej fölé. A szer elhajításkor ügyelni kell arra, hogy a kislabda elengedése mellső rézsútos magastartásban történjen a megfelelő dobásív kialakításához, a szer minél távolabbi földre érkezéséhez. A hajítást követően a test lendületét minél hatékonyabban (lehetőleg egy utánlépéssel) meg kell állítani. 5. ábra Ívképzés a dobás előtt 5. Hajítás lendületből: A fokozatosság elvét követve a nehézségi fokoknak megfelelően tanítjuk a kislabdahajítást lendületszerzésből: 5.1. Lépésból: Alapállásból vagy előrelép a dobókarral ellentétes láb védőállásba vagy a dobókarral megegyező láb lép hátra hátsó támadóállásba. A dobás előkészítésével folytatódik az eddig begyakorolt mozdulatsor, ügyelve a folyamatos és gyors lendületszerzésre.

5 6. ábra - A dobóhelyzetbe lépés és a dobás megindítása ívképzéssel 5.2. Járásból: Közepes tempójú járásból 5-6 lépés után a dobás előkészítésével folytatódik a mozgássor, (mint az előző feladatban) Futásból: A járásnál leírtaknak megfelelően, csak a járás helyett futással. Már jobban kell figyelni a hajítást követően, hogy a dobóvonalon ne lépjen át a láb (az erőteljesebb lendületszerzés miatt) Keresztlépéssel: Először a 3, majd az 5 lépéses technikát tanítjuk. Nekifutást követően a keresztlépések adják a dobás lendületi előkészítését. A 3 lépésesnél 1 keresztlépés, az 5 lépésesnél 2 keresztlépés (7-10. ábra) után indul meg a hajító mozdulat. Az első előkészítő keresztlépés 7. ábra 8. ábra A második előkészítő keresztlépés 9. ábra 10. ábra ábránál a sötétebb kör jelzi a ballábas elrugaszkodást, a világosabb kör a jobblábas talajfogást Szökkenőlépéssel: Először a 3, majd az 5 lépéses technikát tanítjuk. Nekifutást követően sasszészerű szökkenések adják a dobás lendületi előkészítését. A 3 lépésesnél 1 szökkenőlépés, az 5 lépésesnél 2 szökkenőlépés után indul meg a dobóhelyzet előkészítése.

6 A hajítómozdulat tanításakor el kell érni, hogy a dobás végrehajtását a váll feszülése indítsa, melyhez kapcsolódik a könyök és legvégül az eldobandó szer. Nem szabad megengedni, hogy a hajításnál gyermekek a labdát a tarkójuk mögé leengedjék. (Király és Szakály, 2011): 3. A kislabdahajítás legfontosabb versenyszabályai A kislabdahajítás a gerelyhajítás általános szabályai szerint történik. Kislabdahajítás plastoball (12 dkg) kislabdával történik. Valamennyi résztvevőnek egy próba lehetősége és három kísérlete van. A három kísérlet egyenként végrehajtva, a 8 legjobb versenyző számára további három dobás a döntőben. Összetett versenyen: a dobónak egy próba lehetősége, és folyamatosan végrehajtott három kísérlete van. A többpróba egyéni összetett versenyben a váltó eredménye nem számít bele a végeredménybe. A részletes leírás, szabályozás, és egyéb feltételek a Magyar Diáksport Szövetség honlapján érhető el. A holtversenyeket a megyei/budapesti és az országos döntő versenyeken el kell dönteni. A kislabdahajítás, mint versenyszám, már az I. korcsoporttól megjelenik, egészen a IV. korcsoportig. Rendeznek belőle egyéni versenyt és az összetett versenyek egyik versenyszáma, és az ügyességi csapatbajnokságnak is része. A kislabdahajítás az atlétika diákolimpiai versenyszáma a következő korcsoportokban: - I. korcsoport: Összetett egyéni és csapatverseny versenyszáma - II. korcsoport: Összetett egyéni és csapatverseny versenyszáma - III. korcsoport: Egyéni, négypróba egyéni és csapatverseny versenyszáma - IV. korcsoport: Egyéni, ötpróba egyéni és csapatverseny versenyszáma - Ügyességi és váltófutó csapatbajnokság: III-IV. korcsoport versenyszáma (Csapatlétszám: 5 fős csapatok, négy fő eredménye számít, mint csapateredmény. Indulási korlátozások: egy versenyző maximum három versenyszámban, és egy váltószámban indulhat.) (Koltai, 2013)

7 A MASZ versenyszabályzata alapján a dobószámok szabályai a következők: C. Dobószámok 187. Szabály Általános feltételek Hivatalos dobószerek 2. Valamennyi szert a szervező bizottságnak kell biztosítania. 3. A verseny alatt a dobószereken semmiféle változtatás nem végezhető. Kislabdahajító nekifutó 9. A kislabdahajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie. Ha a körülmények engedik, a nekifutó legalább 33,5 m legyen. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő, 5 cm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7 cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívet lehet festeni, készülhet fából vagy fémből, de minden esetben fehér színűnek kell lennie, és a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú vonalakat kell húzni. A nekifutó megengedett legnagyobb lejtése keresztirányban 1:100-hoz, a nekifutás irányában az utolsó 20 m-en 1:1000-hez 11. ábra Kislabdahajító hely (nem méretarányos) Dobószektor 10. A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. 11. A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több, mint 1:1000-hez. (b) A kislabdahajításnál a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29 -t bezáró fehér vonalak határolják (11. ábra). A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív. Kísérletek 13. A kislabdahajítást nekifutóról végzik. 14. Érvénytelen a kísérlet, ha a versenyző a dobás során: (a) A kislabda elengedését nem az előírt módon hajtja végre. (d) a kislabdahajításnál a dobás megkezdése után testének bármely részével érinti a kidobóhelyet határoló vonalakat vagy ezeken kívül a talajt. 15. A versenyző - ha a kísérlete közben nem sértette meg a dobószámára vonatkozó Szabályokat - félbeszakíthatja megkezdett kísérletét, akár a körben vagy a nekifutón, akár azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a dobókört, illetve a nekifutót. Újrakezdheti a kísérletet, ha a jelen Szabály 17. pontja szerint hagyta el a nekifutót. Megjegyzés: Az előbbiekben részletezett mozgásokat a Szabályban előírt kísérleti időn belül kell elvégezni.

8 16. Nem érvényes a dobás, ha a kislabda a talajjal való első érintkezéskor érinti a szektorvonalat vagy azon kívül a talajt. 17. A versenyző mindaddig nem hagyhatja el a kört, illetve a nekifutót, amíg a szer talajt nem ért. (b) A kislabdahajításnál a versenyző a nekifutót szabályosan úgy hagyhatja el, ha az első érintkezés a párhuzamos vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel teljes mértékben a kidobóív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött történik. Miután a szer talajt ért, a nekifutó helyes elhagyásának kell tekinteni azt is, ha a versenyző a kidobóív végpontjaitól 4 m-re lévő jelzésnél (tényleges vonal vagy jelzés a nekifutó mellett) vagy azon túl van a nekifutón. Ha a versenyző a szer talajt érésének pillanatában ezen vonal mögött van a nekifutón, úgy kell tekinteni, hogy már helyesen elhagyta a nekifutót. 18. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Mérések 19. A dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni. 20. A dobás mérését rögtön a kísérlet után el kell végezni a következők szerint: (b) A kislabdahajításnál attól a ponttól, ahol a kislabda először érintette a talajt, a kidobóív belső éléig úgy, hogy a mérőszalag áthalad annak a körnek a központján, amelynek része a kidobóív. Jelzések 21. A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni. 4. A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei: 4.1. Az eredményes kislabdahajításhoz legszükségesebb kondicionális képességek: erő (váll, könyök, csukló, tenyér és ujjak izületeiben ebben a sorrendben és támaszkodva az előzőleg használt izmokra: az izmok előfeszítése sorozatrakéta elv, azaz a dobószer folyamatos gyorsítása) Az erő fejlesztése alapvető feladat. gyorserő - a legfontosabb fejlesztési terület dobó-állóképesség (Elsősorban gyakorláskor és edzéseken van rá szükség) Ennek van a legkisebb a szerepe a kislabdahajítás eredményességére Az eredményes kislabdahajításhoz legszükségesebb koordinációs képességek: (a pontos, gazdaságos, eredményes mozgásért felelősek és a gyors, hatékony cselekvéstanulás alapfeltételei): egyensúlyérzék (A lendületszerzés végén, a stabil kidobóhelyzet kialakításakor a dobóláb a test tömegközpontja haladási irányának függőleges síkjában, illetve ahhoz közel támaszkodjon a talajra. A dobást követően nem lép ki a kidobóhelyről.) Fejleszthető az egyéni adottságoknak megfelelően kinesztetikus érzék (saját mozgás izmok, izületek, testrészek munkájának- ellenőrzése és hibajavítása) térbeli és időbeli tájékozódó képesség reakcióképesség ritmusképesség, mely a kislabdahajítás oktatásához nagyon fontos képesség ügyesség Az eredményes kislabdahajításhoz kiemelkedően fontos motoros képesség a hajlékonyság. (A motoros képességek csoportosítása Nádori L: Az edzés elmélete és módszertana (1991) szerint lett taglalva.)

9 4.3. A kislabdahajításban jelentősen résztvevő izmok: Törzs izmai közül: - nagy mellizom - m. pectoralis major - kis mellizom - m. pectoralis minor - egyenes hasizom - m. rectus abdominis - haránt hasizom - m.transversus abdominis - külső ferde hasizom - m. obliquus externus abdominis - belső ferde hasizom - m. obliquus internus abdominis - négyszögű ágyékizom m. quadratus lumborum Vállöv izmai közül - delta izom - m. deltoideus - tövis feletti izom - m. supraspinatus - tövis alatti izom - m. infraspinatus - nagygörgeteg izom - m. teres major - lapocka alatti izom m. subscapularis Felkar izmai közül: - kétfejű karhajlító izom - m. biceps brachii - karizom - m. brachialis Alkar izmai közül: - hengeres borító izom - m. pronator teres - csuklóhajlító izmok - musculus flexor carpi ulnaris, radialis - ujjakat hajlító izmok - m. flexor digiturum superficalis Láb- és csípőizmok közül: - hosszú combközelítő - m. adductor longus - rövid combközelítő - m. adductor brevis - fésüizom m. pectineus - négyfejű combizom - m. quadriceps femoris - nagy-, közép és kis farizom - m. gluteus maximus, medius, minimus - csípőhorpasz izom - m. iliopsoas (Barton, 1981) (Eckschmiedt, 1999) A kislabdahajításnál a működésbe lépő izmok optimális előfeszítés, vagy előfeszülés után kezdik meg munkájukat, a dobómozgást a nagyobb tömegű, erősebb izmok, izomcsoportok kezdik, s a kisebb tömegű, gyengébb, de gyorsabb működésre képes izmok fokozatosan kapcsolódnak a dobásfolyamatba Az újonnan bekapcsolódó izom-összehúzódások által kiváltott sebesség hozzáadódik a már meglévő mozgási sebességéhez. Ez az ún. rakétaelv. (Eckschmiedt, 1999) 5. A kislabdahajítás előkészítő gyakorlatai A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: Erősítő gyakorlat bordásfalnál Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozata, a kar és a törzs izmainak erősítése Eszközök: bordásfal, gumikötél, 2 vagy 3 kg-os medicinlabda az osztály erőnléti állapotának megfelelően és a nemek szerint. A résztvevők száma: teljes osztálylétszám (párokban) A gyakorlat leírása: Az egyik tanuló befűzi a gumikötelet fejmagasságban a bordásfal fokába és a gumikötelet a felénél megkötve háttal a bordásfalnak előrelép annyit, hogy a gumikötél feszüljön. A kötelet erősen fogja mellhez tartással. Társa vele szemben áll két karnyújtásnyira, kezében mellső középtartásban tartva a medicinlabdát.

10 Feladat: A bordásfalnál álló tanuló boxolással igyekszik kiütni társa kezéből a medicinlabdát. A társ igyekszik a medicinlabdát olyan erősen tartani, hogy a boxoló tanulónak ez ne sikerüljön. Három sikeres kiütést követően szerepcsere. Kritikus momentum: A medicinlabdát tartó tanulónak figyelnie kell, ha a labdát társának sikerül kiütnie, akkor nehogy sérülés történjen. Megjegyzés: A feladat akkor éri el a megfelelő hatásfokát, ha a tanulók a feladatot szabályosan hajtják végre. Lehetőleg azonos magasságú és erőnlétű párokat válasszunk társaknak. Változatok: A két kar a boxolást a gumikötéllel egyszerre végzi. A medicinlabdát tartó tanuló a medicinlabdát nem oldalt, hanem alul és felül fogja. A medicinlabdát tartó tanuló a medicinlabdát bal, majd jobb oldalsó tartásban fogja. A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: A vidám páros Forrás megjelölés: Dr. Kurt Murer (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat Alkalmazási területe: általános iskola 3-8. osztály, a kinesztetikus és egyensúly érzék, a térbeli tájékozódó és reakció képesség, a törzs és a kar izmainak erőállóképesség, valamint a hajlékonyság fejlesztése. Eszközök: páronként 1 db a korosztálynak megfelelő súlyú medicinlabda, páronként 1 zsámoly A résztvevők száma: teljes osztálylétszám párokban A gyakorlat leírása: Szer nélküli gyakorlatok: 1. Told át! 2. Húzd át! 3. Talicskázás 4. Kézre csapás fekvőtámaszban 5. Billentsd ki! Egymással szemben fekvőtámaszban a párok a jobb kezüket fogják. Megpróbálják egymást kölcsönösen kibillenteni az egyensúlyi állapotból. Majd kartartás cserével 6. Sótörés 7. Kifordulás: A párok egymással szemben kezet fognak, és az egyik irányba a kézfogás megtartásával kifordulnak háttal érkezve egymásnak, majd továbbfordulnak a kiindulóhelyzetbe. Végeztessük a másik irányba is. Medicinlabdával végrehajtott gyakorlatok: 1. A társak egymással szemben leülnek. Az egyik tanuló a bokája között szorítva a medicinlabdát hátragurul és a saját magastartásban lévő kezébe adja. a medicinlabdát magastartásban tartva felül és átdobja a társnak a labdát, aki a bokája közé teszi azt és ő is végrehajtja a feladatot. Folyamatos átadások végrehajtása az előbbiekben leírt módon. 2. Labdaszakítás különböző testhelyzetekben: A társak szorosan tartanak egy medicinlabdát és megpróbálják egymástól elszakítani azt. Kritikus momentum: A feladatok pontos végrehajtásával és a társra való odafigyeléssel elkerülhetők a balesetek Megjegyzés: Lehetőleg azonos magasságú és erőnléti párokat válasszunk társaknak a helyes végrehajtás és a sikerélmény érdekében.

11 Változatok: Zsámollyal végrehajtott gyakorlatok: Ki tudja áttolni a társát a megadott vonalig? 1. Felfordított zsámoly tolása kézzel 2. Felfordított zsámoly tolása lábbal a zsámolynak háttal fekvőtámaszban 3. Zsámolyszakítás A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: Nyújtó gyakorlat bordásfalnál Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozata, a törzs és a kar izmainak nyújtása Eszközök: bordásfal A résztvevők száma: teljes osztálylétszám (párokban) A gyakorlat leírása: A párok egyik tagja a bordásfalnak háttal áll egy lábfejre a bordásfaltól és magastartásban alsó madárfogással megkapaszkodik. Társa óvatosan bebújik alája a bordásfallal szemben hajlított állásban. A bebújt tanuló hátával igyekszik megemelni társát, miközben óvatosan nyújtja a térdét, akár lábujjhegyre is emelkedhet. Tíz rugózást követően szerepcsere. Kritikus momentum: A feladatokat óvatosan, a fokozatosság elvét követve kell végrehajtani a sérülés elkerülése miatt. Megjegyzés: A társak legyenek figyelemmel társuk képességeire, figyeljenek jelzéseikre! Ügyelni kell a nyújtás határára. Lehetőleg azonos magasságú párokat válasszunk társaknak. A függésben lévő tanuló ne feszítse az izmait, lazán feküdjön a társa hátán. Változatok: - Amennyiben az izületek, izmok sérülés nélkül további nyújtásra alkalmasak, fokozhatjuk a gyakorlat nehézségi fokát: az alábújó társ felmászik a bordásfal további fokaira. - A párok egyik tagja a bordásfalnál bal harántállásban áll szögállásban szorosan a bordásfalhoz simulva. Bal keze válla magasságában alsó teljes fogással, jobb keze a feje felett felső teljes fogással kapaszkodik. A csípőjét erőteljesen jobbra tolja a karok kinyújtásával. Társa igyekszik átbújni a bordásfal és az ív között háromszor. Majd ugyanez a feladat a másik oldallal végrehajtva. Ezt követően szerepcsere. A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: Váltóverseny medicinlabdával

12 Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozata, gyorserő és reakcióképesség fejlesztése, a törzs és a kar izmainak megerősítése Eszközök: csapatonként 1-1 db 3kg-os medicinlabda, 1-1 db zsámoly A résztvevők száma: teljes osztálylétszám 6-8 fős csapatokban A gyakorlat leírása: A csapat tagjai egymás mögött terpeszállásban állnak. Az első ember kezében van a medicinlabda. Jelre átadja a mögötte állónak magastartásban, aki átveszi és magastartásban továbbadja hátrafelé, amíg az utolsó tanulóhoz nem ér. Ekkor az utolsó csapattag a terpesztett lábak között előre gurítja a labdát, majd a társak mellett előre futva elfogja a labdát, megkerüli a zsámolyt és a zsámoly mellől csapata első emberéhez gurítja és a zsámolynál marad. Innen kezdődik a feladat újra, amíg az utolsó ember (a verseny megindulásakor a csapat első embere) a szemből gurított, majd elfogott labdával csapatához nem fut. Az a csapat győz, akinek utolsó embere elsőként fut be a túloldalon álló csapatához. Kritikus momentum: Ha a lábak közötti előre gurításkor a labda elakad, a társak segíthetnek a labda előrejuttatásában. A pontatlanul visszagurított medicinlabdáért el kell az első embernek futnia és a csapat elé állva folytatni a versenyt. A medicinlabdát csak magastartásban lehet átvenni és átadni. Megjegyzés: Ügyelni kell a megadott feladat pontos, szabályszerű végrehajtására, a rontás helyétől kell a feladatot folytatni. A szabálytalanul versenyző csapat hibáinak súlyossága és mennyisége függvényében hátrébb kerül az értékelésben. Változatok: - A hátraadott labdával az utolsó a sor elejére fut és adja hátra magastartásban a labdát. Akkor van készen a csapat, ha a verseny indulásakor elöl állt csapattag is előrefutott. - Előző feladat terpeszállás helyett terpeszülésben, sarokülésben, térdelésben, féltérdelésben, törökülésben. - Előző feladatok a csapattagok közti távolságok növelésével. - Előző feladatok más labdaátadási móddal: oldalra hátrafordulva mindig a másik irányba elindítva a hátraadogatást, mint ahogy kapta a tanuló a medicinlabdát. A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: Egyéni ügyességi feladatok Forrás megjelölés: Alkalmazási területe: általános iskola 1-8. osztály, az ügyesség, kinesztetikus érzék, térbeli tájékozódó és a ritmusképesség, a törzs és a kar izmainak erőállóképesség fejlesztése Eszközök: - A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: 1. Zsugorlebegő ülésben a tanuló próbáljon a törzs facsarásával körbefordulni, majd ugyanezt a feladatot hajtsa végre az ellenkező irányba is. 2. Hajlított ülésben a talpak összeillesztése és kézzel összefogása után a lapocka lendületes lefektetésével indíthatjuk a háton át történő átfordulást a kiinduló helyzetbe. Végeztessük a gyakorlatot többször egymás után ugyanabba az irányba, majd próbáltassuk meg az ellenkező irányba is. 3. Fekvőtámaszban a szorosan zárt lábfejek körül a kéztámasz haladásával (váltott kar) forogjanak a tanulók körbe. 4. Hátsó fekvőtámaszban a szorosan zárt sarkak körül a kéztámasz haladásával (váltott kar) forogjanak a tanulók körbe.

13 5. Fekvőtámaszban a szorosan zárt lábfejek körül a kéztámasz oldalirányú egyidejű szökdelésével haladjanak körbe a tanulók. 6. Fekvőtámaszban a kar vállból történő szökkenésével taps végrehajtása a levegőben, érkezés viszsza fekvőtámaszba. Kritikus momentum: Az 1. feladatnál lehetőleg a láb egyszer se érjen le a talajra. A 2. feladatnál a talpak összeszorított fogásának megszűnésével a feladat nem hajtható végre. A 3. és 4. feladatnál a lábfejek ne mozduljanak el a kezek által leírt kör középpontjából és végig szorosan maradjanak zártan. Megjegyzés: A feladatokat mindkét irányba végeztessük el! Érdemes bemutatni a feladatokat! Az 1. feladatnál a két kar segítsen a forgásban, a 4. feladatnál a csípő mozgásának nagy szerepe van a sikeres végrehajtásban, vállból történjen a szökkenés. Változatok: Versenyszerűen is végezhetik a tanulók a feladatokat: Ki tudja előbb megcsinálni? Ki tud elsőként a feladatból hármat/ötöt stb. végrehajtani? A gyakorlat száma: 6. A gyakorlat megnevezése: Szabadulás a labdától Forrás megjelölés: Kiss Erzsébet (1983): Játssz velünk! Alkalmazási területe: általános iskola felső tagozata, gyorserő és reakcióképesség fejlesztése Eszközök: háló, 4db szivacskézilabda A résztvevők száma: 6 fős csapatok A gyakorlat leírása: Röplabdapályán vagy ahhoz hasonló méretű pályán folyik a játék. Középen 2 m magas háló van kifeszítve. A két csapat 6-6 tagja szétszórtan helyezkedik el saját térfelén. Mindegyik csapatnál 2-2 szivacskézilabda van. Jelre a labdákat átdobják a játékosok a háló felett, az ellenfél térfelére. Fontos, hogy minél előbb szabaduljanak meg a labdától. és minél előbb juttassák vissza az ellenfél területére. Ha mind a négy labda egyidejűleg az ellenfél területén van, akkor a csapat kap egy pontot. Az a csapat győz, amelyik több pontot szerez. Kritikus momentum: A saját térfélen elgurult labdákat minél előbb át kell juttatni az ellenfél térfelére. a labdát rúgni nem szabad! Megjegyzés: A csapatokat hasonló erőviszonyokkal kell összeállítani! Változatok: Növelhető a labdák száma, a terület és a játékosok számával is lehet variálni. A gyakorlat száma: 7. A gyakorlat megnevezése: Labdahajsza másképp Forrás megjelölés: Dr. Pásztory A. Dr. Rákos E. (1998): Sportjátékok I. Iskolai és népi játékok

14 Alkalmazási területe: általános iskola 1-8. osztály, térbeli tájékozódó képesség, a törzs és a kar izmainak erőállóképesség, reakciógyorsaság, kinesztetikus érzék fejlesztése Eszközök: csapatonként 1-1 medicinlabda, melynek súlya a játékot játszó korosztálytól függ A résztvevők száma: teljes osztálylétszám azonos számú csapatokra osztva. Ideális csapatlétszám: 8-10 fő A gyakorlat leírása: A tornaterem felfestett vonalait kihasználva, azonos területet körbeállva egyszerre két csapat versenyez. A játékosok között kb. 2 m térköz legyen. A tanár sípjelére a játékosok kézből kézbe adogatják a labdát. Az a csapat győz, amelynek medicinlabdája előbb visszaér a kezdő játékoshoz. Kritikus momentum: A labdát minden játékosnak érintenie és dobnia kell a következő játékosnak. Senkit nem szabad kihagyni az adogatásból. Ha elgurul a labda, attól a játékostól kell folytatni, aki még nem dobta a labdát. A csapatok közelsége ne zavarja a játék menetét! Megjegyzés: A kezdés a két csapat legközelebbi pontján álló játékosnál kezdődjön, hogy jól követhető legyen, ha a labda körbeér. Változatok: Változtatható a labda átadás módja (pl. kétkezes mellső, kétkezes alsó, kétkezes felső, dobás egy kézzel akár az ügyetlenebbel is). Növelhető a játékosok közti távolság vagy a lejátszott körök száma. A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: Hármas kidobó Forrás megjelölés: Horváth Zoltán (1994): 99 játék mindenkinek Alkalmazási területe: általános iskola 4-8. osztály, térérzékelés, ügyesség, dobóerő és állóképesség fejlesztés Eszközök: csoportonként 1 gumi vagy szivacskézilabda A résztvevők száma: csoportokban 3 fős csapatokban A gyakorlat leírása: A játéktéren a játékosok szabadon helyezkednek el. Minden hármas csapatban egy menekülő labda nélküli, és két üldöző labdás egyén van. A két labdás adogatással halad a játéktéren, és próbálják eltalálni a menekülő játékost pontos dobásokkal. Dobni csak álló helyből szabad. Igen ám, de a játéktéren több hármas csapat is játszik. Tehát a játékmenetben alkalmazkodni kell a többi csapat tagjaihoz is. A hármas csapatokon belül cserével, vagy időre játszhatjuk a játékot. Az győz, aki a legtöbb találatot érte el. Kritikus momentum: A csapatok labdás tagjai ne legyenek önzők, passzolják társuknak a labdát, ha ők esélytelenek a találatra. Megjegyzés: A játéktéren ne legyen túl sok 3 fős csapat, hogy ne akadályozzák a játék eredményes menetét. Változatok: Az adogatás módját változtathatjuk, vagy megadhatjuk, hogy hányat léphetnek a játékosok a labdával.

15 A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: Repül a gombóc Alkalmazási területe: általános iskola 3-8. osztály, gyorserő, egyensúlyérzék és kinesztetikus érzék fejlesztése, változatában időbeli tájékozódó képesség fejlesztése Eszközök: játékosonként 2 keményre gyűrt papírgalacsin, műanyag cserép/átlátszó műanyag vödör, zsinór, sapka A résztvevők száma: teljes osztálylétszám 4 csapatban A gyakorlat leírása: A játéktéren 2 csapat áll fel egy-egy kijelölt terület körül. A másik két csapat 1-1 vállalkozó embere is játszik, akik fejükön egy (védő feladatot ellátó) sapkát és azon egy műanyag cserepet felerősítve/műanyag vödröt a fejre fordítva viselnek a kijelölt területek közepén. Cél az, hogy a papírgalacsinokkal eltalálják a cserepet/vödröt a középen mozdulatlanul álló játékos fején. Az a csapat győz, amely több találatot ér el az összes lövedék eldobását követően. Ezt követően a másik két csapat áll fel hasonló módon, az előzőleg játszó csapatokból egy-egy vállalkozó ember áll középre. Kritikus momentum: A műanyagcserép/vödör felerősítését biztonságosan és tartósan kell megoldani. A játék kezdete előtt érdemes alaposan ellenőrizni. A már eldobott papírgalacsinokkal ne dobjanak újra. Megjegyzés: A papírgalacsinokat kizárólag egykezes felső hajítással lehet eldobni, előkészítve ezzel a kislabdahajítást. Hívjuk fel a figyelmet, hogy igazán eredményes dobás csak megfelelő lábú (dobókarral ellentétes) harántállásban érhető el. A találatokat a középen álló ember számolja. Változatok: A játék időre megy. A játék során az eldobott galacsinokat be lehet gyűjteni, de ki kell vinni a kijelölt területen kívülre, és onnan kell az újabb célba dobásokat elvégezni. Az a csapat győz, amelyik az adott idő alatt több találatot ér el. A középen álló ember nem mozdulatlanul áll, hanem mozoghat. A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: Három lépéses fogyasztó szabadon Alkalmazási területe: általános iskola 2-8. osztály, gyorserő, egyensúlyérzék, térbeli tájékozódó képesség, ritmusképesség és kinesztetikus érzék fejlesztése

16 Eszközök: 1 db gumilabda vagy szivacskézilabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: Az osztálylétszámnak megfelelő méretű játéktéren a játékosok szabadon helyezkednek el. A labdát bárki felveheti és a labdával max. 3 lépést tehet. A cél, hogy bármelyik játékostársat a labdával eltalálja. Akit eltalálnak leül a kidobás helyén. A leült játékos visszaállhat, ha ülve labdát szerez. Az győz, aki a legtöbb játékost dobta ki. Kritikus momentum: (mi az a tényező, amire a gyakorlat végrehajtása során kiemelten figyelni kell, hogy elérjük a gyakorlat célját.) Megjegyzés: Mások által tudatosan dobott labda az ülő játékosnak nem engedélyezett. Ügyelni kell arra, hogy pergős maradjon a játék. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy a három lépést nem kötelező lelépni és azokat ne ugrálva tegyék. Cél, hogy dobóterpeszbe érkezve hajtsák végre a dobásokat. Változatok: - Lehet két labdával. - Csak akkor állhat vissza a játékba a kidobott ember, ha ülve kidob egy másik játékost. - Lehet két csapatban játszani. - Két csapatban játszva csak akkor állhat vissza a játékba a kidobott ember, ha társa ívelt labdáját tisztán elkapja ülve. 6. A kislabdahajítás cél- és rávezető gyakorlatai A cél- és rávezető gyakorlatok feladata, hogy elősegítsék a helyes technika gyors elsajátítását lépésről lépésre a legeredményesebb végrehajtáshoz. A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: Labdaszakítás Alkalmazási területe: általános iskola 1-8. osztály, a kislabda (a szer) stabil fogásának megerősítése Eszközök: páronként 1 db kislabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám (párokban) A gyakorlat leírása: A pár egyik tagja a megadott testhelyzetben és kartartásban erősen szorítja a dobókarnak megfelelő kezében a kislabdát. A társ feladata, hogy elvegye tőle. ( A társ harántterpeszállásban mozoghat.) A pont annak jár, akinél a kísérletet követően van a labda. Ezután ugyanezzel a feladattal szerepcsere. Az a tanuló győz, amelyik a versengések során több pontot gyűjtött. Testhelyzetek kartartással: 1. - törökülésben a kislabda magastartásban 2. - hasonfekvésben a kislabda oldalsó középtartásban gátülésben a kislabda derékszögtartásban

17 4. - harántterpesz féltérdelésben a kislabda mellső (vagy hátsó) rézsútos magastartásban 5. - támadóállásban a kislabda derékszögtartásban felfelé Kritikus momentum: A párok tagjai vigyázzanak egymás testi épségére. Ügyelni kell a gyakorlatok pontos végrehajtására: haránttámaszok esetén ellenkező oldali láb és kar használatára és a kiindulóhelyzetek megtartására. Megjegyzés: A párok megválasztásában ügyelni kell arra, hogy hasonló képességű tanulók versengjenek egymással a sikerélmény érdekében. Változatok: A testhelyzetek és a kartartások további variációi. (Jobb kezes dobó esetén) A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: Jégmanó Alkalmazási területe: általános iskola 3-8. osztály, a hajító mozdulat előkészítésének begyakorlása Eszközök: 2 db jelölő mez, 2-3 db műanyag váltókarika A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: A tanulók a játéktéren szabadon helyezkednek el. Két tanuló a jégmanó, akiket mez jelöl. A jégmanók fogószerűen kergetik a menekülőket. Akit megfognak az harántterpeszállásban megdermed, és ellenkező oldali karját hátsó középtartásba nyújtja tenyerével felfelé. A menekülő társak közül, akinél a váltókarika van, az a lefagyasztott társának a tenyerébe rakja a karikát, felszabadítva ezzel őt. A játékot egy idő után szerepcserékkel játszatjuk, kiértékelve a jégmanók ill. az olvasztók munkáját. Kritikus momentum: A váltókarikát csak akkor adhatja át az olvasztó, ha a megdermedt társa szabályosan áll: mellkasa és arca előre nézzen, pl. bal harántterpeszállás esetén a jobb karja legyen hátranyújtva. Megjegyzés: Ügyeljünk arra, hogy a játék ne váljon unalmassá. Ennek érdekében jól válasszuk meg, hogy kik legyenek a jégmanók" és hogy hányan legyenek. Változatok: Először a játékot úgy játszatjuk, hogy a jégmanók nem foghatják meg a váltókarikás olvasztókat. A későbbiekben már őket is megfoghatják, de ebben az esetben növeljük a váltókarikák számát. - A játékot játszhatjuk több jégmanóval is. - A megdermedt játékos haránttérdelésben nyújtja hátra a karját. - A megdermedt játékos a karját derékszögtartásban tartja, felfelé néző tenyérrel harántállásban vagy haránttérdelésben.

18 A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: Ívképzés bordásfalnál Alkalmazási területe: általános iskola 2-8. osztály, az ívképzés kialakítása Eszközök: tanulónként 1db gumikötél és bordásfal A résztvevők száma: teljes osztálylétszám, vagy kevés eszköz esetén az osztály fele A gyakorlat leírása: A tanuló a feje felett, magastartásával megegyező magasságban fűzze be a gumikötelet, és fogja mindkét végét dobókarjának kezében alsó fogással. Álljon a bordásfaltól olyan messze a bordásfalnak háttal szögállásban, hogy a gumikötél kifeszüljön hátsó középtartásban. Törzse forduljon el a hátranyújtott kar felé, de arca nézzen előre. Fordítsa először csípőjét, majd a mellkasát arcirányba, miközben karja behajlik előre néző könyökkel. (Néhány értelmes mondat, amely tartalmazza a gyakorlat kiinduló-helyzetét és a lebonyolítás módját, játékoknál és versenyeknél az értékelést.) Kritikus momentum: Ügyelni kell a helyes kiindulóhelyzetre, hogy a gyakorlat elérje célját. Megjegyzés: A gyakorlatot először lassan, majd lendületesen végeztessük meghatározva az ismétlésszámot. Mindkét karral végrehajtható. Változatok: A gyakorlatot végeztessük el a karral ellentétes támadóállásba lépéssel is. A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: Célbadobás Forrás megjelölés: Dr. Kurt Murer (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat Alkalmazási területe: általános iskola 5-8. osztály, a hajítás szögének kialakítása Eszközök: 300 g-os Turbojav gyermekgerely, 2 kifeszíthető kötél A résztvevők száma: Egyéni feladatmegoldás. A gerelyek számának és a rendelkezésre álló tér függvényében max. 6 fő egyszerre. A gyakorlat leírása: A dobóvonaltól a gerelyt dobóterpeszből úgy kell elhajítani, hogy az áthaladjon a kifeszített kötelek között. Kinek, hányszor sikerül 3 kísérletből? Az győz, akinek legtöbbször sikerül a kötelek között áthajítani a gerelyt. Kritikus momentum: A dobókéz maradjon magasan a váll felett hajlított könyökkel. A tanuló testének tengelye maradjon egyenes vonalban, arcuk a haladás irányába nézzen. Megjegyzés: A biztonsági szabályokat be kell tartani a baleset elkerülésének céljából. Változatok: - ba gyakorlatot először végeztessük helyből, majd járásból, ha ez jól megy, akkor futásból. - Emelhetjük a kötelek magasságát. - Csökkenthetjük a kötelek közti távolságot.

19 A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: Váltóverseny Alkalmazási területe: általános iskola 3-8. osztály, a helyből dobás gyakoroltatása Eszközök: csapatonként 1db gumilabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám 6-8 fős csapatokban A gyakorlat leírása: A dobóvonalnál a fallal szemben állnak fel egyes oszlopban a csapatok, az első ember kezében gumilabda. Rajtjelre az első ember egy kezes felső dobással falra dobja a labdát, majd a sor végére fut. A falra dobott labdát a második embernek kell kapnia, és így tovább. Az a csapat győz, amelyik első embere ismét elöl áll, és elkapta az utolsó ember falra dobott labdáját. Kritikus momentum: A labda elfogásához előbbre lehet lépni, de a falra dobást csak a dobóvonalhoz történő visszalépéssel lehet végrehajtani. Ha a labda elgurul, csak a soron következő ember szedheti össze, és a dobóvonaltól folytassa a versenyt. Megjegyzés: A csapatokat hasonló erőviszonyokkal állítsuk össze a sikerélmény érdekében. A csapatok között megfelelő távolságot hagyjunk, hogy ne akadályozzák egymást a versengésben. Változatok: - Növeljük a faltól való távolságot. - A gumilabda helyett használjunk más eszközt. Pl. focilabdát, kosárlabdát, 1 kg-os medicinlabdát vagy szivacskézilabdát A gyakorlat száma: 6. A gyakorlat megnevezése: Fogózz úgy, ahogy én fütyülök! Alkalmazási területe: általános iskola 4-8. osztály, keresztező futólépések lendületes végrehajtása, gyors megállás utánlépéssel Eszközök: osztálylétszámnál 2-vel kevesebb tornakarika, 2 db műanyag váltókarika A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: A tanulók az egyszerű fogó szabályainak megfelelően játsszák a játékot (akit megfog a fogó, az átveszi a fogó szerepét és a váltókarikát). A fogójáték futással kezdődik. Ha a tanár egyet sípol, mindenkinek gyors (csak elöl végrehajtott) keresztlépésekkel kell haladnia. Minden újabb sípszóra váltás történik a haladást illetően. Ha a tanár kettőt sípol, a menekülők igyekeznek eljutni a játéktér szélén elhelyezett karikák egyikéig. Beugorva a karikába megmenekülnek a fogó üldözésétől, ha a karikába lépve egyáltalán nem, vagy csak az egyik lábukkal kilépve bennmaradnak a karikában. Akinek ez nem sikerül, annak tovább kell menekülnie, és a helyét elfoglalhatja egy másik menekülő. Az a két ember lesz a továbbiakban a fogó, akinek nem jutott karika, és a játék kezdődik elölről. A játékot az játssza a legügyesebben, akiből egyszer sem válik fogó. Kritikus momentum: Fontos, hogy a sípszónak megfelelő módon szabályosan haladjanak a tanulók. A karikába állásnál ne engedjük meg, hogy egymás testi épségét veszélyeztessék: a durván viselkedő menekülőnek el kell hagynia a karikát.

20 Megjegyzés: A játék bonyolultsága miatt mutattassuk, vagy mutassuk be, mi a teendő a különböző sípszavaknál. Lehetőleg a keresztlépéses menekülésnél fújjuk meg kétszer a sípot, hogy a lendületes keresztlépéseket követően kelljen a tanulóknak a lendületüket hirtelen megállítaniuk. Változatok: Akinek nem jutott karika, ő is fogó lesz, amit jelölő szalaggal jelölni kell. Ebben az esetben egyre több lesz a fogó és egyre kevesebb a karika. Azok a menekülők győznek, akik megmaradnak a végén. A gyakorlat száma: 7. A gyakorlat megnevezése: Menekülés szökkenőlépésekkel Alkalmazási területe: általános iskola 3-8. osztály, a szökkenőlépésekkel történő lendületszerzés lendületes végrehajtására Eszközök: csapatlétszámnak megfelelő számú (6-9 db) szivacskézilabda A résztvevők száma: csapatonként 6-9 fő A gyakorlat leírása: Egyszerre a játéktéren 2 csapat verseng. Az egyik csapat tagjai igyekeznek szökkenőlépésekkel átjutni az egyik oldalról a másikra úgy, hogy az ellenfél játékosai ne dobják ki őket. A másik csapat játékosai egy dobóvonalnál több csoportban egyes oszlopban állva egymás után célozzák az áthaladó menekülőket. Egy csoportban álló tanulók csak egymás után egyszer célozhatnak a menekülőkre. Számoljuk az elért találatokat! Ezután szerepcsere jön. Az a csapat győz, amelyik több találatot ért el. Kritikus momentum: Hívjuk fel, mutattassuk vagy mutassuk be a helyes szökkenőlépésekkel történő lendületes haladást, kihangsúlyozva a törzs menetirányba történő tartását. A hibás hajító mozdulatokat és a szökkenőlépéseket igyekezzünk javítani úgy, hogy a az a játék menetét ne zavarja. Megjegyzés: Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy ne társaik fejére célozzanak, a dobást követően gyorsan lépjenek félre, hogy a mögöttük álló minél előbb célozhasson. Változatok: Fogyasztószerűen játszva időre: A menekülő csapat emberei a menekülő téren belül oda-vissza haladnak szökkenőlépésekkel. Akit kidobnak, kiáll. A dobó csapat emberei, ha az összes labdát eldobták, begyűjthetik a labdákat. Ha visszaálltak a kiinduló helyzetbe újra kezdhetik a fenti szabályoknak megfelelően a dobásokat. Szerepcsere után az a csapat győz, amelyik rövidebb idő alatt fogyasztotta el az ellenfél játékosait.

21 A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: Kiszorító Forrás megjelölés: Dr. Kurt Murer (2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat Alkalmazási területe: általános iskola 1-8. osztály, ösztönzés a minél nagyobb hajításokra Eszközök: 1 db kislabda A résztvevők száma: ketten A gyakorlat leírása: A játékosok a két célvonal között, a célvonalaktól egyenlő távolságra állnak fel. Az első dobó játékos igyekszik minél távolabbra hajítani a kislabdát. Célja, hogy a saját célvonalához minél közelebb essen le. Ellenfele innen dobja visszafelé, a saját célvonala irányába a babzsákot. Majd újból az első játékos hajít a szer talajérési helyéről a saját célvonala irányába. A játék addig tart, míg az egyikük dobása a célvonalon át nem repül. Ez a játékos lesz a győztes. Kritikus momentum: A versengők szabályos dobóterpeszből hajtsák végre a hajítást. Folyamatosan javítsuk a technikailag hibás végrehajtásokat! Megjegyzés: Azonos dobóképességű tanulókat válasszunk párba. A játék kezdési jogáért versenyt futtatunk a célvonalaktól a középre letett kislabdáért. Aki előbb felkapja, az kezdheti a hajítást a kijelölt helyről. Változatok: Ha elég nagy a játéktér, játszathatjuk a játékot szoknyás labdával vagy homokkal megtöltött fél literes műanyag palackkal is. A biztonságos végrehajtáshoz kellő távolságot kell hagyni a hajításkor a játékosok között. A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: Célbadobás Alkalmazási területe: általános iskola 1-8. osztály, a hajítás helyes ívének és erejének gyakoroltatására Eszközök: tornakarika, osztálylétszámnak megfelelő kislabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: A termet elválasztó függönyön vagy a terem falán magasan elhelyezett karikába hajítanak a tanulók kislabdával. A tanulók korosztályuknak megfelelő távolságból egy dobó vonaltól igyekeznek a karikába dobni a kislabdát. Kritikus momentum: Folyamatosan javítsuk a hibásan végrehajtott hajító mozdulatokat. A hajítások mindig a dobóvonaltól történjenek. Megjegyzés: A gyakorlat tempós végrehajtásához a tanulók a hajítást követően nem szedik a labdát, csak ha az osztály minden tanulója dobott. Változatok: Hajtassuk végre a dobásokat lendületszerzéssel is: - lépésből keresztlépéssel, - futásból keresztlépéssel, - futásból szökkenőlépéssel (Lehetőleg a tanulók minél többször lendületszerzésből hajtsák végre a feladatot.)

22 A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: Távolbadobó verseny Alkalmazási területe: általános iskola 1-8. osztály, a dobótávolság növelésének ösztönzése, az összehangolt technika eredményessége Eszközök: osztálylétszámnak megfelelő kislabda, különböző színű jelölő bóják A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: A tanulók a dobóvonaltól hajítanak versenyszerűen minél távolabbra. Minden tanuló megválaszthatja a saját hajításának technikáját. Az győz, aki a legmesszebbre hajította a labdát. Kritikus momentum: Javasoljuk tanulóinknak a már elsajátított technika használatát. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a lendületszerzéssel eldobott kislabda messzebbre repül. Megjegyzés: Külön hirdessünk eredményt a lányoknál és a fiúknál. Változatok: Ha elég nagy terünk van a verseny lefolytatására (pl. egy focipálya), akkor a tanuló a saját jelölő bójájától még egyet dobhat. A két dobás együttes eredménye adja a verseny helyezettjeit.

23 7. Irodalomjegyzék Dr. Barton József (1981): Testnevelés anatómia, élettan és egészségtan. Tankönyvkiadó, Bp. Eckschmiedt Sándor (1999): Atlétikai dobásgyakorlatok technikája, oktatása és alkalmazása. TF, Bp. Harsányi László (2000): Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó. Budapest Pécs Horváth Zoltán (1994): 99 játék mindenkinek. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely Király Tibor Szakály Zsolt (2011): Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban %20Mozgasfejlodes%20es%20a%20motorikus%20kepessegek%20fejlesztese%20gyermekkorban/mozgasfejl odes_korr.html (Letöltés ideje: október 22.) Kiss Erzsébet (1983): Játssz velünk! Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Pécs Dr. Koltai Jenő Dr. Oros Ferenc (szerk.) (2004): Az atlétika oktatása. SETSK (TF), Bp. Koltai Miklós (2013): (Letöltés ideje: október 22.) Dr. Kurt Murer (szerk.)(2000): 1003 atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus Kiadó, Bp.- Pécs Dr. Pásztory Attila Dr. Rákos Etelka (1998): Sportjátékok I. Iskolai és népi játékok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Polgár Tibor Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai (Letöltés ideje: október 22.) MASZ Atlétikai Szabálykönyv (2010): (Letöltés ideje: október 22.) (Letöltés ideje: október 22.) (Letöltés ideje: október 22.) Ábrák jegyzéke: ábra: Polgár Tibor Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai (Letöltés ideje: október 22.) 11. ábra: MASZ Atlétikai Szabálykönyv (2010) (Letöltés ideje: október 22.)