(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. 2. ábra

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: F16J 1/08 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 0/01348 (30) Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltalálók: Sailer, Albrecht, Neu-Ulm (DE); Schneider, Jürgen, Merklingen (DE); Ruess, Bernd, Vöhringen (DE) (73) Jogosult: REINZ-Dichtungs-GmbH, Neu-Ulm (DE) (74) Képviselõ: Karácsonyi Béla, ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Iroda, Budapest (4) Fém hengerfejtömítés (7) Kivonat A találmány fém lapostömítésre vonatkozik, amely legalább egy átmenõnyílással rendelkezik, és legalább két rugóacél fémrétegbõl (1, 4) áll. A réteg (1) az átmenõnyílást körülvevõ legalább egy ütközõvel (11) és az ütközõhöz (11) hozzárendelt bordával (12), és a réteg (4) egy bordával (12) rendelkezik. A legalább egy rétegben (4) legalább egy hajlat (13) van kialakítva a bordával (12) szomszédosan, az ütközési tartományon kívül vagy az ütközési tartomány és borda (12) között. HU T2 A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra) 2. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány tárgya fém lapostömítés legalább két rugóacél fémrétegbõl, ahol legalább egy réteg a legalább egy átmenõnyílást körülvevõ ütközõvel és az ütközõhöz hozzárendelt bordával van ellátva, és legalább egy második réteg egy bordával, és a bordával szomszédosan egy hajlattal rendelkezik. A találmány olyan fém lapostömítésre is vonatkozik, amely legalább három fémrétegbõl áll, ahol legalább két réteg rugóacélból van, és egy belsõ rétegben a legalább egy átmenõnyílást körülvevõ legalább egy ütközõ, és az ezzel a belsõ réteggel határos két rétegben egy-egy, a legalább egy ütközõhöz hozzárendelt borda van elhelyezve, továbbá a belsõ réteggel határos két réteg a bordával szomszédosan egy-egy hajlattal rendelkezik. A fém lapostömítések elsõsorban hengerfejtömítések, de lehetnek a szívó- és kipufogórendszerben vagy a turbófeltöltõnél alkalmazott tömítések is. A fém lapostömítések különösen az égéstér átmeneteinek vagy karimáinak tömítésére szolgálnak. A továbbiakban ezeket a tömítési helyeket átmenõnyílásoknak nevezzük. A fém lapostömítéseknél ismert, hogy a bordával szomszédosan egy ütközõt helyeznek el. Az ütközõnek, amit deformációhatárolónak is neveznek, az a feladata, hogy megakadályozza a borda teljes összenyomódását, hogy a bordával elért tömítõhatás ne romoljon le. Az ilyen lapostömítések általában több fémrétegbõl állnak. A technika állásában ismertek olyan fém lapostömítésekbõl álló laminátumok, amelyek több fém, különösen rugóacél tömítõrétegbõl állnak, és amelyeknél a fémrétegek között még egy nem feltétlenül rugóacélból készült távtartó réteg is elhelyezhetõ. Legalább két rugóacél fémrétegbõl álló lapostömítéseknél, amelyeknél egy rétegben egy borda és egy ütközõ van elhelyezve, fennáll az a probléma, hogy az ütközõmagasság nem oszlik el szimmetrikusan az összes rétegre. A bordák ezért itt különbözõ mértékben vannak összenyomva, ami nem kívánt feszültségeket okoz, és a legrosszabb esetben repedések képzõdéséhez vezethet. Azok a megoldások, amelyek az ütközési magasság szimmetrikus elosztása érdekében legalább két ütközõréteget alkalmaznak, gyártásukat tekintve nagyon bonyolultak és mindenekelõtt nagyon drágák, úgyhogy gazdaságossági szempontból nem jelentenek megoldást. A jelen találmány célja ezért egy olyan fém lapostömítés létrehozása, amelynél az ütközési magasság szimmetrikusan oszlik el az egyes rétegekre, és amely egyidejûleg költséghatékonyan állítható elõ. A jelen találmány feladatát az 1. és 2. igénypont jellemzõivel oldjuk meg. Az aligénypontok az elõnyös továbbfejlesztéseket tartalmazzák. A találmány szerint azt javasoljuk, hogy a fém lapostömítéseknél, amelyek legalább két rugóacélrétegbõl állnak, ezeknek a rétegeknek legalább egyikében a bordával szomszédosan még legalább egyoldalasan egy hajlat legyen kialakítva. Ennek a hajlatnak a bevitelével a rugóacélrétegbe az ütközõmagasság szimmetrikus eloszlását érjük el az egyes rétegekre. Annak érdekében, hogy beépített állapotban optimális legyen a kiegyenlítõdés, kedvezõ, ha beépítetlen állapotban a rétegnek a hajlat által okozott eltolódása kisebb, mint a bordák közepes magassága. A találmány szerinti fém lapostömítés egy további kiviteli alakja legalább három fémrétegbõl áll, ahol egy belsõ, elõnyösen a középsõ réteg az átmenõnyílást körülvevõ ütközõvel rendelkezik, továbbá az ütközõhöz egy borda van hozzárendelve. Itt félbordákat, de elõnyösen teljes bordákat alkalmazunk. A legalább három fémréteg közül legalább kettõ rugóacélból van; az ütközõréteg anyagának megválasztása az ütközõelem megválasztásától függ. A hajlat mindig a szomszédos rétegek ütközési tartományán kívül van, vagy a szomszédos rétegek ütközési tartománya és a borda között. A találmány szerinti lapostömítés magától értetõdõen úgy fejleszthetõ tovább, hogy kettõnél több réteget tartalmaz rugóacél tömítõrétegként. Így a fém lapostömítés legalább egy további rugóacélréteggel rendelkezhet, vagy ahogy önmagában véve a technika állásából már ismert még távtartó rétegekkel is, amelyek nem rugóacélból vannak. A találmány szerinti fém lapostömítésnél lényeges az, hogy legalább két rugóacélréteg van, ahol egy rétegben egy borda és legalább egy, a bordához hozzárendelt hajlat van elrendezve, és a második rugóacélrétegben egy borda és egy ütközõ. Kettõnél több réteg esetén a borda és az ütközõ elosztható két rétegre; annak a rétegnek, amely csak az ütközõt tartalmazza, nem kell rugóacélból lennie. A találmány szerinti fém lapostömítésnél olyan ütközõ alkalmazható, amely külön gyûrûvel, külön gyûrûtárcsával vagy a fémrétegben hullám, fûrészfog vagy trapéz alak kialakításával van megvalósítva. Különösen elõnyös az utóbbi kiviteli alak, azaz az, amelynél az ütközõ hullám alakban, fûrészfog alakban vagy trapéz alakban van kiképezve. Ha külön gyûrût vagy külön gyûrûtárcsát alkalmazunk ütközõként, ez az ütközõrétegben levõ eltolt lépcsõ mélyebb oldalán helyezhetõ el. Ha az ütközõ egy borda nélküli rétegben van, akkor az ütközõt ennek a nem rugóacél fémrétegnek a peremezésével vagy zömítésével is ki lehet alakítani. Egy olyan tömítésben, amelyben a bordával ellátott rétegek száma páros, a legalább egy hajlat magassága közelítõleg fele az ütközõ magasságának, míg egy olyan tömítésben, amelyben a bordával ellátott rétegek száma páratlan, közelítõleg harmada az ütközõ magasságának. Magától értetõdõen a borda, az ütközõ és a hajlat profiljainak kombinációja nemcsak az átmenõnyílások tömítésére, hanem a fém lapostömítések hátterében levõ tömítésekhez is alkalmazható, például a külsõ szélekhez, valamint a folyadék- és csavarlyukakhoz. A teljes bordák mellett itt is lehet félbordákat is alkalmazni. A mindenkori profilok az átmenõnyílásoknál és a háttérben történõ egyidejû alkalmazáskor a különbözõ alkalmazási területeken különbözõen alakíthatók ki. A találmányt a továbbiakban az 1. és 2. ábra alapján részletesen ismertetjük. 2

3 1 HU T2 2 1., 1a. és 1b. ábra: a technika állásához tartozó három különbözõ felépítésû fém lapostömítés, 2 2d. ábrák: a fém lapostömítések öt különbözõ találmány szerinti megoldása. Az ekvivalens funkciókhoz mindig ugyanazokat a hivatkozási jeleket használjuk. Az 1. ábrán egy fém lapostömítés vázlatos keresztmetszete látható, amely két 1, 2 rugóacélrétegbõl áll. Az 1 rugóacélréteg egy teljes 12 bordával és egy hullám alakú 11 ütközõvel rendelkezik. A 2 réteg csak egy teljes 12 bordát tartalmaz. Az 1a. ábrán egy olyan fém lapostömítés vázlatos keresztmetszete látható, amely három 2, 1, 2 rugóacél fémrétegbõl áll. A középsõ 1 réteg egy hullám alakú 11 ütközõvel és egy teljes 12 bordával van ellátva. A 2, 2 rétegek szintén teljes 12 bordákkal rendelkeznek, amelyek az 1 réteg teljes 12 bordáján vannak elhelyezve. Az 1b. ábra egy hasonló konstrukciót mutat, amelynél csupán még egy 3 távtartó lemez van, egy eltolt 10 lépcsõvel. Itt a 3 távtartó lemezben levõ eltolt 10 lépcsõ ellenére az ütközési magasság nem oszlik el szimmetrikusan; a borda a 2 rétegben nincs optimálisan megtámasztva. Azáltal, hogy ezeknél a technika állásához tartozó lapostömítés-kialakításoknál csak egy 11 ütközõelem van elhelyezve egy 1 rugóacélrétegben, az ütközési magasság nem oszlik el szimmetrikusan az egyes 1, 2, illetve 1, 2, 2 vagy 1, 2, 2 és 3 rétegekre. Ezeknél a konstrukcióknál a bordák ezért különbözõ mûködési tartományokban vannak, ami nem kívánt feszültségeket okoz, és a legrosszabb esetben repedések képzõdéséhez vezethet. A 2. ábra a fém lapostömítés egy találmány szerinti kialakítását mutatja. A 2. ábrán látható fém lapostömítés felépítése megfelel az 1. ábrával kapcsolatban már leírtaknak. A 2. ábra szerinti fém lapostömítés két 1 és 4 rugóacélrétegbõl áll. A 11 ütközõ a 2. ábrán bemutatott fém lapostömítésnél is egy rugóacél tömítõlemezben kialakított hullámként van megvalósítva. A találmány szerinti fém lapostömítés 2. ábra szerinti kiviteli alakját az jellemzi, hogy a 12 bordával szomszédosan a 4 rétegben egy 13 hajlat van a rugóacél lemezben kialakítva. Ezáltal kiegyenlítõdik az 1 és 4 rugóacél tömítõlemezek ütközési magassága. A 2a. ábrán egy további kiviteli alak látható, amely lényegében a 2. ábra szerintinek felel meg, de ez a kiviteli alak még egy bordás 2 réteggel is rendelkezik. A 2b. ábrán egy további kiviteli alak látható, amely lényegében a 2a. ábra szerintinek felel meg, de ez a kiviteli alak még egy eltolt 10 lépcsõvel ellátott 3 távtartó lemezt is tartalmaz. A 13 hajlat az ütközési magasság egyenletes elosztását szolgálja. A 2c. ábra szerinti kiviteli alaknál a fém lapostömítés négy 2, 4, 1 és 2 rugóacél fémrétegbõl van felépítve. Az 1 fémrétegben az 1, 1a. és 1b. ábrához hasonlóan egy 12 bordához egy 11 ütközõ van hozzárendelve. A 2c. ábra szerinti kiviteli alaknál a 4 rugóacél fémréteg az 1 fémrétegen van elhelyezve, és szintén egy találmány szerinti 13 hajlattal van ellátva. Az egymásra helyezett 1 és 4 rétegeket a bordákkal ellátott 2 és 2 fémrétegek fogják közre. Ezt a 2c. ábra szerinti kiviteli alakot is az jellemzi, hogy az ütközési magasság egyenletesen oszlik el az egyes rétegekre. A 2d. ábrán egy további kiviteli alak látható, amely összesen öt rétegbõl áll. Itt az ütközõréteg borda nélkül van kialakítva, és a 4, 4 bordás rétegek fogják közre, amelyek a találmány szerinti 13 hajlattal rendelkeznek. Ezenkívül a szimmetrikusan felépített tömítés két 2, 2 bordás réteget tartalmaz. Ennél a kiviteli alaknál is egyenletesen oszlik el az ütközési magasság az egyes rétegekre. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Fém lapostömítés legalább egy átmenõnyílással, legalább két rugóacél fémrétegbõl (1, 2, 2, 4, 4 ), ahol egy elsõ rétegben (1) legalább egy, az átmenõnyílást körülvevõ ütközõ (11) és az ütközõhöz (11) hozzárendelt borda (12), és a legalább egy második rétegben (4) egy borda (12) van elhelyezve, továbbá a legalább egy második rétegben (4) a bordával (20) szomszédosan, az elsõ rétegben (1, 2, 2, 4, 4 ) levõ ütközési tartomány és borda (12) között, legalább egy hajlat van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a legalább egy hajlat szerkezeti magassága közelítõleg 1/(2n+2)-szerese az ütközõ magasságának, ahol n annak a számnak a nem egész számú része, amely akkor keletkezik, ha a bordával rendelkezõ tömítõrétegek számát 2¹vel osztjuk. 2. Fém lapostömítés legalább egy átmenõnyílással, legalább három fémrétegbõl (1, 2, 2, 4, 4, ), ahol legalább két réteg (2, 2, 4, 4 ) rugóacélból van, és egy belsõ rétegben (1, ) legalább egy, az átmenõnyílást körülvevõ ütközõ (11), és az ezzel a belsõ réteggel (1, ) határos két rétegben (4, 4 ) egy-egy, a legalább egy ütközõhöz (11) hozzárendelt borda (12) van elhelyezve, továbbá a belsõ réteggel (1, ) határos két rétegben (4, 4 ) a bordával (12) szomszédosan, az ütközési tartomány és a borda (12) között, legalább egy-egy hajlat (13) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a legalább egy hajlat szerkezeti magassága közelítõleg 1/(2n+2)-szerese az ütközõ magasságának, ahol n annak a számnak a nem egész számú része, amely akkor keletkezik, ha a bordával rendelkezõ tömítõrétegek számát 2¹vel osztjuk. 3. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy nem összenyomott állapotban a rétegnek a legalább egy hajlattal (13) létrehozott eltolódása kisebb, mint a bordák (12) közepes szerkezeti magassága. 4. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy a lapostömítés egy további rugóacélréteget (2 ) tartalmaz, amelyben egy borda (12) van kialakítva.. A 2 4. igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy a legalább két réteg (1, 2, 2, 4, 4 ) bordái (12) egymás felett vannak elhelyezve. 6. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy egy távtartó lemez alakjában egy további réteget (3) tartalmaz. 3

4 1 HU T Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy az ütközõ (11) egy külön gyûrûvel, egy külön gyûrûtárcsával, vagy hullám¹, fûrészfog- vagy trapézforma kialakításával van megvalósítva. 8. A 2 7. igénypontok legalább egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy az ütközõ (11) peremezéssel vagy zömítéssel van kialakítva. 9. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy az ütközõ (11) magassága 0,04 és 0,2 mm között van Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy az ütközõ (11) magassága 0,07 és 0,20 mm között van. 11. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy a fém lapostömítés egy hengerfejtömítés. 12. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti fém lapostömítés, azzal jellemezve, hogy a fém lapostömítés a szívó¹, kipufogó- vagy turbófeltöltõ tartományban alkalmazott tömítés. 4

5 HU T2 Int. Cl.: F16J 1/08

6 HU T2 Int. Cl.: F16J 1/08 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Törõcsik Zsuzsanna fõosztályvezetõ-helyettes Windor Bt., Budapest