INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÜLT: ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PANNON FEJLESZTİ KFT. Hajdúsámson,

2 2. oldal Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Városi léptékő fejezetek A város szerepének meghatározása a településhálózatban Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban A város vonzáskörzetének bemutatása A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján A város funkciói A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások Városrész léptékő fejezetek Városszerkezet, épületállomány Városközpont Városközponton kívüli településrész Sámsonkert Martinka Ipari Park SWOT analízis Stratégiai fejezet A város hosszú távú jövıképe A város szerepkörét érintı hatások Gazdasági hatások, tıkevonzó/fogadó hatás, foglalkoztatás növelése A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása Átfogó cél városi szinten Középtávú célok a város egészére vonatkozóan A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok A stratégia koherenciája, konzisztenciája során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Városközpont Akcióterület Városközponton kívüli településrész Akcióterület Sámsonkerti Akcióterület Martinka Akcióterület Ipari Parki Akcióterület A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek Partnerség

3 3. oldal Partnerség a civil szervezetekkel Partnerség és az IVS Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere Az egyes irodák feladatai Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja Anti-szegregációs terv A város szegregáció szempontjából fontos adottságai Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A városban található szegregátumok Szegregációs terület Szegregációs terület Szegregációs terület Szegregációs terület A szegregátumokban tervezett beavatkozások, intézkedések, intézkedési terv Az infrastrukturális feltételek javítása Az oktatási integráció elısegítése A foglalkoztatási helyzet javítása A szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Aktív közösségfejlesztés Az anti-szegregációs beavatkozások egyéb szempontjai Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó mellékletek

4 4. oldal 1 BEVEZETÉS Az Európai Unió irányelvei szerint a és közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdı térségek problémáinak kezelése. Ezért a as idıszakban az észak-alföldi régió önálló regionális operatív programok keretében ösztönzi a városi rehabilitációs programokat. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a városok számára olyan kétfordulós pályázati kiírás jelent meg, melyek funkcióbıvítést illetve szociális városrehabilitációt tesznek lehetıvé. Az ÉAOP D. jelő Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. Összességében a régió versenyképességének javítása a városhálózat fejlesztésével. A régióban jellemzı, hogy számos kis- és középváros funkcióhiányos, nem képes megfelelıen szervezni térségét és megfelelı szolgáltatásokkal ellátni a vidéki településeket. A régió lakosságának többsége él a városokban, azonban a régió városainak népességmegtartó képessége az ország fejlettebb régióiban található városokhoz képest meglehetısen gyenge. Továbbá a városközpontjaik sem minden esetben rendelkeznek megfelelı vonzerıvel a gazdasági szféra, saját lakosságuk, vagy a turisták számára, nem képesek megfelelıen kielégíteni a szolgáltatási, gazdasági, kulturális, szabadidıs, közösségi, közigazgatási stb. funkciókat. Ezért a kiegyensúlyozott térszerkezet és a térség versenyképessége érdekében indokolt olyan vonzó városközpontok kialakítása, amelyek hozzájárulnak a városok gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai és, egyes városok esetében, kistérségi központi funkcióinak erısítéséhez.

5 5. oldal A támogatás alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erısítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szervezıdések aktivizálása, szerepük erısítése, helyi identitás erısítése. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhetı városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetıségek kihasználása érdekében. Hajdúsámson Város Önkormányzata a város közép és hosszú távú fejlıdésének elısegítése érdekében ezen pályázati konstrukció keretében pályázatot kíván benyújtani a településközpont funkcióbıvítı rehabilitációjára. Hajdúsámson város fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumok határozzák meg, melyekben a város fejlesztési elképzelései összegzıdnek. A település rendelkezésére áll a Településfejlesztési Koncepció, amely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó városfejlesztési elképzeléseket. A Város településfejlesztését meghatározza továbbá a rövidebb idıtávra vonatkozóan elkészített helyi építési szabályzat, a településszerkezeti terv és szabályozási terv, melyek évben módosításra és aktualizálásra kerültek. Ezekben a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitőzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a közép távra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely a pályázati dokumentációhoz kötelezıen elkészítendı abból a célból, hogy stratégiai keretbe foglalja a városfejlesztési elképzeléseket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja: Területi szemlélető tervezés megszilárdítása Városrészekre vonatkozó fejlesztési célok kitőzése és fejlesztendı akcióterületek kijelölése.

6 6. oldal A fejlesztések integráltságát biztosítja, hogy: többféle fejlesztési tevékenységet hangol össze a közérdekő fejlesztések összhangban legyenek a helyi lakosság igényeivel és ösztönözzék a magán tıke beruházásait. A stratégiával szemben támasztott követelmény, hogy a város jövıképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévı problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplık (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintő beavatkozás együttes alkalmazásával. A stratégiával szemben támasztott további követelmény, hogy megfeleljen az Észak-Alföldi Operatív Programban szereplı város-rehabilitációs célú támogatások feltételrendszerének. A stratégia kijelöli a városban azokat az akcióterületeket, ahol koncentrált beavatkozással tervez változtatást elérni. Az akcióterületek fejlesztése között idıben és pénzügyi források tekintetében priorizál, kiemeli a legfontosabb fejlesztendı területeket és javaslatokat tesz a városrehabilitációs célú támogatások felhasználására. A jelen IVS funkcióbıvítı városfejlesztési program megalapozására készült. A stratégia készítése az alábbi alapelvek szem elıtt tartásával készült: széleskörő társadalmi egyeztetés (gazdasági, lakossági, civil szervezeti) integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készüljön hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz, 7-8 évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki és 3-4 évre operatív programot fenntarthatóság elve kiemelkedı szerepet kap (gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is)

7 7. oldal az önkormányzat globális felelısségvállalásán alapul, amely a városmenedzselésben nyilvánul meg (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások ösztönzés) a városnak önmagán túlnyúló szerepe van felelısséget visel a környezı térségért az önkormányzati források mellett egyéb forrásokat is be kell vonni: állami forrásokat, gazdasági szféra forrásait, egyéb, nem fejlesztési jellegő forrásokat (adóbevételek). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felhasznált adatok forrásai: Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási és települési adatsorai Központi Statisztikai Hivataltól történı adatlekérés során kapott adatok a TEIR információs rendszer települési adatai önkormányzati nyilvántartások, saját statisztikák interjúkon, személyes egyeztetéseken, megbeszéléseken, képviselıtestületi-ülésen, bizottsági-ülésen elhangzott információk és adatok a város meglévı tervei és koncepciói. 2 VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK Ebben a fejezetrészben Hajdúsámson általános bemutatására kerül sor, meghatározásra kerül a város szerepe a településhálózatban és a város egészére vonatkozóan elkészül a helyzetértékelés. 2.1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban Hajdúsámson a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, mivel lakossága 5 és 20 ezer fı között található. A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán elıforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minısége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. leltározó módszert használják, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja

8 8. oldal településenként, és ennek alapján a magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg: Fıváros Regionális központok Megyeközpontok Középvárosok Kisvárosok Városias intézményekkel rendelkezı települések Hajdúsámson ezen városhierarchia alapján is a kisvárosok közé sorolható. A komplex várostípus meghatározás alapján Hajdúsámson a 8. Agglomerációs településekkertvárosok közé sorolható ezen belül is a lakóvárosok közé, melynek általános jellemzıi: ingázók száma nagy olcsóbb telekár, lakbér, kellemesebb, tisztább lakókörnyezet dinamikusan fejlıdı övezet Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középsı részén, Debrecentıl észak-keletre mintegy 13 km-re található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú fıközlekedési útvonal mentén. A város a Debrecen- Mátészalka vasútvonalon saját állomással rendelkezik. A település területe 69,47 km 2, illetıleg hektár. A településhez két jelentıs lakott külterület tartozik: Martinka és Sámsonkert. További külterületek: Alsószállás, Csukásdőlı, Dankótelep, Diósváridőlı, Jánostavadőlı, Kicseredőlı, Ligetdőlı Melegoldal, Mikótelepdőlı, Tiszti lakótelep. A város a Dél-Nyírség középsı részén helyezkedik el. A táj alapvetıen közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemzı formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A napsütéses órák száma 2000 órára tehetı, ebbıl nyáron 810 óra körüli, télen óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhımérséklet 9,6-9,8 o C, a nyári félévé 16,5 o C. A fagymentes idıszak hossza nap (április 15 és október között), az évi

9 9. oldal hımérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 o C, a minimumoké -17,0 és -17,5 o C közötti. Az évi csapadékösszeg mm, a vegetációs idıszakban mm esı valószínő. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A megfelelı idıjárásnak köszönhetıen alapvetıen mezıgazdasági tevékenység a meghatározó. Jelentıs hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak egyaránt. Elsısorban a juh, szarvasmarha, liba és sertéstenyésztéssel foglalkoznak a földtulajdonosok. A felszín közeli üledékek jelentıs része 1-25 m vastagságban kifejlıdött, würm végén képzıdött futóhomok, amelyet döntıen homoktalajok borítanak. Ennek megfelelıen a talaj igen alacsony termıképességő (6-8 ak/ha). A város igazi természeti értéke, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része mely a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében mőködik, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelı és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található Hajdúsámson történelme Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt, és a város jelentıs régészeti leletekkel dicsekedhet. A Debreceni Déri Múzeum ıskori győjteményében "Hajdúsámsoni kincs" néven tartják számon azt az i.e. II. évezred közepén elásott tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló fegyverleletet, amely 1907-ben került elı a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelıhelyrıl kora vaskori és szarmata leletek is elıkerültek. A IX-X. századi kerámialeletek késı avarkori népességre utalnak, akikre rátelepedtek a honfoglaló magyarok. Az egyik leghíresebb honfoglaláskori lelet az 1906-ban az ún. Majorsági földön feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott lovassír ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat. A település XI-XII. századi történetérıl, birtokviszonyairól nincs információ. Az elsı írásos megemlítések a XIII. századból származnak. A Váradi Regestrumban, 1213-ban Túrsámsonként fordul elı (Túr valószínőleg a szabolcsi ispán egyik poroszlója volt), majd 1248-ban a meszesi apátság priora által kiadott oklevélben található, amelyben Mocsolyai Benedek tiltakozik a monostornál, mivel testvére - Péter - Sámsonon levı tulajdon-javait erıszakkal elfoglalta.

10 10. oldal Sámson néven szerepel az között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. A 12 kepe gabonatized mennyisége alapján a falu a nyíri esperesség kis lélekszámú falvai közé tartozhatott. A XIII. századból két aranyozott vörösréz kereszt került elı a Diósvári dőlıben. Birtokosai közül az ısi Gutkeled nemzettség mutatható ki legkorábban. A XIV. század eleji oklevelek az Egyedmonostori ágon belüli egyezségekkel, birtokosztályokkal kapcsolatban említik a falut ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévı vám adományozásáról esik szó. A következı évszázadokban egyszerően csak Sámson a falu neve. A XIV. század elején tulajdonosa Sámsoni Dezsı fia, Péter belekeveredett a Károly Róbert elleni összeesküvésbe, ezért annak leverése után a város a debreceni Dózsa család birtokába került. A középkor késıbbi idıszakában a településnek több részbirtokosa is volt: pl. a Hunyadiak, a Héderváryak, a Csákyak, Debrecen városa stb. Sámson 1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 fıre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerzıdés alapján a három részre szakadt országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerzıdést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. Ekkor mindössze tizenkét jobbágycsaládot írtak össze, míg 1720-ban már negyvenöt család élt itt. Hajdúsámson lakói büszkén ırzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.). Ehhez az eseményhez kapcsolódik az ún. Bényei nyárfa máig elevenen élı legendája. A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úrbérrendezést megelızı adatgyőjtéshez felvett úgynevezett kilenc kérdıpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az elsı magyarországi népszámlálás ( ) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettıl kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik.

11 11. oldal Hajdúsámson iparosodása a XIX. század közepén kezdıdött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar (Budaházy Imre szeszgyára), a késıbbiekben a vas- és a kézmőipar voltak. A szabadságharc idején három nemzetır csapatot állítottak 240 fıvel után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. Az ötvenes években folyt az ún. úrbéri vagy tagosítási per, melynek lezárultával életbe léphetett a határ új birtoklási rendje. A dualizmus idején több változás volt a község életében ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettıl kezdve használatos a Hajdú- elıtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlıdésének itt is vannak nyomai, de alapvetıen marad a mezıgazdasági jelleg. A XIX. század végén megélénkült a társasági életre utal az Olvasóegylet, a Nıegylet és a Kossuth Kör megalakulása. A XX. század elején két közút, vasútvonal és pénzintézetek alakulnak a településen. Az elsı világháborúig folyamatosan nı a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg. Az elsı világháborúban 273-an vesztették életüket, akiknek emlékmővet állítottak a település központjában. A két világháború között a gazdasági-társadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezık termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját nem oldotta meg a földreform. Az egyházak az iskolák mőködtetésével, szociális tevékenységükkel szervesen beépültek a falu életébe. A háborúval ismét a nyomor és bizonytalanság köszöntött be. A harctéren 122-en vesztették életüket és 188 zsidó lakost hurcoltak el. A háború után a lakosság a megváltozott gazdasági-társadalmi és politikai viszonyokhoz rendezte életét. Még mindig meghatározó a mezıgazdaság a termelıszövetkezet révén. Lassan újjászervezıdik az élet, beindul a termelés, az oktatás, a kulturális élet. Folyik az államosítás ban helyi megmozdulást szerveznek és Forradalmi Bizottmány alakul. A korszak legnagyobb eredménye a közmővesítés re befejezıdik a község villamosítása, vízmőtelep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetıség nagyon kevés, a termelıszövetkezet, az ÁFÉSZ, a gépállomás, az öntöde, a konzervüzem és a helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %-a ingázó. A település fejlıdése stagnál.

12 12. oldal A rendszerváltás után kiépült az önkormányzatiság. Felgyorsult a fejlıdés a magánszférában, munkahelyteremtı nagyvállalkozások indultak. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépült a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. Javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma között fırıl fıre fıvel nıtt, mely elsısorban a Debrecenbıl kiköltözı családoknak köszönhetı. Az önkormányzatnak évrıl-évre nehezebb a kötelezı feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerő új iskolát avatnak tornacsarnokkal. Hajdúsámson óta városi rangú település Hajdúsámson szerepe a regionális, megyei és kistérségi szintő feladatellátásban Hajdúsámson település-földrajzi pozíciója igen kedvezı. A település a Debrecent övezı hajdúvárosi győrő (fıként nagyközségi jogállású) északkeleti záró eleme a 471. sz. fıközlekedési úton. Mint ilyen, Derecske ellenpontja térségi szempontból, mivel a Debrecentıl északkeletre fekvı kistérség potenciális tranzitja és csomópontja (Hajdúböszörmény) Hajdúhadház Bocskaikert Nyíradony Balkány - Nyírmártonfalva (Fülöp) - Haláp (Vámospércs) viszonylatában, egyúttal Debrecen forgalmának tehermentesítésére is alkalmas, alternatív kapcsolati lehetıség a (leendı) S4-S35(M3) - DAP (déli autópálya), továbbá a 48-as út közvetítésével a Nyírábrány határátkelı irányába. A város népességszáma hosszú ideje folyamatosan, a rendszerváltást követı években pedig, fıként a nagyarányú beköltözések révén egyre dinamikusabb ütemben nı. (A lakónépesség ben fı volt, mely a évi népszámlálásra fıre emelkedett, január 01. napján pedig fı.) A település két nagy lakott külterületén - Sámsonkert és Martinka településrészeken, melyek Debrecen külsı belterületébe ékelıdve szintén folyamatosan emelkedik a lakosság száma.

13 13. oldal A település a Hajdúhadházi kistérség tagja, kistérségi szerepe jelentıs, melyet a Debrecenhez való közelsége tovább erısít. A Hajdúhadházi kistérséget január 1-jén alakult meg, majd június 21-én felvette a Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulás nevet. A Társulás székhelye Hajdúhadház, mely a legnagyobb települése is. A Társulás kizárólag területfejlesztési céllal alakult, 11 település (Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs) csatlakozásával. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás október 14.-én alakult meg nem kizárólag területfejlesztési, hanem az alább felsorolt feladatokkal. A társulás felvállalt feladatai: (2006. január 1.-tıl látja el kistérségi szinten) Közoktatási feladatok o Pedagógiai szakmai szolgáltatás o Pedagógiai szakszolgálati tevékenység Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Szociális feladatok o Támogató szolgálat o Jelzırendszeres házi segítségnyújtás o Közösségi ellátás pszichiátriai közösségi ellátás szenvedélybetegek közösségi ellátása o Utcai szociális munka Területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési feladatok o Területfejlesztési koncepció, program és területfejlesztési terv készítése o Területfejlesztési koncepció és területrendezési tervek egyeztetése o Önkormányzatokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket érintı fejlesztésekre kiterjedı koncepció, program készítése, projektek elıkészítése Belsı ellenırzés Közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység.

14 14. oldal A Társulás a felvállalt feladatainak ellátására nem hozott létre közös intézményt. A feladatot a mikrotérség központjainak intézményein keresztül látja el (pedagógiai szakszolgálati tevékenység, szociális feladat). A területfejlesztést, a belsı ellenırzést és a közmővelıdés, közgyőjteményi tevékenységet pedig a társulás társulási keretek között látja el. A Társulás a felvállalt feladatok többségét mikrotérségi szinten látja el a területi tagoltság miatt. 3 mikrotérség jött létre, melyben Hajdúsámson az alábbi szerepet tölti be. 1/ Hajdúhadházi mikrotérség o Hajdúsámson (jelzırendszeres házi segítségnyújtásban) 2/ Nyíradonyi mikrotérség o Hajdúsámson (oktatási feladatban) Hajdúsámson város jelenlegi helyzetét tehát Debrecenhez való közelsége alapvetıen meghatározza. A település legnagyobb problematikáját az jelenti, hogy bár a városban az elmúlt években folyamatosan növekedett a lakosság lélekszáma, ugyanakkor az egyes funkciót betöltı intézmények fejlesztése nem tudott a népességszám növekedéssel együtt megvalósulni. A településen több fontos funkciót betöltı intézmény hiányzik vagy nem tudja betölteni a szerepét. Az önkormányzat az elmúlt években folyamatos fejlesztéseket hajtott végre a településen, amelyekkel a hiányzó vagy nem megfelelı funkciókat kívánta erısíteni. A településen az elmúlt években az alábbi fejlesztések valósultak meg: új iskola építése 500 férıhelyes óvoda kialakítása és fejlesztése Régi Mozi épületének átalakítása, amelyben helyet kapott a Helytörténeti Múzeum és a Könyvtár Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, bıvítése jelentıs járdaépítés az elmúlt években. Ezeknek a fejlesztéseknek ellenére azonban a településnek nincs klasszikus értelemben vett településközpontja, melyet jelen projekt keretében kívánnak kialakítani és a szükséges fejlesztéseket megtenni.

15 15. oldal A város vonzáskörzetének bemutatása Amikor Hajdúsámson helyét és szerepét keressük a kistérségi rendszerben igen összetett feladatra vállalkozunk, mivel bár a magyar városhálózat rendszerváltás utáni jellemzıirıl, átstrukturálódásáról szerencsére rendelkezésre állnak autentikus vizsgálati eredmények, melyek fontos orientációt jelentenek a kistérségi közigazgatás kialakításában, ugyanez nem mondható el a kistérségi közszolgáltató rendszerekrıl, közigazgatási intézményekrıl, s magáról az igazgatásról sem. Hajdúsámson legtágabb vonzáskörzetéhez Debrecen tartozik, amellyel szoros és rendkívül erıs kapcsolata van a városnak elegendı a folyamatban lévı ISPA beruházást említeni. Kissé szőkebb vonzáskörzetet jelent a kistérség, amelynek három kisebb központja is van, hiszen területileg rendkívül nagy és a feladatellátás megosztása miatt mikrotérségekké alakult át, így megosztva a társulási feladatokat. Hajdúsámson esetében jól körülhatárolható közvetlen vonzáskörzetet alkotnak a környezı külterületek, amelyek között vannak lakottak és nem lakottak egyaránt. Legnagyobb lakott külterületek: Sámsonkert és Martinka. A évi népszámlálási adatok alapján az alábbi külterületek tartoznak a településhez: Városrész A népszámlálási A lakások A település- A külterület települési jellege neve száma rész távolsága lakónépesség a központi terület centrumától Alsószállás 8 3 2,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Csukásdőlı ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Dankótelep ,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz köthetı lakóhely Diósváridőlı ,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely

16 16. oldal Jánostavadőlı ,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Kiscseredőlı - - 1,5 km Külterületi összeírt lakóegység, népesség nélkül Ligetdőlı ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Martinka ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Melegoldal ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Mikótelekdőlı ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Sámsonkert ,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve Tiszti lakótelep lakóhely ,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz köthetı lakóhely A külterületi lakott helyek közül tehát kettı kiemelten fontos: Sámsonkert és Martinka, melynek lakosságszáma óta folyamatosan emelkedett A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján A városhierarchiában bekövetkezett változás Hajdúsámson város szerepe fokozatosan felértékelıdött. Ezt több tényezı segítette: 1. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamata 2. A népességszám emelkedése miatt a település folyamatosan növelte a nyújtott közszolgáltatásokat 3. A kialakult kistérségi rendszerben betöltött szerepe is erısödött a településnek. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamatának eredményeként Debrecenbıl folyamatosan emelkedett a Hajdúsámsonba kiköltözı családok száma. A lakosságszám növekedése miatt, mely 1990 és között közel 5000 fı volt, a település egyre kevésbé tudta ellátni azokat a kötelezı funkciókat, amelyek a lakosság kiszolgálásához szükségesek, illetve a megnövekedett lakossági igények ellátását feltétlenül biztosítani szükséges. Mindezért a településen megindultak a városi

17 17. oldal feladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztések. Ennek egyik fejlıdési eleme volt a település várossá válása 2004-ben. Ezzel a település lakossága helyben tudott és tud olyan funkciókat és feladatokat elérni, amelyek korábban nem voltak számára biztosítottak illetve Debrecenbe kellett beutazni érte. A kistérségi rendszer kialakítása és folyamatos fejlıdése segített abban, hogy a települések olyan funkciókat is el tudjanak látni, amelyeket egyedül nem vagy gazdaságtalanul tudtak volna biztosítani. Hajdúsámson a kistérségi szerepét tekintve is folyamatosan bıvülı feladatkörrel rendelkezik, a népesedı lakosság igényeinek kiszolgálása érdekében A város funkciói A hagyományos városmegközelítések nagy csoportját a "központi hely" elméletek hívei képezik., mely Christaller nevéhez főzıdik. Eszerint a város központi hely, mely nem csak mindennapi igényeket elégít ki, hanem speciális szükségleteket is. Minél ritkább egyes igények idıbeni megjelenése, annál inkább központi helyet igényel a kielégítésük. A rendszerszemlélető városfogalom szerint a város hatalmas strukturális rendszer, melynek három fontos alrendszere van: o társadalmi struktúra o gazdasági struktúra o mőszaki struktúra A fogalom az absztrakciónak ezen a szintjén nem tesz különbséget város és falu között. Tehát a két alapvetı településforma nem a három struktúra meglétében, illetve hiányában különbözik egymástól, hanem e struktúrák bonyolultsági fokában. Minél bonyolultabban strukturált a rendszer, annál fejlettebb a város. A város fogalma körül, a hazai és a nemzetközi vonatkozásban egyaránt tapasztalható sokszínőség magyarázata a már többször leszögezett tény, miszerint a város igen bonyolult, összetett, társadalmi, gazdasági és mőszaki jelenség.

18 18. oldal Magyarország városainak általánosan elfogadott funkcionális típusai: 1. Bányavárosok (Tatabánya, Oroszlány, Komló) 2. Iparvárosok (Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Gyır) 3. Vásár vagy kereskedıvárosok (Eger, Miskolc, Gyır, Gyöngyös, Pápa) 4. Vasúti csomópontok (Cegléd, Celldömölk, Dombóvár, Hatvan) 5. Hídvárosok (Szolnok, Komárom) 6. Agrár- vagy átalakuló agrárvárosok (Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) 7. Iskola- és egyetemvárosok (Gödöllı) 8. Fürdı- és mőemlék városok (Keszthely, Balatonfüred, Sopron, Kıszeg) Hajdúsámson város ezen tipizálás alapján a 6. Agrár- vagy átalakuló agrárváros kategóriába tartozik, amelynek a folyamatosan növekvı népessége miatt egyre nehezebb ellátni minden városi funkcióját A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A városok a foglalkoztatási szerepkör (be- és kiingázás) alapján meghatározott funkciócsoportok szerint az alábbi szerepköröket tölthetik be: Központi szerepkör Ipari szerepkör Agrárszerepkör Közlekedési szerepkör Üdülési-idegenforgalmi szerepkör Lakófunkció Valamint ezek kombinációi. Hajdúsámson város korábban agrárszerepkörrel rendelkezett, azonban az elmúlt 20 évben a népesség folyamatos emelkedése és a szuburbanizációs folyamatok erısödése miatt ezt a funkcióját egyre inkább elvesztette, helyette az ún. lakófunkció erısödött. Ezért jelenleg a foglalkoztatási szerepkör alapján a város lakófunkciót betöltı városnak tekinthetı. Az önkormányzat távlati célja a lakófunkció további erısítése a különbözı közszolgáltatásokhoz való minél jobb hozzáféréssel és a meglévı gazdasági adottságok kihasználását igyekszik segíteni.

19 19. oldal 2.2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Hajdúsámson városban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektıl dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetıen megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás mőködött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) Regisztrált és mőködı vállalkozások száma Hajdúsámsonban db Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) A regisztrált vállalkozások közül mőködı volt évben 550 vállalkozás. A gazdaság fejlıdésének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendezıdésének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhetı a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedı vállalkozások számának

20 20. oldal növekedését eredményezte. A két gazdasági ág elıretörése egyrészt a fogyasztási igények megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete. A mőködı vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdúsámsonban Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Építıipar nemzetgazdasági ágban Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Oktatás nemzetgazdasági ágban A mőködı vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedı vállalkozások száma, az építıiparban és az ingatlanügyletekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedı

21 21. oldal társaságok száma. Mindez alátámasztja a városias jelleg erısödését, hiszen a harmadik szektor túlsúlya ahogyan országosan is jellemzı megfigyelhetı. A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak jellemzı számban és között folyamatosan emelkedett számuk: 84-rıl 105 db-ra. Ebbıl az élelmiszer jellegő üzletek számaránya kb. 30 %, évben a városban 34 db élelmiszerüzlet mőködik. A ruházati jellegő üzletek száma is jelentısen emelkedett, és között 7-rıl 20 db-ra. Jellemzıen a kiskereskedelemben egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek kb. 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jellegő, mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökkenı tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 33 mőködı vendéglátóhely volt a településen. Ennek az az oka, hogy lakóváros Hajdúsámson, tehát a lakosok hétközben reggel és este vannak otthon, hétvégén pedig egész nap, ekkor tudnak elmenni bármilyen vendéglátóhelyre. Ez a hét közbeni forgalomra jelentıs hatással van, ezért állandósult illetve kismértékben csökkent a vendéglátóhelyek száma a településen. Az megfigyelhetı, hogy ennyi vendéglátóhelyet el tud tartani a város lakossága. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen. Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen. A településen az elmúlt években közel kétszeresére emelkedett az iparőzési adót fizetı vállalkozások száma 273-ról 543-ra 2000 és között -, hasonlóan ahogyan a foglalkoztatottak száma is jelentısen emelkedett a településen ben még 710 fı volt, míg 2007-re 1310 fıre emelkedett. A befizetett helyi iparőzési adó összege az elmúlt években a gazdaság helyzetével, a megszorításokkal együttesen változott és között jelentısen emelkedett, majd visszaesett, újabb nagy emelkedést mutatott évben, amikor közel 44 millió forintra növekedett és években újra visszaesett, majd 2006-ban újabb jelentıs emelkedéssel 54 millió forintot is meghaladta a befizetett adó mértéke ben pedig újabb visszaesés volt megfigyelhetı.

22 22. oldal A kivetett iparőzési adó mértékének alakulása Hajdúsámsonba (adatok ezer Ft-ban) adatok ezer Ft-ban A településen a 10 legnagyobb adófizetı társaság között kereskedelmi, építıipari és mezıgazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás évben: o Alaszka Kft. o HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (elıdje Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet) o Kerekes-96 Kft. o Aqua-Plastech Kft. o Sámson s Gold Kft. o S + CS Kft. o Euro-Service Kft. o Toll-96 Kft. o Mont-Org Kft. o Szilágyi Tüzép Kft. Ezek közül a társaságok közül kettı az Ipari park területén mőködik (Sámson s Gold Kft. és a Mont-Org Kft.), míg a többi társaság a város egyéb területein. Az Alaszka Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytat, míg a Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet pénzügyi feladatokat lát el.

23 23. oldal A Kerekes-96 Kft. építési tevékenységgel foglalkozik, az Aqua-Plastech Kft., mely a cég mérnökei által tervezett, és szabadalmaztatott licenc alapján elkészített flakonokba szódavizet, és üdítıitalokat készít a teljes hazai piac számára. A Sámson s Gold Kft. zöldség- és gyümölcskonzerveket állít elı szezonálisan, az S+CS Kft. terménytáp- és takarmány felvásárló, feldolgozó, és értékesítı, valamint táp-takarmány keverı üzemmel is rendelkezik. A Mont-org Kft. vas-fém-acél szerkezetek gyártásával és feldolgozásával foglalkozó ipari vállalat. Ez a cég a privatizálás során a régi öntıde utódjaként jött létre Társadalom A társadalmi mutatók közül a népességszám alakulása, a népesség korösszetétele, végzettségi viszonyai, illetve foglalkoztatási jellemzıi alapján közelíthetı meg legjobban a város jelenlegi társadalmi fejlettségi helyzetképe Demográfia Hajdúsámson népességszáma a II. világháború idıszakát leszámítva 1785 óta folyamatosan nı. Ez az országos viszonyoknál kedvezıbb helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a természetes szaporodás miatt növeli létszámát, hanem a vándorlási egyenleg pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekvı lakosságszámot.

24 24. oldal Lakónépesség számának alakulása Hajdúsámsonban (adatok fıben) fı A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoportba tartozók száma jelentısen meghaladja a 60 év feletti korcsoportba tartozók számát. Ez is a település lakóváros funkcióját támasztja alá. Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint Hajdúsámsonban 100% 13,35% 12,96% 12,99% 12,77% 12,97% 13,03% 12,85% 12,98% 13,00% 80% 60% 62,68% 62,87% 63,29% 64,07% 64,49% 65,20% 65,19% 65,03% 65,39% 40% 20% 23,97% 24,17% 23,72% 23,16% 22,54% 21,77% 21,96% 21,99% 21,61% 0% x A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 fı 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év

25 25. oldal feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvezı. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öregedı, tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 idısebb jut A lakosság iskolázottsága A lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan a évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A 7 évesnél idısebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása évben összehasonlító adatokkal (adatok %-ban) Terület, Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola igazgatási rang Megyei jogú város Többi város Községek Elsı évfolyamát sem végezte el évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül 1,8 14,2 21,4 19,0 24,1 5,3 14,1 2,3 23,7 28,9 23,2 15,3 1,3 5,3 2,6 28,1 33,3 21,4 10,8 0,7 0,3 érettségivel oklevél oklevéllel nélkül Hajdúsámson Megye összesen 2,53 24,25 34,17 24,17 11,28 0,88 2,72 2,2 21,1 27,1 21,1 17,6 2,7 8,1 A 7 évesnél idısebb lakosság legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskola, kiemelkedıen magas a középiskolát végzettek aránya érettségivel nem rendelkeznek sajnálatos, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkezık részaránya alacsonyabb, mint a megyei átlag, viszont magasabb, mint a községek adata.

26 26. oldal Egyetemi, fıiskolai oklevéllel 258 fı rendelkezik. A 7 évesnél idısebb népesség számának alakulása legmagasabb iskolai végzettség szerint évben (adatok fıben megadva) Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola stb. Lakosság összesen elsı évfolyamát sem végezte el 1 7. évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül érettségivel oklevél nélkül oklevéllel fı (2,53 %) (24,25 %) (34,17 %) (24,17%) (11,28 %) (0,88 %) (2,72 %) (100 %) A Hajdúsámsonban élık 2,53 %-a tekinthetı analfabétának, míg egyetemi illetve fıiskolai oklevéllel a népesség 2,72 %-a rendelkezik. Mindkét arányszám magasabb az átlagosnál. Magas továbbá az érettségivel rendelkezık részaránya (11,28 %) is Munkanélküliség és foglalkoztatás A településen és között a gazdaságilag aktív korú népesség aránya kismértékben (0,07%-kal csökkent), mely az országos adatok alatt van. A gazdaságilag aktív korúak számaránya 64,13 %-ról (4960 fırıl) csökkent 64,06 %-ra (6840 fıre). Tehát elmondható, hogy az elmúlt évtizedben valamelyest tovább fokozódott a gazdaságilag aktív népesség koncentrációja, és 2001-ben a megyeszerte és országszerte csökkenı tendencia Hajdúsámsonban csak alig érzékelhetı. Ez összefüggésben van a demográfiai sajátosságokkal, a fiatalabb korszerkezettel egyaránt ben a település fınyi lakosságából fı (41,3 %) volt az aktív keresı fı (21,0 %) az inaktív keresı (nyugdíjas és járulékos) fı (35,9 %) az eltartott, s mintegy új társadalmi jelenségként a statisztikai nyilvántartásban megjelent a népesség ekkor még mindössze

27 27. oldal 1,8 % -át adó, 141 fıs állást keresı és elhelyezkedni nem tudó munkanélküli réteg. A 100 keresıre esı eltartottak száma 87 fı volt. A évi népszámlálás adatai alapján a fıs lakosságból fı (24,29 %) volt az aktív keresı, 904 fı (8,4 %) munkanélküli, fı (31,3 %) az inaktív keresı, és fı (35,9 %) az eltartottak száma, (és aránya a lakosság összlétszámához mérve). A településen a foglalkoztatottak megoszlására vonatkozóan a évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A település lakosságából 2594 fı foglalkoztatott, amelybıl 801 fı a legfiatalabb korosztályban (15-30 év között), 805 fı a éves korosztályból, 682 fı a éves korcsoportból, míg 295 fı a legveszélyeztetettebb éves korosztály közül kerül ki. A 60 év felettiek közül 11 fıt alkalmaznak. A foglalkoztatottak között jellemzıen (1038 fı) érettségi nélkül, de legalább szakmai oklevéllel dolgoznak, de a foglalkoztatottak 19,03 %-a egyetemi vagy fıiskolai végzettségő. Mindösszesen 14 fı a foglalkoztatottak 0,54 %-a nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel. A foglalkoztatottak között 79 fı dolgozik a mezıgazdaságban, 950 fı az iparban és építıiparban és meghatározó a harmadik szektor aránya, hiszen 1565 fı dolgozik szolgáltatási területen. A munkanélküliség alakulása a településen kedvezıtlen tendenciát mutat között 11,28 és 15,36 % között mozgott, mely az országos átlag minimum kétszerese volt minden évben. A január 20. napi adatok alapján 1004 fı volt a nyilvántartott álláskeresık száma, mely 12,45 %-os munkanélküliséget jelent (az országos átlag 1,77-szerese), míg február 20. napján 1068 fı volt (13,24 %, a relatív országos munkanélküliség 1,85-szöröse).

28 28. oldal Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkaképes korú népesség %-ában Hajdúsámsonban (Területi mutató) 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% A munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese: A területi mutató alakulása az országos átlaghoz viszonyítva Hajdúsámsonban Relatív mutató 3 2,5 2 2,56 2,36 2,12 1,99 1,96 1,94 1,8 1,83 1,77 1,85 1,5 1 0, Az ábra mutatja, hogy a településen az országos átlag közel kétszerese a munkanélküliség. Legnagyobb probléma a munkanélküliségen belül, hogy az alacsony iskolai végzettségőek aránya magas, mely nehezíti a munkaerı-piacra történı visszakerülésüket.

29 29. oldal Jelenleg a településen rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik 1568 fı (a korábbi évekhez viszonyítva jelentısen növekedett számuk). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszereses munkajövedelemmel rendelkezık száma 720 fı volt (szintén számottevı növekedés volt megfigyelhetı számukban). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult az önkormányzat saját nyilvántartása alapján. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük a legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírók számának alakulása Hajdúsámsonban (fı) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık száma - aktív korúakon belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkajövedelemmel nem rendelkezık száma A grafikon mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a településen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, és között 62,3 %-os növekedés volt megfigyelhetı. Közöttük általános iskolai végzettsége nem volt közel az 50 %-nak (2008-ban 45,9 %), számuk között 62,12 %-kal emelkedett.

30 30. oldal Egészségi állapot, egészségügy A településen egészségügyi szolgáltatást két helyszínen biztosítanak: Petıfi utcai orvosi rendelı, ahol két felnıtt háziorvosi rendelı mőködik Hársfa utcai Egészségügyi Központ, amelyben 1 felnıtt és 2 gyermekorvosi rendelı mőködik Az önkormányzat célja, hogy évben fejlessze a település egészségügyi ellátásához kapcsolódó infrastruktúrát. A beruházás eredményeként a Hársfa utcai Egészségügyi Központ Egészségházzá történı fejlesztése történik meg, melynek köszönhetıen itt kap helyet a felnıtt és gyermekorvosi rendelı, védınıi szolgálat és a vérvételi helyszín mellett a kis erıforrás igényő szakorvosi ellátás is. Jelenleg a településen 3 felnıtt háziorvosi körzet mőködik, melyek évben esetet láttak el (ebbıl 3277 db volt a lakáson történt beteglátogatás), mindez azt jelenti, hogy az egy orvosra jutó esetszám rendkívül magas (17117 db). Két házi gyermekorvos biztosítja továbbá a gyermekek ellátást, akik 2006-ban esetet láttak el, melybıl a rendelésen megjelentek száma db volt. A védınıi szolgálat a Hársfa utcai Egészségügyi Központban kap helyet, ahol vérvételi hely is mőködik, ahonnan a vért Debrecenbe küldik elemzésre. A központi körzeti (háziorvosi) ügyelet a Petıfi utcai orvosi rendelıben mőködik. Fogászati szakrendelés a községi fogászattal együtt három mőködik a településen, amelybıl egy az Egészségügyi Központban található, a második a Petıfi utcai orvosi rendelı melletti fogorvosi rendelıben kap helyet és nemrég nyílt az Árpád utcán egy magán fogorvosi rendelı. Az iskola-egészségügyi ellátást megbízással a helyi háziorvosok, fogorvosok és védınık látják el. A lakosság egészségi állapota nem megfelelı, mely nemcsak az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethetı vissza, hanem arra is, hogy egészségügyi szakellátás és kórház csak a

31 31. oldal megyeszékhelyen található. Ezt a problémát kívánja az önkormányzat a tervezett Hársfa utcai Egészségház kialakításával orvosolni A lakosság jövedelmi helyzete 2006-ban a háztartási költségvetési felvétel (HKF) adatai szerint az egy fıre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 46 ezer, az egy fıre jutó éves nettó jövedelem 840 ezer forint volt. Az elızı évhez mért növekedés folyó áron 4,6% volt, ez reálértéken minimális (0,7%-os) emelkedés. A felsı jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy fıre jutó nettó jövedelem átlagosan 1 millió 824 ezer, a legalacsonyabb jövedelmő népességtizedbe tartozóké évi 319 ezer Ft volt. A legalsó népességtizedben 47 53%, a tizedikben 81 17%-os volt a munka, illetve a társadalmi jövedelmek (aránya. A jövedelemegyenlıtlenség 5,7-szeres, 2000-hez képest némi növekedést mutat. A jövedelmi viszonyok és keresetek alakulására vonatkozóan nincsenek települési szintő adatok, a jövedelmi viszonyok alakulására vonatkozóan az APEH nyilvántartásai és általuk közzétett hivatalos adatok biztosítanak információkat. A településen a jövedelmi viszonyok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma és az általuk befizetett adó (Ft-ban) ( között) Megnevezés Összes adófizetı száma Ebbıl: - egyéni vállalkozó

32 32. oldal Megnevezés - fıállású adózó Összes befizetett adó (Ft-ban) Hajdúsámsonban az adófizetık számát tekintve között jelentıs növekedés volt megfigyelhetı (2961 fırıl 3402 fıre), majd ezt követıen mérséklıdött a növekedés (3450 fı, majd 3519 fı) évben pedig 3891 fı volt az adófizetık száma (2000. évhez viszonyítva 31,41 %). A fıállású adózók száma évrıl-évre jelentısen emelkedett abszolút mértéken fıvel így évre elérte a 3211 fıt. Az egyéni vállalkozó adózók számában szintén emelkedés volt megfigyelhetı a évi némi visszaesést 2 fı követıen évben 238 egyéni vállalkozó tevékenykedett a településen. A befizetett adó mértéke között évrıl-évre emelkedett, majd 2003-ban csökkent, ezt követıen újabb növekedés volt megfigyelhetı, évre a évi adat több, mint kétszeresére változott. A település jövedelmi viszonyait mutatja az alábbi táblázat, mely bemutatja az adófizetık számát adózási sávok alapján adatok fıben megadva. A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma adózási sávok szerint között Megnevezés Ft Ft Ft Ft Ft felett

33 33. oldal A településen 2004-ig folyamatosan emelkedett az 5 millió Ft feletti jövedelemmel rendelkezık száma (2004-ben 30 fı volt), majd 2006-ra emelkedett, 5 és 10 millió Ft feletti jövedelemmel 47 fı, míg 10 és 20 millió Ft feletti jövedelemmel 5 fı rendelkezett. A legjellemzıbb a 300 ezer Ft és 1 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezık száma ( között változott), míg évre azoknak a számaránya, akik 1 és 2 millió Ft jövedelemmel rendelkeznek 1097-re emelkedett. A Ft-os jövedelemhatár alatti adózók száma ciklikusan változott között és között csökkent, majd emelkedett és csökkent, jellemzıen 500 fı környékén stabilizálódott számuk Környezet Hajdúsámson, kedvezı fekvése (a megyeszékhelyhez való közelsége, kedvezı közúti és vasúti kapcsolatai) miatt, dinamikusan növekvı település. Ez a dinamikus, a régebbi idıben meglehetısen spontán módon való növekedés, a település szerkezetén is nyomon követhetı Természeti környezet A település szerkezetét is lényegileg maghatározó zöldfelületeket egységes rendszerré kapcsolja össze a településszerkezeti terv. Ennek részét képezi a jelentısebb vízfolyások mentén lévı nagymérető kertek is, ahol úgynevezett ökológiai zöldterület (fásított kertként használható, szennyezıdésektıl megóvandó lakókertek) kialakítása, megtartása a fı cél. Az Epreskert utcától északra lévı üres zöldterület ma lovaglási célra hasznosítják, fogathajtásra, alkalomszerően. A kegyeleti parkok, temetık is fontos elemei a zöldfelületi rendszernek. A település köztemetıje a Bartók Béla út folytatásában, jelenleg külterületen található. Védett természeti terület Hajdúsámson külterületének délkeleti része, mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét képezi. Ezt a területet a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai

34 34. oldal közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl 3 sz. melléklete kiemelt jelentıségő természeti területek közé sorolta. A NATURA 2000 alá tartozó területek listája: Martinkai legelı (HUHN20024) Hajdúsámson területei: 0348, 0355/2, 0355/5, 0363, 0385, 0387, 0388/1, 0388/2, 0389, 0390, 0391, 0392, 0393/1, 0393/2, 0394, 0395, 0395/1, 0398/5, 0408, 0409, 0410, 0411, 0412, 0413, A védett területen található a Martinkai II. sz. víztározó, mely csak idıszakonként kerül feltöltésre. Természeti területként vannak nyilvántartva a Sámsonkert délkeleti széléhez csatlakozó 0475/7, 0475/20 helyrajzi számú gyepterületek, valamint a Hajdúsámson belterületének északi széléhez (a vasúti pályatest északi oldalán) csatlakozó gyepterületek. A településen mértékadó környezetterhelést a közlekedés okozza, egyéb terheléssel nem kell számítani, mely a település lakófunkcióját tovább erısíti, hiszen ezért költöznek ide Debrecenbıl. A környezetvédelmi szempontból nagyobb figyelmet érdemlı egyéb tevékenységek, illetve területhasználatok a külterületen: szeszfızde, fémöntöde, almalé üzem, seprő üzem, konzervüzem, üzemanyagtöltı telepek, szennyvíztelep, szeméttelep, roncsolt területek, ásványi anyag bányatelkek, a deflációs területek, valamint a zártkerti területek és külterületi lakott helyek (Sámsonkert, Martinka, Dankó-telep). A terület erdısültsége jónak ítélhetı, bár a privatizációt követıen az erdıterület csökkent. Jelentısebb összefüggı erdırészek az északi részen találhatók. Külterületen környezetvédelmi szempontból zavaró emissziójú tevékenység nem található, az állattartás, a szemét- és szennyvíztelep emissziója nem éri el a belterületet. A külterületen legjelentısebb levegıterhelést (a porterhelés mellett) a parlagon álló termıterületek gyomvegetációjának pollenterhelése okozza.

35 35. oldal A települési győjtıutak forgalma jelenleg és várhatóan is határérték közeli, vagy azt meghaladó mértékő lehet. A belterületen nincs olyan tevékenység, amely zajterhelésével környezetzavaró. Az ipari parkot úgy jelölte ki az önkormányzat, hogy az ott lévı üzemek zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a védendı létesítmények, illetve területhasználatok felé. A település területén (tekintettel a jó építıipari minıségő homok ásványvagyonra) több legális homokbánya is üzemel. A bányaterületek tájrendezése a bányászati törvényekben elıírtak szerint valósítandó meg. Szennyezett terület a szennyvíztelep földmedrő tórendszere, valamint a szükséges feltételek nélküli, megtőrt kommunális szeméttelep. Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata a 5/1998.(II.26.) ÖR. Számú rendeletében szabályozza a helyi állattartás szabályait, s ebben az állategészségügy és környezetvédelem elıírásait. Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata a 22/2003.(X.22.) ÖR. Számú rendeletében döntött a parlagfő visszaszorításának helyi szabályairól, valamint a 9/1994.(VII.20.) ÖR. Számú rendeletében az avar és kerti hulladékok égetésérıl, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól rendelkezett. Az önkormányzat (85/1996 (VIII.29.) öh. számú határozatában) elkészítette a fentieken túl a település komplex környezetvédelmi programját, melyben az alábbi irányelveket határozat meg: - a települési környezet tisztasága - csapadékvíz-elvezetés - kommunális szennyvízkezelés - kommunális szilárdhulladék kezelés - helyi közlekedésszervezés - ivóvíz ellátás - energiagazdálkodás - zöldterület gazdálkodás - feltételezett rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladati és elıírásai és a környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések (együttmőködés a helyi és illetékes területi állami szervekkel, a

36 36. oldal természetes személyekkel és szervezeteikkel, valamint ezek érdekvédelmi szervezeteivel, továbbá más helyi és területi intézményekkel) Jelenleg az összes hatályban lévı helyi önkormányzati rendelet harmonizálása folyamatosan történik Épített környezet Hajdúsámson spontán módon történı növekedése a település szerkezetén is nyomot hagyott, a település nem tudta követni a rohamos ütemben növekvı népesség és ezáltal lakásállomány növekedését. A belterület szerkezetét ezen kívül a terepadottságok, a kisebb homokdombok, a természetes vízfolyások határozták meg. Az utcák a homokdombok kanyargós vonulatát követték. A házsorok több helyen üresen maradt területeket fognak közre, amelyek egykor talán vízjárta területek lehettek, azután pedig a telkekhez kapcsolódó kertekké alakultak. Ez a településforma a Dél-Nyírségre, fıleg az úgynevezett Ligetalja falvaira jellemzı. Az önkormányzat távlati célja, hogy ne új telekosztással, hanem a belterületen lévı szabad telkek beépítésével, beépíttetésével befolyásolja a település képét. A belsı telkek sora adta a falu településformája, a hozzá kapcsolódó külsı tartozékok, appertinenciák pedig a határszerkezetet. A faluban, egymás mellett sorakoztak a nemesi,- kisnemesi,- és a jobbágyi telkek, a széleken a zsellér családok telkei. A 20. század derekáig a telekaprózódás szinte a felismerhetetlenségig eltorzította a telekformákat. A hagyományos belsı telek két fı szerkezeti egységre tagozódott: 1. A lakóház és az udvar övezet 2. A kert övezet. Az elsı övezetbe kerültek a lakóházak, kamrák, górék, vermek, ólak, istállók. A kert övezetben álltak a széna,- szalmakazlak, boglyák, s természetesen itt volt a konyhakert. A 19. század derekáig az udvarok kb. 32 %-át teszik a telkeknek, tehát a kertek nagyobbak, mint az udvarok. A telekaprózódás során a kertek mérete csökken ben már az összes telkek 19 %-ához nem tartozik kert, tehát a falu már a 19. században a városokra jellemzı telekformálódás felé halad.

37 37. oldal A gyors, spontán módon való növekedés és részben a domborzati viszonyok miatt több helyen hiányoznak a hosszú lakótömböket idınként megszakító, és kedvezıbb közlekedési feltételeket teremtı észak- kelet irányú összekötı utak. A településszerkezetre alaprajzi elrendezésre az egy fıutcás településforma a jellemzı. A belterületnek ez a rendkívül kedvezıtlen meghatározó szerkezeti eleme, a központon is keresztül haladó, délnyugat- északkelet irányú 471-es számú Debrecen - Nyírbátor irányú fıút. Az ehhez kapcsolódó, északi irányban Hajdúhadház felé kivezetı 4902-es számú országos mellékút, a keleti irányban Nyírmártonfalva, déli irányban Martinka - Debrecen felé kiépített út. Hasonlóképpen meghatározó szerkezeti elem, a belterületet északi, észak-nyugati oldalán vezetı és a lakott területek nagyobbik részét lehatároló, Debrecen- Mátészalka irányú vasútvonal, melyen túl található egy nem túl szerencsés egykori fejlesztés eredményeként kialakult kisebb településrész. Jellegzetes szerkezeti elem a település nyugati oldalán észak- déli irányban keresztül vezetı Hajdúsámsoni fıcsatorna és a hozzá kapcsolódó, a belterület északi oldalát kanyarogva követı jelentısebb vízfolyás, valamint az ıket kísérı zöldterületek, zöldsávok. Az egykor még településszélinek számító temetık, mára lakóterülettel közrefogott kegyeleti parkokká, vagy hasznosítatlan fás területté váltak, és helyzetükhöz méltó hasznosításra várnak Mőemlékek, helyi építészeti értékek A településen az olimpiai emléktölgy helyi jelentıségő védett természeti területként van nyilvántartva, melyet Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének a 36/2007. (XI. 30.) rendelete nyilvánított védetté. Országos Mőemléki védettségő területek a településen: Református templom Kossuth u. 1. (hrsz. 1455) Hajdúsámson Rákóczi u. 21. (hrsz. 616.) Ezeket az egyes ingatlanok mőemlékké nyilvánításáról illetve mőemléki védettségének megszüntetésérıl szóló 32/2005. (XII. 22.) NKÖM. sz. rendelet nyilvánított mőemlékké.

38 38. oldal A helyi értékvédelemrıl szóló rendelet elıkészítése folyamatban van, a Településrendezési Tervhez kapcsolódóan elkészült Örökségvédelmi hatástanulmány a helyi értékvédelmi vizsgálat eredményeként az alábbi épületeket javasolta helyi értékvédelemre az épületek felsorolása fontossági sorrendben történik: 1. Református templom Kossuth u. 1. sz. 2. Polgármesteri Hivatal Szabadság tér 1. sz. 3. Kossuth u. 35. szám alatti lakóépület 4. Rákóczi u. 21. szám alatti lakóépület 5. Petıfi u. 13. szám alatti lakóépület 6. Kossuth u. 34. szám alatti lakóépület 7. Zrínyi u. 5. szám alatti lakóépület 8. Rendırség épülete Kossuth u. 3. sz. 9. Nagyszılıskert u. 10. szám alatti lakóépület 10. Rákóczi u. 11. szám alatti lakóépület 11. Árpád u. 10. szám alatti lakóépület 12. Dózsa György u. 22. szám alatti lakóépület 13. Kossuth u. 30. szám alatti lakóépület 14. Árpád u. 57. szám alatti lakóépület 15. Kossuth u. 54. szám alatti lakóépület 16. Dózsa György u. 18. szám alatti lakóépület 17. Nagyszılıskert u. 15. szám alatti lakóépület 18. Árpád u. 37. szám alatti lakóépület 19. Jókai u. 30. szám alatti lakóépület 20. Rákóczi u. 22/a. szám alatti lakóépület 21. Árpád u. 56. szám alatti lakóépület 22. Árpád u. 8. szám alatti lakóépület 23. Csire u. 19. szám alatti lakóépület 24. Epreskert u. 2. szám alatti lakóépület 25. Zrínyi u. 7. szám alatti lakóépület 26. Zrínyi u. 9. szám alatti lakóépület 27. Kossuth u. 66. szám alatti lakóépület 28. Kossuth u. 52. szám alatti lakóépület 29. Árpád u. 66. szám alatti lakóépület

39 39. oldal Lakásállomány Hajdúsámsonban a történeti források, és máig fellelhetı reliktumok alapján a lakóházaknak fıleg három stílusát figyelhettük meg. A régi stílus, mely itt a 18. század közepéig visszanyúló építési hagyományokat jelenti, egészen az 1980-as évekig élt. Anyaguk, építési technológiájuk alapján ezek a nyírségi háztípushoz sorolhatók. Vagyis sárból, késıbb vályogból készült falazatukat erıs, földbe ásott fa oszlopszerkezet közé rakták. Lényegében ezek a tölgy-, késıbb akácfa oszlopok tartották a koszorú-, vagy sárgerendákat, melyeken a tetıszerkezet nyugodott. A falak alá valamelyes fundamentumot ástak, melyet döngölt agyagos földdel töltöttek fel, késıbb cm magasan égetett téglával rakták ki. A házak falát fehérre meszelték, melyet kívül kb cm magasan sötét színő (szürke, barna, zöld) festékkel felhúzták. A régi stílusú házakra mindkét végén csapott nád-, ritkábban zsupp tetıszerkezetet készítettek. A 19. század derekától itt is megjelennek a félcsapott, vagy teljes háromszöget mutató patics-, vagy deszka oromzatok, tőzfalak. A 20. században a régi nádtetıket fokozatosan cserép-, ritkábban bádog tetıre cserélték. A házak födém szerkezete minden esetben a folyó-, vagy húzógerendákra fektetett, majd vastagon megtapasztott nád pallóból készült. Módosabb házakon a folyó gerendákat középen mestergerenda támasztotta alá. Már a régi stílusú házakon is megjelenik a tornác, bár a legutóbbi évtizedekben sok a tornác nélküli ház. A gazdák zöme egyszerő fa oszlopos tornácot készíttetett, s többen az ágasok közeit deszka ámbitussal kötötték össze, a bejárat elıtt verécével. Régi házakon máig jellemzı a felsı Tisza vidékre utaló utcai-, vagyis rövid homlokzati tornác, melynek szegıléceit főrészelt díszek, rácsozatok ékesítik. Még a 20. század elsı felében is sok a kétosztatú ház, többségében azonban itt is három osztatú házat építettek. A tornácos, kerek-, vagy szegletes kıoszlopos, cseréptetıs, tégla tőzfalas új stílusú házak itt is csak a 19. század második felében, akkor is elsısorban volt nemesi-, vagy módosabb gazda portákon bukkantak fel. Jellemzı, hogy az alapvetı hármas tagoltság ezeken további kamarával, cselédszobával bővölhet, s téglával bélelt pincét is ástak alá. Az utcafrontra épített új stílusú házak tornácának a végén gyakran az utcára nyíló ajtót találunk. Természetesen megtalálható a hatalmas, kılábas nagykapu, és a hagyományos kiskapu is. A 19. század végéig a szabad kéményeket leboltozták.

40 40. oldal A 19. század végétıl a hagyományos építési stílus kezd felbomlani. Sokan a régi házakat alakítják át. Egyre több a házakon a díszítıelem. Az oromzatokon faragott, főrészelt fa cirádák, vagy szecessziós vakolatdíszek bukkannak fel. A hagyományos fehér színre való meszelést elıbb sárga, majd más színő festések váltják le, s a házak beosztása is változik. A 20. század közepéig Hajdúsámsonban a régi stílus dominál, melyet azután igen gyorsan a legújabb kor típusházai, majd napjainkban az egyéni tervezéső, egyelıre nehezen meghatározható építkezési stílus váltja fel. Emiatt a népi építészet, az utcakép meglehetısen heterogén képet mutat. A településen lévı lakásállomány az elmúlt években folyamatosan növekedett. A lakásállomány alakulása Hajdúsámsonban db Hajdúsámsonban jelenleg 3904 lakás található (legfrissebb adat évi), ez a népességszámot ( fı) figyelembe véve 3,11 fı/lakás mutatószámot jelent. Az elmúlt években az alábbi ábra mutatja, hogy folyamatosan emelkedett az épített lakások száma (2007-ben 102 volt). A megszőnı lakások száma elhanyagolható, az új építéshez viszonyítva nem éri el annak 5-6 %-át.

41 41. oldal Az épített és megszőnt lakások számának alakulása Hajdúsámsonban között db önk. Épített lakások száma (üdülık nélkül) Megszőnt lakások száma A településen 1990-ben mindösszesen 2623 lakás volt, tehát 1281 lakással emelkedett az épületállomány, mely a lakosságszám emelkedésével magyarázható Települési infrastruktúra ellátottság A település infrastrukturális ellátottságának helyzetére jellemzı, hogy az alapvetı mőszaki és humáninfrastruktúrával rendelkezik. Hajdúsámson infrastrukturális ellátottsága megfelel a Hajdú-Bihar megyei települések átlagának, néhány területen pedig felülmúlja azt. Infrastrukturális ellátottság Hajdúsámsonban Megnevezés Lakásállomány Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

42 42. oldal Megnevezés Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba 80,27% 81,25% 85,63% 87,81% 92,05% 93,52% bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi ivóvízvezeték 59, ,4 72,4 hálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatorna hálózatba 6,36% 6,95% 7,95% 8,53% 6,36% 6,95% bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi 6,7 6,7 6,7 6,7 6,7 6,7 szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Közmőolló (m) szennyvízcsatorna 11,30% 10,31% 10,00% 10,00% 9,25% 9,25% hossz (m)/vízvezeték hossz (km) bekötések nélkül Rendszeres na na hulladékgyőjtésbe bekapcsolt lakások Összes gázfogyasztó Ivóvízellátás, közmővek A településen közüzemi vízmő és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 3 db mélyfúrású kút biztosítja. Hajdúsámson vízmőve látja el ivóvízzel Sámsonkert és Martinka településrészeket is.

43 43. oldal A közös hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tőzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tőzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhetı. A vízmő a jelenlegi vízigényeket kielégíti. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 72,4 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban összesen: db volt. A településen az ivóvízhálózat 93,25 %-ban kiépített (Sámsonkertben több helyen az ivóvízhálózat nem kiépített). A helyi vízmővet a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmő Rt. üzemelteti Szennyvízelvezetés és elhelyezés Hajdúsámsonban a központi részen üzemelı gravitációs szennyvízhálózat van kiépítve. Sámsonkertben és Martinkán jelenleg nincs szennyvízcsatorna rendszer. A gravitációsan összegyőjtött szennyvizet egy közbensı, és egy végátemelı juttatja a szennyvíztelepre. A szennyvíztisztítási technológia: kétszintes ülepítı, és 3 db sorba kapcsolt fakultatív tó. Itt történik a folyékony hulladék kezelése is, amelyet szippantókocsival szállítanak ide. A szennyvíziszap kezelése szikkasztóágyakban történik. A szennyvízhálózati ellátottságot jelenleg mindössze 7 %-osnak lehet tekinteni, a település döntı része ellátatlan, azonban napi átadással a település belterületén megvalósul a szennyvízhálózat kiépítése az Európai Unió ISPA programja keretében, így a folyékony hulladék elhelyezése uniós szabványnak megfelelı tározókban történik Debrecenben (ahol a meglévı befogadóállomás kerül bıvítésre), a kiépített nyomóvezeték hálózat hossza: 5592 m, mely biztosítja a keletkezett szennyvíz Debrecenbe jutását. Tehát a település csatornahálózati kiépítettsége a város belterületén (Sámsonkertet és Martinkát kivéve) 100 %-nak tekinthetı a beruházást követıen.

44 44. oldal Felszíni vízelvezetés A belterületi csapadékvíz-elvezetı hálózat 65 %-osan kiépített, zömében nyíltmedrő rendszerrel, fejlesztése ebben az évben tervezett, melyre az önkormányzat pályázatot nyújtott be. Zártrendszerő csatornahálózat van: Toldó utcától a Bocskai utcára átmenı kb. 200 méteres szakaszon Szabadság tér 5. sz.-tól (Telefonfülke) Petıfi utcán kb. 400 méteres szakaszon Árpád utcán kb. 150 méteres szakasz Hársfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakasz Árpád utcáról Szatmári utca kb. 80 méteres szakasz Táncsics u. Szabó Pál utca kb. 200 méteres szakasz Belterületi felszíni vizeink fı befogadója a Sámsoni fıcsatorna, H-2 jelő csatorna, Liget-ér. A Sámsoni fıcsatorna a befogadója a település É-i külterületi részének is, amely a H-6 jelő csatornával csatlakozik a Sámsoni fıcsatornához. A belterületen nyílt földmedrő, és burkolt, valamint zárt csatornák üzemelnek. A lehulló csapadék nagy része a talaj jó szikkasztóképessége miatt elszikkad. Sámsonkert a Kondoros vízgyőjtı területéhez tartozik. Keleten a Sámsoni fıcsatorna, nyugaton a Diósvári csatorna határolja, ezek a belterületrıl lefolyó vizek befogadói. Martinka a Kondoros vízgyőjtı területéhez tartozik, keleten a Kati-ér, M-1 vízfolyás határolja. A település a Nyírség dombvonulatának határán fekszik, felszíne 126,0 és 144,0 mbf magasságok között változik.

45 45. oldal Hajdúsámson közigazgatási területén az üzemelı felszíni vízelvezetı csatornák közül: Önkormányzati kezeléső: Hajdúsámson fıcsatorna H-2, H-4, H-5, H-7 csatornák belterületi szakaszai Társulati kezeléső: H-2 külterületi szakasza, H-1, H-3, H-6 csatornák, M-1 csatorna, Martinkai ér, Ligeti ér, L-2 csatorna, K-7 csatorna, Diósvári csatorna, D-2 csatorna, TIVIZIG kezeléső: Kati ér, Szala ér Az önkormányzat évben pályázatot nyújtott be az 1. és 6. vízgyőjtı területek csapadékvíz elvezetı rendszerének kialakítására és felújítására, ahol zömében nyílt rendszerő elvezetı rendszer kerül kialakításra. A fejlesztés az alábbi területeket érinti: 1. vízgyőjtı: Nefelejcs u., Zöldfa u., görbe u., Szeder u., Virágos u., Nagyszılıskert u., Váczi u., Kút u., Táncsics u., Vörösmarty u., Szabó Pál u., Ady u., Harangi u., József A. u., Hunyadi u., Szondi u., Hársfa u., Vámospércsi u. 6. vízgyőjtı: Viola u., Esze T. u., Csillag u., Szegfő u., Rákóczi u., Csire u., Rét u., Bocskai u., Toldy u., Árpád u., Szigligeti u., Kossuth u., Epreskert u., Ág u Szilárdhulladék kezelés Biztosított a hulladékgyőjtés (valamennyi háztartásból) és szállítás valamint a szelektív hulladékgyőjtés is a településen. A szilárd hulladék elszállítása 1995 óta folyamatosan megoldott, és kötelezıen igénybeveendı szolgáltatás. Mind a belterületen, mind a külterületi helyeken heti rendszerességgel szállítják el a kommunális hulladékot az önkormányzat szemétgyőjtı telepére. Hajdúsámson Önkormányzata a Belügyminisztérium- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által évre meghirdetett Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása c. pályázaton vett részt. Ennek keretében 10 db szelektív győjtısziget kialakításához, 58 db szelektív hulladékgyőjtésre alkalmas edényzet beszerzéséhez, valamint 1 db 18 m3-es speciális szelektív hulladékgyőjtésre,- szállításra szolgáló jármő megvásárlására kaptak támogatást.

46 46. oldal Szelektív hulladékgyőjtés a program eredményeinek köszönhetıen óta mőködik a településen, jelenleg 14 győjtısziget van Földgázellátás Közel teljes kiépítettségő (99 %-os) a vezetékes gázellátás. Ennek ellenére a fogyasztói arány csupán kb. 55 %-os (2113 lakás volt bekötve 2006-ban), a gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya folyamatosan növekedett. Hajdúsámson földgázellátása a Bököny térségében haladó Összefogás gázvezetékrıl van biztosítva 64 bar nyomású vezeték kiépítésével a Hajdúsámson Szatmári utca végén telepített m3/h kapacitású gázátadó állomásig. A gázfogadó állomás, és a hálózat az igényeket kielégíti, a hálózat bıvítésével további gázigények is kielégíthetık. Sámsonkert földgázellátása a debreceni középnyomású hálózatra a Sámsoni úton csatlakozó Ø 110 KPE vezeték kiépítésével valósult meg. A településen a központi utcákban épült ki elosztó hálózat, amely a gázigények növekedésével bıvíthetı. Martinka központi részén is kiépült középnyomású földgázelosztó rendszer, amely az igények növekedésével bıvíthetı Villamosenergia, közvilágítás Az elektromos energia hálózati ellátás 100 %-ban biztosított, beleértve a külterületi lakott helyeket is. A évben a meglévı teljes villamosenergia hálózatot korszerősítette az önkormányzat és vállalta, hogy a folyamatosan bıvülı külterületi lakóterületek, új építési telkek környékét is ellátja közvilágítással. Hajdúsámson villamos energiaellátását a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. a középfeszü1tségő 20 kv-os hálózatrendszerrıl biztosítja. A 20 kv-os légvezetékes hálózat Hajdúsámson kül- és belterületén elhelyezett oszloptranszformátor állomásokhoz a helyi adottságoknak megfelelı nyomvonalakon lett bevezetve.

47 47. oldal Telekommunikáció A település teljes területén kiépült a telefonhálózat. A lakásokba fıvonalként bekötött telefonokon 12 nyilvános telefon áll rendelkezésére a lakosoknak. ISDN vonalon, optikai kábelen bárki kapcsolódhat a világhálóhoz. Mobiltelefon szolgáltatás az egész településen mindenhol elérhetı, mindhárom szolgáltató lefedettsége 100 %-nak tekinthetı. A Kábel Tv. hálózat elsı ütemének kiépítése befejezıdött a településen. Az elsı ütemben 22 km hosszan épült ki a hálózat, mely alkalmas akár szélessávú Internet létesítésére is. A hálózat kiépítése 1700 db lakást (45,24 %) érint Közúthálózat A települési infrastruktúra helyzete legkedvezıtlenebb az úthálózat kiépítettségét illetıen. Ez részben azzal is magyarázható, hogy jelentıs külterületei miatt Hajdúsámson az átlagosnál hosszabb úthálózattal rendelkezik. Továbbá gazdasági megfontolásból az utak portalanítása, és szilárd burkolattal való ellátása a szennyvízcsatornázás befejezése elıtt (folyamatban lévı ISPA beruházás) nem volt célszerő, várhatóan a befejezését követıen tenderterv szerinti jelentıs útburkolat fejlesztést hajtanak végre a településen. A belterületi utak hossza jelenleg 43 km, a külterületi utak hossza pedig 71 km, ebbıl burkolt összesen: 26,2 km (a szilárd burkolattal való ellátottság becsült érték: 10 %). Összes belterületi járda hossza: 22,3 km.

48 48. oldal Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Az önkormányzat az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: Eszterlánc Óvoda II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény A településen mőködik továbbá a SZILTOP KHT. által mőködtetett Gimnázium, amelyben felnıttoktatás folyik Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye néven Eszterlánc Óvoda Az Eszterlánc Óvoda fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Az intézményben 42 fıállású pedagógus végez nevelı tevékenységet. Az 500 férıhelyes óvodába jelenleg 493 óvodás jár, 20 óvodai csoportba, akik közül 132 fı halmozottan hátrányos helyzető. Számuk igen magas (az összes gyermeklétszám 26,77 %-a). A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma 132 fı, a HHH-s gyermekek részletes elemzése az anti-szegregációs tervben található. Más településrıl 11 gyermek jár be, közülük 8 gyermek tömegközlekedéssel és falugondnoki szolgálat segítségével jut el az intézménybe, 3 gyermek intézménybe jutásáról pedig a szülık gondoskodnak saját gépjármővel. Az óvodában 2 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba és 2 tornaterem áll a gyermekek nevelésére rendelkezésre. A 2 logopédiai foglalkoztatóban 98 gyermek közöttük 49 fı HHH-s oktatása folyik. A 2006/2007. tanévben az óvodába járó gyermekek 66 %-a volt 6 éves vagy annál idısebb, 7 éves volt a gyermekek 3 %-a, míg 5 éves 22 %, 4 éves pedig 9 %.

49 49. oldal Az Eszterlánc Óvoda a tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végzi nevelı munkáját. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesedését tekinti alapvetı feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiálják, mint az egyedi megismételhetetlen, mással nem helyettesíthetı individum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelı intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden késıbbi fejlıdés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttmőködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáló minél teljesebb megvalósításra törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttmőködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Az óvoda feladata a szélesen értelmezett életfeladatokra való felkészítés. A Program kitőzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Hajdúsámson Város évben fejezte be az óvoda felújítását és 500 férıhelyre történı bıvítését, melyhez jelentıs címzett támogatást és megyei forrást kapott. Az új óvoda a meglévı épületek közül kettıt foglalt magába, az emeletes fıépületet, a hozzá kapcsolódó konyhával és a hátrébb elhelyezkedı lapostetıs épületet. A telken található többi épület lebontásra került. Az óvoda minden épülete folyosókkal összekötött és ezeken belsı közlekedéssel mindegyik megközelíthetı. A fıépületben megtörtént a válaszfalak áthelyezése, a tetıfedések felújítása, a burkolatok és falfelületek megújítása illetve a nyílások hıszigetelı faszerkezetre történı cseréje. A fıépületet a konyhával összekötı folyosó kiszélesedett és fele részben lapostetıt, fele részben plusz szintet és

50 50. oldal egy új tetıszerkezetet kapott. Itt kapcsolódott a fıépület emeleti szintje és a konyha utca felıli új tetırésze, melynek tetıtere is beépült. A konyha feletti tetıszerkezet teljesen megújult illetve az épület a hátsó kert felé egy teljes épületrésszel bıvült, ide került a kazánház. A konyha és a mögötte található épületrész között indult az a lapostetıs folyosó, mely az óvoda összes épületét összefogja egy zárt lánccá. Itt déli irányba fordulva találhatóak meg a déli sor épületei. Az utca felıli épülettömb földszintjén található a mosodai rész ill. az egyik tornaterem. Ezek felett a tetıtér beépítésben az óvónık öltözıjének egy része került kialakításra, míg a tornaterem légtere mellett galéria került kiépítésre. Ehhez az épülethez épült az egyik alapsejt, melynek egymással szembefordított párjai alkotják a déli sort. Itt kerültek kialakításra a foglalkoztatók - melyek jobb megvilágítása érdekében a tetıtéri falban is ablakokat helyeztek el - valamint a foglalkoztatók közötti elıtér, öltözı és mosdó, melyeket lapostetıs folyosó köt össze. A másik alapsejt a déli sor végében került kialakításra, mely szintén földszintes épület. Erre merılegesen ugyanennek az alapsejtnek három összeépített tagja található. A két egymásra merıleges épülettömb találkozásánál a lapostetıs folyosókból kiemelkedve kerül kialakításra a többcélú terem. A déli sor felett található alapsejtek a konyha felett is megismétlıdnek. Ezek a lapostetıvel kapcsolódnak a másik megmaradó épülethez és annak bıvítményéhez. A régi lapostetıs épület elé épült a másik tornaterem. A régi épület végében, arra merılegesen szintén lapostetıs folyosókkal összekapcsolva a második alapsejtek három összeépített tagja található. A településen jelenleg tehát biztosítva van az óvodáskorú gyermekek elhelyezése, a gyerekek a város egész területérıl és a három külterületi településrészrıl: Sámsonkertbıl, Martinkáról, illetve a Liget-tanyából érkeznek az óvodába. Jelentıs szabad kapacitás nincs, a lakosságszám növekedés és az óvodai beiratkozási szabályok változásai miatt az intézményrendszer destabilizálódására nem lehet számítani.

51 51. oldal II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Székhelye a Kossuth u sz. alatti Iskolaépület (Központi iskola). Telephelyei: Kossuth u. 16. Jókai u. 63. Szatmári u SNITT Sámsonkert, Fı u. 1. Martinka, Iskola u. 11. Martinka, Török u. 46. Az iskolát 1938-ban alapították. Az intézmény többcélú nevelési - oktatási intézmény, összetett iskola, ahol általános iskolai nevelés-oktatás folyik 8 évfolyamon, valamint az 1999/2000-es tanévtıl bekapcsolódtak a 12 évfolyamos alapfokú mővészeti oktatásba tól lehetıség van az enyhe fokban értelmi sérülteket nevelı-oktató tagozat mőködtetésére. Az általános iskolások elhelyezése Sámsonkert és Martinka településrészeken 3 épületben, Hajdúsámson Város területén 4 épületben történik. A folyamatosan növekvı gyermeklétszám miatt 1999 ıszén sor került az új iskola alapkıletételére szeptemberétıl birtokolják a Kossuth utca 2-8 szám alatti központi épületben kialakított 49 tantermet, szép nagy tornacsarnokot és egy tornatermet. Az étkezést a 660 adagos modern felszereltségő konyha biztosítja. Különbözı programokkal és módszerekkel dolgoznak, mint például a NYIK-program, intenzív-variációs módszer, tanuló egyéni képességeihez igazodó módszerek. Idegen nyelvet (angol, német, orosz) 4. osztálytól tanulnak a gyerekek. Az önálló tanulási képesség kialakítása és fejlesztése érdekében, valamint a szabadidıs tevékenységek skáláját szélesítve - az igényeknek megfelelıen 23 szakkört mőködtetnek.

52 52. oldal Az Általános Iskola a törvény alapján 1998-ban készítette el Pedagógiai Programját, melyet 1999-ben módosítottak, az alapfokú mővészeti oktatás bevezetése miatt. Ez a program az iskola szakmai programja is egyben, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, mőködésének feltételeit. Az Iskola nevelıtestülete által készített és elfogadott pedagógiai program a törvénynek megfelelıen a kerettantervre építve, a helyi igények /fenntartó, szülık, mikrokörnyezet/ és a tanulók szükségleteinek, érdeklıdésének figyelembevételével készült. Ez a program egy - a fenntartó által jóváhagyott - szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola mőködésének minden területét és szeptemberétıl meghatározza az iskolai munkát. Alapvetı cél a korszerő, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthetı ismeretanyag közvetítése, a NAT és a kerettanterv által megfogalmazott célok, feladatok, követelmények teljesítése: A tanuló személyiségének, képességeinek, készségeinek kibontakoztatása. Egészséges életmód kialakítása. Együttmőködı, felelıs és önálló személyiség formálása. Felkészíteni tanulóinkat a társadalmi együttéléshez, önmőveléshez, munkavégzéshez. Tudjanak élni jogaikkal és teljesítsék kötelezettségeiket. A tanulók megismerjék nemzeti értékeinket, hagyományainkat és más népek kultúráit. A különleges képességő és eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztése. A szők és tágabb környezet védelme, szeretete. Az osztályok kialakítása: Választható a NYIK program, valamint szakvélemények alapján lehetıség van kislétszámú osztályok indítására. A többi osztály kialakítása helyi szabályozás alapján sorsolással történik, figyelembe véve a következı szempontokat: - fiú-lány arány - óvodai évek száma - hátrányos helyzetőek száma

53 53. oldal Nyelvi csoport kialakítása: - szülıi igények felmérése - igények - lehetıségek elemzése - szükség esetén sorshúzás Fejlesztı csoport: Fejlesztı pedagógusok által év elején végzett felmérés alapján a Belsı Gondozó munkaközösség közösen alakítja ki a fejlesztı csoportokat. Három mővészeti ágban, azon belül tanszakokon, mőhelyekben bontakozhat ki önálló alkotói képessége egyénileg, illetve közösségben, elıadói képessége egyéni és társas produkciókban a gyermekeknek. A mővészeti oktatás csoportokban és egyéni képzés formájában történik, ahová a gyerekek szabad választásuk alapján mehetnek képességeiknek, érdeklıdésüknek megfelelıen. Az itt folyó munkára ugyanazok az eljárások vonatkoznak, mint a tanítási órákra. A követelményeket a tantervi program az egyes mővészeti ágakban szervezett csoportok, mőhelyek elméleti és gyakorlati anyagának sajátosságait figyelembe véve tartalmazza. A település társadalmi rétegzıdése, tanulóink magas létszáma, a gyerekek egy részénél a szociokulturális háttér hiányosságai, a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák számának növekedése arra késztetett bennünket, hogy kiépítsük a Belsı Gondozói Rendszert (BGR), ahol a hátránnyal induló, folyamatosan nehézségekkel küzdı gyermekek kerülnek fókuszpontba. A BGR kiépítésére, mőködtetésére munkaközösség alakult, Belsı Gondozás - Fejlesztés néven. Tagjai: két fıállású belsı gondozó, két órakedvezménnyel dolgozó belsı gondozó, három fejlesztı pedagógus, két logopédus és egy segítı pedagógus.

54 54. oldal Fontos feladatai: - A problémák idıbeli felismerése, az okok feltárása. - A tanulók iskolai teljesítményének, személyiségének fejlıdését folyamatosan követni, elemezni. - Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált fejlesztés. - Az átmenetek problémáinak megkönnyítése. - A pedagógusok segítése, a még hatékonyabb felzárkóztatás érdekében. Az intézményben 102 fıállású pedagógus végez oktató-nevelı tevékenységet, az iskolában 1192 gyermek tanul. Az intézményben 5 magántanuló van. Sajátos nevelési igényő gyermek az intézménybe járók közül 63 fı, HHH-s pedig 336 fı. A 63 SNI-s gyermek közül 20 fıt integráltan, míg 43 fıt gyógypedagógiai tagozaton oktatnak. A gyógypedagógiai tagozaton oktatott 43 SNI-s gyermek közül 42 fı enyhe fokban értelmi fogyatékos, 1 fı pedig középsúlyos értelmi fogyatékos. A 20 gyermek közül 11 diszlexiás és egyéb részképesség zavarral küzd, 9 pedig súlyos magatartási és tanulási zavarral. Más településrıl 37 gyermek jár be. Az alsó tagozatosok közül (623 gyermek) összesen 10 gyermek jár be, bejárásukat tömegközlekedéssel biztosítják, az 569 felsı tagozatos között pedig 27 bejáró gyermek van (szintén tömegközlekedéssel oldja meg a bejárást). A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek megoszlását az anti-szegregációs terv tartalmazza. Az évfolyamismétlések aránya az intézményben az országos átlag alatt marad (a 2006/2007. tanévben közelítette meg legjobban 2,07 % volt). A 2007/2008. tanévben 0,76 %-ot terveznek, míg a HHH-s gyermekek körében ennek kétszeresét 1,79 %-ot, mely a 2,11 %-os országos átlag alatt marad. Az iskola célja, hogy az évfolyamismétlık száma folyamatosan csökkenjen. A magántanulók aránya szintén az országos átlag alatt van, a 2007/2008. tanévben 0,42 %-ot terveznek (a HHH-s gyermekek körében 0,6 %-ot). A 250 óránál többet hiányzók aránya az országos átlagot jóval meghaladja (0,37 %), míg ebben a tanévben 1,43 %-ot terveznek, a HHH-sok körében pedig ennek kétszeresét. Mindez nagyon radikális intézkedéseket kíván a pedagógusoktól, szorosan együttmőködve a különbözı civil szervezetekkel, a CKÖ-vel és a BGR-rel.

55 55. oldal Az intézmény továbbtanulási mutatói kedvezıtlenebb az országos átlagnál a gimnáziumi továbbtanulást tekintve, hiszen: gimnáziumban tanul tovább a tanulók 16,8 %-a (HHH-sok közül 6,5 %), míg az országos arány 36,6 % szakközépiskolában (érettségit adó képzésben) 49 % (míg az országos arány 43,1 %) a szakiskolai képzésben jóval magasabb arányban vesznek részt a gyermekek 30,7 %-a a HHH-sok 64,5 %-a míg speciális szakiskolában a gyermekek 3,5 %-a közöttük 3,2 % HHH-s. Tehát minden gyermek továbbtanul, viszont kisebb arányban gimnáziumban, nagyobb arányban szakközépiskolában. A HHH-sok legnagyobb arányban szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Az intézményben összesen 58 tanulócsoportban, 7 helyszínen történik a gyermekek ellátása az alábbiak szerint: Központi iskolában 878 gyermek jár, amelybıl 211 gyermek HHH-s, 18 fı SNI-s (integráltan oktatható) A Kossuth u. 16. sz. alatti iskolába 76 gyermek (28 HHH-s) A Jókai u. 1. sz. alatti iskolába szintén 76 fı (22 fı HHH-s, 1 fı SNI-s integráltan oktatható). A három iskolában összesen 261 HHH-s gyermeket oktatnak, továbbá 19 fı SNI-s gyermek nevelését is biztosítják. A sámsonkerti iskolában 5 tanulócsoportban 74 gyermek közül 31 fı HHH-s, nincs sajátos nevelési igényő gyermek osztályig nincsenek összevont tanulócsoportok, míg az 5-6. osztály összevontan mőködik, a 7-8. osztályosok pedig a Központi iskolába járnak. A martinkai iskolákban (2 db) összesen 28 és 17 gyermek oktatása valósul meg, amelybıl összesen 19 gyermek HHH-s (8 fı az Iskola utcára, 11 fı pedig a Török utcába jár) és 1 fı SNI-s (Iskola utca). Martinkán mindösszesen 4 tanulócsoport van, ahol az 1. és 3. osztály, a 2. és 4., illetve az 5. és 6. valamint a 7. és 8. osztály mőködik összevontan.

56 56. oldal Az önkormányzat a nehéz pénzügyi helyzete ellenére azt a célt tőzte ki maga elé, hogy mind a sámsonkerti mind pedig a martinkai iskolát fenntartsa hosszú távon és biztosítsa az itt tanuló gyermekek számára a megfelelı oktatás-nevelést. Jelenleg vizsgálják az iskolák fenntartásának hosszú távú lehetıségét illetve azokat a szükséges fejlesztéseket (pl. Martinkán napközi kialakítása), amely figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatóságot és az iskola minél magasabb kihasználását. A Szatmári utcán 4 tanulócsoportban - külön tagozaton - történik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása, nevelése. Az 1-3., és 7-8. osztályok összevontan mőködnek (az 5. osztályban nincs összevonás). A Sajátos Nevelési Igényő Tanulók Tagozatán (Szatmári u. 16.) 43 gyermek tanul, amelybıl 25 gyermek HHH-s és mindannyian SNI-sek. Ezen a gyermekek szegregáltan oktathatók. Az Általános Iskola infrastrukturális adottságai: - Az intézmény összesen 3 számítástechnikai szaktanteremmel, 1 nyelvi laborral, 6 szükségtanteremmel (melybıl 5-öt használnak, a sámsonkerti tagintézményben kettıt, a martinkaiban szintén kettıt, míg a SNITT-en egy szükségtantermet), 2 tornateremmel és 6 egyéni fejlesztı szobával rendelkezik. - A modern (legalább P4-es) számítógépek száma 31, amelyek mindegyike rendelkezik internet hozzáféréssel. - A logopédiai fejlesztı szobák, a nyelvi szobák, a számítástechnikai szaktantermek, a tornatermek és az étkezık (2 db) mindegyike a központi iskolában található. Az Iskola humán erıforrás adottságai: - Az Általános Iskolának 5 fıállású gyógypedagógus dolgozója van. Közülük 2 oligofrén pedagógus, 2 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, 1 logopédus, közöttük 1 pedagógus (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos a gyógypedagógiai tagozaton tanít) - A tantestület 102 fıállású pedagógusból áll, akiknek munkáját 40 fı technikai dolgozó segíti.

57 57. oldal Tanórán kívüli programban rendkívül sok tanuló vesz részt: napközis jelenleg 320 gyermek közöttük 94 fı HHH-s valamilyen szakkörben vesz részt 612 gyermek közöttük 113 HHH-s iskolai nyári táborban 260 gyermek vesz részt míg az alapfokú mővészet-oktatásban 245 fı kap helyet (számuk az elmúlt években jelentısen csökkent), közöttük 17 gyermek HHH-s 4 gyermek az Útravaló Programban vett részt, közöttük 1 gyermek HHH-s Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye A Gimnáziumban, amely felnıttoktatással foglalkozik tavaly évben 78 fı oktatását végezték, a gimnáziumi oktatást 3 tanteremben, 3 tanulócsoportban biztosítják (10., 11., és 12. évfolyamon). A Gimnázium a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola épületében kapott helyet szeptembere óta, melyet a SZILTOP Kht. mőködtet Tömegközlekedés és közlekedés A település közúti kapcsolata jelenleg a 471 es számú Debrecen-Mátészalka fıközlekedési úttal és a 4902-es Hajdúhadház Hajdúsámson összekötı úttal biztosított. Martinka irányába ben épült meg. A településhez tartozó Sámsonkert a 471-es számú fıútról közelíthetı meg. A település területét érintı 471-es számú fıút a belterületen halad, a Petıfi u. - Szabadság tér- Árpád u. nyomvonalon. A település belterületét érinti még a 4902-es, Hajdúhadházra vezetı út, valamint as számmal jelölt, vasútállomáshoz vezetı Kossuth utca. A számozott utakra rendelkezésre áll országos forgalomszámlálási adat, mely mutatja, hogy rendkívül nagy forgalom van ezeken az utakon. A fontosabb belterületi utakra (mint Vámospércsi út Martinka felé, Nagyszılıskert u., Szatmári út Nyíradony felé, vagy a Csokonai utca az Oncsatelep ellátó útja) nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, helyi adatok alapján elmondható, hogy forgalmuk szintén jelentıs.

58 58. oldal Vasúti kapcsolata a településnek a Debrecen Mátészalka vonalon van, vasútállomás a Vasút téren található. Teherforgalma elhanyagolható, gyakorlatilag helyi áruszállítás nincs. A személyforgalom Debrecen viszonylatában szintén jelentéktelen. A távolsági tömegközlekedést túlnyomó részt autóbuszokkal biztosítják. Az autóbuszok csúcsidıben 15 percenként, azon túl 30 percenként közlekednek. Távolsági autóbusz megállók száma: 20 db. Hajdúsámsonban a 471-es számú fıúttal párhuzamosan futó gyalogos és kerékpárút van kiépítve, egészen a helység táblától a debreceni Kassai útig. 2 benzinkút szolgálja ki a gépjármővezetıket (471. sz. fıút mentén 0504/3.hrsz alatt és a jelő úton Hajdúhadház irányába a 040/3. hrsz. alatt) Közigazgatás A településen Közigazgatási funkciót ellátó intézmény 2 db található: az önkormányzat, amelyben 6 iroda mőködik: Igazgatási és Hatósági Iroda, Pénzügyi és Gazdasági Iroda, Mőszaki Iroda, Jogi és Szervezési Iroda, Városfejlesztési Iroda, Szociális és Gyámügyi Iroda közterület felügyelı, ezt a feladatot 1 fı látja el az önkormányzat épületében kihelyezett ügyvédi iroda mőködik a Kossuth u. 3. szám alatt van a településen mőködı Polgárırség központja A településen el nem látott szolgáltatások elérése az alábbi helyeken történik meg.

59 59. oldal A településen ellátatlan szolgáltatások elérhetısége és az eljutási idı Intézmény típusa Központ Eljutási idı Állategészségügy Debrecen 18 perc Erdészeti Igazgatóság Debrecen 18 perc Gyámhivatal Debrecen 18 perc I. fokú építési hatóság Debrecen 18 perc Kistérségi ÁNTSZ Debrecen 18 perc Körzeti Földhivatal Debrecen 18 perc Közigazgatási Hivatal Debrecen 18 perc Mezıgazdasági Szakigazgatási Debrecen 18 perc Hivatal Növényegészségügy Debrecen 18 perc Okmányiroda Debrecen 18 perc Polgárvédelmi kirendeltség Debrecen 18 perc Regionális MKRK Debrecen 18 perc Regionális MKKK Debrecen 18 perc Területi Fıépítészi Iroda Debrecen 18 perc Tőzoltóság Debrecen 18 perc Városi Bíróság Debrecen 18 perc Városi Ügyészség Debrecen 18 perc Építésügy Hajdúhadház 13 perc Országos Egyéni Választó Hajdúhadház 13 perc Kerületek Rendırkapitányság Hajdúhadház 13 perc Bányakapitányság Miskolc 1 óra 34 perc APEH Nyíregyháza 48 perc Regionális Munkaügyi Nyíregyháza 48 perc Központ Regionális ÁNTSZ Szolnok 2 óra 20 perc

60 60. oldal Mőködik továbbá 1 Postahivatal is a városban. A közösségi funkciók közül az alábbiak mőködnek a településen: Városi Könyvtár és Közmővelıdési Intézmény (Szabadság tér 7.) emagyarország internet elérési pont (Szabadság tér 7.) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Könyvtára (Kossuth u. 2-8.) Martinkai Közösségi Ház (Iskola u. 3-5.) Városi Könyvtár és Közmővelıdési Intézmény Helytörténeti Múzeuma, amelyben a Bardi János öntöttvas kályhagyőjteménye és idıszakos kiállítások kapnak helyet (Szabadság tér 7.) A szórakozási és szabadidıs eltöltésére szolgáló létesítmények: Sportpálya (Kossuth u. 14.) Fogathajtó pálya (Epreskert u. 1981/20. hrsz) játszóterek 7 db: Radnóti utcai játszótér, Szeder utcai játszótér, Oncsa településrészen a Csokonai utcai játszótér, Martinkán a Martinkai Közösségi Házudvarán elhelyezett játékok, az Általános Iskola udvarán elhelyezett játékok, az Óvoda udvarán elhelyezett játékok, a Bölcsıde udvarán elhelyezett játékok Szociális ellátás Szociális ellátást a településen az március l-én alakult Családsegítı Szolgálat és Gondozási Központ látja el, mely az alábbi szociális ellátásokat biztosítja az egész település lakossága számára, az egész városra kiterjedı hatáskörrel. Így az egyes településrészek ellátottsága egyenletesnek tekinthetı: családsegítés étkeztetés házi segítségnyújtás idısek klubja

61 61. oldal A családsegítı szolgáltatás célja, hogy a településen élı egyéneknek, családoknak, közösségeknek segítséget nyújtson bajba kerülések esetén. Szolgáltatások: - családgondozás - szociális ügyintézés - pszichológiai, életvezetési tanácsadás - jogi tanácsadás - szenvedélybetegek önsegítı csoportja - nyári napközis tábor szervezése, lebonyolítása Szociális étkeztetés: az önmaguk ellátására egészségügyi vagy szociális helyzetük miatt nem képes idıs, vagy rokkant személyek részére nyújt egyszeri meleg ételt (ebéd). Igény szerint házhozszállítás is biztosított. Házi segítségnyújtás: az idıs, rokkant személyeknek nyújt gondozást otthonukban, akik önmaguk ellátására nem képesek. Szolgáltatások: - meleg étel biztosítása - testi és mentális higiéné nyújtása - bevásárlás - takarítás, hivatalos ügyek intézése A településen mőködı szakosított szociális ellátási forma az Idısek Klubja. Idıskorúak részére napközbeni ellátást nyújt azok körében, akik önmaguk ellátására részben képesek és napközbeni közösségi gondozást igényelnek. Szolgáltatások: - napi egyszeri étkezés - szociális ügyintézés, tanácsadás - lelki gondozás - szabadidıs és kulturális programok (TV, rádió, napi- és hetilapok, kirándulások)

62 62. oldal Az idısek nappali intézményének férıhelyszáma között 25 fı volt, melyet évekre 20 fıre csökkentettek. Az intézményben ellátottak száma között 9-11 fı között változott, 2003-ra 17 fıre növekedett, majd csökkent 2 fıvel ( évekre), ban pedig 13 fı volt ben 14 és évben (jelenleg) 12 ellátott van a Klubban. A szociális alapszolgáltatáson belül a kizárólag étkezést igénybe vevık száma az elmúlt években visszaesett, míg a házi gondozást is igénylık száma jelentıs mértékben emelkedett. Szociális alapszolgáltatást igénylık számának alakulása a településen fı év év év év év év év év év év A szociális alapszolgáltatás keretében csak étkezésben részesülık száma (fı) A szociális alapszolgáltatás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülık száma (fı) évben a 20 fı vett igénybe kizárólag étkezést és étkezést és házi segítségnyújtást együttesen pedig 44 fı kapott. A szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma 2005-ben ugrásszerően emelkedett ben 10, majd évben 15 fıre, ebbıl 2005-ben 10 fı végzett ápolási és gondozási munkát, 2006-ban pedig 12 fı.

63 63. oldal A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján a településen Gyermekjóléti Szolgálat látja el az alábbi feladatokat: Tájékoztatás szülıi, gyermeki jogokról; igénybe vehetı támogatásokról és ellátásokról. Hivatalos ügyek intézésének segítése. Tanácsadás: életvezetési; közvetve: jogi, pszichológusi. Közvetítés szükséges ellátások felé. Családon belüli problémák megoldásának segítése családgondozás keretében. A családgondozás keretében minden olyan feladatot ellát a családgondozó, mely a gyermek családjában történı nevelkedésének elısegítését szolgálja. Helyettes szülınél való elhelyezés szervezése. Szabadidıs programok szervezése szükségletekhez igazodóan. A szolgálat valamennyi szolgáltatása ingyenes, igénybevételük önkéntes alapon történik. A Gyermekjóléti Szolgálat hatásköre is kiterjed az egész városra, ezáltal a városrészek ellátottsága szintén egyenletesnek tekinthetı. Jelenleg a településen 720 fı kap rendszeres szociális segélyt, 1621 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ebbıl 841 gyermek szüleje nyilatkozott a halmozottan hátrányos helyzetükrıl, 686 gyermek szüleje nyilatkozott arról, hogy 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik (94 gyermek szüleje nem nyilatkozott). A településen Bölcsıde is mőködik, amelynek vonzáskörzete Hajdúsámson város teljes területe, ezáltal a település teljesen ellátottnak tekinthetı az önként vállalt feladatellátás tekintetében. A Bölcsıdében 20 férıhelyen jellemzıen 24 gyermek ellátását biztosítják az önkormányzat ezen ok miatt tervezi a Bölcsıde fejlesztését. A Bölcsıdében 4 fı gondozónıt foglalkoztatnak.

64 64. oldal 3 VÁROSRÉSZ LÉPTÉKŐ FEJEZETEK A település 5 városrészre bontható, így az IVS lefedi a várost: Városközpont: Domb u. tervezett feltáró út Kossuth u. Toldi u. Bocskai u. Vámospércsi u. Szondi u. Jókai u. Szeder u. Zöldfa u. Temetı melletti tervezett út Jókai u. Malom u. Petıfi u. Dózsa György u. Hadházi út Domb u. között tervezett út Városközponton kívüli településrész Hajdúsámson belterületének a városközpontban lehatárolt utcákon kívül esı része Martinka Hajdúsámson önálló települési egységként megjelenı külterülete Sámsonkert Hajdúsámson önálló települési egységként megjelenı külterülete Ipari terület településrendezési terv alapján Ipari területnek kijelölt terület. A meghatározott városrészek alapjában véve lakófunkciót töltenek be (kivéve az Ipari területet), az önkormányzat távlati célja ezen városrészekben a lakófunkció minıségi biztosítása és további erısítése. Ugyanakkor a városközpont a lakófunkció mellett központi funkciót is betölt, hiszen itt találhatóak a településen a különbözı közszolgáltatásokat biztosító intézmények. Az 1. sz. mellékletben található térképvázlatok bemutatják a város városrészek szerinti lehatárolását. A 2. sz. mellékletben pedig az egyes városrészek részletes térképvázlata kerül bemutatásra.

65 65. oldal 3.1 Városszerkezet, épületállomány Hajdúsámson város szerkezetét alapvetıen meghatározta a hirtelen népességnövekedése, amely miatt nincs klasszikus településközpontja a településnek. További problémát jelent a településen átvezetı rendkívül nagy forgalmú 471. számú út is. A településhez tartozik továbbá két korábbi kertség Martinka és Sámsonkert amelynek lakosságszáma az elmúlt években jelentıs mértékben emelkedett, mindkét település falu méretővé nıtte ki magát, hiszen Martinkán közel 100 fı (974 fı), míg Sámsonkertben 2500 fı feletti lakosságszám él (2576 fı). Ezért a megfelelı településkép kialakításához elengedhetetlen a városközpont fejlesztése és megfelelı szervezése. Hajdúsámson településszerkezeti tervének jövıbeni fejlıdését, jelentısen befolyásolják a települést érintı fıközlekedési utak, fejlesztései, a szükségesé vált iparterület-fejlesztések, erdıtelepítések, lakó- és intézményterület-fejlesztések, és két hagyományos kertségének Martinkának és Sámsonkertnek belterületté válása. A áprilisában elfogadott településfejlesztési koncepció megfelelı iránymutatást adott a település fejlıdéséhez, melyet márciusban módosítottak és frissítettek (2007. ıszi elfogadással). Mindezek alapján a település népességszáma jelentıs mértékben növekedni fog, távlatban fıvel kell számolni. Ebbıl a központi belterületen fı, Sámsonkertben 2000 fı, Martinkán 1000 fıs népességszámot kell figyelembe venni. A lakások száma al fog növekedni, s mivel csak családi házas beépítésre van igény, ez a jövıben biztosítandó új telkek számát is jelenti. A hatályos településszerkezeti terv alapján a város a meglévı területeit két fı csoportra bontotta: 1.) Beépítésre szánt területek: Lakó- és általános intézmény területek: - Vt-1,5 településközpont vegyes terület Teljes közmővesítettség - Lk-1,0 kisvárosias lakóterület Teljes közmővesítettség - Lke-0,6 kertvárosias lakóterület Legalább részleges közm. - Lf-0,5 falusias lakóterület Legalább részleges közm.

66 66. oldal Gazdasági területek: - Gk-0,6 kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület - Teljes közm. - Gip-0,5 ipari- gazdasági terület - Teljes közm. - Gmg-0,5 mezıgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ipari gazdasági terület - Legalább részl. közmővesítettség Különleges területek: - Legalább részl. közmővesítettség - Kvt-0,3 Vásártér kialakítására szolgáló terület. - Kid-0,2 Idegenforgalmi- pihenı és rekreációs célra hasznosítható terület - Ksp-0,1 Sportolási célú terület - Ktem-0,1 Temetık területe - Kkegy-0,1 Kegyeleti parkok területe - Kvt-0,3 Vásártér kialakítására szolgáló terület. - Ksz-0,1 Szennyvíztisztító, elhelyezésére szolgáló, védıtávolságot igénylı terület. - Kn-0,3 Nemzetvédelmi terület - Kb-0,1 Homokbánya területe - Kk-0,5 Kereskedelmi, szolgáltató központ - Krek-0,3 Rekreációs célú különleges terület 2.) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési területek: - KÖu Közúti - KÖk Kötöttpályás (Vasúti terület) - KÖgy Közlekedési terület - Gyalogos zóna Zöldterületek: - Z Közparkok területe Erdıterületek: - Ev Védelmi erdı - Eg Gazdasági erdı Mezıgazdasági területek: - Mk Kertgazdálkodás területei - Msz Többségében szántó hasznosítású terület - Mgy Többségében gyep- legelı terület

67 67. oldal Vízgazdálkodási terület: - V Vízgazdálkodási terület 3.2 Városközpont A városközpontban a évi adatok alapján 596 fı lakott, amelybıl 19,8 % volt a legfiatalabb népességbe tartozó, míg 20,8 % a legidısebbek közé. Tehát a városközpont lakossága kismértékben öregedı tendenciát mutatott a évi adatok alapján évben 1278 fı, míg 2008-ban 1325 fı lakott évre a városközpont lakossága is jelentısen fiatalodó tendenciát mutatott, hiszen 18,14 % volt 14 évesnél fiatalabbak részaránya, míg a 60 évesnél idısebbek közé a lakosság 17,01 %-a tartozott. A városközpont aktív korú lakosságának 33,9 %-a rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel, amely a település egészéhez és a többi településrészhez viszonyítva kedvezı tendenciát mutat. A felsıfokú végzettségőek részaránya is magas 6,7 %. Összességében tehát megállapítható, hogy a városközpont lakossága a legjobban iskolázott. A városközpontban 210 lakás mőködik, melynek kizárólag 30 %-a minısül alacsony komfortfokozatúnak. A településközpont aktív korú lakosságának 55,4 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, közülük alacsony azoknak a számaránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (23,5 %) A korcsoportba tartozó népesség 40,5 %-a foglalkoztatott, mely szintén sokkal kedvezıbb arány, mint a többi településrészeken és a település egészének adatait tekintve. Mindez a magasabb iskolai végzettséggel van szoros kapcsolatban. Alacsonyabb továbbá a foglalkoztatott nélküli háztartások részaránya 46,9 %. A legfrissebb adatok alapján a lakások 20 %-a részesül LFT-ben, rendszeres szociális segélyben 10,5 %, míg rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 35,7 %. A HHH-s gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 15,1 %.

68 68. oldal A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult a városközpontban az önkormányzat saját nyilvántartása alapján. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása a városközpontban (fı) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık száma - aktív korúakon belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkajövedelemmel nem rendelkezık száma A grafikon mutatja, hogy a település központjában folyamatosan nı azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, és között 56,5 %-os növekedés volt megfigyelhetı. Közöttük általános iskolai végzettsége 2008-ban 48 %-nak volt, számuk között 63,6 %-kal emelkedett. A városközpontban az alábbi funkciók biztosítottak. 1. Gazdasági funkció: a városközpontban jelenleg 69 mőködı vállalkozás van, amelybıl legtöbb 47 db kereskedelmi tevékenységet folytat, 3 építıipari és 1 ingatlangazdálkodási tevékenységgel foglalkozó társaság mőködik, 18 db pedig egyéb tevékenységet folytat 47 kiskereskedelmi üzlet mőködik a városközpontban, amelybıl élelmiszer jellegő 12 db, ruházati jellegő 13 db. Egyéni vállalkozás 23 db kiskereskedelmi üzletet mőködtet, amelybıl 8 db élelmiszer jellegő, 10 db pedig ruházati jellegő a központban 2 db vendéglátóhely mőködik

69 69. oldal a 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás közül a HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet mőködik a városközpontban, valamint a évi adatok alapján prognosztizálható, hogy a Kerekes 96. Kft. (2007. évrıl még nem érkezett be adóbevallás, tehát elırejelzésrıl van szó, viszont az elızı évek tendenciáit tekintve jelentıs biztonsággal mondható, hogy ide sorolhatóak) pénzügyi szolgáltató is mőködik a településközpontban, mely ATM automatát is üzemeltet 2. Közlekedési, távközlési funkció távolsági buszmegálló 3 db van az akcióterületen (szabadság tér 5. sz., Petıfi utca Helytörténeti Múzeum és Könyvtár épülete elıtt és Vámospércsi út 14.) posta 1 db mőködik a település központjában, mely a település teljes egészét ellátja a település központjában a közüzemi vízhálózat 100 %-ban kiépített, a szennyvízhálózat kiépítettsége ebben az évben megtörténik (100 %-ban) a járdák a település központban jellemzıen kiépítettek, néhány érintett utcában nincs csak részben van kiépítve a járdahálózat (Domb utcán, a Dózsa György utcán, Béka útján és a Jókai utcán, nincs a Kiss utcán) burkolt utak: a városközpontban a Hadházi (5530 m burkolt), a Dózsa György, a Kossuth út (920 m burkolt) és a Petıfi út burkolt, rendelkezik burkolattal a Hársfa, Hunyadi utca, Béke útja és a Kiss utca, valamint a Szabadság tér, a többi utca nem rendelkezik szilárd burkolattal. a település központja csatorna hálózattal ellátott, melynek egy része zárt hálózat, zárt csatornahálózat van a Toldi utcáról a Bocskai utcára átmenı kb. 200 méteres szakaszon, a Szabadság tér 5. (Telefonfülke) és a Petıfi utcán kb. 400 méteres szakaszon, melynek egy része az akcióterületen van, a Hársfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakaszon. 3. Közösségi funkciók elérhetısége A városközpontban az alábbi közösségi funkciók érhetıek el: A Kossuth u szám alatt mőködik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti iskola könyvtára, A Kossuth u. 14. sz. alatt található a település Sportpályája

70 70. oldal 4. Humán szolgáltatási funkciók A városközpontban érhetı el a humán szolgáltatási funkciók jelentıs része, így az alábbiak: Körzeti orvosi felnıtt háziorvosi és gyermekorvosi - rendelık: Egészségügyi Központ és a Petıfi úti rendelı és a védınıi Szolgálat, valamint a vérvételi hely, a Petıfi úti orvosi rendelıben kap helyet az orvosi ügyelet A központban található a település két gyógyszertára: a Hárs Patika (Hunyadi utcán) és a Sámson Patika (Petıfi u.) A településen mőködı három fogászati szakrendelés közül kettı a központban mőködik, egyedül a magán fogorvosi rendelı nincs a központban A központban található a Bölcsıde, az Óvoda és az Általános Iskola (illetve annak két telephelye) és a gimnázium 5. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók a település központjában mőködik továbbá Önkormányzat, amelyben 6 iroda látja el feladatát, itt tevékenykedik az 1 fı közterület felügyelı, az önkormányzat épületében mőködik a kihelyezett ügyvédi iroda a Központban kapott helyet a Rendırség épülete és a polgárırség is. A település hosszú távú fejlıdése szempontjából elengedhetetlen, hogy az elmúlt évek lakosságnövekedéséhez hozzá tudják igazítani a szolgáltatások színvonalát és fejlıdését, tehát a hosszú távú fejlıdés záloga, hogy a település központja fejlıdjön. A városközpontban nincs szegregátum, a hátrányos helyzető lakosság részaránya alacsony.

71 71. oldal 3.3 Városközponton kívüli településrész A település városközponton kívüli része valamennyi egyéb nem a városközpontban mőködı funkciót biztosítja. A városközponton kívüli településrész legfontosabb jellemzıi. A évi népszámlálási adatok alapján 7387 fı lakott a központon kívül, ahol szintén fiatalodó lakosság volt jellemzı, hiszen 14 éves korcsoportba tartozott a lakónépesség 25 %-a, míg a 60 év felettiekébe a lakosság 13,7 %-a. Az aktív korú népesség (15-59 évesek) 44,7 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor a felsıfokú végzettséggel a25 év feletti lakosság 3,7 %-a. Tehát látható, hogy bár kedvezıtlenebb az iskolázottsági adat, mint a város központjában, de így is sokkal kedvezıbb, mint a külterületeken. A város többi részén lévı 2289 lakásnak a 30,2 %-a alacsony komfortfokozatú. Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság 59,6 %-a, közülük általános iskolai végzettséggel rendelkezik 33,5 %, tehát az aktív keresık harmada alacsony végzettségő és nincs munkája. A éves népességen belül annak 37,7 %-a foglalkoztatott, amely kedvezı arány, hiszen kicsivel több, mint a lakosság harmada minısül keresınek. A foglalkoztatott nélküli háztartások részaránya is alacsonyabb, hiszen 47,3 %. A városközponton kívüli területrészen 4 olyan terület került beazonosításra, amely szegregátum, tehát a lakosság alacsony státuszú. Ezekre vonatkozóan, mivel mind a négy terület legalább 100 fı lakossal rendelkezik, ezért nemcsak anti-szegregációs terv, hanem intézkedési terv is kidolgozásra került az IVS 7. fejezeteként.

72 72. oldal 3.4 Sámsonkert Sámsonkertben a évi adatok alapján 1494 fı lakott, amelynek 26 %-a 14 év alatti lakos, míg 9,4 %-a 60 éven felüli. Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy Sámsonkert fejlıdését és népességének jelentıs növekedését meghatározza Debrecen közelsége, hiszen a lakosság jelentıs része Debrecenbıl költözött ki. Jelenleg Sámsonkertben 2579 fı lakik, tehát a népességszám a népszámlálási adatokhoz viszonyítva jelentıs növekedést mutat 72,6 %. Sajátos kettısség érvényesül továbbá ezen a településrészen, hiszen a kiköltözı családok egy része az elszegényedés miatt költözött el Debrecenbıl, más része pedig amiatt, mert nyugodt környezetet szeretne, ık jelentıs részben visszajárnak Debrecenbe dolgozni és visszaviszik a gyermekeket is. Az említett kettısséget támasztja alá, hogy a lakosság 48,4 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel (2001, évi rendelkezésre álló adatok alapján) az aktív korúakon belük, míg a felsıfokú végzettségőek aránya is magas, hiszen 2,7 %. Ugyanakkor a lakosság 65,1 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Azok között, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 38 %-ban található rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı aktív korú. A éves népesség 33 %-a foglalkoztatott, ugyanakkor a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,7 %. A településrészen a lakásállomány 485 db, melynek 58,1 %-a alacsony komfortfokozatú. A településrészen 54 mőködı vállalkozás tevékenykedik, amelybıl 7 db élelmiszer jellegő tevékenységet folytat (közülük 2 db piaci kiskereskedelemmel foglalkozik), 1 db sörgyártással, 1 db dísznövény nagykereskedelemmel, 20 cég építıipari vagy építéshez kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik.

73 73. oldal A településrészen az alábbi funkciók érhetıek el. 1. Közlekedési funkció: távolsági autóbusz megálló a településrészen kívül és a településen 1 helyen található, az autóbusz közlekedés csúcsidıben 15 percenként, azon kívül 30 percenként biztosított a településrészen 2 utcában (Fı utca és a Szőcs utca) van részben járdával ellátva, a többi utcán nincs járda a településrész 99 utcájának jelentıs részén nincs vezetékes ivóvíz. o Vezetékes ivóvíz hálózat van kiépítve az alábbi utcákon: Dombos utca, Harmat utca, Hárs utca, Héja utca, Heveder utca, Husáng utca, Huszár utca, Levél utca, Lugas utca, Makkos utca, Ménes utca, Mogyoró utca, Pillangó utca, Sas utca, Seregély utca, Síp utca, Szalma utca, Szamóca utca, Szél utca, Szilfa utca, Szív utca, Szılı utca o Részben van kiépített ivóvízhálózat: Budaházi utca, Fı utca, Hajdú utca, Hímes utca, Hordó utca, Mester utca, Muskotály utca, Nyicki utca, Salétrom utca, Sárrét utca, Sikátor utca, Sólyom utca, Szőcs utca, Véndiófa utca o A többi utcában nincs kiépített vízhálózat, az önkormányzat jelentıs lépéseket kíván tenni a vízhálózat fejlesztése érdekében ütemezett módon kívánja a fejlesztéseket megtenni a következı években (az ivóvízhálózat ütemezett fejlesztése tervezett, a IV. ütem érinti Sámsonkertet, részletesen az akcióterületi fejlesztésnél bemutatva) Szennyvízcsatorna hálózat a településrész több utcájában kiépítésre kerül az ISPA program keretében. Az érintett utcák: Seregély u., Nyicki u., Szőcs u. (Nyicki és Muskátli u. közötti szakasza), Heveder u., Fı u. (471. fıúttól a Mézes utcáig), Síp u., Muskátli u., Makkos u., ezzel a tenderterv szerint 283 db lakóingatlan lesz bekötve a településrészen a csatornahálózatba, a településrészen a szennyvíz bekötöttség 8,4 %-os lesz úthálózat: a településen a Fı utca kb. 700 méteren rendelkezik szilárd burkolattal, a többi utca közül egyetlen egy sem rendelkezik szilárd burkolattal (becsült hossza kb. 35 km) 2. Közösségi funkciók: közvetlenül településrészen nem elérhetı, a városban érhetıek el a közösségi funkciók a településrészen 4 közösségi programot szerveztek az elmúlt évben

74 74. oldal 3. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: közvetlenül településrészen nem elérhetı, a városban érhetıek el a közösségi funkciók 4. Humán szolgáltatási funkciók közül az Általános Iskola elérhetı a településrészen, a Fı u. 1. sz. alatti telephelyen folyik oktatás. A többi funkció közvetlenül a településrészen nem érhetı el, a városban biztosítják az ellátását. Sámsonkertben nincs szegregátum, a hátrányos helyzető lakosság részaránya magasabb, mint a városközpontban, de nem minısíthetı szegregátumnak. 3.5 Martinka Martinkán 708 fı lakott a évi népszámlálási adatok alapján, jelenleg (2008. április 30. napi adatok alapján) 974 fı, tehát a népességszám növekedése és között 37,5 %. A lakónépesség jellemzıen fiatal, hiszen a lakosság 21,6 %-a tekinthetı 14 évesnél fiatalabbnak, míg 13,1 %-a 60 évesnél idısebbnek évi adatok alapján. Martinkán is megfigyelhetı a Sámsonkertben érzékelhetı kettısség, a településrész annyiban eltérı, hogy ide Debrecentıl való nagyobb távolsága miatt kicsivel kevesebben költöznek ki. A megépített Hajdúsámson-Martinka-Debrecen burkolt út a településrész elérhetıségét jelentısen javította. Addig a településrész földúton volt elérhetı illetve Martinkáról Debrecenbe jártak a lakosok be ügyintézésre, míg az út megépülését követıen Hajdúsámsonban is elérhetıek a szolgáltatások. A településrész aktív korú lakosságának 51,7 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor nagyon magas a felsıfokú végzettségőek részaránya 4,8 %. Tehát Martinkára magasabb arányban költöztek ki a magas iskolai végzettségőek. A településrészen 358 lakás van, amelynek 51,4 %-a alacsony komfortfokozatú.

75 75. oldal Az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya 64,3 %, tehát nagyon magas, 36,8 % azok aránya, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel és legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A éves népesség 33,9 %-a foglalkoztatott, tehát 1 foglalkoztatottra mindösszesen 3 nem foglalkoztatott jut, mely azt jelenti, hogy egy négy fıs háztartásban átlagosan legalább egy keresı van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 53,8 %. A településrészen 22 mőködı vállalkozás tevékenykedik, amelybıl 1 db mezıgazdasági tevékenységet folytat, 1 vendéglátóipari tevékenységgel foglalkozik, 1 zöldség-gyümölcs kereskedelmet végez, további 3 cég építıipari vagy építéshez kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik, 3 vállalkozás pedig szállítmányozási tevékenységet végez. Martinkán az alábbi funkciók érhetıek el. 1. Közlekedési, távközlési funkciók távolsági autóbusz-megálló van a településrészen, naponta 7 autóbusz közlekedik, megállóhelyek száma: 6 db a településrész kb. 50 %-án kiépített közüzemi vízhálózat van o vezetékes ivóvíz elérhetı: Akác utca, Bojtorján utca, Búzavirág utca, Darvas utca, Diófa utca, Domb utca, Fagyöngy utca, Homok utca, Iskola utca, Kastély utca, Nyugati utca, Orgona utca, Szılıs utca, Vincellér utca o részben van ivóvíz hálózat: Debreceni út, Nefelejcs utca, Rétutca, Rezeda utca, Sámsoni út, Török utca o a településrész többi utcájában nincs vezetékes ivóvíz szennyvízcsatorna-hálózat nem kerül megépítésre az ISPA program keretében, tehát a terület ellátatlan marad a településrészen három utcában van járda: Debreceni út, Harmathy út és a Sámsoni út, a többi utcákban nincs járda a településrészen két utcában van burkolt út a Debreceni úton és a Sámsoni úton, a többi utca földút, becsült hossza: 20 km

76 76. oldal 2. Közösségi funkciók a településrészen Közösségi Ház mőködik Iskola u. 3-5 sz. alatt a településrészen évente 5 közösségi programot szerveznek 3. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók közvetlenül településrészen nem elérhetı, a városban érhetıek el a közösségi funkciók 4. Humán szolgáltatási funkciók A településrészen két iskola mőködik összevont osztályokkal Iskola utcán és a Török u. 46. sz. alatt. A többi funkció közvetlenül a településrészen nem érhetı el, a városban biztosítják az ellátását. Martinkán nincs szegregátum, a hátrányos helyzető lakosság részaránya magasabb, mint a városközpontban, de nem minısíthetı szegregátumnak. 3.6 Ipari Park A település önkormányzata a szabályozási tervében kijelölte azon ipari, gazdasági területet, amely a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Az Ipari Park Hajdúsámson északi részén, külterületen, a 4902-es számú Hajdúsámson-Hajdúhadház összekötı út mellett a Debrecen- Mátészalka vasútvonaltól északra helyezkedik el. Az Ipari Parkot üzemeltetı társaság év óta rendelkezik az Ipari Park címmel. Az Ipari Park területe külterület, nagyrészt magán tulajdon, betelepült (csatlakozott) vállalkozások, az önkormányzat és a pályázó társaság tulajdonában vannak.

77 77. oldal Az Ipari Park területének megoszlása: Betelepített terület - Már mőködı vállalkozások (csatlakozott): 16,4208 ha (Barátság 96 Bt., Tisztató Kft., Szilágyi Imre EV, MONT-ORG Kft., Sámson s Gold Kft., AGRANA-JUICE-MAGYARORSZÁG Kft.) - Pályázó tulajdonában lévı terület: 11,6595 ha Nem betelepített terület: magánszemélyek, önkormányzat: 90,7491 ha MINDÖSSZESEN IPARI PARKI TERÜLET: 118,8294 ha Az Ipari Parkban már mőködı vállalkozások területe infrastruktúrával ellátott. Az Ipari Parkot mőködtetı magántulajdonban lévı társaság jelenleg is több szolgáltatást tud biztosítani az Ipari Parkhoz csatlakozni kívánó társaságok számára. A késıbbiekben azonban ezen jelenleg is nyújtható szolgáltatások körét szervezett módon valamennyi Ipari Parki vállalkozás számára kívánják nyújtani. 3.7 SWOT analízis A város helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemlélető, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez az elterjedt és bevált elemzési forma lehetıvé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemzı tanulmányok megállapításainak áttekinthetıbbé tételét, ezáltal szintetizál és egy komplex szemlélető, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. Maga a módszer négy angol szó kezdıbetőjébıl kapta a nevét: S (strengths): erısségek, melyekre a fejlesztés alapozható, tovább erısítendık W (weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sıt gátolják azt, meg kell ıket erısíteni O (opportunities): lehetıségek, kívülrıl segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést T (threats): veszélyek, melyek kívülrıl akadályozhatják a fejlesztés sikerességét Az elsı két szempont tehát a település belsı adottságai alapján (amire a településnek van ráhatása), míg az utóbbi kettı a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra (amelyekre a településnek közvetlen befolyása nincs).

78 78. oldal Erısségek A település a régióközponthoz (Debrecen) közel fekszik, közlekedési adottságai kedvezıek A település lakosságszáma az elmúlt években jelentısen megnövekedett, alacsony az idıs korosztály részaránya (az öregségi index alapján a település fiatalodó) A fiatal korosztály aránya az országos átlag feletti. A lakosság iskolázottsága alacsonyabb színvonalú, mint a megyei átlag, viszont magasabb a legalább középiskolai nem érettségivel rendelkezık aránya Középfokú képzés mőködik a településen Nagy számban áll rendelkezésre képezhetı és átképezhetı (szabad) relatíve alacsony bérköltségő munkaerı. Hagyományos vidéki életformák jelenléte. Az önkormányzat a pénzügyi forrásaihoz képest jelentıs beruházásokat hajtott végre az elmúlt években, melynek köszönhetıen több intézmény bıvítésre és megújításra került. A településen mőködı kisvállalkozások száma magas Ipari park megléte A közszolgáltatások egyre szélesebb köre elérhetı a településen Gyengeségek Az országos és nemzetközi fıútvonalak és vasúti fıvonalak a térség nagy részét elkerülik fejlesztést igényel A településen kevés a burkolt út, a külterületeken kertség a burkolt utak aránya rendkívül csekély Nincs kapcsolat a közelben lévı K+F tevékenységet folytató szervezetekkel. A gazdaság és a közigazgatás szereplıi között az együttmőködés további erısítésre szorul A települési fıként a külterületi infrastruktúra, közszolgáltatások jelentıs fejlesztésre szorulnak (ivóvíz, szilárd burkolatú út, szennyvíz). A betelepülık között sok hátrányos helyzető található Az intézményhálózat nem tud lépést tartani a betelepülıkkel, folyamatos fejlesztést igényel. A határmenti együttmőködési lehetıségek kihasználatlanok. Magas a településen a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek között jelentıs számú a tartósan munka nélkül lévık száma. Gyenge városmarketing, kezdetleges szervezettség. Tıkeszegény kisvállalkozások túlsúlya. Gyakorlatilag nincs a településen idegenforgalom A gazdasági és pénzügyi szolgáltatások gyengék.

79 79. oldal Lehetıségek Európai szintő felsıoktatási intézmények vannak a térséghez közel (Debrecen, Nyíregyháza) Az ipari vállalkozások fejlıdéséhez szükséges K+F és képzési kapacitás a térség közelében rendelkezésre áll (jellemzıen Debrecen) A középfokú intézményekre új funkciók telepítése pl.: felnıttképzés, szakképzés. Az M3 autópálya közelsége. Debrecenben lévı repülıtér közelsége A logisztikai szerepkör fejlesztésének lehetısége Kistérségi együttmőködés az Európai Uniós források igénybevételére Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a határmenti kapcsolatok erısödése. Tıkebefektetık érdeklıdésének növekedése a keleti országrész iránt. Az információs technológiák terjedésének felgyorsulása. Iskolaszövetség létrehozása Szemléletváltás Növekvı lakosságszám Veszélyek Állami tulajdonban lévı utak és vasutak fejlesztésének elmaradása. A közeli nagyváros Debrecen munkaerı-igényének csökkenése. A többcélú társulás elmaradásának következménye az állami normatívák beszőkülése. A munkanélküliek foglalkoztatásának megoldatlansága és a roma népesség problémáinak kezeletlensége súlyos társadalmi feszültségeket eredményezhet. Debrecentıl való egyoldalú függés. A lakosság egészségügyi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer helyzetének romlása. Tıkehiány, önerı hiánya miatt elmarad a közszolgáltatások fejlesztése.

80 80. oldal 4 STRATÉGIAI FEJEZET 4.1 A város hosszú távú jövıképe A város rövid, összefoglaló 2025-re vonatkozó jövıképe: Magas minıségő lakókörnyezet és közszolgáltatások biztosítása a megújuló és fenntartható gazdaság támogatásával A jövıképet az alábbi tartalommal lehet kibontani a város meglévı fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazottak alapján. Demográfiai változások Vonzó lakóhely, az agglomeráció tovább gyarapodó népességével és fiatal korstruktúrával Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése A meglévı közszolgáltatások színvonalának fejlesztése, a hiányzóak biztosítása Társadalmi kohézió Erıs a helyi lakosság lokálpatriotizmusa, a városhoz való kötıdése Folyamatos gazdagodás jellemzi a várost és polgárait, szociális háló jól mőködik, bıvül a város üzleti és közszolgáltatási színvonala javul Sokszínő kulturális-szabadidıs programkínálat van a városban megújult helyszínekkel A lakosság számára elfogadható a város közbiztonsága Települési környezet A város teljes mértékben kiépített jó minıségő közmőhálózattal rendelkezik A város közúti közlekedési zsúfoltsága enyhül, az ipari parkokba irányuló, ill. a tranzitforgalom elkerüli a város lakott területeit

81 81. oldal Gazdasági fejlıdés Megfelelı mennyiségő és minıségő munkaerı iránti kereslet biztosítása, a gazdálkodó szervezetek letelepedésének segítése A város szerepkörét érintı hatások Az önkormányzat hosszú távon tehát a lakófunkciót kívánja erısíteni a településen, amelyhez a kiváló minıségő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása is hozzákapcsolódik. A város szerepkörét érintı hatások: Megerısödik és területileg is bıvül a város vonzásköre Kistérségi szerepe erısödik, a kistérség többi településével való együttmőködés mind közigazgatási, gazdasági és munkaerı, mind területi-településüzemeltetési együttmőködés, valamint az intézményellátás terén is szorosabbá és eredményesebbé válik. A város interneten elérhetı információ-szolgáltatásai révén a helyi/térségi ellátásra, társadalomra, gazdaságra nagyobb vonzó/irányító hatást tud gyakorolni, ami a város befolyását (és elismertségét) növeli Gazdasági hatások, tıkevonzó/fogadó hatás, foglalkoztatás növelése Gazdasági hatások, foglalkoztatás növelése: Fokozódik gazdasági versenyképessége, lépést tud tartani a környezı területek fejlettségi szintjével és versenyképességével Vonzóvá válik a korszerő ipar befektetıi számára A fejlett gazdasághoz szükséges háttérszolgáltatások szükségszerően megerısödnek, a térségi gazdasági szervezettség és érdekérvényesítés szervezetei létrejönnek és eredményesen mőködnek. A gazdaság fejlıdése kapcsán növekednek az önkormányzat adóbevételei és csökkennek a szociális segélyezési igények.

82 82. oldal 4.2 A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása Átfogó cél városi szinten Az általános cél: Hajdúsámson gazdaságilag-környezetileg-társadalmilag fenntartható dinamikus fejlıdésének biztosítása. Az általános cél megvalósítását elısegítı éves átfogó célok: 1. a népességmegtartó erı, illetve a népességvonzás erısítése, 2. közszolgáltatások elérhetıségének javítása 3. a fizikai és esztétikai környezetminıség javítása. 4. a város versenyképességének fokozása, 5. a gazdaság fejlesztése, Középtávú célok a város egészére vonatkozóan A város átfogó célját elérendıen meghatározott középtávú 7-8 éves fejlesztési célok az alábbiak. 1. A népességmegtartó erı, illetve a népességvonzás erısítése átfogó célhoz kapcsolódóan a közszolgáltatások fejlesztése és biztosítása a külterületeken is a települési arculat vonzóvá tétele a környezı települések lakossága számára a betelepülık számára gyors, korrekt és pontos ügyintézés, esetlegesen pénzbeni támogatás az önkormányzat saját forrásához mérten Eredmény: népességnövekedés várható üteme éves szinten: + 1,5 % (elızı évhez viszonyítva) 2. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan a közszolgáltatások megtartása a településen közszolgáltatások bıvítése a település belterületén és külterületén az ellátatlan feladatok biztosítása köztemetı fenntartás helyi tömegközlekedés kialakítása egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése az óvoda, iskola, bölcsıde igény szerinti fejlesztése

83 83. oldal a szociális ellátó intézmények fejlesztése közösségi tér biztosítása új épület kialakítással közmővelıdési tudományos mővészeti tevékenység és sport támogatása nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése a közigazgatás feltételrendszerének fejlesztése elektronikus közszolgáltatások fejlesztése elektronikus ügyintézés fejlesztése a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás Eredmény: az elérhetı szolgáltatások számának növekedése évente legalább 1-1 szolgáltatási funkció infrastrukturális feltételeinek javítása és korszerősítése 3. A fizikai és esztétikai környezetminıség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a külterületeken és belterületen egyaránt úthálózat fejlesztése, járdaépítés közüzemi vízhálózat fejlesztése villamos-energia hálózat korszerősítése, közvilágítás biztosítása a település teljes területén csapadékvíz elvezetı csatornahálózat fejlesztése az önkormányzat honlapjának folyamatos fejlesztése, a lakosság internetes elérésének korszerősítése épített és természeti környezet védelme, a helyi védelemrıl szóló rendelet megalkotása Eredmény: évente legalább 1-1 épített környezeti érték felújítása, korszerősítése 4. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan a helyi ipar támogatása az önkormányzat adópolitikájában lévı lehetıségekhez képesti kedvezmények biztosításával a város megismertetése a környezı településekkel, vonzerejének növelése, a települési honlap fenntartása, fejlesztése városmarketing folyamatos és tudatos fejlesztése köztisztaság és településtisztaság fenntartása közbiztonság helyi feladatainak biztosítása és fejlesztése

84 84. oldal helyi közterületek fenntartása és fejlesztése, a köztéri építmények állagának megırzése, a közterületek látványelemekkel történı fejlesztése különösen a polgármesteri hivatal és környéke, az önkormányzati intézmények, a játszóterek, a sportpálya és a temetı fejlesztése Eredmény: lakossági elégedettség szintjének növekedése évente 2-4 % 5. A gazdaság fejlesztése átfogó célhoz kapcsolódóan a helyi ipari terület fejlesztésének támogatása (megközelíthetıség, parkolási lehetıség, zöldövezet nagysága, fejlesztési terület potenciális növelése) a helyi iparterület igény szerinti bıvítése a helyi ipari terület bıvítéséhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása idegenforgalom fejlesztése: a települési turisztikai arculat kialakítása, kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének támogatása, városközpont fejlesztése pihenıövezet kialakításával Eredmény: Ipari Parkba betelepült vállalkozások számának növekedése Ipari Park teljes betelepülése várható dátum A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok Az önkormányzat a városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célokat a városrészek helyzetelemzésében megfogalmazott szükségletek alapján határozta meg. Az önkormányzat célja, hogy a városrészek fejlesztése során a fejlesztéseket olyan módon határozza meg, hogy ne maradjanak olyan hiányosságok, illetve ellátatlan területek, melyek fejlesztése hosszú távon szükséges lenne. Ugyanakkor nem kíván egy funkció ellátásához kapcsolódóan több ugyanazon feladatokat ellátó intézményt kialakítani, melyeknek a késıbbiekben történı kihasználtsága rendkívül kismértékő illetve fenntartása költséges lenne. Az önkormányzat a hosszú távú fejlesztési célokból és a városrészek fejlesztési szükségleteibıl határozta meg a következı idıszakra szóló középtávú terveket. A megfogalmazott célok

85 85. oldal valamennyi lakossági csoport érdekeit és szükségleteit szem elıtt tartották, biztosítva a legfontosabb cél elérését a város élhetıbbé válását Városközpont 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan a városközpontban mőködı közszolgáltatások megtartása és bıvítése, az ellátatlan feladatok biztosítása az óvoda, iskola, bölcsıde igény szerinti fejlesztése a szociális ellátó intézmények fejlesztése, bıvítése közösségi tér biztosítása új épület kialakítással a közigazgatás feltételrendszerének fejlesztése elektronikus közszolgáltatások fejlesztése elektronikus ügyintézés fejlesztése a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás 2. A fizikai és esztétikai környezetminıség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan a városközpontban lévı szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: járdaépítés (ahol nem biztosított), szilárd burkolatú út építése 3. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan A városközpontban lévı közterületek fejlesztése, a köztéri építmények állagának megırzése, a közterületek látványelemekkel történı fejlesztése a városmarketing fejlesztése különösen a polgármesteri hivatal és környéke, az önkormányzati intézmények, a játszóterek, a sportpálya és a temetı fejlesztése

86 86. oldal Városközponton kívüli településrész 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan a városközponton kívüli területeken a közszolgáltatások fejlesztése, igény szerint az ellátatlan feladatok biztosítása párhuzamosan történı feladatellátást nem kívánnak megvalósítani köztemetı fenntartás az óvoda, iskola, bölcsıde igény szerinti fejlesztése kizárólag a város többi részén lévı oktatási intézmények fejlesztése 2. A fizikai és esztétikai környezetminıség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a városközponton kívüli területeken is, így: úthálózat fejlesztése, járdaépítés, közüzemi vízhálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezetı csatornahálózat fejlesztése, játszóterek fejlesztése Sámsonkert A településrész lakófunkciójának fejlesztéséhez és a népességmegtartó képességének erısítéséhez szükséges, hogy bizonyos közszolgáltatásokat ide is telepítsen az önkormányzat. A településrész jelenlegi lakosságszáma (nagyobb falu lakosságszámának felel meg) indokol több fejlesztési elem megvalósítását. 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan az ellátatlan közszolgáltatási feladatok biztosítása iskola fejlesztése, gyógyszertár, orvosi ellátás, postai szolgáltatás biztosítása közösségi tér kialakítása

87 87. oldal 2. A fizikai és esztétikai környezetminıség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása Sámsonkertben: úthálózat szilárd burkolattal történı ellátása, vezetékes ivóvízhálózat kiépítése, járdaépítés, villamosenergia hálózat korszerősítése, közvilágítás biztosítása a hiányzó részeken, csapadékvíz elvezetı csatornahálózat fejlesztése, szennyvízcsatorna hálózat továbbfejlesztése Martinka Hasonlóan, ahogyan Sámsonkertben a településrész lakófunkciójának fejlesztéséhez és népességmegtartó képességének erısítéséhez fontos, hogy a településrészen nem mőködı, viszont a lakosság által igényként felmerülı közszolgáltatások fejlesztése megtörténjen. 1. Közszolgáltatások elérhetıségének javítása átfogó célhoz kapcsolódóan a közszolgáltatások megtartása és további fejlesztése a településrészen postai szolgáltatás biztosítása, orvosi ellátás megvalósítása, gyógyszertár iskolai ellátás fenntartása és fejlesztése a közösségi tér fejlesztése 2. A fizikai és esztétikai környezetminıség javítása átfogó célhoz kapcsolódóan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása Martinkán: úthálózat fejlesztése szilárd burkolattal való ellátás, járdaépítés, közüzemi vízhálózat fejlesztése (az ellátatlan területeken), villamos-energia hálózat korszerősítése, közvilágítás biztosítása az ellátatlan területeken, csapadékvíz elvezetı csatornahálózat fejlesztése, szennyvízcsatorna hálózat építése

88 88. oldal Ipari Park 1. A város versenyképességének fokozása átfogó célhoz kapcsolódóan a helyi ipar támogatása az önkormányzat adópolitikájában lévı lehetıségekhez képesti kedvezmények biztosításával befektetıi csoportok számára egyedi kedvezmények biztosítása 2. A gazdaság fejlesztése átfogó célhoz kapcsolódóan a helyi ipari terület fejlesztésének támogatása (megközelíthetıség, parkolási lehetıség, zöldövezet nagysága) a helyi iparterület igény szerinti bıvítése a helyi ipari terület bıvítéséhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása idegenforgalom fejlesztése: a települési turisztikai arculat kialakítása, kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének támogatása, városközpont fejlesztése pihenıövezet kialakításával A helyi ipar fejlesztése nemcsak a foglalkoztatottság bıvülése szempontjából jelentıs, hanem az új betelepülı vállalkozások többlet adóbevételt is biztosítanak az önkormányzatnak. 4.3 A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia teljes mértékben összhangban van az aktualizált településfejlesztési koncepcióval, valamint az önkormányzat által tavaly évben megfogalmazott és elfogadott 2010-ig szóló gazdasági programmal. Az önkormányzat vállalja, hogy a tervezett fejlesztések esetén amennyiben az nem illeszkedik a meglévı tervekhez a jelenleg érvényben lévı szabályozási és településrendezési tervekkel való összhangot megteremti.

89 89. oldal A célrendszer koherenciája A célrendszer városrészekre történt lebontása igazolja, hogy az egyes városrészek fejlesztése ezen belül egyes domináns funkciók bıvítése összhangban van a város stratégiai céljaival. A városközponti területek, gazdasági területek fejlesztése összvárosi szinten harmonikus, kiegyensúlyozott fejlıdéshez vezetnek. Környezeti állapotban való veszteség Az adott városrészekre kitőzött fejlesztési célok nem befolyásolják károsan a meglévı környezeti állapotot, hosszú távon pedig segítik a meglévı zöldfelületek és környezeti elemek fejlıdését.

90 90. oldal SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Az önkormányzat a település szerkezetét és az azonosított városrészek helyzetelemzését követıen a fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölésénél több szempontot kellett figyelembe vegyen: Hajdúsámson szerkezetébıl és hirtelen növekedésébıl adódóan klasszikus településközponttal nem rendelkezik, tehát a megfelelı településkép kialakításához elengedhetetlen a városközpont fejlesztése és megfelelı szervezése a település lakosságának nagyszámú növekedése miatt a meglévı közszolgáltatások nem megfelelı színvonalúak, fejlesztésre szorulnak, azonban az önkormányzat fejlesztési forrásai korlátozottak Hajdúsámsonban két külsı valamikor kertség területrész található (Sámsonkert és Martinka), amelyekben jelentıs számú lakosság él, mely miatt bizonyos szolgáltatások elérhetıségét a településrészeken biztosítani szükséges A külsı területrészek infrastrukturális fejlettsége mivel korábban kertségek voltak alacsony színvonalú, jelentıs fejlesztést igényel Az önkormányzat célja, hogy a városfejlesztési stratégia minden eleme feleljen meg a fenntartható fejlıdés kritériumainak tehát nemcsak a környezeti szempontokat vegye figyelembe, hanem a gazdasági szempontokat (a késıbbi kihasználtság és fenntarthatóság) egyaránt Mivel a település számára a legfontosabb erıforrás a saját területe, ezért a fenntartható fejlıdés harmadik lényeges kritériuma a területtakarékos fejlıdés, melyet mind az Európai Területi Fejlıdés Perspektívái címő Európai Uniós dokumentum, mind az országos területfejlesztési dokumentumok hangsúlyoznak. Az önkormányzat érvényesíteni kívánja a rövid utak városa, valamint a lakóhely közeli ellátások elsıbbsége, a vegyes területhasználat, energiatakarékos építés és üzemeltetés, megújuló energiák használata városfejlesztési elveket.

91 91. oldal Az egyes városrészekre megállapítást nyert fejlesztési igények közös célok mentén történı áttekintése után a következı akcióterületek kerültek indikatívan lehatárolásra: Városközpont funkcióbıvítı városrehabilitációs pályázat keretében fejleszteni tervezett Városközponton kívüli településrész Sámsonkert Martinka Ipari Park. Az IVS készítése során az akcióterületek lehatárolására születettek más változatok is, azonban a részletes elemzések, a sorra azonosított akciók/projektek ezen akcióterületek kijelölését tették indokolttá. A funkcióbıvítı városrehabilitációs pályázat keretében kizárólag olyan fejlesztési elemek kerülnek megvalósításra, amelyek kapcsolódnak az IVS által megfogalmazott átfogó, közép távú és városrészekre megfogalmazott célokhoz. Valamennyi városrész fejlesztési céljának meghatározása során figyelembe vételre került, hogy ellátatlan szolgáltatások ne maradjanak illetve egymást átfedı szolgáltatások ne maradjanak. A város településszerkezeténél fogva nem lehetséges a kézikönyv szerinti 8-10 akcióterület, fıként úgy, hogy a város egészére vonatkozóan, az egész várost lefedı akcióterületek definiálására törekedett az IVS. Jelen változatban nincsenek lefedetlen területek, az akcióterületek egymás közti rangsora sem tehetı meg jelenleg, nincs súlyponteltolódás. Az egyes akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések a közötti idıszakra vonatkozóan az alábbiakban bemutatásra kerülnek.

92 92. oldal 5.1 Városközpont Akcióterület Fejlesztési cél Tervezett tartalom röviden Megvalósulás tervezett éve Helyi tömegközlekedés A település közigazgatási határán belül helyi ıszétıl kialakítása tömegközlekedés kialakítása folyamatosan fenntartva Elektronikus Az elektronikus ügyintézés 2008-tól közszolgáltatások folyamatos fejlesztése feltételrendszerének folyamatos fejlesztése folyamatosan minden évben Általános iskolai oktatás A beiskolázási feltételek felülvizsgálata, 2008-tól feltételeinek fejlesztése, integrált oktatás feltételeinek megteremtése, új folyamatosan halmozottan hátrányos programok indítása, HHH-s gyermekek minden évben helyzető gyermekekre számára tehetséggondozás, külön szakkörök vonatkozó programok megvalósítása Buszmegálló fejlesztése Az önkormányzat kezdeményezi a Közútkezelı Kht.-nál a buszmegállók fejlesztését, ehhez kapcsolódóan együttmőködés kialakítása Zöldfelületi fejlesztés a Parkosítás, egynyári virágok telepítése, 2009-tıl városközpontban zöldfelületi fejlesztések a városközpontban folyamatosan Településközpont A Polgármesteri Hivatal két épületét rehabilitáció II. ütem összekötı nyaktag rész megépítése, engedélyes Polgármesteri Hivatal tervekkel rendelkezik nyaktag épületének kialakítása Templom felújítás A Református Templom épületének és környezetének megújítása, a Parókia építészetileg nem illeszkedı épületének lebontása

93 93. oldal Piac korszerősítés Piactér infrastrukturális fejlesztése Közösségi Ház építése Új Közösségi Ház építése, az önkormányzat tervpályázatot hirdetett rá a korábbi években, nyertes tervpályázat alapján új közösségi tér építése Sportöltözı felújítása A sportöltözı teljes körő felújítása Általános Iskola férıhely bıvítése Rendırség áthelyezése Orvosi rendelı fejlesztése Régi posta épületének átalakítása Radnóti Bartók u. árokburkolás Az Általános Iskola férıhelyszámának bıvítése tetıtér beépítéssel benyújtott pályázat A Rendırség épületének áthelyezése korszerő épületbe, Rendırséggel egyeztetett módon Az orvosi rendelı infrastruktúrájának és eszközállományának fejlesztése, tervezés alatt pályázatot nyújt be rá 2008-ban az önkormányzat A régi postai épület felújítása és új funkcióval való ellátása Polgármesteri Hivatal Irattár kialakítás, szociális blokk fejlesztése, épületének további Tanácsterem (Házasságkötı terem funkciót is fejlesztése és ellátó) kialakítása, elektromos hálózat teljes rekonstrukciója rekonstrukciója Parkoló építés Parkoló kialakítás a településen Sétálóövezet fejlesztése Amennyiben megépül a 471. sz. fıút után települést elkerülı szakasza, akkor sétálóövezet kialakítása a településközpontban a Szabadság tér ill. a Rákóczi út Vámospércsi út és Petıfi út közötti szakaszon, amely gyalogos térként kerül hasznosításra.

94 94. oldal Magántulajdonú üzletek fejlesztése a település fıutcáján A vállalkozásokkal való együttmőködés annak érdekében, hogy a település fıutcáján lévı üzletek felújítása megvalósuljon, magán forrás bevonásának kezdeményezése, önkormányzati támogatás (esetlegesen helyi adó kedvezmény biztosítása) 2014-tıl folyamatosan 5.2 Városközponton kívüli településrész Akcióterület Fejlesztési cél Tervezett tartalom röviden Megvalósulás tervezett éve Helyi tömegközlekedés A település közigazgatási határán belül helyi ıszétıl kialakítása tömegközlekedés kialakítása bevonva tehát a teljes város területét folyamatosan fenntartva Csapadékvíz elvezetı Malom-Jókai utca zárt rendszerő rendszer fejlesztése csapadékhálózatának kialakítása, ezzel egyidejőleg útburkolás és járda kiépítés A két legrosszabb állapotú, az 1. és csapadékvíz győjtık fejlesztése pályázatot nyújtott be rá az önkormányzat Csapadékvíz hálózat további fejlesztése Úthálózat fejlesztése Malom-Jókai utca burkolása Csokonai utca burkolása Az ISPA szennyvízberuházást követıen jelentıs úthálózat fejlesztés utak burkolása, mely az alábbi utcákat érinti: Veres Péter, Arany János, Nap, Csillag, Ág, Esze Tamás, Viola, Kunos Ignácz, Krúdy Gyula utcák 2009-tıl folyamatosan

95 95. oldal Járda kiépítése Malom-Jókai járda építése Bethlen utcán járda építése Játszótér fejlesztés A meglévı játszóterek folyamatos 2009-tıl karbantartása és fejlesztése, bıvítése folyamatos Falusi turizmus Együttmőködve a települési vállalkozásokkal, 2009-tıl fejlesztésének indukálása a falusi turizmus és ezáltal az idegenforgalom fejlesztése, önkormányzat lehetıségeihez képesti támogatást biztosít Kerékpárút hálózat Vámospércsi út mellett kerékpárút kiépítése fejlesztés Gyalogátkelı helyek Temetı, Toldi és Szatmári utcáknál kiépítése gyalogátkelıhelyek kialakítása Általános Iskola A városközponton kívül esı területeken az telephelyeinek fejlesztése Általános Iskola többi épületének fejlesztése Szociális Központ A Jókai utcán Szociális Központ kialakítása, kialakítása amelyben helyet kap a Bölcsıde, a Családsegítı Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat 5.3 Sámsonkerti Akcióterület Fejlesztési cél Tervezett tartalom röviden Megvalósulás tervezett éve Helyi tömegközlekedés A település közigazgatási határán belül helyi ıszétıl kialakítása tömegközlekedés kialakítása bevonva a folyamatosan sámsonkerti területet is fenntartva Közüzemi vízhálózat A vízhálózat fejlesztés IV. ütemében a 2008-tól fejlesztése településrészen kb. 11 km hosszan építenek és fejlesztik az ivóvíz hálózatot az alábbi utcákban: folyamatosan Szánkó utca, Szüret, Muskotály, Fı,

96 96. oldal Közvilágítás fejlesztése Zsombékos, Sáska, Mézes, Moha, Sarok, Budaházi, Sújtás, Sikátor, Márvány, Egres, Sörte, Nyicki, Sóska, Málna, Madár, Mák, Menta, Barackos, Maláta, Szőcs, Színes, Számadó, Széna, Muskátli, Száraz, Szilva, Szikes, Körte, Summás, Mővész, Selyem, Hímes, Sellı utcák Következı várható és tervezett ütemben: Mécses és Hóvirág utca ütemben tervezi az önkormányzat fejleszteni a településrészen a közvilágítást: I ütem (5 db): Szőcs utca 162/a sz. ingatlan elé, a Szikigyakor felıl érkezı út keresztezıdése 1 db, Szőcs utca - Szánkó utca sarok (13. számú oszlop) 1 db, Szántó utcában a Szőcs utcától a 2. oszlopra 1 db, Sikátor utca Sarok utca keresztezıdés 1 db, Sárrét utca - Szüret sarok 1 db. II. ütem (5 db): Sima utca (a 2. faoszlopra) 1 db, Egres 2 db (Egres-Sóska sarok, Egres- Sörét sarok), Muskátli-Szüret sarok 1db, Muskátli utcában Muskátli-Számadó sarok 1db. III. ütem (5 db): Mandula utca 3 db (Mandula u.- Diófa utca keresztezıdése, Mogyoró Diófa u. közötti betonoszlopra, Sás utca - Mogyoró utca közötti szakaszra), Madár utca 2 db. IV. ütem (5 db): Zsombékos utca (Sárrét utcától a Szivárvány utcáig a 2., 4., 6., oszlopra) 3 db, Szivárvány utca 2 db (Szivárvány - Dombos sarok, Mozaik - Zsombékos között, a Zsombékos felıli jobb

97 97. oldal oldalon 1. oszlop). További ütem: Hóvirág utca Úthálózat fejlesztés Fı utca burkolattal való ellátása Szőcs utca burkolattal való ellátása Síp, Dombos, Hóvirág, Méhes, Huszár, Héja utcák Orvosi rendelı kialakítása, Állandó orvosi rendelı építése, új felnıtt fiókgyógyszertár háziorvosi körzet kialakításával, amelyben az kiépítésével orvosi ügyelet is helyet kap és fiókgyógyszertár is mőködni fog. Az önkormányzat biztosítja az ingatlant, amelyen magántıkével történik a fejlesztés. Gyalogátkelı helyek Gyalogátkelıhely kialakítás Sámsonkertben kiépítése Általános Iskola megtartása A településrészen mőködı Általános Iskola és fejlesztése megtartása és fejlesztése Csapadékvíz elvezetı A csapadékvíz elvezetı hálózat fejlesztése 2012-tıl rendszer fejlesztése Méhes, Huszár és Héja utcák hálózat-bıvítése folyamatosan Közösségi tér létrehozása Közösségi Ház kialakítása 2013.

98 98. oldal 5.4 Martinka Akcióterület Fejlesztési cél Tervezett tartalom röviden Megvalósulás tervezett éve Helyi tömegközlekedés A település közigazgatási határán belül helyi ıszétıl kialakítása tömegközlekedés kialakítása bevonva a folyamatosan martinkai területet is fenntartva Közüzemi vízhálózat A vízhálózat fejlesztés IV. ütemében a 2008-tól fejlesztése településrészen fejlesztik az ivóvíz hálózatot folyamatosan az alábbi utcákban: Nefelejcs utca és Rezeda utca Szennyvízcsatorna hálózat Az ISPA program nem érinti Martinkát, így az kialakítás önkormányzat célja, hogy ezen a településrészen is kialakítsa a szennyvízcsatorna hálózatot Orvosi ellátás fejlesztése A Sámsonkertben megépülı állandó orvosi rendelıben kötelezıen el kell látni a martinkai lakosokat, továbbá biztosítani kívánják Martinkára kihelyezett házi orvosi rendeléssel (1-2 napra) a Martinkaiak ellátását (az ellátást ugyanaz biztosítja, aki Sámsonkertben). Általános Iskola megtartása A településrészen mőködı Általános Iskola és fejlesztése megtartása és fejlesztése Csapadékvíz elvezetı A csapadékvíz elvezetı hálózat fejlesztése rendszer fejlesztése Úthálózat fejlesztés Fontos cél, de nehézkes a keskeny meglévı kertségi utak és a tulajdonjog rendezetlensége miatt után

99 99. oldal 5.5 Ipari Parki Akcióterület Fejlesztési cél Tervezett tartalom röviden Megvalósulás tervezett éve Az Ipari Park Az Ipari Park marketing tevékenységének 2008-tól megismertetése a fokozása, az Ipari Park lehetıségeinek folyamatosan befektetıkkel ismertetésével Ipari Park Az Ipari Park infrastruktúrájának komplex infrastruktúrájának fejlesztése magántıkébıl megvalósult fejlesztése beruházás Ipari Parkba betelepülı Inkubátorház építése az Ipari Parkban vállalkozások magas szintő kiszolgálása új szolgáltatások bevezetésével

100 100. oldal 6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1 Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzat vagyona a évi zárómérleg alapján 3.263,4 millió forint, mely évre 3.890,8 millió Ft-ra, 2007-re pedig 4.819,3 millió forintra növekedett, az önkormányzat vagyona tehát az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. A vagyonnövekedés oka, hogy az önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével saját erıbıl, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani, továbbá sikeres pályázatokon vett részt és azok eredményeképpen nıtt a vagyon. Az önkormányzat az elmúlt 5 évben az alábbi pályázati forrásból támogatott fejlesztéseket valósította meg. 1., Hajdúsámson településközpont rehabilitációja pályázati azonosítószám: ROP /37. A településközpont rehabilitáció magában foglalta a település központjában lévı régi Mozi épületének felújítását, amelyben helyet kapott a település Helytörténeti Múzeuma és Könyvtára. A beruházás teljes költsége: Ft, melyhez az önkormányzat 10 % saját forrást biztosított. 2., Mezıgazdasági útfejlesztés Hajdúsámson külterületén pályázati azonosítószám: AVOP /0001/0.6. A fejlesztés eredményeként a település külterületén lévı Krúdy Gy. utca kapott szilárd burkolatot. A beruházás teljes költsége: Ft, amelyhez az önkormányzat 25 % saját forrást biztosított. 3., Hajdúsámson szociális ellátórendszerének hatékony mőködéséhez tárgyi feltételek biztosítása Polgármesteri Hivatal B épületének tetıtér beépítésével A 2 ütemben megvalósult projekt keretében a Polgármesteri Hivatal B épületében kialakításra került egy tetıtér.

101 101. oldal Pályázati azonosító száma: CÉDE és LEKI /06. A beruházás teljes bekerülési költsége Ft, melyhez az önkormányzat 20 % saját forrással járult hozzá. 4., Martinkai részönkormányzat kialakítása A projekt keretében kialakításra került Martinkán a Közösségi Ház, amelyben közösségi tér és a részönkormányzat kapott helyet. A beruházás teljes költsége: Ft, amelyhez az önkormányzat 30 % saját forrást biztosított. 5., 500 férıhelyes óvodaépület bıvítése és rekonstrukciója A projekt keretében a meglévı Kossuth utcai óvodaépület bıvítése történik meg. A beruházás címzett támogatásból került megvalósításra, teljes beruházási költség: Ft. 6., A hajdúsámsoni 500 férıhelyes óvoda eszközbeszerzése LEKI pályázat: /07. A felújított óvodába új eszközök beszerzése történt meg a projekt keretében: szekrények, asztalok, székek, egyéb kiegészítık. A projekt Ft-os bekerülési költségéhez az önkormányzat 20 % önerıt biztosított. 7., Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása a projekt azonosító száma: 2003/HU/16/P/PE/020. Debrecen agglomerációs településeinek csatornahálózatának kiépítése, amely érintette: Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Debrecen, Debrecen-Pallag, Debrecen-Józsa és Ebes településeket. A projekt tervezett bekerülési költsége kb. 22 milliárd Ft, EUR. 8., Köztemetı ravatalozójának rekonstrukciója Döntés azonosító: A projekt keretében a köztemetı ravatalozóját újították fel. A projekt teljes bekerülési költsége: Ft, amelyhez az önkormányzat 20 % önerıt biztosított.

102 102. oldal Az önkormányzatnak összesen 717 db vagyoneleme van, melybıl beépítetlen terület összesen 682 db (299 ha 8604 m2), beépített terület 34 db (15 ha 3193 m2), egyéb önálló ingatlan 1 db. Az önkormányzat vagyonszerkezete a következık szerint alakul: Vagyonelem megnevezése Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthetı, nem terhelhetı, a kötelezı feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthetı, illetve megterhelhetı vagyon) Forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthetı és megterhelhetı Ingatlan Az összes db vagyonból száma a vagyon részaránya ,5 % 27 3,8 % ,7 % A forgalomképtelen törzsvagyonba az alábbi létesítmények sorolhatóak: A Helyi közutak és mőtárgyaik: utak, járdák, buszváró, buszforduló, erdık, árkok B Parkok, terek: Szabadság téri park (1449 m2) C Vizek, víziközmőveknek nem minısülı közcélú vízi létesítmények: belvízelvezetı árkok, árkok. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe az alábbi ingatlanok sorolhatóak: A Közmővek: ivóvízhálózat és szennyvízhálózat Intézmények : Általános iskolák lakásokkal, óvoda, bölcsıde, Mővelıdési Ház, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat C Középületek: Polgármesteri Hivatal, Egészségügyi Központ és lakás, Orvosi Rendelı, Helytörténeti Múzeum és Könyvtár, Rendırség, D Egyéb: Tájvédelmi körzet védett terület Martinkán

103 103. oldal A törzsvagyonba tartozik továbbá az egyéb ingatlanvagyon: Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: Piactér, Állatvásártér, Sportpálya és öltözı, Temetı és ravatalozó, Szennyvíztelep területe, Szeméttelep Forgalomképes részvények, befektetések, egyéb ingó vagyontárgyak és egyéb ingatlanok (társasházak, lakások, temetı, szántók, építési telkek, gyep, kertek, szılık, beépítetlen területek) Az önkormányzat tulajdonában vannak az alábbi forgalomképes telkek: Az önkormányzat 2002-ben az Irinyi és Viola utcák között 28 db építési telket alakított ki, melybıl 15 db önkormányzati, 13 db pedig magántulajdonban volt. Az Irinyi utcában kialakított telkeket a Képviselı-testület döntése alapján Ft/darabért értékesítette az önkormányzat ban az önkormányzat 13 db telket értékesített árverésen keresztül: 10 telket a Garai utcán, 3 telket az Ibolya utcán években az önkormányzat a Malom - Szeder utcák közötti területen alakított ki építési telkeket. Ebben az új utcában, melynek neve Kertész utca, az Önkormányzat 12 db építési telket alakított ki, a Képviselı-testület döntése alapján ,-Ft ért hirdeti. Jelenleg 5 db van még az önkormányzat tulajdonában. Az önkormányzat településszerkezeti terve további telek kialakításának lehetıségét tárta fel. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása: Viszonylag kedvezı, mert az egyéb vagyon körébe sorolt vagyonelem aránya nem alacsony, így van szabad, az egyes önkormányzati célkitőzések megvalósításakor anyagi forrásként figyelembe vehetı vagyon. Az önkormányzat a tervezett fejlesztési célok megvalósításához szükséges külsı forrást kötvénykibocsátással kívánja biztosítani, amelybıl befolyt teljes bevételt fejlesztésekre kíván fordítani.

104 104. oldal Az önkormányzat nem tervezi a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak értékesítését a városrészekre megfogalmazott tervek szerint kívánja bevonni a fejlesztésekbe. A forgalomképes vagyonból pedig elsıdlegesen a meglévı telekállomány értékesítését kívánja megvalósítani. 6.2 A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek A város stratégiájában megfogalmazottak szerint valamennyi prioritás városrehabilitációs célokat is szolgál, úgymint: a humánerıforrás erısítése érdekében tervezett és megvalósított oktatási, szociális és egészségügyi, valamint sport és szabadidıs tevékenységek kiszolgálását lehetıvé tevı infrastruktúra fejlesztések a gazdaságfejlesztési célkitőzések: marketingeszközök felhasználása, lehetıség szerinti adókedvezmények nyújtása, magasan kvalifikált munkavállalók városba, városkörnyékre vonzása. A térség munkaerı-piaci helyzetének folyamatos monitoringja. a városi szolgáltatásokon keresztül Hajdúsámson megközelíthetıségét és a belsı közlekedését támogató infrastruktúrák kialakítása, az önkormányzat kapcsolati rendszerének szélesítése, hálózatfejlesztése a közszolgáltatásokban. Ezen felül tovább úgynevezett soft elemekkel lehet befolyásolni az önkormányzatnak a fenti célok elérését. Ehhez forrásokat lehet bevonni: a lakosság: az Európai Unió támogatása, regionális, megyei forrás, a település saját forrása, az adott területen élı érintett lakosság saját hozzájárulása, magán fejlesztı-befektetı segítségével. Segíthetnek továbbá az önkormányzat partnereinek hozzájárulása (addicionális forrásokkal, bizonyos fejlesztési elemek megvalósításával - saját fejlesztések, fejlesztési alkuk).

105 105. oldal A fejlesztésbıl keletkezı érték kihasználása: Megvalósító partnerség További önkormányzati fejlesztések /Ingatlanfejlesztıi magatartás - szerep/ Az önkormányzat és a különbözı partnerek és befektetık az értéknövekedés érdekében közremőködnek Az önkormányzat a városrehabilitációs célok elérését a funkcióvesztett, kiüresedett jelenleg nem beépített belterületi területek újra hasznosításával kívánja ösztönözni. Ezért az önkormányzat segíteni kívánja a belterületen lévı üres telkek beépítését. 6.3 Partnerség Partnerség a civil szervezetekkel A településen az alábbi civil szervezetek mőködnek, amelyek a település által megvalósítani tervezett beruházások fenntartásában, eredményeinek megırzésében részt vesznek: Martinkáért Közhasznú Alapítvány Harangi Imre Sportegyesület Iskolánkért Alapítvány Óvodánkért Alapítvány Sérült Gyermekek Támogatásáért Alapítvány Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidıs Egyesület Hajdúsámsoni Vadásztársaság S-O2 Postagalamb SE Martinka Lakosokért Egyesület Hajdúsámsoni Sporthorgászok Egyesülete Helyi Mozgáskorlátozottak Egyesülete Martinkai İszi Rózsa Idısek Klubja Sámsonkertért Közalapítvány

106 106. oldal Az Önkormányzat évben az alábbiakban felsorolt támogatást nyújtotta a civil szervezeteknek: S-O2 Postagalamb Egyesület: támogatás összege: Ft, melyet a versenyek díjazására, eszközök beszerzésére nyújtott az önkormányzat Martinkáért Közhasznú Alapítvány: támogatás összege: Ft, a támogatás célja: - rendezvények: majális, gyermeknap, iskolai farsang, szüreti felvonulás, Mikulás és Karácsonyi ünnepségek, - egészségmegırzı, természetvédı programok, - focisuli, - irodaszerek, nyomtatványok, szórólapok, Internet hozzáférés, - egyéb kiadások (postaköltség, eljárási díjak) Ebbıl: Húszon túliak Martinkán Idısek Klubja részére Ft, mely támogatás célja: - éves kirándulás, - társklubokkal kapcsolattartás, - kulturális rendezvényekre benevezés (népdalkör, versmondó verseny) - idısek világnapjának megünneplése, - egyéb (írószer, postaköltség, nyomtatványok) Martinka Lakosokért Egyesület, melyet az önkormányzat Ft-tal támogatott, a támogatás célja: prevenciós elıadások, továbbképzések szervezése (drogmegelızés, dohányzás, alkohol), Mikulás és Mindenki karácsonyfája ünnep megrendezése, Tiszta udvar, rendes ház mozgalom. Családok a Családokért Egyesület, mely a nagycsaládosok gyermekei részére különbözı üdültetések biztosítására Ft támogatást kapott Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidıs Egyesület: támogatás összege: Ft, melyet szövetségi költségek, átigazolási díjak, játékvezetıi díj, utazási költségek, edzıi díjak, felszerelés, pályázatokra, jogi költségekre, tisztítószerek, egyéb kiadások és APEH költségek fedezésére kapta az Egyesület Harangi Imre Sportegyesület, mely szintén Ft támogatást kapott, melybıl közös költségekre Ft, sakkszakosztály mőködésére Ft, asztalitenisz szakosztály mőködésére Ft, fogathajtó szakosztály tevékenységére Ft, ökölvívó szakosztályra pedig Ft támogatást kapott.

107 107. oldal Hajdúsámsoni Polgárırség mőködését Ft-tal támogatta az önkormányzat, amelybıl az üzemanyag költségek (egyéb rendezvényre utazás, hivatalos ügyintézés, Hajdúsámson, Sámsonkert, Martinka, Ligettanya átfogó járırözésére), kötelezı biztosítás, jármőjavítás, vizsgáztatás, telefonszámla, irodai költség, postaköltség, képzés, ifjú polgárırök költségei, önkéntes tőzoltóság beindítása (képzés, költségek) valósulhat meg. A fenti civil szervezetek támogatása testületi döntést követıen megkötésre került támogatási szerzıdések alapján történik. Az egyéb szervezetek évi támogatása a Képviselı-testület döntése alapján: - Hajdúsámson Város Közalapítványa Ft - Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Ft - Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ft - Rendırkapitányság Hajdúhadház (nyári közlekedési tábor) Ft - Szent Család Plébánia Hajdúsámsoni Római Katolikus Egyházközösség Ft - Helyi Mozgáskorlátozottak kirándulás támogatása Ft - Hajdúsámsoni Református Egyházközség (nyári rendezvény) Ft - Rendırkapitányság Hajdúsámsoni járırszolgálat támogatása Ft - Hajdú-Bihar Megyei Gyermekszem-gondozási Alapítvány Ft - Összesen Ft

108 108. oldal Partnerség és az IVS Hajdúsámson város önkormányzata megkötött együttmőködési megállapodás keretében több helyi civil szervezettel mőködik együtt azzal a céllal, hogy a település által benyújtott pályázatokban megfogalmazott célok megvalósuljanak. Együttmőködési megállapodás keretében az alábbi civil szervezetekkel dolgozik együtt az önkormányzat: Hajdúsámsoni Rákóczi Egyesület Családok a Családokért Egyesület Hajdúsámson Város Fejlıdéséért Közalapítvány Polgárırség Helyi Szervezete. Az Önkormányzat szoros kapcsolatot ápol a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, melynek eredményeként több közös rendezvényt (pl. lomtalanítási nap, képzés stb.) bonyolítottak le. Az önkormányzat az elmúlt év ıszén kezdte meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia elıkészítését. Az önkormányzat Városfejlesztési Irodája az IVS összeállítását megelızıen a Sámsoni Hírlapban (2007. szeptemberben) felhívást tett közzé, melyben a lakosság segítségét és véleményét kérte arról, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének a településen megvalósítani. A felhívás eredményeként a lakosság az alábbi visszajelzéseket tette: Sámsonkert útburkolás: Sándor Fogadó elıtti Szőcs utcára bekötı földút burkolása, közvilágítással való ellátása Martinkán csatornázás és aszfaltozás az óvoda és iskola irányába bejárás biztosítása a Bocskai utca irányából Martinka helyzetének javítása közlekedés, oktatás, egészségügy, környezetvédelem területén Járda és védıfal kialakítás a Fı utca mellett a Buszvégállomás irányába Az orvosi körzetek megosztása.

109 109. oldal Az Önkormányzat célja, hogy az IVS-ben meghatározott fejlesztési célokat és elemeket megismertesse: a lakossággal a civil szervezetekkel vállalkozókkal. Az IVS társadalmi egyeztetése az alábbi fórumokon valósult meg az IVS képviselı testületi elfogadását megelızıen Lakossági egyeztetés március 28. napján (18:00 órakor) lakossági fórum keretében megtörtént az IVS egyeztetése, melyhez kapcsolódik az alábbi jegyzıkönyv. Jegyzıkönyv részlet kiemelve az Integrált Városfejlesztési Stratégiát érintı ismertetést Hajdúsámson Város Lakossági fórumán március 28-án (péntek) 18:00 órakor a II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény aulájában Jelen vannak: Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete Hajdúsámson Város lakossága, Meghívott vendégek, Intézményvezetık, Hivatali dolgozók. Andó Lászlóné polgármester köszönti a megjelent vendégeket, Hajdúsámson Város Lakosságát, intézményvezetıket, hivatal vezetıjét, munkatársait. Tájékoztatja a jelenlévıket az elmúlt másfél év eseményeirıl. Kéri a lakosságot, hogy kritikai észrevételeikkel segítsék az ı munkáját, és a Képviselı-testület munkáját is. ( )

110 110. oldal A legnagyobb folyamatban lévı beruházás a szennyvízhálózat építése. Az önkormányzatnak 18 db. szennyvíz átemelı helyét kellett biztosítani. A vízjogi létesítési engedélyek alapján 21 km. Hálózat épül, ez több mint 3000 bekötést jelent, és majdnem teljes lefedettséget. Sajnálatos tény, hogy a tenderterv benyújtásakor kimaradt közel 4,5 km olyan szakasz, ami a belterületen található. Ebbıl arra kaptak ígéretet, hogy 1,5 km megépül még a LOT4 keretén belül, a fennmaradó rész pedig a LOT6-ban kerül megépítésre. A Képviselı-testület a nehéz anyagi helyzet ellenére is gondolkodik a fejlesztéseken. Megvalósulhat a szeméttelepnek a rekultivációja, és egy olyan pályázatnak az elıkészítését kezdték el, ami a városközpontnak a további fejlesztését, alakítását indítja el, illetve folytatja. Ehhez kapcsolódóan mivel a településnek nincs egy hosszú távú városfejlesztési stratégiája ehhez a programhoz kapcsolódóan elindul ez a munka is. Arra az akcióterületre, amire most szeretnék benyújtani a pályázatot, ebben indul el most nagyobb ütemben a munka. A másik részét pedig szeretnék a késıbbiekben részletesen kidolgozni. Nyilvánvaló, hogy a Rendezési Terv módosítását érinti ennek a stratégiának az elkészítése is, mivel a kettınek szinkronban kell lenni. Ez egy nagy felelısség a Képviselı-testület részérıl, de feltétlenül szükséges egy hosszabb távú fejlesztési koncepció, amiben a lakosság véleményét ki fogják kérni, és egyeztetések folytatására kerül sor. Az elıkészítés alatt lévı pályázatoknál látható az, hogy van egy informatika fejlesztésrıl szóló pályázat, ami az iskolát érinti, illetve az iskola fejlesztése, tetıtér beépítése, illetve energiatakarékos fejlesztési megoldások. Itt is tovább kell gondolkodni, hogy a gyereklétszám növekedésével biztosítani kell egyfajta mozgásteret. Saját forrásként 13 %-ot kell majd biztosítani ahhoz, hogy ha ezek a pályázatok nyernek, akkor megvalósíthatók legyenek. Elıkészítés alatt áll a Megyei Vízmővel közösen az ivóvízminıség javításáról szóló program is. A Képviselı-testület folytatja az elıkészítı munkát abban, hogy esetleg kötvényt bocsát ki kifejezetten arra a célra, hogy a pályázatok önerejéhez kapcsolódóan tudjon forrást biztosítani, illetve olyan beruházást finanszírozzon, ami valamilyen bevételt hoz a településnek. Ehhez kapcsolódik az a Városközpont rehabilitációs pályázat, amirıl az elıbbiekben szó esett. Ehhez kapcsolódóan jelzi, hogy a kötvény kibocsátással kapcsolatos döntést csak úgy hozhatja meg a Képviselı-testület, ha komolyan elemzi a jelenleg az önkormányzat adósság állományát, az adósság kezelését, és nem csak erre a ciklusra, hanem teljes intervallumban, amíg a kötvénynek a visszafizetésére sor kerülhet.

111 111. oldal Elmondja, hogy a Pannon Fejlesztı Kft. részérıl felkérték Kiss Kálmán ügyvezetı igazgatót, hogy a városfejlesztési stratégia, illetve az ehhez kapcsolódó projekt elkészítésében közremőködjön. Kiss Kálmán Pannon Fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója elmondja, hogy Hajdúsámson Város elhatározta, hogy egy városközpont rehabilitációs pályázatot készít el. Ennek keretében kötelezı egy Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése, illetve a pályázati dokumentáció elkészítése. Ehhez kapcsolódóan kötelezettsége, illetve fontos feladata az önkormányzatnak, hogy a pályázat, illetve a stratégia készítését végig kísérhesse a lakosság. Errıl folyamatos tájékoztatást adjon a lakosság, a civilszervezetek, a vállalkozások számára. A pályázat kb. 600 millió forint nagyságrendőnek tervezett, jelen pillanatban bizottsági egyeztetések zajlottak le, ahol különbözı elképzelések fogalmazódtak meg. Elsı helyen szerepelt a református templom felújítása, illetve környezetének rendezése, a templom és az óvoda, a városközpont területén területrendezés, parkosítás, parkolók kialakítása, közösségi tér kialakítása. Ebben a pályázatban tervezett a piac fejlesztése. Az elképzelések között szerepel egy gazdasági szolgáltatóház létrehozása, a polgármesteri hivatal két felújított épülete között egy nyaktag építése, információs központ létrehozása, a rendırség épületének áthelyezése, ehhez kapcsolódóan egy tájház kialakítása, a sportpálya, sportöltözı rendezése. Ez a városközpontnak a teljes rendezését magában foglalná. A pályázat elsı fordulójának benyújtása május 19., a második forduló (a projekt véglegesítése) várhatóan ıszén fog történni május 19-ig a fı vonalakat meg kell határozni, egyértelmően rögzíteni kell, hogy mit szeretne a város ebben a városközpont fejlesztés pályázatban. A második forduló az, amikor véglegesíteni kell, illetve ehhez kapcsolódóan az engedélyes terveket is be kell nyújtani. A tervezett projektkezdés tavaszán valósulhat meg. A lakosság, illetve a civilszervezetek, vállalkozások részérıl várják a projekt, illetve a stratégia készítése során az észrevételeket, hozzászólásokat. Ezt elsısorban elektronikusan ( en keresztül) a polgármesteri hivatal Mőszaki Irodája felé lehet megtenni. A hivatalban a projektnek a felelıse Fábián Gábor irodavezetı úr. Folyamatosan a médián keresztül közölni fogják, hogy hol tart a pályázat. Többszörös egyeztetésre lesz szükség a pályázat véglegesítéséig. Andó Lászlóné polgármester várja a lakosság véleményét, hozzászólását. ( )

112 112. oldal Az Önkormányzat a honlapján elérhetıvé tette az IVS május 26. napi egyeztetési anyagát. A magánszemélyektıl nem érkezett javaslat az IVS-hez kapcsolódóan a megadott július 04. napi válaszadási határidıig Vállalkozói fórum és egyeztetés A vállalkozók által tartott fórumon polgármester asszony tájékoztatta a megjelent vállalkozókat arról, hogy az önkormányzat a település központjában milyen fejlesztést tervez, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésérıl. Az Önkormányzat a honlapján elérhetıvé tette az IVS május 26. napi egyeztetési anyagát. A vállalkozóktól nem érkezett javaslat az IVS-hez kapcsolódóan a megadott július 04. napi válaszadási határidıig Civil szervezetekkel való egyeztetés Megtörtént az IVS egyeztetése és ismertetése a civil szervezetekkel is, részükre összehívott tájékoztató megbeszélés keretében (2008. május 21.) ismertetésre kerültek az elkészült IVS legfontosabb tartalmi elemei. Jegyzıkönyv Hajdúsámson Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájával kapcsolatban összehívott egyeztetı tárgyalásának május 21-én (szerda) du. 13:00 órakor megtartott ülésén. Jelen vannak: Andó Lászlóné - polgármester Pannon Fejlesztı Kft. - Kiss Kálmán ügyvezetı igazgató Hajdúsámson Fejlıdéséért Közalapítvány Dr. Forgó Klára elnök S-O2 Postagalamb SE - Vágner József elnök Martinka Lakosokért Egyesület - Nagyné S. Mária H-B-M-i Mozgáskorlátozottak Egyesülete - Dánné Molnár Erzsébet Martinkai İszirózsa Idısek Klubja - Kiss Sándorné

113 113. oldal Sámsonkertért Közalapítvány - Vas János elnök Andó Lászlóné polgármester: köszönti a megjelenteket, ismerteti az Integrált Városfejlesztési Stratégia ügyében összehívott értekezlet tárgyát. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiának, mely hosszú távú fejlesztési irányokat fogalmaz meg a város vonatkozásában, komoly helyzetelemzı, értékelı része van: a város életét átfogó minden területet érintene. Ehhez kapcsolódnak azok a területek, amelyekben rendkívül fontos szerepe van a civil szervezeteknek. Ezzel a megbeszéléssel lehetıséget kívánunk biztosítani a civil szervezeteknek, hogy megismerkedjenek a lehetıségekkel. Elsı körben legyen információjuk a civil szervezeteknek, legyen lehetıség kérdezni, javasolni, egyéb ötletekkel hozzájárulni ahhoz, hogy egy jól összeállított anyag álljon össze a városfejlesztés szempontjából. Kettıs funkciója van: az egyik, hogy legyen hosszú távú stratégiája a városnak, a másik, hogy a mindenkori városvezetés a fejlesztési irányokat tekintve legyen birtokában pontos adatoknak, elemzéseknek. A nagyobb volumenő pályázatok benyújtásánál nekünk ugyan még nem kötelezı, de fontos dokumentum a városfejlesztési stratégia, ami a pályázatok elbírálásánál egy pozitív támpontot jelent a város számára. Itt kapcsolódik a mi városfejlesztési stratégiánkhoz, hogy a Képviselı-testület úgy döntött, hogy a városközpont rehabilitációjára benyújt egy pályázatot. Részletesen ismerteti a pályázat anyagát. Kiss Kálmán ügyvezetı igazgató: ismerteti a részletes városfejlesztési stratégiát. A stratégia beruházás szemlélető anyag. Több részbıl tevıdik össze. Általános része helyzetelemzés, helyzetértékelés statisztikai és egyéb adatokkal alátámasztva. A városrészelemzések külön-külön kiterjednek a városrészekre: a városközponti rész és városközponton kívüli településrész, külön a Sámsonkert, Martinka településrész és az ipari park területe. Ezek is egyenként elemezve részei az anyagnak. A jövıkép két fı gondolat köré csoportosul: az egyik, hogy Hajdúsámson lakókörnyezet minél magasabb színvonalon biztosítsa az itt élık számára az alapszolgáltatásokat, illetve a közszolgáltatásokat, hogy élhetı Hajdúsámsonról beszélhessünk. Fontos a meglévı lakófunkció erısítése, a helyi munkaalkalmak, a helyi gazdaság fejlesztése lehetıség szerint, hogy Hajdúsámson a saját lábára tudjon állni. A stratégia ezek köré a gondolatok köré épül. Öt átfogó cél van ezek alá besorolva: népességmegtartó erı, közszolgáltatás fejlesztés, fizikai, esztétikai környezet javítása, a város versenyképességének fokozása, a gazdaság fejlesztése.

114 114. oldal Várja a témához kapcsolódó információkat, kiegészítéseket, megjegyzéseket. Hozzászólások a civil szervezetek részérıl: Dr. Forgó Klára: ismerteti, milyen ötletek lehetnek véleménye szerint: apró dolgokat kellene elıbb ajánlani. Külsıségekben például utcanév táblák elhelyezése a tájékozódás szempontjából nagyon fontos lenne. A lakosokat is fel kellene szólítani, hogy a házszámokat függesszék ki. Ki kellene fejleszteni az igényeket, hogy az elıkertek, és az utca rész rendben legyen tartva. Véleménye, hogy a város arculatán javítani kell. Kiss Kálmán ügyvezetı igazgató: az esztétikus környezetre való igény most megfogalmazódott, ez alá besorolhatóak Dr. Forgó Klára javaslatai. Hajdúsámsonban speciális probléma, hogy növekszik fokozatosan a népességszám, a fejlıdés viszont nincs ezzel egyenes arányban. Nagyné S. Mária: Martinkáról érkezett. Kérdezi, hogy szerepel-e benne a Martinkai iskola. Kiss Kálmán ügyvezetı igazgató: igen, szerepel benne a martinkai iskola bıvítése. Andó Lászlóné polgármester: hosszú távú stratégia, hogy mindenhol maradjon meg az iskola olyan szinten, amilyen szinten a település részen igény van rá. Dánné Molnár Erzsébet: mozgássérültek közlekedésének megkönnyítése érdekében milyen elképzelések vannak? Kiss Kálmán ügyvezetı igazgató: minden olyan épület, amelyet ezek a pályázatok érintenek, úgy tudnak elkészülni, hogy a mozgássérültek közlekedésének a teljes körő biztosítását meg kell oldani. Komplex akadálymentesítés, az sajnos ma még csak álom, sajnos pályázatok is csak kis számban vannak e témában. Andó Lászlóné polgármester: a honlapra felkerül az egész stratégia, a városmarketing bizottsági ülés is nyílt lesz, melyre küldünk a civil szervezeteknek is meghívót. Gondolatokat, ötleteket ott is hozzá lehet főzni vagy írásban is el lehet juttatni önkormányzatunkhoz.

115 115. oldal Kiss Kálmán ügyvezetı igazgató: ez egy párbeszéd, együttgondolkodás elindítása a település életét érintıen. Reméljük, hogy ennek folytatása következik. Az Önkormányzat a honlapján elérhetıvé tette az IVS május 26. napi egyeztetési anyagát. A civil szervezetektıl egy javaslat érkezett az IVS-hez kapcsolódóan a megadott július 04. napi válaszadási határidıig, mely az önkormányzattal egyeztetett módon bekerült az IVS végleges anyagába. Az IVS kapcsán a Sámsonkertért Közalapítványtól érkezett javaslat a kiegészítésekre kivonat a javaslatból: Szilárd útburkolat: Síp, Dombos, Hóvirág, Méhes, Huszár, Héja utca. Az utcák mindkét irányból járhatók legyenek, hisz az ott lakók érdeke a mindennapi közlekedésben, hogy egyszerően tudjanak közlekedni. Továbbá a Síp utcán lévı Telephelyen kamion forgalom is van abban az esetben, ha ez az utca egyirányú lenne akkor feleslegesen vinnénk be Sámsonkertbe kamion forgalmat a kerülgetések végett. Víz hálózat fejlesztés: Mécses, Hóvirág utca. Gáz hálózat fejlesztés: Mécses, Hóvirág utca. Csatorna hálózat bıvítés: Méhes, Huszár, Héja utca Közút világítás: Hóvirág utca. Továbbá az alapítvány kérése lenne egy terület ahol közösségi programokat tudnánk szervezni.

116 116. oldal 6.4 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése az alábbiak szerint alakul: JEGYZİ ALJEGYZİ Jogi és Szervezési Iroda Pénzügyi- Gazdasági Iroda Városfejlesztési iroda Mőszaki Iroda Szociális és Gyámügyi Iroda Igazgatási és Hatósági Iroda Egyéb: - belsı ellenır: 1 fı - közterület felügyelı: 1 fı Az IVS megvalósulását elsıdlegesen a polgármester koordinálja, amely a kapcsolódó feladatokat a jegyzı és aljegyzı részére továbbítja. Az aljegyzı irányítása alatt álló Irodák pedig felelnek a megvalósításért és a megvalósítás során felmerülı akadályokért. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia monitoringja és évenkénti felülvizsgálata az IVS 6.5. pontjában részletesen bemutatásra került.

117 117. oldal A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere Magasabb vezetıi szint: jegyzı, aljegyzı Középvezetıi szint: osztályvezetıi szintnek megfelelı: irodavezetı Ügyintézıi szint: ügyintézı Ügykezelıi szint: ügykezelı A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, illetve - azonos szinten a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban mőködnek az egyes vezetıi szintekhez tartozó: vezetık, illetve vezetıkhöz tartozó beosztottak Az azonos vezetıi szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van Az egyes irodák feladatai 1. Jogi és Szervezési Iroda feladatai: A képviselı-testületi, bizottsági ülések elıkészítésével kapcsolatos teendık ellátása (jogi, szakmai, technikai) A testület elé kerülı valamennyi elıterjesztés jogi felülvizsgálata A képviselı-testületi, bizottsági ülések jegyzıkönyveinek vezetése, határidıben történı elkészítése, az ezzel kapcsolatos teendık ellátása A testületi ülések határozatai, rendeletei nyilvántartása, a testületi döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése A testületi ülésekre a lejárt határidejő határozatokról szóló jelentés elkészítése A testületi döntések kihirdetése, közzététele A képviselı-testület munkatervének elıkészítése A képviselı-testület számára a polgármesteri hivatal éves tevékenységérıl szóló beszámoló elıkészítése A képviselı-testület részére a bizottsági ülési döntésekrıl összefoglaló készítése Közmeghallgatás, városi lakossági fórumok elıkészítése, koordinálása

118 118. oldal A Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájának adminisztratív támogatása A Martinkai, Sámsonkerti részönkormányzat munkájának adminisztratív támogatása Az országgyőlési képviselı, az önkormányzati képviselı, a polgármester, a helyi kisebbségi önkormányzat, részönkormányzatok választásával kapcsolatos feladatokban való közremőködés Az állampolgári panaszok, közérdekő bejelentések, javaslatok intézésének koordinálása Ellátja polgármesteri hivatal köztisztviselıinek, munkavállalóinak foglalkoztatásával kapcsolatos személyügyi, valamint humánpolitikai feladatokat Ellátja a képviselı-testületi, polgármesteri hatáskörbe tartozó munkáltatói és egyéb munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntés elıkészítı, adminisztrációs és nyilvántartási tevékenységet. Közremőködik a köztisztviselık képzésének, továbbképzésének szervezésében Figyelemmel kíséri a megjelenı jogszabályokat és felkérésre közremőködik a jogszabály értelmezésben. Jogi véleményt nyilvánít a képviselı-testület, a bizottságok, a polgármester, a jegyzı és az irodavezetık részére Lakásbérleti, társasházak ügyei döntésre elıkészítése, szerzıdések elkészítése Koordinálja az önkormányzati rendezvényeket, ünnepségeket, megemlékezéseket Közremőködik az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, közmővelıdési intézmények alapításában, átszervezésében, megszüntetésében, fenntartásában Közremőködik az óvodai, alapfokú iskolai ellátás biztosításában Nyilvántartja az 5 éves és a tanköteles korba lépı gyermekeket Elıkészíti a jegyzı hatáskörébe tartozó tanügyi igazgatási feladatokat Döntésre elıkészíti a közoktatási, közmővelıdési intézmények szervezeti és mőködési szabályzatát Segíti a beilleszkedést a tanulási zavarokkal küzdı kiskorúak, fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátását Ellátja a díjak adományozásával összefüggı feladatokat Ellátja a sport ösztöndíjjal kapcsolatos feladatokat Közremőködik a város közmővelıdési feladatait ellátó intézmények létesítésében, átszervezésében, megszüntetésében Kapcsolatot tart a hivatásos és amatır alkotómővészekkel, csoportokkal Koordinálja a sporttevékenységgel összefüggı feladatokat

119 119. oldal Segíti, támogatja az Ügyrendi valamint az Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság munkáját 2. Pénzügyi Gazdasági Iroda feladatai Gondoskodik a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet-tervezet, a költségvetést megalapozó rendelet-tervezetek, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésérıl Gondoskodik a normatív költségvetési hozzájárulások elszámolásáról a zárszámadás keretében Egyezteti a költségvetési szervek vezetıivel a rendelet-tervezetet, a megállapodásokat írásban rögzíti és az illetékes bizottságok elé terjeszti Gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, a költségvetési szervek pénzellátásáról Elıkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetet Elkészíti a polgármesteri hivatal, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számviteli rendjét az elıírások alapján Gondoskodik a központi költségvetés számára az elıírt információk határidıben történı szolgáltatásáról Felelıs a pénzügyi szabályzatok elkészítéséért, karbantartásáért Felülvizsgálja a költségvetési szervek beszámolóit Gondoskodik a címzett és céltámogatások, valamint egyéb pályázati támogatások igénylésérıl, valamint a közcélú, közhasznú támogatások igénylése és az azzal kapcsolatos elszámolások bonyolítása Gondoskodik a szociális normatívák igénylésérıl, az elszámolások bonyolításáról Javaslatot tesz hitel felvételére, lebonyolítja a hitelfelvételi eljárást Intézkedik a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele, változások átvezetése iránt Gondoskodik a polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodásának pénzügyi-számviteli lebonyolításáról Gondoskodik az önkormányzati költségvetési elıirányzatok nyilvántartásának folyamatos vezetésérıl Gondoskodik a kötelezettségvállalások folyamatos vezetésérıl

120 120. oldal Gondoskodik az ÁFA-nyilvántartások vezetésérıl, ellenırzésérıl, bevallások határidıben történı, pontos megtételérıl A Cigány Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása Banki folyószámlával kapcsolatos gazdasági tevékenység végzése Bérgazdálkodási feladatok, társadalombiztosítási ügyek intézése Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása, bér- és bérjellegő kifizetések intézése Egyéb gazdálkodási (számviteli) feladatok végzése, ezen belül operatív gazdálkodási feladatok ellátása, fıkönyvi nyilvántartáshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetése Folyamatos munkakapcsolat tartása pénzügyi és számviteli vonatkozásban a hivatal irodáival, önkormányzati intézményekkel Együttmőködik a Városfejlesztési és a Mőszaki Irodával a fejlesztések, beruházások, projektek pénzügyi lebonyolítása, elszámolása tekintetében Közremőködik a Jogi és Szervezési Iroda koordinálásával végzett önkormányzati rendezvények, ünnepségek, megemlékezések elıkészítésében, lebonyolításában Támogatja az okleveles könyvvizsgáló tevékenységét Segíti és támogatja a Pénzügyi Bizottság munkáját 3. Városfejlesztési Iroda feladatai Koordinálja az önkormányzati fejlesztéseket, beruházásokat, projekteket a tárgy szerint illetékes irodák között Közbeszerzési eljárások lebonyolítása A közbeszerzési eljárás lefolytatását követıen a megvalósulás folyamatának nyomon követése, szükség esetén jelzés az illetékes iroda, a hivatal vezetése felé Figyelemmel kíséri a kiírt pályázatokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására Együttmőködik a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulással, továbbá koordinálja a térségi és egyéb partnerkapcsolatok mőködését A testvérvárosi kapcsolatok tárgyában az adminisztrációs és szervezési feladatok ellátása A város bel- és külterületi ingatlanvagyona hasznosításával kapcsolatos döntések elıkészítése (adásvételi, vállalkozási, bérleti, stb. szerzıdések elıkészítése) Közremőködik a Jogi és Szervezési Iroda koordinálásával végzett önkormányzati rendezvények, ünnepségek, megemlékezések elıkészítésében, lebonyolításában Támogatja, segíti a Városmarketing és Térségi Kapcsolatok Bizottsága munkáját

121 121. oldal 4. Mőszaki Iroda feladatai Gondoskodik a településfejlesztéssel,- rendezéssel, a város esztétikai arculatának alakításával, a helyi építési szabályzatnak, a város szerkezeti tervének és szabályozási tervének felülvizsgálatával kapcsolatos végrehajtásáról Részt vesz a kommunális, infrastrukturális fejlesztésekkel, beruházásokkal, mőszaki projektekkel összefüggı feladatok elvégzésében a Városfejlesztési Irodával koordinálásában Végzi a közterület-használatok engedélyezését a helyi rendelet alapján Ellátja a közlekedéssel, energiaszolgáltatással, környezetvédelemmel és növényvédelemmel összefüggı hatósági és egyéb feladatokat Gondoskodik az utak, járdák karbantartásáról, felújításáról, (korszerősítésérıl), a közüzemi hibaelhárítások utáni helyreállításról Gondoskodik az önkormányzati épületek, ingatlanok éves karbantartási, felújítási feladatai végrehajtásáról Gondoskodik a közterületek tisztántartásáról. Ellenırzi a szemétszállítást. Elısegíti a lakosság kommunális fejlesztési igényeinek megvalósítását Felügyeli, irányítja a közterületen folyó közhasznú, közcélú munkavégzést, végzi az ehhez kapcsolódó munkaerı kiválasztását A város energia felhasználásának figyelemmel kísérése, a felhasználás racionalizálására koncepciók kidolgozása Ellátja az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartással kapcsolatos feladatokat Végzi az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos mőszaki ellenırzési feladatokat Ellátja a földmővelésügyi igazgatási körbe tartozó feladatokat, növényvédelemmel kapcsolatos feladatokat Dőlı utak, fasorok rendbetételének biztosítása Állategészségügyi feladatok Mezıgazdasággal kapcsolatos adatbázisok létrehozása, kapcsolattartás (Termıfölddel kapcsolatos kifüggesztési feladatok) Statisztikai adatszolgáltatás Az iroda feladatkörébe tartozó kötelezıen elıírt nyilvántartások vezetése

122 122. oldal Ellátja a polgármester és a jegyzı polgári védelemmel kapcsolatos feladat- és hatásköreit Ellátja a közlekedési igazgatással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat A mőszaki iroda feladatkörébe tartozó ügyekben elıterjesztések, beszámolók, rendelettervezetek elıkészítése döntésre a képviselı-testület részére Közremőködik a Jogi és Szervezési Iroda koordinálásával végzett önkormányzati rendezvények, ünnepségek, megemlékezések elıkészítésében, lebonyolításában Támogatja és segíti a Mőszaki Bizottság munkáját 5. Szociális és Gyámügyi Iroda feladatai A szociálpolitikai tevékenység szervezése, összehangolása A képviselı-testület, a polgármester, a Népjóléti Bizottság és a jegyzı feladat- és hatáskörébe tartozó szociális, illetve gyámügyi, gyermekvédelmi feladatok döntésre való elıkészítése, végrehajtása Elıkészíti a képviselı-testület ülésére a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos elıterjesztéseket Szakmailag ellenırzi a helyi szociális és gyermekvédelmi gondoskodás intézményeit Elıkészíti a szociális gyermekvédelmi és egészségügyi intézményrendszer létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, mőködtetésére irányuló döntéseket Együttmőködik, kapcsolatot tart fenn a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, társadalombiztosítási szervekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel Közremőködik a Jogi és Szervezési Iroda koordinálásával végzett önkormányzati rendezvények, ünnepségek, megemlékezések elıkészítésében, lebonyolításában Támogatja és segíti a Népjóléti Bizottság munkáját. 6. Igazgatási és Hatósági Iroda feladatai Gondoskodik az adók kivetésérıl, könyvelésérıl, számítógépes nyilvántartásáról Végzi az adóbehajtással kapcsolatos feladatokat Kapcsolatot tart a lakossági adóztatást érintı kérdésekben illetékes szervekkel Gyakorolja az adóigazgatással összefüggı I. fokú adóhatósági feladat- és hatásköröket Az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat győjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart A helyi adók beszedésével kapcsolatos beszámoló elkészítése

123 123. oldal Gyakorolja az elsı fokú építési hatósági feladat- és hatásköröket, ezen belül ellátja: az elvi építési, építési, bontási engedélyezést, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezést, végzi az engedélyezéssel kapcsolatos hatósági, mőszaki nyilvántartási feladatokat, végzi az építésrendészeti feladatokat, vezeti a lakásépítésekkel kapcsolatos nyilvántartást és adatszolgáltatást Gondoskodik a Helyi Építési szabályzatban foglaltak végrehajtásáról Ellátja mindazokat a hatósági engedélyezési feladatokat, amelyeket jogszabály az elsı fokú építési hatóság hatáskörébe utal Részt vesz más közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokba és szakhatósági állásfoglalást ad Telepengedélyt ad a telepengedélyek alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység céljára Szakhatósági nyilatkozatot ad ki az I. és 1. kategóriájú játéktermek engedélyezéséhez Ellátja a szabálysértési hatósági feladatokat Ellátja az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos feladatokat (állampolgársági ügyek) Ellátja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat Gondoskodik a választási névjegyzékkel kapcsolatos feladatokról Hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos feladatok Eljár birtokháborítási ügyekben, határozatot hozhat hasznok, károk, költségek kérdésében Végzi a talált dolgok átvételével kapcsolatos feladatokat Végzi a hagyatéki ügyintézést Végzi a polgármesteri hivatal hirdetıtábláján történı kifüggesztéseket Végzi az üzletek mőködésével kapcsolatos feladatokat Nyilvántartásba veszi a vásár, piac fenntartóját Ellenırzi a vendéglátó üzletek kategóriájába sorolását Engedélyezi a szeszesital alkalmi árusítását Ellátja az ügyiratkezelési (iktatás, irattározás, postázás) feladatokat Közremőködik a Jogi és Szervezési Iroda koordinálásával végzett önkormányzati rendezvények, ünnepségek, megemlékezések elıkészítésében, lebonyolításában

124 124. oldal Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt fejlesztések megvalósítását a Városfejlesztési Iroda felügyeli. 6.5 Településközi koordináció mechanizmusai Hajdúsámson a Hajdúhadházi kistérség tagja. A Hajdúhadházi kistérséget január 1. napján alakították meg, mely 2004 június 21.-én vált Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulássá. A Társulás székhelye Hajdúhadház, Bocskai tér 1. A Társulás csak területfejlesztési céllal alakult, 11 település (Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs) csatlakozásával. A kistérség központja Hajdúhadház, mely a legnagyobb, legnépesebb település, város is egyben. A települések már korábban is próbáltak valamilyen egységet alkotva társulásokba tömörülni (Dél-Nyírség Határmenti Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulása; Dél- Nyírség Ligetalja Térségi Önkormányzatok Egyesület; Észak-Hajdúsági Településszövetség és Térségfejlesztési Társulás; Hajdúvárosok szövetsége; Debreceni Agglomeráció Területfejlesztési Társulása). A Társulás munkáját a Megállapodás és Alapító Okirat elkészítésével kezdte, megválasztotta tisztségviselıit, megalakította a Területfejlesztési tanácsot, elkészítette a Hajdúhadházi kistérség Területfejlesztési Koncepció, Stratégia és Operatív Programot, elkészült az egységes arculatot tükrözı Hajdúhadházi kistérség egységes utcanév és útbaigazító tábláinak kihelyezése címő dokumentum, folyamatosan keresi a pályázati lehetıségeket. Szembe kellett néznie a kezdeti nehézségekkel, melyek akadályozták a munka gördülékenységét. A társulással és a tagokkal szemben más igényeket támasztott, újdonságként hatott a települések ezen fajta társulása, az új fajta együttmőködés, partnerség. Célok között szerepelt a közösen ellátható feladatok feltárása, a többcélú társulás létrehozása. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás október 14.-én alakult meg. A kistérségen belül minden fejlesztés alapelve, hogy a Hajdúhadházi kistérség is felzárkózzon, kilépjen a leghátrányosabb helyzető kistérségek sorából azáltal, hogy fejleszti az infrastruktúrát, mely megteremti a gazdaság fejlıdéséhez az alapokat, javítva a térség népességmegtartó és vonzó képességét.

125 125. oldal 6.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével fogja az Önkormányzat nyomon követni. A monitoring rendszer kötelezı elemei: Felújított településrész, településközpont nagysága. Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhetı (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A fejlesztések által érintett lakosság létszáma. A stratégia megvalósulásának monitoringját nyilvános éves jelentések, közbensı és utólagos értékelések biztosítják, melyeket a Városfejlesztési Iroda állít és győjt össze. Ennek során a Városfejlesztési Iroda minden év március végéig rendszeres adatszolgáltatást kér az önkormányzat illetékes irodáitól és ügyintézıitıl az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódó helyzetelemzésekben szereplı elızı évi önkormányzati adatokra vonatkozóan. Ezt az iroda összegzi, valamint kiegészíti a szükséges KSH adatokkal. Ezen adatok alapján a Városfejlesztési Iroda elkészíti az integrált városfejlesztési stratégia frissítését, továbbvezetését. Értékeli a lezajlott folyamatokat, amit a tevékenysége során ellátott elıirányzott folyamatellenırzés, valamint a mőszaki tervek, tartalmak megvalósulási tapasztalataival kiegészít. Elemzi és elırejelzi az ingatlanpiac alakulását, a gazdasági folyamatokat és kilátásokat, összegzi a fejlesztési és nem fejlesztési jellegő tevékenységek elıre haladását, a környezeti hatásokat, valamint az együttmőködések és a partnerség aktuális helyzetét. Mindezek alapján minden év június végéig nyilvános jelentést készít. Részben az éves jelentések felhasználásával, részben átfogó és részletes értékelések elvégzése mellett 2011-ben közbensı és 2014-ben utólagos összegzı értékelést is készít november végéig, melyet szintén nyilvánosságra hoz. A jelentéseket a Képviselı Testület minden év szeptember végéig elfogadja, míg az összegzı értékeléseket az adott év decemberében. Elfogadás után a jelentés, illetve a hosszabb távú programozási elemekbıl származó konkrét feladatlebontások alapján a Városfejlesztési Iroda október végéig javaslatot tesz az integrált fejlesztési célok és beavatkozási irányok, intézkedések, azaz az integrált fejlesztési tevékenységek fenntartására, illetve módosítására, megújítására, kiterjesztésére. A pénzügyi összefüggéseket a

126 126. oldal vonatkozó önkormányzati bizottságok és vezetı tisztségviselık novemberben hozzáillesztik az éves javaslatokhoz. Ezt véleményezés és közös egyeztetés után a testület határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következı évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan. 7 ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Hajdúsámson Város anti-szegregációs terve az IVS helyzetelemzésének eredményein alapulva, a Városrehabilitációs kézikönyv iránymutatásai alapján, az IVS részeként készült el. Az antiszegregációs terv négy fı részre bontva került kidolgozásra. Az elsı részben áttekinti a város szegregáció szempontjából fontos adottságait. A második részben tárgyalja a városban található szegregátumok jellemzıit, a harmadik fejezetrész a szegregátumokban tervezett beavatkozásokat, intézkedéseket, megfogalmazza az intézkedési tervet. Ezt követıen áttekinti az anti-szegregációs tevékenységek egyéb szempontjait. 7.1 A város szegregáció szempontjából fontos adottságai Az IVS városrészeket bemutató helyzetértékelése kimutatta, hogy Hajdúsámson város lakossága társadalmi összetétel szempontjából jelentıs belsı különbségeket mutat. A legjellemzıbb differenciáló tényezık: az iskolázottság, a foglalkoztatás (és munkanélküliség) jövedelemmel rendelkezık. A beazonosított és a második fejezetrészben részletesen bemutatásra kerülı szegregátumokban az iskolázottságot tekintve 60 % feletti a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezık aránya a munkavállalási korú lakosság (15-59 éves korcsoportú népesség) körében. A településen az aktív korú lakosság 45,9 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, a városközpontban ez az arány 33,9 %. A település többi területén is sokkal kedvezıbb helyzet tapasztalható, mint a szegregátumokban, Sámsonkertben 48,4 %, míg Martinkán 51,7 %.

127 127. oldal Felsıfokú végzettséggel a szegregátumokban a lakosság rendkívül kis százaléka rendelkezik (két szegregátumban nincs felsıfokú végzettségő, a harmadikban a népesség 0,4 %-a, míg a negyedik szegregátumban 1,1 %). A település egészét tekintve a lakosság 3,7 %-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel (a 25 év feletti lakosságon belül), a városközpontban 6,7 %, míg Sámsonkertben 2,7 %, Martinkán pedig 4,8 %. Foglalkoztatási adatokat tekintve a szegregátumokban a éves korcsoportba tartozó népességen belül a lakosság %-a foglalkoztatott (a településen 34,7 % az arány), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % között mozog (48,9 % volt a város egészét figyelembe véve). Tehát rendkívül alacsonya a foglalkoztatottak száma, míg magas azon háztartások részaránya, ahol egyáltalán nincs alkalmazott, tehát keresettel rendelkezı családtag. A szegregátumokban a munkanélküliek aránya a települési adatok többszöröse, hiszen 18 és 42 % között mozog. Az aktív korú éves lakosságon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a szegregátumok lakosságának kb. 70 %-a, míg ugyanezen adat a város egészére vonatkozóan 61 %. A szegregátumok lakosságának %-a nem rendelkezett más jövedelemmel, kizárólag valamilyen állami vagy helyi támogatással, mely mutatja, hogy a szegregátumok népességének fenntartása, segélyezése rendkívül nagy terhet ró nemcsak az önkormányzatra, hanem az államra egyaránt. Valamennyi vizsgált adatot tekintve a települési átlagnál sokkal kedvezıtlenebbek a szegregátumokra jellemzı mutatók. A városrészeken belül szigetszerően jelennek meg azok a területek, ahol szociális bérlakások helyezkednek el. A szociális bérlakások közül 2 lakás található a 4. anti-szegregációs területen, a Haladás utcán (Haladás u. 5. sz.). A két bérlakásban mindösszesen 11 fı lakik, az egyik komfort nélküli, a másik félkomfortos. Mindkét lakást határozott idejő 1 évre vonatkozó lakásbérleti szerzıdéssel használják. A településen számos család szociálisan nehéz helyzetben van. Rendszeres szociális segélyt 720-an kapnak gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 841 gyermek szüleje nyilatkozott a HHH-s helyzetérıl, míg 686 gyermek szüleje nyilatkozta, hogy 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik (nem nyilatkozott 94 gyermek szüleje).

128 128. oldal Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szegregáció szempontjából Hajdúsámsonban lényeges kérdés a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetısége, melynek két fı sarokpontja van: szociális ellátás és közoktatás Szociális ellátás A településen a szociális ellátást a Családsegítı Szolgálat és Gondozási Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Bölcsıde biztosítja. A Családsegítı Szolgálat és Gondozási Központ biztosítja a családsegítés, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idısek klubja mőködését. A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek védelmével kapcsolatos törvényi feladatokat látja el. A Bölcsıde 20 férıhellyel mőködik a településen. Mindhárom intézmény az egész település lakossága számára biztosítja a szolgáltatásokat, így a település jól ellátottnak minısíthetı. Az intézmények részletes bemutatása megtalálható a fejezetben Közoktatás A településen a közoktatási intézményi feladatok mindegyike ellátott. A településen a közoktatási szakszolgálat tevékenységei közül Hajdúsámson helyben látja el a fejlesztı felkészítést, a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést. Debrecenben ellátott a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a nevelési tanácsadás és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás. Gyermekjóléti szolgálat, bölcsıde és iskolai napközi mőködik a településen. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi nem ellátott. A családok átmeneti otthona szintén nincs megszervezve a településen. A táblázatok adataiból kitőnik az,

129 129. oldal hogy a közszolgáltatások Hajdúsámson városban jól vannak megszervezve és azok elérhetıségének objektív akadályai nincsenek. Debrecen Város közelsége megkönnyíti az ott meglévı szolgáltatások elérését. Közszolgáltatások Helyben Más településen, és A szolgáltatás pedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú mővészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Debrecen (13 km) Korai fejlesztés és gondozás Debrecen (13 km) Fejlesztı felkészítés X Nevelési tanácsadás Debrecen (13 km) Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsıde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X Az önkormányzat az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: Eszterlánc Óvoda II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

130 130. oldal A településen mőködik továbbá a Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye, mely a felnıttoktatást gimnáziumi nevelés formájában biztosítja. Az intézmények részletes bemutatása a fejezetben. Az oktatási integráció feladatainak vizsgálata szempontjából elsıdleges feladat a problémák feltárása, melyet az önkormányzat az elmúlt hónapokban megtett, hiszen az általános iskola bıvítésére pályázatot nyújtott be az ÉAOP forrás elnyerésére. A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv alapján az alábbi problémák merülnek fel a településen az oktatásban: bizonyos közszolgáltatás nem elérhetı a településen, így: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás valamint nevelési tanácsadás, mely Debrecenben elérhetı, teljesen ellátatlan a gyógytestnevelés, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona. Ezekre a szolgáltatásokra vonatkozóan szükségletfelmérést kell végezni, amennyiben van igény, akkor az ellátásuk feltételét meg kell teremteni. az óvodai és az iskolai csoportokban egyenetlenül oszlik meg a HHH-s gyermekek aránya, van olyan csoport, ahol magasabb, illetve van olyan csoport, ahol alacsonyabb a HHH-s gyermekek száma. Ezért mind az óvodai csoportok kialakításának mind pedig a beiskolázási gyakorlatot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy egy-egy osztályon/csoporton belül ne legyen több a HHH-s gyermekek aránya, mint 25 % - ezzel megnyíljon a lehetıség az integrációs norma igényléséra (iskolában) a tehetséggondozás és képességkibontakoztatás rendkívül magas színvonalon mőködik az iskolában. A tehetséggondozás megvalósul a kötelezı tanórákon: differenciált óravezetéssel, teljesítmény szerinti csoportbontással, egyéni foglalkoztatással. Tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, versenyek, pályázatok) tovább mélyítik a tanulók tudását, a választható tantárgyakból alsó tagozaton heti 1 órát, felsı tagozaton heti 2 órát használnak fel a célirányos tehetséggondozásra. az iskolai nevelés is különbözı helyszíneken történik, eltérı felszereltségőek az egyes telephelyek, lehetıséget kell biztosítani a különbségek csökkentésére meg kell vizsgálni az integrált oktatás-nevelés és a kompetencia alapú oktatás bevezetésének lehetıségét.

131 131. oldal Eszterlánc Óvoda Az Eszterlánc Óvoda fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. Az 500 férıhelyes óvodába jelenleg 493 óvodás jár (az elızı tanévet még 398 gyermek kezdte meg), 20 óvodai csoportba, akik közül 132 fı halmozottan hátrányos helyzető. Számuk igen magas (az összes gyermeklétszám 26,77 %-a). A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek eloszlása az alábbiak szerint alakul a 20 óvodai csoportban: 60,00% 50,00% 48,00% 40,00% 36,00% 32,00% 29,17% 30,00% 20,83% 20,83% 20,00% 12,00% 32,00% 32,00% 29,17% 29,17% 24,00% 28,00% 36,00% 33,33% 14,81% 16,00% 36,00% 21,74% 10,00% 4,17% 0,00% Az önkormányzat és az óvodai oktatást folytató nevelık célja, hogy a csoportokon belül kiegyenlítsék a HHH-s gyermekek részarányát. A legutolsó lezárt /2007-es - tanévben tapasztalata alapján elmondható, hogy az óvodába elsısorban azokat a gyermekeket tudják felvenni, akik tanköteles korúak (5 évesek) valamint azokat, akik munkáltatói igazolással rendelkeztek. Hely hiány miatt 38 gyermek került elutasításra. A külterületrıl az önkormányzat utaztatja be a gyermekeket: Martinkáról 18 fıt, míg Ligettanyáról 1 fıt.

132 132. oldal A gyermekek képesség szerinti mérését követıen a tavalyi lezárt tanévben 65 fı vett részt fejlesztı foglalkozáson, logopédiai fejlesztésen pedig 59 fı, 50 fı pedig kistérségi fejlesztés keretében vett rész logopédiai képzésben II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény fenntartója Hajdúsámson Város Önkormányzata. A település társadalmi rétegzıdése, a tanulók magas létszáma, a gyerekek egy részénél a szociokulturális háttér hiányosságai, a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémák számának növekedése arra késztette az iskolát, hogy kiépítse a Belsı Gondozói Rendszert (BGR), ahol a hátránnyal induló, folyamatosan nehézségekkel küzdı gyermekek kerülnek fókuszpontba. A BGR kiépítésére, mőködtetésére munkaközösség alakult, Belsı Gondozás - Fejlesztés néven. Tagjai: két fıállású belsı gondozó, két órakedvezménnyel dolgozó belsı gondozó, három fejlesztı pedagógus, két logopédus és egy segítı pedagógus. A Belsı Gondozói Rendszer mőködésének részletes bemutatása Az 1999/2000. tanévtıl a COMENIUS minıségirányítási rendszerrel összekapcsolva a Hollandiában kidolgozott Belsı Gondozói Rendszer (BGR) bevezetését kezdte meg az Iskola. A rendszer mőködtetésének célja, hogy tanulók minél sikeresebbek legyenek, iskolai problémáik megoldódjanak. A holland modellt átdolgozták, figyelembe véve a helyi sajátosságainkat. Ezért a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákon túl a mőködés része a szociális háttér, és az egészségügyi problémák figyelemmel kísérése is.

133 133. oldal Problématerületek a Belsı Gondozói Rendszerben Tanulási nehézségek Magatartási problémák BGR Beilleszkedési gondok Hátrányos helyzet, veszélyezt. Egészségi problémák A célok megvalósítása érdekében a pedagógusokkal belsı gondozók, fejlesztı pedagógusok, logopédusok mőködnek együtt. A belsı gondozók a problémafeltárástól a megoldásig koordinálják és nyomon követik a tanuló érdekében tett lépéseket. A fejlesztı pedagógusok, logopédusok a hátrányok leküzdésében, a felzárkóztatásban, az egyéni fejlesztésben kapnak kiemelt szerepet. Belso Gondozás - Fejlesztés munkaközösség Belso gondozók Logopédusok Fejleszto pedagógusok Segíto pedagógus A tervezett vizsgálatok során feltérképezik a gyerekek egyéni képességeit, illetve azokat a területeket, ahol segítségre van szükségük a tanulóknak az eredményes haladás érdekében.

134 134. oldal Tanév elején az elsı osztályokban tanulási képességek vizsgálata történik. A felsıbb évfolyamokon tantárgyi mérések (magyar, matematika) során tárják fel a kudarc, sikertelenség okait, keressük a megoldás lehetıségeit. Osztályértékelı és probléma-megbeszélések keretében értékelik, elemzik a tanulók eredményeit, majd a tanulási nehézségek, hátrányok, lemaradások enyhítése érdekében fejlesztı, beszédjavító foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek. A tanórán differenciált foglalkozással, egyéni bánásmóddal, esetenként személyre szabott gyakorlóanyaggal, korrepetálással igyekeznek a pedagógusok tanulásukban segíteni ıket. A gyermek problémáinak megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot alakítanak ki a szülıkkel is. Szükség esetén a gyermek érdekében segítséget kérnek iskolán kívüli szakemberektıl, akik vizsgálataikkal, tanácsaikkal segítséget nyújtanak a gyermeknek, pedagógusnak és a szülınek egyaránt. Kapcsolattartás a BGR koordinálásával Családok a cs-ért Hs. Önkorm. Szoc. Biz. MPI Isk. vez. Gyámügy Rendırség (DADA) Szemész. koord. Pedagógus Gyermjól. Szolg. ÁNTSZ Isk. védını BG-k Családs. Szolg. Védınık Logopédus Fejl. ped. Szakszolg. NT, GYP Gyermekorvosok Gyerm. Ideggond. Pszichol. Gyermekv. Szaksz.

135 135. oldal A rendszer bevezetése fokozatosan történt. A bevezetı évek után a 2004/05. tanévben már minden tanulócsoportunk bekapcsolódott a mőködésbe, így minden tanulónak biztosítani tudták a rendszer nyújtotta komplex segítséget. Tanévek Megtett lépések 1999/2000. A tantestület tájékoztatása, helyzetfeltárás, iskoladiagnózis. Intézményi fejlesztési terv kidolgozása. 2000/2001. Kísérleti jelleggel két 1. és egy 5. osztályban indul a BGR. Megalakul a BGR team. 2001/2002. Minden 1. és 5. osztályt bevontunk a gondozásba. A BGR és a fejlesztı munkacsoport Belsı Gondozás Fejlesztés néven alakul újjá. 2002/ , 2., 5., 6. évfolyamon valamennyi osztályban mőködik a belsı gondozás. 2003/2004. Minden évfolyamra kiterjed a Belsı Gondozás Rendszere. 2004/2005. Minden tanulócsoport bekapcsolódott a rendszerbe. A BGR bevezetéséhez a Hajdú - Bihar Megyei Pedagógiai Intézet konzulenseitıl kaptak segítséget. A 2003/2004-es tanévben innováció analízist végeztek a Belsı Gondozói Rendszerre vonatkozóan, melyet a következıkben összegeztek: Az interjú adatai alapján megállapítható, hogy a BGR mint innováció sikeresen beépült az iskola életébe, a tartalmi munka területeit teljes mértékben lefedi. Folyamatosan történik az egyes elemek felülvizsgálata, ezek dokumentálása és szabályozása. Abban, hogy a BGR ilyen kimagaslóan magas színvonalon képes mőködni az iskolában, bizonyára sokat segített a minıségirányítás tudatos bevezetése és mőködtetése. Ugyanakkor érzékelhetı, hogy a sikerek mögött rengeteg erıfeszítés rejlik: az iskola menedzser szemlélető vezetése, a belsı gondozók lelkes és magas színvonalú tevékenysége, a rendszerben dolgozó pedagógusok állhatatos munkája. Gratulálunk az intézmény vezetésének és pedagógusainak a tudatos, magas szintő innovációs tevékenységhez! Az eltelt idıszakban több konferenciára is meghívást kaptak és lehetıséget arra, hogy bemutassák a BGR mőködését az iskolában és az elért eredményeket.

136 136. oldal A holland szakmai vezetık, a rotterdami CED-GROEP vezetıségi tagjai Maria és Jan van de Wiel két alkalommal szakmai látogatást tettek iskolánkban. Mindkét látogatás célja az volt, hogy az iskolánkban folyó munkát megfigyeljék, értékeljék. A május 3-án megrendezett Esély a nevelés oktatás minıségének fejlesztésére címő BGR projektzáró országos konferencián Egerben elismeréssel szóltak az intézmény oktató - nevelı munkájáról, arról hogy iskolánkban gyermekközpontú, a gyermekre odafigyelı pedagógusok dolgoznak. A BGR mőködését a Belsı Gondozói Rendszer - A hátránykompenzálás és esélyegyenlıség lehetıségének megteremtése dokumentum fogalmazza meg (2004.). Jelenleg az iskolában 102 fı pedagógus látja el az oktatási feladatokat, melybıl 75 fı a Központi iskolában, 6 fı a Kossuth u. 16. sz. alatt, 5 fı a Jókai u. 63. sz. alatt, további 5 fı Sámsonkertben és 4 fı Martinkán (2-2 fı) végzi munkáját. A SNITT Tagozaton 7 fı dolgozik. A teljes iskolát vizsgálva 1192 gyermek közül 336 fı HHH-s, továbbá 63 gyermek SNI-s. A sajátos nevelési igényő gyermekek közül 43 fı oktatása szakértıi vélemény alapján gyógypedagógiai tagozaton történik (Szatmári úti Sajátos Nevelési Igényő Tanulók Tagozatán). A fennmaradó 20 fı pedig szintén szakértıi vélemény alapján a normál tanterv keretében tanulhat, tehát oktatásuk jelenleg integráltan történik (a 20 fıbıl 18 fı a központi iskolába, 1 fı a martinkai iskola 4. osztályába és 1 fı a Jókai úti tagiskola 1. osztályában tanul). Alsó tagozaton 623 gyermek tanul közülük 608 fı normál tanterv szerint kerül oktatásra, míg felsı tagozaton 569 fı közülük 1149 fı normál tantervben oktatott. A HHH-s és az SNI-s gyermekek megoszlása az osztályok között az alábbiak szerint alakul.

137 137. oldal HHH-s gyermekek megoszlása osztályok szerint SNI-s gyermekek megoszlása osztályok szerint 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 32,40% 30,87% 22,63% 27,22% 24,63% 20,75% 26,47% 22,14% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 3,73% 2,21% 2,00% 1,90% 1,89% 15,00% 1,50% 1,34% 1,46% 10,00% 5,00% 1,00% 0,50% 0,56% 0,71% 0,00% ,00% Az iskolai osztályokat megvizsgálva a legnagyobb arányban az 1. osztályban találhatóak HHH-s gyermekek, a 2. osztályban számuk csökkent, míg a 6. osztályban találhatóak legalacsonyabb számban HHH-s gyermekek. Az 5. osztályban található legnagyobb arányban SNI-s gyermek, míg legkisebb mértékben az 1. gyermekek között találunk sajátos nevelési igényőeket. Az intézmény 2006/2007. lezárt tanévében az alábbi feladatokat látta el: - IMIP átdolgozása május 31.-ig megtörtént - Országos Kompetencia mérésre felkészülés minden tantárgy tekintetében - Az alsó tagozaton a szöveges értékeléssel kapcsolatos korrekciók megtétele - SNIT tagozaton a helyi tanterv átdolgozása történt meg - Mővészeti tagozaton a mővészeti alapvizsga követelményei kerültek beépítésre a helyi tantervbe Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye A Gimnáziumban, amely felnıttoktatással foglalkozik tavaly évben 78 fı oktatását végezték, a gimnáziumi oktatást 3 tanteremben, 3 tanulócsoportban biztosítják (10., 11., és 12. évfolyamon). A Gimnázium a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola épületében kapott helyet, melyet a SZILTOP Kht. mőködtet.

138 138. oldal 7.2 A városban található szegregátumok A szegregátumok feltárásánál az anti-szegregációs terv követte a módszertani útmutatókat. Ennek alapján a város egészére megvizsgálta, hogy hol helyezkednek el azok a területek, ahol szegregációs mutató eléri illetve meghaladja az 50 %-ot. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a es népszámlálási adatokból állítható elı) A szegregátumok kijelöléséhez a KSH által megküldött adatokat és az önkormányzat adatbázisait használtuk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szegregátumok négy helyszínen helyezkednek el a városban. A következı kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erısen leromlott területnek számít. (KSH által alkalmazott jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következı színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetık valódi szegregátumoknak, a késıbbiekben ezek nem kerültek elemzésre. A megküldött térképen megjelölték továbbá azokat a területeket, melyek 50 fınél nagyobb lakosságszámmal bírnak, tehát amelyekre javasolt az intézkedési terv elkésztése.

139 139. oldal A szegregátumok elhelyezkedése a városban Forrás: KSH adatgyőjtés A KSH adatok alapján 4 szegregátumot lehet a településen kijelölni, ezek olyan területek, ahol legalább 50 fıt meghaladja az érintett lakosság száma. 1. Szegregációs terület: Nagyszılıskert út - Vámospércsi út - Harangi u. - Kút u. - Vörösmarty u. - Liszt F. u. - településhatár - Táncsics u. által lehatárolt terület. 2. Szegregációs terület: Nap u. - Bezerédi u. - Szatmári út - Kölcsey u. - Csire u. - Ág u. - Veres P. u. - Esze T. u. - Nagyszılıskert út - Viola u. - Irinyi u. - településhatár - Kunos I. u. - településhatár - Kinizsi P. u. - Szatmári út - Arany J. u. - Nap u. 3. Szegregációs terület: Kazinczy u. - Árpád út - Hajnal u. településhatár 4. Szegregációs terület: településhatár - Krúdy Gy. u. - Haladás u. - Bethlen u. - Csokonai u. Egyetlen szegregátum sem található a funkcionális városrehabilitáció keretében fejlesztéssel érintett területeken.

140 140. oldal Szegregációs terület A Hajdúsámson déli részén található 1. szegregációs terület a rendelkezésre álló adatok alapján a Nagyszılıskert út - Vámospércsi út - Harangi u. - Kút u. - Vörösmarty u. - Liszt F. u. - településhatár - Táncsics u. által határolt terület, melyen 375 fı lakik. A lakónépességen belül a 14 évnél fiatalabban aránya 27,7 %, míg a 60 évnél idısebbek részaránya 13,3 %, tehát a terület fiatalodó tendenciát mutat. Sajnálatos módon az aktív korú népesség 70,6 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg felsıfokú végzettséggel alig néhányan (0,4 %). Ez a kedvezıtlen iskolázottsági mutató nagymértékben befolyásolja a foglalkoztatottságot is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 58,4 %, tehát az alacsony iskolai végzettségőek több mint fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A éves kor közötti korcsoportba tartozó lakosság 26,5 %-a foglalkoztatott, alacsony presztizső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 77,8 %. A foglalkoztatott, tehát aktív keresı nélküli háztartások aránya 59,5 %. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) 71,5 %. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 30,3 %. Gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületen belül 79,5 %, tehát a lakosság nagyon kis aránya tekinthetı aktív népességnek, tehát 1 aktív lakosra 3,9 fı nem aktív lakos jut, tehát elmondható, hogy egy átlagosan négy fıs családban 1 aktív lakos van ezen szegregátumban. Tovább súlyosbítja a terület foglalkoztatási és megélhetési nehézségeit a munkanélküliek száma, mely 18,2 %, 6,5 % a legalább egy éven túl, tehát tartósan munkanélküli lakosok aránya. A 111 lakásból 58,6 % alacsony komfortfokozatúak közé sorolható, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 57,0 %, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 24,3 %. Tehát infrastrukturális szempontból nagyon kedvezıtlen ezen terület lakásadottsága.

141 141. oldal A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése Járda Vezetékes víz Pormentesített út Nagyszılıskert út Nincs Van Burkolt út Vámospércsi út Van Van Burkolt út Harangi u. Van Van Nincs Kút u. Van Van Nincs Vörösmarty u. Van Van Nincs Liszt F. u. Van Van Nincs Táncsics u. Nincs Van Nincs Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A járdával való ellátottság szempontjából a Nagyszılıskert és a Táncsics u. kedvezıtlen helyzetben van, mivel nincs járda. A vizsgált utcák közül a Nagyszılıskert és Vámospércsi utak rendelkeznek burkolt úttal, a többi utca nem pormentesített. Összességében legkedvezıtlenebb helyzetben a Táncsics utca van, ahol sem járda, sem pedig a portalanított út nem vezet. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út Szegregációs terület A 2. szegregációs terület a város dél-keleti részén található. A 2. szegregációs terület: Nap u. - Bezerédi u. - Szatmári út - Kölcsey u. - Csire u. - Ág u. - Veres P. u. - Esze T. u. - Nagyszılıskert út - Viola u. - Irinyi u. - településhatár - Kunos I. u. - településhatár - Kinizsi P. u. - Szatmári út - Arany J. u. - Nap u. által határolt terület, ahol 1409 fı lakik. A lakónépességen belül 29,2 % a legfiatalabb 14 év alatti korosztályba tartozik, míg a népesség 10,4 % 60 éven felüli lakos, tehát ezen szegregátumban is fiatalodik a népesség.

142 142. oldal A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (tehát éves korcsoporton belül) 62,6 %, míg felsıfokú végzettséggel rendelkezik 1,1 %. Tehát iskolázottsági szempontból kismértékben kedvezıbb a helyzete, mint az 1. területnek. Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korúak 69,9 %-a, míg legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 50,8 %. A éves népességen belül 28,4 % a foglalkoztatottak aránya, míg keresıvel (foglalkoztatottal) nem rendelkezı háztartások aránya 56,4 %, tehát a háztartások kicsivel több, mint felében nincs foglalkoztatott, ez az aránya kedvezıbb, mint az 1. szegregációs területen lévı adatok. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 61,3 %, mely összefüggésben van az alacsonyabb iskolai végzettséggel. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 27,4 %. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 71,0 %, tehát 1 fı aktív korú lakosra 2,44 fı nem aktív lakos jut, mely azt feltételezi, hogy átlagosan minden harmadik emberbıl 1 fı aktív lakosnak minısíthetı. A munkanélküliek aránya a területen rendkívül magas 37,3 % (közülük fele, 18,1 % tartós munkanélkülinek tekinthetı). A területen 388 db lakás van, amelybıl 37,4 % alacsony komfortfokozattal rendelkezik. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 36,2%, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 15,7 %. A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése Járda Vezetékes víz Pormentesített út Nap u. Van Van Nincs Bezerédi u. Van Van Nincs Szatmári út Van Van Burkolt Kölcsey u. Van Van Nincs Csire u. Van Van Nincs Ág u. Van Van Nincs Veres P. u. Van Van Nincs

143 143. oldal Esze T. u. Van Van Nincs Viola u. Nincs Van Nincs Irinyi u. Nincs Van Nincs Kunos I. u. Nincs Van Nincs Kinizsi P. u. Van Van Nincs Arany J. u. Van Van Nincs Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A járdával való ellátottság szempontjából a Viola, Irinyi és Kunos Ignácz utak tekinthetık legrosszabbul ellátottnak, hiszen itt nincs járda. A vizsgált utcák közül kizárólag a Szatmári út rendelkezik burkolattal, a többi utca nem pormentesített. Összességében legkedvezıtlenebb helyzetben a Viola, Irinyi és Kunos Ignácz utak vannak, ahol sem járda, sem pedig a portalanított út nincs. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út. Az ISPA beruházás megvalósítását követıen új szilárd burkolatú út kerül kialakításra a Veres Péter, Arany János, Nap, Ág, Esze Tamás, Viola, Kunos Ignác utakon. Ezeken az utcákon az önkormányzat vizsgálja a járda építés költségeit is, késıbbiekben döntenek róla. Tervezett megvalósulás dátuma: 2009-tıl folyamatosan (várhatóan 2010-ben megvalósul, függıen az ISPA beruházás tényleges befejezésétıl) Szegregációs terület A 3. szegregációs terület a település északkeleti részén található, a Kazinczy u. - Árpád út - Hajnal u. településhatár közötti területeket foglalja magában. Ezen a szegregátumban 155 fı lakik, melybıl 25,2 % 14 éven aluli korosztályba tartozik. A lakosság 61,3 %-a minısül aktív korúnak, míg 13,6 % 60 év felettinek. Az aktív korúakon belül nagyon magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık részaránya 70,5 %, míg felsıfokú végzettségő nincs ebben a szegregátumban. Az alacsony iskolai végzettség

144 144. oldal meghatározza a foglalkoztatás helyzetét is. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 57,9 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 72,6 %. Tehát az aktív korúakon belül a lakosság 3/4-e nem rendelkezik jövedelemmel, mely elıre vetíti, hogy nagyon alacsony színvonalon él ezen a területen a lakosság. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 71,6 %. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 34,7 %. Ezt támasztja alá, hogy 41 db lakás van ezen a szegregátumban, melynek 48,8 %-a alacsony komfort fokozatúnak minısíthetı. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 48,8%, míg az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 26,8 %. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 25,7 %, mely rendkívül alacsony, tehát a lakosság 1/4-e tekinthetı foglalkoztatottnak, tehát minden foglalkoztatottra további 3 fı nem foglalkoztatott jut. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén rendkívül magas, hiszen 57,8 %. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 69,2 %, mely kapcsolatban van az alacsony iskolai végzettséggel. A szegregátumot sújtja továbbá, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség magas számaránya mellett az aktív népességen belül kiugróan magas a munkanélküliek aránya (a többi szegregátumhoz viszonyítva is többszöröse) 40,9 %, tehát az aktív korú népesség közel fele nem tud dolgozni. Közülük a legalább 360 napig, tehát tartósan munka nélkül maradt lakosság részaránya 9,1 %, tehát elmondható, hogy bár a regisztrált munkanélküliek számaránya magas, de folyamatos a fluktuáció, tehát közülük alacsonyabb a tartós munkanélküliek száma. A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése Járda Vezetékes víz Pormentesített út Kazinczy u. Nincs Van Nincs Árpád út Van Van Burkolt út Hajnal u. Nincs Van Nincs

145 145. oldal Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A vizsgált utcák közül kizárólag az Árpád út rendelkezik szilárd burkolatú úttal és járdával, a többi utcában nincs járda és nem pormentesített az út. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út. Valamennyi utcában május-júniusban kezdıdnek el a munkálatok Szegregációs terület A lehatárolás alapján a 4. szegregációs területként a településhatár - Krúdy Gy. u. - Haladás u. - Bethlen u. - Csokonai u. által határolt utcákat tarthatjuk nyilván, ahol a lakónépesség 250 fı. A terület közvetlenül a 3. szegregációs terület mellett található, a település északi részén. A népességen belül a legfiatalabb korosztály részaránya 22 %, míg a legidısebbeké (60 év feletti) 14,8 %. Aktív korú a lakosság 63,2 %-a. Az iskolai végzettséget tekintve nagyon kedvezıtlen a terület adottsága, hiszen a lakosság 64,6 %- a tekinthetı az aktív korúakon belül - legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezınek, míg nincs egyetlen felsıfokú végzettségő sem a 25 év feletti lakosságon belül. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 50,6 %. Tehát az alacsony iskolai végzettséghez sajnálatos módon társul az alacsony foglalkoztatottság is. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a szegregátum lakónépességen belül 72,4 %. A éves népességen belül 27,3 % a foglalkoztatottak aránya, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52,0 %, tehát a háztartások felében nincs foglalkoztatott. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 66,0 %. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya a 70,3 %, tehát a lakosság közel ¾-e nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ezt támasztja alá a magas munkanélküliségi adat is, hiszen a területen a munkanélküliek aránya 31,9 %, közülük azonban alacsonyabb a tartós munkanélküliek számaránya, ez a kedvezı tendencia

146 146. oldal fıként a szezonális munkavégzésnek köszönhetı. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 26,0 %. A területen 77 db lakás van, amelynek 35,1 %-a alacsony komfort fokozatnak tekinthetı, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 32,4 %, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 23,9 %. A szegregációs területen az alábbi az infrastruktúrával való ellátottság: Utca megnevezése Járda Vezetékes víz Pormentesített út Krúdy Gy. u. Nincs Van Nincs Haladás u. Van Van Nincs Bethlen u. Nincs Van Nincs Csokonai u. Van Van Nincs Valamennyi utca vezetékes ivóvízzel ellátott. A vizsgált utcák egyikében sincs pormentesített út, viszont járda a Haladás és Csokonai utcákon található. Összességében tehát a Krúdy és a Bethlen utcák kedvezıtlenebb helyzetben vannak, hiszen járda sem áll a lakosság rendelkezésére. Az ISPA beruházás keretében valamennyi utcán kiépítésre kerül a szennyvíz, azon utcákban, ahol burkoltút van, ott az útfelület teljes helyreállítása történik meg, ott, ahol nincs burkolt út, ott teljes felülető gréderezéssel és tömörítı hengereléssel lesz helyreállítva az út. A Haladás és Bethlen utcákon az IVS elkészítése alatt már dolgoznak a csatornahálózat kiépítését (májusban), míg május végén kezdik el a munkálatot a Krúdy Gy. és a Csokonai utcákon.

147 147. oldal 7.3 A szegregátumokban tervezett beavatkozások, intézkedések, intézkedési terv A szegregátumok adottságai elhelyezkedésüktıl függetlenül hasonlóak. A következı adottságok a meghatározóak: - alacsony iskolázottság - oktatásból kimaradók magas aránya - magas munkanélküliségi értékek - roma népesség magas aránya - leromlott állapotú, sok esetben alacsony komfortfokozatú lakások - eltartottak magas aránya - rossz egészségügyi állapot - szociális segélyezettek magas aránya - leromlott lakókörnyezet - vegyes jellegő lakásállomány, jelentıs az alacsony komfortfokozatúak aránya. A fenti problémák egyben kijelölik a szükséges beavatkozási irányokat is. Ezek közül kiemelhetı az infrastrukturális feltételek javítása, az oktatási integráció elısegítése, a foglalkoztatási helyzet javítása, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Az infrastrukturális feltételek javítása Általános célkitőzés A szegregátumok helyzetének javítása érdekében javasolt a területek infrastrukturális fejlesztéseinek további folytatása, így: - járda - portalanított út Ezek közül is kiemelten az útfelújítási program továbbfejlesztése, a szegregált területek prioritási sorrendben történı elıtérbe helyezése. Az infrastrukturális fejlesztések hosszú távú hatása a szegregátumok megszőnésében jelentkezhet.

148 148. oldal Az anti-szegregációs beavatkozások központi eleme az önkormányzati, ezen belül kiemelten a szociális bérlakások fejlesztése. E tekintetben a következı beavatkozási irányok indokoltak: - a fiatalok (35 év alattiak) számára olyan átmeneti lakhatási megoldást jelentı bérlakások további fejlesztése, amelyek kedvezményes feltételekkel vehetık igénybe - az idıskorúak lakhatási feltételeinek javítása érdekében nyugdíjas otthon létesítése, korszerősítése, bıvítése - további szociális bérlakások építése vagy használt épületek, lakások megvásárlása és felújítása - meglévı szociális bérlakások felújítása - lakás életjáradék program kialakítása - önkormányzati bérlakás építési program folytatása - sokgyermekes családok lakhatási feltételeinek javítása. A szegregáció oldása érdekében indokolt az ott lakók lakhatási problémáinak megoldása, különösen a mobilizációs program keretében az ott lakók koncentrációjának oldása. Ennek eszköze lehet a betelepítési területek kijelölése. Ehhez ki kell jelölni azokat a területeket is, ahol az önkormányzat meg kívánja szüntetni a szociális bérlakásokat, illetve nem kíván ilyeneket fejleszteni. Jelenleg az önkormányzat az alábbi helyeken rendelkezik önkormányzati bérlakásokkal: ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTT BÉRLAKÁS BÉRLAKÁS HASZNOSÍTÁS MÓDJA TULAJDONÚ LAKÓK ALAPTERÜLETE ÉS MŐSZAKI BÉRLAKÁS CÍME SZÁMA KOMFORTFOKOZATA ÁLLAPOTA (Fİ) Hajdúsámson, Haladás u. 5. Hajdúsámson, Kossuth u ,00 m 2 Komfort nélküli közepes Lakásbérleti szerzıdés 1 évre 46,00 m 2 közepes Lakásbérleti szerzıdés 8 (1 szoba, konyha, 1 évre elıszoba) Félkomfortos - - közepes Bérleti szerzıdés határozatlan idıre (Hajdúsámsoni Polgárırség

149 149. oldal Egyesület) Hajdúsámson, Kossuth u. 9. Hajdúsámson, Kossuth u. 17. Hajdúsámson, Liget tanya 8. Hajdúsámson, Melegoldal 57. Hajdúsámson, Petıfi u. 2. I./3. Hajdúsámson, Széchenyi u. 1. II./11. Hajdúsámson- Martinka, Iskola u jó Helyiséghasználati szerzıdés határozatlan idıre (Hajdúsámsoni Víziközmő Társulat) 1 Összesen 80,24 m 2 jó Lakásbérleti szerzıdés (elıszoba, 3 szoba, 1 közalkalmazotti félszoba, konyha, kamra, jogviszony WC, fürdıszoba), ebbıl fennállásáig bérbe adva: 39,46 m 2 (elıszoba, 1 szoba, 1 félszoba, konyha, WC, fürdıszoba) Összkomfortos 2 85,00 m 2 rossz Lakásbérleti szerzıdés Komfort nélküli 1 évre 3 23,00 m 2 alapterülető közepes Lakásbérleti szerzıdés szükséglakás 1 évre 3 32,80 m 2 alapterülető közepes Lakásbérleti szerzıdés szükséglakás 1 évre 2 70,00 m 2 közepes Lakásbérleti szerzıdés (elıszoba, kamra, 1 évre közlekedı, fürdıszoba, 2 szoba, hálófülke, konyha, loggia) Összkomfortos 1 52,00 m 2 jó Lakásbérleti szerzıdés (1 szoba, 1 félszoba, határozatlan idıre étkezı, konyha, fürdıszoba, WC) Összkomfortos 1 49,00 m 2 közepes Lakásbérleti szerzıdés Komfort nélküli határozatlan idıre

150 150. oldal Valamennyi lakás kezelıje Hajdúsámson Város Önkormányzata. A szociális bérlakások közül egyedül a Haladás u. 5. szám alatti található szegregátumban. Az önkormányzat hosszú távú célja, hogy ne hozzon létre szociális bérlakást a városban sem a szegregációs területen, sem pedig egyéb településrészen. A szociális bérlakások helyett kedvezményes vagy szociális alapú telekosztás történhet, amelyrıl a késıbbiekben határoz az önkormányzat. Tervezett beindítása tıl. Korábban a településen volt Cigánytelep (Dankótelep 044/1. hrsz.), melyet az önkormányzat tudatos intézkedésekkel felszámolt. A telep felszámolása érdekében az önkormányzat az alábbi intézkedéseket tette: 1 fı részére Szociális Otthonban való elhelyezést biztosított 2 család (összesen 6 fı részére) 2 db szoba-konyhás lakást vásárolt az önkormányzat, ahol víz és villany biztosított 2 család (együttesen 10 fı) részére 2 telek került megvásárlásra Sámsonkertben, Sörte u. 27. sz. alatt A telepen lévı lakások lebontásra kerültek. A szoba-konyhás lakás és a telekvásárlás nem eredményezett a késıbbiekben szegregációt. Az esetleges elköltöztetési tervek kidolgozásánál indokolt figyelembe venni a családi és rokoni kötelékeket, illetve a szociális segítık, szociális munkások bevonását, akik jelenleg is nagy segítséget nyújtanak a hátrányos helyzető családoknak. A szociális lakásfelújítás tervezésénél célszerő figyelembe venni a bevonható forrásokat (az esetleges pályázati források mellett az MFB ilyen célú hitele jelenthet fedezetet). Végül szükséges egy intézkedési terv készítése az önkéntes beköltözık, illetve jogcím nélkül tartózkodók problémájának megoldására. Ennek központi eleme a telepszerő képzıdmények felszámolása az ott lakók más területen történı, lakóhelyi integrációjának segítségével.

151 151. oldal Intézkedési terv a szegregációs területeken infrastruktúra fejlesztése A 4 szegregátum legfontosabb jellemzıje, hogy rendkívül rossz az infrastrukturális ellátottsága, tehát az alábbi intézkedések tervezettek. Sorszám Intézkedés Felelıs Forrás Határidı 1. Infrastruktúra fejlesztés utak burkolása: Csokonai utca burkolása Az ISPA szennyvízberuházást követıen jelentıs úthálózat fejlesztés utak burkolása, mely az alábbi utcákat érinti: Veres Péter, Arany János, Nap, Ág, Esze Tamás, Viola, Kunos Ignácz, Krúdy Gyula utcák Hajdúsámson Város Önkormányzata 2. Helyi tömegközlekedés elindítása Hajdúsámson és fejlesztése a szegregátumok Város bekapcsolásával Önkormányzata 3. Infrastruktúra fejlesztés járda Hajdúsámson kiépítése: Város Bethlen u. járda kialakítás Önkormányzata 4. Gyalogátkelı helyek kiépítése: Hajdúsámson Szatmári utcánál gyalogátkelıhelyek Város kialakítása Önkormányzata 5. Csapadékvíz-elvezetı rendszer Hajdúsámson felújítása és kiépítése: az 1. és 6. Város vízgyőjtı területeken, jelentıs Önkormányzata LEKI, TEÚT, 2009-tıl ÉAOP forrásai folyamatos önkormányzati ıszétıl forrás folyamatosan fenntartva LEKI, TEÚT, ÉAOP forrásai LEKI, TEÚT, ÉAOP forrásai ÉAOP forrás már benyújtott pályázat

152 152. oldal része szegregátumot érint 6. A szegregátum csökkenését akadályozó intézkedése: új telek alakítás akadályozása a szegregátumok irányába (város külterületén) a lakóépületek bıvítése komfortfokozat növeléssel a lakások komfortfokozatának növelése lakóterületi tisztasági akciók további szervezése (pl. lomtalanítási nap) Hajdúsámson Város Önkormányzata 2008-tól A lakások komfort fokozatának növelése érdekében az önkormányzat meg kell vizsgáljon minden lehetıséget egyrészt saját forrás biztosításának módját valamint a külsı forrás bevonás lehetıségét. A korábbi években volt lehetıség a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által elkülönített roma koordinációs és intervenciós keret terhére lakhatási integráció elısegítésére, lakás-felújítási programok támogatásával. A Városfejlesztési Iroda feladata együttmőködve a CKÖ-vel figyelemmel kísérni az ehhez kapcsolódó pályázatokat, majd pedig megfelelı elıkészítést követıen - pályázatot benyújtani erre a célra. A pályázatok illetve egyéb források figyelésének határideje: folyamatos, felelıse a Városfejlesztési Iroda, abban az esetben, hogyha megjelenik a pályázat, akkor a pályázat benyújtásáért felelıs a polgármester.

153 153. oldal Valamennyi program megvalósulásába az önkormányzat a segítı partnereit (a partnerek pontban felsorolt valamennyi szervezetet) és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot be kívánja vonni. A partnerek szerepe kettıs: segíteni a lakosság tájékoztatását és felhívni a figyelmet a lehetıségek igénybe vételére, információk részletes átadásával és személyes megkereséssel a megvalósítandó programokban való részvétel illetve a programok megvalósítását követıen a fenntartásban és az eredmények továbbvitelében való részvétel. Az önkormányzat minden fejlesztés és benyújtott pályázat esetében konkrétan egyeztet (pl. a benyújtott belterületi csapadékvíz elvezetés fejlesztése pályázat kapcsán is hasonlóan mőködött) a bevonható partnerekkel a feladatok és az együttmőködés tekintetében. Minden program esetében részletesen kidolgozásra kerül a partnerekkel való együttmőködés, pályázati formától eltérıen pedig a konzorciumi megállapodás kidolgozásának lehetısége is figyelembe vételre kerül. Az önkormányzat a jelenlegi helyzetben nem kívánja a bérlakás-állomány fejlesztését. Azonban a hátrányos helyzető családok lakhatási helyzetének javításához az alábbi intézkedéseket tervezi: a saját tulajdonnal nem rendelkezı családok felmérése, helyzetük felvázolása: határidı május 31. a saját tulajdonnal nem rendelkezı családok számára tájékoztatás nyújtása, ennek biztosítása érdekében az önkormányzat évente 2 alkalommal a Szociális Iroda szervezésében, szakemberek bevonásával, CKÖ-vel és többi partnerszervezettel együttmőködve információs napot kíván tartani, amelyben a szociálpolitikai kedvezmények és a saját tulajdonú lakáshoz jutás lehetıségérıl tájékoztatják a lakosságot. Határidı: év, a felmérést követıen 2 alkalommal kell tartani tájékoztatót. A rendezvényt össze kívánják kötni a Munkaügyi Központ által tartott tájékoztatókkal valamint a képzések, továbbképzések és az oktatás fontosságának és lehetıségeinek ismertetésével. Ezzel teljes körő tájékoztatást tudnak kapni a rászorultak nemcsak a lakáskérdés megoldására, hanem a foglalkoztatási lehetıségekre és az oktatási formákra egyaránt.

154 154. oldal Az oktatási integráció elısegítése Az anti-szegregációs beavatkozások fontos eleme az oktatási integráció támogatása. E tekintetben a város oktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési elképzelései alapján nem kívánnak szegregált oktatást megvalósítani. Az önkormányzat 2008-ban számos intézkedést tett az iskolai és óvodai oktatás-nevelés feltételeinek javítására és a következı tanévre vonatkozóan a beiskolázási illetve csoportalakítási meglévı gyakorlat orvoslására: az önkormányzat elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzést és ebben az évben ( napi határidıvel) elkészíti az Intézkedési Tervet is szakértık bevonásával a képviselı testület kötelezte az iskolát arra, hogy vizsgálja meg a jelenlegi mőködését és tárja fel a hiányosságokat, valamint részletes szakmai beszámoló keretében határozza meg, hogyan tudja a következı tanévben a különféle pótlólagos juttatásokat/támogatásokat igénybe venni a szakmai beszámoló határideje: 15. Ezen szakmai beszámoló alapján a képviselı testület dönt, hogyan változtassa meg az iskola a jelenleg alkalmazott gyakorlatát annak érdekében, hogy pótlólagos forrásokhoz tudjon jutni, melyet más célokra is tud fordítani pl. tehetséggondozás stb. a képviselı testület döntésének határideje: július 15. az Önkormányzat további külsı forrás bevonásának lehetıségét vizsgálja meg (pl. TÁMOP , stb.)

155 155. oldal Tervezett beavatkozások Sorszám Intézkedés Felelıs Forrás Határidı 1. Szegregációmentes intézményszervezés (beiskolázási gyakorlat felülvizsgálata) 2. A Debrecenben ellátott szolgáltatások megszervezése Hajdúsámsonban (gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás) 3. Az ellátatlan szolgáltatások igényfelmérése (gyógytestnevelés, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona) és szükség szerinti megszervezése 4. Óvodás korú gyermekek felmérése és program kidolgozás a HHH-s gyermekek 3 éves kortól történı óvodáztatására 5. Óvodai és iskolai szegregáció csökkentése minimalizálása, megszüntetése 6. Oktatási eredményesség növelése: Kompetencia alapú oktatás Integrált oktatás feltételeinek megteremtése Hajdúsámson Város Önkormányzata saját forrás 2009-tıl folyamatos Hajdúsámson TÁMOP Város Önkormányzata Hajdúsámson Város Önkormányzata TÁMOP Hajdúsámson TÁMOP Város Önkormányzata polgármester Hajdúsámson saját és TÁMOP Város forrás Önkormányzata Hajdúsámson TÁMOP Város Önkormányzata

156 156. oldal Személyi feltételek biztosítása Tehetséggondozás Pedagógusok továbbképzése Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minıségi szakképzést biztosító szakiskolában történı továbbtanulási utak megerısítése Tanköteles, oktatásból kimaradt gyermekek kezelése HHH-s gyermekek alapfokú mővészetoktatásban való részvételének segítése (informálás, ösztönzés stb.) A HHH-s gyermekek napköziben és szakkörökön való részvételének támogatása Az iskolán kívüli segítı programok megszervezése 7. Infrastrukturális feltételek fejlesztése 8. A HHH-s tanulók és óvodások nyilvántartásának folyamatos vezetése, a meglévı nyilvántartási rendszer korszerősítésével 9. A tanulók szociális helyzetének javítása Hajdúsámson Város Önkormányzata Hajdúsámson Város Önkormányzata Hajdúsámson Város Önkormányzata saját, ÉAOP, 2009-tıl megyei forrás, folyamatosan TÁMOP saját saját és pályázati 2009.

157 157. oldal Az intézkedések megvalósítása és várható eredménye: 1. Óvoda Az óvodai nevelés esetében az önkormányzat fel kívánja mérni, hogy hány óvodás korú gyermeket hordanak el a településrıl, közülük hány olyan gyermek van, akit helyhiány miatt visznek másik településre (jellemzıen Debrecenbe). A felmérés eredményei alapján lehet meghozni a szükséges döntést arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljék azokat a gyermekeket, akiket helyhiány miatt visznek más településre. TÁMOP forrás lehetıséget teremt arra, hogy komplex felülvizsgálati, visszahelyezési programok jöjjenek létre magas sajátos nevelési igényő gyermek-, tanulóaránnyal rendelkezı településeken ezen belül prevenciós tevékenységek, pl. állapotfelmérések, egészséggel kapcsolatos segítı szolgáltatások biztosítása a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számára támogatható. Továbbá ezen pályázati felhívás D) pontja alapján a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek korai (3 éves kortól történı) óvodáztatását biztosító szakmai programok mőködtetésére külön pályázatot lehet benyújtani. Ezen források figyelembe vételével az önkormányzat felelısként fel kívánja térképezni az óvodából kimaradt gyermekeket, közöttük is a HHH-s gyermekeket és az óvodába történı elhelyezésre a pályázat keretében kíván programot kidolgozni. Cél: a HHH-s gyerekek 3 éves kortól történı beóvodáztatása megtörténjen. 2. Integráció Oktatáspolitikai célkitőzés a sajátos nevelési igényő és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrációja. A szegregációmentes intézményszervezés elvének megvalósításakor egyszerre kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók integrált, és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/tanulók integrációs nevelését, oktatását. Az önkormányzat célja a településen a sajátos nevelési igényő gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek megfelelı ellátása, melynek érdekében az önkormányzat, mint fenntartó biztosítja a megfelelı szakembereket. Az óvoda és az iskola ebben az évben a fenntartó utasítására felül kell vizsgálja programjait és meg kell vizsgálja az integrált nevelés-oktatás mőködésének bevezetési lehetıségét. Ennek érdekében mind az óvodában, mind pedig az iskolában ki kell dolgozni azokat a lépéseket, amelyek biztosítják az SNI-s és a HHH-s gyermekek integrációját. Ennek lépései:

158 158. oldal óvodai és iskolai Programok felülvizsgálata és átdolgozása határidı: december 31., felelıs az óvoda és az iskola vezetıje az átdolgozott Programok alapján az integrált nevelés-oktatás feltételeinek megteremtése szakmai beszámoló az önkormányzat és bizottságai felé határidı: január 31., a szakmai beszámoló elkészítéséért felelıs: az óvoda és az iskola vezetıje az integrált nevelés-oktatás bevezetése a gyakorlatban, határidı: 2009/2010. tanév kezdete Továbbá az önkormányzat célja, hogy az óvodai és iskolai oktatásban a HHH-s tanulók aránya egyenlı legyen osztályonkénti megoszlást tekintve. Ezen cél érdekében: - Felül kell vizsgálni a beiskolázási szabályokat és gyakorlatot. - Meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását (szülık tájékoztatása, lehetıségek ismertetése) - Intézményi adatszolgáltatás átdolgozása (HH-s és HHH-s tanulok nyomon követése) 3. Az oktatási eredményesség növelése Az oktatási eredményesség növelése keretében: az iskola meg kell vizsgálja a kompetencia alapú oktatás bevezetésének lehetıségét,, amelynek fontos elemek a pedagógusok felkészítése, kompetenciafejlesztı módszerek elterjesztése, emelt szintő oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. Az iskola együtt neveli a különbözı kultúrájú és szocializáltságú gyermekeket. Az intézményben magas a tanulási kudarcnak kitett tanulók aránya, ezért a jelentıs arányban hátrányos helyzető tanulóközösségnél nagy hangsúlyt kell fektetni az egyéni és közösségfejlesztésre, a tanulók egészséges életmóddal kapcsolatos értékeinek kialakításra és fejlesztésére, a szabadidıs programok szélesítésére. Pedagógusok továbbképzése: továbbképzések tantestületek részére, módszertani ismeretek növelése, kooperatív tanítás elve, egyéni differenciálás, különösen projektpedagógia és drámapedagógia területén, pedagógusok integrációt elısegítı módszertani továbbképzése az évfolyamismétlık és a magántanulók között magasabb arányban találhatóak HHH-s gyermekek, számuk csökkentésére az önkormányzat az év végéig elkészítendı közoktatási intézkedési tervben kíván intézkedéseket megfogalmazni. Azon gyermekek esetében, akik tankötelesek, de az oktatásból kimaradtak, a hivatalos eljárások megindításával

159 159. oldal párhuzamosan a BGR-en keresztül, esetlegesen a CKÖ segítségével (amennyiben az elsı megkeresést hatékonyabbnak ítélik meg ha a CKÖ is képviselteti magát), személyesen megkeresik a szülıket, tájékoztatják és segítik ıket a gyermek oktatásba való visszavezetésében. A HHH-s gyermekek esetében elıtérbe kívánják helyezni az érettségit adó középiskolába történı továbbképzést valamint azoknál a gyerekeknél, ahol erre nincs esély, ott a piacképes szakmák megszerzését tekintik fı célnak, ezen célkitőzés elısegítése érdekében az Önkormányzat szintén a TÁMOP es programot azon belül az E. Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minıségi szakképzést biztosító szakiskolában történı továbbtanulási utak megerısítése program keretében kíván támogatást igényelni. A HHH-s gyermekek tájékoztatása, informálása az alapfokú mővészetoktatásban való részvételrıl A HHH-s gyermekek napköziben és szakkörökön való részvételének támogatásához kapcsolódóan az önkormányzat meg kívánja vizsgálni a saját forrásait, hogyan tudja ösztönözni ezeket a gyermekeket a napköziben és a szakkörökön való magasabb részvételre Az iskolán kívüli segítı programok megszervezése: az önkormányzat meg kívánja vizsgálni annak lehetıségét és pótlólagos forrásokat kíván teremteni arra, hogy az iskolán kívüli segítı programokat újra megszervezzék, ezekrıl a tanulók szüleit tájékoztassák. 4. Infrastruktúra fejlesztése Infrastrukturális feltételek javítása magában foglalja: az iskolai férıhelyek bıvítése érdekében ebben az évben az önkormányzat pályázatot nyújtott be az ÉAOP pályázati forrásának igénybe vételével az önkormányzat a martinkai és a sámsonkerti iskola megtartását tervezi, a késıbbiekben pedig fejlesztését. Az önkormányzat nem kívánja megszüntetni ezen iskolákat, hiszen a településrészek jobb ellátottsága érdekében, valamint az ott élı népesség megtartása érdekében fontos lenne, hogy ezeken a településrészeken is legyen megfelelı szintő oktatás.

160 160. oldal Az önkormányzat (tervezett határidı: március 31. felelıs: polgármester) felméréssel egybekötött szakmai anyagot kíván készíteni a martinkai és sámsonkerti iskola helyzetérıl és fejlesztési lehetıségérıl, amelyben megvizsgálják: milyen fejlesztéseket igényel a lakosság ezeken a településrészeken az iskolai ellátásban (már felmerült igény a napközi) a településrészeken az oktatásba bevonható és a lakossági igények alapján várhatóan bevonni tervezett (pl. eddig Debrecenbe hordták gyermeküket, késıbbiekben ide szeretnék) gyermekszám felmérése, helyzetük feltárása a meglévı összevont osztályok megszüntetésének lehetısége, az alsó osztályok megtartása és oktatása a településrészeken, a felsı tagozatos osztályok megtartásának lehetısége összevonás nélkül legalább alsó osztályok megtartása milyen további infrastrukturális és humán-erıforrás fejlesztést igényel a településrészeken azért, hogy ugyanolyan feltételekkel lehessen a településrészeken is oktatni, mint a Központi Iskolában egyéb lehetıségek pl. Tanoda létrehozásának megvizsgálása megoldási javaslatok a településrészek iskoláinak fejlesztésére vonatkozóan pénzügyi elemzések (szükséges fejlesztési forrás és a fenntartás pénzszükséglete) elkészítése az egyes megoldási alternatívákhoz kapcsolódóan Ezeket a feltételeket megvizsgálva és az alternatívákat felvázoló szakmai anyag ismeretében kíván az önkormányzat dönteni arról, hogyan fejlessze a településrészeken lévı iskolát a fenntartási költségek optimalizálása mellett. 5. Szociális helyzet A tanulók szociális helyzetét lehet segíteni: - Az iskolában jelenleg is mőködı rendszer további folytatása és fejlesztése - Az önkormányzati támogatások (tankönyv, étkezés, segélyek) fenntartása, kiterjesztése, hatékonyságának növelésével.

161 161. oldal A foglalkoztatási helyzet javítása Az anti-szegregációs beavatkozások másik területe a foglalkoztatási intézkedések bıvítése. Ennek fı iránya a szociális foglalkoztatás lehetıségeinek fejlesztése. Ennek legfontosabb irányai a következık: - szociálisan hátrányos helyzető csoportok (kiemelten roma kisebbség) foglalkoztatási lehetıségeinek bıvítése - fogyatékkal élık foglalkoztatási lehetıségeinek kiszélesítése - szegregátumokban élık pozitív diszkriminációja a foglalkoztatási programokban - Munkaerıpiaci Partnerség kialakítása. Az önkormányzat hosszú távú célja, hogy segítse a saját lehetıségeihez mérten az aktív korú lakosság munkához jutását és munkába állását. Erre azonban korlátozottak az önkormányzat lehetıségei, hiszen jórészt az információ átadásán, a szociális munkások tájékoztatásán, személyes megkeresésen túl nem áll fizikai eszköz rendelkezésére Ennek ellenére az önkormányzat több intézkedést is kíván tenni a települési foglalkoztatottság növelése érdekében. A helyzetfeltárásban a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan ismertetésre kerültek a legfontosabb problémák, melyek összefoglalásként az alábbiak a településen: magas munkanélküliség a munkanélküliségen belül magas a tartósan munka nélkül lévık aránya jelentıs az alacsony iskolai végzettségőek aránya magas a munkanélküliek között azok számaránya, akik általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.

162 162. oldal A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében az alábbi intézkedéseket kívánja az önkormányzat megtenni: Sorszám Intézkedés Felelıs Forrás Határidı 1. Képzések támogatása Hajdúsámson Város Önkormányzata TÁMOP, Megyei Munkaügyi Központ 2009-tıl folyamatos 2. Közhasznú és közcélú Hajdúsámson foglalkoztatottak alkalmazása Város Önkormányzata 3. Együttmőködés a Cigány Hajdúsámson Kisebbségi Önkormányzattal a Város roma lakosság Önkormányzata foglalkoztathatóságának növelése érdekében. 4. Lépj Egyet Elıre Program Hajdúsámson beindítása a településen Város Önkormányzata TÁMOP, Megyei tól Munkaügyi Központ, SZMM TÁMOP, Megyei 2008-tól Munkaügyi folyamatos Központ TÁMOP tıl folyamatos 1. Alacsony végzettségő, hátrányos helyzető lakosok képzésének támogatása Jelenleg folyik a Munkaügyi Központtal együttmőködve 1 fı roma származású lakos oktatása, aki érettségivel fog rendelkezni a projekt befejezésekor. Az önkormányzat a képzés költségeinek felét vállalta. Ezen program hosszú távon történı folytatása indokolt, ezért az önkormányzat célja, hogy az alacsony iskolai végzettségőek felnıttképzését támogassa, tehát motiválja a lakosságot z esti gimnáziumban való részvételre. Az Önkormányzat májusban megállapodást kötött a Munkanélküli Központtal, hogy hetente 1-2 alkalommal helyben (Hajdúsámsonban) lehetıséget biztosítanak a munkanélküliek folyamatos tájékoztatására az önkormányzat biztosítja a helyiséget, a Munkaügyi Központ pedig a szakembert, aki a tájékoztatást végzi (az önkormányzat részérıl 1 fı kijelölésre került az önkormányzat részérıl a feladatok ellátására).

163 163. oldal 2. Közhasznú és közcélú foglalkoztatottak alkalmazása Az Önkormányzat közhasznú és közcélú foglalkoztatottak alkalmazására pályázatokat kíván benyújtani SZMM-hez, Megyei Munkaügyi Központhoz, egyéb szervezethez azzal a céllal, hogy a közhasznú és közcélú foglalkoztatottakat alkalmazzon. Minden évben törekszik arra az önkormányzat, hogy kistérségi együttmőködés vagy települési önkormányzati feladatként lehetıséget biztosítson közhasznú és közcélú foglalkoztatásra. A pályázatok figyelése a Városfejlesztési Iroda feladata, míg a pályázatok benyújtásáért a polgármester a felelıs. Az önkormányzat célja, hogy a közhasznú és közcélú foglalkoztatottak között a szegregátumokban élık illetve a hátrányos helyzetőek nagyobb arányban kapjanak helyet. 3. Együttmőködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal a roma lakosság foglalkoztathatóságának növelése érdekében. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal jelenleg kiváló az önkormányzat kapcsolata, melynek keretében eddig is több programban mőködtek együtt: pl. eddigi alacsony iskolázottságú roma lakosok felnıttképzése ezt a programot tovább kívánják folytatni, pl. Lomtalanítási Nap szervezése. Az önkormányzat célja, hogy tovább is együttmőködjön a CKÖ-vel, az együttmőködés módjai: roma lakosság tájékoztatása az oktatási lehetıségekrıl, foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontosabb tájékoztatási alkalomról (önkormányzat szervezi, korábbiakban bemutatva), személyes megkeresés és információátadás a felnıttoktatásban való részvétel segítése, személyes megkereséssel, részvételi igény felmérése tájékoztatás az iskolai integrációról, a középfokú képzésekrıl, a gyermekek oktatásának fontosságáról Lépj Egyet Elıre Program beindításához kapcsolódó tájékoztatás adás az érdeklıdı lakosságnak, a roma lakosság felmérése a programban való részvételre vonatkozóan.

164 164. oldal 4. Lépj Egyet Elıre Program beindítása a településen Az önkormányzat meg kívánja teremteni a lehetıségét a Lépj egyet elıre iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételnek is. Ez az ingyenes felnıttoktatási program azon tartósan munkanélküli számára biztosít ismeretszerzést, aki: rendelkezik legalább 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal és szándéka az alapfokú iskolai végzettség megszerzése képzés keretében; nem rendelkezik 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal és a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciák megszerzésére irányuló felzárkóztatási képzésben és az ezt követı szakképzésben kívánt részt venni; alapfokú végzettséggel rendelkezik, szakképzettséggel viszont nem, de szándékában áll azt megszerezni erre irányuló szakképzésben; érettségivel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel és olyan programban kíván részt venni, amelyre a munkaerı-piacon kereslet mutatkozik; azok a felnıttek, akik már rendelkeznek valamilyen szakmai elıképzettséggel, lehetıséget kapnak magasabb szintő, hiányszakmára irányuló szakképesítés megszerzésére; az elavult szakmával rendelkezı felnıttek számára lehetıséget biztosít a program olyan új szakképesítés megszerzésére, amely után kereslet mutatkozik a munkaerı-piacon. A Program beindítása és az érintettek széles körő tájékoztatása érdekében az Önkormányzat együtt kíván mőködni a CKÖ-vel illetve a Megyei Munkaügyi Központtal A szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Az anti-szegregációs beavatkozások fontos eleme a szociális szolgáltatások fejlesztése. E tekintetben elsısorban a kapacitások létrehozása és meglévık esetén bıvítése tekinthetı elsıdlegesnek. A szolgáltatások fejlesztése hosszú távon biztosítja a szegregáció csökkenését illetve új szegregátumok kialakulásának lehetıségét minimalizálja.

165 165. oldal Ennek fontos eszköze, hogy az önkormányzat nemcsak a város belterületén hanem a külterületi részen (Martinka és Sámsonkert) egyaránt kíván fejlesztéseket megvalósítani. Tervezett intézkedések: - elektronikus közszolgáltatások fejlesztése elektronikus ügyintézés fejlesztése Aktív közösségfejlesztés Az önkormányzat pályázatot kíván benyújtani Közösségi Tér Közösségi Ház kialakítására a funkcióbıvítı városrehabilitáció pályázati kiíráson belül (ÉAOP-511.D forrásra). Jelenleg a településen a közösségi funkciók mőködésére korlátozottan áll rendelkezésre helyszín és lehetıség. Az új Közösségi Ház létrehozásával alapvetı változások fognak a település közösségi életében bekövetkezni. Az Önkormányzat az elmúlt években tervpályázatot hirdetett egy Közösségi Ház kialakítására. Ezen tervpályázat átdolgozásra kerül és egy kisebb mérető Közösségi Ház fog megvalósulni (anyagi okok miatt), melynek a bıvítési lehetıségét biztosítani kívánják az építés során, hiszen a város lakosságszámának növekedésével illetve új források megnyílásával tovább lehet és kívánja is majd az önkormányzat bıvíteni a Közösségi Házat. A Közösségi Ház tervezett funkciói: nagyterem, mely sokféle kb. 200 ember befogadására alkalmas rendezvénynek biztosít helyszínt kis termek, amelyekben legalább 3 civil szervezet kap helyet kívülrıl nyílnak, tehát mőködésük folyamatosan biztosítható közösségi találkozási pont: helyszín a civil szervezetek által szervezett rendezvények lebonyolítására széles folyosó: idıszaki kiállításnak biztosít helyet.

166 166. oldal A Közösségi Ház alapvetı funkciója, hogy a település mővelıdési életének megfelelı helyet biztosítson, továbbá a közösségi feladatokat ellássa, erısítve a lakosság elkötelezettségét a város iránt, segítve a közösség építését és lehetıséget biztosítson a lakosság tudatformálására valamint informálására. Tervezett megvalósítás: ısz (a pályázat két fordulós, az elsı forduló benyújtása 16., második forduló pedig várhatóan évben, az építés lebonyolítása 2010-ben, várhatóan Közösségi Ház beindítása ısz-2011.) A Közösségi Ház mőködése során aktív közösségfejlesztı intézkedéseket kívánnak megvalósítani, amelybe közösségfejlesztı szakembert is be kívánnak vonni megvalósulás: A közösségi programok szervezésénél kiemelt figyelmet kap az alacsony státuszú lakosság bevonása és aktív részvételének támogatása a programokon. A tervezett közösségi programok között helyet kapnak az egészségmegırzı, felvilágosító, információs, kulturális, mővészeti, hagyományırzı, kézmőves és egyéb programok. Az önkormányzat a Közösségi Ház élettel való megtöltésében a CKÖ és valamennyi egyéb partner (korábban felsorolásra és bemutatásra került) aktív segítségét és közremőködését kívánja igénybe venni, úgy, hogy minden érintett csoport (különös figyelemmel a hátrányos helyzető, alacsony státuszú csoportok) megszólíthatóvá, elérhetıvé váljon. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzat meg kívánja vizsgálni annak lehetıségét, hogyan tudja leghatékonyabban elérni az érintett csoportokat pl. mely csoport elérésben melyik településen mőködı civil szervezettel tud együttmőködni, esetleges új civil szervezet létrehozásának lehetısége. A Közösségi Ház mőködésének megindításakor össze kell állítania mőködéséhez kapcsolódó programját valamint éves tervét arra vonatkozóan, hogy milyen rendezvényeket stb. kívánnak az adott évben megvalósítani. Ehhez kapcsolódóan ki kell jelölni a felelısöket és a megfelelı határidıket is, koordinálásáért felelıs: polgármester.

167 167. oldal Sorszám Intézkedés Felelıs Forrás Határidı 1. Közösségi Ház, közösségi tér Hajdúsámson ÉAOP kialakítása Város Önkormányzata 2. Aktív közösségfejlesztı Hajdúsámson saját és egyéb 2011-tıl intézkedések és programok Város pályázati folyamatosan szervezése Önkormányzata 7.4 Az anti-szegregációs beavatkozások egyéb szempontjai A program szempontjából horizontális célként, minden beavatkozásra megfogalmazható az érdekegyeztetés szükségessége. Az anti-szegregációs terv ezt a célt egyrészt a városban mőködı szociális intézmények, érintett civil szervezetek, az önkormányzat bizottságai, a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Iroda, illetve a Cigány Települési Kisebbségi Önkormányzat bevonásával kívánja elérni. A településen az egészségügyi ellátást az önkormányzat folyamatosan fejleszti: Hársfa utcai Egészségügyi Központ fejlesztése Egészségházzá, ahol a kis erıforrás igényő szakorvosi ellátás is helyet kap (szemészet, fizikoterápia és nıgyógyászat) Sámsonkert és Martinka ellátására külön orvosi körzet kialakítása Sámsonkertben, fiókgyógyszertárral. Ezen tárgyi fejlesztésekkel párhuzamosan kell folyjon a lakosság egészségügyi nevelési, melyre vonatkozóan az önkormányzat külön Nevelési Programot kíván kidolgozni, amelyben az óvodától a középiskoláig, illetve a lakosság egészségügyi tájékoztatását tőzik ki feladatul. Az anti-szegregációs tervben megfogalmazott célkitőzések és intézkedések megvalósítását a Belsı Gondozói Rendszer jelentıs mértékben segítheti, hiszen segíthetnek a családok irányába a különbözı fejlesztések és módosítások kommunikálásában és a családok meggyızésében, tudatformálásában, informálásában.

168 168. oldal Fontos feladata az önkormányzatnak az iskolával szorosan együttmőködve a Belsı Gondozói Rendszer továbbfejlesztése, mely jelenleg is nagy hatékonysággal mőködik. A Belsı Gondozói Rendszer irányítja a felzárkóztatást, hátránykompenzálást és az ifjúságvédelmet. A BGR feladatai: A problémák idıbeli felismerése, az okok feltárása. A tanulók iskolai teljesítményének, személyiségének fejlıdését folyamatosan követni, elemezni. Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált fejlesztés. Az átmenetek problémáinak megkönnyítése. A pedagógusok segítése, a még hatékonyabb felzárkóztatás érdekében. Az anti-szegregációs tervben megfogalmazott intézkedések monitoringja legalább 2 évente meg kell történjen, az önkormányzat célja, hogy az IVS 6.6. pontban foglaltaknak megfelelıen az IVS monitoringja keretében az anti-szegregációs terv felülvizsgálata is megtörténjen. Tehát az anti-szegregációs terv monitoringjának mőködési menete egyezı az IVS monitoringjához kapcsolódóan meghatározott elemekkel Andó Lászlóné Bagolyné Szőcs Mariann polgármester jegyzı Hajdúsámson, 11.

169 169. oldal 8 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK Mellékletek: 1. sz. melléklet Térképvázlat, a város városrészek szerinti lehatárolásának bemutatása 2. sz. melléklet A városrészek részletes térképvázlata 3. sz. melléklet KSH adatszolgáltatás évi adatok 4. sz. melléklet Helyzetelemzést segítı adatlapok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához, saját adatgyőjtés a helyzetelemzéshez 5. sz. melléklet Testületi határozat az IVS elfogadásáról