Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás évi változásai

Átírás

1 Surányi Imréné: A személyi jövedelemadózás évi változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény egyebek között a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény számos rendelkezését is módosította. A Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodás alapján sürgősségi eljárásban a devizahiteleseket érintő újabb törvénymódosítások is lesznek még. Összefoglaló a legfontosabb változásokról Az adó mértéke és az adó alapja A személyi jövedelemadó mértéke változatlanul egységesen 16 százalék marad. Megszűnik az adójóváírás, ugyanakkor az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meg nem haladó részére nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, míg a meghaladó jövedelemrészt változatlanul 1,27-szeres szorzóval kell az összevont adóalapba beszámítani. Így az évi 2 millió 424 ezer forint alatti jövedelem minden forintja után az adó 16 százalék, a meghaladó rész után 20,32 százalék (1,27 x 0,16 százalék. Az adójóváírás megszüntetését részben a minimálbér növelése, részben a munkáltatók bérkompenzációval támogatott béremelése ellentételezi. A bérkompenzáció a foglalkoztatói járulékok helyett bevezetett ún. szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény, amelynek részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza. Egyes kedvezmények A családi kedvezmény változatlan marad, 1-2 eltartott esetén havonta Ft fejenként, 3 illetve több eltartott esetén havonta Ft fejenként. A szabályok pontosítása következtében egyértelműen az is igénybe veheti a családi kedvezményt, aki ugyan jogosult a családi pótlékra, de bármely ok miatt nem veszi azt igénybe. Az őstermelői kedvezmény változatlanul megmarad. A fogyatékos állapothoz kapcsolódó személyi kedvezmény mértéke továbbra is havonta a minimálbér 5 százaléka, amely viszont a minimálbér várhatóan jelentős emelése következtében értékbeli növelést jelent. Az adóelőleg-fizetést érintő változások Számla alapján magánszemélynek történő kifizetés esetén a jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia, ha a kifizetést igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. Akkor mellőzhető az előleg-levonás, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, illetve, ha az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. A kifizető számára arról nyilatkozni, hogy milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az adóelőleg alapját, január 1-jétől legfeljebb csak a bevétel 50

2 százalékáig terjedő mértékű igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról lehet. Költségnyilatkozat hiányában vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, azonban az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni. Költségtérítés esetében, ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával (ez meghaladhatja a bevétel 50 százalékát), erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe adóelőleg-alapként. Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összegét kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni, azonban önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg alapba]. Az adóelőleg-számításnál nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni: az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben, az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizetőnek azonban a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmaznia kell az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja. Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelemnek arra a részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetésnek arra a hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetésnek arra a részére alkalmazza, amely a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve az említett értékhatárt meghaladja. Az előbbiektől függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést. Köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva a 2

3 millió 424 ezer forintot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles. Kedvezményes béren kívüli juttatások A juttató közteherviselésével járó kedvezményes béren kívüli juttatások mindegyikét érintő két fontos változás: a kedvezményes béren kívüli juttatások együttes értékének 2012-ben munkavállaló (személyes közreműködő) személyenként 500 ezer forint az adóévi munkaviszonyban személyes közreműködői jogviszonyban töltött napokkal arányosított keretösszeget meg nem haladó része adható csak kedvezményesen; a kedvezmény mindössze annyit jelent, hogy a juttatások értékének 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett ezeknél a fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) nem 27, hanem csak 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy míg a kereten felüli juttatások összes közterhe 1,19 x ( ) = 51,17 százalék, a keretösszegen belülieké 1,19 x ( ) = 30,94 százalék. A kereten felüli juttatások utáni 27 százalék ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy e fizetési kötelezettséget csökkenti az év során a juttatás hónapjának kötelezettségeként már megfizetett 10 százalék eho. A kedvezményes kereten belül adható béren kívüli juttatások körében a október 1-jétől már megszűnt üdülési csekken kívül, jövőre a kedvezménnyel adható internet juttatás is megszűnik. A munkavállalóknak adható SZÉP-kártya támogatás több juttatótól együttvéve is évi 300 ezer Ft-ról 450 ezer Ft-ra növekszik. Ezen belül a kártya három külön alszámlájára szálláshely-szolgáltatásra legfeljebb 225 ezer forintot, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra legfeljebb 150 ezer forintot, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, szolgáltatásra legfeljebb 75 ezer forintot lehet kedvezményes támogatásként utalni. A háromféle támogatás felhasználhatóságának részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza. A SZÉP-kártyára utalt étkezési támogatás mellett, a munkáltató a munkavállaló választása szerint még két további étkezési juttatást is adhat kedvezményesen: munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztást havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó értékben (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalványt, elektronikus adathordozót is), és/vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot. Az összes kedvezményes étkezési juttatás akár évi 360 ezer forint is lehet. Az Erzsébet-utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány fogyasztásra kész étel vásárlására történő felhasználásra bocsátja ki papír alapon vagy elektronikus formában, amely

4 azonban december 31-éig melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható lesz. Továbbra is kedvezményes béren kívüli juttatás marad az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig; a helyi utazási bérlet juttatása; az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig; a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig; a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig; a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig; a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig; a munkavállalónak (személyes közreműködőnek) és közeli hozzátartozóinak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. Az előbbiek szerint a havi 12 ezer 500 forint munkahelyi étkeztetésben és a havi 5 ezer forint Erzsébet-utalványban a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemély is részesíthető kedvezményesen. Ugyancsak kedvezményes juttatás a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója esetében is a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. Az említett személyek esetében az 500 ezer forint kedvezményes keret nem vonatkozik. Egyes meghatározott juttatások Változik azoknak az egyes meghatározott juttatásoknak a köre is, amelyek után a közterheket (1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja + 27 százalék eho = 51,17 százalék) a juttató fizeti meg. Jövőre ilyen juttatás lesz a munkáltató (a társas vállalkozás) által a munkavállalónak (személyes közreműködőnek), valamint rá tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forint az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Emellett az a juttatás, amely megfelel a kedvezményes béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, változatlanul olyan juttatásnak minősül, amely után a juttató fizet 51,17 százalék közterhet.

5 Ismét lehet majd olyan juttatásokat is adni, amelyek minden munkavállalónak egyaránt azonos nagyságrendben, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján azonos feltétel szerint járnak. Lényegében a előtti szabálynak megfelelő rendelkezések kerültek vissza a törvénybe. Ez azt jelenti, hogy azonos feltétellel, illetve szabályzat alapján a munkáltató bármit korlátozás nélkül adhat természetben, akár utalvány formájában is (üdülési, utazási utalványt, élelmiszer-utalványt, internet-utalványt stb.), ha a szja-t és az ehót (összesen 51,17 százalék) megfizeti. Ugyancsak a kifizető fizeti a közterheket az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás után, ha az nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Az 51,17 százalék megfizetése mellett így bármilyen értékű reklámhordozó termék is juttatható anélkül, hogy a juttatónál egységes szabályzat vonatkozna rá. Az előzőek mellett a kifizető 51,17 százalék szja- és eho-kötelezettsége mellett szabályzat és egységes feltétel nélkül is továbbra is adható lesz a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét; a legfeljebb évi három alkalommal az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett csekély (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó) értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt o a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, o a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, o a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, o a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, vagy olyan magánszemélynek juttatja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott

6 ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát); a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Áthúzódó juttatások A juttatásokat érintő változásokhoz nem kapcsolódik átmeneti szabály, ami azt jelenti, hogy az áthúzódó elemek is beleszámítanak az 500 ezer forint kedvezményes keretbe, vagyis a január 1-je után kiosztott juttatások (akkor is, ha még a évi cafeteriából járnak) összes közterhe a kereten felül 51,17 százalék, a keretösszegen belül 30,94 százalék lesz, szemben a korábbi 19,04 százalékkal. Ha pedig a 2011-ben forgalomban lévő érkezési utalvány, internet utalvány decemberre vonatkozóan január elején kerül kiosztásra, az már nem lesz kedvezményes juttatás. Ha minden munkavállaló kapja, vagy mindenki által megismerhető belső szabályzat alapján (munkakör, beosztás stb.) adják, akkor a munkáltató fizetheti az 51,17 százalékot, ha csak egyesek kapják, vagy a juttatás nem belső szabályzat alapján történik, akkor náluk munkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni. Reprezentáció, üzleti ajándék A társasági adóalanyoknál a reprezentáció és az üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítással január 1-jétől nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt, ugyanakkor az ilyen juttatás a Szja törvény szerint nem adómentes. Ez azt jelenti, hogy minden egyes reprezentációra, üzleti ajándékra költött forint után a kifizetőnek összesen 51,4 százalék közterhet (1,19-szeres szorzóval 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást) kell majd fizetnie. Ez a változás a naptári évtől eltérő üzleti éves adózókra a 2012-ben kezdődő üzleti évtől vonatkozik. Megszűnik január 1-jétől az üzleti ajándék az egyedi értékhatára. Az eddigi szabályok szerint a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, csak a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány) minősült üzleti ajándéknak. A társadalmi szervezetre, köztestületre, egyházi jogi személyre, alapítványra (ideértve a közalapítványt is) továbbra is külön rendelkezések maradnak hatályban. Esetükben a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke, legfeljebb azonban a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százalékának megfelelő érték adómentes lesz továbbra is. Ingóság értékesítése, ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében

7 Új szabály, hogy valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik, gazdasági tevékenységnek minősül. Ezzel tartozó változás, hogy ha az ingó vagyontárgy, értékesítése, az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni, azaz a jövedelem 1,27-szerese után a személyi jövedelemadón kívül 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. A jövedelem megállapítása ilyen esetben is ugyanúgy történik, mint a nem üzletszerű értékesítés, átruházás esetén, de az ingó értékesítés kedvezménye, illetve az ingatlan-átruházás esetén az időmúlás függvényében alkalmazható kedvezmény nem vehető figyelembe. Amennyiben az ingóság, vagy az ingatlan átruházása egyéni vállalkozói tevékenység keretén belül történik, az ingó vagyontárgy, illetve az ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. További változás, hogy nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Emellett változatlanul adómentes az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem. Ezzel függ össze egy új bevallási előírás, mely szerint nem kell bevallani azt az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételt, melynek éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot. Külön szabályok vonatkoznak a fémhulladék nem egyéni vállalkozótól történő kifizetői felvásárlására. Ebben az esetben a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni és ebből az adóalapból a felvásárló kifizető levonja a 16 százalék (a bevételre vetítve 4 százalék) adót. Az adó levonása esetén a hulladékot értékesítő magánszemélyt semmilyen további adókötelezettség nem terheli, viszont ilyenkor sem a 600 ezer forintos bevételi szabály, sem a 32 ezer forintnyi adókedvezmény nem alkalmazható. Ugyancsak külön rendelkezéseket kell alkalmazni a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése esetén. Ilyenkor a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalék adó terheli, míg az azt meghaladó rész a dója 48 százalék, mivel az új rendelkezés szerint a szokásos hozamot meghaladó részt az adó alapjának megállapításánál háromszoros összegben kell figyelembe venni. Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (tehát a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. Ugyanez vonatkozik az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is olyan esetekben, amikor a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. A részesedés átruházása, kivonása esetén szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságnak minősül az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.

8 Termőföld alatt a termőföldről szóló évi LV. törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészletet kell érteni. Eszerint az a földrészlet minősül termőföldnek, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Termőföldből átminősített ingatlannak minősül a termőföldből átminősített földterület (illetve annak alkotórészei) az átminősítését követő öt éven keresztül, ide nem értve, ha a termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg, továbbá a művelési ág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan (vagy annak valamely alrészlete), amely a művelési ág-változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált, kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor. Ezeket a szabályokat, a január 1-jét követően megszerzett jövedelemre, illetve a január 1-jét követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni (az éves időszakban többszöri átruházás esetén is), de nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte, és erről a bevallásában nyilatkozik. Lakás bérbeadása Az adóalap-megállapítás szabályait érinti az a változás, mely szerint 2012-től lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (pl. önálló tevékenység bevételével, egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben a bérbevett lakással összefüggésben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. Veszteségelhatárolás A mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók összhangban a társasági adóalanyokra vonatkozó módosítással 2012-től csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig vehetik figyelembe a korábbi adóévekben elhatárolt veszteséget. A mezőgazdasági őstermelők és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók visszamenőleges veszteségelhatárolási lehetőségét érintő változás, hogy az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen az adóbevallás önellenőrzésével a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkentő elhatárolt veszteség levonása adóévenként legfeljebb az elhatárolt veszteség 30 százaléka lehet. Külföldi napidíj

9 2012. január 1-jétől ismét igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint elszámolható napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Végtörlesztéshez adott munkáltatói támogatás, kölcsön A devizahitelesek végtörlesztéséhez a munkáltató hitelintézet útján kamatmentes kölcsönt nyújthat a munkavállalónak. Ebben az esetben a kamatkedvezményből származó jövedelmet nem kell megállapítani. A munkáltató adómentesen adhat vissza nem térítendő támogatást is a végtörlesztés összegéig, de maximum 7,5 millió forintot meg nem haladó összegben a munkavállalójának. A végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb december 31-éig folyósítani kell. A munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg). Emellett meghatározott feltételekkel továbbra is adómentes marad a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig. Ugyancsak meghatározott feltételekkel továbbra is megmarad adókötelezettség nélkül a kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön lehetősége. A magánszemély javára kötött egyes biztosítások január 1-jétől változatlanul adómentes marad a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás magánszemély helyett más által fizetett díja, ugyanakkor a jövőben a más személy által fizetet díj adómentessége bármilyen baleset- és betegségbiztosításra vonatkozhat (nem feltétel a teljes és végleges munkaképtelenség bekövetkezése), de csak akkor, ha az adott biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a más által fizetett díj a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások mellett, ezentúl csak az olyan baleset- és betegségbiztosítások esetében lesz adómentes, amelyeknél a biztosító kizárólag akkor nyújt szolgáltatást (akkor fizet), ha a díj ellenében vállalt kockázat (például baleset, betegség) bekövetkezik, vagyis a befizetett díjakat más esetben nem lehet visszakapni (nem lehet visszavásárolni). Ha a díj fizetője a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, figyelembe kell venni, hogy a biztosítás díja továbbra is csak akkor minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak, ha a biztosított magánszemély az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban áll, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. Más személyek (például a munkavállaló hozzátartozói) esetében a cég által fizetett díjakkal meg kell növelni a társasági adó alapját. A biztosító baleset és betegségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatásai (természetben és pénzben) jellemzően adómentesek maradnak továbbra is. Magánszemély szerződő esetén (ha tehát saját maga fizeti a díjakat) valamennyi biztosítói szolgáltatás adómentes. Ha azonban a biztosítás díját más fizette, és az a díjfizetés időpontjában adómentes volt (így a

10 visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítások esetében) a kieső jövedelmet pótló biztosítói kifizetésnek csak az a része adómentes, amely nem haladja mega Központi Statisztikai Hivatal által a kifizetés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét. A meghaladó rész a magánszemély összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme. A magánszemély javára más által kötött, adómentes díjú baleset- és betegségbiztosítások esetén is adómentes ugyanakkor például az egészségügyi szolgáltatási kiadások megtérítése, a baleset, a kritikus betegségek, a rokkantsági állapot bekövetkezésekor kifizetett biztosítási összeg (ideértve a rokkantsági járadékot is), továbbá a keresőképtelenség (vagy például a kezelésre, ápolásra szorulás) idején felmerülő rendkívüli költségekre fizetett térítés. Egyéb fontosabb változások 2012-től egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg január 1-jétől a magánszemély választhatja, az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető pedig kötelezően alkalmazza a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak által nyújtott és a SZÉP Kártya közvetítésével igénybe vehető rekreációs szolgáltatások közötti átfedések megszüntetése érdekében január 1-jétől hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény (Öpt.) 51/B. -a (1) bekezdésének e), l), m) és n) pontja, az 51/B. (2) bekezdése, az 51/C. b) és d) pontja. Átmeneti rendelkezés rögzíti az Öpt.-ben, hogy az Öpt december 31-én hatályos 51/B. (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjaiban és az 51/C. b) és d) pontjaiban említett, január 1-je előtt igénybe vett szolgáltatások számlái az önkéntes egészségpénztárban június 30-áig az Öpt december 31-én hatályos rendelkezései szerint elszámolhatók. Az átmeneti rendelkezés továbbá kimondja, hogy az előbb említett szolgáltatások adókötelezettségére az Szja törvény és az Eho törvény december 31-én hatályos rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.