Integrált Városfejlesztési Stratégia

Átírás

1 NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP /A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, október 29. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Város szerepe a településhálózatban Csorna szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Csorna vonzáskörzetének bemutatása Csorna szerepe a térségi munkamegosztásban Városi szintő helyzetelemzés Földrajzi környezet Gazdaság Társadalom Települési környezet Közszolgáltatások Korábbi idıszak jelentısebb fejlesztései Összegzés SWOT elemzés Városrészek elemzése Kiscsornai Kertváros Funkcióellátottság Vilmos-park Funkcióellátottság Felsıszeri Kertváros Funkcióellátottság Alsószeri Kertváros Funkcióellátottság Belváros Funkcióellátottság Északi városrész Funkcióellátottság Keleti ipari terület Funkcióellátottság Déli iparterület Funkcióellátottság Szegregált területek helyzetelemzése Helyzetelemzés A lakosság szociális ellátása Stratégia Jövıkép A helyzetértékelés legfontosabb megállapításai Hosszú távú jövıkép megfogalmazása Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Városi szintő probléma- és célelemzés Városrész célkitőzések meghatározása

3 5.3. Beavatkozások akcióterületek kijelölése Városközpont akcióterület Kórház program akcióterület Vilmos-park akcióterület Innovációs park akcióterület Termálfürdı akcióterület A tervezett akcióterületi fejlesztések összegzése Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) Anti-szegregációs program A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval Az Önkormányzat ágazati, vagy tematikus stratégiáival való összhang Az önkormányzat gazdasági programjába foglalt célkitőzésekkel való összhang Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai Megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek A célrendszer egészének megvalósulását segítı pénzügyi és intézményi háttér megteremtése Az egyes célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek Megvalósítás szervezeti rendszere Stratégiai menedzsment Operatív menedzsment Városfejlesztési társaság létrehozása Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Eredmények nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

4 1. Város szerepe a településhálózatban 1.1. Csorna szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsőrősége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések elıfordulása alapján, amelyek közül Csorna rurális kistérségben (népsőrőség <120 fı/km 2 ) található. Az OTK meghatározása szerint jellemzıen vidékies kistérség, ahol a vidékfejlesztés a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. Itt a foglalkoztatottságban a primer szektor súlya többnyire átlagon felüli. A mezı- és erdıgazdaság a legjelentısebb területhasználó. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetıség, közszolgáltatás-szervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes táji karakter falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetık. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külsı kapcsolatainak, elérhetıségének fejlesztése hangsúlyos. 1. térkép: Csorna rurális térségbe történt besorolása (Forrás: OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Csorna vidékies, természeti, kulturális és táji értékekben gazdag területen fekvı település. Az OTK alábbi ábrája szerint Csorna és térsége mezıgazdasági termıterületben gazdag kistájon, síkvidéken fekszik. A kistérség északon a Fertı-Hanság Nemzeti Park által védett természeti területekkel érintett. 4

5 2. térkép: Csorna fekvése a természeti és táji értékben gazdag területi besorolás alapján (Forrás: OTK) Csorna térségében a következı célokat tőzi ki az OTK: - Helyi természeti és kulturális erıforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést a környezetkímélı ipari beruházások ösztönzése; A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; A közeli vagy távolabbi urbanizált területekrıl érkezı vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakításának, a helyi lakosság és az üdülınépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; Megteremteni az üdülıhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; A helyi termelési, tájhasznosítási, kézmőves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erısítése; Ösztönözni kell az erdık közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelı kialakítását; Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülı programkínálat kidolgozását; A társadalmi részvételen és széleskörő partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; Támogatni az építészeti örökség, a népmővészet, és a kézmőves hagyományok és emlékek megırzését; Elısegíteni, hogy a magántıke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvı szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megırzésében, fenntartásában és hasznosításában. 5

6 - Helyi humán erıforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: Erısíteni a lakosság aktív részvételén és együttmőködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; Támogatni a lakosság különbözı csoportjai közötti partneri együttmőködések kialakítását; Fejleszteni a helyi fiatalok és felnıttek élményszerő, informális tanulását segítı oktatási-nevelési tevékenységeket. - Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttmőködései és a faluhálózatok kialakítása; A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mezı- és erdıgazdasági tevékenységek összehangolásával, ıshonos fajok telepítésének ösztönzésével; A térségek erdıterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdıtömbjeinek összekapcsolására is; A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kell kidolgozni; A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján kell megvizsgálni; A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; A táji értékek tőz- és katasztrófavédelmének biztosítása. A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. Ennek értelmében természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása és bemutatása célja a lakosság, vállalkozások bevonásával. Mindezek mellett a város magas színvonalon kíván eleget tenni térségközponti szerepének új munkahelyek teremtésének ösztönzésével és a közszolgáltatások (ezen belül is az egészségügyi, szociális és oktatási) magas színvonalú mőködtetésével Csorna vonzáskörzetének bemutatása A város önkormányzati feladatait többségében városi és kistérségi, illetve a középfokú oktatás és egészségügy tekintetében megyei szinten is ellátja: - egészségügyi feladatok (városi, kistérségi és megyei hatókör); - középfokú oktatással kapcsolatos feladatok (városi, kistérségi és megyei hatókör); - kulturális és sportcélú szolgáltatások (városi és kistérségi hatókör) - közigazgatási feladatok (városi és kistérségi hatókör). Egészségügyi feladatok ellátása Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény határozza meg, mely szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védınıi ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Csornához 4 felnıtt háziorvosi, 2 házi gyermekorvosi, 4 fogorvosi, valamint 6 védınıi körzet tartozik. Csorna Város Önkormányzata 14/2002. (VII. 5.) számú rendeletében szabályozta Csorna város területén a háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási szolgálatok körzeteinek kialakítását március 1-tıl megszőnt a Bısárkánnyal kötött társulási 6

7 megállapodás Földsziget településrész háziorvosi ellátására vonatkozóan. Csorna Város Önkormányzata közvetlenül az orvossal kötött megbízási szerzıdést. A háziorvosok, a gyermekorvosok és a fogorvosok vállalkozóként látják el feladatukat. Az önálló egészségügyi vállalkozásokra a feladatellátásra kötelezett önkormányzat csak közvetett hatással tud lenni. Csorna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2004. (II. 26.) számú határozatában döntött arról, hogy csatlakozik a Csorna Vidéki Háziorvosi Ügyeleti Társuláshoz, melyhez 40 település csatlakozott. A feladat ellátásban 26 orvos és 3 ápoló mőködik közre. Az önkormányzat a társulás mőködéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az ügyeleti ellátás finanszírozására kapott összeggel és Csorna lakosságarányos részével járul hozzá. Csornán 1914 óta mőködik kórház, melynek ellátási területe a környezı településekre is kiterjed és 2008 között 13-al csökkent a mőködı kórházi ágyak száma, s így év végén 208 ágy szolgálta a betegeket. Ezer lakosra 19 ágy jutott, mindössze eggyel kevesebb, mint nyolc évvel korábban. Az önkormányzat jelenleg önként vállalt feladatként mőködteti a Margit Kórház és Rendelıintézetet (Soproni út 64.; amely az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátást biztosit a város, a kistérség és a megye lakosai számára. A kórház ellátási területe összesen lakosra terjed ki. Alap- és Középfokú oktatással kapcsolatos feladatok ellátása Az alapfokú oktatást, nevelést az óvodák és az általános iskolák biztosítják, melyek mőködésére a koncentrálódás jellemzı, alapvetıen gazdaságossági okokból ban öt feladatellátási helyen, 410 férıhelyen, 17 csoportban fogadták az óvodáskorú gyermekeket a városban ban négy általános iskolai feladatellátási hely mőködött Csornán, ahol nappali tagozatos tanulót oktattak. Az általános iskolákra is jellemzı, hogy más településrıl is fogadják a gyerekeket, tavaly minden negyedik tanuló bejáró volt. Csorna városa Dörrel és Pásztorival külön megállapodást kötött az állami normatíva fejében történı feladatellátásról, a többi kistelepülésrıl ennek hiányában is fogadják a gyerekeket. Az osztályok száma 2001 és 2008 között 77-rıl 54-re csökkent, így egy osztályban átlagosan 21 diák tanult, a évi 15-tel szemben. Ezer lakosra átlagosan 205 általános iskolai tanuló jutott a városban, 31-gyel több, mint a megyei átlag. Az alapfokú oktatásban kiemelt térségi hatású Kerényi György Mővészeti Iskola, amely jelenleg diák számára biztosítja a délutáni (12-19h közötti) mővészeti célú oktatást. Az iskola tevékenysége a zene, a színjátszás és a képzımővészet területeire terjed ki, amelyet 11 fıállású és 3 óraadó oktatóval lát el. A mővészeti iskolának országos hírő, 45 fıs fúvószenekara van. A középfokú oktatás feladatellátását a hatályos jogszabályok szerint a megyei önkormányzat kötelezı feladata, azonban Csorna Város Önkormányzata ezt a feladatot a kötelezı feladatellátáson kívül a kistérség érdekében önként vállalta. A kistérségben a középfokú oktatás Csorna város alábbi három intézményében mőködik: - Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (9300 Csorna, Kórház u. 28.), OM azonosító: ; - Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (9300 Csorna, Sopron út 97.), OM azonosító: ; - Kossuth Lajos Szakiskola (9300 Csorna, Kossuth u. 30.), OM azonosító: Jelenleg összesen tanuló jár a kistérségi középiskolákban, a férıhelyek kihasználtsága magas, eléri a 96,1%-ot. A tanulók 27%-a helyben lakó, 11%-a kollégista, a 62%-a bejáró, vagyis a középiskolások több mint fele, 735 tanuló jár be a környezı településekrıl. Kulturális és sportcélú szolgáltatások biztosítása Csorna kulturális életének kiemelt színtere a Városi Mővelıdési Központ, amely munkáját az ágazati törvény és a 13/1999. (IV.1.) ÖKR számú rendeletünk alapján végzi. Viszonosság 7

8 alapján ápolja a kapcsolatokat a város és kistérség többi oktatási és közmővelıdési intézményével. Az intézmény felújítása az önkormányzati ciklus során elvégzendı feladatok közt elsıdlegességet élvez. Ezt a feladatot európai uniós pályázati források igénybevételével tudja az önkormányzat felvállalni. Jelenleg zajlik a mővelıdési központ részleges felújításának elıkészítése a Norvég Alap pályázatán elnyert forrásból. A projekt keretében megújul az épület homlokzata, 34 férıhelyes internetkávézó (45 m 2 ) és tetıterasz (96 m 2 ) épül, valamint a leromlott állapotú mellékhelyiségek is felújításra kerülnek. A közmővelıdési intézmény a mindennapi munkájában növekvı hangsúlyt helyez a PR tevékenységére és a sokszínő kulturális élet szervezésére, mint például az irodalmi és egyéb felolvasó estek megrendezésétıl a Rábaközi fesztiválon át, a tavaszi- és ıszi vásárokig. A rendezvények vonzáskörzete kiterjed a teljes Csornai kistérségre. Az érdeklıdık a legfrissebb rendezvényekrıl és éves programkínálatról a város honlapján ( tájékozódhatnak. A programkínálat fontos elemei a színházi elıadások, a filmklubok, a komoly és könnyőzenei koncertek, néptánc oktatás és táncelıadások, a festészeti és képzımővészeti kiállítások, valamint a könyvbemutatók és felolvasó estek. A Martincsevics Károly Városi Könyvtár a rábaközi régió közgyőjteményi és közösségi kulturális intézménye, amely a Városi Mővelıdési Központ részeként, nem önálló egységként mőködik. A könyvtár hagyományos ismeretterjesztési feladatkörén túl példaszerően végzi a közmővelıdés szakmai támogatását. Az intézmény internet használatot biztosított a város és vonzáskörzete számára. A saját költségvetési eszközökbıl és pályázati forrásokból meg kell teremteni a könyvállomány további bıvítésének a forrásait. A könyvtár épületének karbantartásához elsısorban az intézmény által elkészített pályázatokból, beszedett bevételekbıl kell forrást teremteni. A könyvtár ma jelentıs kihasználatlan, magas költséggel fenntartható, ám alacsony hatékonysággal mőködı költséges termeiket tartalmaz. Nem biztosított az akadálymentesítés, problémát okoz a jelenlegi funkció szerinti használat a közeli lakások és a rossz hangszigeteléső nyílászárók miatt, stb. További sajátos helyzet, hogy a két helyen mőködı, de egy irányítás alatt álló épület felesleges kapacitásokat von el a város és a térség életébıl. A Csornai Sportegyesülettel megkötött megállapodás alapján önkéntes feladatvállalásként biztosítja a városi önkormányzat a mőködéshez szükséges támogatást. Az egyesület kiemelkedıen legnagyobb támogatója az önkormányzat. A város és a kistérség diák- és tömegsportját azzal tudja az önkormányzat leghatékonyabban támogatni, ha az egyesületi és intézményi létesítmények folyamatos használhatóságát, jó állagát biztosítja. Ennek érdekében figyelemmel kíséri és lehetıségei szerint az önkormányzat támogatja a városban mőködı egyéb sportegyesületeket is. A tömeg- és szabadidısport-tevékenység megfelelı infrastruktúráját pályázati lehetıségek függvényében fejleszti és biztosítja a 14 éven felüli korosztály részére a szabadidı tartalmas eltöltéséhez szükséges helyet és programokat, továbbá szorgalmazza a közmővelıdés és az iskolák közti kapcsolatok elmélyítését. A Vilmos-park városrésszel az önkormányzat, mint új közösségi szabadidıs- és sport funkciók letelepítésére alkalmas fejlesztési területtel számol. Közigazgatási feladatok ellátása A kistérségben csak Csornán mőködik önkéntes feladatvállalásként Okmányiroda, melyhez a statisztikai térség mind a 34 települése hozzátartozik, ezen kívül még a téti és a gyıri statisztikai kistérségbıl is, összesen 6 település tartozik az ellátási körzetbe, ami fı kiszolgálását jelenti. Az önkormányzat kötelezı feladatai a közszolgáltatások körében 1 : - a településfejlesztés, a településrendezés, 1 Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2007 (IV. 25.) önkormányzati rendelete 11 (1) alapján 8

9 - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, - a köztemetı fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; - gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, a közbiztonság helyi feladatairól; - közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; - az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, - valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; - a közösségi tér biztosítása; - közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a gyermekjóléti és családvédelmi feladatokról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; - a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról; - a közmővelıdési tevékenységek és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló hely biztosításáról; - köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését; - a tőzoltásról és a mőszaki mentésrıl; - a település könyvtári ellátásáról; - a polgármesteri hivatal mőködtetésérıl. Az önkormányzat önként vállalt feladatai és a feladatellátás módja 2 : - alapfokú mővészeti oktatás a Kerényi György Mővészeti Iskolának, mint a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási- és Általános Iskola, Óvoda intézményegységeként való fenntartásával; - a középiskolai, szakiskolai ellátás a Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola, mint a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási- és Általános Iskola, Óvoda intézményegységeként, továbbá a Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Kossuth Lajos Szakiskola fenntartásával; - az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás a Margit Kórház és Rendelıintézet fenntartásával; - a közmővelıdési és sport feladatok a Városi Mővelıdési Központ fenntartásával, illetve sportszervezetek, az ifjúsági és szabadidısport támogatásával; 2 Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2007 (IV. 25.) önkormányzati rendelete 11 (7) alapján 9

10 - a városüzemeltetési feladatokat részben az önkormányzat által alapított gazdasági társasággal, illetve különbözı vállalkozások révén látja el; - a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások, felújítások. Csorna városa egyben a Csornai kistérség központja, amelynek vezetésével 34 település önkormányzata 2004-ben létrehozta a Csornai Többcélú Kistérségi Társulást. A társulás tagtelepülései: Acsalag, Barbacs, Bágyogszovát, Bezi, Bogyoszló, Bısárkány, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Farád, Fehértó, Gyırsövényház, Jobaháza, Kóny, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Rábcakapi, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág és Zsebeháza. A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás képviseletét a Társulás elnöke, dr. Turi György Csorna polgármestere látja el, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes. A társulás elnökhelyettesei Aller Imre Kóny polgármestere és Szalay Imre Bısárkány polgármestere. A Társulásban résztvevı önkormányzatok képviselı-testületei a közös céloknak megfelelı hatékony és eredményes tevékenység érdekében a települési önkormányzatok alábbi feladatait hangolják össze: - oktatás és nevelés; - szociális ellátás; - egészségügyi ellátás; - család-, gyermek- és ifjúságvédelem; - közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység; - helyi közlekedés, - helyi közútfenntartás; - ingatlan- és vagyongazdálkodás; - ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; - bel- és csapadékvíz-elvezetés; - kommunális szolgáltatások és energiaellátás; - környezet- és természetvédelem; - hulladékkezelés; - szennyvíztisztítás és -elvezetés; - területrendezés; - esélyegyenlıségi program megvalósítása; - foglalkoztatás; - gazdaság- és turizmusfejlesztés; - állat- és növényegészségügy; - belsı ellenırzés; - területfejlesztés. A társulás munkaszervezetének feladata társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok és közszolgáltatások közös ellátása, hatékonyságának és szakmai színvonalának növelése. A munkaszervezethez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központ, mely az alábbi szervezeti egységekre tagozódik: - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, - Támogató Szolgálat, - Fogyatékosok Napközi Otthona, - Idısek Átmeneti Gondozóháza Magyarkeresztúr, - Idısek Átmeneti Gondozóháza Bágyogszovát. 10

11 1. ábra: Csornai kistérség települései Csorna a Csornai kistérség központi, egyetlen városi rangú települése. A 3 mikrorégióból (Rábaköz, Hanságmente, Tóköz) álló kistérség aprófalvas szerkezető: 13 faluban a lakosságszám nem éri el az 500 fıt, míg további 13 településen fı közt van a népesség száma. Csornán kívül mindössze három település lakosságszáma haladja meg a fıt (Bısárkány 2.202, Kóny 2.676, Szany 2.414), közülük Bısárkány és Szany rendelkezik nagyközségi címmel. A kistérségben Csornán él a lakosság közel 30%-a, összesen fı. Oktatási funkciók Az önkormányzati feladatellátás során már részletesen bemutatásra került. Csorna évszázadok óta a környék oktatási központja. Ebben a domináns szerepet a XIII. században alapított premontrei prépostság játszott, mivel iskolát mőködtetett, ahol saját szerzetesei tanítottak. A város alap- és középfokú oktatási intézményeinek vonzáskörzete kiterjed az egész kistérségre. Egészségügyi funkciók Az önkormányzati feladatellátás során már részletesen bemutatásra került. Az egészségügyi funkciók vonzáskörzete városi, kistérségi, sıt megyei hatókörő. A Margit Kórház és Rendelıintézet ellátási területén összesen lakos él. Kulturális és sport funkciók Csorna földrajzi, gazdasági, oktatási szerepébıl adódóan a térségen belül kulturális központ volt. A mobilizáció következtében ez a szerepe vesztett jelentıségébıl. A városban mőködik könyvtár, Mővelıdési Központ és a Premontrei Rendi Apátság gyönyörő épületében múzeum, aminek állandó kiállításai részben egyháztörténeti, részben helytörténeti/népi iparmővészeti, bemutatva mind az egyházi, mind a civil hagyományokat. A kultúra ezen hármas pillérére építve lehet továbbépíteni a hansági-rábaközi hagyományokhoz kapcsolódó rendezvényeket. Fontos a még mőködı hagyományırzı csoportok, mőhelyek tevékenységének támogatása: a Pántlika Néptánc együttes, a fazekas- és kékfestı kézmővesség. Ugyanakkor mindezeket a 11

12 kultúra elemeket egységbe foglalja a város kivételes, különleges specifikuma az un. Rábaközi perec, mint motívum, ami az egész kulturális kört egyedivé formálja. Sport szempontjából kistérségi vonzáskörzettel bír a Csornai Sportegyesület. Az egyesület öt szakosztállyal mőködik, melyekben fı sportol aktívan. Az egyesületi sportrendezvényeket nézı látogatja rendszeresen. A CSSE tömegsport rendezvényeknek is helyt ad, egyúttal ellátja a városi és kistérségi sportfeladatokat. A labdarúgó szakosztály hét csapattal mőködik. A felnıtt csapat az NB III. Bakony csoportjában szerepel. Emellett U19, U19, U13, U11, U9 és U7 csapat szerepel a különbözı bajnokságokon és tornákon. Képzésüket nyolc edzı segíti. A kézilabda szakosztály négy korosztály mőködésének ad teret. A nıi felnıtt csapat az NB III-ban szerepel, ezen kívül az utánpótlás I. korosztály (11-14 éves korig), utánpótlás II. korosztály (9-10 éves korig) és az utánpótlás III. korosztály (6-8 éves korig) az edzések mellett különbözı tornákon vesz részt. A sportolók munkáját négy edzı segíti. Az egyesület három további szakosztályt mőködtet: cselgáncs, karate (komoly utánpótlás neveléssel) és sakk szakosztályokat. Közigazgatási funkciók A városban található Okmányiroda, a Rendırség, a Tőzoltóság és a Földhivatal a Csornai kistérség minden települése részére nyújtja szolgáltatásait. Kereskedelmi funkciók Csornán a kiskereskedelem és vendéglátóipari szolgáltatások a városközpontban, azon belül is a 85-ös nyomvonalát jelentı Petıfi úttól követlen koncentrálódnak. A városban néhány éve jelenlévı multinacionális vállalatok (Tesco, Plus, Spar, Lidl, Penny Market) gazdasági hatása többrétő. Egyrészt beszállítói lehetıséget jelentenek a helyi termelıknek és vásárlási vonzerıt a környékbeli településen élıknek, másrészt konkurenciát teremtenek a városközpontban boltot üzemeltetı helyi kiskereskedıknek. A hagyományosan jelenlévı kiskereskedelem talpon maradásának esélyét javíthatja a helyi ıstermelıkkel való közvetlen együttmőködés, a versenyképes árukínálat és árszínvonal kialakítása, illetve sajátos helyi termékeket forgalmazó boltok szervezése. A kereskedelem fontos színtere a régi hagyományként hetente megtartásra kerülı a városi piac, amely azonban az elmúlt évtizedekben jelentısen veszített vonzerejébıl. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a jelenlegi piacterület sem elhelyezkedését, sem nagyságát, sem infrastrukturális adottságait tekintve nem alkalmas az igényeknek megfelelı vásárok megtartására. Új piacterület kialakítása mellett szükség van az eredeti piaci termékstruktúra bıvítésére, átalakítására és egyedi vásárok szervezésére. A piac térségi hatású szerepe kiemelkedı a helyi élelmiszeripari termékek elosztásában, a mezıgazdasági termelés fenntarthatóságában, a Csorna és környezetében mőködı ıstermelık, családi- és mezıgazdasági mikrovállalkozások foglalkoztatási lehetıségeinek javításában. A piac legfontosabb adatai. - piac bruttó alapterülete: 830 m 2 (Jázmin u. - Árpád u.) m 2 (Széchenyi tér) m 2 (Árpád u.) = összesen m 2 ; - piaci árusító helyek száma: 97 db; - piaci árusok átlagos száma: fı; - piaci bevételek: évi Ft; évi tervezet Ft (tényleges ig Ft). Idegenforgalmi funkciók A városban mőködı vendéglátó és szórakoztatóipari egységek csak részben elégítik ki a helyi igényeket, ezért a fiatalok szabadidejüket nagyrészt nem Csornán töltik, hanem a környezı nagyobb településeken (elsısorban Gyırben, Kapuváron, esetleg Sopronban). Megoldandó 12

13 feladatot jelent az ifjúságpolitika részeként a fiatalok számára vonzó helyszín és programok megteremtése, amely erısíti a közösséget, a lakóhelyhez kötıdést, de eszköze lehet a fiatalok oktatásának, nevelésének is. Jelenleg nem mőködik szálloda a városban és kevés a panzió és a fizetı-vendéglátó szálláshely is. A városba érkezı üzletemberek igénylik a minıségi szálláshelyet, a középkategóriájú szállodát és minıséget nyújtó éttermeket. A város legjelentısebb idegenforgalmi attrakciója a termálfürdı és kemping, melyek azonban felújításra, bıvítésre szorulnak. A fı probléma, hogy a területen csak szezonálisan nyitva tartó szabadtéri medencék üzemelnek és hiányoznak a minıségi szálláshelyek (pl. gyógyszálló), valamint a gyógyvízre épülı egészségügyi, rehabilitációs és egyéb szolgáltatások. A térségben Csornán kívől igen fejlett a kerékpáros infrastruktúra, amely a Fertıtótól a Fertı-Hansági Nemzeti Parkon át egészen Szigetközig elérhetı. Északon a környezı települések már kiépítették a kerékpárút-hálózatukat szinte Csorna határáig. A hazai kerékpáros-turizmus kiegészülve a közeli osztrák és szlovák turistákkal jelentıs szegmense a térség idegenforgalmának. Csornának alapvetı érdeke felfőzıdni erre a hálózatra és elısegíteni azoknak a turisztikai vonzerıknek (pl. termálfürdı, Premontrei vallási emlékek és egyéb látnivalók, kulturális rendezvények) fejlesztését, amelyek ténylegesen felkeltik a kerékpározó turisták érdeklıdését a város iránt. Az idegenforgalmi vonzerı mellett a hálózat fejlesztése elısegíti a környezı településekrıl való munkába járást is. Szintén fontos Csorna jó adottságú városközpontjában az eseményturizmus programjainak erısítése. A térség erıs hagyományokkal bíró fesztiválja a Rábaközi fesztivál, amit bıvíteni célszerő. A város mővészeti iskolája ehhez jó szakmai alapot teremt. A programokhoz rendelkezésre áll a 350 férıhelyes városi mővelıdési ház egy nagymérető fedett és a szomszédos parkban egy szabadtéri színpaddal. A jól megközelíthetı belvárosban több jegyszedésre alkalmas módon elhatárolható közösségi tér is megfelelı programhelyszínként. Csorna elsısorban kistérségi vonzáskörzettel bír, melyek közül az oktatási, egészségügyi, kulturális, sport, közigazgatási, kereskedelmi és részben idegenforgalmi funkciói jelentısek. 13

14 1.3. Csorna szerepe a térségi munkamegosztásban Gazdasági kapcsolatok jelentısége Annak ellenére, hogy a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlıdı megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a nagy innovációs központoktól. A rendszerváltást követıen a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentıs zöldmezıs beruházás idáig nem valósult meg. A kistérség napjainkban is alapvetıen rurális, mezıgazdasági jellegő. A Rábaköz térségében és azon belül Csorna környezetében hosszú ideje tradicionálisan jelentıs mezıgazdasági termelés folyik. A mezıgazdasági termelés szakszerősége jó minıségő termékek elıállítását teszi lehetıvé. Csorna mezıgazdasága alapvetıen a szántóföldi termelésre épül, melyen belül széles termékskála (búza, árpa, rozs, kukorica, takarmánynövények, napraforgó, cukorrépa, burgonya stb.) jellemzi. Ezek termesztését a térségben meglévı néhány szövetkezeten, gazdasági társaságon, családi gazdaságon kívül sok törpegazdaság is végzi, amelyek nem tudják pozitívan befolyásolni a minıségi termelés tendenciáját. A térség rendszerváltás elıtti nagymértékő állatállománya napjainkra jelentısen lecsökkent. A legfontosabb tenyésztett állatfajták a szarvasmarha, a sertés, a ló, a pulyka, a csirke, a lúd, a kacsa és a nyúl. Csorna mezıvárosi jellegbıl és a több évszázados agrárgazdálkodás során felhalmozódott hagyományaiból kiindulóan képes lehet a fenntartható ökológiai gazdálkodást révén, autonóm módon ellátni a térség településeinek lakosságát jó minıségő élelmiszerekkel. Ennek egyik elsı látható eredménye a városháza épületében, pályázati támogatással megnyíló termelıi bolt, amely a MAGOSZ által alapított egykori szociális bolthoz hasonlóan a helyi termelıknek biztosít lehetıséget áruik értékesítésére. Másik kitörési irányként az önkormányzat döntéshozóit foglalkoztatja egy családi termeltetési rendszer kialakításának lehetısége, amelynek keretében árutermelésre lehetne hasznosítani a lakóingatlanokhoz tartozó, kihasználatlanul, többségében parlagon heverı belsı udvarokat és hátsó kerteket. A program keretében a termelıi bolt szakembereinek tanácsadása és integrátori szerepvállalása mellett, a bolt által adott magok/palántál felhasználásával és az általuk elvárt technológia alapján történhet a boltban értékesítésre kerülı zöldségek és gyümölcsök termelése. A program kiváló lehetıség a szociális foglalkoztatás fellendítésére, a hátrányos helyzető csoportok (pl. szociálisan nehéz helyzető családok, munkaképességükben megváltozottak, munkanélküliek) megsegítésére. Az esélyegyenlıség javítható a háztartásbeli, például a gyermek(ek)kel otthon lévı nık és kismamák, illetve kisnyugdíjasok bevonásával. A program eredményeként javulhatnak a foglalkoztatási mutatók és a zöldség-gyümölcs ellátásban elırelépés történhet a helyi szinten fenntartható termelés és fogyasztás irányába. A jelentıs volumenő minıségi mezıgazdasági termelés ellenére a térségbe nem települt számottevı élelmiszeripar. Kivételt képez ez alól a Csornán mőködı gabona-élelmiszer üzem (Pannon-Gabona Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt.), a csornai tejporgyár (Sole-Mizo Zrt. Csornai Tejüzeme) és egy kisebb tejfeldolgozó üzem Rábcakapin. Egyéb iparágak még kevésbé települtek a kistérségbe, aminek egyik oka, hogy a kistérség térszerkezete nem kedvez logisztikai bázisok kialakításának. A térség cégei közül a Csornán mőködı TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt., a Szanyban mőködı bútorgyár, valamint néhány gépgyártási és fémmegmunkáló kisvállalkozás érdemel említést. A kistérség turisztikai attrakciói közül meghatározó a Fertı-Hanság Nemzeti Park és a Rába folyó. Csorna északi határán található a termálfürdı, melynek vize ízületi és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. A város nyugati részén a tervek szerint hozzávetılegesen 18 hektáron épül fel a Vilmos-park Egészségturisztikai Központ. A többmilliárdos beruházás a kistérség számára számtalan üzleti lehetıséget kínálhat, valamint új munkahelyeket 14

15 teremthet. Jelenleg a kistérség idegenforgalmi ágazatának komoly hiányossága, hogy nincs megfelelı mennyiségő és minıségő szálláslehetıség és idegenforgalomhoz kapcsolható egyéb infrastruktúra. Nincs kialakult menedzsment, az idegenforgalomban rejlı lehetıségeket kevesen ismerték fel, gyenge a térségi turisztikai célú marketing. Pedig a kistérség komoly turisztikai potenciállal rendelkezik: a térség természeti értékekben gazdag, elhelyezkedése révén adottak a falusi és ökoturizmus feltételei. Társadalomszervezı, közszolgáltató és adminisztratív funkciók jelentısége A Nyugat-Dunántúli régió operatív programja ( ) a helyzetelemzı fejezetében Csornát a hiányos igazgatási és szolgáltató funkciójú kisvárosok közé sorolja többek között Téttel, Kıszeggel, Csepreggel, Hévízzel egy kategóriába. A város dinamizálható központok azon alcsoportjába tartozik, amelyek szomszédjai többnyire hasonló mérető mezıvárosok, így nem rendelkeznek jelentısebb vonzáskörzettel. Jellemzıjük, hogy nappali és éjszakai népességük többnyire egyensúlyban van, vonzáskörzetük elsısorban településhálózati okokból a gyakran fejlett intézményrendszer ellenére is fejletlen. A regionális gazdasági-társadalmi térpályák és csomópontok közül (Gyır-Sopron, Nagykanizsa- Zalaegerszeg, Gyır- Szombathely) kettı is érinti a várost, sıt a Gyır-Sopron, illetve a Gyır- Szombathely itt metszi egymást. A regionális operatív program ( ) térkategóriái közül az alábbiak érintik Csornát: - Az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely mentén Gyır Sopron Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa ipari, logisztikai és innovációs szerepének megerısítése, mivel Csorna fekvése folytán az összekötı kapocs a régión belüli észak- déli és keletnyugati erıvonalak tekintetében. - Jelentıs speciális adottságokat nélkülözı lokális centrumok (városok, kistérségi központok) térségi szervezı és közszolgáltatási funkcióinak fejlesztése, a helyi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése, elérhetıségük javítása. A települési környezet fejlesztésével, település rehabilitációval vonzó városkép kialakítása. Speciális adottságú központok egyedi fejlesztése. Csorna funkcionálisan ebbe a kategóriába tartozik. A Csornai kistérséghez kapcsolódóan a Nyugat-dunántúli operatív program ( ) az alábbi területi célokat határozza meg: - Gyır-Moson-Sopron és Vas megyei vidéki térségek és az egyes térségek kistelepüléseinek integrálása a régió gazdasági-társadalmi életébe (Kapuvár, Csorna, Pannonhalma, Celldömölk térségei); - Megerısíteni a kistérségi központok funkcióit, hogy képesek legyenek az új gazdasági kihívásokhoz alkalmazkodni a közszolgáltatások által is; - Erısíteni a belsı térségi elérhetıségi viszonyokat; - Ösztönözni a vállalkozások fejlesztését, a kapcsolódási pontok biztosítása a nagyvárosok gazdasági környezetéhez, - Ösztönözni a magasabb hozzáadott-értéket produkáló gazdaság megtelepedését. Közlekedésföldrajzi kapcsolatok jelentısége Csorna közlekedésföldrajzi szerepe a település méretéhez és lakosságszámához ( fı) képest kiemelkedı, mivel vasúti és közúti csomópontban fekszik. Itt találkozik a keletnyugati irányban húzódó 85-ös és az észak-déli közlekedési kapcsolatot biztosító 86-os fıközlekedési út. Mindkét útszakaszon hatalmas, évrıl évre növekvı közúti személy- és teherforgalom bonyolódik. A fejlesztés várhatóan ugrásszerő fejlıdést eredményezhet, mert: - a 85-ös út szintén elıkészítés alatt lévı négynyomúsításával a régióközpont Gyır felé mintegy 15 perccel gyorsul és biztonságosabbá válik a közlekedési kapcsolat; 15

16 - javítja a Bécs-Pozsony felé való kapcsolódást, ezzel jelentısen felértékelve a város gazdasági célra hasznosítható területeit, melyek Gyır közelében, de annál olcsóbban és jobb helyen létesíthetıek; - növeli a Csornai Logisztikai és Ipari Park, illetve a keleti ipari területek befektetıi vonzerejét, lehetıség nyílik logisztikai és raktárközpontok, valamint egy intermodális csomópont kialakítására (pl. RoLa szolgáltatással). Az alsóbbrendő közúthálózat kiépítettsége jó, minısége viszont egyre romlik, és nagyon kevés az útfelújítás. A települések közúton szinte minden irányból megközelíthetık, zsáktelepüléssel a kistérség nem rendelkezik. Csorna emellett fontos vasúti csomópont, ahol ötfelé ágaznak el vasútvonalak: Gyır, Sopron, Szombathely, Pápa és Hegyeshalom irányába. A Csornán áthaladó vasúti fıvonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településrıl leágazó három mellékvágány mindössze 10 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot. Sajnos a vasúti közlekedésben leépítésre kerül a Csorna-Pápa közötti vonal, de csökkenı kihasználtság miatt veszélyeztetve van Csorna-Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is. Ezzel párhuzamosan viszont a GySEV és osztrák partnerei jelentıs fejlesztéseket hajtanak végre a Bécs- Szentgotthárd-Szombathely-Graz vasútvonalon, illetve a szlovén vasút irányában Gazdaságföldrajzi kapcsolatok jelentısége Regionális összehasonlításban a Csornai kistérséget átlag alatti fejlettségi mutatók jellemzik, azonban nem tartozik a régió kifejezetten elmaradott kistérségei közé. 2. ábra: Általános jóléti mutatók kistérségi csoportosítása 3 (forrás: MTA RKK NyUTI) A város elhelyezkedése gazdaságföldrajzi szempontból is kedvezı: Gyır mindössze 33 km, Sopron 57 km és Budapest is csak 160 km. Ennek ellenére a gazdaságfejlesztés érdekében az elmúlt két évtizedben nem sikerült igazán ezeket az adottságokat kihasználni. A külföldi tıkebefektetések megindultak, a térségben jelen van a német, osztrák és a spanyol tıke is, de 3 A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezıbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelzı mutatók fokozatos romlását fejezik ki. 16

17 a befektetések súlya még alacsony a tágabb környékhez viszonyítva. A kistérséget kedvezıtlen ágazati szerkezet, a tercier szektor helyett az ipar dominanciája jellemzi, ami azonban nem az erıs iparosodottságnak, hanem sokkal inkább a szolgáltatói szektor fejletlenségének a jele. Különösen gyenge az idegenforgalmi ágazat, kihasználatlan a turisztikai potenciál. Mindezek következtében a kistérség egy fıre jutó jövedelme nem éri el a régió átlagát. Az állami ipari park címmel 2004 óta rendelkezı Csornai Ipari és Logisztikai Park sem tudott jelentıs mérető és foglalkoztató nagyvállalatot letelepíteni. Területén jelenleg 9 db vállalkozás mőködik, akikhez legutóbb 2007-ben csatlakozott új betelepülıként az egyéb mőanyag termékek gyártásával foglakozó NAVAN Globál Kft. Csorna gazdasági fellendülésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a vonalas elsısorban közúti infrastruktúra nem képes hatékonyan elvezetni a tranzitforgalmat. Lassan két évtizede tart az M85 és M86 elkerülı utak elıkészítése. A legutolsó tervek szerint is csak legkorábban ra valósulhat meg. Addig a város továbbra is fuldoklik a kamionok és személyautók áradatában. A nagyobb ipari termelık, logisztikai és raktározási szolgáltatásokkal foglalkozó befektetık is elkerülik a várost addig, amíg nem tisztázott milyen nyomvonalakon és mikor épülnek meg a várost tehermentesítı elkerülı utak. Csorna a térségi munkamegosztásban elsısorban kistérségi hatókörrel bír, melyek közül, gazdasági és részben társadalomszervezı, közszolgáltató és adminisztratív funkciói jelentısek. Csorna közlekedésföldrajzi szerepe a település méretéhez és lakosságszámához ( fı) képest kiemelkedı, mivel vasúti és közúti csomópontban fekszik. Az M85 és M86 jelő elkerülı utak fejlesztései országos jelentıséggel bírnak. 17

18 2. Városi szintő helyzetelemzés 2.1. Földrajzi környezet Csorna a Kisalföld közepén, a Rábaköz északi részének egyik kiemelkedésén, a Hanság- Fertıvidék mezıgazdasági kistájon helyezkedik el. Felszínét a Rába és a Répce folyók hordalékai töltötték fel. Hanságba nyúló külterületébıl közel hektár a Fertı-Hanság Nemzeti Park része, melybıl 890 hektár kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. A geológiai adottságok fontos szerepet töltenek be a helyi gazdaság formálásában. A talaj felsı, hordalékok által humuszban gazdag rétege szántóföldi és kertészeti kultúrák termelésére kiválóan alkalmas. A termıterület mintegy felét szántóként, egyharmadát pedig közel felefele arányban gyepként, illetıleg erdıként hasznosítják. A szántóföldek átlagos minısége hektáronként meghaladja a 26 aranykoronát. A talaj kissé mélyebb rétegeiben magas vastartalmú, kiváló minıségő agyag található, melybıl tetıcserepet égetnek. A város hosszúdombi határában mintegy 350 ezer m 3 -re becsült tızegvagyon is található. A föld mélye termálvizet rejt, mely három kúton keresztül jut a felszínre. Az 1970-es évek végén gyógyvízzé nyilvánított hévízforrást fürdızésre és üvegházak főtésére egyaránt felhasználják. Csorna a Rábaköz közlekedési csomópontja. Távolsága Gyırtıl 33, Soprontól pedig 57 km. A Gyırt Sopronnal és a Mosonmagyaróvárt Szombathellyel összekötı kétszámjegyő fıútvonalak a város központjában keresztezik egymást. Az elmúlt évtizedben a regionális gazdasági tengelyek átrendezıdése nyomán felértékelıdött e fıközlekedési útvonalak szerepe az árufuvarozásban, így a városon áthaladó teherforgalom mára elviselhetetlenné vált. Emiatt mindkét közlekedési tengely bıvítése, és ezzel párhuzamosan a várost délrıl elkerülı út kiépítése vált szükségessé. A fejlesztési tervek a következı évtizedben valósulhatnak meg. Csornáról a fontosabb osztrák és szlovák határátkelıhelyek egy órán belül elérhetıek. A város a XIX. század végétıl kiemelt vasúti kapcsolatot tart fenn a fent említett települések irányába, és többek között a személyszállításban fontos szerepe betöltı intercity vonatok megállóhelye. A Gyır-Sopron-Ebenfurt Vasúttársaság mőködtetésében lévı kelet-nyugati pálya villamosított. Csornáról Pápa irányába is húzódik vasútvonal, ezen azonban 2007 óta szünetel a személyszállítás. A városközponton áthaladó közlekedési folyosók a településszerkezetre tömörítı hatást gyakoroltak Gazdaság Csorna gazdasági életére geológiai adottsága mellett közlekedés-földrajzi pozíciója gyakorol hatást. A termelés szerkezete erıteljesen diverzifikált, változatos profilú szervezetekkel találkozhatunk. A vállalkozások mőködése az átlagosnál erıteljesebben kitett a külsı hatásoknak a telephelyek jelentıs száma és a piaci folyamatokra érzékenyebb tevékenységek átlagosnál gyakoribb elıfordulása miatt. A jövedelemtermelésben és a munkahely-kínálatban a kis- és közepes mérető vállalkozások a meghatározóak. A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a város legnagyobb nyereségérdekeltségő szervezetei a döntıen mezıgazdasági gépgyártással és forgalmazással foglalkozó Hantech Zrt., a szegedi székhelyő és tejtermékek gyártásában érdekelt Sole-Mizo Zrt. telepe és a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó üzeme. A szervezeti jellemzık pontos bemutatását árnyalttá teszi, hogy a városban mőködı üzemek jelentıs részének központja másutt található. Csornai székhellyel 2008 végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük at, azaz 96%-ukat jegyezték be vállalkozásként. Utóbbiak száma 2000 óta közel kétharmaddal emelkedett, a gyarapodás üteme magasabb volt a megyei átlagnál, bár nem érte el a kistérségi szintet. (Megjegyzendı, hogy a növekedés erıteljes dinamikája mögött a mezıgazdasági ıstermelık 2008-tól 18

19 bevezetett kötelezı adószám-kiváltása húzódott meg.) A vállalkozás-sőrőség területi összehasonlításban magas. A városban minden négyzetkilométerre 18,5 nyereségérdekeltségő szervezet jutott, több mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A vállalkozási aktivitás ugyancsak azt jelzi, hogy élénk a lakosság kezdeményezı-készsége. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (158,6) ugyan elmaradt a Csornai település-együttes átlagától, viszont meghaladta a Gyır-Moson-Sopron megyeit. A regisztrált vállalkozások száma az év végén db Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Csornán 2008 végén a nyereségérdekeltségő szervezetek 19%-át regisztrálták társas, fennmaradó részét pedig egyéni formában. Elıbbiek részesedése 2000 óta valamelyest mérséklıdött, mivel a magánkezdeményezések száma az ıstermelık gazdasági szervezetek közé történt besorolása következtében jóval dinamikusabban emelkedett, mint a cégeké. A vállalkozások gazdasági forma szerinti összetétele a fejlett piacgazdaságra jellemzı szerkezetet mutatja. A társaságok 43%-át kft-ként jegyezték be, további négytizedüket pedig bt-ként tartották nyilván. A nagyobb alapítói vagyonnal induló részvénytársasági formát három szervezet választotta, a nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı szövetkezeti formát pedig nyolc. Közülük csupán egy szakosodott alapvetıen mezıgazdasági tevékenység folytatására. A vállalkozások méretstruktúrája nem tért el lényegesen a megyeitıl. A piacot a mikro- és a kismérető vállalkozások jelenléte (98%-uk tartozott ide) határozta meg. A nyereségérdekeltségő szervezetek csupán 0,4%-a (6 vállalkozás) sorolódott a legalább félszáz munkavállalót foglalkoztatók csoportjába. A társas vállalkozások között valamelyest ritkábban fordultak elı mikro-vállalkozások, de még így is kilenctizedük nem rendelkezett alkalmazottal. Az egyéni vállalkozások négytizede mellékállásban, bı egyharmada hivatásszerően, egyötöde pedig nyugellátás mellett dolgozott. A vállalkozások tevékenység szerinti összetételében határozottabban jelenek meg a település gazdaságföldrajzi adottságai és lehetıségei, mint az urbánus jelleg. Szembetőnı a mezıgazdasági termelésre specializálódott szervezetek megyei átlagnál jóval magasabb aránya, a kiváló agroökológiai adottságokkal és az állattenyésztési hagyományokkal összefüggésben. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék és ipari növények, valamint az állattartáshoz kapcsolódóan jellemzı a tejelı szarvasmarha-tartás a takarmánynövények az uralkodóak. A szemes termények tárolásában, forgalmazásában fontos 19

20 szerepet tölt be a komáromi székhelyő Pannonmill Zrt. üzemegysége. A környéken termelt kertészeti kultúrákat (káposztafélék, uborka) pedig részben a Seeburger-Rábaköz Konzervipari Kft. dolgozza fel. A második legtöbb vállalkozás ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások végzésére szakosodott, ennek ellenére jelenlétük végén nem volt annyira markáns, mint a megyében. Az ipari és építıipari szervezetek viszont sőrőbben fordultak elı, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A feldolgozóipari tevékenységek palettája széles körő. Az élelmiszeriparban a már említett cégek mellett jelentıs foglalkoztató a gyıri székhelyő Ceres Sütıipari Zrt. üzeme. A textil- és ruházati iparban tevékenykedık jelentısége az elmúlt idıszakban csökkent. Közülük a legnagyobb foglalkoztató a Soproni Ruhagyár telephelye. A helyi székhelyő feldolgozóipari cégek közül a már említett mezıgazdasági gépgyáron kívül az egykoron itt mőködı MOFÉM üzem termelési hagyományit tovább vivı, fémfeldolgozási, alumínium-kohászati tevékenységre szakosodott vállalkozások (Csornai Alumíniumkohászati Kft., Farkas Szerelvénygyártó Kft., Németh Szerelvénygyártó Kft.) a legfontosabbak. A regisztrált vállalkozások fıbb gazdasági ágak szerint, 2008 Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások száma megoszlása, százalék Összesen, ezen belül: ,0 X mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás Az arány eltérése a Gyır-Moson-Sopron megyei átlagához képest, százalékpont ,8 9,8 ipar 104 6,1 0,6 építıipar 149 8,8 1,6 kereskedelem, javítás ,9 1,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 51 3,0-0,8 szállítás, raktározás, posta, távközlés 51 3,0-0,1 pénzügyi közvetítés 47 2,8 0,0 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,0-10,9 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 87 5,1-0,3 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az áruforgalmazási, szervízelési tevékenységek folytatásának kedvez, hogy Csorna 15 kilométeres övezetében nem található város. A kereskedelemmel, javítással foglalkozók számára így a környezı, viszonylag gyenge ellátottságú települései széles piacot jelentenek. Jelen vannak a városban nemzetközi érdekeltségő kiskereskedelmi hálózatok bevásárlóközpontjai is. A pénzügyi tevékenységgel foglalkozók közül említést érdemel a 17 területi kirendeltséggel rendelkezı Rábaközi Takarékszövet, amely központját ide helyezte. A vállalkozások szervezeti struktúrájában ezzel együtt a többi gazdasági ág részesedése nem mutatott számottevı különbséget a megyei átlagtól. A legfontosabb tevékenységek a város keleti és déli részén összpontosulnak. A belváros tehermentesítése és a foglalkoztatás koncentrálása érdekében a település elöljárói igyekeznek 20

21 az ipartelepítést ezeken a területeken elısegíteni. Ennek megvalósítása érdekében a város déli felén az önkormányzat ipari parkot alakított ki, mely a cím viselésére januárjától szerzett jogosultságot. A területet részben a város mőködteti. A 24,4 hektáron létesített összközmőves, iparvágánnyal rendelkezı gazdasági övezetbıl 14,6 hektár befektetıkre vár. A park területén ez idáig hat, eltérı profilú vállalkozás telepedett le. E cégek foglalkoztatásban betöltött szerepe fontos, de nem meghatározó a város életében. A fejlesztések megvalósítását valamelyest nehezíti, hogy mindkét gazdasági övezetben elkeltek az önkormányzati tulajdonban lévı szabad területek. Így a város vezetése elsısorban koordináló és szervezési feladatok felvállalásával tudja támogatni újabb zöldmezıs beruházások megvalósítását. Csorna város és környéke idegenforgalmi vonzerejét alapvetıen meghatározza a Fertı- Hanság Nemzeti Park, a Rába és a Rábca folyó közelsége. A város a turisták számára a természetjárás, horgászat, vadászat mellett termálvízkincse miatt is kedvelt úti cél. A magas sótartalmú, egyedi összetételő, nátriumot és káliumot tartalmazó alkáli-hidrogénkarbonátos, 68 o C-os gyógyvíz orvosi szempontból igen értékes, a termálfürdıt sokan keresik fel gyógyulás vagy egészségmegırzés céljából. A városba érkezıket két panzió fogadja 30 férıhellyel, továbbá a szezonálisan üzemelı strandfürdı mellett található mintegy 200 férıhelyes kemping látja vendégül. A kereskedelmi szálláshelyek kínálata kevésnek bizonyul, hiszen szállodával nem rendelkezik a város, mely a minıségi szálláshelyek kritériumainak megfelelne, vagy esetleg többletszolgáltatást nyújtana, s a gyógyászati, wellness- vagy konferenciaturizmus alapját képezhetné. A szállásokon évente vendég fordul meg, s mintegy háromezer éjszakát tölt el. A vendégkör 40%-át a külföldiek teszik ki. A kereskedelmi szálláshelyek mellett az elmúlt évben 17 fizetı-vendéglátó mőködött Csornán. A magánszálláshelyek férıhelyeinek száma 107 volt, mely ugyan bıvülést mutat az ezredfordulóhoz képest, az utóbbi három évben viszont csökkenés figyelhetı meg (10-zel kevesebb szállásadó, 38-cal kevesebb férıhely). Az elmúlt idıszakban a vendégforgalom hullámzóan alakult, éves átlagban közel 800-an 5 és félezer éjszakára keresték fel a vendégfogadókat. A magánszálláshelyeken a belföldi turizmus erıteljességét tükrözi, hogy a forgalom mindössze 5-6%-át adják a külföldiek. A fürdı fejlesztésével (egész éves nyitva tartás és színvonalas szolgáltatás megcélzásával, az országban egyedüli, ideggyógyászatra alkalmas gyógyvíz kihasználásával, továbbá a Vilmos- Park Egészségturisztikai Központ elkészültével), valamint a többnapos programokat kínáló rendezvények, fesztiválok bevezetésével, népszerősítésével lehetıség nyílna az idegenforgalom élénkítésére, fellendítésére, hiszen a város kedvezı földrajzi fekvése (Rábaköz központi települése), jó megközelíthetısége miatt kiválóan kamatoztathatná adottságait. A környezı nagyobb városok, turisztikai központok könnyő elérhetısége nem elszívó hatásként jelentkezne, hanem növelné Csorna látogatottságát. Mindezekkel összefüggésben a kereskedelmi szálláshelyek fogadóképességének bıvülésével a város nagyobb szerepet tölthetne be a megye vendégforgalmában. A turizmussal és a napi életvitellel szorosan összefüggı ellátó funkciót betöltı kiskereskedelmi üzlethálózatról elmondható, hogy fejlett a városban. Az elmúlt év végén 266 egység jutott tízezer lakosra, míg Gyır-Moson-Sopron városaiban átlagosan 217, a megyében pedig végén 285 kiskereskedelmi üzlet mőködött Csornán, 68-cal több, mint nyolc évvel korábban. Az idıszak alatt több mint 30%-kal bıvült a város boltjainak száma, miközben a megyében 2%-os csökkenés történt. Utóbbi oka, hogy a 2006-ig folyamatosan emelkedı üzletszám fıképp az elmúlt évben drasztikusan visszaesett. A boltbezárások hátterében a hazai és nemzetközi üzletláncok, bevásárlóközpontok térhódítása mellett a gazdasági világválság is nagy szerepet játszott. Ez különösen az egyéni vállalkozás keretében mőködı egységek számának fogyatkozásában mutatkozik meg: míg Gyır-Moson-Sopronban 21

22 összességében több mint egynegyeddel esett vissza számuk, Csornán 8%-kal növekedett. Az üzlethálózat jelentıs változáson ment keresztül: a megyében korábban a boltok felét, az idıszak végén 38%-ukat üzemeltették egyéni vállalkozók. Csornán az egységek jóval nagyobb hányada van magánkézben, de a folyamat itt is szembetőnı: 2000-ben 60%-os, 2008-ban már 49%-os részarányt képviseltek. A boltok jelentıs részét az élelmiszer és a ruházati (16 16%) jellegőek adták. Elıbbiek a megyei átlagnál (26%) alacsonyabb, utóbbiak annál (14%) magasabb részarányt képviseltek. Az üzlettípusok közül nagyobb hányadot az egyéb iparcikk szaküzletek (25%) és a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzletei (12%) tettek ki. A kiskereskedelem és a vendéglátás fıbb adatai Csornán Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek összesen Ebbıl: élelmiszerüzlet és áruház ruházati szaküzlet festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzlete egyébiparcikk-üzlet egyéni vállalkozás által mőködtetett kiskereskedelmi üzletek Vendéglátóhelyek összesen Ebbıl: éttermek, cukrászdák bárok, borozók egyéni vállalkozás által mőködtetett vendéglátóhelyek Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal A vendéglátást a kereskedelemmel ellentétben nem jellemzi magas fokú ellátottság ban tízezer lakosra 61 vendéglátóhely jutott a településen, mely a városok átlagánál 7-tel, a megyeinél pedig eggyel kevesebb. A vendéglátó egységek száma nyolc év alatt 4-gyel nıtt Csornán, s a kiskereskedelmi boltokhoz hasonlóan az üzletek számának folyamatos emelkedését csupán az utóbbi évben váltotta fel negatív irányú változás, amikor 7-tel csökkent számuk. A növekedés üteme összességében elmaradt a megyei (11%) mértéktıl, mely szintén a város kedvezıtlenebb ellátottságát eredményezte. Ezzel szemben a vendéglátóhelyek összetétele Csornán kedvezıbb: az üzletek közel kétharmada étterem, cukrászda, míg Gyır-Moson-Sopron megyében átlagosan 59%-uk. Az egységek további több mint egyötödét a bárok, borozók, 14%-át a munkahelyi étkeztetı helyek adták. A felvázolt elınyösebb vendéglátó-ipari 22

23 szerkezet ellenére az éttermek, cukrászdák száma az idıszak alatt hullámzóan alakult, összességében 5-tel fogyott. A bezárások mögött a kiskereskedelemhez hasonlóan az egyéni vállalkozások nagyobb elterjedtsége áll: az éttermek, cukrászdák 69%-a (ebbıl eredıen a vendéglátóhelyek 58%-a), a megyében jóval alacsonyabb hányada, 43%-a volt magánkézben. Nyolc év alatt az egyéni vállalkozás keretében üzemelı éttermek, cukrászdák száma 7-tel csökkent, mely döntıen az elmúlt évben következett be Társadalom Csorna lakónépessége január 1-jén fı volt, mely az évezred eleje óta valamelyest csökkent és 2008 között a város lélekszáma hullámzóan alakult, 2005-ig tendenciájában növekedés, azt követıen pedig csökkenés volt a jellemzı. Megyei szinten ugyanakkor évrıl-évre nıtt a népesség száma. A város 91,73 km 2 -en terül el, népsőrősége ez év januárjában 117 fı/km 2 volt, mely az évezred elejéhez képest 3-mal emelkedett. A megyére jellemzı mutatószám 106 fı volt négyzetkilométerenként, mely 5-tel nıtt a korábbi idıponthoz képest. A népsőrőség változása jól tükrözi a lélekszám alakulását. Az elmúlt idıszakban a csornai lakosságszámot a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándorlás is kedvezıtlenül befolyásolta, közülük utóbbi hatása volt a nagyobb. A vizsgált kilenc évbıl négyben az élve születések száma meghaladta a halálozásokét, megyei szinten ugyanakkor minden évben halálozási többlet volt jellemzı. (2000 és 2008 között a városban összesen 924-en születtek és 964-en haltak meg.) Az ezer lakosra jutó mutatószámok is jelzik a különbséget, míg évente átlagosan a városban csak négy fı volt a népességvesztés a természetes fogyás miatt, addig ez megyei szinten 27 fıt jelentett. A népmozgalom fıbb mutatói Idıszak A természetes szaporodás, ill. fogyás Csorna ezer lakosra jutó száma évente átlagosan Gyır-Moson- Sopron megye A vándorlási különbözet Csorna ,4-2,7-2,1 3, ,3-2,6-3,4 7,3 Gyır-Moson- Sopron megye Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal A vándormozgalom 2002-tıl csökkentette a város népességét, az ezt követı idıszakban ugyanis évente átlagosan 31 fıvel többen vándoroltak el a településrıl, mint ahányan ide költöztek. A város teljes népességcsökkenésének 84%-a így az elvándorlások következménye volt. (2000 és 2008 között Csornára évente átlagosan 764-en költöztek be, és 788 személy hagyta el a várost.) Megyei szinten ugyanakkor az évrıl-évre jellemzı vándorlási pozitívum volt a népességnövekedés alapja, mely fıként a kedvezı földrajzi elhelyezkedéssel és a nagyvárosi iparosodottság vonzerejével volt összefüggésben. A város korszerkezete jelentısen átrendezıdött az ezredfordulót követıen ben a gyermekkorúak (0 14 évesek) száma még fı volt, januárban már 306-tal kevesebb. Ugyanekkor az idıskorúak (65 évesek és idısebbek) száma számottevıen megnıtt, összesen en éltek a városban, 263-mal többen, mint kilenc éve. A korosztályok közötti átrendezıdés a megyében is hasonló módon zajlott, ennek ellenére Csornán összességében még így is kedvezıbb a korszerkezet. A gyermekkorúak aránya a városban és a megyében is egyaránt 14,6 14,6% volt január 1-jén, mely Csornán 3,3, a megyében 1,9 százalékpontos csökkenés következménye. Az idıskorúak aránya a megyei átlagnál nagyobb mértékben emelkedett, s az össznépesség 23

24 14,3%-át tette ki. Ez azonban még mindig kedvezıbb a megyeinél. E két korosztály átrendezıdésének következtében módosult az aktív népesség aránya is, mely 2009-ben Csornán kedvezıbb, 71,1%-os, a megyében pedig 70,0%-os volt. A lakónépesség összetétele korcsoportok szerint % Csorna Gyır-Moson-Sopron megye 0-14 éves éves 65 éves és idısebb Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az egyes korosztályok létszámának változása következtében csökkentek az aktívak eltartási terhei is ben egy aktívra 21 gyermek és 20 idıskorú jutott, ahol a két korosztály közeledése a gyermekkorúak rátájának 4,9 fıs csökkenésébıl, míg az idıskorúak 2,8 fıs növekedésébıl adódott. Így az aktívak eltartási terhei közel kétharmad részben a gyermeklétszám csökkenésébıl, s csak mintegy harmadában az idıskorú népesség emelkedésébıl eredıen csökkentek. A gyermekek számának tényleges és a rátákban is kifejezésre jutó intenzívebb csökkenése miatt az öregedési index (az idıskorúak száma a gyermekkorúak százalékában) a évi 67,8%-ról kilenc év alatt 97,8%-ra nıtt, azonban még mindig számottevıen kedvezıbb a Gyır-Moson-Sopron megyére jellemzınél. A lakosság iskolázottsági színvonala optimális mértékő. A helyi közigazgatási és gazdasági igényekhez igazodóan a lakosság képzettsége az elmúlt évtizedben jelentısen javult. A évi népszámlálás idıpontjában a 15 éves és idısebb népesség 93%-a rendelkezett legalább általános iskolai végzettséggel, mely a megyei jogú városok kivételével számított városi, valamint a megyei átlagnál is kedvezıbb. A 18 évesek és idısebbek körében személy (az adott népesség 40%-a) rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal vagy anélküli középiskolai végzettséggel. A városban az érettségivel rendelkezık aránya a megyei és városi átlagnál is kedvezıbb. Csorna népességének iskolázottsága képzettségi szintenként a megfelelı korúak százalékában, február 1. 24

25 25-X éves egyetemi, fıiskolai oklevéllel 18-X éves legalább középiskolai végzettséggel Nı Férfi 15-X éves legalább általános iskola 8. évfolyamával % Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal. Csornán 2001-ben 582 személynek volt fıiskolai vagy egyetemi végzettsége, mely a 25 éves és idısebb népesség 12%-át jelentette. Ez a hányad a megyei átlagtól és a megyei jogú városokon kívüli városok átlagától csak minimális mértékben maradt el. A diplomások között kiegyenlített a nemek közti összetétel, a különbség az alacsonyabb végzettségekhez viszonyítva jóval kisebb, s a férfiak kedvezıbb mutatóját jelzi. A népesség családi állapot szerinti összetételének jellemzıi jól tükrözik azokat a változásokat, melyek más városokban s országosan is megfigyelhetık ben minden harmadik a 15 éves és idısebb csornai férfi nıtlen volt, hasonlóan a megyei átlaghoz. Az azonos korú nık közül minden negyedik volt hajadon, mely valamelyest kisebb a megyeinél. A városban mindkét nem esetében magasabb a házasok aránya a megyeinél. A férfiak 62%-a, a nık 58%-a élt házasságban a népszámlálás idıpontjában. A házasságot, mint együttélési formát különösen a fiatalok körében egyre inkább az élettársi kapcsolat váltja fel. A legutolsó népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idısebb férfiak 3,1%-a, a nık 2,9%-a élt ilyen típusú párkapcsolatban, mely mindkét nem esetében kétharmada a megyei és az egyéb városokra jellemzı mutatószámnak. Az elváltak aránya a férfiak 3,4%-a, a nık 5,4%-a szintén kedvezıbb a megyeinél. A nık közül minden hetedik özvegyként élt ben Csornán közel 3,8 ezer háztartásban éltek, s a háztartások nagysága a több generáció együttélése miatt magasabb volt a megyei mutatónál. A 3,1 ezer családban a családtagok száma szintén átlagot meghaladó nagyságú volt. A városban a megyei átlagnál magasabb a két és három családból álló háztartások aránya, melynek következtében a legutolsó népszámlálás idıpontjában a száz háztartásra jutó személyek száma (281) 13-mal haladta meg a megyei mutatószámot. A népesség korszerkezetének összetételébıl adódóan a nagyobb gyermeklétszám kedvezıen befolyásolta a családnagyságot. Csornán száz családra 304 személy jutott, 9-cel több, mint a megyében. 25

26 A háztartások és a családok fıbb jellemzıi, február 1. Megnevezés Háztartások száma, ezer 100 háztartásra jutó személy Családok száma, ezer 100 családra jutó családtag Egy családból álló háztartások aránya, % Csorna 3, , ,7 Gyır-Moson-Sopron megye 157, , ,3 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Csorna a megye 34 települését magában foglaló térség gazdasági központja. A kilencvenes években felgyorsuló gazdasági átalakulás a település munkaerı-piacára is erıteljes hatást gyakorolt. A közel 11 ezer lelket számláló város foglalkoztatottjainak száma a évi népszámláláskor megközelítette a fıt. A gazdaságilag aktívak népességen belüli részaránya (azaz a foglalkoztatottaké és az állást keresıké együttvéve) a két népszámlálás közötti idıszakban a munkanélküliség növekedésének és a foglalkoztatottak számában mutatkozó csökkenés eredıjeként megyei szinten 44,3%-ra mérséklıdött, ugyanakkor Csornán kisebb mértékő csökkenést mutatva 46% fölött maradt februárjában a éves népességhez viszonyított aktivitási (58,6%) és foglalkoztatási (55,6%) arány a városban mindkét vonatkozásban meghaladta a megyeit. Az inaktív keresık és az eltartottak együttes számának növekedésével száz foglalkoztatottra összesen 123 ebbe a csoportba tartozó jutott (Gyır-Moson-Sopronban 132) úgy, hogy körükben számottevıen emelkedett az inaktív keresık hányada. A megyében mutatkozó változásokkal összevetve Csornán e tekintetben kedvezıbb volt a helyzet, hiszen az inaktív keresık csoporton belüli aránya az utolsó népszámlálás idıpontjában sem érte el a 49, ugyanakkor a megye vonatkozásában meghaladta az 52%-ot. Csornán és a megyében az inaktív keresık egyaránt 85%-a volt nyugdíjas vagy járadékos, az eltartottak közül a nappali tagozatos tanulók Csornán (66%) nagyobb arányban részesedtek. Az aktív és inaktív népesség számának egymáshoz viszonyításában nemek szerint számottevı eltérés mutatkozott. A férfiaknál a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes hányada nagyobb, míg a nıknél kisebb volt, mint az inaktívaké. A férfiak esetében száz aktívra csupán 90, ezzel szemben a nıknél másfélszer annyi inaktív jutott összefüggésben a korszerkezettel, a foglalkoztatási jellemzıkkel, valamint a nyugdíjazás szabályaival. A évi népszámlálás adatai alapján a foglakoztatásban a nemzetgazdasági ágak közül a szolgáltatási jellegő ágazatoké a vezetı szerep arányát tekintve többen dolgoztak itt, mint 1990-ben, de az ipar is növelte korábbi súlyát, míg a mezıgazdaságban dolgozók száma jelentısen csökkent. Száz foglalkoztatottból 54 szolgáltatási tevékenységet végzett, 34 iparban jutott munkalehetıséghez és mindössze 5-en dolgoztak a mezıgazdaságban. A foglalkoztatottak korcsoportos megoszlása kismértékben különbözött a megyeitıl. Alacsonyabb volt a fiatal, 30 év alattiak részaránya és valamivel magasabb a év közöttieké. Ennél is szembetőnıbb eltérés volt fedezhetı fel a helyben lakó és dolgozók, valamint az eljárók korcsoportos összetétele között. Elıbbiek négyötöde 29 évesnél idısebb volt, ezen belül hattizedük év közötti, ugyanakkor az eljárók közel négytizede a fiatalabb 30 év alatti korosztályhoz tartozott, és az ingázók tizedének életkora érte el vagy haladta meg az 50 esztendıt, valamint 50%-uk sorolhatót a évesek közé. Az eljárók jellemzıen magasabb iskolai végzettségőek voltak mint a helyben lakó, helyben dolgozók és jóval nagyobb hányaduk rendelkezett legalább érettségivel, mint ami a megyében ingázókat általában jellemezte. 26

27 A foglalkoztatottak számának megoszlása gazdasági ágak szerint, február 1. Gazdasági ág Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halászat Csorna Csornai kistérség Gyır-Moson-Sopron megye 4,9 13,1 5,9 Ipar 34,3 36,2 32,7 Építıipar 7,2 7,6 6,8 Kereskedelem, javítás 12,8 10,2 12,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,8 3,3 4,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7,4 7,3 8,2 Pénzügyi közvetítés 1,8 1,2 1,5 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban 3,1 2,7 5,4 Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás 6,6 5,4 5,8 Oktatás 7,9 6,0 7,3 Egészségügyi, szociális ellátás 7,2 5,0 5,6 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2,9 2,1 3,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlását Csornán, de különösen térségében nagymértékben befolyásolja az ingázás mértéke. A Csornán lakó és helyben dolgozóknak a szolgáltatási szektor jelentısebb arányban nyújt megélhetést, mint az ingázók esetében. Az eljáró ingázóknak ugyanakkor az iparban, építıiparban nagyobb százaléka kap munkát más településen, mint a lakóhelyén dolgozóknak. A népszámlálás adatai szerint a helyben foglalkoztatottak közel kétharmada volt helyi lakos, egyharmada ingázó, akik zömében a Csornai kistérség településeirıl jártak be naponta a városba dolgozni. Az ingázók száma a két irányban közel megegyezett, azonban valamivel többen kaptak munkát a bejárók körébıl Csornán, mint ahányan a helyiek közül más településen. A csornai kistérség 33 községébıl a naponta ingázó dolgozók háromnegyede, mintegy fı járt be a városba, legtöbben Farádról, Bısárkányról, Rábatamásiból, Szilsárkányról, Rábapordányból, Bágyogszovátról, valamint Szilbıl és Dörrıl, de több mint félszázan jutottak munkalehetıséghez Gyırbıl ás Kapuvárról is. A Csornáról eljárók kevesebb mint egyötöde talált munkát a környezı településeken, több mint 50%-uk a megye városaiba járt dolgozni, elsısorban a megyeszékhelyre, illetve a 37 km-re lévı Jánossomorjára, a 17 km-re esı Kapuvárra és az 55 km-re fekvı Sopronba. Napjainkban a város legnagyobb foglalkoztatói a vállalkozások közül a TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt., a HANTECH Gépgyártó és Forgalmazó Zrt., a Ziegelwerke Gleistatten Csorna Beled Cserépgyártó Rt., AVA-PACK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Petıfi Mezıgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, a Zebra Fess Festék és Vegyiáru Kft., a Da Roth Ipari, Kereskedelmi Kft. A közigazgatásban Csorna Város Polgármesteri Hivatala és a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóparancsnokság, az oktatásban a Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási 27

28 Központ és a Széchenyi István Általános Iskola, az egészségügyben a Margit Kórház biztosítja a legtöbb, összesen közel álláshelyet decemberében az Állami Foglalkoztatási Hivatal városi központja 209 álláskeresıt tartott nyilván, 3,5%-kal többet, mint egy évvel korábban és 6,6%-kal többet, mint ben. A regisztrált munkanélküliek száma a között hullámzóan alakult, fı között változott. A legkedvezıbb év végi statisztikát követıen 2004 és 2005-ben a munkanélküliségi ráta a 2,5%-ról hirtelen 3,6, majd rá egy évre 4,0%-ra ugrott meg. Ezt egy kedvezıbb két éves idıszak követte, mely folyamat 2008-ban még nem jelzett érezhetı változást, de a gazdasági válság jeleként 2009 I VIII. hónapja során, januárt kivéve már jóval magasabb értéket regisztráltak, mint az elızı év azonos idıpontjaiban. A megyei folyamattal összehasonlítva elmondható, hogy a ben Csorna munkaerıpiacát erıteljesebben sújtotta a munkanélküliség, azt követıen azonban a javulás a városban volt erıteljesebb. A munkanélküliségi helyzet árnyaltabb ábrázolásához fontos a 180 napon túl is munka nélkül lévık számának regisztráltakéhoz viszonyított alakulása. A tartósan munkát keresık aránya 2000 és 2008 között 18 40% közötti sávban változott, a évi átmeneti romlástól eltekintve 2000-tıl egy folyamatosan javuló tendenciát mutatva. Megyei összehasonlításban Csorna helyzete e mutatót illetıen is egyértelmően kedvezıbb a nyolc évet felölelı idıszakban. A munkanélküliségi ráta és a tartósan munkanélküliek arányának alakulása Megnevezés Nyilvántartott álláskeresı, fı Csorna Munkanélküliségi ráta, % 2,8 2,5 3,6 4,0 2,6 2,76 2, napnál régebben regisztrált álláskeresı, fı 40,3 36,3 34,5 34,9 31,6 19,3 17,7 Gyır-Moson-Sopron megye Regisztrált álláskeresı, fı Munkanélküliségi ráta, % 2,9 2,8 3,5 3,4 2,8 3,0 3, napnál régebben regisztrált álláskeresı, fı 44,7 35,5 35,0 38,1 35,0 31,8 25,4 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Csornán átlagban minden ötödik álláskeresı szellemi foglalkozású volt az idıszak során, ami csak 2003-ban és 2006-ban haladta meg a megyei értéket, a kistérségben viszont a fizikai tevékenységet folytatók aránya minden évben egyértelmően magasabb volt (átlag 84%), mint a városban. A pályakezdık munkanélkülieken belüli aránya a megyében 2005-ben, Csornán 2003-ban érte el a legnagyobb értékét, mely 2008-ra a városban 7,7%-ra, míg Gyır-Moson- Sopronban 6,0%-ra mérséklıdött hez viszonyítva egyedül az általános iskolai végzettséggel rendelkezı munkanélküliek száma csökkent, a szakmával rendelkezıké ötödével, a középfokú végzettségőeké 4%-kal nıtt, míg a felsıfokúaké és az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzetteké nem változott, a megyei folyamatok ugyanakkor ettıl jelentısen eltérı módon alakultak (a megyét tekintve erıteljesebben romlott a közép és felsıfokú végzettséggel rendelkezık munkaerı-piaci helyzete), miközben a regisztrált álláskeresık száma egyharmadával gyarapodott. 28

29 A regisztrált álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele (százalék) Megnevezés Csorna Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettségő 4,6 4,3 Általános iskolai végzettségő 29,1 23,9 Szakmunkás és szakiskolai végzettségő 34,2 38,8 Középiskolai végzettségő 28,6 27,8 Felsıfokú végzettségő 3,6 5,3 Gyır-Moson-Sopron megye Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettségő 3,5 2,5 Általános iskolai végzettségő 30,0 27,2 Szakmunkás és szakiskolai végzettségő 36,9 36,3 Középiskolai végzettségő 25,7 26,6 Felsıfokú végzettségő 3,9 7,3 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az elızı évhez képest 2008-ban jelentısen nıtt a nyilvántartott, 26 évesnél fiatalabb álláskeresık részaránya, így már minden negyedik-ötödik munkanélküli ehhez a korosztályhoz tartozott, de a változás elsısorban a éveseket érintette. Jelentıs volt a növekedés a éves korcsoportban és a csökkenés a évesek körében. Elıbbiek hányada megközelítette a 17, utóbbiaké a 22%-ot, miközben a 45 évesnél idısebbeké alig mérséklıdött ben a regisztrált munkanélküliek között sokkal több volt a férfi (58%). A helyzet azóta megfordult és 2003-tól folyamatosan magasabb a nyilvántartott álláskeresık között a nık aránya, ami 2008-ban 55%-ot mutatott. Napjainkban fokozódik a szociális ellátás szerepe és jelentısége. Ennek oka a népesség öregedése, valamint az elmúlt idıszakban bekövetkezett változások miatt sokan jutottak olyan élethelyzetbe, hogy megélhetésük csak állami, önkormányzati vagy társadalmi szervezet, illetve ellátás segítségével biztosított. A város önkormányzata valamennyi pénzbeli és természetbeni ellátást biztosítja az arra rászorulóknak, az elmúlt évben e célra fordított összeg megközelítette a 42 millió forintot. A kifizetések valamivel több mint harmada ápolási díj címén került felhasználásra, melynek oka elsısorban az, hogy a munkahelyek megszőnésével egyre több családtag vállalja hozzátartozója ápolását, s ezáltal rendszeres jövedelemhez juthat. A lakosság egészségi állapotának romlása, valamint a gyógyszerköltségek növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb igény jelentkezik a közgyógyellátásra, évé végén 275 fınek volt közgyógyellátási igazolványa a településen. A hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére rendszeres szociális segélyt folyósít, melynek összege 2008-ban meghaladta a 7,5 millió Ft-ot. A segélyezettek havi átlagos száma 2000 és 2008 között 6-ról 37-re emelkedett, míg az egy fıre jutó havi átlagos összeg az önkormányzat anyagi lehetıségeihez igazodva 17 ezer Ft-ra módosult. Az ezer lakosra jutó, rendszeres szociális segélyezésben részesítettek száma (3,3 fı) 2008-ban közel megegyezett a megyei mutatóval, de egy fıre jutó összege mintegy 5 ezer Ft-tal kevesebb volt. A 37 fıbıl a felajánlott megfelelı munkalehetıséget elfogadva 25-en vettek részt valamilyen foglalkoztatásban. 29

30 Az aktív korú, munka nélkül lévık részére közcélú foglalkoztatási lehetıséget biztosítanak a normatív támogatás erejéig ben az ebben résztvevık száma 22 fı volt, amely 2006-ra 5 fıre fogyatkozott, 2008-ban pedig 13-an éltek ezzel a munkalehetıséggel, akik számára erre a célra 2 millió Ft-ot biztosítottak. Gyorsan növekedett a lakásfenntartási támogatásra jogosultak köre is, akik részére normatív támogatást nyújtott az önkormányzat, építéshez, felújításra és bıvítésre pedig lakáscélú helyi támogatást utalt ki ban a lakásfenntartási támogatásra 8,7 millió Ft-ot fordítottak, a támogatásban 252-en részesültek, egy fı átlagosan 34,3 ezer Ft-ot kapott. Egy személy évente 8-9 alkalommal részesült ilyen a segítségben. A jogosultak körének gyors növekedését igazolja az is, hogy a lakásfenntartási támogatásban (pénzbeli és természetbeni) részesültek ezer lakosra jutó száma 2003 és 2008 között 9-rıl 23-ra nıtt. Lakáscélú helyi támogatás odaítélésérıl között döntött az önkormányzat. Az elsı évben 18, azt követıen 7, majd 8 esetben történt pénzkiutalás, az utolsó évben pedig 9 fınek biztosítottak lakásfelújításhoz, bıvítéshez összesen mintegy 2,7 millió Ft-ot. Temetési segélyt 37 esetben utaltak ki, összesen több mint 1 millió Ft összegben. A közüzemi díjak folyamatos növekedése és a romló életszínvonal miatt veszélybe kerülı megélhetés következtében az átmeneti segélyben részesülık száma is évrıl évre nıtt, 2008-ban 508-an, összesen 717 esetben kaptak ilyen támogatást, melyre együttvéve 5,7 millió Ft-ot fordítottak. Gyermeket gondozó, létfenntartási gondokkal küzdı 221 családnak, 408 esetben utaltak ki rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, melyre összesen 1,4 millió Ft-ot használtak fel ban 41 tartósan gondozásra szoruló személyt ápoló hozzátartozó kapott ápolási díjat, melynek együttes összege megközelítette a 15 millió Ft-ot. A súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatására felhasznált 564 ezer Ft-ból 51-en részesültek. A személyi jövedelemadót fizetık számának alakulását a népesség gazdasági aktivitása és a munkaerı-piaci helyzet nagymértékben befolyásolja ban a városban an vallottak be adóköteles jövedelmet, száz lakosra 53 adózó jutott, a megyében ugyanakkor csak 49. Az adózók munkaképes korú népességen belüli aránya magasnak mondható, a Gyır-Moson- Sopronban számított 62%-kal szemben 2008-ban 74%-ot tett ki. Az egy adófizetıre jutó évi személyi jövedelemadó alap azonban Csornán nem érte el a megyei értéket (1,8 millió Ft), de meghaladta a kistérségit (1,5 millió Ft). Összege 2001 és 2008 között közel duplájára, 1,7 millió Ft-ra nıtt ban a város adófizetı polgárai összesen mintegy 1,8 milliárd Ft személyi jövedelemadót fizettek be, az egy adózóra jutó összege pedig 317 ezer Ft volt. Ez 52 ezerrel magasabb, mint a kistérségben, de 40 ezer Ft-tal alacsonyabb, mint a megyében Települési környezet év végén Csorna város lakásállománya volt, a Gyır-Moson-Sopron megyei 2,4%-a. Az állomány 7,1%-kal nagyobb, mint a évi népszámlálás idején. Száz lakásra a megyei átlagnál néggyel több, 251 lakó jutott, ami az elmúlt években jelentıs számban épült új lakások és a demográfiai folyamatok hatására folyamatosan csökkenı tendenciát mutat. Az ezredfordulót követı lakásépítési boom a városban is éreztette hatását, különösen 2003-ban, amikor a között használatbavételi engedélyt kapott lakások közel egyharmadát adták át. Ezen idıszakban összesen 381 évente átlagosan 42 új lakás épült a városban, amely a évi állomány 8,9%-át jelentette. Csorna város kiemelt lakásépítési mutatói megyei összehasonlításban Megnevezés Csorna Gyır-Moson- Sopron megye Lakásállomány, december 31-én

31 100 lakásra jutó lakos Épített lakások száma, lakosra jutó épített lakások száma (évi átlag) 39,1 46, ,1 38, között épített lakások száma a december 31-ei lakásállomány %-ában 8,9 10,1 közül vállalkozás által építtetett aránya, % 27,6 27,7 helyi önkormányzat által építtetett aránya, % 7,3 0,3 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az építtetık között a lakosság súlya a legnagyobb, az új lakások mintegy 60%-át kiviteleztették az elmúlt években. Ugyanekkor a vállalkozások összességében 27,6%-kal, a helyi önkormányzat 7,3%-kal részesedtek. Ez utóbbi kiemelkedınek számít, hiszen az önkormányzatok építtetıi tevékenysége szinte megszőnt a rendszerváltást követı idıszakban. A között készült lakások közel fele-fele részben épültek családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, igazodva a település építési környezetéhez. A lakásállomány fıbb jelzıszámai, február 1. Megnevezés Csorna Lakásállomány Ebbıl, százalék: egyszobás 7,5 9,3 kétszobás 38,8 40,9 három és több szobás 53,6 49,8 40 m²-nél kisebb alapterülető 3,1 5, m² alapterülető 23,9 26, m² alapterülető 18,8 19,1 80 m²-nél nagyobb alapterülető 54,1 49, ben és korábban épült 15,1 20, között épült 24,5 29, között épült 30,2 24, között épült 23,0 17, között épült 7,1 8,7 összkomfortos 62,9 63,6 komfortos 26,9 23,9 félkomfortos 2,6 3,7 Gyır-Moson- Sopron megye 31

32 Megnevezés Csorna komfort nélküli 5,7 6,4 szükség- és egyéb lakás 1,9 2,5 Gyır-Moson- Sopron megye Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal A évi népszámlálás adatai alapján a csornai lakásállományt a Gyır-Moson-Sopron megyeinél fiatalabb korstruktúra és kedvezıbb komfortosság szerinti összetétel jellemezte. A lakások túlnyomó része, kilenctizede összkomfortos vagy komfortos volt, mely 2,3 százalékponttal kedvezıbb a megyei átlagnál, az ennél kedvezıtlenebb felszereltségőek és állagúak hányada pedig ugyanennyivel bizonyult jobbnak a városban. A lakásállomány Gyır- Moson-Sopron megyeinél jóval nagyobb hányada, 60%-a 1970 után, tehát a település várossá válását követıen épült. Az 1990-es években lezajlott lakásprivatizáció a városban is lezártnak tekinthetı. A legutolsó népszámlálás idején a lakások 96,9%-ának a megyei átlagnál nagyobb hányadának természetes személy, és mindössze 2,4%-ának volt önkormányzat a tulajdonosa. Az önkormányzat 2008-ban összesen 37 lakóépületet tartott fenn. A jövıbeni cél az önkormányzati tulajdonban lévı lakásvagyon megırzése ban összesen 116 lakásbérleményt kezeltek a városban, mely a lakásállomány kevesebb mint 3 százalékát képviselte. Az önkormányzati bérlakások legnagyobb része összkomfortos, de komfort nélküli és szükséglakás is megtalálható közöttük. A bérleti díjak ennek megfelelıen jelentısen szóródnak, egy lakásért a lakóknak átlagosan 11,3 ezer forintot kellett havonta fizetni az elmúlt évben. Egy adott térség közmőhálózatának kiépítettsége nemcsak gazdasági lehetıségeit befolyásolja, hanem a lakosság életminıségére is alapvetı hatással van. Nyugat-Dunántúl és azon belül Gyır-Moson-Sopron megye közmőves ellátottsága országos összehasonlításban az egyik legkedvezıbb. A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás a megye minden településén, így Csornán is teljesen kiépült, a lakások mindegyikét rákötöttek a hálózatra. A víz magas vastartalma azonban gondot okoz a településen. A probléma megoldására üzembe helyezték a kültéri vas- és mangántalanítót, melynek téli mőködtetésével lehetıség nyílt az ivóvíz minıségének javítására. A városban ellátást biztosító PANNON-VÍZ ZRt. által szolgáltatott vízmennyiség 70%-át a lakosság használta fel, 2008-ban egy lakos átlagosan 33,8 m³-t fogyasztott. A vízellátáshoz viszonyítva a szennyvízcsatorna-ellátottság némi lemaradást mutat, azonban megyei összehasonlításban kedvezınek számít. A környezetkímélı szennyvízkezelést lehetıvé közcsatorna-hálózat legnagyobb mértékő fejlesztésére az 1990-es évtized második felében került sor a településen. A szolgáltatást egyre többen veszik igénybe, a lakások mind nagyobb hányadát kötik rá a csatornára. A csatornázottságot jól jelzi az 1 km közüzemi vízhálózatra jutó szennyvíz-csatorna hosszának megyei viszonylatban mért kimagasló értéke is (a megye városai közül a mutató értéke itt a második legnagyobb) ban a lakások 88%-át már bekapcsolták a szennyvízcsatorna-hálózatba, ami meghaladta a megyei átlagot. A városban a csatornahálózat elválasztó rendszerő, azaz lehetıség van a szennyvíz és a csapadékvíz külön győjtésére és elvezetésére. A felszíni csapadékvizet a Pálmajori csatornába, valamint a Keszeg-érbe vezetik. A keletkezett szennyvíz kezelését a Csornai szennyvíztisztítóban végzik. Környezetvédelmi szempontból nagy jelentıségő, hogy az elvezetett szennyvizet teljes egészében biológiai fokozattal is tisztítják, amely megfelel az Európai Unió által támasztott elvárásoknak is. A lakosság életminıségét nagymértékben javító földgázprogram eredményeképp a vezetékes gázszolgáltatás (a beruházás 1997-ben kezdıdött) az ezredfordulóra Csornán is elérhetıvé 32

33 vált. A szolgáltatást jelenleg az Égáz Dégáz ZRt. biztosítja a városban. A lakásbekötések száma évrıl-évre emelkedik, arányuk 2008-ban 53,1%-ot tett ki, amely azonban számottevı elmaradást mutat a Gyır-Moson-Sopron megyeitıl. A vezetékes gáz fontosságát szintén bizonyítja, hogy a fogyasztók mindegyike lakásának főtésére is felhasználta ezt az energiafajtát. A lakossági felhasználás az idıjárástól és a gáz árának alakulásától is függ, 2008-ban a szolgáltatott 12,4 millió m³ közel 30%-át a háztartások részére továbbították. A városban 1976 óta mőködik távfőtés. A szolgáltatást a CSORNAHİ Csornai Hıszolgáltató Kft. biztosítja 404 lakásban, azaz a lakásállomány közel egytizedében. A melegvízhálózatba 282 csornai lakást kapcsoltak be. Csorna város fıbb közmőellátottsági mutatói megyei összehasonlításban, 2008 Megnevezés Csorna Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 100,0 98,4 Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 1 km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat, m A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, százalékpont Háztartási gázfogyasztók száma a lakásállomány %- ában Rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya, % 88,4 84, ,6 13,9 53,1 74,1 98,3 95,4 Gyır-Moson- Sopron megye Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal A villamosenergia-ellátás a városban a XX. század elsı évtizedétıl kezdıdıen biztosított, a szolgáltatás ma mindenki számára elérhetı. A felhasználásban azonban a lakosság kis rész képvisel, 2008-ban a szolgáltatott villamos-energia mennyiségének 15%-át fogyasztotta el, tehát a vezetékes gázhoz hasonlóan itt is a közületi, illetve ipari fogyasztás a meghatározó. A városi hálózat üzemeltetıje az E.ON ZRt. A város tervei között szerepel a megújuló energiaforrások kiaknázása a világításban és a főtésben is. A biogáz üzemek létesítését európai uniós források is támogatják az országban, valamint építésük környezetvédelmi szempontból is elınyös lehet. Az új lakások ellátottsági mutatói jóval kedvezıbbek, igaz a vezetékes gáz tekintetében még van némi elmaradás a többi szolgáltatáshoz viszonyítva. A között használatba vett lakások mindegyikét bekötötték az ivóvízvezeték-hálózatba és a szennyvízcsatorna-bekötések aránya is szinte teljes körő. Az új lakások 88%-a már vezetékes gázbekötéssel is rendelkezett, ami jóval kedvezıbb a lakásállomány jelenlegi helyzeténél. A városban keletkezett hulladék elszállítását és kezelését a Rekultív Kft végzi. A rendszeres hulladékgyőjtésbe a csornai lakások 98%-át bevonták, mely kedvezıbb a megyei átlagnál. A lakásoktól még nem szelektív módon szállítják el a hulladékot, de a város területén több helyen találhatóak hulladékgyőjtı szigetek. A városban keletkezı hulladék mindössze másfél százalékát hasznosítják újrafeldolgozással, túlnyomó részét a Jánossomorjai hulladéklerakóban helyezik el. Csornán a zöldterületek viszonylag kis részt foglalnak el, a 270,1 ezer m² a város területének 0,3%-át képviselte (a megyei átlagot jelentı 0,1%-kal szemben). Egy lakosra vetítve jóval 33

34 kedvezıbb képet kapunk, ugyanis minden egyes lakóra 25 m²-nyi zöldterület jut, mely közel kétszer nagyobb a megyeinél és a második legmagasabb értéket képviseli a Gyır-Moson- Sopronban található városok körében. A településen számos rendezvénynek ad otthont a augusztus 20-tól Kocsis István válogatott labdarúgó nevét viselı sportpálya. Szintén a szórakozást, kikapcsolódást szolgálják a játszóterek, tornapályák, pihenıhelyek, melyekbıl a legutolsó adatok alapján négy található a városban, összesen 700 m²-n. A térség fı közlekedési tengelyét a 85-ös fıút jelenti, melyet É-D irányban a 86-os fıút keresztez, amely része az E 65-ös nemzetközi fıútvonalnak. A két országos jelentıségő fıút jelentıs és egyre növekvı tranzitforgalmat bonyolít le és különösen nagy terhelést kap a két fıút közös belvárosi szakasza. Országos szintő tervek is foglalkoznak a két tengely gyorsforgalmi autóúttá alakításával és minkét gyorsforgalmi út csornai elkerülı szakaszának megépítésével, valamint jelenlegi városi szakaszainak átépítésével. A tervezett M86-os autóút Hegyeshalom Csorna Szombathely útvonalon haladna, melynek elsı szakaszát, váti elkerülı szakaszként 2009-ben adták át. További szakaszai még tervezési fázisban vannak. Az M85-ös 2x2 sávos autóút Gyır Csorna Sopron szakaszon futna, melynek elsı elemeiként az enesei és a csornai elkerülı épülne meg. A gyorsforgalmi utak megvalósulásával nemcsak a forgalom kiszolgálása válhatna zavartalanná, de a régió és a város térségének kohézióját is javítaná. A városban még nem alakítottak ki helyi autóbusz közlekedést. A városi, a térségi és a távolabbi települések közötti utasforgalmat helyközi és távolsági járatokkal a Kisalföld Volán ZRt. biztosítja. A járatokkal valamennyi megyei település, így a csornai térség 34 teleülése is elérhetı. A közlekedés szervezését könnyíti, hogy a város környezetében nincs zsáktelepülés. A megye városait, illetve a régió megyeszékhelyeit összekötı és egyben Csornán át közlekedı helyközi, illetve távolsági járatok vonalai több térségi települést érintenek, így ezek elérhetıségét idıben lerövidítik. Ilyenek többek között a Gyır Csorna közötti járattal érintett Acsalag, Babarcs, Bágyogszovát, Bezi, Bısárkány, Cakóháza, Fehértó, Gyırsövényház, Kóny, Maglóca, Markotabögöte, Rábacsanak, Rábakapi és Tárnokréti. Ilyen települések a Gyır Zalaegerszegi vonalon Páli, Rábacsanak, Szil, Szilsárkány vagy a Kapuvár Csornar szakaszon Bogyoszló, Kóny, Farád, Jobaháza, Magyarkeresztúr, Potyond, Rábatamási és a Gyır Csorna Szombathely vonalon Kóny, Szil, Rábacsanak, Szilsárkány. A Csornán áthaladó vasúti fıvonal is jó összeköttetést biztosít a városnak, de a településrıl leágazó három mellékvonal mindössze 12 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot a Gyır Sopron és a Hegyeshalom Csorna Szombathely vonalon. A Pápa Csorna szakaszon 2007-tıl megszőnt a személyforgalom, ezzel megszőnt Rábapordány, Egyed-Rábacsanak, Szany-Rábaszentandrás vasúti-személyforgalmi kapcsolata. Az üzemeltetı lakhelye szerint Csornán 2008-ban személygépkocsi, 155 motorkerékpár és 5 autóbusz szerepelt a nyilvántartásban. A személygépkocsik száma nyolc év alatt harmadával bıvült, valamivel gyorsabb ütemben, mint a megyében, de a kistérségi növekedésnél kisebb mértékben, miközben az ezer lakosra jutó számuk 241-rıl 326-ra emelkedett. Ugyanezen idıszak alatt a teherszállító gépjármőpark 455-rıl 590-re gyarapodott. Az elsı alkalommal üzembe helyezett személygépkocsik száma minden évben meghaladta a 130-at, de 2002 és 2005 között ez az állomány összesen közel ezer darabot tett ki ban a személygépkocsi-park 79%-a benzinnel, 21%-a gázolajjal üzemelt ban Csornán az önkormányzati tulajdonú utak, közterek hossza megközelítette a 41 km-t. Ebben és a megelızı két évben hosszuk mindössze 300 m-rel bıvült. A kerékpárutak kiépítése elég késın kezdıdött el a városban, 2008 végén mindössze 8 km-en közlekedhettek biztonságosan a kerékpárosok, a jármőforgalomtól elválasztva, az út egy részét ugyanakkor a gyalogosokkal megosztva közösen használhatták. A járdaépítésre, felújításra is sokat áldozott a város. A járdák együttes hossza meghaladta a 70 km-t. Állami tulajdonban 7,9 km közút található a településen. 34

35 2.5. Közszolgáltatások Csorna városa fontos oktatási, nevelési központ szerepet tölt be térségében. A településen egy bölcsıde mőködik, melynek fenntartója a város. Az elmúlt évek során összefüggésben a gyes, gyed stb. átalakulásával a városban is egyre nagyobb az igény jelentkezett a kisgyermekek bölcsıdei elhelyezésére. Ennek eleget téve az önkormányzat a lehetıségekhez mérten évrıl-évre folyamatosan bıvíti az intézményt és 2008 között a mőködı férıhelyek száma 50-ról 60-ra, a beíratott gyermekeké pedig 59-ról 78-ra emelkedett. Ezzel összefüggésben megnövekedett a bölcsıde kihasználtsága, hiszen az ezredfordulón száz férıhelyre 118, tavaly viszont már 130 gyermeket írattak be szüleik, melyben az is fontos szerepet játszik, hogy ezen idıszakban 15%-kal megnıtt a három évesnél fiatalabb csecsemık száma a városban. Az alapfokú oktatást, nevelést az óvodák és az általános iskolák biztosítják, melyek mőködésére a koncentrálódás jellemzı, alapvetıen gazdaságossági okokból ban öt feladatellátási helyen, 410 férıhelyen, 17 csoportban fogadták az óvodáskorú gyermekeket a városban. Az óvodák befogadóképessége az elmúlt években 37-tel csökkent, a beíratott gyermekek száma ugyanakkor növekedett. Tavaly 366 gyermek nappali felügyeletét biztosították a város óvodáiban, így a férıhely-kihasználtság 2001-hez viszonyítva 9 százalékponttal, 89%-ra növekedett. Egy csoportba átlagosan 22-en jártak (ez azonos a megyei átlaggal), s egy pedagógusra 10 gyermek felügyelete jutott ban négy általános iskolai feladatellátási hely mőködött Csornán, ahol nappali tagozatos tanulót oktattak. Az általános iskolákra is jellemzı, hogy más településrıl is fogadják a gyerekeket, tavaly minden negyedik tanuló bejáró volt. Az osztályok száma 2001 és 2008 között 77-rıl 54-re csökkent, így egy osztályban átlagosan 21 diák tanult, a évi 15-tel szemben. Ezer lakosra átlagosan 205 általános iskolai tanuló jutott a városban, 31-gyel több mint a megyei átlag. Az általános iskolai oktatásban is nagyon fontossá vált a számítógépes ismeretek megalapozása, illetve bıvítése ban a csornai általános iskolák mindegyike rendelkezett számítógépekkel (összesen 94-gyel), s minden iskolában volt internet-hozzáférés. A diákok közel héttizede használt az iskolában számítógépet, mely megfelel a megyei átlagnak. Az iskolák fenntartói fontos feladatuknak tekintik a folyamatos fejlesztést, felújítást. Legutóbb pl. a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központban 25 millió forintos beruházással a tantermeket, az óvodai részt, az udvari játékokat és a sportpályát fejlesztették. Az általános- és a középiskolai tanulók ezer lakosra jutó számának alakulása (nappali tagozaton) Általános iskola Középiskola fı fı Csorna Gyır-Moson-Sopron megye Csorna Gyır-Moson-Sopron megye 35

36 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal A középiskolai oktatásban az 1990-es évek második felétıl jelentıs szerkezeti átalakulás történt, amelynek következtében meghosszabbodott a tanulási idı. Elterjedtek a hat és nyolc osztályos gimnáziumok, megjelent a szakközépiskolákban az ötödik és hatodik évfolyam, illetve a három évfolyamos szakmunkásképzést a négy-öt éves szakiskolai oktatás váltotta fel ban hat középiskolai feladatellátási hely mőködött a városban, közülük kettı volt gimnáziumi, négy pedig szakközépiskolai. A tanulók száma 2001-hez viszonyítva negyedével emelkedett, s így 2008-ra megközelítette a 800-at. Döntı többségük 72% szakközépiskolákban folytatta tanulmányait, mely a megyei átlagnál 17 százalékponttal magasabb. Az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma a évi visszaesés után folyamatosan emelkedett, s 2008-ra elérte a 74-et, ami 38-cal magasabb a megyei átlagnál. A város középiskoláinak fontos szerepét és vonzáskörzetét jelzi, hogy a diákok hattizede bejáró (ez 16 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál), illetve 15%-uk kollégista ban három szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyen folyt az oktatás a településen, ahol 22 osztályban 458 diák tanult. A középfokú oktatási intézmények mindegyikében elérhetı az internet szolgáltatás, s a diákok 94%-a használja a számítógépet, mely 7 százalékponttal kedvezıbb, mint a megyei átlag. Csornán nincs felsıfokú oktatási intézmény. Az önkormányzat azonban gondot fordít a településen lakó, felsıfokú tanulmányokat folytatók támogatására, s többek között csatlakozott a Bursa Hungarica felsıoktatási ösztöndíjpályázathoz. Az egészségügyi alapellátás keretében Csornán év végén négy háziorvos és két házi gyermekorvos tevékenykedett, akik vállalkozóként látták el feladatukat. Egy orvosra átlagosan lakos jutott, mely a megye városai közül a legmagasabb, s a megyei átlagot is 135-tel meghaladta. Az év során az orvosok a rendelésen átlagosan vizsgálatot végeztek, zal többet, mint a megyei átlag. A háziorvosok munkáját öt körzeti ápolónı segítette. 36

37 Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos fı Csorna Gyır-Moson-Sopron megye Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az egészségügyi ellátás területén fontos centrum szereppel bír a járóbetegek szakellátása, ahol az allergológiától a gyermekgyógyászaton át az urológiáig minden szakterület megtalálható és a városi lakosokon túl a környezı településeken élık számára is ellátást biztosít ban a szakorvosok 35 ezer munkaórát teljesítve 716 ezer beavatkozást végeztek el a városban. Az ezer lakosra jutó szakellátási órák száma volt, mely 2,5-szerese a megyei átlagnak. Csornán 1914 óta mőködik kórház (fenntartója az önkormányzat), melynek ellátási területe a környezı településekre is kiterjed és 2008 között 13-mal csökkent a mőködı kórházi ágyak száma, s így év végén 208 ágy szolgálta a betegeket. Ezer lakosra 19 ágy jutott, mindössze eggyel kevesebb, mint 8 évvel korábban. A szociális ellátás keretében az arra rászorulók életvitelét megkönnyíti a napi egyszeri meleg étel, valamint a házi segítségnyújtás biztosítása év végén 63-an szociális étkeztetésben, 36-an pedig házi segítségnyújtásban részesültek. Az idıseknek biztonságot nyújtó jelzırendszeres házi segítségnyújtás is mőködik a városban, 2008-ban átlagosan 318 fı volt e rendszerbe bekapcsolva. Csornán tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nem mőködik, ugyanakkor az idıskorúak nappali gondozására, a társas kapcsolatok ápolására az idıskorúak klubja nyújt lehetıséget. Ezen intézményben az elmúlt év végén 23 rászorultról gondoskodtak. A fogyatékosok nappali ellátását egy 24 férıhelyes intézmény biztosítja. A városban mőködik családsegítı szolgálat, melynek szolgáltatásait 2008-ban 547-en vették igénybe. Az önkormányzat a törvényi kötelezettségének eleget téve biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást, ahol a szolgálat által gondozott kiskorúak száma a tavaly átlagosan 117 fı volt. A közmővelıdés alapvetı intézménye a Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár, mely több közösségnek (pl. nyugdíjas klubok, díszítımővészeti kör, stb.), valamint állandó társulat nem lévén a színházi és a meseszínházi elıadásoknak is helyet biztosít. Az épületben mőködik még filmklub, és koncerteket is szerveznek ban az intézményben 490 rendszeres mővelıdési foglalkoztatást, valamint 224 kulturális rendezvényt tartottak, ahol a részt vevık száma megközelítette a 44 ezret. A városnak egy 62,7 ezer kötetes könyvtára van, év végén a beiratkozott olvasók száma megközelítette a 2 ezret. Ezer lakosra átlagosan könyv jutott, mely a megye mutatószámánál vel magasabb. A város kulturális életének további állandó pillére a múzeum és a mozi. Az elmúlt évben a múzeumban nyolc kiállítást tartottak, melyet közel 2,5 ezren látogattak. A 80 férıhelyes moziban 166 filmvetítés volt, a látogatók száma pedig meghaladta 7,5 ezret. 37

38 A városban megtalálhatók a közigazgatási, hatósági és egyéb szakirányú feladatok ellátását biztosító szervezeti egységek, intézmények, így a lakosság a hivatalos ügyek döntı részét helyben tudja intézni. Mőködik a városban többek között bankfiók, okmányiroda, munkaügyi központ kirendeltsége, építésügyi, gyámhivatal, földhivatal, tőzoltóság, és rendırkapitányság Korábbi idıszak jelentısebb fejlesztései években kezdıdött és folyamatban lévı legfontosabb fejlesztések: 1. Esélyegyenlıség, minıségfejlesztés a szociális szolgáltatás területén projekt; 2. XXI. század óvodája és iskolája projekt; 3. Csorna város Egészségházának kialakítása projekt; 4. Közösségi célú volt községháza épület külsı felújítása projekt. 1. Esélyegyenlıség, minıségfejlesztés a szociális szolgáltatás területén projekt A projekt a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretein belül valósul meg az Európai Unió támogatásával. A beruházás az Erzsébet királyné utca 35. szám alatt 33 éve mőködı szociális intézmény, az Idısek Klubja áthelyezését célozza a kedvezıbb mőködési feltételeket biztosító, de jelenleg használaton kívüli önkormányzati tulajdonú Laky Döme utca 14. szám alatti volt óvoda épületbe, ezzel komfortosabb, egyenlı esélyő és szakmai elvárásoknak megfelelı szociális alapellátás és többletszolgáltatás feltételei teremtıdnek meg. A jelenlegi helyen a 4 eltolt szintő épület akadálymentesítését a szakértıi vélemények szerint gazdaságosan nem lehetett volna megvalósítani, viszont az akadálymentesítésre a többségben mozgásukban korlátozott gondozottak számára mindenképpen szükség volt, így a megoldást új mőködési hely választása jelentette. Erre a jobb lehetıségekkel bíró, földszintes elrendezéső Laky Döme utcai épület alkalmas és várhatóan az új épület fenntartási költségei is alacsonyabbak lesznek. Csorna Város Önkormányzata Ft összköltségő pályázatot nyújtott be projekt megvalósítására, az Európai Unió a beruházás 90%-át, azaz Ftot finanszíroz vissza nem térítendı támogatással, az Önkormányzat a projekt költségeinek 10 százalékával, Ft-al járul hozzá a beruházáshoz. A projekt költségei a Laky Döme utcai épület rekonstrukciójára és eszközbeszerzésre lesznek fordítva. A beruházás kivitelezését közbeszerzési eljáráson a csornai székhelyő DANÉP Építıipari Kft. nyerte el, mely 55 millió Ft-ért vállalta a felújítást. A kivitelezési munkálatok augusztus 14-én elkezdıdtek, az építés befejezése december 31-én várható. A 30 férıhelyes intézmény jelenleg 27 idıs ember ellátását biztosítja. Napi háromszori étkezésben ezen belül egyszeri meleg étkeztetés és személyi higiénia lehetıségében részesülnek a szociálisan rászorultak. Az étkeztetés a helyi kórház konyhájáról, illetve a városháza épületében nyílt termelıi boltból történik és a város egész területére kiterjed. A projekthez kapcsolódva Az intézmény gépjármővel nem rendelkezik, ezért a projekt keretein belül a pályázati pénzbıl a gépjármőbeszerzés is megvalósul. A jármővel az idısek, illetve egészségi állapotuk miatt egyedül közlekedni nem tudó személyek szállítása is megoldhatóvá válik. A projekt teljes befejezésének tervezett idıpontja január XXI. század óvodája és iskolája projekt A projekt Csorna Város Önkormányzata által fenntartott Bóbita Óvoda és Széchenyi István Körzeti Általános Iskola és az épületben helyet kapó Kerényi György Alapfokú Mővészeti Iskola korszerősítésére irányul. A Szent István téri Bóbita Óvoda 1979-ben lett utoljára felújítva. Az Árpád utca 2. szám alatti iskola A épülete 1894-ben, B épülete 1970-ben, C épülete pedig 1949-ben épült, az átfogó felújítások elmaradtak, emiatt az épületek elavultak, korszerőtlenek. Az Európai Unió által támogatott Nyugat-Dunántúli Operatív Program pályázatán nyert pénzekbıl mindkét intézmény épületeinek felújítását, 38

39 akadálymentesítését és készségfejlesztı eszközök, bútorzat beszerzését valósítja meg az önkormányzat, ezzel teremt esélyegyenlıséget a gyermekek számára. A projekt megvalósítása a benyújtott pályázat szerint Ft-ba kerül, melyre a város az összköltség 90%-át, azaz Ft vissza nem térítendı támogatást nyert és vállalta a 10 százalékos önrésszel való hozzájárulást Ft-ot. A Támogatási Szerzıdést júliusában írták alá Csorna Város Önkormányzata és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. A kivitelezési munkálatokra az Önkormányzat közbeszerzési eljárást folytatott le, mely során a nyertes pályázó, a biatorbágyi székhelyő West Hungária Bau Kft Ft-tal vállalta az építési beruházás teljesítését. A munkálatok augusztus 14-én elkezdıdtek az intézmény alsó tagozatos épületének felújításával. A tervek szerint jövı év szeptemberében a csornai diákok már mindhárom épületrészben a felújított és korszerően felszerelt, akadálymentesített intézményben kezdhetik meg az új iskolaévet. Az óvoda korszerősítésének kivitelezése várhatóan 2010 májusában kezdıdik és augusztus 31-én fejezıdik be. Az intézmény épületének felújítása és akadálymentesítése mellett a projekt keretein belül sor kerül az óvoda udvarának rendbe tételére az EU szabványoknak, követelményeknek megfelelıen. Ezen kívül sor kerül mozgás- és készségfejlesztı játékok elhelyezésére, tornaszoba kialakítására, valamint a mosdók higiéniájának és korszerőségének érdekében a vizesblokkok felújítására, nyílászárók cseréjére valamint korszerő tálaló konyhai eszközök beszerzésére. Az iskola esetében a szükséges épület felújítási munkák és a kötelezı akadálymentesítés mellett sportudvar és játszóudvar kialakítására, a gyermekek mozgásigényét kiszolgáló eszközök vásárlására és a könyvtár, olvasó terem áthelyezésére, valamint az eszközellátás fejlesztésére és két nyelvi labor kialakítására, felszerelésére is jut a pályázati pénzekbıl. A teljes projekt befejezésének várható idıpontja február Csorna város Egészségházának kialakítása projekt A Csorna Margit Kórház épülete 1915-ben épült, ami legutóbb 1995-ben került felújításra címzett állami támogatással. A rekonstrukció magába foglalta az épület nyílászáróinak cseréjét, homlokzat és tetızet felújítását, fizikai akadálymentesítését is. Mindez az egészségház kialakításának költségeit kedvezıen befolyásolta. Az egészségház megvalósítása a Margit kórház jelenleg üresen álló és hasznosításra váró C épületében jön létre egy a mai kor igényeinek megfelelı, modern egészségügyi létesítményként. Az önkormányzat évben a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében kiírt Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap- és járóbeteg szakellátás korszerősítése tárgyú pályázaton nyert Ft támogatási összeget, mely a projekt tervezett Ft összegének a 86,48%-a. A pályázati projekt keretében megvalósul az épület földszintjén négy háziorvosi rendelı, a központi háziorvosi ügyelet, kettı gyermekorvosi rendelı, a védınıi szolgálat tanácsadóval és az otthoni szakápoló elhelyezése. Az emeleten négy fogorvosi rendelı és a hozzátartozó helyiségek kerülnek kialakításra. Az épület egy tetıtéri helyiségében az egészségfejlesztı, prevenció közösségi szintér elhelyezése valósul meg a kiscsoportos foglalkozások, egészségnevelı programok számára. A támogatás segítségével - kiegészítve az önkormányzat saját forrásával - végre megvalósulhat Csornán a lakosság színvonalas egészségügyi alapellátása. Az önkormányzat közbeszerzési eljárást folytatott le a kivitelezési munkák elvégzésére. A nyertes kivitelezı a csornai székhelyő BAU-PENTA Bt., aki bruttó Ft vállalási díj 39

40 ellenében a pályázati projekthez képest magasabb színvonalú, komfortosabb egészségházat alakít ki az önkormányzat többlet önerı vállalása mellett. A kivitelezési munkák június 11.-én a munkaterület átadásával megkezdıdnek, a beruházás tervezett befejezési idıpontja év. 4. Közösségi célú volt községháza épület külsı felújítása projekt A Csorna, Laky Döme u. 1. szám alatti volt községháza épülete 1870-ben épült, mely leégett és 1927-ben építették újjá eklektikus stílusban és a mai napig a város arculatának egyik meghatározó történelmi és építészeti emléke. A helyi védettséget élvezı épület állapota az évek során folyamatosan romlott, tetızetérıl egyre többször esett le cserép, veszélyeztetve a járókelıket és az épület elıtt parkoló gépjármőveket. Csorna Város Önkormányzata már több éve foglalkozik az épület felújításával. Felmérési tervet készíttetett és több pályázatot nyújtott be a rekonstrukcióra, sajnos korábban sikertelenül. Az önkormányzat évben a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében kiírt Kisléptékő, pontszerő kisvárosi fejlesztések tárgyú pályázaton nyert Ft támogatási összeget, mely a projekt tervezett Ft összegének a 90%-a. A pályázati projekt keretében megvalósul a tetıhéjazat, a bádogozás és a külsı nyílászárók cseréje, valamint a homlokzat teljes felújítása. A támogatás segítségével kiegészítve az önkormányzat saját forrásával végre megvalósulhat Csornán egy a fıtér megjelenését meghatározó, a szomszédos Premontrei Rendház mőemléki épületéhez méltó impozáns megjelenéső középület felújítása. Az önkormányzat közbeszerzési eljárást folytatott le a kivitelezési munkák elvégzésére, melyet Knapp József egyéni vállalkozó nyert meg bruttó Ft ajánlati árral. A kivitelezési munkák év márciusában kezdıdtek el, a vállalt átadási határidı augusztus 31. Az épületben jelenleg térségi és közigazgatási, illetve közszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek kaptak helyet Csornai Többcélú Kistérségi Társulás, falugazdászok, állategészségügyi szakemberek és a polgári védelem. Az épület Szent István tér felé esı részében korábban a Mővészeti Iskola mőködött, mely azután átköltözött a Széchenyi István Körzeti Általános Iskola épületébe, így az épületrész azóta üresen áll. Az önkormányzat az üresen lévı épületrészbe közösségi célú funkciót kíván betelepíteni, ezért annak hasznosítására keresi a lehetıségeket és felhívja ezúton az érdeklıdık figyelmét augusztus 26.-i eredményes mőszaki átadással és ugyanezen a napon az épületben megtartott ünnepélyes záró rendezvénnyel befejezıdtek az épület felújítási munkái. A pályázati lehetıségnek és a megvalósult fejlesztésnek köszönhetıen a városközpont egyik meghatározó, történelmi jelentıségő épülete hosszú évek eltelte után visszanyerte korábbi fényét és rangját. Az épületben a jelenlegi térségi és közigazgatási, illetve közszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek mellett a Szent István tér felé esı részbe ideiglenesen beköltözött a Széchenyi István Körzeti Általános Iskola néhány osztálya, valamint a Mővészeti Iskola rész az iskola épületének rekonstrukciója miatt. 40

41 További fejlesztések év között: Útburkolat felújítás Tárgy Megnevezés Mennyiség év Égerfa, Erkel, Damjanich, Mátyás király, Erzsébet királyné szervizút aszfaltburkolat felújítási munkái (NYDRFT támogatás ,-) Beruházási költség m ,- Csornai Ipari és Logisztikai Parkban infrastruktúra kiépítése ,- Csornai Ipari és Logisztikai Parkban szennyvízátemelı folyamatirányítása ,- Széchenyi I. Általános Iskola C épületének részleges felújítása ,- ERSTE Bank bérlemény lapos tetı szigetelése ,- Háziorvosi Rendelı épület tetıfelújítása ,- Béke u. 21. alatt 3 db bérlakás kialakítás ,- Útburkolat felújítás aszfaltburkolattal év Szent I. tér és Templom u ,- NYDRFT ,- TEKI , m 2 Petıfi S. utca m ,- NYDRFT , m 2 Kis-csornai szervizút és Páva u. /NYDRFT ,-/ Liszt F. utca útburkolat és járda , m ,- Burkolat felújítások összesen m ,- Csapadékvíz Kazinczy utcai csapadékvíz árok építése 515 fm ,- TEKI ,- Polgármesteri Hivatalban rámpa és akadálymentes WC építése ,- 41

42 Tárgy Megnevezés Mennyiség Beruházási költség Földszigeten élelmiszerbolt kialakítása ,- Önkormányzati lakásban fürdıszoba, WC kialakítása (Andrássy u. 12/2.) ,- Önkormányzati lakásban ablak cseréje (Szent István tér 17. IV/10.) ,- Önkormányzati intézmények világításkorszerősítése ,- Internet hálózat kiépítése (Air-Net) ,- CsSE öltözı épület felújítása ,- Útburkolat felújítás - aszfaltburkolattal - felületi bevonattal év Nap és Arany J. utcák /TEKI ,-/ Adria, Kakukk, Kismartoni, Botond, Honvéd, Gárdonyi utcák Kis-csornai szervizút m m m , , ,- Útburkolat felújítás összesen m ,- Járda felújítás Járda burkolat felújítás aszfalt réteggel m ,- Széchenyi téri piac burkolatépítés és csapadékvíz elvezetés ,- Burkolatépítés AVOP támogatás m ,- EU önerıalap támogatás ,- Toldi u. 1. alatti épület (bérlemény) lapos tetı szigetelése ,- Hivatal irattárának tetıszigetelése ,- Önkormányzati lakásoknál járda építése (Gyöngyvirág u. 2.) ,- 16 db szociális bérlakás vásárlása (Gyöngyvirág u. 2.) ,- Önkormányzati lakásban ablakok cseréje (Szent István tér 13. III/8.) ,- Botond utcában önkormányzati lakásoknál murvás utak javítása ,- Polgármesteri Hivatal lapos tetı felújítása ,- 42

43 Tárgy Megnevezés Mennyiség Beruházási költség Hunyadi J. Gimnázium rekonstrukciója ,- Szeder utcai telkek kialakítása ,- Holokauszt emlékmő állítása , év Piactér kialakítás Széchenyi téren új piactér kialakítása 2 db EURO WC telepítése ,- Útburkolat építés Petıfi S. utca /külsı/ egyrétegő aszfaltburkolat m ,- Járda felújítás Járda felújítás aszfalt réteggel 200 m ,- Önkormányzati lakások rákötése a szennyvízhálózatra (Andrássy u. 12.) ,- Polgármesteri Hivatalban személyfelvonó építése ,- Útburkolat felújítás aszfaltburkolattal év Uszoda, Táncsics M., Komáromi, Ady E., Bem J., Irinyi J., Sport, Vadász utcák TEKI támogatás m , ,- Járda felújítás Járdák felújítása aszfalt réteggel m ,- Csapadékvíz elvezetés Laky D. u. keleti oldalon burkolt folyóka építés 190 fm ,- Önkormányzati lakások kialakítása (Petıfi tér 17., Erzsébet királyné. u. 63.) ,- Központi Konyhához zsírfogó építése ,- Polgármesteri Hivatalban WC-csoport kialakítása (okmányiroda részhez) ,- 4 db bérlakás vásárlása (Andrássy u ) ,- Botond utcában 20 db szociális bérlakás építése , év Csapadékvíz elvezetés Béke utcai új csapadékvíz csatorna és árok építése 867 fm ,- Szennyvízcsatornázás Szennyvízcsatornázás Petıfi utcai telekalakítás szennyvízcsatornázása Szeder utcai telekalakítás szennyvízcsatornázása 260 fm 504 fm , ,- 43

44 Tárgy Megnevezés Mennyiség Beruházási költség Szennyvízcsatorna építés összesen 764 fm ,- Útburkolat felújítás Bocskai utca aszfaltburkolat 960 m ,- Fogorvosi Rendelı udvarán lévı garázs-sor épület tetıfelújítása ,- Ivóvíz hálózat bıvítése Szennyvízcsatorna hálózat bıvítése Útalap építés Útburkolat felújítás év Szeder utcai ivóvíz gerincvezeték építése Petıfi utcai ivóvíz gerincvezeték építése 357 fm 55 fm , ,- Gyöngyvirág utcai gravitációs szennyvíz győjtıcsatorna építése 302 fm ,- Sport, Vadász, Sziget, Irinyi, Pásztori, Gorkij utcákban mart aszfalt útalap építés Hegyeshalmi, Wesselényi, Kisfaludy, Eötvös, Széchenyi tér, Árpád, Park, Jázmin, Körösi Cs., Tulipán, Esze T., Új Élet utcák burkolatának felújítása aszfalt réteggel TEKI támogatás m , , m ,- Járda felújítás Járda felújítás aszfalt burkolattal 125 m ,- Járdaépítés Új beton járdák építése lakossági részvétellel m ,- Filagóra (zenepavilon) építés a Szent István téri parkban ,- Laky D. u. 1. épület villamos felújítása ,- Útépítés Útburkolat felújítás év Szeder u. és Prépost u. új aszfaltburkolatú út építése UKIG támogatás , m ,- Prépost u. belsı Kmetty, Soproni út D-i szervizút, Földsziget Árpád u., burkolat felújítása aszfaltréteggel m ,- Bercsényi, Botond, Soproni út É-i szervizút burkolat felújítás felületi zárással m ,- 44

45 Tárgy Megnevezés Mennyiség Beruházási költség Útalap építése Pásztor u, Gorkij u., Erkel u. murva útalap építése m ,- Járdaépítés Új betonjárdák építése lakossági részvétellel m ,- Járda felújítás Járda felújítás aszfalt burkolattal 871 m ,- Csapadékvíz elvezetés Elıregyártott beton folyókák építése Bartók B. u,toldi u m ,- Közvilágítás Halász utcai közvilágítási lámpatestek szerelése 7 db ,- Önkormányzati lakásban fürdıszoba kialakítás (Eötvös u. 2/3.) , év Ivóvízvezeték építés Csorna-Csatárimajor fınyomó és elosztó hatások építés fm ,- Járdaépítés Út beton járdák építése lakossági részvétellel m ,- Útalap építés Rét utcai kavicsolt útalap építése m ,- Kossuth úti óvoda tetıfelújítása , év Csapadékvíz csatorna építés I. számú fıgyőjtı építése (Erkel F. és Várnai utcában) 960 fm ,- Járdaépítés Piac, Damjanich u., Felsıszeri lakótelep, új aszfaltburkolatú járdák építése 500 m ,- Szent Antal temetıben urnaoszlopok telepítése ,- Polgármesteri Hivatalban riasztórendszer bıvítése ,- Könyvtár udvarán lévı garázs tetıfelújítás ,- Fogorvosi Rendelı tetıfelújítása ,- Bölcsıde udvarán kerítésépítés ,- Kısas Gyógyszertár átalakítása, üzlet-helyiség leválasztása, irattár kialakítása , év Járda felújítás Járdák felújítása aszfalt réteggel 700 m ,- Útalap építés Halász u., Kisházasi dőlı murvás útalap építés m ,- Útburkolat felújítás Petıfi tér, Hunyadi u. aszfaltburkolat felújítás m ,- 45

46 Tárgy Megnevezés Mennyiség Beruházási költség Szennyvíztisztító telep bıvítése ,- Szennyvízcsatorna hálózat építése ,- Pártok Háza kialakítása ,- Földszigeti Orvosi Rendelıben vizesblokk kialakítása ,- Polgármesteri Hivatal épületében a II. emeleten irodák kialakítása ,- Vilmos-parkban piactér kialakítása , év Vilmos-parki Bevásárló Központban infrastruktúra kiépítése ,- 1. táblázat: között Csornán megvalósult fontosabb városrehabilitációs célú fejlesztések (forrás: Csorna Város Önkormányzata) 46

47 2.7. Összegzés Csorna város gazdasági és társadalmi jellemzıit földrajzi elhelyezkedése, a megyeszékhelytıl való távolsága és a környezetében betöltött centrum szerep határozza meg. A népessége alapján országos viszonylatban kisvárosnak számító települést az elmúlt években csökkenı lélekszám jellemezte, ennek ellenére korstruktúrája jobb a megyeinél, amely munkaerıpiaci szempontból jelenleg kedvezınek tekinthetı. A korszerkezetben azonban itt is tetten érhetık a kedvezıtlen változások, az általános tendenciákhoz hasonlóan a népesség kismértékben ugyan, de öregszik a városban. A város elhelyezkedése gazdaságföldrajzi szempontból kedvezı: Gyır mindössze 33 km, Sopron 57 km és Budapest is csak 160 km. A fejlıdés érdekében ennek ellenére az elmúlt két évtizedben nem sikerült igazán ezeket az adottságokat kihasználni. Regionális összehasonlításban a Csornai kistérséget átlag alatti fejlettségi mutatók jellemzik, bár nem tartozik a legelmaradottabb térségek közé. A település gazdasági teljesítıképességét a város és környezetének munkaerı-potenciálja, valamint a hagyományosan erıteljesebb súllyal bíró mezıgazdaság befolyásolja. Vállalkozási aktivitása kedvezı, a szervezetek döntı többsége azonban mikro- és kisvállalkozás, a teljesítmény zömét néhány nagyobb létszámú és árbevételő vállalkozás biztosítja. A gazdasági tevékenységek a város keleti és déli részén összpontosulnak. A belváros tehermentesítése és a foglalkoztatás koncentrálása érdekében a település elöljárói igyekeznek az ipartelepítést ezeken a területeken elısegíteni. A város számára elırelépést jelenthet az állami címmel rendelkezı Csornai Ipari és Logisztikai Park további bıvítése, valamint a turisztikai kínálat fejlesztése. Ez utóbbihoz jó alapot nyújt a Csorna északi részén található gyógyvizes fürdı komplex szemlélető fejlesztése, az egészségügyi és wellnessszolgáltatások kialakítása, valamint a kapcsolódó minıségi szálláskapacitások növelése. A termálvízkincs ezen túlmenıen mezıgazdasági célokra is felhasználható, kiaknázva Csorna kedvezı környezeti adottságait, ágazati hagyományait. A fürdı fejlesztésével (egész éves nyitva tartás és a színvonalas szolgáltatások megcélzásával, az országban egyedüli, ideggyógyászatra alkalmas gyógyvíz kihasználásával, továbbá a régóta tervezett Vilmos-Park Egészségturisztikai Központ elkészültével), valamint a többnapos programokat kínáló rendezvények, fesztiválok bevezetésével, népszerősítésével lehetıség nyílna az idegenforgalom fellendítésére, hiszen a város kedvezı földrajzi fekvése (Rábaköz központi települése), jó megközelíthetısége miatt kiválóan kamatoztathatná adottságait. Csorna foglalkoztatási központ szerepét tölti be a kistérségben, az itt mőködı szervezetek a helyi lakosok és elsısorban a város környezetében fekvı községek számára biztosítanak munkalehetıséget. A legfrissebb felmérés szerint Csornára az alkalmazottak egyharmada más településrıl jár be dolgozni. A munkanélküliségi helyzetet Csornán is kedvezıtlenül befolyásolta a utolsó hónapjaiban kibontakozott és hazánkba begyőrőzı gazdasági válság. Az álláskeresık száma növekedett, de arányuk még mindig kedvezıbb a megyeinél. A foglalkoztatási szerep megırzését szolgálhatja a helyi oktatási hálózat, mely alap- és középfokú ezen belül szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai képzés keretében szinten biztosítva van a városban. A felsıoktatási tanulási lehetıség az itt élık számára elérhetı közelségben van, a megye három nagyvárosában (Sopron, Gyır és Mosonmagyaróvár) található intézmények a képzések széles palettáját nyújtják. A felsıoktatáshoz Csorna városa az oktatási funkcióinak erısítésével a felnıttoktatáson keresztül, és azon belül a vállalkozói szektorhoz köthetı az át- és továbbképzés területein kapcsolódhat. 47

48 Csorna városa fontos oktatási, nevelési központ szerepet tölt be térségében. A településen egy bölcsıde mőködik, melynek fenntartója az önkormányzat. Az elmúlt években összefüggésben a gyes, gyed stb. átalakulásával egyre nagyobb igény jelentkezik a kisgyermekek bölcsıdei elhelyezésére. Az alapfokú oktatást, nevelést az óvodák és az általános iskolák biztosítják, melyek mőködésére a koncentrálódás jellemzı, alapvetıen gazdaságossági okokból. A középiskolai oktatásban az 1990-es évek második felétıl jelentıs szerkezeti átalakulás történt, amelynek következtében meghosszabbodott a tanulási idı. Elterjedtek a hat és nyolc osztályos gimnáziumok, megjelent a szakközépiskolákban az ötödik és hatodik évfolyam, illetve a három évfolyamos szakmunkásképzést a négy-öt éves szakiskolai oktatás váltotta fel ban hat középiskolai feladatellátási hely mőködött a városban, közülük kettı volt gimnáziumi, négy pedig szakközépiskolai. Az egészségügyi alapellátás keretében Csornán év végén négy háziorvos és két házi gyermekorvos dolgozott, akik vállalkozóként látták el feladatukat. Egy orvosra átlagosan lakos jutott, mely a megye városai közül a legmagasabb, s a megyei átlagot is 135-tel meghaladta. Az egészségügyi ellátás területén fontos kistérségi szereppel bír Csornán járóbetegek szakellátása, ahol az allergológiától a gyermekgyógyászaton át az urológiáig minden szakterület megtalálható és a városi lakosokon túl a környezı településeken élık számára is ellátást biztosít. Csornán 1914 óta mőködik kórház (fenntartója az önkormányzat), melynek ellátási területe a környezı településekre is kiterjed és 2008 között 13-mal csökkent a mőködı kórházi ágyak száma, s így év végén 208 ágy szolgálta a betegeket. Ezer lakosra 19 ágy jut, amely csak eggyel kevesebb, mint 8 éve. A közmőellátottság tekintetében Csorna összességében kedvezı helyzetben van. A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás a megye minden településén, így Csornán is teljesen kiépült, a lakások mindegyikét rákötöttek a hálózatra. A víz magas vastartalma azonban gondot okoz a településen. A probléma megoldására üzembe helyezték a kültéri vas- és mangántalanító berendezést, melynek téli mőködtetésével lehetıség nyílt az ivóvíz minıségének javítására. A vízellátáshoz viszonyítva a szennyvízcsatorna-ellátottság némi lemaradást mutat, azonban megyei összehasonlításban kedvezınek számít. A környezetkímélı szennyvízkezelést lehetıvé közcsatorna-hálózat legnagyobb mértékő fejlesztésére az 1990-es évtized második felében került sor a településen. A városban a csatornahálózat elválasztó rendszerő, azaz lehetıség van a szennyvíz és a csapadékvíz külön győjtésére és elvezetésére. A felszíni csapadékvizet a Pálmajori csatornába, valamint a Keszeg-érbe vezetik. A keletkezett szennyvíz kezelését a Csornai szennyvíztisztítóban végzik, ahol a szigorú EU-s elıírásoknak is megfelelı módon történik annak teljes biológiai tisztítása. A földgázprogram eredményeképp a vezetékes gázszolgáltatás az ezredfordulóra Csornán is elérhetıvé vált. A szolgáltatást jelenleg az Égáz-Dégáz ZRt. biztosítja. A városban keletkezett hulladék elszállítását és kezelését a Rekultív Kft végzi. A hulladékgyőjtésbe a csornai lakások 98%-át bevonták, mely kedvezıbb a megyei átlagnál. A lakásoktól még nem szelektív módon szállítják el a hulladékot, de a város területén több helyen találhatóak hulladékgyőjtı szigetek. A városban 1976 óta mőködik távfőtés, amelyet az önkormányzati tulajdonú Csornahı Csornai Hıszolgáltató Kft. biztosít. A főtımő a városi intézményhálózat többségét szolgálja ki, de a főtés 404 magánlakásban, a lakásállomány közel egytizedében is elérhetı (ebbıl 282 lakásban meleg-víz is rendelkezésre áll). A villamos-energia hálózat üzemeltetıje az E-On Zrt. A város tervei között szerepel a megújuló energiaforrások kiaknázása a világításban és a főtésben egyaránt. Ennek egyik elsı eredménye a Csorna keleti határában felépített és mőködı szélerımő. További tervek között szerepel egy biogáz üzem létesítése, melyet EU források is támogatnak, valamint építésük környezetvédelmi szempontból is elınyös lehet 48

49 A különbözı gazdasági, valamint társadalmi szolgáltatások területén a város elsısorban kistérségi hatókörő központi szerepet tölt be. A város a Csornai kistérség határán túlnyúlva járóbeteg szakellátást és a kórházi fekvıbeteg ellátást teszi elérhetıvé a környezı települések lakossága számára. Jelentıs vonzerıt képvisel Csorna három önkormányzati (ebbıl kettı kollégiumi elhelyezést is biztosít) és egy egyházi fenntartású középfokú oktatási intézménye. A település további fejlıdésében kedvezı helyzetet teremthet jó földrajzi elhelyezkedése, közúton és vasúton történı gyors elérhetısége. A közúti forgalom azonban jelenleg jelentıs környezeti és zajterhelést jelent az itt élık számára, a tervezett beruházások (M85 és M86 elkerülı utak) nyomán azonban minıségi változás következhet be a városban. A jó megközelíthetıség hozzájárulhat a település többi várossal való kapcsolatának erısítéséhez, valamint a környezı településekkel történı együttmőködés javításához, a város centrum szerepének erısödéséhez SWOT elemzés Erısség - Kiváló gazdaságföldrajzi fekvés és megközelíthetıség (86 és 85 jelő fıút csomópont és vasúti fıvonal), - Jól elkülönülı, fejlesztést minimális konfliktusokkal lehetıvé tevı városi funkció-területek (lakó, szolgáltató, ipari területek kedvezı fekvése), - Termálvízkincs jelenléte, mőködı fúrt kút a városban, - Környezetszennyezı ipar hiánya, - Államilag elismert címmel rendelkezı ipari park (Csornai Ipari és Logisztikai Park), - Gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést ösztönzı önkormányzat, - Összetartó lakóközösségek, erıteljes civil szervezıdések, - Sokszínő kulturális élet és rendezvénykínálat, kiépített kulturális intézményi háttér (mővelıdési ház, mővészeti iskola múzeum, stb.), - Erıs vállalkozói aktivitás, - Vonzó, jó minıségő alap- és középfokú, illetve mővészeti oktatás (zene, képzımővészet és színjátszás), - Csorna kiváló közmővesítettségi mutatókkal rendelkezik (villany-, földgáz-, távhı-, ivóés szennyvízhálózat, tele-kommunikáció), - A megyei átlagnál komfortosabb és bıvülı lakásállomány, - Igen jelentıs zöldfelületi arány, jelentıs házankénti termıterület a városszerkezetbıl adódóan Gyengeség - A városközpontot tehermenetesítı győjtı- és elkerülı utak hiánya (különösen az M85 és M86 gyorsforgalmi utak hiányoznak), - Túlterhelt, kapacitásproblémákkal küzdı, a kamionforgalom miatt rohamosan romló állapotú közlekedési infrastruktúra a város fı észak-déli, és kelet-nyugati útjain, de különösen a városközpontban, - Autópályányi nagyságú közlekedésbıl, elsısorban kamionforgalomból származó levegı-, zaj- és rezgésszennyezéssel terhelt városközpont, - 86 jelő utat szintben keresztezı vasúti átkelı közúti forgalmat akadályozó mőködése (hosszú várakozás a rendezı pályaudvarként használt vasútállomás miatt), - Kerékpáros úthálózat, tárolók és egyéb infrastruktúra hiánya, egész városrészek közelíthetetlenek meg kerékpárral szabályos módon (pl. Soproni út Kiscsorna), valamint nincs csatlakozás a turisztikai szempontból vonzó Fertı-tó és a Fertı-hansági Nemzeti Park kerékpárút-hálózatához, - A városközpont funkcióinak szétesése az intézményei, közterei állapotromlása miatt - Alacsony tıkevonzó képesség (az ipari park alulhasznosítottsága, lehetıségekhez képest kevés betelepült cég), - Kevés szálláslehetıség, a minıségi szálláshelyek és erıs vonzerejő programok hiánya, - Kevés játszótér és közösségi tér, elhanyagolt közterületek, - Rossz állapotú termálstrand és a fejlesztést akadályozó tulajdonviszonyok (a termálstrand és annak táplálást végzı termálkút elkülönült 49

50 - Teljes körően kiépített, hatékony szociális intézményrendszer, - Korszerő egészségügyi ellátás (kórház, járóbeteg-ellátás, fogászat házi- és gyermekorvos-hálózat), - A megyei átlagot felülmúló foglalkoztatási ráta a településen, Lehetıség - Élhetı, lakosság és befektetıi döntéshozók számára is vonzó kisvárosi kép és hangulat kialakulása az elkerülı megvalósulásával, a belváros és zöldfelületek minıségi fejlıdésével, - A gazdaság és foglalkoztatottság fejlıdése a megyeszékhely és régióközpont Gyırrel való kölcsönös elınyökön alapuló együttmőködés erısödése és a megközelíthetıség javulása révén, - A keleti iparterület az elkerülı révén akár háromszorosára, akár a déli iparterületig lenyúlóan is bıvülhet az elkerülı és a város közötti, feltárásra kerülı területen - Bécs és Pozsony felé erısödı gazdasági kapcsolatok, ottani cégeknek kedvezı befektetési lehetıségek kialakulása, - Turizmusban rejlı kihasználatlan lehetıségek (pl. Vilmos-park területének fejlesztése, egyházi emlékek és múzeum, termálfürdı, városi mővelıdési központ és szabadtéri színpad, a rendezvény kínálat bıvítése, természetjárás), - Kerékpáros turizmus fejlesztése, csatlakozási lehetıség a Fertı-tó körül már kiépült és a Csornai kistérségben épülı kerékpárút-hálózathoz, - Lakóterület bıvítése új építési telkek kialakításával a város nyugati részén (Kiscsornai Kertváros), tulajdonviszonyai), - Városszerte leromlott állapotú parkok és zöldterületek, - Hiányzó, vagy a szükségesnél kisebb kapacitású szociális/idısek otthona kapacitások, - Magas vastartalmú ivóvíz érhetı el a településen, - Természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg (pl. fiatal, gyermeke(ke)t vállaló családok elköltözése) eredményeként csökkenı lakosságszám és elöregedı korfa, magas arányú a kisnyugdíjasok száma, - Felsıfokú végzettséggel rendelkezık alacsony, ugyanakkor a max. 8 általánost végzettek magas aránya, - Magas munkanélküliség, ezen belül a tartós munkanélküliek növekvı száma, - Folyamatosan növekszik a szociális ellátásban részesülık száma, Veszély - Az elkerülı M85 és M86 utak kiépítésének további csúszása, a közlekedési túlterheltség tartós fennmaradása (rossz minıségő, a forgalomhoz képest alacsony kapacitás miatt túlterhelt 85 és 86 jelő utak és vasúti kapcsolatok), a levegı-, a zaj- és rezgésszennyezés további emelkedése, - A továbbra is hiányzó kelet-nyugati elkerülı ág miatt állandósul a város észak-déli szétszakítottsága, tartósan magas marad a környezetszennyezés - Romlik a lakosság egészségi állapota, növekszik a tüdı, keringési és érrendszeri betegségek aránya - Tovább romló foglalkoztatási környezet, a városban jelentıs létszámú munkaerıt alkalmazó vállalkozások üzemeinek további bezárása (mint pl. MOFÉM), - Elhúzódó gazdasági recesszió miatt emelkedı munkanélküliségi ráta, növekvı szociális feszültségek, erısödı szegregációs hatások, - Gyır és Sopron erıteljes munkaerıt elszívó hatása, képzett munkaerı elvándorlása, - Tartós marad az alacsony foglalkoztatási aktivitás, a munkanélküliség következtében elszegényedik a lakosság, - Az alacsony kihasználtsággal mőködı vasúti szárnyvonalak (pl. Csorna-Hegyeshalom) esetleges megszüntetésével nı a közúti forgalom és romlik a város elérhetısége, - Csorna a környezı településekhez, városokhoz képest lemarad a kerékpáros turisztikai és térségi idegenforgalmi fejlıdésbıl, elvesztve ezzel 50

51 - Hazai és uniós támogatási rendszer pályázati lehetıségei, fejlesztési források bevonása, - Hatékony, gyors e-ügyintézés bevezetése a város portálján, korszerő intranet hálózatok és fejlesztési döntéseket támogató alkalmazások telepítése, - A környezettudatosság és hatékony energiagazdálkodás, a távhı és megújuló energiaforrások (geotermikus, szél-, napenergia) révén energetikailag autonóm várossá válás 2030-ra, - Jelentıs lakossági megtakarítás és KKV fejlıdési lehetıségek megvalósulása lakossági ingatlanok energiatakarékossági, - hatékonysági fejlesztése, megújuló energiaforrásokkal való nagyobb arányú ellátása révén, - Mezıvárosi hagyományokra, és városszerkezetbıl adódó jelentıs belterületi kertekre alapulóan önellátás lehetısége zöldség-, gyümölcs terén, egyben a foglalkoztatottság növelése, munkahelyteremtés, helyi fenntartható foglalkoztatás megteremtésének esélyét - A családokban vállalt gyermekszám csökkenéssel párhuzamosan visszaesik az oktatási intézmények kihasználtsága, - Túlterheltté, majd finanszírozhatatlanná válik a szociális ellátórendszer, amely korlátozottan lesz képes kiszolgálni az elöregedı lakosságot - Országos egészségügyi átalakítások (finanszírozás, súlypontok) miatt kiesı ellátási szint (pl. a kórház esetleges bezárása), - A városi energiaellátás biztonsága, a fenntarthatóság romlik a fosszilis energiaforrások ellátás-biztonsági romlása, energiaár drágulása, a közlekedésben a motorizáció további térnyerése és a helyi/térségi élelmiszer elıállítás és -feldolgozás visszaesése miatt, - A romló életkörülmények miatt romlik a vándorlási egyenleg, kontraszelektálódik a lakosság (vezetı, potensebb réteg elmegy, Gyırbıl kiszorulók aránya erısödik meg), romlik a gazdasági helyzet, szociális helyzet és a környezet állapota fenntarthatatlanná válik a város mőködése, 51

52 3. Városrészek elemzése Csorna belterületén a városszerkezeti sajátosságok és szerkezeti terv alapján 8 városrész került lehatárolásra, melyek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be. A térképen a különbözı városrészeket piros vonal határolja körbe. Északi városrész Felsıszeri Kertváros Keleti ipari terület Kiscsornai Kertváros Vilmos-park Belváros Alsószeri Kertváros Déli iparterület 3. ábra: Városrészek lehatárolása 52

53 A városrészek hézag- és átfedés-mentesen lefedik Csorna teljes belterületét. A lehatárolások a településrendezési és szerkezeti tervek, illetve az egyes városrészek jelenlegi és tervezett funkcióinak vizsgálatát követıen alakultak ki. A városrészek lehatárolásának legfontosabb szempontjai, jellemzıi: 1 - Kiscsornai Kertváros - Alapvetıen falusias beépítettségő családi házas városrész. A városrészben a lakófunkció megtartása, valamint a Sziget utca és a Szegfő utca által határolt területen egy szolgáltató alközpont kialakítása (megerısítése) lehetséges. A 85 jelő fıút Csornát elkerülı szakaszának megépítését követıen a Soproni út jelentısen veszít forgalmából, amely ingatlanfejlesztés szempontjából felértékeli a területet. A szerkezeti terv új családi házak építésére alkalmas közmővesített telkek kialakításával és a város demográfiai helyzetének javítása szempontjából fontos társadalmi réteg, a gyermeke(ke)t vállaló családok és képzett munkavállalók letelepedésével számol. 2 - Vilmos-park - Csorna fejlesztésének egyik kiemelt célterülete. A területre vonatkozó módosított rendezési tervet a képviselı-testület 2004-ben fogadta el. A Vilmos-parkban jelenlegi állapotában látható park és zöldterületek impozáns látványt nyújtanak, azonban leromlott állapotúak és kihasználatlanok. A városi kórház fejlesztéséhez kapcsolódóan egy jóléti és rekreációs témapark kialakítása lehet a városrész fejlesztésének kitörési iránya, amely egyszerre szolgálja ki a helyi lakosság és az idelátogató turisták igényeit. Fekvése ideális, mivel funkciói bıvülése esetén észak felé terjeszkedni tud, a város jól megközelíthetı helyén fekszik, és nem keveredik lakófunkciókkal. 3 - Felsıszeri Kertváros - A városközpontot északról határoló, tisztán lakófunkciójú és többségében falusias beépítettségő városrész, bizonyos helyeken megjelenı kiskereskedelmi üzletekkel, elsısorban élelmiszer boltokkal és néhány vendéglátóhellyel. 4 - Alsószeri Kertváros - A belvárostól délre elhelyezkedı, döntıen lakófunkciójú, többségében kisvárosias beépítettségő városrész. A városrészt keleten a Hegyeshalom- Csorna vasútvonal, míg nyugaton a 86-os fıút városi szakasza, a Bartók Béla út határolja. Elsısorban lakóterület funkciójú városrész, ahol kiskereskedelmi, oktatási, sport és szociális funkciók is találhatóak. 5 - Belváros - Itt koncentrálódnak Csorna közigazgatási, intézményi annak kulturális, egészségügyi, oktatási, szociális és kiskereskedelmi funkciói. Itt található a városi piac, a pénzügyi szolgáltatók és vendéglátással foglalkozó vállalkozások, illetve a kiskereskedelmi üzletek döntı többsége. A városi elkerülı utak hiánya miatt a közlekedési hálózat kapacitásai túlterheltek, jelentıs a zaj-, rezgés- és légszennyezés. 6 - Északi városrész - Alapvetıen turisztikai és üdülı funkciókat tölt be a városközponttól északra fekvı és attól kissé elkülönülı városrész. Itt koncentrálódnak a város idegenforgalmi vonzerejének jelentıs elemei, úgymint a termálfürdı és kemping. 7 - Keleti ipari terület - A városrész döntıen ipari hasznosítású területekbıl áll (Enese felé esı rész), amelynek csupán a belvároshoz közelebb esı nyugati részén van egy kisebb családi házas lakóövezet. Fekvése ezen városrésznek is optimális, mivel elkülönül a lakóterületekrıl, továbbá a várost keletrıl elkerülı 86-os gyorsforgalmi út mentén területe délre, de még a város keleti felén akár meg is háromszorozódhat, egy jól feltárt területen, mindemellet pedig az uralkodó széljárás is a várostól ellentétes irányba viszi az itt esetleg letelepedı üzemek kibocsátását. A város önkormányzata a jövıben is gazdasági, kereskedelmi és logisztikai funkciókra szeretné hasznosítani a területet, ahol a KKV-k fejlıdéséhez megfelelı üzleti és infrastrukturális környezetet igyekszik biztosítani. 53

54 8 - Déli iparterület - Ebben a városrészben koncentráltan jelennek meg a gazdasági funkciók és itt található a város és egyben a kistérség egyetlen állami címmel rendelkezı ipari parkja. A városrészben az önkormányzat a gazdasági funkciók erısítésére és a közlekedési hálózat infrastruktúrájának (közlekedési kapcsolatok kiépítése a legkorábban 2013-ban megépülı M85-M86 elkerülı gyorsforgalmi úttal), valamint a Csornai Ipari és Logisztikai Park vonzerejének növelésére fókuszál. A lakófunkciók fejlesztése nem prioritás a városrészben. 54

55 Mutató megnevezése Csorna összesen Kiscsornai Kertváros Felsıszeri Kertváros Alsószeri Kertváros Belváros Északi városrész Keleti ipari terület Déli iparterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 19,8 20,0 16,9 15,3 15,4 15,1 19,4 27,5 50,0 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 70,4 61,3 64,1 64,4 70,3 50,9 63,6 54,6 50,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 9,8 18,8 19,0 20,4 14,3 33,9 17,1 17,9 0,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon ( ,3 28,3 38,8 21,4 21,2 16,3 50,5 35,4 42,5 50,0 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség 11,6 7,2 11,5 10,5 12,4 17,6 1,2 9,2 5,5 0,0 arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 7,6 48,5 11,0 11,3 3,3 30,6 14,6 23,9 100,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív 34,1 34,6 51,0 33,9 33,4 32,8 45,1 41,5 38,1 0,0 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel 11,5 14,1 32,7 11,2 11,4 8,1 23,4 22,0 19,5 0,0 nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 62,5 45,3 61,2 62,6 63,7 49,2 51,1 57,4 100,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 20,3 44,8 30,8 33,8 26,3 52,8 36,1 39,1 0,0 Állandó népesség száma táblázat: Városrészi adatok - forrás KSH évi népszámlálás (Csorna összesen oszlop adataitól jelentısen eltérı értékek kiemelve: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) Vilmospark Külterület 55

56 A KSH évi statisztikai adatait vizsgálva megállapítható, hogy Csorna legrosszabb társadalmi státuszú területei a mindössze 80 lakosú Vilmos-park és a 216 lakosú Északi városrész, amelyek a mutatók többségét tekintve szélsıségesen rosszul szerepeltek. A többi városrészt az alább felsorolt KSH mutatók alapján vizsgálva már heterogénebb a sorrend, de itt is elsısorban Csorna falusias jellegő városszéli, illetve a gazdasági tevékenységeknek helyet adó városrészek azok, melyek elmaradnak a városi átlagtól. Ezek a városrészek sorrendben: Déli iparterület és Keleti ipari terület és Alsószeri Kertváros. A Déli iparterület és Keleti ipari terület városrészek elsısorban gazdasági funkciót töltenek be, melyek az ipari tevékenység, illetve az azok felszámolását követıen kihasználatlanul ott maradt barnamezıs üzemi területek és a rendezett zöldfelületeket nélkülözı környezet miatt nem vonzóak a magasabb társadalmi státuszú, fiatal és képzett munkavállalók számára. Mindkét városrészben jelentıs a zaj-, rezgés- és levegıszennyezéssel járó közúti és a vasúti tranzitforgalom. A városrészekben ennek folytán magas az alacsony komfortfokozatú lakásokban élı, alacsony képzettségő és inaktív, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı lakosság aránya, akik anyagi lehetıségek híján nem is tudnak máshová költözni. A évi KSH adatok és a társadalmi státuszra befolyással bíró tényezık alapján felállítható sorrend a különbözı városrészek között: - Lakónépességen belül 60-x évesek aránya. Elsı három legrosszabb %-os adat: Északi városrész 33,9; Alsószeri Kertváros 20,4; Felsıszeri Kertváros 19,0. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül. Elsı három legrosszabb %-os adat: Északi városrész 50,5; Déli iparterület 42,5; Vilmos-park 38,8. - Alacsony komfort fokozatú lakások aránya. Elsı három legrosszabb %-os adat: Vilmos-park 48,5; Északi városrész 30,6; Déli iparterület 23,9. - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül. Elsı három legrosszabb %-os adat: Vilmos-park 51,0; Északi városrész 45,1; Keleti ipari terület 41,5. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül. Elsı három legrosszabb %-os adat: Vilmos-park 32,7; Északi városrész 23,4; Keleti ipari terület 22,0. - Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül. Elsı három legrosszabb %-os adat: Vilmos-park 45,3; Északi városrész 49,2; Keleti ipari terület 51,1. - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Elsı három legrosszabb %-os adat: Északi városrész 52,8; Vilmos-park 44,8; Déli iparterület 39,1. 56

57 3.1. Kiscsornai Kertváros Kiscsornai Kertváros lehatárolása: Irinyi János utca Bem József utca Damjanich János utca - Szeder utca - Soproni út 111-tıl és 68-tól végig - Botond utca - Rét utca - Irinyi János utca által határolt terület. 4. ábra. Kiscsornai kertváros lehatárolása Mutató megnevezése Csorna összesen 1. városrész: Kiscsornai Kertváros Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 19,8 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 70,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 9,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 28,3 11,6 7,2 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 7,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 34,6 11,5 14,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 62,5 57

58 Mutató megnevezése Csorna összesen 1. városrész: Kiscsornai Kertváros Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 20,3 Állandó népesség száma táblázat: Kiscsornai Kertváros adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) A városrész lakosságának jellemzıi többségében a városi átlagot mutatják, de az idısebb népesség aránya (9,8 %) ebben a városrészben a legkisebb. Különösen jól szerepel a városrész a munkaképes korú (15-59 év) lakosság adatait vizsgálva, amelynek értéke eléri a 70,4 %-ot. A foglalkoztatottak aránya ehhez igazodva enyhén, 0,8% ponttal meghaladja a városi átlagot. Figyelemre méltó továbbá, hogy a Kiscsornai Kertvárosban a legalacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, amely csupán 20,3%. Ez is mutatja azt a kedvezı tendenciát, hogy a családi házas környezetben a felnıtt korú népességen belül jó eséllyel magasabb a munkaképes korúak aránya, ami ingatlanpiaci szempontból is felértékeli a Kiscsornai Kertvárost. A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya is átlag feletti, ami a gyermekeket vállaló családok magasabb arányára utal, amely az átlag feletti foglalkoztatottsági adatokkal együtt a városrész magas társadalmi státuszára utal. Ezt a kedvezı státuszt kissé lerontják a városrész keleti részén húzódó található szociális bérlakások (pl. a Botond utcában), amelyek többsége 1 szobás és komfort nélküli. A lakásokban zömében hátrányos helyzető roma népesség lakik, melyek azonban a KSH-tól kapott adatok alapján nem képeznek szegregátumot és szegregálódással veszélyeztetett területet sem. Alapvetıen falusias beépítettségő családi házas városrész, a 85-ös fıútra merıleges utcákkal. A városrészben a lakófunkció megtartása, valamint a Sziget utca és a Szegfő utca által határolt területen egy szolgáltató alközpont kialakítása (megerısítése) lehetséges. A 85 jelő fıút Csornát elkerülı szakaszának megépítését követıen a Soproni út jelentısen veszít forgalmából, amely ingatlanfejlesztés szempontjából felértékeli a területet. Ezt a célt támasztja alá, hogy a városban, a korábbi években kialakított önkormányzati építési telkek szinte kivétel nélkül értékesítésre kerültek, ezért további telekalakítások finanszírozásához az önkormányzatnak szükséges pénzforrást biztosítania. Az új építési telkek és lakófunkció bıvítését lehetıvé tevı lehetıségek az alábbiak: - Irinyi utcai telekalakítási elképzelés megvalósításához a szomszédos Farád község által felajánlott közigazgatási határmódosítás illetve közigazgatási területek cseréje nyújt megfelelı alapot. A termıföldek jelenleg magántulajdonban vannak, a tulajdonosok száma 42 fı, ezért az ingatlan megvásárlását jelenleg még nem kezdeményezte az önkormányzat. A rendelkezésre álló információk szerint a tulajdonosok száma várhatóan jelentısen csökkenni fog, de a terület kialakításához szükséges mind a farádi, mind a csornai településrendezési terv módosítása. A belterületbe vonást és a termelés alóli kivonást követıen mintegy 27 db ~ 700 m 2 -es telek alakítható ki. A telkek kiszolgálásához csak szennyvízcsatorna és csapadékvíz csatorna kiépítése szükséges, mivel a többi kiépült közmő kapacitása megfelelı. - Rét utcában évben 60 darab önkormányzati tulajdonú építési telek került kialakításra. Közmővesített építési telekként csak töredéke, 20 db került értékesítésre es években, mivel a fennmaradó 40 db építési telek rákötését a jelenlegi szennyvízcsatorna hálózat (vákuumrendszer túlterheltsége miatt) nem bírja el. A szennyvíz-csatornahálózat korszerősítését követıen, mint telekalakítási lehetıséggel számolhat az önkormányzat. A terület ugyan feltöltésre szorul, ami jelentıs 58

59 költségnövelı tényezı, de ugyanakkor több építési telek közmővesítésére és értékesítésére nyújt lehetıséget. - Szeder utcában a meglévı 26 db építési telek tükörképeként további telekalakítás folytatását határozta el az önkormányzat, aminek a megvalósításához csak részben biztosított az önkormányzati terület. A képviselı-testület felhatalmazása alapján elsı lépésként a tervezett telekalakítással érintett földtulajdonosokkal egyeztetı tárgyalásra kerül sor annak érdekében, hogy mindkét fél által elfogadható vételár kerüljön megállapítására. A tárgyalás eredményességétıl függıen dönt az önkormányzat a területet vásárlásról, majd azt követıen a közmővesített telkek kialakításának és finanszírozásának ütemezésérıl. A telekalakításhoz a terület közmővesítés szempontjából ugyan kedvezı helyen van, de jelentıs költségnövelı tényezı a belterületbe vonása és a mővelési ág alól való kivonása. A projekt sikeres megvalósítása esetén jelentıs mennyiségő lakás építésére alkalmas telek kerülne kialakításra, amelyhez a rendezési terv az önkormányzat rendelkezésére áll Funkcióellátottság Gazdasági funkciók Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint a városrészben nincs jelentıs összegő iparőzési adót fizetı vállalkozás. A Kiscsornai Kertváros alapvetıen családi házas lakóövezet. A városrész éttermei, kávézói, cukrászdái és szálláskínálata: - Orange Cafe (Soproni út 125.) Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgázés zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott, területén nincsenek közmőellátottsági hiányok. A meglévı közmővek üzemeltetési hiányosságait az üzemeltetı Pannon-Víz Zrt. saját hatáskörében kezeli, a rendszer mőködıképességét javítja, a kisebb üzemeltetési akadályokat folyamatosan hárítja. Fejleszteni a felszíni csapadékvíz elvezetı rendszert lenne szükséges, annak is elsısorban a minıségi paramétereit. Ez a terület viszonylag mély fekvése miatt is indokolt lenne. Helyközi autóbuszmegálló elérhetı, vasút- és taxiállomás azonban nincsen. Komoly megközelíthetıségi akadálya a városrésznek, hogy a nagy forgalmú 85-ös (városi szakaszán Petıfi Sándor utca) úton nem lehet kerékpárral közlekedni. Kiscsornai Kertvárost ugyanakkor más úton nem lehet megközelíteni, így a városrészen belül a széles utcákon szabadon és nagy számban közlekedı kerékpárosok csak szabálytalan és közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes módon közelíthetik meg városrészüket. A hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejletlen, egy darab szelektív hulladékgyőjtı sziget található a Szegfő utcában ( Nyilvános szemétgyőjtı edény a városrészben gyakorlatilag nem található. Közösségi funkciók Közösségi funkciók közül csak egy sportpálya található a városrészben. Az egyéb kulturális, sport, idegenforgalmi, stb. szolgáltatásokért a lakosoknak be kell menniük a közeli városközpontba. Ezt oldaná a Kiscsorna és a Belváros között fekvı Vilmos-park városrész sport-, rekreációs és szórakoztató városrésszé fejlesztése, amelynek a gyalogos- és a 85-ös menti kerékpárút-hálózat kiépítésével Kiscsorna is megközelíthetıvé válhatna. A város kereskedelmi zónája szintén a Belváros és Kiscsorna, továbbá ettıl délre, a déli iparterület 86-59

60 os mentén alakult ki. Emiatt ezen szolgáltatások fejlesztése sem szükséges a Kiscsornai városrészen belül, mivel a legtávolabbi pontja sincs 10 percnél messzebb kerékpárral a Tesco- Lidl-Penny Market stb. üzletek által meghatározott kereskedelmi zónától. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetıek el helyben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell utazniuk a városközpontba. A megközelíthetıség javulásával (fıként kerékpáros) ez nem okoz gondot a kis távolságok miatt. A városrészben található egy volt Határrendészeti laktanya és kiképzıközpont, amely a Schengeni integrációt követıen a rendırséghez került át. Ezen területek hasznosítása a jövıben oktatási, felsıoktatási funkciót is betölthet, amivel akár igazgatási, közszolgáltatási funkciókkal is bıvülhet a város. Önálló intézmény kialakítása csak alapítványi, vállalkozói formában képzelhetı el, de kihelyezett intézményként akár a Nyugat-magyarországi, akár a Gyıri egyetem agrár-, vagy mőszaki képzései számára is lehetıséget nyújt a városrész fejlesztésére. Humán szolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók közül egyedül egy óvoda és mellette egy sportpálya érhetı el a városrészben. Oktatási intézmények: - Katica Óvoda (Sziget u Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda tagintézményeként) 3.2. Vilmos-park Vilmos-park lehatárolása: Toldi Miklós út Sport u. Jázmin út Bartók Béla út 1. Soproni út ig és ig Szeder u. Toldi Miklós út. A belvárostól kissé nyugatra elhelyezkedı, egybefüggı zöldterület, amely a város jövıbeli sport-, rekreációs, szórakoztatási, idegenforgalmi fejlesztési elképzeléseinek egyik kulcsterülete. 5. ábra: Vilmos-park városrész 60

61 Mutató megnevezése Csorna összesen 2. városrész: Vilmos-park Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 20,0 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 61,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 18,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 38,8 11,6 11,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 48,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 51,0 11,5 32,7 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 45,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 44,8 Állandó népesség száma táblázat: Vilmos-park adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) A városrész lakossági mutatóiban többségében a városi átlag alatt vagy felett teljesít a városrész, melyek összességében alacsony társadalmi státuszú lakókörnyezetre utalnak. Szignifikáns eltérés mutatkozik a lakónépességen belül a 0-14 évesek arányában (20,0%) és az iskolai végzettség terén. Itt nagyon magas azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (32,7%). A foglalkoztatási mutatók alapján is rossz helyzetben van a városrész: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 16,1 százalékponttal rosszabb (51,0%), mint a városi átlag (34,1%). A KSH évi statisztikai adatait vizsgálva összességében megállapítható, hogy Csorna legrosszabb társadalmi státuszú területeinek egyike a Vilmos-park (másik a 216 lakosú Északi városrész), mivel a mutatók többségét tekintve a legrosszabb értékekkel rendelkezik. A rossz helyzetképet árnyalja, hogy mindösszesen 80 lakosa van, ami Csorna lakosságának 0,75%-a. A rossz társadalmi státuszt ellensúlyozzák a fejlesztések szempontjából rendelkezésre álló városrész adottságai (zöldfelületek, tó, termálkút fúrására alkalmas szabad fejlesztési területek). Mivel azonban a városrész fejlesztési irányai magas minıségő szolgáltatásokat, foglalkoztatási lehetıséget teremtenek, ezen lakossági mutatók részben lakosságcserével (az itteni ingatlanok felértékelıdése miatt a jelenlegi lakosság számára a város egyéb részein ideálisabb, jobb minıségő környezetbe költözéssel), másrészt a lakossági mutatók javulásával érhetı el. A lakásállomány helyzete szintén eltér a városi átlagtól (10,1%). Az összes városrész tekintetében messze itt a legrosszabb a helyzet a lakások minıségét illetıen, az összes lakás majdnem fele alacsony komfortfokozatú (48,5%). 61

62 A Vilmos-parkban jelenlegi állapotában látható park és zöldterületek impozáns látványt nyújtanak, azonban leromlott állapotúak és lehetıségeikhez mérten kihasználatlanok. A kórház fejlesztéséhez kapcsolódóan egy jóléti és rekreációs témapark kialakítása lehet a városrész fejlesztésének egyik átfogó célja, amely egyszerre szolgálja ki a helyi lakosság és az idelátogató turisták igényeit is. Ehhez nélkülözhetetlen a sportpályák és a park peremén található tó rendezése, kotrása és a parkba történı szerves integrálása. Fontos tudni, hogy Csorna a Hanság peremén, több mély fekvéső résszel rendelkezik, amelyek közül máig a legjelentısebb a Vilmos-park vízállásos területeinek a nagysága. A helyzet a közeli, Déli iparterületen a 86-os városi szakasza mellé települt Tesco áruház, és annak jelentıs, felszínt befedı beépítése miatt romlott, már kisebb csapadékok esetén is nagy tömegő víz jelenik meg rövid idın belül, amit a területrıl elvezetı rendszer kis kapacitásai nem tudnak elvezetni. Ezen adottsága a városrésznek a jövıben is meglesz, mivel a teljes terület feltöltése csak egy igen nagy volumenő, annak költségeit elviselı, ráadásul a környezı területek vízellátására is tekintettel levı, komplex vízrendezés keretén belül valósulhatna meg. A városrészre elkészült 2004-ben annak területrendezési terve, amely az ott található zöldfelületek maximális megtartásával az alábbi közcélú szolgáltatások elhelyezésére tesz javaslatot: - Nyugdíjasház, - Szálló I., - Wellness - Gyógycentrum, - Uszoda és élményfürdı, - Szálló II., - Amerikai Iskola (bentlakásos) és sportcsarnok, - Sportpályák, - Vendéglátóhelyek (pl. McDonalds gyorsétterem), - Közpark, ivóvíz kutak, utak és közcélú parkolók, - Új fúrású termálkút és ivóvíz kutak Funkcióellátottság Gazdasági funkciók Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint a városrészben nincs jelentıs összegő iparőzési adót fizetı vállalkozás. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgázés zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott, területén nincsenek közmőellátottsági hiányok. Fontos viszont a mély fekvéső terület csapadékvíz-elvezetésének átfogó rendezése, mivel nagyobb esızésekkor a zöldfelületek egy részét idıszakosan elborítja a víz. A Vilmos-parki kereskedelmi terület és a TESCO csapadékvizei jelenleg a park északnyugati részén található tározó tóban kerülnek elhelyezésre, ami hosszú távon nem tartható. Ezen vizeket a Toldi utca nyugati oldalán található árok kitisztításával és kiépítésével a Laktanya csatornán keresztül a Pálmajori csatornába lehetne vezetni. A Vilmos parki fürdı projekt keretében a tervek elkészültek. Egy adott terület csapadékvizeinek elvezetésére elıször a befogadótól induló fıgyőjtı kiépítése szükséges, melybe beköthetık 62

63 (gravitálhatók) a mellékutcák árkai. A városrészben elérhetı egy benzinkút és a Kisalföld Volán Zrt. helyközi autóbuszmegállója. Vasút- és taxiállomás nincsen. Közösségi funkciók Vilmos-parkban elérhetı közösségi funkciók: - Csornai Sport Egyesület (Toldi u. 1.). Az egyesület öt szakosztállyal mőködik, melyekben fı sportol aktívan. Az egyesületi sportrendezvényeket nézı látogatja rendszeresen. A CSSE tömegsport rendezvényeknek is helyt ad, egyúttal ellátja a városi és kistérségi sportfeladatokat. A labdarúgó szakosztály hét csapattal mőködik. A felnıtt csapat az NB III. Bakony csoportjában szerepel. Emellett U19, U19, U13, U11, U9 és U7 csapat szerepel a különbözı bajnokságokon és tornákon. Képzésüket nyolc edzı segíti. A kézilabda szakosztály négy korosztály mőködésének ad teret. A nıi felnıtt csapat az NB III-ban szerepel, ezen kívül az utánpótlás I. korosztály (11-14 éves korig), utánpótlás II. korosztály (9-10 éves korig) és az utánpótlás III. korosztály (6-8 éves korig) az edzések mellett különbözı tornákon vesz részt. A sportolók munkáját négy edzı segíti. Az egyesület három további szakosztályt mőködtet: cselgáncs, karate (komoly utánpótlás neveléssel) és sakk szakosztályokat. - Szent Antal temetı; - Páduai Szent Antal Kápolna (plébánia a városközpontban: Szent István tér. 37.). A gimnáziummal szemben, a temetı bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévı tagolt keret közepén angyalfej domborodik. Az egyéb kulturális, sport, idegenforgalmi, stb. szolgáltatásokért a lakosoknak be kell menniük a közeli városközpontba. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: - Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság (Bartók Béla út 1.; Egyéb állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók igénybevételéhez a lakosoknak be kell utazniuk a városközpontba. Humán szolgáltatási funkciók A Vilmos-park városrész human szolgáltatásai: - Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (9300 Csorna, Sopron út 97.; internet OM azonosító: Az iskolában az általános gimnáziumi oktatás mellett pedagógiai szakközépiskolai, közgazdasági szakközépiskola és további érettségire épülı és nem érettségire épülı szakképzések is folynak. Emellett esti tagozaton felnıttoktatási feladatokat lát el az intézmény Felsıszeri Kertváros Felsıszeri Kertváros lehatárolása: Toldi Miklós út páratlan oldala - Várnai utca - Táncsics Mihály utca - Várnai utca - Tátra utca - Kisfaludy Károly utca (İrangyal temetı, Római Katolikus Kápolna) - Thököly út - Dózsa György út (Kiskert). Pozsonyi utca - Andrássy utca ig és ig - vasútvonal - Soproni út ig - Eszperantó út - Andrássy utca ig - Árpád utca - Jázmin út - Sport utca - Toldi Miklós út. 63

64 Mutató megnevezése 6. ábra: Felsıszeri Kertváros városrész Csorna összesen 3. városrész: Felsıszeri Kertváros Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 16,9 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 64,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 19,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 21,4 11,6 10,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 11,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 33,9 11,5 11,2 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 61,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 30,8 Állandó népesség száma táblázat: Felsıszeri Kertváros adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) A városközpont északról körbeölelı, tisztán lakófunkciójú és többségében falusias beépítettségő városrész. A Felsıszer név alatt több, korábban önálló névvel illetett szer -t nevezünk ma. Az Alsószertıl mai funkcióit, adottságait tekintve csak kis mértékben tér el, a 64

65 városszerkezetben talán tágasabb utcái, terei, telekalakulásai jellemzik és az elkülönítésnek a hagyományok átörökítésében van nagyobb jelentısége. A Felsıszeri Kertvárosban él a lakosság 38,3%-a, ezért nem meglepı, hogy ebben a városrészben a lakónépességet leíró mutatók szinte teljes mértékben hozzák a városi átlagot. A lakásállomány városrészi adata (36,7%) is az itt élı lakosság városon belüli arányához illeszkedik. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya enyhén, mintegy 0,9%-ponttal meghaladja a városi átlagot, ami történelmi okokkal: a régi épületek magasabb arányával magyarázható. A lakófunkción túl a Petıfi és a Felsıszeri lakótelep között találhatóak elszórtan közösségi területek (többségében focipályák illetve játszóterek), melyek megújításra várnak. A városrészt keleten érinti a Rajka-Hegyeshalom-Csorna vasútvonal Funkcióellátottság Gazdasági funkciók Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint a városrészben nincs jelentıs összegő iparőzési adót fizetı vállalkozás. A városrész éttermei, kávézói, cukrászdái és szálláskínálata: - Stefánia Cukrászda (Táncsics Mihály u. 1.); - Nimród Vendéglı és Panzió (Táncsics u. 44.); - Kugler Cukrászda (Laky Döme utca 8.); - Columbia Panzió (Laky Döme u. 11.). - Fekete Tulipán eszpresszó (Toldi utca 45.). Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgázés zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott, területén nincsenek közmőellátottsági hiányok. A területen helyközi autóbuszmegálló elérhetı, vasút- és taxiállomás azonban nincsen. Öt darab szelektív hulladékgyőjtı sziget található a városrészben ( ami, tekintettel a városrészben található lakosságszámra és a viszonylag nagy kiterjedésre, a jövıben sőrítendı. Közösségi funkciók Felsıszeri Kertvárosban elérhetı közösségi funkciók: - İrangyal temetı, - Római Katolikus Kápolna (plébánia a városközpontban: Szent István tér. 37.). - Nepomuki Szent János Kápolna, - Sportpályák és játszóterek elszórtan, EU szabványoknak többnyire nem megfelelı módon találhatók. Az egyéb kulturális, sport, idegenforgalmi, stb. szolgáltatásokért a lakosoknak be kell menniük a közeli városközpontba. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetıek el a városrészben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menni a városközpontba. Humán szolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók nem érhetıek el helyben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a közeli városközpontba. 65

66 3.4. Alsószeri Kertváros Alsószeri Kertváros lehatárolása: Bartók Béla út - Honvéd utca - Liszt Ferenc utca - Erzsébet Királyné utca - Arany János utca - Eötvös utca - József Attila utca - Soproni út - Patak utca - Halász utca - Petıfi Sándor utca - Kisházasi dőlı - Gorkij utca - Köztársaság utca - Erzsébet királyné utca - Aradi utca - Bartók Béla út. Mutató megnevezése 7. ábra. Alsószeri Kertváros városrész Csorna összesen 4. városrész: Alsószeri Kertváros Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 15,3 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 64,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 20,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 21,2 11,6 12,4 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 11,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 33,4 11,5 11,4 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 62,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 33,8 Állandó népesség száma

67 6. táblázat: Alsószeri Kertváros adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) A belvárostól délre elhelyezkedı, döntıen lakófunkciójú, többségében kisvárosias beépítettségő városrész. A városrészt keleten a Hegyeshalom-Csorna vasútvonal, míg nyugaton a 86-os fıút városi szakasza, a Bartók Béla út határolja. Itt található a város vasútállomása, amely a belvárosból nehezen megközelíthetı, illetve a Bartók Béla út mentén egy volt élelmiszeripari létesítmény, amely barnamezıs területként hasznosításra vár. a városrészben ennek felszámolásával és/vagy rehabilitálásával, illetve az M86-M85 elkerülı út megépülését követıen újabb lakóterületek alakíthatóak ki. A városi népesség közel több mint ötödét kitevı (21,7%) városrészben a népességi mutatók az átlagnak megfelelıen alakulnak, az idıskorú népesség aránya magasabb kicsit (20,4%) a városi átlagnál (17,3%). A felsıfokú végzettségőeknek a 25 éves és idısebb népességben mért aránya (12,4%) szintén meghaladja a városi átlagot (11,6%). Ez utóbbi hatás a városrészen belül a városias jellegő szerkezetnek és a Felsıszerinél újabb lakásállománynak köszönhetı Funkcióellátottság Gazdasági funkciók Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint a városrészben nincs jelentıs összegő iparőzési adót fizetı vállalkozás. A városrész éttermei, kávézói, cukrászdái és szálláskínálata: - Erlano étterem (Soproni út 6.); - Kati Cukrászda; - Remete Vendéglı és Panzió (Köztársaság u. 44.). Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgázés zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott, területén nincsenek közmőellátottsági hiányok. Infrastruktúra szempontjából meghatározó a városi vasútállomás (GYSEV Zrt. irodája Aradi u. 1.) és csomóponti pályaudvar, ahonnan öt különbözı irányba indulnak vonatok: Gyır, Szombathely, Sopron, Pápa és Hegyeshalom. A városrészben benzinkút, helyközi autóbuszmegálló, illetve taxiállomás is elérhetı. A Soproni út és Hegyeshalmi utca keresztezıdésében egy darab szelektív hulladékgyőjtı sziget található ( Közösségi funkciók Alsószeri Kertvárosban elérhetı közösségi funkciók: - Csornai Evangélikus Egyházközség (Köztársaság u. 10.) Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Alsószeri Kertvárosban elérhetı hatósági funkció: - ÁNTSZ - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (Erzsébet királyné u. 36.) További állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciók igénybevételéhez a lakosoknak be kell menni a városközpontba. Humán szolgáltatási funkciók Alsószeri Kertvárosban elérhetı humán szolgáltatási funkciók: 67

68 - Napsugár Óvoda (Kossuth u Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda tagintézményeként); - Kossuth Lajos Szakiskola (Kossuth L. u. 30.; Az általános iskolából érkezı tanulók a 9. évfolyamra, illetve a 16. életévüket betöltöttek a szakképzésbe is jelentkezhetnek. A kilencedik és tízedik évfolyamon a tanulók a hagyományos közismereti tantárgyak mellett számítástechnikát és német nyelvet tanulnak, valamint pályaorientációs és szakmai alapozó képzésben vesznek részt. Konkrét szakmát csak a tízedik osztály végén választanak a diákok. A szakképzés a tizenegyedik évfolyamon kezdıdik, amikor a tanulók a választott szakma elméletét és gyakorlatát sajátítják el. A gyakorlati oktatás vállalatoknál, vállalkozásoknál történik. A tanulószerzıdéssel foglalkoztatott tanulók ösztöndíjban részesülnek. A tanulmányok szakmai vizsgával zárulnak, a tanulók szakmai bizonyítványt kapnak. A szakképzı évfolyamokon a következı szakmák választhatók (zárójelben a képzési idı): Gépi forgácsoló (3 év), géplakatos (3 év), szobafestı és mázoló (tapétázó) (3 év), kımőves (3 év) élelmiszer-és vegyi áru-eladó (2 év), ruházati eladó (2 év), szakács, cukrász (3 év). Az iskolának nincs kollégiuma, ezért a bentlakást igénylıket a város másik két intézményben helyezik el Belváros Belváros lehatárolása: Bartók B. út 2-10-ig Jázmin út Árpád utca Andrássy utca ig Eszperantó út József Attila utca 1-3-ig Eötvös utca Arany János utca 2-12-ig Erzsébet kir. u ig Liszt Ferenc utca páratlan oldala Honvéd utca Bartók B. út Mutató megnevezése 8. ábra: Belváros városrész Csorna összesen 5. városrész: Belváros Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 15,4 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 70,3 68

69 Mutató megnevezése Csorna összesen 5. városrész: Belváros Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 14,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 16,3 11,6 17,6 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 3,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 32,8 11,5 8,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 63,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 26,3 Állandó népesség száma táblázat Belváros adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) A belváros funkcionálisan két részre oszlik, melyeket a Soproni út (85. jelő országos fıút belvárosi szakasza) választ el egymástól. Az úttól északra fekvı területen található a város központi tere, a Szent István tér, valamint több közösségi intézmény (városháza, iskolák, városi múzeum, kistérségi intézmények, mővelıdési ház, stb.), illetve lakóházak (családi házak és tömbházak vegyesen). Ezzel szemben az úttól délre esı területe inkább kereskedelmi központnak nevezhetı, a Bartók Béla út mentén található bevásárlóközponton, valamint néhány kisebb üzleten és vendéglátóhelyen kívül itt összpontosul a város kiskereskedelme és szolgáltató szektora. A városrész épített környezete vegyes képet mutat a mőemlékek és mőemlék jellegő épületek mellett (premontrei rendház, Soproni úti palotasor) megtalálhatóak a szocreál stílusú épületek (pl. városháza), valamint az iparosított technológiával épült tömbházak is (pl. Park utca). A évi népszámlálási adatok szerint a Belvárosban élı lakónépesség száma fı volt, mely Csorna lakosságának 20,4%-a. A lakosság korösszetételét vizsgálva Kiscsornai Kertváros (70,4%) után itt a legmagasabb a év közötti korosztály aránya (70,3%), ami 4,5%-ponttal magasabb a városi átlagnál (65,8%). A Belvárosban a 14 év alattiak (15,4%) és a 60 éven felüliek aránya (14,3%) egyaránt alulmúlja a városi átlagot (16,9% és 17,3%). A belváros korösszetétele kedvezınek mondható, tekintettel arra, hogy a munkaképes korosztály átlagon felüli arányban képviselteti magát. Az iskolázottság tekintetében a felsıfokú végzettségőek arányában kiugró az eltérés a városi átlagtól, ahol a csornai átlaghoz (11,6%) képest 6 százalékponttal magasabb volt a felsıfokú végzettségő lakosok aránya (17,6%). Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya is jobb értéket mutat, mivel a Belváros adata (16,3%) szintén 6 százalékponttal elmarad Csorna 22,3%-os értékétıl. Csornán a Belvárosban összpontosul a legképzettebb humán erıforrás, amelynek a foglalkoztatottsági mutatói is jobbak a város átlagánál. 69

70 Foglalkoztatási adatok a Belváros városrészben: - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Belváros 32,8%; Csorna átlaga 34,1%. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül: Belváros 8,1%; Csorna átlaga 11,5%. - Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül: Belváros 63,7% (megj. ez a legmagasabb érték a városban); Csorna átlaga 61,7%. A 2001-es adatok alapján a város lakóépület állományának 22,3%-a, összesen 885 darab található ebben a városrészben. A városi átlaghoz (10,1%) viszonyítva 6,8%-ponttal (!) jobb a lakások minısége, mivel itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csupán 3,3%. Ez kiugróan a legjobb érték a többi városrésszel való összehasonlításban. Csorna város életminıségét és fejlıdését hátráltató problémái a Belvárosban koncentráltan jelennek meg. Ezek közül a legjelentısebb a Belváros városrészre egyre jobban ránehezedı belsı- és tranzit gépjármőforgalom okozta problémák. Az eredendı közlekedési probléma, hogy a várost elkerülı utak hiánya miatt a 85 és 86 jelő országos fıútvonalak a Belváros nyugati szélén keresztezik egymást, annak minden kedvezıtlen környezeti hatásával a városközpontot terhelve. A kelet-nyugati közlekedési tengelyként funkcionáló, 2x2 sávos Soproni út tulajdonképpen egy teher- és személyforgalomtól teljesen bedugult városi sztráda, ahol napközben lépésben araszolnak a megrakott kamionok a városközpontot terhelve minden zaj-, rezgés- és légszennyezésükkel. A városrészben jelentkezı másik jelentıs probléma a közösségi terek és rendezvények megtartására alkalmas helyszínek leromlott infrastruktúrája (pl. Mővelıdési Központ és szabadtéri színpad), valamint az egyéb közcélú ingatlanok (Városháza elıtti tér) és zöldfelületek (Szent István Park és Premontrei Park) leromlott állapota Funkcióellátottság Gazdasági funkciók A Belvárosban a kiskereskedelem és vendéglátóipari szolgáltatások a meghatározóak. A kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) összesen 70 darab és itt található a Gyır-Moson-Sopron Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltsége (Erzsébet királyné u. 4.). A Belvárosban 5 pénzintézetnek van bankfiókja: - Erste (Szent István tér 29.); - OTP (Soproni út 58.); - K&H (Soproni út 60.); - Raiffeisen (Soproni út 81.) - Allianz Bank (Templom u. 4.) További pénzintézetek megtelepedésére a lakosság vásárlóerejének erısödése és a vállalkozói aktvitás bıvülése esetén lehet számítani. A városban valamennyi jelentıs hazai biztosítótársaság szolgáltatásai elérhetıek. A nagyobb biztosítók egy részét pl. Aegon Magyarország (Szent István tér 24.), Allianz Hungária (Templom u. 6-8.), OTP Garancia (Templom u. 2.) a helyi kirendeltségeken keresztül, a többi biztosítót pedig az ajánlataikat közvetítı pénzügyi szolgáltatást végzı közvetítı cégek, autókereskedések és szervizek, illetve brókerek és alkuszok révén lehet elérni A Belvárosban található vállalkozások és azok profilja: 70

71 1. Smaragd Virág Ajándék 2. RENOVO Festékszaküzlet 3. Moda Mio Divatáru 4. Rónatabak Kft. 5. EURONICS 6. Horváth Zoltán Gumiszerviz 7. Ázsia Divatcentrum 8. Színvilág Festékház 9. Lucky Joe 10. Bringa Kerékpárjavítás 11. Göncz Csapágy 12. Simon Virág Ajándék 13. GE-RI Villamossági Szaküzlet 14. Kaliber Vadászbolt 15. Szerelvény Szaküzlet 16. Jámaker Papírbolt 1. Kirendeltség 17. Lipóti Pékség Mintabolt 18. Népmővészet 19. ADIDAS UNO Sport 20. Surranó Cipıbolt 21. SOOTERS FOTO 22. Használt Autó 23. Renátó Bioux Shop 24. Pogiház EURO-s Üzlet 26. Grand Pizza Express 27. Klári Cipıbolt 28. Smiths Nıi Férfi Divat 29. Prizma Optika 30. Hajnal Húsbolt 31. DON VINCENZO Ékszer és Divatház 32. FITT Ruházat Cipı 33. Kami Cipı 34. Kristály és Ajándékbolt 35. Vörös Olivér fényképész 36. Barna Papa Kávézója 37. Pékáru 38. Ajándék 39. RONI Mőszaki bolt - Világítástechnika 40. Marika Rövidáru 41. G+G Óra-ékszer Ajándék 42. SCHLECKER Drogéria 43. Baromfi szaküzlet 44. UNI-OPTIKA 45. Róbert Lakástextil 46. Barkács-Vegyi bolt es számú könyvesbolt 48. Holland Szınyegbolt 49. Húsbolt 50. Noé Bárkája Díszállat Kereskedés 51. Fagyöngy-Ker 52. Erdıs Irodatechnika 53. Kínai Divatáruház 54. Kisalföld Volán Utazási Iroda 55. Spar Supermarket 56. Európa Kereskedıház 57. Jámaker Papírbolt 2. Kirendeltség 58. Híradástechnikai cikkek szaküzlete 59. Party Ékszerüzlet 60. Sport játék 61. Áruvarázs 62. Jármőbolt 63. Angel Divatáru 64. Premontrei Étterem és Kávéház 65. SHOCK Divatáru 66. Ciklámen Tourist Utazási Iroda 67. Számítástechnikai és Gyógyászati Üzlet 68. Büfé 69. Rasztovich Nıi Férfi Divatház 70. STEFÁNIA Cukrászda A városrész éttermei, kávézói, cukrászdái és szálláskínálata: - Zöldfa étterem (Soproni u. 52.); - Barna Papa Kávézója és Pékáru boltja (Soproni út 77.); 71

72 - Kisvadász Vendéglı (Mártírok tere 2.); - Boros Kávézó (Mártírok tere 3.); - Premontrei étterem és kávéház (Szent István tér 34.); - Szamovár Presszó (Templom utca 4.); - Arany Tulipán étterem (Arany J. u. 10.). Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A Belváros közmőhálózata teljesen kiépített. A városrészben mindenhol elérhetı a vezetékes földgáz, az ivóvíz-, villamos energia- és zárt szennyvízhálózat, s a területet a telekommunikációs hálózat (telefon, internet és kábel TV) is lefedi. A csapadékvíz-elvezetés megoldott, bár egyes helyszíneken rekonstrukcióra szorul, több helyen az útfelszínbıl kiemelkedı aknafedelek okoznak problémát. A városrészben található a buszpályaudvar és a Kisalföld Volán Zrt. csornai irodája (Eötvös u. 1.). Taxiállomás szintén elérhetı, vasútállomás azonban nincsen. A Belvárosban az intézmények csaknem mindegyikét és a városi tömbházak jelentıs részét az önkormányzat tulajdonában lévı CSORNAHİ Csornai Hıszolgáltató Kft. látja el távfőtéssel és meleg vízzel. A főtımő telephelye a Keleti ipari terület városrészben, a Barbacsi út 1. szám alatt található. A Belvárosban 4 db szelektív hulladékgyőjtı sziget van telepítve ( Közösségi funkciók - Városi Mővelıdési Központ (Szent István tér 36.); - Martincsevics Károly Könyvtár (Soproni út 57.; - Szabadtéri Színpad (Premontrei Parkban hrsz: 1427, 1430, 1431); - Xántus János Múzeum a Premontrei Rendházban (Szent István tér 34.; internet Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók - Polgármesteri Hivatal (Szent István tér 22.; internet - Többcélú Kistérségi Társulás irodája (Szent István tér 22.), - Csornai Körzeti Földhivatal (Soproni út 58.) - Munkaügyi Központ Csornai Kirendeltsége (Soproni út 95.) - Csornai Rendırkapitányság (Eötvös u. 3.). - Állatorvosi Rendelı (Arany J. u. 12.), Humán szolgáltatási funkciók A Belváros jól ellátott humánszolgáltatási funkciókkal. Számos szociális, egészségügyi és oktatási intézmény ebben a városrészben található. Itt érhetı el az elmúlt években több ütemben korszerősített városi kórház és járóbeteg szakrendelés, valamint a mentıállomás. A városrész humán szolgáltatási funkciókat biztosító intézményei: - Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda (Árpád u. 2., internet - Bóbita Óvoda (Szent István tér Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda tagintézményeként); 72

73 - Bölcsıde (Szent István tér 17.) Az intézmény jelenleg 50 férıhellyel, 5 csoportszobában maximális kihasználtsággal mőködik. A bölcsıde 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását végzi. - II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ (Andrássy u. 27.; internet - Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium (Kórház u. 28.; internet - Szociális és Gyermekjóléti Központ (Szent István tér 17.); - Idısek Klubja (Erzsébet Királyné u.) A 30 férıhelyen átlagosan 23 idıs ember ellátását 1 fı szolgálatvezetı és 3 fı fıfoglalkozású gondozónı biztosítja. Feladataik a hiányzó családi gondoskodás pótlása, fıként az idıs ember szociális helyzetének javítása, kulturált körülmények közötti ellátása és az egyedüllét oldása, a mellızöttség érzése következtében kialakuló káros szellemi és fizikai hatások megelızése, valamint az egészségügyi és higiénés viszonyok javítása.; - Vilmos Park Egészségturisztikai Kft. (Szent István tér 22.); - Premontrei Apátság Nagyboldogasszony templom (Soproni út 65.) - Jézus Szíve templom (Szent István tér 37.). A templom az 1790-ben leégett Szent Ilona templom pótlására épült között. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érzıdik. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászmővész alkotásai díszítik, falképeit Samoday József festette. - Posta (Erzsébet Királyné u. 31. és Szent István tér 22.); - Mentıállomás (Bartók Béla út 14.); - Margit Kórház és Rendelıintézet (Soproni út 64.; A felújított kórház a Vilmos-parkkal átellenben gyönyörő parkosított miliıben mőködik. A kórház elhelyezkedésébıl adódóan lehetıség van a környezetében kapcsolódó egészségügyi szolgáltató egységek kialakítására, egészségügyi tematikus park létrehozására, melyek tevékenységüket fizetı szolgáltatásként értékesítenék mind a belföldi, mind a külföldi egészségpénztárak, illetve magánszemélyek felé. Ily módon jelentıs számú új munkalehetıség teremthetı az egészségügyi dolgozók és orvosok számára. Jól kialakított, egyedi gyógyítási, rehabilitációs, rekreációs és ápolási csomaggal jelenleg is létezı fizetıképes kereslet kielégítését lehet megcélozni. - Csorna Város Egészségháza és Háziorvosi rendelés (4 körzet, Soproni út 62.); - Csorna Vidéki Háziorvosi Ügyeleti Szolgálat (Csorna, Soproni út 64., Margit Kórház C épület Egészségház). Az ügyelet ellátja Csorna és vonzáskörzetének 42 települését. - Házi Gyermekorvosok (2 körzet, Soproni út 64.); - Védınıi Szolgálat (Soproni út 64.); - Fogászati rendelı (Soproni út 64.); - Fehér Holló Gyógyszertár (Templom u. 4.); - Szent István Téri Gyógyszertár 8Szent István tér 28.) Északi városrész Északi városrész lehatárolása: Tátra utca páratlan oldala İrangyal temetı és a Kiskert északi széle Hegyeshalom-Csorna vasútvonal Csorna város belterületének északi határa Tátra utca páratlan oldala. Ezen felül ide tartozik Csorna belterületétıl északra fekvı Csatárimajor és Földsziget (Árpád utca, Rákóczi utca, Kossuth tér). 73

74 Mutató megnevezése 9. ábra: Északi városrész Csorna összesen 6. városrész: Északi városrész Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 15,1 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 50,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 33,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 50,5 11,6 1,2 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 30,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 45,1 11,5 23,4 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 49,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 52,8 Állandó népesség száma táblázat: Északi városrész adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) A KSH évi statisztikai adatait vizsgálva megállapítható, hogy az Északi városrészben szétszórtan elı lakosság Csorna leghátrányosabb társadalmi státuszú területét alkotja, amely szinte minden statisztikai mutatóját tekintve nemcsak elmarad a városi átlagtól, de egyenesen a legrosszabb adatokkal rendelkezik. A évi KSH adatok szerint az Északi városrész az alábbi mutatókban a legrosszabb: 74

75 - Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya: Északi városrész 15,1%; Csorna 16,9%. - Lakónépességen belül évesek aránya: Északi városrész 50,9%; Csorna 65,8%. - Lakónépességen belül 60-x évesek aránya: Északi városrész 33,9%; Csorna 17,3%. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Északi városrész 50,5; Csorna 22,3%. - Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában: Északi városrész 1,2%; Csorna 11,6%. - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Elsı három legrosszabb %-os adat: Északi városrész 52,8; Vilmos-park 44,8; Déli iparterület 39,1. Szintén nagyon rosszul teljesít az Északi városrész a többi KSH adatban, ahol csak a Vilmosparkban rosszabb a helyzet: - Alacsony komfort fokozatú lakások aránya: Vilmos-park 48,5%; Északi városrész 30,6%; Csorna 10,1%. - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Vilmos-park 51,0%; Északi városrész 45,1%; Csorna 34,1%. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül: Vilmos-park 32,7%; Északi városrész 23,4%; Csorna 10,1%. - Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül: Vilmos-park 45,3%; Északi városrész 49,2%; Csorna 61,7%. A felsorolt adatok mindegyike arra utal, hogy az Északi városrészben élı lakosság jelentıs része idıskorú (lásd 33,9%) és nyugellátásban részesül, illetve amennyiben munkaképes korú úgy jelentıs arányban állásnélküli (lásd 45,1%), ahol a családok legfıbb ha nem az egyetlen bevételi forrását az állami támogatások és/vagy önkormányzati segélyek és a fekete/szürke gazdaság biztosítja. A családok többsége vélhetıen egyik napról a másikra él és sokan szegénységben élnek. A városrész alapvetıen lakó és kisebb mértékben gazdasági funkciókkal rendelkezik. Itt található a Petıfi Mezıgazdasági Termelı Szövetkezet telephelye, néhány autókereskedés, a városi termálfürdı és mellette egy osztrák tulajdonban lévı kertészet. A várostól északra található a Csatárimajor és a Földsziget, amelyek jellemzıen kiskertes övezetek, néhány családi házzal. Mindkét helyszínen egyes helyeken szilárd burkolatú utak kiépítése szükséges. Az önkormányzat a városrész fejlesztését alapvetıen a termálfürdı turisztikai vonzerejére építi. A termálfürdı önkormányzati tulajdonban van, azonban attól sajnálatosan elválik a fürdıt tápláló termálkút tulajdonjoga, ami a szomszédos kertészet osztrák tulajdonosáé Funkcióellátottság Gazdasági funkciók A városrész éttermei, kávézói, cukrászdái és szálláskínálata: - Aquathermal Kemping (Thököly u. 52.). A városrészben az alábbi jelentısebb vállalkozások mőködnek: - Petıfi Mezıgazdasági Termelı Szövetkezet telephelye (iroda Laky Döme u. 10.); - Városi termálfürdı és kemping (100%-ban önkormányzati tulajdon); - Kertészet (osztrák tulajdonos). 75

76 A városrész fejlıdésének egyik kulcsa az itt található városi termálfürdı, amelyet egy méter talpmélységő, 68 C-os hévizet biztosító kút táplál. Az Na-K-ot tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos termálvizet annak kedvezı összetétele miatt 1979-ben gyógyvízzé minısítették. Orvosi szempontból a csornai gyógyvíz igen értékes a magas sótartalma és lúgossága folytán, nemcsak mozgásszervi, hanem nıgyógyászati és idült légzıszervi betegségek, valamint gyomorfekély, epebántalmak, bélmőködési zavarok és pikkelysömör betegségekre gyakorol nagyon kedvezı hatást. Ezenkívül ivókúraszerő rendszeres fogyasztása számos betegség panaszait képes csökkenteni. Figyelembe véve a csornai termálvíz kedvezı tulajdonságait és Csorna kereskedelmi és közlekedési csomóponti szerepét, a város jelentıs gyógyidegen-forgalomra számíthatna, amennyiben a külföldi és hazai turisták számára minıségi szolgáltatások állnának rendelkezésre. Sajnos az elmúlt két évtizedben nem sikerült olyan tıkeerıs befektetıt találni, akivel a város sikeres fejlesztést tudott volna végrehajtani. A 2,9 hektár területő termálfürdı és a közvetlenül mellette lévı 1,1 ha területő, 200 férıhelyes kétcsillagos kemping Csorna Város Önkormányzatának a tulajdona. A 86-os fıút mellett fekvı ingatlantól nem messze húzódik a Hegyeshalom-Csorna vasútvonal, amelyen igény esetén vasútmegálló is létesíthetı. A fürdı környezetében mezıgazdasági mővelés alatt álló területek helyezkednek el, melyek terjeszkedésre is lehetıséget biztosítanak. A város elkészíttette új településrendezési tervét, amely ezen területek belterületbe vonásának lehetıségét is megteremti, ezenkívül lehetıséget biztosít a környékén üdülıövezet kialakítására is. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész szinte minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgáz- és zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott, területén csak a Csatári majorban és Földszigeten vannak közmőellátottsági hiányok. Itt kisebb útfejlesztések szükségesek, illetve a Csatári major és Földsziget területén a szippantott szennyvizek elszállítását a pályázat útján kiválasztott Florasca Kft. végzi. Ezen két településrész esetén gazdasági okok miatt várhatóan hosszú távon sem változik meg a szennyvízkezelés módja. A városrészben elérhetı a Kisalföld Volán Zrt. helyközi buszmegállóhelye, vasút- és taxiállomás azonban nincsen. Közösségi funkciók Közösségi funkciók közül a bemutatott termálfürdı és egy katolikus templom (Földsziget, Rákóczi u. 3.) található a városrészben. Az egyéb kulturális, sport, idegenforgalmi, stb. szolgáltatásokért a lakosoknak be kell menniük a városközpontba. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetıek el, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a szomszédos városközpontba. Humán szolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók nem érhetıek el helyben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a közeli városközpontba Keleti ipari terület Keleti ipari terület lehatárolása: Andrássy utca 33-tól Barbacsi út Keszeg-ér Halász utca Patak utca - Soproni út páratlan oldal vasútvonal Andrássy utca. 76

77 Mutató megnevezése 10. ábra: Keleti ipari terület városrész Csorna összesen 7. városrész: Keleti ipari terület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 19,4 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 63,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 17,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 35,4 11,6 9,2 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 14,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 34,1 41,5 11,5 22,0 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 51,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 36,1 Állandó népesség száma táblázat: Keleti ipari terület adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) 77

78 A városrész döntıen ipari hasznosítású területekbıl áll (Enese felé esı rész), amelynek csupán a belvároshoz közelebb esı nyugati részén van egy kisebb családi házas lakóövezet. A Keleti ipari terület városrész méretéhez képest ritkán lakott terület. A városrészben ennek megfelelıen mindössze 129 lakos él, akik a lakónépességnek csupán 1,2 %-át alkotják. Az itt élı lakosságon belül az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya városi átlagnál (34,1%) több mint 7 %-ponttal magasabb (41,5%). Ezt támasztja alá az itt élık alacsony iskolai végzettsége is. Amíg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Csornán átlagosan 22,3%, addig az itt élı lakosság körében ez az érték eléri a 35,4%-ot. A felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában sem éri el a városi átlagot (11,6%), amely itt csak 9,2%. A foglalkoztatottsági szint szintén a városi átlag (61,7%) alatt van több mint 10 százalékponttal (51,1%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (36,1%) is magasabb a városi átlagnál (30,1%). A statisztikai adatok alapján a Keleti ipari terület alacsony társadalmi státuszú terület, ahol döntıen ipari-gazdasági tevékenység zajlik, amely az ipari jellegő és rendezett zöldfelületeket nélkülözı környezetével nem vonzó a magasabb társadalmi státuszú, fiatal és képzett munkavállalók számára. A városrészben magas az alacsony képzettségő és inaktív, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı lakosság aránya, akik anyagi lehetıségei híján nem tudnak máshová költözni. A városrészben az önkormányzat a gazdasági funkciók erısítésére és a közlekedési hálózat infrastruktúrájának (közlekedési kapcsolatok kiépítése a legkorábban 2013-ban megépülı M85-M86 elkerülı gyorsforgalmi úttal) fejlesztésére fókuszál. A lakófunkciók fejlesztése nem prioritás a városrészben Funkcióellátottság Gazdasági funkciók A városrész hagyományosan Csorna egyik ipari és gazdasági súlyponti területe (megj. a másik a Déli Iparterület), ahol több, a város lakosságának foglalkoztatásában jelentıs szerepet betöltı vállalat telephelye is megtalálható. A 85 jelő fıút Enese és Gyır felöli városi bevezetı szakasza melletti városrész fekvése kiváló. Területét a kelet-nyugati közúti forgalomban fontos 85-ös tranzitfıútvonal mellett keresztezi a Rajka-Hegyeshalom-Csorna vasútvonal. A városrész gazdasági és logisztikai szempontból való felértékelıdését elısegítheti a még csak tervezıasztalon fekvı, de várhatóan 2013 környékén megépülı Csornát észak-déli irányban tehermentesítı M85-M86 elkerülı út. Az önkormányzat adatszolgáltatása szerint a városrész jelentıs összegő iparőzési adót fizetı vállalkozásai az alábbiak: - Sole-Mizó Zrt. csornai üzeme (Soproni út 1.; internet - Csornahı Csornai Hıszolgáltató Kft. (Barbacsi út 1.); - Seeburger-Rábaközi Konzervipari Kft. (Barbacsi út 1732/2 hrsz.); - Farkas Kft. (Patak u csıszerelvények forgalmazása); - Pannonbeton Kft. (Barbacsi út 1.). A Sole-Mizo Zrt. két nagy múltú vállalat - a SOLE Hungária Rt. és az Új-MiZo Rt január 3-án bejegyzett egyesülésével jött létre és vált Magyarország piacvezetı tejipari vállalatává. Alkalmazottaink száma megközelíti az 1200 fıt. A társaság székhelye Szeged. A 78

79 termelés 4 üzemben koncentrálódik, amelyek közül a csornai üzem (Soproni út 1.) elsısorban ipari felhasználású exporttermékek gyártására szakosodott (fehérjekoncentrátum), ugyanakkor nagy mennyiségben gyárt hosszú szavatosságú UHT-termékeket, vajat, körözöttet, cukrozott sőrített tejet és különféle ízesítéső vajkrémeket is. Seeburger-Rábaközi Konzervipari Kft. (Barbacsi út 1732/2 hrsz.) tevékenységi köre: friss zöldáru speciális konzerválása, kül- és belföldi értékesítése, importáru forgalmazása. Az elsısorban transzportbeton elıállításával és szállításával foglalkozó mosonmagyaróvári Pannonbeton Kft ban alakult. A családi vállalkozásként indult cég alig öt év alatt a régió egyik legnagyobb betonipari vállalkozásává fejlıdött. A cég jelenleg több mint tíz fix-, és 6 mobil keverıteleppel rendelkezik. Partnerei között olyan nagyvállalatok szerepelnek, mint a Strabag Hungária Zrt. és a Vegyépszer Zrt.. A vállalat évek óta sikerrel vesz részt nagymérető beruházásokban, beszállítóként jelen volt az M3 autópálya, a mosonmagyaróvári TESCO hipermarket, a magyar-szlovén vasútvonal, valamint a csornai malom építésében. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgázés zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott, területén nincsenek közmőellátottsági hiányok. A városrészben elérhetı a Kisalföld Volán Zrt. helyközi buszmegállóhelye, vasút- és taxiállomás azonban nincsen. A városrészben található az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Csornahı Csornai Hıszolgáltató Kft. (Barbacsi út 1.), amely 1985 óta biztosítja a település távhıszolgáltatását. A távhı egyrészt a szomszédos Sole-Mizó Zrt-t, valamint a konzervgyárat látja el gızzel, másrészt a város egy részét meleg vízzel, illetve főtéssel. A főtımőbe négy gızkazánt építettek be, amelyek közül egy szénnel, a többi három 1987-tıl pakurával üzemel. A főtımő teljesítménye 20 MW volt, de a hálózatba leadott maximális teljesítménye 12,56 MW. A kazánok 85 %-os hatásfoka viszonylag magas, a távhıellátás összhatásfoka % között van. A képviselı-testület 196/2000. (XII. 14.) Kt. határozata alapján a távfőtımő földgázalapú főtıerımővé való átalakítása megvalósítása mellett döntött. A beruházás elkészült, a majd gázmotoros létesítményt 2003-ban gızhasznosító berendezéssel fejlesztették tovább. A primer hálózat hossza 8,2 km, amely 1999-ben 500 méterrel nıtt. Errıl történik a Sole-Mizó Zrt., a Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola és a város más közintézményeinek ellátása. A szekunder hálózat hossza 11 km, ez biztosítja a lakossági fogyasztásokat, ami az összes távhıszolgáltatás 3,2 %-át teszi ki. A jelenlegi díjelszámolási rendszer szerint a fogyasztóknak alap- és hıdíjat számítanak fel. Az egyes fogyasztók hımennyiségmérıvel vannak felszerelve kevésbé jellemzı, amely lehetıvé teszi a felhasznált mennyiség szerinti számlázást. Ahol ez nem megoldott, ott a hıközpontba bejövı hımennyiséget mérik és a főtött légköbméter alapján számláznak. Közösségi funkciók Közösségi funkciók közül csak egy sportpálya található a városrészben. Az egyéb kulturális, sport, idegenforgalmi, stb. szolgáltatásokért a lakosoknak be kell menniük a közeli városközpontba. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetıek el, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a szomszédos városközpontba. 79

80 Humán szolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók nem érhetıek el helyben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a közeli városközpontba Déli iparterület Déli iparterület lehatárolása: Rét utca Botond utca Bartók Béla út páratlan oldala 56-os számtól délre Gyır-Csorna-Kapuvár-Sopron vasútvonal Pásztori utca Jobaházi csatorna Berkenye-dőlı Rét utca. Mutató megnevezése 11. ábra: Déli iparterület Csorna összesen 8. városrész: Déli iparterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,9 27,5 Lakónépességen belül évesek aránya 65,8 54,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,3 17,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,3 42,5 11,6 5,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,1 23,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 34,1 38,1 80

81 Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Csorna összesen 8. városrész: Déli iparterület 11,5 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 61,7 57,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,1 39,1 Állandó népesség száma táblázat: Déli iparterület adatok - forrás KSH évi népszámlálás, KSH Tájékoztatási Fıosztály (Csorna összesített adataitól jelentısen eltérı értékek: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér) Tisztán ipari, gazdasági hasznosítású városrész, amely megközelíthetıségénél fogva (kettészeli a 86-os fıút, valamint a Gyır-Csorna-Sopron, illetve a Gyır-Csorna-Szombathely vasútvonal) komoly gazdasági, logisztikai fejlıdési potenciállal rendelkezik. A Déli iparterület városrész méretéhez képest ritkán lakott terület. A városrészben ennek megfelelıen mindössze 207 lakos él, akik a lakónépességnek csupán 1,9 %-át alkotják. Ebben a városrészben a legmagasabb a fiatalkorú népesség aránya (27,5%), viszont az átlagnál (65,8%) alacsonyabb a közötti korosztály aránya (54,6%). Az itt élınek a városi átlagnál (22,3%) alacsonyabb az iskolai végzettsége, az itt élık majdnem fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (42,5%). A 25 éves és annál idısebb népességet vizsgálva a felsıfokú végzettségőek aránya is a legrosszabbak közé tartozik, amely a területen mindössze 5,5%. Mindkét adat tekintetében ennél csak az Északi városrész mutat még rosszabb értékeket (50,5% és 1,2%). Szintén magasabb azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol nincs keresı személy. Az alacsony képzettség, alacsony foglalkoztatottsággal társul. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,1%, a városi átlag 30,1%. A városi áltagnál (10,1%) több mint kétszer gyakoribb az alacsony komfortfokozatú lakások elıfordulása ebben a városrészben (23,9%). A statisztikai adatok alapján összességében a Déli iparterület alacsony társadalmi státuszú terület, ahol döntıen ipari és gazdasági tevékenység zajlik, amely az ipari jellegő és rendezett zöldfelületeket nélkülözı környezetével nem vonzó a magasabb társadalmi státuszú, fiatal és képzett munkavállalók számára. A városrészben magas az alacsony képzettségő és inaktív, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı lakosság aránya, akik anyagi lehetıségek híján nem tudnak máshová költözni. A városrészben az önkormányzat a gazdasági funkciók erısítésére és a közlekedési hálózat infrastruktúrájának (közlekedési kapcsolatok kiépítése a legkorábban 2013-ban megépülı M85-M86 elkerülı gyorsforgalmi úttal), valamint a Csornai Ipari és Logisztikai Park vonzerejének növelésére fókuszál. A lakófunkciók fejlesztése nem prioritás a városrészben Funkcióellátottság Gazdasági funkciók A városrész alapvetıen gazdasági funkciót tölt be, területén található a 2004-ben állami címet kapott Csornai Ipari és Logisztikai Park. Az ipari park tulajdonosi összetétele 4 : - hazai magántulajdon 75,6%; 4 Forrás: évi beszámoló az ipari park tevékenységérıl (2009. február 26.) 81

82 - önkormányzati: 12,4%; - állami: 6,7%; - külföldi magántulajdon 5,3%. Ipari park területének megoszlása: - bruttó terület 24,4 ha; - hasznosítható nettó terület 22,8 ha; - beépített terület 14,3 ha; - szabad terület 8,5 ha. Az ipari park területén jelenleg 9 vállalkozás mőködik (8 mőködı, 1 betelepülı), akikhez legutóbb 2007-ben csatlakozott új betelepülıként az egyéb mőanyag termékek gyártásával foglalkozó NAVAN Globál Kft. Az ipari parkban mőködı cégek 1 : - GYMS Megyei Állami Közútkezelı Kht.; - Tejtermelı Elıállító és Szolgáltató Kft.; - METAL-TEAM 2001 Kft.; - Kocsis József Szerelvénygyártó és Forgalmazó Kft.; - MOFÉM-Csorna Gyártó és Kereskedelmi Kft. (idıközben beszüntette a gazdasági tevékenységét); - MANU-Brevi Kft.; - Boda Iván egyéni vállalkozó; - INTER-METALEX Kft. - NAVAN Globál Kft. (betelepülés folyamatban). Az ipari parkban mőködı vállalkozások összesített éves árbevétele 2007-ben 520 MFt, a foglalkoztatottak száma 135 fı volt. A termelı beruházások évi kumulált összértéke 787 MFt. A vállalkozások méret szerinti összetétele: - mikrovállalkozás 56%; - kisvállalkozás 44%. Az ipari park annak ellenére, hogy jó gazdaságföldrajzi fekvéssel rendelkezik az elmúlt öt évben nem tudott jelentıs mérető befektetıt a városba vonzani. Ennek egyik legnagyobb akadálya, hogy a vonalas elsısorban közúti infrastruktúra nem képes hatékonyan elvezetni a tranzitforgalmat. A 86-os utat szintben keresztezı vasúti átjárót gyakran és hosszú idıre akár 20 percre is lezárják a csornai vasútállomás területén zajló tehervonatok rendezése idején. Emellett lassan két évtizede tart az M85 és M86 elkerülı utak tervezése és elıkészítése. A legutolsó tervek szerint is legkorábban 2013-ra valósulhat meg a várost keleti oldalon elkerülı szakasz. Addig a város továbbra is fuldoklik a kamionok és személyautók áradatában és vasúti csomópont okozta forgalmi akadályoztatásban. Ez összefüggésben van azzal, hogy a nagyobb ipari termelık, logisztikai és raktározási szolgáltatásokkal foglalkozó befektetık is elkerülik a várost mindaddig, amíg nem tisztázott milyen nyomvonalakon és mikor épülnek meg a várost tehermentesítı elkerülı utak. Az önkormányzat addig is minden olyan pályázati és egyéb lehetıséget igyekszik megragadni, amivel javítható az ipari park infrastruktúrája. Az önkormányzat képviselıtestülete a gazdasági válság nehézségeinek ellensúlyozására évben 18 MFt értékben olyan pénzügyi alapot szavazott meg, amely a helybeli cégeknek biztosíthat pályázati alapon támogatást a foglalkoztatás fenntartására. 82

83 Különösen rosszul érintette a város munkaerıpiacát, hogy az ipari park egyik legnagyobb foglalkoztatója az 1900-ban Mosonmagyaróváron alapított MOFÉM Zrt. ( felhagyott a gazdasági tevékenységgel. Üzemcsarnokai nagyobb részt már üresen állnak és a tulajdonosnak csupán kisebb területeket sikerült eddig bérbe adni. A városrész elmúlt években történt legnagyobb beruházása a TESCO hipermarket letelepedése volt a Bartók Béla út 3/c szám alatt ( A beruházó saját költségére rendezte a környék közlekedési infrastruktúráját és bıvítette a parkolási lehetıségeket. A Déli iparterület és a város legnagyobb foglalkoztatója az ipari park területén kívől található TONDACH Magyarország Zrt., amelynek magyarországi központja Csornán található. A külföldi tulajdonú TONDACH Magyarországon a 2007-es üzleti évben 90 millió darab kerámia tetıcserepet és 60 millió darab téglát értékesített. Foglalkoztatottak száma 540 fı, éves árbevétel 12,5 MrdFt ( A városrész éttermei, kávézói, cukrászdái és szálláskínálata: - Sárkány étterem (Bartók Béla út 69.). Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész legnagyobb része (beépített és barnamezıs területek) minden szükséges vonalas infrastruktúrával (villamos energia-, ivóvíz-, földgáz- és zárt szennyvízhálózat, telekommunikáció, belsı úthálózat) ellátott. Egyedül az ipari park szabadon álló 8,5 hektáros zöldmezıs területén szükséges az alapinfrastruktúrát bıvíteni. Ezt a letelepedı befektetıknek elsısorban saját költségükre kell kiépíteni, amihez az önkormányzat minden szakmai segítséget és hatósági ügyintézési támogatást biztosít. A bıvítéshez szükséges városi szintő közmőkapacitások rendelkezésre állnak. Közösségi funkciók Közösségi funkciók nem érhetıek el helyben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a szomszédos városközpontba. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetıek el, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a szomszédos városközpontba. Humán szolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók nem érhetıek el helyben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menniük a közeli városközpontba. 83

84 4. Szegregált területek helyzetelemzése Jelenlegi ismereteink szerint Csornán nem található olyan terület, amely megfelel a módszertani kézikönyvben, a szegregátumokra vonatkozó kritériumoknak. A város Gyır felıli részén a Virág utcában 12 roma él, azonban ık mindannyian bejelentett lakcímmel rendelkeznek, tehát jogosultak a város által nyújtott szociális szolgáltatások igénybevételére óta vett részt az önkormányzat közmunka programban, melynek során többen is foglalkoztatásra kerültek. Jelenleg is dolgozik itt 2 fı munkaszerzıdéssel az önkormányzat saját finanszírozásában. A rendszeres szociális segélyben részesülı Virág utcaiak közül közcélú foglalkoztatás keretében valósul meg a külön segítségnyújtás. Információink szerint a nyár folyamán ismételten sor kerül közmunka pályázat kiírására, melynek során természetesen gondolunk rájuk. A december május 31.-es közmunka programban a helyi kisebbségi önkormányzattal együttmőködési megállapodást kötött az önkormányzat, közösen választottuk ki a foglalkoztatottakat. A KSH által készített felmérések alapján egyedül Földsziget városrész esetében sikerült kimutatni veszélyeztetett területet, azonban véleményünk szerint a 2001-es népszámlálás óta történt változások okán már ez sem releváns terület. A területen 2002-ben 46 m2 alapterülető orvosi rendelı került kialakításra ben az Árpád u. 46. szám alatt alakították ki a 49 m2 alapterülető vegyesboltot, amely a területet városiasabbá tette. Az utóbbi években több ház is teljesen felújításra került a területen, tehát az ingatlanpiac is megindult. Ezekre tekintettel a város esetében az anti- szegregációs terv célja, hogy ezeknek a területeknek a kialakítását megakadályozza. Ennek keretében bemutatjuk a városban mőködı jóléti rendszereket, a tervezett akcióterületek hatását a szegregálódási folyamatra, illetve a megvalósítandó programokat. A program, támogatásáról, illetve a végrehajtásban történı közremőködésrıl a Cigány Kisebbségi Önkormányzat írásbeli nyilatkozatot adott, amely a dokumentumhoz csatolásra kerül. 12. ábra: KSH-tól kapott szegregációs állapot térképi megjelenítése 84

85 4.1. Helyzetelemzés Szociális segélyezés, 2006 Rendszeres szociális segélyezés Ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (2006. II. félév) Egy fıre jutó havi átlagos összeg, Ft Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Ezer 0-24 évesre jutó támogatott 88,2 Egy fıre jutó havi átlagos összeg 833 Átmeneti segélyezés Ezer lakosra jutó átmeneti segélyben részesült személyek átlagos száma Egy támogatott személyre jutó esetek száma 1,3 3,1 53,9 Egy fıre jutó átlagos összeg, Ft Lakásfenntartási támogatás Ezer lakosra jutó lakásfenntartási támogatásban részesült személyek átlagos száma Egy támogatott személyre jutó esetek száma 7 25,0 Egy fıre jutó átlagos összeg, Ft Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A bevezetıben említetteket támasztja alá az önkormányzat segélyezési mutatói. Ezek alapján a rendszeres szociális segélyben részesülık száma 33 fı, míg az átmeneti segélyben részesülık száma 583 fı volt 2006-ban. 85

86 A segélyek megoszlása városrészenként, aktuális adatok alapján: Városrészek Rendszeres szociális segély Aktív korúak Nem aktív korúak (67 %) Normatív (90 %-át az önkormányzat visszaigényli) (családok száma) ÉDÁSZ ÉGÁZ Távhı Lakástámogatás ÉDÁSZ Helyi (az önkormányzat által nyújtott) ÉGÁZ Távhı Kiscsorna Kertváros Felsıszeri Kertváros Alsószeri Kertváros Belváros Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Lakbér Ügyfélhez Lakbér Ügyfélhez Vilmospark Északi- Városrész Keleti Ipari Terület Déli Iparterület Forrás önkormányzat Az adatokból is látható, hogy a segélyezettek száma alapvetıen a lakosságszámhoz aránylik. Az önkormányzat sikeresen mőködteti a lakáshoz jutást elısegítı programját. A lakással még nem rendelkezı fiatal házasok és élettársi kapcsolatban élık, gyermeket nevelı szülık elsı lakásuk megszerzéséhez önkormányzati kamatmentes kölcsöntámogatást kaphatnak, feltéve, ha legalább az egyik igénylı Csornán bejelentett lakcímmel rendelkezik és a lakást a város közigazgatási területén építik, vagy vásárolják. A lakáscélú támogatás megállapítása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A támogatás mértéke maximálisan Ft lehet, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság a rászorultsággal és a tulajdonszerzés költségével arányos mértékben állapít meg. A város jelenleg 109 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. A lakások többsége a belvárosban található. Önkormányzati bérlakásra jogosult, akinek a családjában a vele együtt költözı családtagokat is számítva az egy fıre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum: - családban élık esetében 200 %-át, - gyermekét egyedül nevelı szülı esetében 250 %-át, - teljesen egyedülálló személy esetében 300 %-át. 86

87 4.2. A lakosság szociális ellátása A település szociális helyzete a vizsgált adatok alapján kedvezı képet mutat. A településen a gyermekek 13,5 %-a után kapnak a szülık rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Országos adatokat tekintve ez is mintegy a fele annak, sıt valamivel kedvezıbb a megyei adatoknál is. Halmozottan hátrányos helyzetérıl a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapó gyermekek 31,4 %-nak szülei nyilatkoztak. Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? Ebbıl azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségrıl nyilatkoztak azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Csorna év Önkormányzati segélyezés Csorna Nyugat-Dunántúl Országos Rendszeres szociális segélyezettek átl. száma 33, , ,84 Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Átmeneti segélyben részesültek száma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átl. Száma 283, , ,59 Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átl. Száma 25, , ,64 Kiegészítı gyermekvédelmi Támogatásban részesítettek évi átl. Száma - 103, ,67 Lakáscélú helyi támogatás összege Súlyosan mozgáskorlátozott személyei közl.támogatásban részesültek száma Idıskorúak járadékában részesítettek évi átl. száma - 573, ,63 Temetési segélyben részesültek száma Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

88 Az önkormányzat fenntartásában mőködı napközi otthonos óvodában és az általános iskolában a sajátos nevelési igényő és hátrányos helyzető gyermekek tekintetében integrált nevelési-oktatási tevékenység valósul meg. Gyermekek száma Férıhelyek száma HH/HHH-ok száma SNI-s gyermekek száma Bóbita óvoda /11 1 Széchenyi István Körzeti Ált. Isk /40 22 Az önkormányzati óvodában a gyermekek 27,4 %-a, az egyháziban 6,5 %-a, az Arany János iskola óvodájában azonban a 37,5 %-a hátrányos helyzető. A települési esélyegyenlıségi program szempontjából vizsgálva az adatokat leszögezhetı, hogy a 8 Arany János iskola óvodájába járó kisgyermek közül 3 hátrányos helyzető, de a 3-ból csak egy kisgyermek csornai. Tehát a település szempontjából vizsgálva az adatokat, 3 helyi kisgyermek közül 1 hátrányos helyzető, ami az érintett gyermekek 33,3 %-a. Így az intézmények közötti legnagyobb eltérés 26,8 %. Intézményenkénti bontásban, a Széchenyi István Általános Iskolában 20 %, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolában 8,5 %, az Arany János Általános Iskolában 20 %. Az alapítványi iskolában nincs hátrányos helyzető tanuló. Halmozottan hátrányos helyzető diák csak két iskolában van, a Széchenyi István Általános Iskolában a tanulók 6,9 %-a, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolában 4 %. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy 20 %-os eltérés van az egyes intézményekbe járó tanulók szociális helyzetét illetıen. Az intézmények adatainak összehasonlítása alapján látható, hogy a Széchenyi István Általános Iskolában a tanulók 3,6 %-a sajátos nevelési igényő, de valamennyien integráltan oktathatók, csakúgy, mint a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolában a tanulók 2,4%- a. Az Arany János Általános Iskolában valamennyi SNI-s tanuló szegregált oktatásban részesül gyógypedagógiai tagozaton. Az önkormányzati fenntartású alapfeladatot ellátó intézményekben az esélyegyenlıség megteremtése érdekében tanévtıl pályázati támogatással (HEFOP ) elindítottuk a kompetencia alapú nevelést és oktatást. Ezen módszertani innováció tanévenként egyre több óvodai és tanulói csoportot érint. A program prioritása az egyéni bánásmód, a másság elfogadása, a differenciált nevelési és oktatási formák megalapozása, megvalósítása. A SNI gyermekek az integrált nevelésen és oktatáson kívül egyéni megerısítést is kapnak. A közoktatási feladatellátás 8, többcélú intézmény keretében valósul meg a településen. Az önkormányzat által fenntartott Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda feladatait önkormányzati megállapodások alapján végzi, így az óvodáztatást Csorna város önkormányzata az általános iskolai feladatellátásra Dör és Pásztori községekkel kötött feladat ellátási megállapodást. A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ óvodai és általános iskolai feladatot lát el, ez utóbbit Barbacs községgel kötött megállapodás alapján, melynek keretén belül Barbacson 1-4 évfolyamos tagintézményt tart fenn. 88

89 A település két beiskolázási körzetet alkot oly módon, hogy a belvárosban húzódik az É-D tengely, és a tıle nyugatra lévı lakókörzet a Csornai Általános Iskola és Óvoda, míg a keletre esı terület a Katolikus Közoktatási Központ beiskolázási területe. Az Arany János EGYMI speciális intézmény, gyógypedagógiai képzést biztosít az enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók óvodai, általános iskolai és speciális szakiskolai ellátására a tanköteles korosztály számára. Ezen túl az intézmény szakszolgálati feladatokat lát el a korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés és magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdı gyermekek vizsgálata és nevelési tanácsadás. Továbbá szakmai szolgáltatási feladatot lát el a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók nevelése, oktatása területén. Az intézmény térségi beiskolázási körzető. A Vocational Academy egy általános iskolai képzést végzı telephelyet alakított ki a városban, jelenleg 1-3 évfolyamon. Az alapfokú mővészetoktatáshoz a városi önkormányzat által fenntartott többcélú intézményben, továbbá alapítványi keretek között mőködı néptánciskolában juthatnak a tanulók. A település nem kötelezı feladatként, de középfokú oktatási intézményeket, kollégiumot is tart fenn, ezeket önkormányzati fenntartásban mőködteti. A Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola mezıgazdasági szakterületre képez szakembereket szakiskolai és szakközépiskolai formában, mezıgazdasági gépésztechnikusokat, általános mezıgazdasági technikust, mezıgazdasági gépészt, lótenyésztıt, dísznövénykertészt, mezıgazdasági vállalkozót, gazdát, gazdasági informatikust és marketing- reklámügyintézıt képeznek. A Hunyadi János Gimnáziumban az általános gimnáziumi oktatás mellett pedagógiai szakközépiskolai, közgazdasági szakközépiskola és további érettségire épülı és nem érettségire épülı szakképzések is folynak. Emellett esti tagozaton felnıttoktatási feladatokat lát el az intézmény. A Kossuth Lajos Szakiskolában 4 évfolyamos esztergályos, géplakatos, nıi ruhakészítı, szobafestı, élelmiszer, ruházati, vas-mőszaki kereskedı, szakács, cukrász képzés folyik. A település intézményei egy részének infrastrukturális háttere a mai igényeknek nem mindenben felel meg. A Széchenyi István Általános Iskola épülete, bár a fenntartó a szükséges felújítások egy részét elvégezte, megjelenésében nem felel meg a XXI. század igényeinek. A városban lévı további iskolák korszerőbbek. Az óvodák valamennyi telephelyén nincs tornaszoba (Szent István tér), az udvar berendezése nem felel meg az európai uniós elıírásoknak, hiányoznak a speciális mozgásfejlesztı játékok. Sem az iskola, sem az óvoda nem akadálymentesített. Az iskola tanulói szép számban vesznek részt délutáni foglalkozásokon, így a napköziben és különbözı szakkörökön. Az intézmény épületében azonban hiányzik a kulturált napközi otthonos foglalkozások biztosításához a biztonságos, esztétikus tantermi környezet. Az intézmények tárgyi feltételi biztosításához a 11/ MKM r. 7. számú mellékletében megfogalmazott elvárások teljesítésére is szükség van. 89

90 Óvodai ellátás Napközi Otthonos Óvoda, Csorna II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ Gyermekek száma Férıhelyek száma HH/HHH-ok száma SNI-s gyermekek száma Pedagógusok száma / / Arany János EGYMI gyógypedagógus A Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda Napközi Otthonos Óvodája három telephellyel rendelkezik: Bóbita óvoda - (Szent István tér 15.) Napsugár óvoda - (Kossuth L. u. 26.) Katica óvoda - (Sziget u. 4.) Az Óvoda 8 csoporttal, 200 férıhellyel mőködik Bóbita óvoda 5 csoport Napsugár óvoda 2 csoport Katica óvoda 1 csoport Az intézmény 3 telephelye Csorna város 3 különbözı pontján helyezkedik el. Központi helyen a városközpontban legnagyobb óvoda, a Bóbita óvoda található. A pályázati projekt részét képezı Bóbita óvoda férıhelyeinek száma 125 fı. Jelenlegi kihasználtsága (2007. október 01-i adat) 122 fı, azaz 98 %-os. A központi óvodánk 1979 óta mőködik a Szent István tér 15. sz. alatt. Az óvoda a városközpontban mindig nagyon kedvelt volt a szülık körében. Bóbita óvoda Év Férıhelyek száma (fı) Gyermeklétszám (fı) Kihasználtság %-os aránya % % % % A táblázatból leolvasható, hogy az elmúlt 4 évben milyen mértékő volt a Bóbita óvoda kihasználtsága. Jól látható, hogy központi óvoda kihasználtsága egyenletes teljesítményt, átlagosan 90%-os arányt mutat. 90

91 Általános iskolai ellátás Széchenyi István Körzeti Ált. Isk. II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ Arany János Általános Iskola Tanuló bejáró SNI-s HH/HHH-s Ped / /18 37, /0 18 Vocational Academy Széchenyi István Körzeti Ált. Iskola jelenlegi kihasználtsága 83 %-os, ami annak köszönhetı, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentısen megnıtt a bejáró tanulók száma a kistérség terültérıl szeptember 1-jétıl az alapfokú mővészetoktatási iskola tanévre beírt 281 tanulójából 187 fı szintén a Széchenyi István Körzeti Általános Iskolában délutánként zenei, képzımővészeti és drámapedagógiai képzést. A fenti számadat is jelzi, hogy az iskola 83 %-os kihasználtsága mellett a délutáni kihasználtság is ilyen magas, amit az iskolaotthonos képzés, a napközi otthonos foglalkozás és mővészeti oktatás biztosít. Középiskolai ellátás Hunyadi János Gimnázium Férıhelyek száma Tanulók száma HH-s tanulók HHH-s tanulók SNI-s tanulók Szakközépiskola Kollégium Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola Szakiskola Kossuth Lajos Szakiskola Kollégium 13 Arany János Speciális Szakiskola

92 Csorna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 98/2007. (V. 29.) csornai kt. h. számú határozatában döntött az önkormányzat fenntartásában mőködı nevelési-oktatási intézmények átszervezésérıl. A fenntartói szándék összhangban van a képviselı-testület évekre szóló gazdasági- és humán programjában foglaltakkal, mely rendkívül fontos prioritásként kezeli a költségvetési, köztük a közoktatási intézmények mőködésének és mőködtetésének racionalizálását. Önkormányzatunk kifejezte szándékát a jelenlegi kötelezı és nem kötelezı feladatokat ellátó nevelési-oktatási intézményrendszer további fenntartása mellett. Ugyanakkor a szakterületen található feladatok ellátását a megelızı idıszakhoz képest racionálisabban kívánja végezni, a számára nem kötelezı részfeladatok, egyes szakfeladatok (pl.: étkeztetés, gyermekek napközbeni ellátása, stb.), valamint ellátó helyek felülvizsgálatával. A közoktatási intézményrendszer átszervezése mellett azért döntött a fenntartó, mert az ellátandó feladatok normatív állami támogatása 2007-tıl jelentısen csökkent, önkormányzatunknak saját forrásaiból egyre többet kell fenntartásukra fordítania. A finanszírozás volumene elért egy drasztikus határt, amely visszafordíthatatlan folyamatok megindulását eredményezte volna, ezért a fenntartó a közoktatási alapfeladatot ellátó intézményeket integrálta augusztus 1. napjától Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda néven. Az integrációval lecsökkent a telephelyek száma, mert a mővészeti iskola az általános iskola falai között kapott helyet. A képviselı-testület a pedagógus létszám és óvodai csoportszám csökkentésérıl határozott az intézmény fenntartási költségek mérséklése érdekében. 92

93 5. Stratégia 5.1. Jövıkép Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése elıtt Csorna városára ténylegesen kiérlelt jövıkép nem készült. Bár az általánosan követett településfejlesztési tervezési logika keretében rendszerint a településfejlesztési koncepciója tartalmazza a hosszú távra kitőzött, követendı jövıképet vagy ennek elemeit, Csorna esetében a településfejlesztési koncepció inkább az ágazati helyzetkép részletes és árnyalt bemutatására, illetve ebbıl eredı részcélok, ágazati célkitőzések megfogalmazására koncentrál. A településfejlesztési koncepciót a város jelen munkával párhuzamosan kezdte el készíteni, annak készítéséért felelıs városi fıépítésszel az egyeztetés folyamatos volt. Az IVS készítése alkalmat kínált az Önkormányzat számára ahhoz, hogy ezekbıl a megállapításokból, és más, aktuális forrásokra támaszkodva (legfrissebb statisztikai adatok elemzése, közremőködık helyismeretén alapuló információk becsatornázása, különbözı szakterületek képviselıinek bevonásával történı közös tervezési folyamatok) megalkossa a városi szándékok és külsı gazdasági, környezeti lehetıségeknek jelenleg leginkább megfelelı városi jövıképet A helyzetértékelés legfontosabb megállapításai Csornán, az ország más településeihez hasonlóan, a rendszerváltást követı tíz évben jelentıs gazdasági-társadalmi változások zajlottak le. A városnak mára sikerült túljutni az átalakulás okozta nehézségeken, de a fejlıdés az utóbbi években megrekedt. Különösen igaz ez a Nyugat-Dunántúli Régió, Gyır-Moson-Sopron megye, közvetlenül pedig a Csorna környéki térség más városaival (Kapuvár, Gyır, Mosonmagyaróvár) való összehasonlítás esetén. A korábbi fejezetekben részletesen taglalt helyzetelemzés legfontosabb, a jövıkép kialakítása tekintetében meghatározó tényezıket, megállapításokat áttekintve elmondható, hogy a város fejlıdése, fejlesztése jellemzıen követı, a körülmények alakulásához, változásához folyamatosan és utólag hozzáigazított pályán halad. A fejlıdés irányát, erejét az általános társadalmi demográfiai és gazdasági folyamatok mellett a település nagyvárosok közötti fekvése, valamint olyan közvetlen tényezık befolyásolták és befolyásolják még ma is, mint a városon keresztülzúduló, napi gépjármőegység/nap 5 feletti forgalom által okozott gazdasági, társadalmi, környezeti károk és hátrányok. Ennek a hatalmas számnak (aminél csak Budapest egyes bevezetı szakaszai, esetleg Debrecen, Miskolc forgalma nagyobb), mintegy harmada tehergépjármő (meghatározóan nyergesvontató) vagy autóbusz. A városfejlıdés dinamizálásának ezért fontos feltétele egy olyan tervezıi-döntéshozói paradigmaváltás, amely kezdeményezı, megelızı lépésekben gondolkozik, és a település saját céljainak, érdekeinek megfelelıen próbálja befolyásolni a külsı körülményeket (még ha azokat teljes mértékben alakítani képtelenség is lenne). Csorna jövıje azon múlik, hogy sikerül-e adottságait, erıforrásait innovatív és környezettudatos módon kihasználva vonzóvá, fenntarthatóvá válnia az itt élık, tanulók, az itt mőködı és befektetési lehetıséget keresı külsı vállalkozások és az ide látogatók szemében. A jövı azon múlik, hogy a városnak sikerül-e gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt versenyképessé válnia a szőkebb és tágabb térség hasonló települései körében! 5 Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a os utak közös szakaszán elsı harmadában végzett felmérés 93

94 A város külsı tényezık (pl. földrajzi elhelyezkedés, versenyhelyzet, stb.) hatásainak való kitettségét vizsgálva a helyzetértékelés alapján a következı, legfontosabb megállapításokat tehetjük: - A város számára égetı, a fejlıdési, kitörési pontokat sok esetben szinte ellehetetlenítı, ugyanakkor régóta fennálló, és felismert problémája az autópályák kamionforgalmi számaival jellemezhetı átmenı forgalom okozta közlekedési (egyben környezeti, társadalmi) terhelés. Tekintettel a Balti-tenger és az Adria kikötıi közötti európai fı szállítási útvonalat jelentı 86-os és a Gyır-Sopron-Eisenstadt forgalmát bonyolító 85- ös fı közlekedési útvonalakra, amelyek a városban találkoznak, és azokra a kiemelt, nagyrégiós és európai jelentıségő közlekedési csatornákra, amelyeknek személy-és áruforgalmát ezek bonyolítják, a probléma kezelése messze túlmutat a város kompetenciáin. A tervezett elkerülı út költségvetése országos szinten is kiemelkedıen magas (tervek és információk szerint mintegy 40 milliárd Ft-os nagyságrendő), a jövıbeni beruházást pedig a jelenlegi ismereteink alapján nem is lehet konkrét idıpontokhoz kötve beütemezni. A közlekedési szakma elırejelzése szerint az átadás legkorábbi várható dátuma A nehezen elviselhetı mértékő, a város kellıs közepén áthaladó forgalom sok fejlesztési elképzelésnek gátat szab. A település ugyanakkor nem várhat egy bizonytalan jövıbeni beavatkozásra, a várost elkerülı út megépítésére, ha saját maga szeretné jövıjét meghatározni: olyan beavatkozásokat kell tervezni, amelyek alkalmazkodnak a jelenlegi helyzethez, de a forgalom csillapodása utáni körülményekhez, a város központi területeinek jelentısen megváltozó térhasználatához is optimalizálhatók. Fontos, hogy az a város, amely az Európai Közösség és Magyarország érdekében kénytelen elviselni egy egyébiránt elviselhetetlen kamion forgalmat, megkapjon minden közösségi és nemzeti segítséget, támogatást ahhoz, hogy felkészülten várhassa az elkerülı út kiépítésével várható változás következményeit (pl. forgalomcsillapítási-szemlélető beavatkozások a várhatóan kevésbé telített forgalom miatti közlekedési balesetek elkerülése érdekében). Kritikus a kerékpáros úthálózat és kiszolgáló infrastruktúra (tárolók, kölcsönzık, javító mőhelyek) hiánya. Ezek ma közlekedésbiztonsági, idegenforgalmi, városképi és környezetvédelmi szempontból is a fejlıdés akadályai. - Csorna, hasonlóan a hazai településekhez máig kiszolgáltatott és arányaiban a nyugati településekhez képest nagyobb anyagi terhet jelentı energiagazdálkodással rendelkezik. A rossz szerkezető energiahordozó felhasználás (fosszilis energiahordozók egyeduralkodása), az alacsony energiahatékonyság és a város számára rendelkezésre álló, helyben hasznosítható megújuló energiaforrások alacsony hasznosítása terén komoly terhe van a városnak. Az intézményei alacsony energiahatékonyságú épületekben, és épületgépészettel, nagy költséggel mőködnek. A megújuló energiafelhasználás aránya alig mutatható ki, annak az egyedüli, ám mind tudatosságot formáló, mind gazdasági hatásában jelentıs eleme a város északi határában álló, Enercon gyártmányú szélerımő. Ezen terület akadályai felszámolása az autonómiát erısítı, a város gazdálkodásának egyensúlyát javító, településképet formáló, környezetállapotot javító hatásúak lehetnek. - Bár Csorna hagyományos oktatási központnak tekinthetı, amelyet nemcsak hosszú múltra visszatekintı intézményrendszere, de a jelenleg itt mőködı közoktatási létesítmények száma (pl. 3, nagy kihasználtságú középiskola), és térségi beiskolázási adatai is alátámasztanak, a jelenlegi oktatási tevékenység nem jelent különösebb 94

95 vonzerıt a város gazdasági versenyképessége szempontjából fontos ipari és szolgáltatási tevékenységek felé. A nagyobb hozzáadott értéket képviselı, tudásalapú tevékenységek, amelyek hosszú távon tudják szolgálni egy település jövıjét, célszerően megválasztott profil-összetételő felsıoktatási, felsıfokú szakképzési vagy felnıttoktatási tevékenység nyomán lennének idetelepíthetık. - A város jelenleg képtelen változatos, vonzó kulturális, szórakoztatási, szabadidıs és sportolási kínálatot biztosítani az itt tartózkodóknak. Ennek rövid távú következménye, hogy az ilyen irányú igényeket a városiak Csornán kívül elégítik ki (ennek közvetlen gazdasági hatásaival, pl. költés), hosszabb távon viszont veszélyesen befolyásolja a település megtartó erejét. Ez a jelenség már most tetten érhetı a fiatalok elköltözésében, és más demográfiai adatokban (pl. öregedı lakosság, fiatalok-idısek aránya). - A vendéglátási és szálláshely-szolgáltatások jelenlegi palettája a gazdasági fejlıdést is gátolják, hiszen a városba érkezı üzletemberek, potenciális befektetık és egyéb gazdasági partnerek igénylik a minıségi szálláshelyeket, és kulturált éttermeket. A külsı körülmények általi meghatározottság mellett az is elmondható, hogy a település meglévı adottságainak, lehetıségeinek kiaknázása sem teljes körő: - Bár kiterjedt és jelentıs a közoktatási intézményrendszer, és az elmúlt években jelentıs beruházások is történtek ezen a területen, továbbra is fontos tényezık hiánya rontja az oktató-nevelı munka lehetıségeit, hatékonyságát és vonzerejét: Az óvodák nem rendelkeznek tornaszobával, az udvari berendezések, játszótéri eszközök nem felelnek meg az európai uniós elıírásoknak, hiányoznak a speciális mozgásfejlesztı játékok, és sok esetben megoldatlan az épületek akadálymentesítése. A Kerényi György Mővészeti Iskola ideiglenes helyszínen üzemel, hosszú távú mőködése nem biztosított. - A városban mőködik a Martincsevics Károly Városi Könyvtár, Városi Mővelıdési Központ és a Premontrei Rendi Apátság gyönyörő épületében múzeum, aminek állandó kiállításai részben egyháztörténeti, részben helytörténeti/népi iparmővészeti, bemutatva mind az egyházi, mind a civil hagyományokat. A kedvezı adottságok azonban nem hasznosulnak megfelelı programkínálattal, térség-specifikus, hagyományırzı, identitás-erısítı és vonzerı-fokozó kulturális rendezvényekkel, programokkal, amely részben az intézmények jelenlegi széttagoltságának is köszönhetı. - A kitőnı feltételek (vonzó környezet, felújított infrastruktúra) mellett mőködı városi kórház vonzáskörébe nem települtek egyéb, kereskedelmi alapon mőködı gyógyászati és wellness szolgáltatások. - Megfelelı, vonzó kiskereskedelmi terek (sétáló-bevásárló utca, szabályozott és rendezett körülmények között mőködı piac) hiányában a helyi és környékbeli ıstermelık elveszítik a közeli felvevıpiacra jutás elınyét, az itt lakók és idelátogatók pedig a helyi termékek vásárlásának lehetıségét. A jelenlegi vásárterület sem elhelyezkedését, sem infrastrukturális adottságait tekintve nem alkalmas a mai kor igényeknek megfelelı vásárok megtartására, az eredeti piaci termékstruktúra bıvítésére, átalakítására, egyedi rendezvények szervezésére. A hagyományosan jelenlévı kiskereskedelem multinacionális áruházak melletti talpon maradásának is egyetlen esélye a helyi ıstermelıkkel való közvetlen együttmőködés, és így a versenyképes árukínálat és árszínvonal kialakítása, sajátos helyi értékeket képviselı boltok szervezése. 95

96 - A város gyógy- és termálvízkincse jelenleg csak részlegesen hasznosul (csak szezonálisan nyitva tartó, korszerőtlen fürdı; kis mértékő energetikai hasznosítás). - A kedvezı közlekedés-földrajzi adottságok nem manifesztálódtak nagyobb mértékő ipari-logisztikai beruházásokban, szolgáltatás-koncentrációban, sem pedig érzékelhetı turisztikai kereslet-növekedésben. - A turisztikai aktivitás a kedvezı városi és térségi környezeti adottságok (települési zöldterületek, illetve Hansági természetvédelmi terület) ellenére sem jelentıs. - Az átlag feletti kiépítettségő, jól mőködı szociális és egészségügyi ellátórendszer, a régi hagyományokra épülı, jelenleg is kiemelkedı közoktatási rendszer, a kedvezı lakásállomány és önkormányzati lakáspolitika, és a jó közbiztonság hatásai összességében sem eredményeznek növekvı betelepülési és gyermekvállalási szándékot. - A város több megújuló energiafajta hasznosítása terén is kedvezı adottságokkal rendelkezik: A szélviszonyok a jelenleg üzemelı egy szélerımő mellett jóval több létesítmény számára biztosítanának stabil üzemeltetési környezetet. A mezıvárosi hagyományokon nyugvó kiterjedt mezıgazdasági (növénytermelési és állattenyésztési) tevékenység nagy mennyiségő, másodnyersanyagként hasznosítható, jelenleg jellemzıen csak hulladékként jelentkezı biomasszát állít elı. Ez kiegészítve a városi szennyvíztelepnél keletkezı szennyvíziszappal biogáz-elıállításra is használható lehetne Hosszú távú jövıkép megfogalmazása A város hosszú távú jövıképének kialakítása olyan célállapot megfogalmazását jelenti, amely év alatt reálisan elérhetı, megvalósítható, és tekintetbe veszi a külsı körülményeket és belsı adottságokat. További követelmény a helyi társadalmi érdekcsoportok (a közösségi és gazdasági élet szereplıi) értékrendjének, érdekeiknek történı megfeleltetés, ezen csoportok elképzeléseinek és szándékainak a becsatornázása a jövıkép-megfogalmazás folyamatába. Csorna város jövıképe hosszú távon a Rábaközi térség társadalmi és gazdasági központjaként, térségszervezı, dinamizáló erejeként definiálja a települést, amely versenyképes a szőkebb és tágabb környezet hasonló mérető településeivel: - A beköltözések és a növekvı gyermekvállalások folytán bıvülı, fiatalodó, erıs helyi identitással rendelkezı lakossággal és erıs társadalmi kohézióval rendelkezik; - A megye és a régió egyik meghatározó oktatási centruma, amely élen jár a tudásalapú iparágakat legjobban kihasználó képzési kínálat kialakításában; - Sok, rendezett, közösségi térként is hasznosuló települési zöldterülettel, megújított, sokszínő szolgáltatási funkcióval élıvé tett értékes épület-állománnyal; gyalogoskerékpáros- és családbarát, vonzó szolgáltatási- és rendezvénykínálattal rendelkezı településközponttal; kiegyenlített fejlıdést mutató település-szerkezettel rendelkezik; - Dinamikus gazdasági aktivitása elsısorban a magas hozzáadott értéket képviselı, tudásalapú ágazatokban és szolgáltatásokban jelentkezik, amelynek befektetıi hosszú távon érdekeltek a város és közszolgáltatásainak fejlesztésben; - Összességében vonzó gazdasági, társadalmi és kulturális környezetet kínál mind az itt lakók, az ide költözni szándékozók, az idelátogatók és a befektetık, letelepülni kívánó vállalkozók számára. 96

97 Az itt megfogalmazott jövıképet Csorna Város Önkormányzata rendszeresen felül kívánja vizsgálni, és illeszteni a külsı környezet és belsı igények, elképzelések változásaihoz, hogy mindenkor optimális megoldást kínáljon a városfejlesztést és -fejlıdést meghatározó tényezık folyamatos alakuló rendszerében Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Városi szintő probléma- és célelemzés 97

98 Csorna város probléma-elemzése Kihasználatlan ipari és szolgáltatási területek Alacsony hozzáadott-értékő iparágak, hiányzó tudásalapú gazdaság Kereskedelmi alapon mőködı egészségügyi szolgáltatások hiánya Alacsony kiépítettségő informatikai infrastruktúra (e-közigazgatás, közcélú portálok, internet-használat) Felsıfokú képzés hiánya Gyenge, romló versenyképesség a térség más városaival szemben Nem kielégítı települési vonzerı (a befektetık és turisták irányában) Alacsony színvonalú belvárosi kiskereskedelmi lehetıségek, kevés ıstermelı Kihasználatlan turisztikai lehetıségek, gyenge szálláshely- és vendéglátási kínálat Nem kielégítı városmarketing és arculatteremtési tevékenység Romló állagú, közfunkciókat korlátozottan kielégítı városközpont és egyéb városrészek Nem megfelelı, romló megtartóerı (az itt lakók, fiatalok irányában) Nehezen elviselhetı mértékő átmenı forgalom A kerékpáros közlekedés feltételei nem megfelelıen biztosítottak Kevés kulturális, szórakozási, sportolási és szabadidıs lehetıség 98

99 Ha a fenti elemzésben azonosított és összefüggési rendszerében is feltárt problémákat elérendı célkitőzésekké fordítjuk, akkor a probléma-hierarchia támpontokat ad a város célrendszerének felvázolásához. Ezt kiegészítve a helyzetelemzés egyéb, a probléma-elemzés által nem kiemelt, de lényegi következtetéseivel, az alábbi célkitőzéseket fogalmazhatjuk meg. Az IVS (és egyben a város fejlesztésének) átfogó célja a jövıkép rövid, középtávú értékválasztáson alapuló megfogalmazása: Csorna város versenyképességének javítása, vonzerejének fokozása a meglévı adottságainak kihasználására és erıforrásainak fenntartható módon való hasznosítására alapozva. A konkrét célokat a fenti probléma-elemzés alapján, az azonosított kiindulási problémák újracsoportosításával, lehetséges megoldásaik megfogalmazásával határoztuk meg, oly módon, hogy azok középtávon 7-8 év alatt elérhetı eredményeket célozzanak, emellett elısegítsék az átfogó cél elérését is. Az alábbi felsorolásban az egyes konkrét célok mellett bemutatjuk azt is, hogyan segítik elı azok a jövıkép irányába történı elmozdulást, és melyek azok a fı megfontolások, amelyek kitőzésüket eredményezték: 1. Vonzó, dinamikus, élhetı városi arculat megteremtése, egy élhetı, befektetı- és látogatóbarát város közszolgáltatási színvonalának kialakítása A városközpont és az egyes, közfunkciókat ellátó városrészek, zöldfelületek funkcióbıvítı közterületi fejlesztése, intézményeinek megújítása közvetlenül elısegíti a város megtartó-erejének fokozását. Emellett ösztönzi a kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások fejlıdését és bıvülését, így áttételesen növelve a város turisztikai és gazdasági versenyképességét. 2. A város közlekedési rendszerének átalakítása a belsı területek forgalomcsillapításával és a gyalogos, kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával Ahogy azt számos korábbi tanulmány megállapította, a belsı városrészek jelenlegi átmenı-forgalma csak a város kompetenciáin messze túlmutató elkerülı utakkal csökkenthetı érdemben. A majdani elkerülı utak által teremtett új forgalmi helyzetre való felkészülés szükségessé teszi a városrehabilitációs beavatkozások során a forgalomcsillapítási lehetıségek figyelembe vételét, egyben elıtérbe helyezi a már ma is kezelendı, de a jövıben, az átmenı forgalom drasztikus csökkenésével új irányokat felfedezı városban a kerékpáros közlekedés súlyának drasztikus növekedését. Az egyes frekventált városi területek kerékpáros és gyalogos megközelíthetıségének javítása közvetlen módon növeli az ott található szolgáltatások kihasználtságát (köz- és piaci funkciók esetében egyaránt), miközben a lakosság egészségi állapotától a környezettudatossága erısödésén át a kiadásai csökkentéséig sok területen pozitív hatást fejt ki. 3. Környezetvédelmi, kulturális és szabadidıs tevékenységek feltételeinek megújítása, és bıvítése A kulturális, szórakozási, sportolási és szabadidıs lehetıségek kínálatának, lehetıségeinek nagymértékő bıvítése az itt lakók minden csoportja számára fontos (fiatalok, családosok, nyugdíjasok, stb.). Ennek segítségével jelentısen növelhetı a város megtartóereje, javítható a helyben lakók identitása, kezelhetık a társadalmi kohéziós (pl. szegregációs) problémák, amik mind elısegítik egy fenntartható városi társadalmi szövet kialakulását. A kulturális és szabadidıs szolgáltatások ugyanakkor a befektetık számára is fontos vonzerıt jelentenek, mint a vezetıi és munkavállalói motiváció, kötıdés kialakulásának feltételei. Bizonyos értelemben a kultúra része a természeti környezettel való harmonikus együttélés, aminek a városfejlesztésen belül a zöldfelületi rendszerek fejlesztése, továbbá a fenntartható gazdasági feltételek között tárgyalt, a környezeti externáliákkal is számot vetı zöld technológiák, infrastruktúrák a részei. A kulturált, egészséges városképhez 99

100 hozzátartozó zöldfelületi elemek megırzése, annak fejlesztése része a város kulturális és közösségi életét nagyban befolyásoló fejlesztési feladatoknak. 4. A tudásalapú, fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése A magasan képzett és szakképzett munkaerı hosszú távon jelentıs gazdasági aktivitást eredményez. Az így idetelepíthetı iparágak és szolgáltatások tevékenységek jellemzıen magas hozzáadott értéket képviselnek, sokkal jobban kötıdnek az ıket befogadó városhoz, mint az egyszerőbb termelı tevékenységek, emellett érdekeltté tehetık a városfejlesztésben való közremőködésben. A célkitőzésen belül a felsıfokú szakképzés telepítésével és az informatikai infrastruktúra fejlesztésével lehet reálisan, jelentıs eredményeket elérni Csornán. A tudásalapú gazdaság számára vonzó befektetési környezet fontos összetevıje (egyben magas minıségő lakossági, társadalmi szolgáltatások elıfeltétele is) a magasan fejlett informatikai infrastruktúra biztosítása (eközigazgatás, közcélú portálok, belsı intranet-hálózatok, kiterjedt és általános internethasználat). A mindezekhez szükséges infrastruktúrák kiépítése, tudások elterjesztése is elısegíti olyan, ma új, de a régi, természettel együtt élı ember tudására is építı fenntartható technológiák elterjedését, mint a megújuló energiaforrásokra építı hı-, és villamos energia szolgáltatás, energiahatékonyság, energiatakarékosság, fenntartható mobilitási struktúra és irányító rendszereinek kiépítése. Szükséges ugyanakkor Csorna fenntartható fejlıdésének olyan gazdasági alapjainak kiépítése, mint a szelektív hulladékgyőjtés és kezelés, széleskörő városi kerékpáros közlekedési rendszer (utak, tárolók, kölcsönzık) kiépülése Városrész célkitőzések meghatározása A helyzetértékelésnek megfelelıen Csorna tervezési szempontból nyolc jól elkülöníthetı városrészre osztható. Ezek közül négy jellemzıen lakóterületi funkciót lát el, kettı pedig ipari területként funkcionál. Ezen funkciók a városrészenként jól elkülönülnek, kevés konfliktusforrást hagyva a városban. A fennmaradó városrészek egyike külsı, egymáshoz területileg nem kapcsolódó településrészekbıl áll, a másik pedig egy nagy kiterjedéső városi közterületzöldterület. A mellékelt térképen megjelölt városrészek megnevezése a következı: 1. Belváros 2. Felsıszeri kertváros 3. Alsószeri kertváros 4. Kiscsornai kertváros ábra. Csorna városrészei. Térkép forrása: 100

101 5. Vilmos-park 6. Északi városrész 6 7. Keleti ipari terület 8. Déli ipari terület A következı oldalon található táblázatban bemutatjuk, hogy az IVS konkrét célkitőzései hogyan jelennek meg az egyes városrészek saját városrészi célkitőzéseiben. Ezek idıtávja a rendelkezésre álló források tervezési ciklusához igazodva , vagyis rövid távú célkitőzések, amelyek a gyakorlatban egy-egy fejlesztési projektet vagy projektcsomagot jelentenek. Az egyes stratégiai célterületekhez meghatározzuk azokat a lehetıség szerint mérhetı indikátorokat is, amelyek az adott célkitőzés érdekében tervezett programok, beavatkozások mérésére alkalmasak lehetnek. A városrészi célok meghatározása során a városrészi szintő helyzetértékelés megállapításaira támaszkodtunk. 6 Az Északi városrész részét képezi még két, a térképen nem látható, a 86-os fıútvonal mentén, a település központi részétıl északra található, kismérető, szatellit-településrész, Csatárimajor és Földsziget. 101

102 Városrész Belváros Felsıszeri kertváros Vonzó, dinamikus városi arculat I. A Szent István tér funkcióbıvítı közterületi fejlesztése, intézményeinek megújítása II. A Szent István téri lakóházak homlokzat-felújítása III. Új, részben fedett városi piactér kialakítása IV. Kerényi György Mővészeti Iskola önálló épületének kialakítása V. Széchenyi István Általános Iskola A épületének belsı felújítása VI. Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola épületének felújítása és főtéskorszerősítése VII. A Szociális és Gyermekjóléti Központ Városi Bölcsıdéjének felújítása VIII. Gyógyászati szakmai- és koordinációs központ létrehozása IX. Játszóterek felújítása, játszótéri eszközök cseréje X. Zajvédelmi fejlesztések a városon átvezetı fıútvonalak mentén XI. Tömbfeltárás az Arany J. u Erzsébet királyné u. Soproni út között XII. Víztorony kapacitásbıvítése I. Csapadékvíz-elvezetı árkok rekonstrukciója A város közlekedési rendszerének átalakítása I. K-Ny és É-D irányú belvárosi kerékpárút-hálózat, és tárolók rendszerének kialakítása II sz. fıutak közös szakaszának forgalomcsillapítása 7 III. Soproni út szervízútjának burkolatfelújítása IV. Soproni út Termálfürdı és Soproni út MOFÉM útszakaszokon elválasztott forgalmú kerékpárutak létrehozása V. Teherautó-parkoló létesítése I. Soproni út Termálfürdı útszakaszon elválasztott forgalmú kerékpárút létrehozása II. Toldi utca burkolat-felújítása és csomópont-kiépítés III. Szolgáltató funkciók közelében helyi vállalkozókkal együttmőködve kerékpártárolók kiépítése Stratégiai célterületek Környezetvédelmi, kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztése I. Premontrei park rekonstrukciója II. Városi Mővelıdési Központ komplex felújítása, Martincsevics Károly Városi Könyvtár beköltöztetése III. Belvárosi intézmények főtéskorszerősítése, energiahatékonyságának növelés, megújuló energiaforrások alkalmazása IV. Közvilágítás és trafórendszerek energiahatékony, korszerőbb rendszerekre való fejlesztése. V. Szelektív hulladékgyőjtés rendszerének sőrítése, bıvítése VI. Zöldfelületek állapotának, minıségének javítása alacsony energiaszükséglet mellett I. Sportlétesítmények felújítása II. Lakossági energiahatékonysági intézkedéseket elısegítı akciók szervezése III. Szelektív hulladékgyőjtés rendszerének sőrítése, bıvítése A tudásalapú, fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése I. Felsıfokú szakképzı és felnıttképzı intézmény létrehozása II. Gyógyászati szakmai- és koordinációs központ létrehozása III. Tudás alapú társadalom fejlesztése (e-közigazgatás, digitális írástudás általánossá tétele, tartalomfejlesztés) IV. Fenntartható társadalmi gondolkodás feltételei megteremtése (környezettudatos nevelés bevezetés óvodától középfokig, akciók szervezése, felvilágosító munka) V. Környezeti innováció fejlesztése VI. Szélessávú infokommunikációsközmő kiépítése I. Szélessávú infokommunikációsközmő kiépítése 7 Ennek a beavatkozásnak feltétele az elkerülı út megvalósítása, amely után a jelenlegi, 2*2 forgalmi sávra már nem lesz szükség az érintett belvárosi szakaszokon. 102

103 Városrész Alsószeri kertváros Kiscsornai kertváros Vilmos park Északi városrész Keleti ipari terület Vonzó, dinamikus városi arculat I. Zöldfelületek, utcafasorok fejlesztése II. Városképileg jelentıs, belvárosi épületek homlokzat-felújítása III. Bevásárló udvar fejlesztése I. Új lakóterületek fejlesztése a Báránytilos területen I. A Vilmos park rehabilitációja (tematikus jóléti park kialakítása keretében) I. İrangyal temetı melletti illegális hulladéklerakó felszámolása I. Zöldfelületekkel, környezetbarát infrastruktúrával felszerelt ipari park A város közlekedési rendszerének átalakítása I. Soproni út MOFÉM útszakaszon elválasztott forgalmú kerékpárút létrehozása II. Patak utca, kritikus utcák burkolatfelújítása III. Vasúti pályaudvar felújítása, P+R parkoló, kerékpárkölcsönzı, -tároló kialakítása III. Soproni út mellett önálló kerékpárút kialakítása I. Vilmos parkon belül és a környezı városrészekkel összekötı kerékárútés gyalogos járdahálózat kialakítása I. Kerékpárút kivezetése a termálfürdıig I. 86-os fıútvonal elkerülı szakaszának és csomópontjának, továbbá az ipari park kiszolgáló úthálózatának kiépítése II. A pápai vonalra építve iparvágány kialakítása Stratégiai célterületek Környezetvédelmi, kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztése I. Lakossági energiahatékonysági intézkedéseket elısegítı akciók szervezése II. Szelektív hulladékgyőjtés rendszerének sőrítése, bıvítése I. Lakossági energiahatékonysági intézkedéseket elısegítı akciók szervezése II. Szelektív hulladékgyőjtés rendszerének sőrítése, bıvítése I. Sport- és rekreációs központ kialakítása a Vilmos park rehabilitációjával (tematikus jóléti park részeként) II. Sportlétesítmények felújítása I. Termálfürdı bıvítése és komplex fejlesztése II. Szelektív hulladékgyőjtés rendszerének sőrítése, bıvítése III. Hulladéktelep és hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése IV. Szagtalanító berendezés megvalósítása a Tátra utcai vákuumgépházban I. Az iparterület komplex, megújuló energiaforrásokra építı (hıszivattyús, távhıs, napkollektoros, szélerıgépes) energiaellátási rendszerének fejlesztésével az regionálisan elsı zöld ipari park kialakítása II. Energiahatékony építési módok alkalmazása III. Közlekedésben a városon átmenı forgalom minimalizálása. A tudásalapú, fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése I. Szélessávú infokommunikációsközmő kiépítése I. Szélessávú infokommunikációsközmő kiépítése I. Gyógyászati központ kialakítása a Vilmos park rehabilitációjával (tematikus jóléti park részeként) I. Szélessávú infokommunikációsközmő kiépítése I. Városi szennyvíztisztító telep intenzifikálása II. Innovációs Park kialakítása III. Megújuló Energia Park kialakítása IV. Biogáz-üzem létrehozása V. Elektronikus üzleti környezet kialakítása a vállalkozások számára 103

104 Városrész Déli ipari terület Lehetséges fontosabb indikátorok Vonzó, dinamikus városi arculat Megújított közterület nagysága Megújított intézményi alapterület nagysága Új közszolgáltatások száma Vándorlási különbözet (fı) 60 év feletti és 18 év alatti lakosok számaránya A város közlekedési rendszerének átalakítása Stratégiai célterületek Környezetvédelmi, kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztése I. 86-os fıútvonal és ipari parki feltáró út csomópontjának kiépítése Létrehozott kerékpárutak hossza / alapterülete Áthaladó személyautók száma Áthaladó nehézgépjármővek száma Megújított közterület nagysága Megújított intézményi alapterület nagysága Új közszolgáltatások száma A tudásalapú, fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése I. Csornai Ipari Park fejlesztése, a betelepítés ösztönzése II. Elektronikus üzleti környezet kialakítása a vállalkozások számára Pályakezdı munkanélküliek száma Felsıfokú képzésben részesülık száma Helyi iparőzési adóbevételek mértéke Helyi vállalkozások száma 104

105 5.3. Beavatkozások akcióterületek kijelölése Az elızı fejezetben városrészekre lebontott rövidtávú célkitőzések nyomán 5 konkrét, körülhatárolt fejlesztési akcióterületet határoztunk meg, amelyek a városfejlesztés gócpontjai, Csorna kiemelkedı fejlesztési célterületei. Az akcióterületek kiválasztásakor azon területekre koncentráltunk, amelyek esetében az önkormányzat a fejlesztésekre befolyással bír, vagyis közvetlen ráfordítással, tulajdonosként vagy más eszközzel részt vesz a fejlesztésben. Az akcióterületek minden olyan városi területet felölelnek, amelyeken a városrészi célok nyomán középtávon jelentısebb beavatkozást tervezünk. Az akcióterületek alább rögzített kijelölése indikatív, pontosítása a részletes tervezés (pl. akcióterületi terv készítése) során lehetséges: ábra: Csorna akcióterületei. Térkép Városközpont akcióterület Árpád utca - Széchenyi tér - Templom utca - Soproni út - Erzsébet királyné utca - Ifjúság lakótelep - Arany János utca - Eötvös utca - József Attila utca - Eszperantó út - Park utca - Árpád utca által határolt terület 2. Kórház akcióterület Bartók Béla út - Soproni út - Erzsébet királyné utca - Kórház utca - Liszt Ferenc utca - Honvéd utca - Bartók Béla út által határolt terület 3. Vilmos-park akcióterület A jelenlegi Vilmos Park: Soproni út Jázmin út Toldi Miklós út Szeder utca Soproni út által határolt terület 4. Innovációs park akcióterület A jelenlegi Keleti ipari terület: Barbacsi út - vasút - Keszeg-ér - Halász utca - Patak utca - Soproni út által határolt terület 5. Termálfürdı akcióterület A jelenlegi Termálfürdı: A Thököly út mentén, Mosonmagyaróvár felé 105

106 Az így lehatárolt, és az alábbiakban részletesen is tárgyalt akcióterületeknek nincs közös, egymással területileg átfedésben levı része. AZ alábbi táblázatban a 2013-ig történı tervezett megvalósítás vázlatos ütemezését mutatjuk be: Akcióterületek akcióterület Városközpont akcióterület I. ütem X X X Városközpont akcióterület II. ütem X X X Kórház akcióterület X X X Vilmos park akcióterület X X X Innovációs park akcióterület X X X Termálfürdı akcióterület X X X Városközpont akcióterület Akcióterület elhelyezkedése, lehatárolása A Városközpont akcióterület a Belváros középsı és keleti részeit fedi le. Délnyugati irányban érintkezik a Kórház akcióterülettel. Pontos elhelyezkedése az Árpád utca - Széchenyi tér - Templom utca - Soproni út - Erzsébet királyné utca - Ifjúság lakótelep - Arany János utca - Eötvös utca - József Attila utca - Eszperantó út - Park utca - Árpád utca által határolt terület, melyet az ábra sötétkék területe mutat. Fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésére az alábbi célokat fogalmaztuk meg: - városközponti terület fejlesztése, felújítása - rendezett településkép kialakítása, a környezetállapot javítása - közösségi, kulturális funkciók megerısítése - gazdasági funkciók megerısítése, vállalkozások betelepítése, munkahelyteremtés - társadalmi kohézió erısítése - tudásalapú társadalom kialakítása Indoklás A Városközpont akcióterület Csorna fejlesztési stratégiájában a legintenzívebben érintett terület. Ez nem véletlen: központi elhelyezkedése folytán hagyományosan betölti a város közszolgáltatási és kereskedelmi központjának szerepét, közlekedési csomópontként elérhetısége minden irányból jól biztosított. Éppen emiatt a centrális helyzet miatt várható, hogy az itt megvalósuló fejlesztések gyakorolják fajlagosan a legnagyobb hatást a város társadalmi, gazdasági életére. Vagyis minden befektetett forint itt segíti elı leginkább Csorna versenyképességének növelését, és a tervezett jövıkép megvalósítását. - A Városi Mővelıdési Központ Csorna város központjában található, szolgáltatásai azonban már nem vonzanak akkora tömegeket, mint korábban. Annak érdekében, 106

107 hogy a Központ továbbra is megfelelı színvonalon tudja funkcióit ellátni, az épület felújítására, új funkciók betelepítésére lesz szükség. A megújuló létesítmény kulcsszerepet tölthet be a helyi kulturális, közösségi folyamatok erısítésében, szervezésében, valamint a város idegenforgalmának fellendítésében. A korszerősített intézmény helyszínt és mőködési feltételeket teremtene közösségformáló, identitás-erısítı kulturális események, programok és szolgáltatások kialakítására és megtartására (pl. szakkörök gyermekeknek, tanfolyamok felnıtteknek, helyi alkotók és elıadók kiállításai és elıadásai/koncertjei, stb.) Emellett a jelenleg hiányzó, fiatalokat célzó szórakoztató rendezvényeknek is otthont adhatna. A projekt tartalmazza a Martincsevics Károly Városi Könyvtár beköltöztetését is. ami jelentıs járulékos elınyökkel jár: Az intézmény vezetésének hatékonysága növekszik, a felszabaduló erıforrások érdemi tevékenységek elıkészítését, megvalósítását teszik lehetıvé; A létrejövı új központ egyben szellemi mőhely is lesz, amelynek az intézmény mőködtetésén túl kulturális és idegenforgalmi rendezvények, események szervezıjeként, valódi kulturális mőhelyként mind a városközpont, mind a teljes belváros kulturális, közösségi életét fel fogja tudni pezsdíteni; Az összevont intézmény éves szinten jelentıs megtakarítást tesz lehetıvé, amely forrás nagyobb részben a város kulturális életének pezsdítésére, a megújult városközpont élıbbé tételére fordítható. - A Szent István Park napjainkban is jelentıs szerepet tölt be a város életében, a tervezett új funkciók betelepítésével azonban ez a központi szerep még tovább erısödik. A fejlesztés- és a tervezett új szabadidıs lehetıségek révén a park a családok kedvelt színhelyévé válhat. - A Polgármesteri Hivatal elıtti dísztér fıként közösségi funkciók ellátására szolgál. Itt kerülnek megrendezésre a városi rendezvények, illetve a karácsonyi vásár. A tér mintegy 30 éve létesült burkolata az idık folyamán megrongálódott, egyenetlenné és töredezetté vált. A teret körülölelı közvilágítás szintén felújításra szorul, a vas kandeláberek az elmúlt évtizedek során korrodálódtak, cseréjük indokolt. - A Premontrei Parkban található 220 m2-es szabadtéri színpad, 500 m2-es nézıtérrel már nem tudja betölteni eredeti funkcióját. A színpad szerkezetileg teljesen elhasználódott. A nézıtér padozata burkolatlan, a padok állapota rossz. A korábban nagy népszerőségnek örvendı, kikapcsolódást biztosító szabadtéri színház mára elvesztette vonzerejét. Az akcióterületen tervezett beavatkozások a négy kiemelt stratégiai célterület közül hármat érintenek: Vonzó, dinamikus városi arculat - A Szent István tér funkcióbıvítı közterületi fejlesztése, intézményeinek megújítása - A Szent István téri lakóházak homlokzat-felújítása Kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztése - Premontrei park rekonstrukciója - Városi Mővelıdési Központ komplex felújítása, Martincsevics Károly Városi Könyvtár beköltöztetése 107

108 A tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése - Tudás alapú társadalom fejlesztése (e-közigazgatás, digitális írástudás általánossá tétele, tartalomfejlesztés) Az itt tervezett fejlesztések megvalósításának összköltsége meghaladja az 1,2 milliárd forintot, amely túlmutat azon a kereten, amelyet Csorna támogatásból és saját forrásaiból egyszerre elérhetı forrásai szabnak. Ennek megfelelıen az Önkormányzat két ütemre bontotta a fejlesztéseket, és a két ütemet eltérı ütemezéssel tervezi megvalósítani. Az elsı ütembe azok a fejlesztések kerültek, amelyek megvalósítása önmagában is olyan hatást ér el, amely a kitőzött célok mindegyikét érintik. Az elsı ütemben tervezett beavatkozások/projektek Városi funkciót erısítı tevékenységek: 1. Polgármesteri Hivatal épülete elıtti dísztér és a Premontrei Rendház oldalán lévı gyalogos- és kerékpárút A belvárosban központi helyén fekvı dísztér felújításának célja, hogy méltó helyet biztosítson a különbözı városi rendezvények megtartására, illetve meghatározóan javítsa a városképet a központi helyen fekvı, és külön fejlesztés keretében megújuló városháza elıtt; A megújult tér funkciói: karácsonyi, húsvéti vásárok, kisebb kulturális rendezvények helyszíne más pályázati forrás igénybevételével vásárolt, egységes arculatú mobil fapavilonok elhelyezésével, valamint annak térítésmentes használatával tehetı sikeressé a közösségi funkció telepítése. Az elem során megújul a burkolat, térhatároló zöldfelület fejlıdik, és a szükséges mértékben megújul a tér alatti közmő infrastruktúra. 2. Szent István téri park A fejlesztési koncepció kihangsúlyozza a Szent István tér és a Jézus Szíve plébániatemplom és a premontrei park közötti zöldfelületi sáv által létrehozott zöld keresztet, egyben rendezi és vonzóbbá teszi a park infrastruktúrájának. A park járófelületei, közvilágítása megújul, korszerőbb, energiatakarékosabb, így vélhetıen jobban látogatott közösségi tér alakul ki, ami növeli a közeli üzletek, illetve a Norvég Alap keretébıl megújult internetes kávézó és a kolostor épületében megújuló, klasszikus kávézó forgalmát is. A Park zöldterületeinek revitalizációjával és a sétáló utak felújításával a park kulturált környezetet teremt a városban lakók és átutazók részére. A park közepén, a városháza és a mővelıdési központ által metszett középponti részen burkolt közösségi teret hoz létre, ami zöldfelület elvesztését a városháza elıtti téren, illetve a Premontrei park és a Mővelıdési ház közötti területek felületének fejlesztésével kompenzálja. Az így létrejött térfelület fórum funkciót biztosít a tér központi részének, ami a fejlıdı egyéb infrastruktúra mellett jelentısen növeli a látogatottságát. Itt található a dalban is megénekelt Hajas Gyula út artézi kútjának felújítását oly módon javasolt megvalósítani, hogy a múltban betöltött szerepének napjainkban is meg tudjon felelni. Mégpedig a vízvételi hely pavilon létesítésével találkozási pontként is funkcionálna a fiatalok és idısek számára egyaránt. 108

109 Közösségi funkciókat erısítı tevékenységek 3. Városi könyvtár és Mővelıdési központ épülete Az épület átalakítása és bıvítése a korábban elfogadott tanulmányterv alapján valósulna meg (tetıtér ráépítés). A Városi könyvtár és mővelıdési központ kétszeresen is megújul: - a Norvég Alapból megújuló internetes kávézóhoz jól illeszkedı módon, egy korszerő, jól felszerelt, akadálymentesített könyvtár funkcója alakul ki a mővelıdési központ északi szárnyában, az irodai funkciók megtartása mellett - a nagy kapacitású színház kihasználtságának növelésének feltétele, hogy olyan technikai háttérrel rendelkezzen, amit egy igényes produkció ma már megkíván. Ennek érdekében a színpadtechnika fejlesztése szükséges. A felújított, megújult mővelıdési központ intézménye a fejlesztést követıen egy épületbe kerül. 4. Szabadtéri színpad és nézıtere A jelenlegi koncepció szerint a beavatkozásban a színpad felújítása, illetve a nézıtér korszerősítése szerepel, mely utóbbi megújult padsorokat, és burkolt aljzat kialakítását célozza. 5. Premontrei rendház körüli, éjjel zárható park kialakítása A projekt elem részeként a Premontrei rendház körül egy igényes, a felújított, szakrális és emblematikus épület igényes külsı, belsı kialakításához illı, közönség elıtt nappalra nyitott közpark kerül kialakításra. A lehatárolása a Premontrei park néven ismert közparktól egyrészt fasor által, másrészt zárható kerítéssel történik. Utóbbi teszi lehetıvé, hogy a parkban igényes térbútorok és közvilágítás valósulhasson meg, A park kialakítása a Szent István téren keresztül, kelet-nyugati irányú zöld kereszt ágat vezeti ki a Petıfi útra, így igényes környezetben körüljárhatóvá téve a Premontrei Rendház és Templom épületét. Gazdasági funkciót erısítı tevékenységek: A gazdasági funkciókat erısítı tevékenységek beépítése a megújuló tér komplex funkcióját hivatottak erısíteni, a gazdaság élénkítése, munkahelyek megtartása, bıvítése céljából. A mára kialakult vállalkozói elemek az alábbiak: 6. Bilux épületben levı üzletek arculati megújítása, épület nedvesedésének megelızése (BILUX Kft.) 7. Palotasori üzletsor és kirakatok külsı megújulása (Rábaköz MM ZRt.) 8. Premontrei rendházban meglévı kávézó megújulása, korszerősítése. Az infrastrukturális elemeket kiegészítı soft elemek A fejlesztések mellett fontos, hogy a város életében a megújult városközpont szerepet kapjon ennek erısítésére a városi identitást megerısítı, a környezettudatosságok fokozó rendezvények, akciók kerülnek megvalósításra. Ennek szervezését, megvalósítását a Könyvtár és Mővelıdési központ végzi, és tartalmában kötıdik a város hagyományaihoz, a zeneiskola és mővészeti iskola által feldolgozott és megvalósított módon. Ez egyben lehetıvé teszi az intézmény olyan jellegő finanszírozását is, amely akár eszközfejlesztésben, akár új mővek megjelenítésében a város számára is erısíti az oktatás ezen módjának fontosságát. Az elvárások szerint szükséges tervezési, fejlesztési, tanácsadói és mővezetı, továbbá közbeszerzési költségek fedezete. 109

110 A fentiek szerint elıirányzott akcióterületi beavatkozás-csomag forrásösszetételét az Önkormányzat az alábbiak szerint tervezi: Igényelt támogatás: Ft Saját forrás: Ft Összesen: Ft A második ütemben tervezett beavatkozások/projektek Amennyiben sikerül további forrásokat is bevonni a fejlesztésbe, úgy a Városközpont Akcióterület fejlesztésének alábbi, második ütemét is megvalósítjuk: - Egységes koncepció alapján megtervezett-áttervezett városrész kialakítása a közintézmények (köztük a Polgármesteri Hivatal) rehabilitációjával, részleges külsı-, belsı felújításával, valamint a Szent István téri lakóházak homlokzat-felújításával; - Élı belváros megvalósítása: szabad terek, zöld területek, nyugodt, rendezett, tiszta közterületek kialakítása; - E-közigazgatás, e-önkormányzat, e-demokrácia feltételrendszerének kialakítása. Ennek az ütemnek az összefoglaló adatait az alábbi táblázat mutatja: Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Városközpont II. ütem városrehabilitációs célú UMFT, regionális pályázatok, hazai- és külföldi pályázatok A Belváros Program célja a megkezdett városközpont-rehabilitáció folytatása, egységes városrész kialakítása, a helyi kötıdés- és büszkeség erısítése, szabad terek, zöld területek kialakítása, élı belváros megvalósítása. A program keretében az Önkormányzat az akcióterületen lévı épületek rehabilitációja mellett a Polgármesteri Hivatal külsı-, belsı felújítását, az e-közigazgatási rendszer bevezetését, illetve a Szent István téri lakóházak homlokzat felújítását is tervezi Csorna, Belváros Csorna Város Önkormányzata Városrehabilitációs szervezetek, közhasznú szervezetek, civil szervezetek, Csornai Kistérségi Társulás és munkaszervezetei; Csornai Kistérség; települések közintézményei; akcióterületen elhelyezkedı cégek, akcióterületen élı magánszemélyek, városi lakosság, informatikai cégek Együttmőködés a célok megvalósítása érdekében A projekt közvetlen célcsoportját Csorna- és a városba látogató környékbeli lakosság alkotja. Mindenki számára fontos ügy a város meghatározó területeinek rendbetétele. A fent említett csoportokon kívül fontos célcsoport a városba látogató-, városon átutazó turistaközönség is - hazánk teljes lakossága, országba látogató külföldi turisták -, amelynek benyomásait pozitív irányban befolyásolhatja a felújított környezet I. negyedév IV. negyedév

111 Projekt neve Támogatás nagysága További források Projekt elıkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Városközpont II. ütem Csorna város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja ( ) Hatósági/szakhatósági engedélyek Kórház program akcióterület Akcióterület elhelyezkedése, lehatárolása A Kórház akcióterület a Belváros középsı délnyugati részét fedi le, amely a városi kórház területe és annak közvetlen környéke. Északkeleti irányban érintkezik a Városközpont, északnyugati irányban pedig a Vilmos park akcióterülettel. Pontos elhelyezkedése a Bartók Béla út - Soproni út - Erzsébet királyné utca - Kórház utca - Liszt Ferenc utca - Honvéd utca - Bartók Béla út által határolt terület, melyet az ábra sötétkék területe mutat. Fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésére az alábbi célokat fogalmaztuk meg: - gyógyászati szolgáltatások bıvítése - a lakosság szociális biztonságának erısítése és javítása - önkormányzati és civil partnerek együttmőködésének segítése - gyógyászati tudományos tevékenység ösztönzése - munkahelyteremtés Indoklás Csorna fontos adottsága a Kórház akcióterületen mőködı Margit Kórház és Rendelıintézet, amely szép környezetben, és felújított, korszerősített infrastruktúrával, magas színvonalon tudja ellátni jelenlegi feladatait. A fejlesztés egy, a gyógyászati ellátásból jelenleg hiányzó, a város lakóinak és a térség lakossága számára fontos területet érint. Ez az itt lakók egészségügyi ellátásának javításán túl kedvezıen hat a város megtartóerejére és potenciális betelepülık felé kifejtett vonzerejére egyaránt. Az akcióterületen tervezett beavatkozás, a komplex gyógyászati szakmai és koordinációs központ kialakítása a négy kiemelt stratégiai célterület közül kettıt érint: - A lakossági egészségügyi ellátás, a városi közszolgáltatások egyik legfontosabb elemének minıségi javítása hozzájárul a vonzó, dinamikus városi arculat kialakításához; - A központ magasan kvalifikált munkatársainak tevékenysége, az itt folyó tudományos munka fontos tényezı lehet a csornai tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtésében. 111

112 Az akcióterületen tervezett beavatkozások/projektek Az akcióterületen egy komplex projekt megvalósítását tervezzük. Ennek keretében egy komplex gyógyászati szakmai- és koordinációs központ kerül kialakításra, melyben kiemelt figyelmet kap a daganatos, drog-, és alkoholfüggı betegek kezelése és utógondozása. Tekintettel arra, hogy a kórház eddigi profiljába a daganatos, drog-, és alkoholfüggı betegek kezelése, utógondozása nem tartozott bele, a kórház profilja a fejlesztés által - új funkciókkal bıvülne. Ugyancsak kiemelkedı fontosságú feladata a tervezett központnak a városi önkormányzat, illetve a civil szervezetek kölcsönös együttmőködésének kialakítása, a szakmai- és piaci érdekek összehangolása. A szakmai- és koordinációs központ olyan gyógyászati tudományos mőhelyt eredményez, amely kutatási programokban történı részvétellel, magas szintő szakmai munkával segíti elı a szakterület fejlıdését, kapcsolja be a csornai kórházat fontos tudományos folyamatokba és hálózatokba. A tervezett beavatkozás részletes adattáblája Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Kórház akcióterület szociális célú UMFT, Norvég Alap, Kormányzati támogatások, hazai- és külföldi pályázatok, Regionális Operatív Program A Kórház akcióterület fejlesztési programjának elsıdleges célja egy szakmai- és koordinációs központ létrehozása, melyben kiemelt fontosságú a daganatos-, drog-, és alkoholfüggı betegek kezelése és utógondozása. A kórház eddigi profiljába a daganatos-, drog-, és alkoholfüggı betegek kezelése nem tartozott bele, így a kórház profilja a fejlesztés által - új funkciókkal bıvülne. Ugyancsak kiemelkedı fontosságú feladat a városi önkormányzat, illetve a civil szervezetek kölcsönös együttmőködésének kialakítása, a közös szakmai- és piaci érdekek összehangolása. A fejlesztés célja a lakosság szociális biztonságának erısítése és javítása Csorna, Soproni út 64., Kórház akcióterület Csorna Város Önkormányzata Margit Kórház és Rendelıintézet, Csornai Többcélú Kistérségi Társulás, civil szervezetek, magánvállalkozók, Költségkímélı- és hatékony együttmőködés a célok megvalósítása érdekében, szakmai közremőködés A projekt célcsoportját egyrészt Csorna- és a város környékén élı lakosság, másrészt a daganatos-, drog-, és alkoholfüggı betegek alkotják. A daganatos betegségekkel-, drog- és alkoholproblémákkal küzdık számának növekedése egyre nagyobb mértékben igazolja a fejlesztés szükségességét. Mind a betegek, mind pedig a családtagok számára könnyebbséget jelenthet, ha hozzátartozójukat a városban is tudják kezeltetni és nem kell kilométereket utazni egy-egy kezelés, vagy látogatás során. A szociális helyzet javulása a város és a környék egész lakosságának érdeke I. negyedév IV. negyedév

113 Projekt neve Támogatás nagysága Kórház akcióterület További források Szociális célú állami támogatás ( ) Projekt elıkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Csorna város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja ( ) Hatósági/szakhatósági engedélyek Vilmos-park akcióterület Akcióterület elhelyezkedése, lehatárolása A Vilmos park akcióterület megegyezik a Vilmos park városrésszel, vagyis a Soproni út Jázmin út Toldi Miklós út Szeder utca Soproni út által határolt területtel. délkeleti irányban érintkezik a Kórház akcióterülettel, melyet az ábra sötétkék területe mutat. Fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésére az alábbi célokat fogalmaztuk meg: - gyógyászati szolgáltatások bıvítése - a lakosság szociális biztonságának erısítése és javítása - szabadidıs, rekreációs és sportolási lehetıség - településkép javítása, környezetállapot helyreállítása - befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés Indoklás A Vilmos park a Kórház akcióterület mellett a szociális fejlesztések másik legfontosabb területe. A beavatkozás keretében tematikus jóléti park jön létre, ahol az ott mőködı egységek egyedi gyógyítási technológiákat, rekreációs csomagokat kínálnak. A fejlesztés keretében kialakított egészségügyi szolgáltató egységek fenntartását és mőködtetését a tevékenységükbıl származó bevételek fedeznék és biztosítanák. A tematikus park kialakításával jelentıs munkahelyteremtı hatással lehet számolni. A városrész elhelyezkedése folytán a település egyik legfontosabb közterületi fejlesztési potenciáljával bír: egyaránt közel van a nagyobb lakóövezetekhez, és a belvárosban koncentrálódó intézményekhez, köz- és magánszolgáltatásokhoz. Ugyanakkor nagy, egybefüggı területet jelent, amely nagy ívő, összetett fejlesztésekre is lehetıséget biztosít. Mindezek mellett a Vilmos park a város bıvítési tengelyében fekszik, tıle északnyugati irányban található az új lakóterület kialakítására szánt Báránytilos terület. Az akcióterület kijelölésének harmadik fı indoka az, hogy a terület környezetállapota jelenleg problémás: a területen található felhagyott téglagyári bányagödör rekultiválása régóta aktuális feladat. Ugyanakkor a közeli TESCO áruház parkolójának létesítését követıen a terület csapadékvíz-elvezetési viszonyai jelentısen megváltoztak, a park jelentıs részét 113

114 gyakran belvíz veszélyezteti. A beavatkozás így a város legnagyobb, közcélú, a lakosság szabadidıs és rekreációs tevékenységét szolgáló zöldterületét hozná létre. Az akcióterületen tervezett beavatkozás a négy kiemelt stratégiai célterület közül kettıt érint közvetlenül: - A lakossági egészségügyi ellátás minıségi javítása, a város közepén található, nagy kiterjedéső, rendezett zöldterület megvalósítása jelentıs mértékben hozzájárul a vonzó, dinamikus városi arculat kialakításához; - A tematikus jóléti park sokrétő szolgáltatásaival segíti a kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztését. Az akcióterületen tervezett beavatkozások/projektek Az akcióterületen egy komplex projekt megvalósítását tervezzük. Ennek keretében egy tematikus jóléti park kerül kialakításra a Vilmos-parkban. A tematikus parkban mőködı egységek egyedi gyógyítási technológiákat, rekreációs csomagokat kínálnának. A fejlesztés keretében kialakított egészségügyi szolgáltató egységek fenntartását és mőködtetését a tevékenységükbıl származó bevételek fedeznék és biztosítanák. Az akcióterületen megvalósuló tervezett létesítmények a következık: - Nyugdíjasház; - Szálloda; - Wellness- és gyógycentrum; - Uszoda-élményfürdı; - Bentlakásos iskola; - Sportcsarnok / tornaterem; - Sportpályák; - Gyorsétterem; - Közpark (benne ivóvíz-kutak, utak, parkolók, sétautak). A tervezett beavatkozás részletes adattáblája Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Vilmos park akcióterület szociális célú UMFT, Norvég Alap, Kormányzati támogatások, hazai- és külföldi pályázatok, Regionális Operatív Program A Kórház akcióterület mellett a szociális fejlesztések másik legfontosabb eleme egy tematikus jóléti park létrehozása a Vilmos-parkban. A tematikus parkban mőködı egységek egyedi gyógyítási technológiákat, rekreációs csomagokat kínálnának. A fejlesztés keretében kialakított egészségügyi szolgáltató egységek fenntartását és mőködtetését a tevékenységükbıl származó bevételek fedeznék és biztosítanák. A tematikus park kialakításával jelentıs munkahelyteremtı hatással lehet számolni Csorna, Vilmos-park Csorna Város Önkormányzata Civil szervezetek, magánvállalkozók, magánberuházók, Csornai Többcélú Kistérségi Társulás, egészségügyi szakemberek, specialisták Együttmőködési szándékok kifejezése, szolgáltató egységek mőködtetésében, fenntartásában való közremőködés, szakmai közremőködés 114

115 Projekt neve Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága Vilmos park akcióterület A projekt célcsoportját a kialakított egészségügyi egységek által kínált szolgáltatásokat megfizetni képes városi lakosság, illetve a belföldi- és külföldi magánszemélyek és egészségpénztárak alkotják I. negyedév IV. negyedév További források Szociális célú állami támogatás ( ) Projekt elıkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Csorna város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja ( ) Hatósági/szakhatósági engedélyek Innovációs park akcióterület Akcióterület elhelyezkedése, lehatárolása Az Innovációs park akcióterület megegyezik a Keleti ipari terület városrésszel, vagyis a Soproni út Jázmin út Toldi Miklós út Szeder utca Soproni út által határolt területtel. Más akcióterülettel közvetlenül nem érintkezik, melyet az ábra sötétkék területe mutat. Fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésére az alábbi célokat fogalmaztuk meg: - Innovatív és K+F iparágak letelepítése - Tudásalapú gazdaság megalapozása - Befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés Indoklás Csorna két ipari területtel rendelkezik: A nagyobb mérető Déli ipari terület 2003 óta ipari park címmel rendelkezik, infrastruktúrája nagyobb részt kiépített. Telekszerkezete lehetıvé teszi a betelepülıi igényeknek megfelelı telekalakítást. A Csornai Ipari és Logisztikai Park betelepítése csak részben tekinthetı sikeresnek; jelenleg 8 vállalkozás mőködik benne, amelyek mintegy 105 fıt foglalkoztatnak. A 22,8 Ha hasznosítható területbıl jelenleg 10,1 Ha ad otthont mőködı vállalkozásnak. A fejlesztésre kijelölt akcióterület Csorna keleti kijáratában, a 85-ös fıútvonal mentén fekszik Gyır irányában. Közúti megközelítése kitőnı, hiszen ez a város legközelebbi pontja a térség legnagyobb gazdasági centrumához, Gyırhöz, illetve az M1-es autópálya felé (ennek távolsága az ipari területtıl mérve kb. 21 km). A terület vasúti megközelítése biztosított. A Keleti ipari területen található a városi szennyvíztisztító telep, a városi vízmő, a Sole-Mizo 115

116 Zrt. tejporgyára, és a Pannonbeton üzeme. Itt épült meg a város elsı szélkereke, és itt került kijelölésre a tervezett biogázüzem is. Az ipari terület jelentısebb fejlıdésének elıfeltétele egy átfogó telekalakítási program, mert a jelenlegi telekszerkezet nem alkalmas ipari tevékenységek letelepítésére. A Csornát sújtó strukturális munkanélküliség elengedhetetlené teszi, hogy a város további befektetıket találjon, további munkahelyeket teremtsen. Ugyanakkor a két ipari terület egymásnak természetes riválisai, amely verseny alapvetıen az ipari park címmel és jó alapinfrastruktúrával rendelkezı Csornai Ipari és Logisztikai Parknak kedvez. Emiatt a Keleti ipari terület fejlesztése, versenyképessé tétele sajátos ipari-szolgáltatási szegmensekre való specializáció mentén valósulhat meg. A város két ilyen specializált ipari terület megvalósítását tervezi: - Innovációs Park (jelen akcióterületi program részeként); - Megújuló Energia-park (a már elindult szélerımő-telepítés és a tervezett biogázerımő-beruházás nyomán, az Innovációs Park profiljával kialakítható szinergikus hatásokra is alapozva késıbbi fejlesztésként). Az akcióterületen tervezett beavatkozás a négy kiemelt stratégiai célterület közül a tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtését segíti elı, egyúttal e stratégiai célkitőzés legfontosabb eleme is a városfejlesztésben. Az akcióterületen tervezett beavatkozások/projektek A program elsıdleges célja a szellemi erıforrások kiaknázása, valamint az ehhez szükséges tárgyi- és technológiai feltételek biztosítása. A program keretében a város lehetıséget kíván teremteni a szellemi alkotások megismertetésére, a világpiacon eladható tudástermékek fejlesztésére, az innovációs tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások klaszterbe való szervezıdésére. Fontos feladat a hazai- és külföldi innovációs cégek partnerként való megnyerése. A projekt közvetlen célcsoportját az innovációs tevékenységet folytató magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, vállalatok, hazai- és külföldi innovációs cégek alkotják. Fontos célcsoport még a város és a térség lakossága, hiszen a fejlesztés várhatóan nagyszámú új munkahelyet fog eredményezni, köztük jelentıs számban magasan képzett, kvalifikált munkaerı-igénnyel. A tervezett beavatkozás részletes adattáblája Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Innovációs park akcióterület innovációs célú UMFT, Norvég Alap, Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programok A program elsıdleges célja a szellemi erıforrások kiaknázása, valamint az ehhez szükséges tárgyi- és technológiai feltételek biztosítása. A program keretében a város lehetıséget kíván teremteni a szellemi alkotások megismertetésére, a világpiacon eladható tudástermékek fejlesztésére, az innovációs tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások klaszterbe való szervezıdésére. Fontos feladat a hazai- és külföldi innovációs cégek partnerként való megnyerése Csorna, Keleti ipari terület Csorna Város Önkormányzata Hazai- és külföldi innovációs cégek; ipari-, technológiai-, innovációs vállalkozók és 116

117 Projekt neve Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága Innovációs park akcióterület vállalkozások; Csornai Kistérség önkormányzatai; középfokú iskolák- és felnıttképzı intézmények Szakmai segítségnyújtás, együttmőködés a célok megvalósítása érdekében, szellemi erıforrások támogatása, felkarolása A projekt közvetlen célcsoportját az innovációs tevékenységet folytató magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, vállalatok, hazai- és külföldi innovációs cégek alkotják. A fejlesztés célcsoportját nemcsak a szellemi tevékenységgel foglakozó magánszemélyek, vállalkozások, cégek alkotják, hanem a városban- és környékén élı lakosság is, hiszen az innovációs park kialakítása élhetıbb környezetet, munkalehetıségeket biztosít minden itt élı számára, ezáltal járulva hozzá az életminıség javításához I. negyedév IV. negyedév További források Egyéb állami támogatás ( ) Projekt elıkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Csorna város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja ( ) Hatósági/szakhatósági engedélyek Termálfürdı akcióterület Akcióterület elhelyezkedése, lehatárolása A Termálfürdı akcióterület az Északi Városrész részét képezı, a 86-os fıútvonal északi kivezetı szakasza mentén, Mosonmagyaróvár irányában fekvı terület, amely a jelenlegi fürdıt és a mellette található kempingnek is otthont ad. Fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésére az alábbi célokat fogalmaztuk meg: - szabadidıs, rekreációs és sportolási lehetıség biztosítása - településkép javítása, környezetállapot helyreállítása - befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés Indoklás Csorna idegenforgalma nem jelentıs, a város néhány kiemelkedı épülettıl és intézménytıl eltekintve nem bıvelkedik jelentısebb turisztikai vonzerıkben. Ugyanakkor a település 117

118 elhelyezkedése, Gyır és az M1-es autópálya közelsége, valamint a városon áthaladó fı közlekedési folyosók által generált, kiugró mértékő átmenı forgalom jó alapot teremt új attrakciók fejlesztésére, hiszen a potenciális látogatók könnyen elérhetık. Az akcióterület lehatárolása azért tartalmazza a fürdı és kemping együtteséhez déli irányból csatlakozó kertészet területét is, mert a fürdıt ellátó termálkút ott található. A Csorna északi határában található termálkút vizét 1977-ben gyógyvízzé nyilvánították. Az erre ráépülı termálfürdı jelenleg felújításra szoruló, szezonálisan nyitva tartó létesítmény, amely nem felel meg sem az itt lakók, sem az ide látogatók igényeinek. A város szálláshelyekkel nem kielégítıen ellátott, így a jelenleg szezonálisan nyitva tartó kemping helyén magasabb komfortot biztosító szálláshely kialakítása is fontos célkitőzés. Az önkormányzat több alkalommal próbálkozott magán- vagy PPP-jellegő beruházás ösztönzésével, de eddig nem járt sikerrel. A fürdı és a kemping az elmúlt években magánberuházó kezelésében volt, de tekintettel arra, hogy az adásvételi szerzıdésben foglalt beruházási kötelezettséget az elıírt (és a vevı kérésére többször módosított) határidıre a vevı nem teljesítette, azok továbbra is az önkormányzat tulajdonát képezik. Az akcióterületen tervezett beavatkozás a négy kiemelt stratégiai célterület közül kettıt érint közvetlenül: - A város egyik fontos bevezetı útja mentén található termálfürdı fejlesztése, környezetének rendezése jelentıs mértékben hozzájárul a vonzó, dinamikus városi arculat kialakításához; - Az egész évben nyitva tartó, bıvített szolgáltatási profilú létesítmény fontos eleme a kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztésének. Az akcióterületen tervezett beavatkozások/projektek Az akcióterületen egy komplex projekt megvalósítását tervezzük, amelynek célja a városban található gyógyfürdı által kínált lehetıségek maximális kiaknázása, új funkciók és szolgáltatások betelepítése a hazai- és külföldi turisták igényeinek megfelelıen. A fejlesztés nyomán létrejövı létesítmény egész évben nyitva áll majd vendégei számára. A megvalósítása nemcsak jelentıs bevételi forrást és munkahelyeket indukál, hanem hatására a város turisztikai szektora is fellendül. A tervezett beavatkozás részletes adattáblája Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet Termálfürdı akcióterület turisztikai célú UMFT, regionális operatív programok, Norvég Alap, turisztikai pályázatok, hazaiés külföldi pályázatok A program célja a városban található gyógyfürdı által kínált lehetıségek maximális kiaknázása, új funkciók és szolgáltatások betelepítése a hazai- és külföldi turisták igényeinek megfelelıen. Jelenleg a termálfürdı- és a hozzá tartozó kemping szezonálisan tart nyitva. A fejlesztés célja egy olyan tematikus turizmuspark kialakítása mely egész évben nyitva áll vendégei számára. A megvalósítása nemcsak jelentıs bevételi forrást és munkahelyeket indukál, hanem hatására a város turisztikai szektora is fellendül. A gyógyvíznek nemcsak turisztikai jelentısége van, magas hımérsékletébıl adódóan lakások, üvegházak főtésére is felhasználható Csorna, Béke utca 40., Termálfürdı akcióterület Csorna Város Önkormányzata 118

119 Projekt neve megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága Termálfürdı akcióterület Termál- és gyógyturisztikai szervezetek, cégek, Turisztikai Központ, turizmusban jártas szakemberek; Kistérség Önkormányzatai, Csornai Többcélú Kistérségi Társulás, hazai- és külföldi befektetık Szakmai segítségnyújtás A projekt célcsoportját Csorna- és a város környékén élı lakosság, a hazai-, illetve külföldi turisták alkotják. A lakosság számára a projekt nemcsak kulturált kikapcsolódási lehetıséget biztosít, hanem nagymértékben hozzájárul az életminıség javulásához is, hiszen munkahelyeket teremt, fellendíti a város turisztikai szektorát, jövedelmet biztosít az önkormányzat számára, mely akár újabb fejlesztéseket is indukálhat. Egy tematikus turizmuspark kialakítása erısítheti a helyi kötıdést, ezáltal csökkentheti az elvándorlások mértékét is I. negyedév IV. negyedév További források Egyéb állami támogatás ( ) Projekt elıkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Csorna város komplex városfejlesztési stratégiája és operatív programja ( ) A tervezett akcióterületi fejlesztések összegzése Hatósági/szakhatósági engedélyek Az IVS-ben megtervezésre került akcióterületi fejlesztések esetében arra törekedtünk, hogy azok összes, az önkormányzatot terhelı tervezett erıforrásai ne haladják meg az Önkormányzat anyagi, költségvetési lehetıségeit. Az összesített költségvetést és forrásmegoszlási tervet az alábbi táblázat tartalmazza: Tétel Teljes költségvetés (eft) Városközpont akcióterület I. ütem Városközpont akcióterület II. ütem Kórház akcióterület Vilmos park akcióterület Innovációs park akcióterület Termálfürdı akcióterület Összesen: Ebbıl: Bevont partnerek becsült hozzájárulása: Ebbıl: Pályázati források becsült összege: Ebbıl: önkormányzat besült saját erı-vállalása: Becsült teljes támogatási intenzitás 75% 119

120 Az önkormányzat által tervezett további, az akcióterületi programokban nem felsorolt beavatkozások stratégiai célterületenként a következık: Vonzó, dinamikus városi arculat: - Új, részben fedett városi piactér kialakítása (Belváros) - Kerényi György Mővészeti Iskola önálló épületének kialakítása (Belváros) - Széchenyi István Általános Iskola A épületének belsı felújítása (Belváros) - Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola épületének felújítása és főtéskorszerősítése (Belváros) - A Szociális és Gyermekjóléti Központ Városi Bölcsıdéjének felújítása (Belváros) - Játszóterek felújítása, játszótéri eszközök cseréje (Belváros) - Zajvédelmi fejlesztések a városon átvezetı fıútvonalak mentén (Belváros) - Tömbfeltárás az Arany J. u Erzsébet királyné u. Soproni út között (Belváros) - Víztorony kapacitásbıvítése (Belváros) - Csapadékvíz-elvezetı árkok rekonstrukciója (Felsıszeri kertváros) - Új lakóterületek fejlesztése a Báránytilos területen (Kiscsornai kertváros) - Szagtalanító berendezés megvalósítása a Tátra utcai vákuumgépházban (Északi városrész) - İrangyal temetı melletti illegális hulladéklerakó felszámolása (Északi városrész) A város közlekedési rendszerének átalakítása: sz. fıutak közös szakaszának forgalomcsillapítása (Belváros) - Soproni út szervízútjának burkolatfelújítása (Belváros) - K-Ny irányú belvárosi kerékpárút kialakítása (Belváros) - Soproni út Termálfürdı és Soproni út MOFÉM útszakaszokon elválasztott forgalmú kerékpárutak létrehozása (Belváros, Felsıszeri kertváros, Alsószeri kertváros) - Teherautó-parkoló létesítése (Belváros) - Toldi utca burkolatfelújítása és csomópont-kiépítés (Felsıszeri kertváros) - Patak utca burkolatfelújítása (Alsószeri kertváros) - Vasúti pályaudvar felújítása, P+R parkoló kialakítása (Alsószeri kertváros) - 86-os fıútvonal és ipari parki feltáró út csomópontjának kiépítése (Dél Ipari terület) Kulturális és szabadidıs tevékenységek fejlesztése - Sportlétesítmények felújítása (Felsıszeri kertváros, Vilmos park) - (Az akcióterületi programok minden egyéb, ezen a stratégiai célterületen tervezett beavatkozást tartalmaznak.) A tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése: - Felsıfokú szakképzı és felnıttképzı intézmény létrehozása - Szélessávú infokommunikációs-közmő kiépítése (Belváros, Felsıszeri kertváros, Alsószeri kertváros, Kiscsornai kertváros) - Városi szennyvíztisztító telep intenzifikálása (Keleti ipari terület) - Megújuló Energia Park kialakítása (Keleti ipari terület) - Biogáz-üzem létrehozása (Keleti ipari terület) 120

121 - Elektronikus üzleti környezet kialakítása a vállalkozások számára (Keleti ipari terület, Déli ipari terület) - Csornai Ipari Park fejlesztése, a betelepítés ösztönzése (Déli ipari terület) 5.4. Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) A következı oldalakon található táblázat a fenntartható környezeti fejlıdés Csorna esetében releváns elemei mentén összefoglalja, hogy a városi és városrészi helyzetértékelés alapján a környezetállapotot tekintve mely problémák tekinthetık a legfontosabbaknak, amelyek alapvetıen befolyásolják Csorna város települési környezetének minıségét (figyelmen kívül hagyva azokat a problémákat, amelyek jelenleg fennállnak ugyan, de megoldásukra már megkezdett beruházás irányul). A táblázatban bemutatjuk azt is, hogy kezeli-e (és ha igen, akkor milyen módon) az adott problémát a jelen stratégiában meghatározott városrészi célkitőzések és beavatkozások valamelyike: 121

122 Fenntarthatósági tényezı Városi átmenı forgalom Autóhasználat, helyi teherforgalom Helyzetkép, problémák Városrészi célok, beavatkozások várható hatásai További teendık Közlekedési eredető terhelés (zaj, rezgés, por, levegıszennyezés) a os fıútvonalak városi szakaszain. Áttételes hatások: logisztikai problémák, vállalkozási potenciál csökkenése, lakosság egészségkárosodása, kıolajtól való függés, klímaváltozás A város közlekedési terhelését nagyobb részben az áthaladó, kisebb részben a helyi személyés teherautó forgalom okozza. Az elkerülı út megépítése nagyságrendileg 40 milliárd Ftos beruházás, kormányzati kompetenciába tartozik, az Önkormányzatnak nincs rá ösztönzı befolyása. A korábbi, ezzel kapcsolatos tanulmányok kizárták alternatív, a városban, forgalomtechnikai módszerekkel történı megoldások lehetıségét. A most kijelölt akcióterületi programok ezért nem tartalmaznak ezzel kapcsolatos intézkedést. A Kisalföld Volán telephelyén tervezett teherautó-parkoló csökkenti a közterületen tárolt tehergépjármővek okozta problémát és csökkenti a városi teherforgalmat. A Csornai Ipari és Logisztikai park területén tervezett, a 86-os fıútvonal és ipari parki feltáró út csomópontjának kiépítését célzó beruházás javítja az ipari park elérhetıségét, vonzóbbá teszi azt a potenciális betelepülık (pl. a város belsı területérıl kiköltöztetendı tevékenységek) számára. Az elkerülı út megépüléséig csak apróbb beavatkozások lehetségesek: a közlekedési lámpák folyamatos optimalizálása és a körfogalmi csomópontok alkalmankénti kézi irányítása, a torlódások elkerülése érdekében. A városrehabilitációs beavatkozások során olyan beavatkozásokat kell tervezni, amelyek alkalmazkodnak a jelenlegi forgalmi helyzethez, de a forgalom csillapodása utáni körülményekhez, a város központi területeinek jelentısen megváltozó térhasználatához is optimalizálhatók lesznek. Az elkerülı út megépítését követıen sürgıs feladat lesz az érintett belvárosi útszakaszok átalakítása (elválasztott kerékpársávok, sétálóutca, zöldsávok, parkolók, fogalomcsillapítási eszközök). A jelentıs teherforgalmat generáló tevékenységeket a város szélén található ipari területekre kell koncentrálni. 122 Közlekedés

123 Fenntarthatósági tényezı Tömegközlekedés, környezetkímélı közlekedési módok Levegıminıség, átszellızés Zajterhelés Helyzetkép, problémák Városrészi célok, beavatkozások várható hatásai További teendık Helyi tömegközlekedés (kereslet hiányában) nincs. A környezetbarát kerékpáros közlekedés feltételei nem megfelelık (hiányzik a keletnyugati összeköttetés, balesetveszélyesek az észak-déli irányú kerékpáros sávok). A levegıszennyezés közlekedési eredető része a legjelentısebb, de ezt egészíti ki az 51 %-ban egyedi főtéső lakásállomány esetben jelentıs részben alkalmazott szén-, fa- és olajtüzelés. Ld. a Városi átmenı forgalom, illetve Ipari környezetterhelés c. pontoknál. A Soproni út Termálfürdı és Soproni út MOFÉM útszakaszokon elválasztott forgalmú kerékpárutak létrehozása nagymértékben segíti az észak-déli irányú kerékpáros közlekedést, és csökkenti a helyi autóhasználatot. A kelet-nyugati irányú belvárosi kerékpárút kialakítása (amely az érintett útszakaszok korlátozott őrmérete miatt reálisan csak az elkerülı út megépítését követıen valósítható meg) hasonlóan segíti majd a kereskedelmi, és közszolgáltatási funkciók helyi elérhetıségét. A belvárosban tervezett közintézményeket, közterületeket, piacteret és városképet érintı fejlesztések növelik az itt, koncentráltan, gyalogosan jól megközelíthetı módon elhelyezkedı közszolgáltatások látogatottságát, kereskedelmi funkciók versenyképességét. A tudás alapú társadalom fejlesztése (e-közigazgatás, digitális írástudás általánossá tétele, tartalomfejlesztés) hosszú távon, a kommunikáció révén kiváltható közlekedéssel csökkenti a város közlekedési terhelését az online ügyintézés és a távmunka elterjedésével. Hasonló hatást érhet el a vállalkozások számára tervezett, elektronikus üzleti környezet kialakítása irányuló beavatkozás. A tervezett megújuló energiahasznosítási beavatkozások (Megújuló Energia Park, Biogázüzem) segítenek a légszennyezı energiaforrások kiváltását. A Tátra utcai vákuumgépházban tervezett szagtalanító berendezés megvalósítása javítja az északi lakóterületek levegıminıségét. Ld. a Városi átmenı forgalom, illetve Ipari környezetterhelés c. pontoknál. A beavatkozások során a térszerkezet olyan kialakítására kell törekedni, amely csökkenti a jármőközlekedés iránti igényt. A településen belül a közösségi szolgáltatásokat, kiskereskedelmi egységeket, szórakoztató- és sportlétesítményeket gyalogos távolságon belülre kell helyezni. Fontos eszköz lehet a gyalogosbarát közterületek kialakítása, olyan csillapított forgalmú övezetek létrehozása, amelyek egyben kerékpáros közlekedésre is alkalmasak A torlódások elkerülése, ld. Városi átmenı forgalom c. pont. Megvizsgálandók a termálkutak vízhozamának főtési célú hasznosítási lehetıségei. Ld. a Városi átmenı forgalom, illetve Ipari környezetterhelés c. pontoknál. 123 Környezeti elemek

124 Fenntarthatósági tényezı Ipari környezetterhelés Egyes fejlesztések környezetterhelése Szennyvíz és szilárd hulladékkezelés Helyzetkép, problémák Városrészi célok, beavatkozások várható hatásai További teendık Sok kis és középvállalkozás mőködik a város területén elszórtan, lakóterületbe ágyazottan, ezek egy része környezetüket zavaró hatású (emellett területi bezártságuk miatt jelenlegi helyükön fejlıdni nem tudó) tevékenység. A vízmőtelepen beépítésre került vas- és mangántalanító berendezés által leválasztott iszap veszélyes hulladékként kezelendı. A jelenleg folyó más beruházások nem járnak a környezetterhelés jelentıs növekedésével, inkább csökkentik azt. A Keszeg-érnél (Csorna keleti határán), mint a városi szennyvíztisztító telep tisztítottvíz-befogadójánál, esetenként határértéket meghaladó terhelés jelentkezik. Az ipari területek fejlesztése révén a lakóterületektıl távolabb esı zónákba koncentrálódhat a zavaró tevékenység. A városi szennyvíztisztító telep intenzifikálása révén csökken a tisztított vizet befogadó Keszeg-ér károsanyagterhelése. Az Innovációs Park és a Megújuló Energia Park kialakítása révén környezetbarát technológiák, tevékenységek betelepítése ösztönözhetı. A biogáz-üzem létrehozása jelenleg hulladékként kezelt másodnyersanyagok energetikai célú hasznosítását segíti elı. A fejlesztések több helyen is jelenlegi zöldterületet, mezıgazdasági területet érintenek (Vilmos park, Keleti ipari terület). A tervezett elkerülı út nyomvonala mentén jelentısen nı a közlekedési eredető környezetterhelés. Az ipari területeken letelepített új tevékenységek növelik az ipari eredető zajterhelést, levegıszennyezést. A város északnyugati oldalán, a Báránytilos területen tervezett új lakóterületek fejlesztése jelenlegi mezıgazdasági területeket érint, amelynek városiasodása növeli a környezetterhelést. A városi szennyvíztisztító telep intenzifikálása csökkenti a befogadó terhelését. Az İrangyal temetı melletti illegális hulladéklerakó felszámolása része a tervezett nagytérségi hulladékgazdálkodási fejlesztési programnak. A környezetszennyezı iparágak letelepedésének megakadályozására adminisztratív intézkedésekkel kell törekedni. A közbeszerzések során környezetbarát technológiákat kell elınyben részesíteni (pl. másodnyersanyagok használata az építkezések során; környezetkímélı eszközök/gépek/jármővek beszerzése, alkalmazása). A tervezett elkerülı út nyomvonala mentén szükség szerint zajvédı falak elhelyezését kell betervezni. A környezetszennyezı iparágak letelepedésének megakadályozására adminisztratív intézkedésekkel kell törekedni. Az új lakóterületekre vonatkozó szabályozási tervekben figyelembe kell venni a környezetvédelmi, öko-életminıségi szempontokat. A Keleti ipari park betelepítéséhez közvetlen rákötést kell biztosítani a városi szennyvíztelepre, saját átemelı létesítésével. 124

125 Fenntarthatósági tényezı Energiagazdálkodás Zöldfelületgazdálkodás A városkép minıségi megırzése Helyzetkép, problémák Városrészi célok, beavatkozások várható hatásai További teendık A tervezett 52 db. szélkerékbıl eddig egy valósult meg. A város egyetlen, helyi tájérték védelem (Hté) alatt álló természeti értéke - a Premontrei parki növényzet és faállomány - jelenlegi állapota elhanyagolt, más zöldterületek is fejlesztendık; A Vilmos parki kereskedelmi terület és a szomszédos TESCO áruház és parkolójának csapadékvizei jelenleg a park északnyugati részén található tározó tóban kerülnek elhelyezésre, ami nagyobb vízhozam esetén jelentıs parki területet önt el. Megfelelı források hiányában folyamatosan romlik az épített környezet elemeinek állapota A tervezett megújuló energiahasznosítási beavatkozások (Megújuló Energia Park, Biogázüzem) segítenek a légszennyezı energiaforrások kiváltását. A városközpontot érintı jelentıs közterület-alakítással, növénytelepítéssel, zöldfelületi rendezéssel járó beavatkozások minıségi változást eredményeznek a város zöldfelület-állományában. Premontrei park rekonstrukciója a városközpontban elhelyezkedı, védett természeti értéket érint. A Vilmos park rehabilitációja a városközpont közvetlen szomszédságában, a legtöbb lakóterülethez közel létesít rendezett, parkosított környezetet. nagy területen. A tervezett beavatkozások megakadályozzák a középületek, közterek, állagromlását, a központi területek városképének, utcaképeinek esztétikai értékcsökkenését, a települési hagyományokat ırzı épített környezet pusztulását. A Szent István téri lakóházak homlokzat-felújítása a lakóépületek egy csoportjának felújítását célozza. A városközpontot érintı jelentıs közterület-alakítással, növénytelepítéssel, zöldfelületi rendezéssel járó beavatkozások, játszótéri fejlesztések, sportlétesítményfelújítások hozzájárulnak a rendezett, minıségi városkép kialakításához. Az İrangyal temetı melletti illegális hulladéklerakó felszámolása városkép-romboló elemet szőntet meg. Az épület-felújítások és új építések esetén törekedni kell az épületek és energiaellátórendszerek környezettudatos és energiatakarékos, energia hatékony tervezésére, így csökkentve a fajlagos energiaigényt. Megvizsgálandók a termálkutak vízhozamának főtési célú hasznosítási lehetıségei. A zöldfelületek kialakítása során figyelembe kell venni a változó klimatikus viszonyokat, az adott településrészek mikroklimatikus adottságait, és lehetıség szerint csökkenteni kell a káros tendenciákat (pl. árnyékoló, vízmegtartó növényzet). A városrehabilitációs beavatkozások megvalósítása során törekedni kell a közparkok felületének növelésére 125 Épített környezet

126 Fenntarthatósági tényezı Építészetileg értéket nem képviselı épületek Környezettudatos magatartás ösztönzése Helyzetkép, problémák Városrészi célok, beavatkozások várható hatásai További teendık A városközpontban több, települési hagyományokat ırzı épületek közé ékelt, különösebb építészeti értéket nem képviselı épület található (pl. Városi Mővelıdési Ház, Polgármesteri Hivatal). A városban aktív civil élet folyik, a társadalmi részvételnek kezdenek kialakulni a folyamatai, hagyományai. Városi Mővelıdési Központ komplex felújítása és a Polgármesteri Hivatal tervezett felújítása (vagy alternatív elképzelés szerint elköltöztetése és az épület újjáépítése) különösebb építészeti értéket nem képviselı épületek városképi látványát javítja. A tudás alapú társadalom fejlesztése (e-közigazgatás, digitális írástudás általánossá tétele, tartalomfejlesztés) mindenki számára könnyen elérhetıvé teszi a városlakókat érintı információkat, és gyors, hatékony beavatkozási, véleményformálási eszközt teremt. A vonatkozó szabályozási tervekben meg kell akadályozni az ilyen épületek megvalósítását. Együttmőködési fórumokat kell mőködtetni (a fenntartható városfejlesztésben érintett szervezetek/személyek folyamatos dialógusa, tényleges társadalmi részvétel a helyi tervezési programokban, stratégiaalkotásban). 126 Társadalmi környezet

127 A fenti elemzés eredményeit összevetve a Fenntartható Fejlıdés Nemzeti Stratégiája és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia klímaváltozás megelızésére és hatásainak mérséklésére elıirányzott feladataival, azt mondhatjuk, hogy azok mindegyike esetében jelentıs és megfelelı számú beavatkozás került betervezésre a stratégiába. Az alábbi felsorolásban az Városrész célkitőzések meghatározása c. fejezetben, stratégiai célterületenként bemutatott városrészi célkitőzések, beavatkozások sorszámozása szerint utalunk az egyes tervezett beavatkozásokra: A fenntarthatóságot veszélyeztetı társadalmi folyamatok kezelése, fenntartható folyamatok erısítése - A népesedési problémák kezelése: Oktatási intézményeket érintı fejlesztések (Belváros 4, 5, 6, 7, a.) Egészségügyi fejlesztések (Belváros 8; Vilmos park a.) Lakóterület-fejlesztések (Belváros 2, 11; Kiscsorna 1, - Egészségmegırzés és az egészséges életmód kialakítása Egészségügyi fejlesztések (Belváros 8; Vilmos park a.) Sport- és rekreációs célú fejlesztések (Felsıszer i.; Vilmos park i., ii.; Északi városrész i.) Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (Belváros I., IV.; Felsıszer I.; Alsószer I.) - Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása Befektetések ösztönzése (Keleti ipari terület I., b., c., e.; Déli ipari terület a., b.) Oktatási intézményeket érintı fejlesztések (Belváros 4, 5, 6, 7, a.) Tudás alapú társadalom kialakítását célzó intézkedések (Belváros c., d.; Felsıszer a.; Alsószer a.; Kiscsorna a.; Keleti ipari terület e.; Déli ipari terület b.) A környezet eltartó-képességének megırzése - Természeti értékek védelme Zöldterületek fejlesztése (Belváros 1; i.; Vilmos park 1) Élıvizek védelme (Északi városrész 2; Keleti ipari terület a.) - Az éghajlatváltozás veszélyét erısítı tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Zöldterületek fejlesztése (Belváros 1; i.; Vilmos park 1) - Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása Csapadékvíz-elvezetés (Felsıszer 1; Vilmos park 1) Élıvizek védelme (Északi városrész 2; Keleti ipari terület a.) A gazdaság fejlesztése a fenntartható fejlıdés követelményei szerint - A versenyképesség fenntartható erısítése Tudás alapú társadalom kialakítását célzó intézkedések (Belváros c., d.; Felsıszer a.; Alsószer a.; Kiscsorna a.; Keleti ipari terület e.; Déli ipari terület b.) Tudás alapú gazdasági tevékenységek letelepítése (Belváros a., b.; Vilmos park a.; Keleti ipari terület b., e.; Déli ipari terület b.) 127

128 Megújuló energiaforrások hasznosítása (Északi városrész i.; Keleti ipari park c., d.) - Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások Helyi termék-kereskedelem erısítése (Belváros 1, 3) - Az energiagazdálkodás átalakítása Megújuló energiaforrások hasznosítása (Északi városrész i.; Keleti ipari park c., d.) - Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása A Vonzó, dinamikus városi arculat stratégiai célterületre vonatkozó összes beavatkozás A város közlekedési rendszerének átalakítását (mint stratégiai célterületet) célzó összes beavatkozás - Gazdasági szabályozás Szabályozott piactér kialakítása (Belváros 3) Ipari területek fejlesztése (Keleti ipari terület b., c., e.; Déli ipari terület I., a., e.) Anti-szegregációs program 8 Csornán nem található olyan terület, amely megfelel a módszertani kézikönyvben a szegregátumokra vonatkozó kritériumoknak. A város Keleti városrészén a Virág utcában 12 roma él, azonban ık mindannyian bejelentett lakcímmel rendelkeznek, tehát jogosultak a város által nyújtott szociális szolgáltatások igénybevételére óta vett részt az önkormányzat közmunka programban, melynek során többen is foglalkoztatásra kerültek. Jelenleg is dolgozik itt 2 fı munkaszerzıdéssel az önkormányzat saját finanszírozásában. A rendszeres szociális segélyben részesülı Virág utcaiak közül közcélú foglalkoztatás keretében valósul meg a külön segítségnyújtás. Információink szerint a nyár folyamán ismételten sor kerül közmunka pályázat kiírására, melynek során természetesen gondolunk rájuk. A december május 31.-es közmunka programban a helyi kisebbségi önkormányzattal együttmőködési megállapodást kötött az önkormányzat, közösen választottuk ki a foglalkoztatottakat. A KSH által készített felmérések alapján egyedül Földsziget városrész esetében sikerült kimutatni veszélyeztetett területet, azonban a 2001-es népszámlálás óta történt változások okán már ez sem releváns terület. A területen 2002-ben 46 m2 alapterülető orvosi rendelı került kialakításra ben az Árpád u. 46. szám alatt alakították ki a 49 m2 alapterülető vegyesboltot, amely a területet városiasabbá tette. Az utóbbi években több ház is teljesen felújításra került a területen, tehát az ingatlanpiac is megindult. Ezekre tekintettel a város esetében az anti-szegregációs terv célja, hogy ezeknek a területeknek a kialakítását megakadályozza. Ennek keretében bemutatjuk a városban mőködı jóléti rendszereket, a tervezett akcióterületek hatását a szgregálódási folyamatra, illetve a megvalósítandó programokat. A program, támogatásáról, illetve a végrehajtásban történı közremőködésrıl a Cigány Kisebbségi Önkormányzat írásbeli nyilatkozatot adott, amely a dokumentumhoz csatolásra kerül! 8 Csorna Város 2008-ban elfogadott IVS munkarésze, PannonProjekt Kft 128

129 Helyzetelemzés Szociális segélyezés, 2006 Rendszeres szociális segélyezés Ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (2006. II. félév) 3,1 Egy fıre jutó havi átlagos összeg, Ft Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Ezer 0-24 évesre jutó támogatott 88,2 Egy fıre jutó havi átlagos összeg 833 Átmeneti segélyezés Ezer lakosra jutó átmeneti segélyben részesült személyek átlagos száma 53,9 Egy támogatott személyre jutó esetek száma 1,3 Egy fıre jutó átlagos összeg, Ft Lakásfenntartási támogatás Ezer lakosra jutó lakásfenntartási támogatásban részesült személyek átlagos száma 25,0 Egy támogatott személyre jutó esetek száma 7 Egy fıre jutó átlagos összeg, Ft Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A bevezetıben említetteket támasztja alá az önkormányzat segélyezési mutatói. Ezek alapján a rendszeres szociális segélyben részesülık száma 33 fı, míg az átmeneti segélyben részesülık száma 583 fı volt 2006-ban. Az adatokból is látható, hogy a segélyezettek száma alapvetıen a lakosságszámhoz aránylik. Az önkormányzat sikeresen mőködteti a lakáshoz jutást elısegítı programját. A lakással még nem rendelkezı fiatal házasok és élettársi kapcsolatban élık, gyermeket nevelı szülık elsı lakásuk megszerzéséhez önkormányzati kamatmentes kölcsöntámogatást kaphatnak, feltéve, ha legalább az egyik igénylı Csornán bejelentett lakcímmel rendelkezik és a lakást a város közigazgatási területén építik, vagy vásárolják. A lakáscélú támogatás megállapítása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A támogatás mértéke maximálisan 129

130 Ft lehet, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság a rászorultsággal és a tulajdonszerzés költségével arányos mértékben állapít meg. A város jelenleg 109 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. A lakások többsége a belvárosban található. Önkormányzati bérlakásra jogosult, akinek a családjában a vele együtt költözı családtagokat is számítva az egy fıre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum: - családban élık esetében 200 %-át, - gyermekét egyedül nevelı szülı esetében 250 %-át, - teljesen egyedülálló személy esetében 300 %-át. 130

131 A segélyek megoszlása városrészenként, aktuális adatok alapján: Városrészek Rendszeres szociális segély Lakástámogatás Aktív korúak Nem aktív korúak (67 %) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (családok száma) Normatív (90 %-át az önkormányzat visszaigényli) ÉDÁSZ ÉGÁZ Távhı Lakbér Ügyfélhez Helyi (az önkormányzat által nyújtott) ÉDÁSZ ÉGÁZ Lakbér Kiscsornai Kertváros Vilmos Park Felsıszeri Kertváros Alsószeri Kertváros Belváros Távhı Ügyfélhez Északi- Városrész Keleti Ipari Terület Déli Ipari Terület

132 A lakosság szociális ellátása 9 A település szociális helyzete a vizsgált adatok alapján kedvezı képet mutat. A településen a gyermekek 13,5 %-a után kapnak a szülık rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Országos adatokat tekintve ez is mintegy a fele annak, sıt valamivel kedvezıbb a megyei adatoknál is. Halmozottan hátrányos helyzetérıl a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapó gyermekek 31,4 %-nak szülei nyilatkoztak. Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? Ebbıl azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségrıl nyilatkoztak Csorna 287 azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak év Önkormányzati segélyezés Rendszeres szociális segélyezettek átl.száma Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Átmeneti segélyben részesültek száma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átl. Száma Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átl. Száma Csorna Nyugat-Dunántúl Országos 33, , , , , ,59 25, , ,64 9 Csorna Város Önkormányzatának évekre szóló gazdasági és humán programja alapján is 132

133 Kiegészítı gyermekvédelmi Támogatásban részesítettek évi átl. Száma Lakáscélú helyi támogatás összege Súlyosan mozgáskorlátozott személyei közl.támogatásban részesültek száma Idıskorúak járadékában részesítettek évi átl. száma Temetési segélyben részesültek száma Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma - 103, , , , Az önkormányzat fenntartásában mőködı napközi otthonos óvodában és az általános iskolában a sajátos nevelési igényő és hátrányos helyzető gyermekek tekintetében integrált nevelési-oktatási tevékenység valósul meg. Gyermekek száma Férıhelyek száma HH/HHH-ok száma Bóbita óvoda /11 1 Széchenyi István /40 22 Körzeti Ált. Isk. SNI-s gyermekek száma Az önkormányzati óvodában a gyermekek 27,4 %-a, az egyháziban 6,5 %-a, az Arany János iskola óvodájában azonban a 37,5 %-a hátrányos helyzető. A települési esélyegyenlıségi program szempontjából vizsgálva az adatokat leszögezhetı, hogy a 8 Arany János iskola óvodájába járó kisgyermek közül 3 hátrányos helyzető, de a 3-ból csak egy kisgyermek csornai. Tehát a település szempontjából vizsgálva az adatokat, 3 helyi kisgyermek közül 1 hátrányos helyzető, ami az érintett gyermekek 33,3 %-a. Így az intézmények közötti legnagyobb eltérés 26,8 %. Intézményenkénti bontásban, a Széchenyi István Általános Iskolában 20 %, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolában 8,5 %, az Arany János Általános Iskolában 20 %. Az alapítványi iskolában nincs hátrányos helyzető tanuló. Halmozottan hátrányos helyzető diák csak két iskolában van, a Széchenyi István Általános Iskolában a tanulók 6,9 %-a, a II. 133

134 Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolában 4 %. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy 20 %-os eltérés van az egyes intézményekbe járó tanulók szociális helyzetét illetıen. Az intézmények adatainak összehasonlítása alapján látható, hogy a Széchenyi István Általános Iskolában a tanulók 3,6 %-a sajátos nevelési igényő, de valamennyien integráltan oktathatók, csakúgy, mint a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolában a tanulók 2,4%-a. Az Arany János Általános Iskolában valamennyi SNI-s tanuló szegregált oktatásban részesül gyógypedagógiai tagozaton. Az önkormányzati fenntartású alapfeladatot ellátó intézményekben az esélyegyenlıség megteremtése érdekében tanévtıl pályázati támogatással (HEFOP ) elindítottuk a kompetencia alapú nevelést és oktatást. Ezen módszertani innováció tanévenként egyre több óvodai és tanulói csoportot érint. A program prioritása az egyéni bánásmód, a másság elfogadása, a differenciált nevelési és oktatási formák megalapozása, megvalósítása. A SNI gyermekek az integrált nevelésen és oktatáson kívül egyéni megerısítést is kapnak. A közoktatási feladatellátás 8, többcélú intézmény keretében valósul meg a településen. Az önkormányzat által fenntartott Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda feladatait önkormányzati megállapodások alapján végzi, így az óvodáztatást Csorna város önkormányzata az általános iskolai feladatellátásra Dör és Pásztori községekkel kötött feladat ellátási megállapodást. A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ óvodai és általános iskolai feladatot lát el, ez utóbbit Barbacs községgel kötött megállapodás alapján, melynek keretén belül Barbacson 1-4 évfolyamos tagintézményt tart fenn. A település két beiskolázási körzetet alkot oly módon, hogy a belvárosban húzódik az É-D tengely, és a tıle nyugatra lévı lakókörzet a Csornai Általános Iskola és Óvoda, míg a keletre esı terület a Katolikus Közoktatási Központ beiskolázási területe. Az Arany János EGYMI speciális intézmény, gyógypedagógiai képzést biztosít az enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók óvodai, általános iskolai és speciális szakiskolai ellátására a tanköteles korosztály számára. Ezen túl az intézmény szakszolgálati feladatokat lát el a korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés és magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdı gyermekek vizsgálata és nevelési tanácsadás. Továbbá szakmai szolgáltatási feladatot lát el a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók nevelése, oktatatása területén. Az intézmény térségi beiskolázási körzető. A Vocational Academy egy általános iskolai képzést végzı telephelyet alakított ki a városban, jelenleg 1-3 évfolyamon. Az alapfokú mővészetoktatáshoz a városi önkormányzat által fenntartott többcélú intézményben, továbbá alapítványi keretek között mőködı néptánciskolában juthatnak a tanulók. A település nem kötelezı feladatként, de középfokú oktatási intézményeket, kollégiumot is tart fenn, ezeket önkormányzati fenntartásban mőködteti. A Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola mezıgazdasági szakterületre képez szakembereket szakiskolai és szakközépiskolai formában, mezıgazdasági gépésztechnikusokat, általános mezıgazdasági technikust, mezıgazdasági gépészt, lótenyésztıt, dísznövénykertészt, mezıgazdasági vállalkozót, gazdát, gazdasági informatikust és marketing- reklámügyintézıt képeznek. 134

135 A Hunyadi János Gimnáziumban az általános gimnáziumi oktatás mellett pedagógiai szakközépiskolai, közgazdasági szakközépiskola és további érettségire épülı és nem érettségire épülı szakképzések is folynak. Emellett esti tagozaton felnıttoktatási feladatokat lát el az intézmény. A Kossuth Lajos Szakiskolában 4 évfolyamos esztergályos, géplakatos, nıi ruhakészítı, szobafestı, élelmiszer, ruházati, vas-mőszaki kereskedı, szakács, cukrász képzés folyik. A település intézményei egy részének infrastrukturális háttere a mai igényeknek nem mindenben felel meg. A Széchenyi István Általános Iskola épülete, bár a fenntartó a szükséges felújítások egy részét elvégezte, megjelenésében nem felel meg a XXI. század igényeinek. A városban lévı további iskolák korszerőbbek. Az óvodák valamennyi telephelyén nincs tornaszoba (Szent István tér), az udvar berendezése nem felel meg az európai uniós elıírásoknak, hiányoznak a speciális mozgásfejlesztı játékok. Sem az iskola, sem az óvoda nem akadálymentesített. Az iskola tanulói szép számban vesznek részt délutáni foglalkozásokon, így a napköziben és különbözı szakkörökön. Az intézmény épületében azonban hiányzik a kultúrált napközi otthonos foglalkozások biztosításához a biztonságos, esztétikus tantermi környezet. Az intézmények tárgyi feltételi biztosításához a 11/ MKM r. 7. számú mellékletében megfogalmazott elvárások teljesítésére is szükség van. Óvodai ellátás Gyermekek száma Férıhelyek száma HH/HHH-ok száma SNI-s gyermekek száma Pedagógusok száma Napközi Otthonos / Óvoda, Csorna II. Rákóczi Ferenc / Katolikus Közoktatási Központ Arany János EGYMI gyógypedagógus A Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda Napközi Otthonos Óvodája három telephellyel rendelkezik: Bóbita óvoda - (Szent István tér 15.) Napsugár óvoda - (Kossuth L. u. 26.) Katica óvoda - (Sziget u. 4.) Az Óvoda 8 csoporttal, 200 férıhellyel mőködik Bóbita óvoda 5 csoport Napsugár óvoda 2 csoport Katica óvoda 1 csoport Az intézmény 3 telephelye Csorna város 3 különbözı pontján helyezkedik el. Központi helyen a városközpontban legnagyobb óvoda, a Bóbita óvoda található. A pályázati projekt részét képezı Bóbita óvoda férıhelyeinek száma 125 fı. Jelenlegi kihasználtsága (2007. október 01-i adat) 122 fı, azaz 98 %-os. A központi óvodánk 1979 óta mőködik a Szent István tér 15. sz. alatt. Az óvoda a városközpontban mindig nagyon kedvelt volt a szülık körében. 135

136 Bóbita óvoda Év Férıhelyek száma (fı) Gyermeklétszám (fı) Kihasználtság %-os aránya % % % % A táblázatból leolvasható, hogy az elmúlt 4 évben milyen mértékő volt a Bóbita óvoda kihasználtsága. Jól látható, hogy központi óvoda kihasználtsága egyenletes teljesítményt, átlagosan 90%-os arányt mutat. Általános iskolai ellátás Tanuló bejáró SNI-s HH/HHH-s Ped. Széchenyi István /40 49 Körzeti Ált. Isk. II. Rákóczi Ferenc /18 37,5 Katolikus Közoktatási Központ Arany János Általános /0 18 Iskola Vocational Academy Széchenyi István Körzeti Ált. Iskola jelenlegi kihasználtsága 83 %-os, ami annak köszönhetı, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentısen megnıtt a bejáró tanulók száma a kistérség terültérıl szeptember 1-jétıl az alapfokú mővészetoktatási iskola tanévre beírt 281 tanulójából 187 fı szintén a Széchenyi István Körzeti Általános Iskolában délutánként zenei, képzımővészeti és drámapedagógiai képzést. A fenti számadat is jelzi, hogy az iskola 83 %-os kihasználtsága mellett a délutáni kihasználtság is ilyen magas, amit az iskolaotthonos képzés, a napközi otthonos foglalkozás és mővészeti oktatás biztosít. Középiskolai ellátás Férıhelyek száma Tanulók száma HH-s tanulók HHH-s tanulók Hunyadi János Gimnázium Szakközépiskola Kollégium Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola Szakiskola SNI-s tanulók 136

137 Kossuth Lajos Szakiskola Kollégium 13 Arany Speciális Szakiskola János Csorna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 98/2007. (V. 29.) csornai kt. h. számú határozatában döntött az önkormányzat fenntartásában mőködı nevelési-oktatási intézmények átszervezésérıl. A fenntartói szándék összhangban van a képviselı-testület évekre szóló gazdasági- és humán programjában foglaltakkal, mely rendkívül fontos prioritásként kezeli a költségvetési, köztük a közoktatási intézmények mőködésének és mőködtetésének racionalizálását. Önkormányzatunk kifejezte szándékát a jelenlegi kötelezı és nem kötelezı feladatokat ellátó nevelési-oktatási intézményrendszer további fenntartása mellett. Ugyanakkor a szakterületen található feladatok ellátását a megelızı idıszakhoz képest racionálisabban kívánja végezni, a számára nem kötelezı részfeladatok, egyes szakfeladatok (pl.: étkeztetés, gyermekek napközbeni ellátása, stb.), valamint ellátó helyek felülvizsgálatával. A közoktatási intézményrendszer átszervezése mellett azért döntött a fenntartó, mert az ellátandó feladatok normatív állami támogatása 2007-tıl jelentısen csökkent, önkormányzatunknak saját forrásaiból egyre többet kell fenntartásukra fordítania. A finanszírozás volumene elért egy drasztikus határt, amely visszafordíthatatlan folyamatok megindulását eredményezte volna, ezért a fenntartó a közoktatási alapfeladatot ellátó intézményeket integrálta augusztus 1. napjától Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda néven. Az integrációval lecsökkent a telephelyek száma, mert a mővészeti iskola az általános iskola falai között kapott helyet. A képviselı-testület a pedagógus létszám és óvodai csoportszám csökkentésérıl határozott az intézmény fenntartási költségek mérséklése érdekében. Jelenlegi lakáshelyzet ismertetése A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Lakástörvény) felhatalmazása alapján a Csorna Város Önkormányzata megalkotta az önkormányzati tulajdonban lévı lakások és a helyiségek bérletérıl szóló 6/2006. (III. 24.) rendeletét, mely meghatározza a bérbeadói feladatokat, amit a polgármester lát el. A nyilvántartás alapján az önkormányzati bérlakásállomány egyrészt társasházakban, másrészt önálló önkormányzati épületekben található. 137

138 Évek Önkormányzati bérlakások Kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben lakásbérlemény Vegyes tulajdonú épületben összesen Az önkormányzati bérlakás állomány mind mennyiségben, mind összetételben lényegesen javult, melyben kiemelkedı szerepet töltött be a pályázati úton elnyert vissza nem térítendı támogatások mértéke. A sikeres bérlakás program keretében pályázati forrás elnyerésével években 45 db új bérlakással emelkedett az önkormányzati lakások száma. Jelenleg 109 db szociális bérlakással és 4 db költségelvő bérlakással rendelkezik az önkormányzat. Továbbá az intézmények kezelésében 4 db szolgálati lakás van..bérlakás állomány összetétele évek összkomfortos komfortos komfort nélküli összesen új építés vásárlá s Jogcím A megvalósult állami támogatású bérlakás program év Elnyert támogat ás (e Ft) Készpén z (e Ft) Saját erı Telek (e Ft) Beruházás összes költsége (e Ft) Lakássz ám (db) Alapterü let (m 2 ) Szociális (Botond u.) Költségelvő Szociális (Gyöngyvirá g u.) Költségelvő (Andrássy u.) 138

139 átalakí tás Szociális (Petıfi ltp. Erszébet kné u. ) Költségelvő Önkormányzati bérlakások mőszaki állapot Az önkormányzat a lakásprivatizáció eredményeként évi bérlakás program elindulásáig javarészt alacsony komfortfokozatú lakásokkal tudott gazdálkodni, és jelentıs hányaduknál a gyenge mőszaki állapotból eredıen gazdaságosan nem lehetett a felújítást elvégezni. A lakások mőszaki állapotában a kedvezı fordulat a hazai pályázati források sikeres elnyerésével következett be, ezzel az arány az összkomfortos és komfortos lakások között kiegyenlítıdött. Az önkormányzat a gyenge mőszaki állapotú épületek egy részének új önkormányzati lakásokkal történı kiváltását végezte el. A társasházban lévı régi lakások állaga jobb, de a hosszú évek során elmaradt felújításokból eredıen, ebben a vonatkozásban is nélkülözhetetlen az állagmegóvási munkák mielıbbi elvégzése. A nyílászárók cseréje már néhány lakásoknál megtörtént, amit folytatni kíván az önkormányzat az éves költségvetésben biztosított elıirányzat keretén belül. A társasház épületének a felújítását a társasház pénzforrás hiányában csak szerény keretek között tudta megvalósítani, de néhány épületnél a tetıszigetelés javítása, cseréje megtörtént. Az önkormányzat az elmúlt évek során csak legszükségesebb felújításokat és karbantartásokat végezte el. Bérlakások felújítása, karbantartása Évek Bérlemény száma (db) Felújítás Karbantartás Összes kiadás Ráfordít ás értéke (e Ft) Bérlemény száma (db) Ráfordítás értéke (e Ft) Bérlemé ny száma (db) Ráfordítás értéke (e Ft) Jelentıs felújítást igénylı önkormányzati épületek Andrássy u. 12. szám alatti épület 4 db bérlakással Mártírok tere 3. szám alatti épület 7 db bérlakással Erzsébet kné. u. 52. szám alatti épület 4 db bérlakással Béke u. 21. szám alatti épület 1 db bérlakással 139

140 Bérlakásként hasznosított önkormányzati lakások lakbérbevétele, valamint az Önkormányzat ráfordítása év közötti idıszakban E Ft Év Bérlakás üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásáv al kapcsolatos költségek összesen Lakbér bevétel összesen A ráfordítás és lakbérbevétel különbözete A ráfordítás és lakbérbevétel %-os aránya , , , , ,9 A lakásprivatizációt követıen megmaradó lakásállomány további fenntartása, gazdaságos mőködtetése érdekében más településekhez hasonlóan az Önkormányzat január 1.-i hatállyal költségtérítı lakbér rendszerét vezette be. Ezzel az intézkedéssel érvényesült az a szándék, hogy ne a lakbérben fejezıdjön ki a bérlı támogatása, hanem ezt a szerepet a lakbér támogatási rendszer vegye át. Mindez összhangba került az Alkotmány Bíróság 1/1998. (II. 4.) AB. Határozatával, melynek értelmében az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének megállapítsa során, mind a lakástörvényt, mind az árak megállapításáról szóló törvényt alkalmazni kell. Az ártörvény alapján a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan mőködı vállalkozó ráfordításaira és a mőködéséhez szükséges nyereséghez fedezetet biztosítson. A költségtérítı lakbér bevezetésével lényegesen emelkedett a lakbérbevétel, így nagyobb lehetısége nyílt az Önkormányzatnak a lakás felújítási munkálatok elvégzéséhez és a bérlakás program sikeres folytatásához. A költségtérítı lakbérrendszer kialakításánál elsıdleges szempont volt, hogy az épületben levı lakás lakbérét ne csak a komfort fokozat és az alapterület határozza meg, hanem e követelmények mellett az épület mőszaki állapota, felújítottsága, az épület városon belüli elhelyezkedése, a lakás minısége, felszereltsége és az épületen belüli helyzete is differenciáltan fejezıdjön ki, összhangban a lakástörvény elıírásaival. A költségtérítı lakbér megállapítására az Önkormányzat az önkormányzati tulajdonban lévı lakások és helyiségek bérletérıl szóló 6/2006. (III. 24.) ör. rendeletben pontrendszert fogadott el. A legszükségesebb ismérvek kerültek meghatározásra, amihez 0-10 skálán történı osztályozás kapcsolódik. Az ismérveken belül a pontszámokkal nem csak egymáshoz viszonyítja az egyes lakásokat, hanem az ismérveket egymáshoz is az adott fıcsoporton belül úgynevezett súlyzószámokkal. A lakás használhatóságát kifejezı pontrendszerben minden 1000 pont értéke után meghatározására került a szorzó értéke is (Ft/m 2 /hó kivetítve). Lakáshoz jutás lehetıségei a városban 140

141 A legjelentısebb mennyiségi változást hozó bérlakás építési program évben fejezıdött be. Az évben elfogadott lakáskoncepcióban tervezett közmővesített építési telkek kialakításával 47 db (Petıfi S. u. 15 db, Rét u. 20 db, Szeder u. 12 db) került értékesítésre évvel bezárólag. Az ezt követı idıszakban az önkormányzat csak kisebb telekalakításokat végzett, de a jelentısebb mértékő telekalakításra - az önkormányzat által értékesített területen a vevı, mint vállalkozó kivitelezésében került sor ( Szeder u., Andrássy u.). a) Magántulajdonú lakások építése Az önkormányzati bérlakásépítéssel párhuzamosan a vállalkozási szférában is felélénkült a társasházak építése, ezzel megnıtt a városban a kínálat a lakáspiacon. Csorna városban év végén regisztrált lakás száma 4212 db, melynek 2,8 %-a önkormányzati tulajdonú. A vízmő hálózatba bekapcsolt lakások száma 3805 db, közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba 3294 db és vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 1964 db. A Polgármesteri Hivatal építési hatósági feladatokat ellátó osztálya által kiadott új lakásra vonatkozó engedélyek számából megállapítható, hogy társasházi lakásokra az elmúlt évhez képest ami a korábbi években is elmondható építési engedélyezés gyakoribbá vált. Összességében az új lakások építése folyamatosan nı, mely egyben az országos tendenciát is mutatja. Helyi építésügyi hatóság által engedélyezett lakásépítések alakulása a városban Év Építési engedély (db) Családi ház Használat ba vételi engedély (db) Építési engedély db Társasház Lakások száma Használatbavételi engedély db Lakáso k száma A évet követı években az építkezések számának növekedése a kedvezményesebb feltételő állami kölcsönök igénybevételével indokolható. A költségvetési törvény alapján a Kormány a gazdasági lehetıségekkel összhangban szabályozza a lakáscélú támogatások igénybevételének feltételeit. Állami támogatás vehetı igénybe a lakás építésére, vásárlására, bıvítésére és korszerősítésére. b) Önkormányzati támogatás a lakosok részére A lakáscélú állami támogatásokról szóló, többször módosított 12/2001. (I.31.) számú Kormányrendelet lehetıséget adott, hogy a települési önkormányzatok kamatmentes kölcsönt, illetıleg részben vagy egészben vissza nem térítendı támogatást nyújtsanak a rászoruló családok részér új vagy használt lakások megszerzéséhez, bıvítéséhez, felújításához, lakáscélú kölcsön törlesztı részleteinek, a lakás lakbérének megfizetéséhez. 141

142 Az Önkormányzat a lakáscélú támogatásokról szóló 9/2006. (III.23.) ör. alapján kamatmentes támogatást nyújt a lakással még nem rendelkezı fiatal házasok és élettársi kapcsolatban élı, gyermeket nevelı szülık elsı lakásuk megszerzéséhez, feltéve, ha legalább az egyik igénylı Csornán bejelentett lakcímmel rendelkezik és a lakást a város közigazgatási területén építik vagy vásárolják. A helyi támogatás mértéke maximálisan Ft lehet, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság a rászorultsággal és a tulajdonszerzés költségével arányos mértékben állapít meg. Az Önkormányzat helyi támogatásban azokat részesítheti, akiknek a családjában az elızı 12 havi egy fıre jutó jövedelme a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg. A kölcsön visszafizetésének határideje 10 év, de a kölcsön visszafizetésének megkezdésére, - kérelemre - a Szociális és Egészségügyi Bizottság egy év halasztást engedélyezhet, ha a kérelmezınek hitel és a munkáltatói támogatás havi együttes törlesztési összege eléri a család havi összjövedelmének 1/3 részét. A táblázatból kitőnik, hogy az éves keret az önkormányzat gyengülı anyagi helyzetébıl eredıen fokozatosan csökkent, így több család csak Ft támogatásban részesült. Az új lakbérrendszer bevezetésével egyidejőleg a lakbértámogatási rendszer is változtatásra került azzal a szándékkal, hogy a bérlı támogatásának szerepét lakbér helyett a lakbértámogatás töltse be. Az Önkormányzat lakbér és lakbértámogatás megállapításáról szóló 41/2003. (XII.29.) ör. alapján a támogatás havi mértékét a fizetendı lakbér 10 %-áról 20 %-ára, és a havi összegét 1000 Ft-tól Ft-ra emelte fel. Továbbá kibıvítette a jogosultak körét, így támogatásban részesülhet az a bérlı, akinek saját és vele együttlakó személyek egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtását megelızı 3 hónapban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı esetén 230 %-át, valamint a lakbér összege eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 10 %-át. Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján helyi lakásfenntartási támogatás nyújtásának szabályait megállapította. A szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 5/2006. (II. 24.) ör. alapján helyi lakásfenntartási támogatás önálló ellátásként nyújtható azon személyeknek, családoknak, ahol a háztartásban együtt élı személyek egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élı esetén a 230 %-át. A támogatás jogosultsági feltétele továbbá, hogy a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 illetve 25 %-át. Az Önkormányzat a lakásfenntartási támogatás havi minimum összegét Ft-ban állapította meg. Tekintettel az év folyamán történt energia áremelésre, a lakásfenntartás havi költségeinek elszámolásánál a főtésre használt villamos energia, gázfogyasztás, valamint a szilárd tüzelıanyag vonatkozásában az Önkormányzat nagyobb költség - évi Ft-nál magasabb - elszámolására rendelet módosítását tervezi. 142

143 Lakáscélú támogatások E Ft év Lakásfenntartási Lakbértámogatás Kamatmentes kölcsöntámogatás Támogatá s éves összege (e Ft) Támogat ott családok száma (db) Támogat ás éves összege (e Ft) Támogat ott családok száma (db) Támogat ás éves összege (e Ft) Támoga tott családok száma (db) Lakáscélú támogatás ok összesen (e Ft) c) Az önkormányzati lakás bérbeadási lehetıségei a városban Az önkormányzati lakás bérbeadási lehetıségeit az önkormányzati tulajdonban lévı lakások és helyiségek bérletérıl szóló 6/2006. (III. 24.) ör. szabályozza. E rendelet értelmében lehetıség van: szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján önkormányzati lakás igénylésére, költségalapon meghatározott lakbérő lakás pályázatára, munkakörhöz kötött intézményi lakás igénylésére, lakásjuttatás város érdek által indokolt feladatok megvalósítására, szociális intézménybıl elbocsátott személy elhelyezésére, megállapodáson alapuló bérlıkiválasztási jog kiválasztása révén. Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra jogosult az a nagykorú magyar állampolgár, aki Csornán lakcímmel rendelkezik, továbbá a bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkezı külföldi állampolgár, az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgára, ha Csornán lakcímmel vagy munkahellyel rendelkezik. Továbbá akinek a családjában az 1 fıre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum családban élık esetén 200 %-át, a gyermekét egyedül nevelı szülı esetében 250 %-át, és teljesen egyedülálló személy esetében 300 %-át. Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki a lakásigénylık névjegyzékén szerepel és a bérbeadó az elhelyezését indokoltnak látja. Az önkormányzati intézmények megfelelı szakember ellátása érdekében az intézményvezetı kérelmére, az önkormányzat lakást biztosít annak a dolgozónak, akinek az alkalmazása az intézmény kötelezı feladata ellátásához feltétlenül indokolt. A szociális bérlakás bérlıjének kiválasztásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt, és a lakásbérlet idıtartama legfeljebb 5 év. Jelenleg az önkormányzati bérlakásokban 25 fı bérlı határozatlan, a többi bérlı határozott idejő illetve szolgálati idıhöz kötött bérleti jogviszonnyal rendelkezik. A helyi szabályozásból 143

144 eredıen a határozatlan idejő bérbeadás már megszőnt, a korábbi lakásgazdálkodás következménye a még meglévı határozatlan idejő bérlemények. Az Önkormányzat gondoskodik a hajléktalan személyek térítésmentes elhelyezésérıl is. Sajnos évek során a lakás nélkül maradt személyek száma emelkedett, jelenleg 4 fı részére kellett lakást illetve szállást biztosítani. Lakásigénylık Fı Év Lakásigénylık száma Év folyamán kiutalt lakások száma rászorultakn ak önkormány zat feladatainak ellátására A költségelvő lakások bérbeadása a pályázati forrásból támogatott önkormányzati lakások évi megvásárlása óta történik. A bérbeadói feladatokat ellátó polgármester a Gazdasági Bizottság döntése alapján ír ki pályázatot. Pályázat útján csak olyan nagykorú személy választható ki bérlınek, akinek lakcíme vagy munkahelye Csornán van, és lakástulajdonnal vagy annak haszonélvezetével nem rendelkezik. A Gazdasági Bizottság a sorolási lista alapján azt a pályázót jelöli ki a költségelvő lakás bérlıjének, aki a leghosszabb idıszakra (legalább 6 hónapra, de legfeljebb 5 évre) egy összegben vállalja a bérleti díj megelılegezését. A költségelvő lakbérrel bérbe adott lakás határozott idıre, legfeljebb 5 évre adható bérbe. Bérlakás-állomány bıvítése, korszerősítése Az I. fejezetben már említést tettünk azokról a régi önkormányzati épületekrıl - ahol bérlakások vannak -, melyek felújítása nem megfelelı mőszaki állapotukból eredıen gazdaságtalan, azaz a rendbehozatalra fordított összegbıl szinte egy új épületet lehetne felépíteni. Az Erzsébet kné u.52. szám alatti épület frekventált területen található, amely rossz mőszaki állapotban van, illetve olyan több lakásos ingatlan, melyben a lakások vizesek, állaguk erısen leromlott, a bérlakásként való megtartásuk a bérlık által fizetett minimális bérleti díj ( Ft/hó) és a frekventált helyen való elhelyezkedésük folytán nem gazdaságos. 144

145 Szükséges lenne ezen ingatlannak a felszabadítása, azaz a bérlık elhelyezése más bérlakásba, és ezáltal hasznosíthatóvá válna e terület. Az ingatlan építési vállalkozónak történı elidegenítése esetén egyrészt az önkormányzat új és komfortosabb bérlakásokat vásárolhatna az ingatlan vételárából, másrészt városképi szempontból is a belvároshoz közel esı terület szebbé és rendezettebbé válna. Elızetes számításaink szerint az értékes ingatlan több garzon nagyságú új lakás megvásárlásához nyújtana megfelelı fedezetet. Ezen fejlesztési elképzelés megvalósítása során azonban az önkormányzatnak megoldást kell találnia a raktározási hely biztosítására is, mivel a terület értékesítésével a két raktár épület is megszőnik. A hatályos rendezési terv alapján az 1731 m 2 területen a maximális beépítettség 50 %, ezáltal a beépíthetı területen kb. 31 db m2 alapterülető lakások építésére van lehetıség. Lakásonként 1 db gépkocsibeállót a telken belül kel biztosítani, vagy meg kell váltani és a lakások 50 %-hoz garázst kell építeni (kivéve az önkormányzati szociális lakásokat). A Botond utca szociális bérlakások szomszédságában hasznosításra váró önkormány-zati területen célszerő folytatni a meglévı bérlakásokhoz hasonló alapterülető lakások építését. A 6 db bérlakásépítés finanszírozásához kedvezményes lakáshitel igénybevételére van lehetıség, és a szükséges önrész vállalásához a évben értékesített Soproni u.107. szám alatti többlakásos épület vételára biztosít fedezetet. Az év folyamán történt energia áremelése komfortos, egyedi főtési lakások építését teszi indokolttá, mivel nem hagyható figyelmen kívül szociálisan rászoruló lakásigénylık fizetıképességét. Önkormányzati tulajdonú lakások mőszaki állapotának javítása Az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok átfogó feltérképezését folyamatosan kell elvégezni abból a szempontból, hogy mely lakásokban kell állagmegóvási illetve további mőszaki probléma megakadályozása céljából a felújítást elvégezni és e vizsgálatoknak ki kell térnie a gazdaságossági szempontok elemzésére is. Az önkormányzatnak a költségvetésében az indokolt felújítási munkák elvégzése végett megfelelı összeget kell elkülöníteni erre a célra, majd ezt követıen megrendeléseket kell készíteni. Önkormányzati lakáscélú támogatások rendszerének fenntartása, korszerősítése Az Önkormányzat a lakásfenntartási támogatás, lakbértámogatás és kamatmentes kölcsöntámogatás értékállóságának biztosítására folyamatosan törekszik, és az ahhoz szükséges elıirányzatot a költségvetésében biztosítja. Gondoskodik a lakáscélú támogatásokat szabályozó helyi rendeletek elıírásainak esedékes módosításáról. 145

146 Közmővesített építési telkek biztosítása A városban, a korábbi években kialakított önkormányzati építési telkek szinte kivétel nélkül értékesítésre kerültek, ezért további telekalakítások finanszírozásához kell az önkormányzatnak pénzforrást biztosítania. A lakásépítési akcióterületek magába foglalják mindazokat a lehetséges területeket, ahol az önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanokon illetve vegyes tulajdonú területeken a lakásépítés a városban megvalósítható: Irinyi utcai telekalakítási elképzelés megvalósításához a Farád község által felajánlott közigazgatási határmódosítás illetve közigazgatási területek cseréje nyújt megfelelı alapot. A termıföldek jelenleg magántulajdonban vannak, a tulajdonosok száma 42 fı, ezért az ingatlan megvásárlását jelenleg még nem kezdeményezte az önkormányzat. A rendelkezésre álló információk szerint a tulajdonosok száma várhatóan jelentısen csökkenni fog, de a terület kialakításához szükséges mind a farádi, mind a csornai rendezési terv módosítása. A belterületbe vonást és a termelés alóli kivonást követıen mintegy 27 db ~ 700 m 2 es telek alakítható ki. A telkek kiszolgálásához csak szennyvízcsatorna és csapadékvíz csatorna kiépítése szükséges, mivel a többi kiépült közmő kapacitása megfelelı. Rét utcában évben 60 db önkormányzati tulajdonú építési telek került kialakításra. Közmővesített építési telekként csak töredéke, 20 db került értékesítésre es években, mivel a fennmaradó 40 db építési telek rákötését a jelenlegi szennyvízcsatorna hálózat (vákuumrendszer túlterheltsége miatt) nem bírja el. A szennyvíz-csatornahálózat korszerősítését követıen, mint telekalakítási lehetıséggel számolhat az önkormányzat. A terület ugyan feltöltésre szorul, ami jelentıs költségnövelı tényezı, de ugyanakkor több építési telek közmővesítésére és értékesítésére nyújt lehetıséget. Szeder utcában a meglévı 26 db építési telek tükörképeként további telekalakítás folytatását határozta el az önkormányzat, aminek a megvalósításához csak részben biztosított az önkormányzati terület. A képviselı-testület felhatalmazása alapján elsı lépésként a tervezett telekalakítással érintett földtulajdonosokkal egyeztetı tárgyalásra kerül sor annak érdekében, hogy mindkét fél által elfogadható vételár kerüljön megállapítására. A tárgyalás eredményességétıl függıen dönt az önkormányzat a területet vásárlásról, majd azt követıen a közmővesített telkek kialakításának és finanszírozásának ütemezésérıl. A telekalakításhoz a terület közmővesítés szempontjából ugyan kedvezı helyen van, de jelentıs költség növelı tényezı a belterületbe vonása és a mővelési ág alól való kivonása. A projekt sikeres megvalósítása esetén jelentıs mennyiségő lakás építésére alkalmas telek kerülne kialakításra, amelyhez a rendezési terv az önkormányzat rendelkezésére áll. 146

147 Az akcióterületek hatása a szegregációra Városközpont akcióterület A fejlesztés eredményeként megújul a város közigazgatási, közszolgáltatási, kereskedelmi, és szolgáltató központja, amely ezzel hozzájárul a lokálpatriotizmus, az közösségi érzés, a társadalmi felelısségvállalás erısödéséhez. a megújult belváros kereskedelmi egységei lehetıséget biztosítanak az alacsonyabb képzettségőek munkavállalásához. Vilmospark akcióterület Az egészségügyi ellátás fejlesztése révén, valamint a kapcsolódó prevenciós programok nyomán javul a lakosság egészségi állapota. Mindkét projekt esetében új munkahelyek jönnek létre. Keleti ipari park akcióterület A magasan képzett munkaerı helyben tartása, illetve a városba csábítása révén nı a város gazdasági potenciálja, növekszik az életszínvonal, amely egy ilyen kis városban szükségszerően az alacsonyabb társadalmi státuszú lakosság életkörülményeit is javítja. Déli ipari park akcióterület Az ipari park területen belül kialakult vásárló, lakó és vegyes övezetek elırevetítik, hogy az ipari, gazdasági tevékenységek mellett a terület lakásállománya értékébıl veszíthet. Jelenleg nincs olyan része a városrésznek, amely jelentıs szlömösödébe menne át, de a jövıben erre figyelni kell. Északi akcióterület A fürdı fejlesztése révén, valamint ehhez kapcsolódóan a turizmusban és vendéglátásban új munkahelyek jönnek létre. A külterületi lakóingatlanok száma alacsony, jelentıs leszakadásra nincs esély. A szegregáció kialakulásának megakadályozására tervezett programok A csornai városközpont rekonstrukciója, fejlesztése, új városközpont létrehozása, új városháza Cél: A rendezett városkép kialakításával megakadályozni a kedvezıtlen társadalmi folyamatok kialakulását Egy-egy város szerkezete nem pusztán építészeti konstrukció, vagy nem egyszerően a korábbi gazdasági-gazdálkodási rendszer lenyomata, hanem alapvetıen a város társadalmának és szemléletének tükörképe. A város szerkezete egyszerre funkcionális és szimbolikus, egyszerre számít a használati és a lelki-szellemi érték. Nagyon fontos tudni, hogy mitıl válik egy városrész központtá, mellékközponttá, alközponttá. Ezt átfogó kutatások alapján, közlekedési vonzatokkal, a környezı városrészekre gyakorolt hatásokkal együtt szükséges megtervezni, szem elıtt tartva az élhetı városnak azokat a kritériumait, amelyek a célszerőséget és a kellemes emberi tartózkodásra, lakásra való alkalmasságot szolgálják. Szakértık és laikusok megegyeznek abban, hogy a város egyrészt emberi és közösségi létezésre, munkára, döntéshozatalra, szórakozásra, mővelıdésre és egyéb, az élethez tartozó tevékenységre alkalmas hely. Alapvetı rendeltetése, hogy a város megfeleljen saját közösségének, s minıségi módon élhetı legyen, ezért körültekintı vizsgálatokon alapuló 147

148 tervezés során kell kialakítani lakó, intézményi, városközponti, munkahelyi, tudásszerzési, közlekedési területeit. A város másrészt a helyi közösségi tudat lenyomata, a városi polgárok értékrendjének kifejezıdése, a városközösség mőködésének lenyomata. Ez stílus is, de több is stílusnál. Az urbanizáció folytatása is túlmutat a funkcionális szükségleteken. A város spirituális hely is, vagy akár úgy fogalmazhatunk szellemi hely is, amely a komfortérzethez kiemelkedıen fontos transzcendens-szellemi teret jelent. A tudástársadalom korszakában pedig a tudásintézmények szerepe is felértékelıdik. Itt az idı arra, hogy a felsorolt szempontok alapján minden város, így Csorna is társadalomként és városként - újragondolja magát és végigvigye a város-rehabilitációt. A komplex építımővészeti feladat lényege, hogy Csorna városának egyaránt figyelve a városépítési hagyományaira és a 21. század városépítészeti kihívásaira tervezze újra a városközpontját. A városközpontban egységes koncepció alapján megtervezett-áttervezett városrészt alakítson ki, amely példaértékő lehet komplexitásával és a tervezés gondosságával. A terület fejlesztése során egy "élı városközpont" valósul meg, s a régi és új tömbök kialakításával újabb nyitott sétálóutcákat és közösségi (sétáló) tereket hozhat létre. Az átgondolt kialakítás a napi szükségletek és a modern élet szórakozási, kikapcsolódási lehetıségeit kielégítı funkcióit fogja kínálni. A város nem csupán épületekbıl és közlekedı területekbıl áll, rendkívül fontosak a szabad terek, zöldterületek, az épületek magasságát megközelítı fák. A szabad városi tereknek nem csak a frissítı légáramlás szempontjából van szerepe, és a növényzet sem csupán a levegı tisztítását, páratartalmának kellemesebbé tételét, a közlekedési zaj tompítását szolgálja. Az embernek szüksége van arra, hogy néha a szó konkrét értelmében távolabbra is tekinthessen, ne érezze falak közé bezárva magát. A növények, fák látványa, a közöttük röpködı énekesmadarak hangja üdítıen hat az emberi idegrendszerre. Fontos, hogy a városi embernek is naponta, lakókörnyezete közelében lehessen ilyen élménye, mert a teljes emberi személyiség kifejlıdéséhez, a szellemi képesség gyarapodásához ez szükséges. A városközpont tervezése során a családosokra, családalapítást tervezıkre, és a hátrányos helyzetőekre is külön figyel majd. Legyenek nyugodt, rendezett, tiszta közterületek, minél több zöldfelülettel, jó közlekedési lehetıségek, közelben iskolák, óvodák, igényes, gondozott közterek, közösségi helyek a belsı területen belül. A most elkészült csornai stratégia azt is lehetıvé teszi, hogy a következı években elsı lépésként a város központjának újratervezése megtörténjen. Így belátható idıben belül átalakulhat a városközpont, és új városháza lehet. 148

149 5.5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval A Városfejlesztési Kézikönyv iránymutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégia a településfejlesztési koncepció adott idıtávra szóló megvalósítási stratégiája. Ugyanakkor vonatkozó jogszabályok alapján ellentétes tervezési hierarchia is elképzelhetı e két dokumentum között. Csorna Város Önkormányzata ez utóbbi megoldás mentén készíti a településfejlesztési koncepcióját: annak munkaanyaga elkészült az IVS-sel egy idıben, így elızetes megállapításai, prioritásai az IVS-sel harmonizáltak, véglegesítésre azonban csak az IVS elfogadását követıen kerül. A város kül- és belterületére az OTÉK alapú rendezési tervek egyaránt elkészültek. Azon néhány kivétel esetén, ahol nincs elfogadott rendezési terv, az illeszkedési szabály szerint csak olyan épületek építhetık, amelyek funkciójukkal, építménymagasságukkal és beépítésükkel illeszkednek a környezetükhöz. A kijelölt akcióterületekre készített szabályozási tervek jelenlegi helyzete a következı: Akcióterület Városközpont akcióterület Kórház akcióterület Vilmos-park akcióterület Innovációs park akcióterület Termálfürdı akcióterület Szabályozási terv állapota Jelen IVS-sel egy idıben készül a szabályozási terv. Szabályozási terv még nem készült. A területre rendezési terv készült, amely a Vilmos park mellett a Báránytilos területen tervezett új lakóterület kiépítést is tartalmazza. A területre szabályozási terv készült, amely részletesen meghatározza a telekalakítással és az ipari tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket. Szabályozási terv még nem készült. Összhang az akcióterületi célokkal A szabályozási terv figyelembe veszi az IVS-ben és a vele párhuzamosan készülı Akcióterületi Tervben foglalt szempontokat, a célkitőzések és a szabályozás közötti összhang így biztosítva van. A szabályozási terv készítésekor figyelembe kell venni az IVS-ben foglalt szempontokat, annak érdekében, hogy a célkitőzések és a szabályozás közötti összhang biztosítva legyen. A rendezési terv a Vilmos parki fejlesztésekre készült építészeti koncepció alapján készült, azzal a céllal, hogy az elképzelésekhez igazítsa a szabályozást. A terv így teljes mértékben összhangban áll az akcióterületen tervezett beavatkozásokkal. A terv a park területén tervezett létesítmények elhelyezését csak egységes építészeti koncepció alapján támogatja. A szabályozási terv összhangban áll az akcióterületi célokkal. Minimálisan komplex környezeti hatáselemzést ír elı az egyes ipari tevékenységek engedélyezéséhez, ami jó eszköz arra, hogy a város érvényesítse az ipari területtel kapcsolatos prioritásait (pl. környezetbarát, innovatív technológiák). A szabályozási terv készítésekor figyelembe kell venni az IVS-ben foglalt szempontokat, annak érdekében, hogy a célkitőzések és a szabályozás közötti összhang biztosítva legyen. 149

150 Az akcióterületeken tervezett beavatkozásoknak nincs olyan negatív hatása, amely a többi (pl. szomszédos) akcióterületen tervezett fejlesztések eredményességét rontaná, nincs. Az akcióterületek települési közigazgatási határt nem érintenek, a szomszédos településekkel terület-felhasználási konfliktusokat nem okoznak Az Önkormányzat ágazati, vagy tematikus stratégiáival való összhang Csorna Város Önkormányzatának alábbi dokumentumai tartalmaznak ágazati vagy tematikus jellegő fejlesztési, stratégiai elképzeléseket: - Csornai Kistérség Projektorientált Gazdaságfejlesztési Programja (kistérségi szintő dokumentum); - A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve (kistérségi szintő dokumentum); - Csorna Város Önkormányzatának évekre szóló Gazdasági és Humán Programja; - Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/ (V. 15.) rendelete az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelmérıl; - Csorna Város Környezetvédelmi Programja; - Csorna Város Hulladékgazdálkodási Terve; - Csorna Város településrendezési tervének módosítása (M85-M86 sz. gyorsforgalmi utak Csorna várost elkerülı szakasza). A fentiek közül a Városfejlesztési Kézikönyvnek az IVS tematikájára vonatkozó útmutatásainak megfelelıen a gazdaságfejlesztési területet az Az önkormányzat gazdasági programjába foglalt célkitőzésekkel való összhang c. fejezetben, a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat az Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang c. fejezetben, míg a kistérségi szintő dokumentumokat az Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang c. fejezetben vizsgáljuk. Az alábbiakban megvizsgáljuk a késıbbi fejezetekben nem érintett területfejlesztési területek és dokumentumok céljainak és az IVS-ben meghatározott városi szintő célok összhangját, és meghatározzuk, hogy milyen mértékben támogatja az adott ágazati koncepció a konkrét városrészi célok és akcióterületi fejlesztések megvalósítását. Humán szolgáltatások fejlesztése A város humán szolgáltatásainak fejlesztésével a Csorna Város évekre szóló gazdasági- és humán programja c. dokumentum foglalkozik, amelyet az Önkormányzat Képviselı-testülete a 70/2007. (IV. 23.) határozatával fogadott el. Az ebben elıirányzott fontosabb fejlesztési elképzelések a következık: - Közoktatás, óvodai nevelés: Felül kell vizsgálni az óvodai férıhelyek számát a stagnáló létszám miatt. A kötelezı önkormányzati feladat ellátását a kistérségi együttmőködésben rejlı lehetıségek kiaknázásával lehetne optimalizálni. - Közoktatás, alapfokú oktatás és nevelés: A Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda keretében mőködı Széchenyi István Körzeti Általános Iskola pedagógiai programjának végrehajtása és folyamatos kontrollja kiemelt szakmai és anyagi erıt igényel az önkormányzattól. 150

151 Át kell tekinteni a Kerényi György Mővészeti Iskola legoptimálisabb elhelyezését és mőködésének legracionálisabb feltételeit, különös tekintettel a minısítési eljárás követelményrendszerére. - Közoktatás, középfokú oktatás: A Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola felnıttoktatásban betöltött szerepét szükséges megtartani. A hagyományos esti és levelezı tagozatos gimnáziumi oktatás mellett lehetıséget kell teremteni megfelelı igény esetén humán és közgazdasági területen a felnıttképzés keretében megszerezhetı végzettségek elsajátítására, mely szorosan alkalmazkodik a kistérségben megjelenı munkaerı-igényekhez. A Szilágyi Erzsébet Középiskolai Kollégiumnak továbbra is gondoskodnia kell az intézményegység optimális gyermeklétszámáról. A megváltozott kor igényeinek megfelelıen ki kell vennie részét a továbbtanulásra valamint a munka világára történı elıkészítésbıl. A Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium legnagyobb szakmai kihívása, hogy a folyamatosan és rendkívül változó magyar agrárgazdaság számára versenyképes tudással rendelkezı szakembereket képezzen, ugyanakkor az informatika és a felnıttképzés területén is használható ismereteket tudjon nyújtani a régió leendı szakembereinek. Az iskola tanulmányi fıépülete az 1960-as években épült. Az idık folyamán az épület állaga megromlott, korszerőtlenné vált. Az épület oktatási termekkel, mőszaki és nyelvi laborokkal való bıvítése szükséges. A Kossuth Lajos Szakiskolának a befektetıi igényeknek legjobban megfelelı szakmai képzés és átképzés lehetıségeit kell biztosítania. - Közmővelıdés Városi Mővelıdési Központ felújítása a es önkormányzati ciklus során elvégzendı feladatok közt elsıdlegességet kell hogy élvezzen. A közmővelıdési intézménynek mindennapi munkájában nagyobb súlyt kell fektetnie PR tevékenységére. A korábbinál több erıfeszítést kell kifejtenie annak érdekében, hogy városunk lakossága a különbözı kiscsoportok, klubok keretében hozzájuthassanak érdeklıdési körüknek megfelelı ismeretekhez. Legyen az intézmény a város civil szervezeteinek az otthona. A Martincsevics Károly Városi Könyvtár legyen a rábaközi régió közgyőjteményi és közösségi kulturális intézménye. A könyvtár hagyományos feladatkörén túl továbbra is lássa el az elmúlt évtizedben példaszinten ellátott közmővelıdési tevékenységét. A könyvtár épületének karbantartásához elsısorban az intézmény által elkészített pályázatokból, beszedett bevételekbıl kell forrást teremteni. - Sport: A sportlétesítmény felújításának a folytatása indokolt lenne, de ezt az önkormányzat sikeres pályázati források megszerzése esetén tudja megvalósítani. - Egészségügyi ellátás: A Háziorvosi Rendelıintézet épülete 1923-ban épült, 1980-ban teljes felújítást kapott. Megjelenésében a Soproni utca egyik nagyon impozáns épülete, ami illeszkedik a Palota sori épületekhez. Az építészeti értékekben gazdag épületen szemmel láthatóan tapasztalhatók az állagromlás jelei, az épület akadálymentesítése sem megoldott és a belsı felújítások is sürgısek. Az önkormányzatnak e felújítási munkálatok elvégzését szintén kiemelt fontosságúként kell kezelnie. 151

152 - Szociális ellátás: Jelenlegi szolgáltatások, intézményfenntartás folytatása. - Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok: A bölcsıdei férıhelyek utáni igény növekszik, mind a városi, mind a térségi szektorból. A két évre csökkentet GYES/GYED idıszak további igényt generál. A városrészi célok összhangban vannak a fenti célkitőzésekkel, azok legtöbbjére konkrét beavatkozást fogalmaznak meg. Ellentmondás egy esetben tapasztalható: A Martincsevics Károly Városi Könyvtár a Városközpont akcióterület I. ütemének részeként nem jelenlegi saját épületében mőködne, hanem a megújuló Városi Mővelıdési Központban, optimalizált alapterületen és szervezeti integrációban. Épített és természeti értékek védelme Csorna városa több KÖH-nyilvántartásban szereplı mőemlékkel, számos helyi védelem alatt álló épülettel és egy helyi tájérték besorolású ingatlannal rendelkezik. A mőemlékek védelmérıl törvény rendelkezik. A helyi értékek védelmérıl szóló rendelet szerint: - Építési engedély szükséges minden olyan építési-szerelési munkához a hatályos jogszabályokban elıírtakon túlmenıen -, amely a helyi védelem alatt álló épület vagy építmény (a továbbiakban: védett épület) külsı megjelenését érinti. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell ırizni (tetıszerkezet, homlokzati kialakítás, szín- és anyaghasználat, az épület jellege, utcaképi szerepe.) - Helyi tájértékre (növényzetre, parkokra, fasorokra, zöldfelületekre) vonatkozó szabályozás: a védett növényzetek vágása engedélyköteles és pótlásuk azonos zöldfelületi értékő, fajtaazonos növényekkel kötelezı, amelyet egyedi határozatban kell elıírni. A kijelölt akcióterületek az alábbi védett értékeket érintik, amelyek esetében a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell a beavatkozásokat tervezni és megvalósítani: - Mőemlékek Szent István tér kıkereszt copf 1799 Szent István tér Premontrei templom (XVI. sz.-i eredető, késıbb barokk stílusban átépítve) Szent István tér Premontrei prépostság és múzeum (XVI. sz.-i eredető, késıbb barokk stílusban átépítve) - Helyi védelem alatt álló épületek Kossuth L. utca 1-3. (2+2+2 tengelyes homlokzat, a 19. sz. második felébıl, jellegzetes, historizáló tömeg és homlokzat) Palota sor és környéke sz. városias beépítéső terület védelme: Szent István tér számú házak, Mártírok tere 6,7, Soproni út Árpád utca 2. - Széchenyi Ált. Isk. Ny-i szárny (1930. után épült iskolaépület jellegzetes kordokumentum) Árpád utca 2. - Széchenyi Ált. Isk. K-i szárny (1920 után épült késıi historizáló középület, a város meghatározó eleme) Soproni út Városi Könyvtár (1930-as évek elején épült késıi historizáló középület szakszerően helyreállítva) Soproni út 97. Gimnázium (1950-es években épült szocialista realista historizáló iskolaépület, jellegzetes kordokumentum) 152

153 Szent István tér Jézus Szíve Templom (1940. körül, a korai modern építészet jegyében épült templomépület Körmendy Nándor neves építész tervei alapján fontos modern stílusú képzımővészeti alkotásokkal a római iskola országos jelentıségő emléke) Szent István tér 37. (1930 körül, Historizáló plébánia épület, fontos városképi szerepben) - Helyi tájérték: Premontrei park (parki fák, növényzet) Közlekedés-fejlesztés A közlekedés-fejlesztésre vonatkozó stratégiai megállapítások a következık: - A város közlekedésbiztonsága és levegıjének érdekében elengedhetetlen az elkerülı utak megépítése. Az M85-86 gyorsforgalmi utak Csorna elkerülı szakaszának engedélyezése és tervezése folyamatban van. A kivitelezés megkezdésekor a belvárosi szakaszok forgalmát felül kell vizsgálni és az engedélyezési terveket el kell készíteni azért, hogy az elkerülı elkészültét követıen a régi belvárosi szakaszok újjáépülhessenek. Az átépítés során különös gondot kell fordítani a kerékpárutak és gyalogutak vezetésére, a mozgáskorlátozottak lehetı legnagyobb kiszolgálására, zöldterület-rehabilitációra, illetve a parkolási gondok megoldására. - A es önkormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata a közutak és járdák felújítása. A korábbiaknál több figyelmet kell fordítani az útpadkák kialakítására és karbantartására, különös tekintettel az elmúlt években végzett útburkolat felújításokra. - Ugyanakkor a város útjainak védelme érdekében, a lakóút osztályba sorolt utak esetében - azok felújítását követıen szükséges a 7,5 t súlykorlátozás bevezetése. Így ezekben az utcákban költségkímélıbb, olcsóbb pályaszerkezetek alkalmazása is elegendı. - Az utak építését, végleges (aszfaltos) felújítását, korszerősítését csak olyan utcákban lehet elvégezni, ahol a felszíni csapadékvizek elvezetése biztosított. - A képviselı-testület 4 évente felülvizsgálja a város forgalmi rendjét, a köztes idıszakban felmerült problémákról, javaslatokról a Gazdasági Bizottság dönt. Az IVS városi, városrészi céljai a fentiekhez hasonló logikai alapon kerültek kijelölésre: az elkerülı út megépítése elsıdleges, de a városi kompetencián kívüli feladat, ugyanakkor számos lényeges fejlesztésnek elıfeltétele (pl. kelet-nyugati irányú kerékpárút). Az elıirányzott közlekedés-fejlesztési projektek között ezért olyanok is találhatók, amelyek bár kisebb jelentıségő beavatkozások alkalmasak a jelenlegi helyzet kisebb mértékő javítására (pl. tehergépkocsi parkoló létesítése). A nem közlekedési jellegő beavatkozások közül a csapadékvíz-elvezetési projektek a fentiek alapján fontos elıfeltételei egyes útszakaszok útburkolati felújításának Az önkormányzat gazdasági programjába foglalt célkitőzésekkel való összhang Csorna Város Önkormányzatának évekre szóló Gazdasági és Humán Programja az alábbi gazdaságfejlesztési stratégiai súlypontokat emeli ki: - A helyi gazdaságfejlesztésben az önkormányzat legfontosabb - egyben legnehezebb -, hogy a városban minél több munkahelyteremtı beruházás induljon el. Ez csak 153

154 felelısségteljes szervezı, elıkészítı, tájékoztató munka felvállalásával végezhetı el. A gazdaságfejlesztés két kulcsterülete: Termálfejlesztés A fürdıfejlesztési projekt megvalósítása döntı fontosságú a közötti idıszakra vonatkozóan, hiszen kormányzati ígéretek szerint ilyen jellegő projektekre jelentıs összeg áll rendelkezésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül. Ipari területek fejlesztése A város két kijelölt ipari területe közül a Csorna Ipari és Logisztikai Parkban bıven van még hasznosítható terület, de a hasznosítást nehezítı körülmény, hogy évben értékesítésre került az utolsó önkormányzati terület is, és ezzel csak magántulajdonú terület maradt hasznosításra. Az ipari park vonatkozásában a 86-os fıút és a évben kialakított feltáró út csatlakoztatásához, és a csomópont kiépítéséhez a pályázati és egyéb (befektetık bevonásával) források megszerzése az önkormányzatnak szintén fontos feladatai közé tartozik. A Keleti Iparterület szintén 100 %-os magántulajdonban van. Ugyanakkor a közmő és a terület elhelyezkedése szempontjából kedvezı lehetıségeket biztosítana a betelepülı vállalkozásoknak. Az önkormányzatnak mindkét ipari övezet tekintetében koordináló és szervezı feladatok ellátásával elı kell segítenie az értékesítést, a munkahelyteremtı beruházás megtelepedését. Az IVS városi és akcióterületi céljai a fenti elképzelésekkel összhangban vannak, minden itt vázolt beavatkozást tartalmaznak. Emellett a három gazdaságfejlesztési kulcsterület közül kettıt akcióterületként is kijelöl (Termálfürdı és Keleti ipari terület) Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Csorna Város Környezetvédelmi Programja elkészült, legutóbbi felülvizsgálata 2009-ben történt meg (Tájékoztató a város környezeti állapotáról címmel). Csorna Város Önkormányzatának Képviselı testülete 2005-ben helyi rendeletben fogadta el a város Hulladékgazdálkodási Tervét. Pozitív eredmény, hogy a dokumentumokban elıirányzott fejlesztések közül mára több is megvalósult vagy folyamatban van: - Ivóvíz-hálózati rekonstrukció (folyamatos) - Vízmőtelep rekonstrukció és fejlesztés - Folyékony hulladék-ürítı és szennyvíziszap-lerakó rekultivációja - Szelektív hulladékgyőjtı rendszer kiépítése A programok további célkitőzései a következık: - Települési folyékony hulladék Bár a csatornahálózat kiépítettsége 100 százalékos, a rákötések aránya csak 78 %. Ezt a város adminisztratív intézkedéssel, magas talajterhelési díjak kirovásával kívánja emelni. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójával (korszerősítés, intenzifikálás) elérhetı a Keszeg-ér vízminıségének javulása. 154

155 További vákuumgépházak létesítése szükséges a csatornahálózat megfelelı mőködéséhez, - Települési szilárd hulladék A Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében 16 db hulladékgyőjtı sziget, 3 db hulladékudvar, 1 db átrakóállomás, a szolgáltatás ellátását szolgáló szelektív hulladékgyőjtı edényzet és gépek beszerzése valósul meg. A pályázati támogatás drasztikus csökkenése miatt bizonytalanná vált a projektben szereplı komposztáló és betontörı megvalósítása, és a Gyöngyösmajori önkormányzati hulladéklerakó és az İrangyal temetı melletti illegális hulladéklerakó felszámolása, rekultivációja. - Vízgazdálkodás Termálfürdı fejlesztése Csapadékvíz-elvezetı hálózat bıvítése - Levegıszennyezés, zaj és rezgés Növekvı zajproblémák (a legutóbbi zajmérés 2007-ben történt) - Közlekedés A os fıútvonalak várost elkerülı szakasza Kerékpáros közlekedés biztosítása (kelet-nyugati irányban) Útfelújítási munkák - Energetika Megújuló energiák hasznosítása - Közterületek Játszótéri eszközök cseréje Az IVS-ben elıirányzott célok és beavatkozások környezetvédelmi hatásait, és a legfontosabb környezeti problémákkal való kapcsolatait az A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) c. pontban részletesen tárgyaljuk Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang Az IVS céljai az érvényes nemzeti fejlesztési terv minden célterületét lefedik: - Fı cél: az életminıség javítása - Részcélok: 1. Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása; 2. A gazdaság versenyképesség növelése; 3. A környezetminıség javítása, fenntartható erıforrás gazdálkodás; 4. A kiegyensúlyozott területi fejlıdés elısegítése; 5. A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése. A Nyugat-dunántúli régió fejlesztési programjának kiemelt prioritásai közül az alábbiak elérését segíti elı az IVS: - Közlekedésfejlesztés 155

156 A nemzetközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése A hazai interregionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése A nyugat-dunántúli régió belsı közlekedési kapcsolatainak fejlesztése - Humánerıforrás-fejlesztés Foglalkoztathatóság javítása Regionális egészségügyi struktúra kialakítása Az oktatás és képzés fejlesztése - Innováció fejlesztés A régió K+F tevékenységének támogatása Az innovációs transzfer rendszerek fejlesztése Innovatív kísérleti projektek Külföldi mőködı tıke vonzása Piacképesség fokozása Üzleti szolgáltatások fejlesztése - Az idegenforgalom fejlesztése Termál és gyógyturizmus fejlesztése Kulturális és rendezvényturizmus A belsı identitás erısítése A Csornai Kistérség Projektorientált Gazdaságfejlesztési Programja 205 db, a kistérségben győjtött fejlesztési elképzelés, projekt átvilágításával készült. Ezek eloszlását vizsgálva elmondható, hogy Csorna Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kulcsterületei jól tükrözik a térségben is leginkább megcélzott fejlesztési területeket: - Közlekedési infrastruktúra (60) - Településfejlesztés/falufejlesztés (30) - Turizmus (29) A Program rámutat arra, hogy a kistérség egészét érintı, összehangolt fejlesztések korábban nem voltak jellemzık, egyetlen ilyen tevékenység a Csornai Ipari és Logisztikai Park kialakítása volt. Szükség van egy kistérségi szintő fejlesztéseket generáló, koordináló és megvalósító intézmény, a Tudáscentrum kialakítására. A Program által meghatározott további fı feladatok: - Munkahelyteremtés, mint kiemelt feladat, egy intelligens kistérségi gazdaságfejlesztı ipari park létrehozásával; - Az infrastruktúra-fejlesztés fı térségbeli céljai: kistelepülések szennyvízkezelése, kistérségi úthálózat rekonstrukciója; - Összehangolt turisztikai fejlesztések: ne legyen minden település termálközpont, diverzifikálni kell a kínálatot (lovas, vadász, horgász, kulturális turizmus, stb.) - Iskolarendszer térségi átszervezése: a csökkenı tanulói létszám melletti minıségi megújulási igényt csak intézményi összevonásokkal, térségi integrációval lehet megoldani. A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve Csorna városára az alábbi célkitőzéseket fogalmazza meg: - Óvodai ellátás: EU-kompatibilis játszóudvar kialakítása, tornaszoba megvalósítása - Általános iskolai ellátás: épületek állagának javítása, nyelvi labor kialakítása 156

157 - Középiskolai ellátás: a gyakorlati oktatás, szakmai képzés elavult eszközparkjának cseréje A fenti, térségi stratégiai célok összhangban állnak az IVS célkitőzéseivel és a tervezett beavatkozásokkal A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai Minden projekt megvalósítása jár bizonyos mértékő kockázatokkal és akadályokkal. Amennyiben a projektet megvalósítók elıre számoltak velük, és elkerülésükre megfelelı kockázatkezelési módszereket dolgoztak ki, jelentıs részük elkerülhetı vagy leküzdhetı. A kockázati tényezık, veszélyforrások tipizálásunkban külsı (szabályozási környezet, gazdasági, társadalmi változások, stb.) és belsı (városi társadalom, gazdaság, környezet, stb.) eredetőek lehetnek. A csornai IVS céljainak megvalósítását befolyásoló külsı kockázatokat az alábbi csoportokba oszthatjuk - az általános gazdasági helyzet romlásához, - a fejlesztési források elıteremtésének, biztosításának bizonytalanságaihoz és - egyéb tényezıkhöz köthetı kockázatok. Míg a belsı kockázatok megfelelı kockázatkezelési módszerekkel jó eséllyel elkerülhetıek vagy leküzdhetıek, addig a külsı kockázatokra sok esetben csak közvetlen hatást gyakorolhat a város önkormányzata. Kockázatok meghatározása Az IVS céljainak megvalósulását gátló kockázati tényezık meghatározásához és elemzéséhez az elıkészítése során összegyőjtött és feldolgozott legfrissebb információkra támaszkodtunk. A kockázati területek és veszélyforrások beazonosítása személyes interjúk és workshop-ok közvetlen, illetve a helyzetelemzés, annak fontos részeként a SWOT-analízis (gyengeség és veszély), továbbá a problémafa és érdekcsoport-elemzés közvetett információinak feldolgozásán alapul. Fontos, hogy a kockázatot minden esetben el kell határolni a bizonytalanságtól, ami nem mérhetı fogalom. A kockázatelemzés során ezért elıször a kockázati területek körülhatárolása, majd ennek szőkítése és végül a mérni szükséges kockázatok pontosítása történt meg. Kockázatok mérése Minden kockázatkezelési rendszer központi célja, hogy pontosan felbecsülje és kezelje a projekt során felmerülı kockázatokat. Annak érdekében, hogy ezt véghez tudjuk vinni a projekt sajátosságaihoz kell illesztenünk a mérési módszertant, ami lehetıvé teszi a különbözı kockázati dimenziók közötti összehasonlítást. A kockázatok felmérése a valószínőségek és a hatások meghatározásán alapul. Az IVS-ben rögzített célok vizsgálatához jó eredménnyel alkalmazható kvantitatív kockázatelemzés esetében mind a hatást, mind a valószínőséget számszerősíteni kell, hogy ezek szorzataként megkapjuk a kockázati értéket, indexet. A kapott indexek alapján felállítható egy kockázati sorrend (kvalitatív elemzés), melyben az indexek alapján a kockázatok különbözı kockázati kategóriákba sorolhatóak. Az egyes kockázati kategóriákon belüli kockázatokat azonos súllyal kezeltük. Az így kialakuló kockázatok szintje az alábbiak szerint értékelhetı: alacsony közepes magas

158 Az alábbi táblázatból látható, hogy a belsı kockázatok az alacsony és a közepes kockázat alsó részében találhatók, így kezelésük kis energiaigényő, folyamatos kezeléssel könnyen megoldható. A külsı tényezık külön-külön az IVS célrendszerére 1 kivétellel nincsenek jelentıs negatív hatással, azonban figyelembe kell venni, hogy a kockázatok egymást erısítı hatásúak, így kezelésükre kiemelt figyelmet kell fordítani. A jelentısebb kockázatok a konkrét projektek fejlesztése kapcsán jelentkeznek leginkább. 158

159 Kockázati tényezık Helyi partnerek érdektelensége a városfejlesztési célok megfogalmazása tekintetében. Tájékoztatás hiányosságaiból, rossz módszereibıl fakadó társadalmi kockázat Intézményi kockázat: közigazgatási átalakítás hatásai, választások során történt személyi változások. IVS folyamatos aktualizálása nem válik a rendszer szerves részévé. Célok elérését biztosító akciókhoz szükséges önerıt az önkormányzat nem tudja rendelkezésre bocsátani. Közcélú városi infrastruktúra leromlása Nem fejlıdnek a turisztikai szolgáltatások. Bekövetkezés valószínősége (0-10) Hatás mértéke, súly (0-10) Kockázati érték (valószínőség*súly) BELSİ, TELEPÜLÉSI KOCKÁZATOK Várható következmények Kockázat kezelés módja Olyan fejlesztési célok és elképzelések megfogalmazására kerül sor, melyek nem a helyi igényeken alapulnak, így a fejlesztések nem érik el a tervezett hatást. Ellenállást válthat ki, ha a lakosság nem kap megfelelı tájékoztatást. Ez hátráltatja a célok megvalósítását. Új szereplık belépése a folyamatba lassíthatja, rossz esetben ellehetetleníti az IVS-ben tervezett célok megvalósítását. Az IVS-ben meghatározott célok nem idomulnak a folyamatosan változó környezethez, így inadekváttá válhatnak, elérésük nem fog megoldást nyújtani az aktuális problémákra. Széleskörő partnerség kialakítása, igények, vélemények, beépítése a stratégiába, rendszeres visszacsatolás. A lakosság folyamatos és teljes körő tájékoztatása különbözı helyi médiumokon keresztül. (Pl. honlap, helyi újság, hirdetıtáblák stb.) A lehetı legpontosabban le kell szabályozni a felelısségi köröket és megvalósítandó tevékenységeket úgy, hogy a rendszer közben megırizze rugalmasságát. Hatékony nyomon követési és aktualizálási rendszer kialakítása A célok nem valósulnak meg. Külsı források bevonásának vizsgálata, költségvetés tervezésénél a stratégia figyelembe vétele Elmaradnak a befektetések, lakosok nem tudnak azonosulni a várossal, romlik a közhangulat. Nem alakul ki vonzó városkép, nem növekszik, csökken a turisztikai szempontú érdeklıdés a város iránt. A városi önkormányzat folyamatosan korszerősíti a közcélú infrastruktúrát, a befektetık részére kiajánlható telephelyek rendelkeznek közmőcsatlakozásokkal. Városmarketing stratégia és kommunikációs terv készítése, önkormányzati turisztikai fejlesztések (pl. termálstrand, Vilmos park) megvalósítása. 159

160 Kockázati tényezık Nem bıvül a helyi kulturális, szabadidıs, szórakozási lehetıségek köre. Helyi vállalkozások rövid távú visszaesése. Bekövetkezés valószínősége (0-10) Hatás mértéke, súly (0-10) Kockázati érték (valószínőség*súly) Folytatódik az elvándorlás Várható következmények Kockázat kezelés módja Fiatalabb generáció elvándorlása, öregedı lakosság. Turisztikai szempontból nem javul, romlik a város megítélése. Csökkenı önkormányzati bevételek, növekvı városi munkanélküliség. Csökken a kereslet, a közszolgáltatások körében jelentıs kapacitás feleslegek lépnek fel. KÜLSİ KOCKÁZATOK a gazdasági helyzet romlásából fakadóan Turisztikai vállalkozások támogatásának priorizálása a munkahelyteremtı támogatásoknál. Önkormányzat által szervezett programok színvonalának, számának növelése, helyi rendezvények támogatása. Befektetésösztönzı program kidolgozása, munkahelyteremtı támogatás biztosítása. Beruházások megvalósításának mielıbbi megkezdése pályázati pénzek és magántıke bevonásával. Képzési lehetıségek, szabadidıs programok szélesítése, közszolgáltatások színvonalának fejlesztése. Üzleti környezet romlása Ritkulnak a befektetıi érdeklıdések és csökken a vállalkozói kedv. Helyben elérhetı üzleti szolgáltatások javítása, egyablakos ügyintézés bevezetése, együttmőködések javítása. Befektetıi érdeklıdés visszaesése Jelentısen csökkenek a projektfejlesztésre és megvalósításra bevonható külsı források, kihasználatlanul maradnak az iparterületek, munkahelyek száma nem nı. Befektetésösztönzési program kidolgozása, proaktivitás a befektetésösztönzés terén. Nem épül meg rövidtávon az elkerülı út Gátolja a tervezett fejlesztések megvalósítását. Városközpont optimális térkihasználása nem biztosítható. Mivel sem a városszerkezetet átstrukturálni, sem a forgalmat másfelé elterelni, sem saját forrásból az útszakaszt megépíteni nem lehet, az egyetlen megoldás az erıteljes lobbytevékenység folytatása az elkerülı út központi forrásokból történı 160

161 Kockázati tényezık Bekövetkezés valószínősége (0-10) Hatás mértéke, súly (0-10) Kockázati érték (valószínőség*súly) Várható következmények Kockázat kezelés módja megépítésére. Jelentısen csökkenek a projektfejlesztésre és megvalósításra bevonható pályázati források. Idegenforgalom megváltozása, esetleges csökkenése. Környezı településeken elérhetı szolgáltatások versenyelınyt szereznek Célok megvalósulásának lassulása, inadekváttá válása. Szolgáltatói szféra bevételeinek csökkenése, munkahelyek számának csökkenése. Más városok gyorsabban fejlıdnek, Csorna lemarad, potenciális partneri kör beszőkülése, negatív spirál kialakulása. Célok folyamatos aktualizálása, átgondolt, alaposan elıkészített és célzott projektfejlesztések megvalósítása. Az önkormányzaton belül hatékony pályázatírói és lebonyolítói csapat mőködtetése, egyéb külsı források szervezése. Városmarketing stratégia és kommunikációs terv készítése, végrehajtása, önkormányzati turisztikai fejlesztések (pl. termálstrand, Vilmos park) megvalósítása, városi vonzerı növelése. Együttmőködés más városokkal abból a megfontolásból, hogy a fejlesztésekkel szinergiahatásokat érjünk el. Elhelyezkedési lehetıségek beszőkülése Képzett és fiatal munkaerı elvándorlása. Helyi képzési lehetıségek bıvítése: felsıfokú szakképesítést nyújtó képzés szervezése Csornán, jó kapcsolatok kiépítése a Munkaügyi Központtal. KÜLSİ KOCKÁZATOK a fejlesztési források elıteremtésének, biztosításának bizonytalanságaiból eredıen Befektetık részére állami források rendelkezésre állása Csökkenı érdeklıdés a térség és azon belül Csorna iránt. Vállalkozások letelepedésének támogatása egyéb helyi eszközökkel. Vissza nem térítendı támogatások rendelkezésre állása Lelassulnak vagy elmaradnak a tervezett beruházások. Kevesebb munkaerı foglalkoztatására van lehetıség. A település elsısorban azon ágazatokba keres befektetıket, amelyhez a legjobbak az adottságai. Ily módon pénzpiaci hitellel is érdemes a belevágni a beruházásba. 161

162 Kockázati tényezık Bekövetkezés valószínősége (0-10) Hatás mértéke, súly (0-10) Kockázati érték (valószínőség*súly) Várható következmények Kockázat kezelés módja Támogatási rendszerek mőködésébıl fakadó kockázatok (lassú ügyintézés, nem egyértelmő elvárások stb.) Ellehetetlenülı beruházások. Pályázóknak tapasztalatok átadása, kapcsolati hálón keresztül történı segítése. Nem válnak vonzóvá a város turisztikai lehetıségei Jogszabályi háttér hátrányos változása Vis maior helyzetek Fenntarthatósági problémák növekedése (fejlesztések kapcsán zaj, rezgés, por, levegıszennyezés erısödése, zöldfelületek arányának csökkenése stb.) Egyéb KÜLSİ KOCKÁZATOK A turisztikai desztinációk keresése során Csorna nincs számításba véve. Nincs fent a kedvelt turisztikai helyszínek térképén. A megvalósítás ideje alatt változnak a kapcsolódó törvények, jogszabályok ami a fejlesztések változtatására van szükség, lassul a megvalósítás. Természeti katasztrófa a településen hátráltatja, visszaveti a település fejlesztését. Lakosság komfortérzetének csökkenése, belsı feszültségek növekedése. 11. táblázat: Kockázati tényezık, a várható következmények és a kockázatkezelés módja Városfejlesztési marketingstratégia és cselekvési program készítése és megvalósítása: proaktív marketingkommunikáció, minden lehetséges médium használata, különösen internet és a gazdaságfejlesztési rendezvények, ill. partnerközvetítéssel foglalkozó szervezetek bevonása A jogszabályi környezet projektidıszak alatti folyamatos ellenırzése, tervek, tevékenységek esetleges módosítása. Vis maior pályázat benyújtása a problémamegoldás anyagi hátterének biztosítására, rugalmas problémamegoldó szervezet felállítása. Fejlesztések fenntarthatósági szempontokat maximálisan figyelembe vevı megvalósítása. Lehetséges problémák elızetes felmérése, megvalósítás elıtt környezeti terhelés minimalizálása. 162

163 6. Megvalósítás eszközei 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek A célrendszer egészének megvalósulását segítı pénzügyi és intézményi háttér megteremtése A projektmegvalósítás intézményi hátterének biztosítására az önkormányzat: - egyfelıl meghatározza a célok elérését szolgáló külsı és belsı érintetteket is számba vevı szervezeti kereteket és hozzárendeli a szükséges humánerıforrást valamint infrastrukturális hátteret, - másfelıl jegyzıi utasítás formájában szabályozza a projektmegvalósítás, kiemelten az uniós projektmegvalósítás önkormányzati mechanizmusait, - harmadrészt módosítja a szabályozási és rendezési tervet. A lebonyolításért felelıs, belsı érintetteket bevonó, stratégiai és operatív szinteket magában foglaló kétszintő szervezet a stratégiai célok megvalósulását a nyomon követésébıl származó eredmények visszacsatolása valamint a változtatási igényekre és szükségletekre vonatkozó információk becsatornázása mellett megvalósított folyamatos aktualizálással (stratégiai szint), illetve a stratégiában meghatározott akcióterületi fejlesztések projekt szemlélető, egymásra épülı megvalósításával (operatív szint) éri el. A külsı érintettek bevonása érdekében a stratégiai szint feladatai között jelenik meg partnerkapcsolati háló szélesítése és a kapcsolattartási rendszer intézményesítése is. A megvalósulás szervezeti hátterét részletesen a 6.2 alfejezetben, a partnerség kialakítását a 7. fejezetben mutatjuk be. Annak érdekében, hogy a stratégiai és az operatív menedzsment tevékenysége strukturált és személytıl független legyen a projektmegvalósításra vonatkozó jegyzıi utasítás szabályozni fogja a: - a projekt tervezésének és kidolgozásának szakaszait, - a szükséges erıforrások bevonásának módszereit, - a mőködési és adminisztratív rendjét. Ahhoz, hogy a tervezett beruházások megvalósulhassanak a szabályozási és rendezési terv átdolgozására is szükség van. A munka az újonnan elkészített településfejlesztési koncepció, az IVS és az EATT-re építve januárban kezdıdik, és várhatóan októberre lesznek hatályosak az új tervek. A terv kidolgozásába belsı és külsı szakértık egyidejő bevonására kerül sor. A pénzügyi háttér biztosítása érdekében az önkormányzat éves költségvetésének összeállításakor külön költségvetési soron fogja elkülöníteni az IVS-ben és az ATT-ben meghatározott fejlesztések megvalósítására és a megvalósított fejlesztések fenntartására fordítható keretösszegeket. A keretösszegek meghatározásának alapjául az évente felülvizsgálatra és 2-3 évente átalakításra kerülı IVS-re épített ATT-k szolgálnak, amelyek projektszintre bontott költségvetése alapján egyrészt az önkormányzati költségvetés terhére, másrészt a pályázati és a bevonható magánforrásokra támaszkodva valósíthatók meg a priorizált fejlesztések. A fentebb említett, projekt lebonyolításra vonatkozó jegyzıi utasítás egyben a pályázat kiírások megjelenésének figyelését, a pályázatok összeállításának mikéntjét is szabályozni fogja. 163

164 Az egyes célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek Az 5.2 alfejezetben (Fejlesztési célok a városra és a városrészekre) az alábbi négy fı célkitőzés meghatározására került sor: 1. Vonzó, dinamikus városi arculat megteremtése, egy élhetı, befektetı- és látogatóbarát város közszolgáltatási színvonalának kialakítása; 2. A város közlekedési rendszerének átalakítása a belsı területek forgalomcsillapításával és a gyalogos, kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával; 3. Kulturális és szabadidıs tevékenységek feltételeinek megújítása és bıvítése; 4. A tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése. A fenti célok eléréséhez a pénzügyi és intézményi háttér megteremtése és a tervezett beruházások megvalósítása mellett a magán- és humántıke mobilizálásával (1), az oktatás fejlesztésével (2), városi identitást megerısítı, környezettudatosságok fokozó rendezvények, akciók szervezésével (3), a horizontális szempontok esélyegyenlıség és fenntartható fejlıdés érvényesítésével (4) és a nyilvánosság biztosításával (5) kívánunk hozzájárulni. A magán- és humántıke mobilizálása (1) érdekében az IVS részét képezı helyi gazdaságfejlesztési és humán stratégiára építve az alábbi, nem beruházás jellegő akciók megvalósítását tervezzük: - városmarketing stratégia kidolgozása, akciók megvalósítása - befektetésösztönzési program kidolgozása, - munkahelyteremtést támogató program felülvizsgálata és átalakítása. Az átgondolt és fejlesztési célokhoz illesztett városmarketing megvalósítása szinergia hatás kialakulását eredményezheti. Feladata, hogy Csorna versenytársaihoz viszonyított elınyeire és vonzerejére építve segítse a versenyelıny kialakulását, így a település által kitőzött különbözı gazdasági és közösségi célok megvalósulását. Hozzájárul továbbá a létesítmények kihasználtságának növekedéséhez, a fejlesztési eredmények ismertebbé válásához, a város által tervezett programok vonzerejének növeléséhez. A stratégia a jövı évi önkormányzati és parlamenti választásokból és az IVS illetve ATT kidolgozásából fakadó jelentıs feladatok miatt reálisan 2011-re készülhet el. A cselekvési programot szintén ebben az évben kívánjuk megkezdeni. A városmarketinghez kapcsolódó befektetésösztönzési program megvalósításának alapja, olyan, az önkormányzat által kidolgozott, a városfejlesztési és gazdaságfejlesztési elképzeléseket figyelembe vevı stratégia és cselekvési program kialakítása, amely hatékony eszközöket biztosít a befektetık városba vonzásához, ez által munkahelyek teremtéséhez, a városi adóbevételek növeléséhez, és a stabilabb gazdasági szerkezet kialakításához. A program közvetlen célja - új termelı vagy szolgáltató vállalkozások betelepítése, - már betelepült vállalkozások további beruházásainak ösztönzése, - betelepült vállalkozások megtartása. A rögzített és folyamatosan frissített stratégia biztosítja, hogy az önkormányzat átlátható, kiszámítható befektetésösztönzési politikát valósítson meg, ami befektetıi szempontból is egyértelmően pozitív megítélésben részesül. A program keretében felülvizsgáljuk a már alkalmazott eszközöket és koherens struktúrába rendezzük ıket. 164

165 Jelenleg is alkalmazunk ösztönzı rendszert a munkahelyfejlesztésekre helyi forrásokból finanszírozott, pályázat útján elnyerhetı, vissza nem térítendı támogatás formájában. A program célja, hogy elısegítse új alkalmazott felvételének támogatásával, az új munkaerı foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülı költségekhez való hozzájárulással - a csornai vállalkozások foglalkoztatotti létszámának (kapacitásának) növelését, ezzel - jövedelemtermelı képességük, versenyképességük növelését, - a munkanélküliek alkalmazásával Csorna Város foglalkoztatottsági szintjének növelését. A magán- és humántıke mobilizálásával alapvetıen az 1. fı célkitőzés (Vonzó, dinamikus városi arculat megteremtése, egy élhetı, befektetı- és látogatóbarát város közszolgáltatási színvonalának kialakítása) megvalósításához járulunk hozzá, de a városmarketing stratégia fejlesztésével közvetve a 3. célkitőzéshez (Kulturális és szabadidıs tevékenységek feltételeinek megújítása és bıvítése) is hatékony eszközt szolgáltatunk. A magán és humántıke nem beruházás jellegő programjai mellett kiemelt figyelmet kívánunk fordítani az Oktatásfejlesztésre (2) is. Ahogy az a helyzetértékelésbıl is kiderül, annak ellenére, hogy Csorna hagyományos oktatási központnak tekinthetı, amelyet nemcsak hosszú múltra visszatekintı intézményrendszere, de a jelenleg itt mőködı közoktatási létesítmények száma, és térségi beiskolázási adatai is alátámasztanak, a jelenlegi oktatási tevékenység nem jelent különösebb vonzerıt a város gazdasági versenyképessége szempontjából fontos ipari és szolgáltatási tevékenységek felé. Ezért fontos, hogy az oktatás fejlesztés komplex módon valósuljon meg és az infrastrukturális fejlesztések nem beruházás jellegő fejlesztésekkel egészüljenek ki. A beavatkozási területeket három kiemelt ponton jelöltük meg: - kompetencia alapú oktatásba bevont tanulók körének szélesítése - felsıfokú képzési skála szélesítése - diákok továbbtanulásának ösztönzése, támogatása A Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvodában megkezdtük a kompetencia alapú oktatás bevezetését. Az elsı program a HEFOP keretében valósult meg, míg a második kör a TÁMOP keretében jelenleg is lebonyolítás alatt van. A projektek alapvetı célja a sikeres munkaerı-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a kompetencia alapú oktatás segítségével. Ennek keretében a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek bevezetése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerősítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerısítése, a rendszerben meglévı szelektív hatások mérséklése, valamint az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítése valósul meg. A fejlesztés a párhuzamosan futó infrastrukturális beruházással komplex módon járul hozzá az oktatás minıségének javulásához. A kompetencia alapú oktatás 70-80%-os lefedettségő lesz a projekt befejezésére. Az önkormányzat célja, hogy a 2011/12-es tanév kezdetén 100%-os lefedettséget tudjon biztosítani. Csorna Város Önkormányzata a jövı felsıfokú végzettségő szakember-képzésének támogatása céljából hozta létre a "Csornai Ösztöndíj " Közalapítvány, amelynek célja Csorna város állandó lakosú, felsıfokú intézményben tanuló diákjai ösztöndíjszerő támogatásával a tanulmányok folytatásának segítése. Az ösztöndíj célja a támogatott személyek városhoz való kötıdésének tovább erısítse, a felsıfokú szakemberképzés pótlásának szervezetté tétele, a támogatottak végleges csornai letelepedésének hosszú távú elısegítése. Az önkormányzat az ösztöndíjrendszer folyamatos mőködését biztosítani kívánja az elkövetkezı években is. 165

166 A már jelenleg is mőködı és folytatni kívánt fejlesztések mellett a felsıfokú képzési paletta szélesítésével egy teljesen új területen is beavatkozásokat kívánunk végrehajtani. Mivel a nagyobb hozzáadott értéket képviselı, tudásalapú tevékenységek, amelyek hosszú távon tudják szolgálni egy település jövıjét, célszerően megválasztott profil-összetételő felsıoktatási, felsıfokú szakképzési vagy felnıttoktatási tevékenység nyomán lennének idetelepíthetık, a város vezetése a felsıfokú szakképzés elindítását tervezi Csorna városában. A fejlesztés a tudásalapú tevékenységek betelepülése mellett (4. cél) az elvándorlás visszaszorításához is hatékony eszközül szolgál. A képzések indítását jelentıs elıkészítı és egyeztetı munka elızi meg. Az elsı évfolyam legkorábban 2012-ben indulhatna el. A 3. célban kerül megfogalmazásra a Kulturális és szabadidıs tevékenységek feltételeinek megújítása és bıvítése iránti igény. Ennek érdekében a megújult városközpontban a városi identitást megerısítı, a környezettudatosságok fokozó rendezvények, akciók (3) kerülnek megvalósításra. A programok szervezését, megvalósítását a Könyvtár és Mővelıdési központ végzi, és tartalmában kötıdik a város hagyományaihoz, a zeneiskola és mővészeti iskola által feldolgozott és megvalósított módon. Ez egyben lehetıvé teszi az intézmény olyan jellegő finanszírozását is, amely akár eszközfejlesztésben, akár új mővek megjelenítésében a város számára is erısíti az oktatás ezen módjának fontosságát. A megújuló városközpont népszerősítése céljából olyan akciókat szervezünk, melyek közelebb hozzák a lakosságot a város sikereihez. A programok között már tradícióval rendelkezı rendezvények is szerepelnek, ahol Csorna népmővészei, néptánc együttese és népzenekara ırzi a rábaközi népi hagyományokat, és egyéb helyi csoportok is bemutatkoznak, valamint a város új és régi arcát is bemutató programokat szervezünk. Szeretnénk méltóképp megünnepelni a város szépülését, eljuttatva sikereink értékét a lakosság, és a Csorna központtal mőködı kistérség lakosai számára. Akciónkban a következı elemeket tervezzük: 1. Kiállítás a helyi és környékbeli iparmővészek munkáiból, illetve foglalkozás, ahol az érdeklıdık elsajátíthatják a népi kézmővesség alapjait. 2. Helyi szervezetek bemutatói (pl. tánc, karate, kung-fu bemutató). 3. Fotókiállítás a város régi és új arcát bemutató képekbıl 4. Testvérvárosok képviselıinek meghívása (5-5 fı) 5. Kiadvány híres csornaiakról, illetve a Csornán mőködı állami és civil szervezetekrıl 6. Népzenei koncert. A programok során szeretnénk bemutatni a Csorna központú rábaközi kultúrtáj értékeit, a hagyományırzı népmővészetét, és a településen mőködı sokoldalú civil szervezıdések tevékenységét. A városközpont megújulása alkalmából szervezett rendezvényeken így a fiatalok elsı kézbıl ismerhetik meg szülıföldjük hagyományait, és a bemutatkozók által szorosabb kapcsolat alakulhat ki az egyesületek között, továbbá a lakosság tagjai is közelebb kerülnek egymáshoz a közös értékek megosztása által. A bemutatott akció megvalósításával mind a stratégia 1. és 3. céljához is hozzájárulunk, mert a magas színvonalú programok gazdagítják a csornai és rábaközi lakosságot, és öregbítik a Rábaköz hírnevét. A négy fı célkitőzés elérése érdekében megvalósított fejlesztések során kiemelt figyelmet fordítunk a horizontális szempontok (4) fenntartható fejlıdés, és esélyegyenlıség érvényesítésére és a nyilvánosság (5) biztosítására is. A horizontális szempontok beépítése a fejlesztési tevékenységbe élhetıbbé (1. cél), emberközpontúbbá varázsolják a várost és a tervezett beruházásokat. 166

167 6.2. Megvalósítás szervezeti rendszere A városfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó döntés-elıkészítési és tervezési tevékenységet a Polgármesteri Hivatalban jelenleg: - a Beruházási és városüzemeltetési osztály valamint a Gazdálkodási és intézményfelügyeleti osztály (szakmai döntés-elıkészítı feladatok, ingatlanvagyon nyilvántartása stb); - a fıépítész (szakmai döntés-elıkészítı feladatok) és - a tisztségviselık: polgármester, alpolgármesterek, jegyzı és aljegyzı (stratégiai döntések meghozatala, városfejlesztési irányok meghatározása) végzik. A Beruházási és városüzemeltetési osztály kapcsolódó fıbb feladatai: - városfejlesztési igények összegyőjtése - fejlesztési és felújítási feladatok kiadása megvalósításának lebonyolítása - városfejlesztési feladatok költségvetési tervezése - városi intézményekkel kapcsolattartás - pályázati kiírások figyelése, készítése, koordinálása - külsı közremőködıkkel kapcsolattartás - gazdaságfejlesztési feladatok, befektetés ösztönzés, ajánlati felhívások A döntéseket alapvetıen a Gazdasági illetve a Pénzügyi és Vagyonkezelı Bizottság jóváhagyását követıen a képviselıtestület hozza meg. Minden osztályhoz titkárság valamint minden bizottsághoz titkár van kijelölve, aki az adminisztratív feladatok ellátásban segíti az adott egységeket. A vagyonkezelési, vagyongazdálkodási, üzemeltetési és városrehabilitációs feladatok ellátásában semmilyen önkormányzati tulajdonú cég nem vesz részt, azokat az önkormányzat belsı szervezeti egysége oldja jelenleg meg. A projektek megvalósításához kapcsolódó operatív feladatokat egy 3 fıs projektcsoport bonyolítja, akik funkcionálisan a projektmenedzser, a mőszaki menedzser és a pénzügyi menedzser szerepkört látják el. A városfejlesztési feladatok szélesedése és a strukturált megvalósítás igénye megköveteli, hogy ahogy azt már a alfejezetben is említettük egy két szintő, a felelısségi köröket egyértelmően szétválasztó, de egymással szorosan együttmőködı, a Városfejlesztési és üzemeltetési osztály tudásbázisára épülı szervezeti struktúrát hozzunk létre, amelynek két fı pillére a: - stratégiai és - az operatív menedzsment lesz. A következı oldalon található folyamatábrán a létrehozni kívánt szervezeti struktúrát, az IVS által érintettek körét valamint a kapcsolódási pontokat mutatjuk be. 167

168 Döntéshozó Képviselı-testület Operatív menedzsment Belsı operatív menedzsment: - projektmenedzser - mőszaki vezetı - pénzügyi vezetı Külsı szakértık: - menedzsment tanácsadó - mőszaki tervezı - mőszaki ellenır - közbeszerzési referens - könyvvizsgálat - POLGÁRMESTERI HIVATAL Monitoring Testület Pénzügyi és vagyonkezelı bizottság Stratégiai menedzsment Vezetı: alpolgármester Szakmai vezetı: Fıépítész Állandó tagok: - Beruházási és városüzemeltetési osztály vezetıje és - Gazdálkodási és intézményfelügyeleti osztály vezetıje Ideiglenes tagok: hivatal egyéb szakreferensei Külsı szakértık: - fejlesztési tanácsadó - stratégia, cselekvési program kidolgozásában részt vevı tanácsadók - kommunikációs szakértık (nyilvánosság szervezése) - IVS PARTNERSÉGI FÓRUM Lakosság Civil szervezıdések Befektetık Vállalkozók Külsı érdekeltek 168

169 A stratégiai és operatív menedzsment feladatainak tiszta szétválasztása alapvetı fontosságú a felelısségek egyértelmősítése érdekében Stratégiai menedzsment Az önkormányzati hivatal szervezetén belül egy mátrix jellegő, közvetlenül az egyik vezetı tisztségviselı 2010-ben az alpolgármester vezetése alatt álló munkacsoportot hozunk létre. A csoport munkájának célja a stratégiában meghatározott fejlesztési célok teljesülésének biztosítása lesz. A minimum havi rendszerességgel ülésezı munkacsoport állandó és ideiglenes tagokból fog állni. A szakmai vezetı, így az alább meghatározott feladatok megvalósításának fı koordinátora a településfejlesztési koncepció kidolgozásáért is felelıs Fıépítész lesz. Az ideiglenes tagok a hivatal egyéb, szakágazati feladatok megvalósításáért felelıs osztályairól delegált munkatársak lesznek, akik alapvetıen a helyzetelemzések elkészítésével, illetve az azok elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatásával, valamint az elkészített stratégia adott szakmai szempontú elıértékelésével járulnak hozzá a stratégia készítéshez. Az ideiglenes tagok bevonásáról az állandó tagokkal, az osztályvezetıkkel és az alpolgármesterrel történt egyeztetés után a fıépítész dönt. A stratégiai munkacsoport adminisztratív munkáját az alpolgármesteri titkárság segíti. A munkacsoport állandó tagjai az alpolgármesteren és a fıépítészen kívül: - a Beruházási és városüzemeltetési osztály vezetıje és - a Gazdálkodási és intézményfelügyeleti osztály vezetıje A munkacsoport a frissített adatok, becsatornázott információk alapján megszervezi a stratégiai célok és az azok eléréséhez szükséges eszközök struktúrába rendezését. Ha szükséges, a fıépítész javaslatára az alpolgármester elıterjesztést nyújt be a képviselıtestületnek az IVS aktualizálására. A javaslatot a Pénzügyi és Vagyonkezelı bizottság tárgyalja, illetve az aktualizálásra a bizottság is javaslattételi joggal rendelkezik. A stratégiai menedzsment az alábbi feladatok megvalósítását koordinálja: 1. Igények becsatornázása, társadalmasítás Fontos, hogy egyfelıl a helyi szereplık (lakosság, vállalkozások, civil szervezetek, intézmények) érdekképviseleti csoportjaival másfelıl a csornai IVS megvalósítása során érintett városon kívüli szereplıkkel a meglévı kapcsolati hálóra építve olyan intézményesített egyeztetési rendszer kialakítására kerüljön sor, aminek eredményeként az IVS valóban az érintett szereplık igényeinek és a szükségleteinek megfogalmazása lesz. A partnerségi fórum segítséget nyújt a fontosabb stratégiai döntések meghozatalakor is, valamint az IVS aktualizálásakor az elfogadásról szóló döntés meghozatala elıtt véleményezési joggal rendelkezik. A tevékenység keretében - az IVS partnerségi fórum intézményesített kereteinek kialakítása, a rendszeres kapcsolattartás megszervezése, - a becsatornázott igények és vélemények szakmai megfogalmazása, koherens célrendszerré alakítása valósul meg. A partnerséget részletesen a 7. fejezetben mutatjuk be. 2. Az IVS megvalósulásának nyomon követése, visszacsatolási tevékenység keretében: - a stratégiában meghatározott célok nyomon követése, 169

170 - az akcióterületi tervben meghatározott fejlesztések megvalósulását nyomon követı operatív menedzsment információinak becsatornázása és eredményeinek értékelése, - az operatív menedzsment céljainak aktualizálása valósul meg. A tevékenységet részletesen a 8. fejezetben mutatjuk be. 3. Külsı feltételrendszer változásainak figyelemmel kísérése keretében A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külsı feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése valósul meg. 4. Egyéb fejlesztési dokumentumok készítésének IVS szempontjából való illeszkedésének vizsgálata Amennyiben a stratégiai menedzsment vagy az önkormányzat egyéb osztályai stratégia alkotási feladatot kapnak, a fıépítész a stratégiai menedzsment állandó tagjai közül kijelöli a stratégia kialakításának IVS szempontjából történı illeszkedésért felelıs koordináló személyt, aki segítséget nyújt az adott stratégia készítıinek a dokumentum összeállításakor. Az elkészült dokumentumot a képviselı testület csak a kijelölt koordinátor véleményezése után fogadhatja el. 5. Stratégia aktualizálása, aktualizált stratégia elfogadtatása a döntéshozókkal Az Integrált Városfejlesztési Stratégia döntéshozói szintje természetesen a képviselı testület, ahol az alpolgármester elıterjesztését követıen és a bizottságok döntés-elıkészítı tevékenysége után a képviselık döntést hoznak az évente felülvizsgálatra és 3-4 évente aktualizálásra kerülı stratégia elfogadásáról Operatív menedzsment Az operatívmenedzsment lesz felelıs az akcióterületi tervben megfogalmazott fejlesztések megvalósításáért és az általuk elért eredmények nyomon követéséért. Az eredményekrıl rendszeresen beszámol a stratégiai menedzsmentnek. A megvalósításhoz kapcsolódó tevékenységei mellett tehát jelentıs adatszolgáltatási kötelezettségei is lesznek az általa elvégzett fejlesztésekkel kapcsolatosan. A 3 tagú projektmenedzsment a jelenlegi projektmenedzsment struktúrát fogja követni az alábbiak szerint. Projektmenedzser Név: Berzlánovichné Nagy Eszter Képzettség: szakközgazda és igazgatásszervezı Szervezet: Csorna Város Polgármesteri Hivatal Tervezett heti munkaidı ráfordítás (óra): 3 Pénzügyi munkatárs Név: Varga Beáta Képzettség: jogi szakokleveles közgazdász, közbeszerzési referens Szervezet: Csorna Város Polgármesteri Hivatal Tervezett heti munkaidı ráfordítás (óra): 3 170

171 Mőszaki munkatárs Név: dr. Szabó Péter Képzettség: okleveles építészmérnök Szervezet: Csorna Város Polgármesteri Hivatal Tervezett heti munkaidı ráfordítás (óra): 3 A projektmenedzser fogja össze a megvalósítást, átfogóan figyeli az egyes fázisok idıben történı megvalósítását, problémák esetén beavatkozik, illetve jelentést tesz a felelıs vezetınek, Csorna Város polgármesterének. Feladata a folyamatok dokumentálása, jelentések idıben történı leadása. A pénzügyi munkatárs ellenırzi az egyes költségek elszámolhatóságát, a bejövı számlákat és az egyes elszámolásokhoz elkészíti a pénzügyi jelentést. A mőszaki munkatárs az építést valamint az eszközbeszerzést felügyeli a projektmenedzser irányítása mellett. Rendszeresen tartja a kapcsolatot a projekt keretében megbízott mőszaki ellenırrel, és képviseli a kedvezményezett érdekeit. Az önkormányzat bizonyos tevékenységek esetében a hiányzó kapacitásokat külsı szakértıktıl igénybevett szolgáltatásokkal pótolja. A megvalósításhoz szükséges közbeszerzések lebonyolítását, a mőszaki tervezési feladatokat, a mőszaki ellenıri tevékenységet, a kivitelezést stb. alvállalkozók bevonásával valósítja meg. Az operatív menedzsment részletes szervezeti struktúráját és mőködési mechanizmusait az EATT-ben mutatjuk be Városfejlesztési társaság létrehozása A projekt és a jövıbeli városfejlesztési akciók operatív menedzsmentjéhez kapcsolódó feladatok elvégzésének hatékony, rugalmas, átlátható megvalósítása, az önkormányzati tulajdon piaci szemlélető kezelése érdekében az önkormányzat középtávon Városfejlesztési Társaságot létrehozását tervezi. A társaság létrehozásának célja, hogy olyan forrás és tervezési koordináció valósuljon meg, melynek révén az önkormányzat városfejlesztési és város rehabilitációs tevékenységei tervezhetık lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik. A városfejlesztı társaság mőködése során kiemelt figyelmet kell fordítani az átláthatóságra. A keletkezı többletbevételek a városfejlesztési akciókba visszaforgatásra kerülnek, azt az önkormányzat más projektjeihez nem vonja el. A városfejlesztési társaság megalapítása elıtt, szükséges lesz a mőködési struktúra leszabályozása, a mőködtetésbe bevont szakemberek kiválasztására. A városfejlesztı gazdasági társaság az operatív és stratégiai menedzsment funkciók jelentıs részét átveszi. Az akcióterületi gazdasági hatékonyságának megvalósítása, a városfejlesztési projektek hatékony koordinációja, az önkormányzati költségvetés tehermentesítése és a stratégia valamint a fejlesztések nyomon követése érdekében az alábbi tevékenységeket valósítja meg: 1. A Városrehabilitációs projektek megvalósításának a koordinációja, belsı projektmenedzsment feladatok ellátása, 2. A városfejlesztési akció(k) tervszerő és szabályos végrehajtása, 3. Az akcióterületen végbemenı fejlesztések tervezésének és lebonyolításának felügyelete, 171

172 4. A terület vagyonelemeivel kapcsolatban újszerő, aktív, hatékony és gazdaságos vagyongazdálkodás, -hasznosítás kialakítása, 5. Az akcióterületi terv végrehajtása során a közvagyon megırzése, fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltató és közfeladatok megfelelı színvonalon történı ellátásának biztosítása, 6. Az átlátható gazdálkodás és egyszerőbb szervezeti struktúra biztosítása, 7. A magánszféra és az önkormányzat fejlesztéseinek összehangolása az akcióterven belül és esetleg azon túl is, a magántıke hatékony bevonás a projektbe, 8. Az akcióterületen végbemenı magánfejlesztések szakmai felügyelete, 9. A projekt-finanszírozáshoz kiegészítı források megszerzése, felkészülés a jövıben induló JESSICA konstrukció forrásainak fogadására, 10. Kapcsolódó önkormányzati költségek csökkentése, 11. A fejlesztésekhez kötıtı lakossági kapcsolattartás, lakossági fórumok szervezése a városrehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében, A városfejlesztı gazdasági társaság elızetes SWOT analízise: Erısségek - fejlesztési funkció önálló szervezetbe kerül - rugalmas és profit-orientált látásmód kialakulása - viszonylag fix piac - gyors döntési mechanizmus - egyértelmő feladatok és hatáskörök - továbbfejlesztési, bıvítési, feltıkésítési lehetıség. - Nyitott struktúra Lehetıségek - forrásbevonás, feltıkésítés lehetısége - új tevékenységek átvállalása (vagyonkezelés, beruházó funkció, stb) - széleskörő partnerség kialakítása Gyengeségek - eleinte alacsony tıkeszínvonal - alacsony szintő vállalkozási tevékenység - minimális személyi és technikai háttér Veszélyek - a városfejlesztési koncepció többszöri változása - az IH feltételrendszerének változásai - tıkéstárs megjelenésének elmaradása 172

173 A városfejlesztı társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú alapítással történik meg. A társaság alapvetıen menedzsment feladataihoz illeszkedve eleinte kis létszámmal kezdi meg mőködését. Testületek létrehozása ebben a fázisban nem indokolt, hiszen a magán és befektetıi részesedést megelızıen, amíg 100% önkormányzati tulajdonban van a társaság lehetısége van az alapítónak közvetlenül irányítani a céget. A befektetık megjelenéséig megfelelı a Korlátolt Felelısségő Társasági forma is, azt követıen lehetıség van a Zártkörően Mőködı Részvénytársasággá való átalakulásra. A társaság szervezeti formája az indulás idıszakában: Tulajdonos:Csorna Önkormányzata) Ügyvezetı igazgató Városfejlesztési menedzser (projektmenedzsment) Adminisztráció Gazdasági és pénzügyi menedzser (Befektetıi, banki, vállalkozói kapcsolattartás, pénzügyi A fenti struktúra az induláshoz szükséges minimum szervezeti terv. A mőszaki elıkészítés feladatai az Önkormányzati hivatal keretein belül maradnak. A kezdeti fázisban a szervezet 3 fıvel kezdi meg a munkát. Annak érdekében, hogy a menedzsment megfelelı kompetenciákkal rendelkezzen, az egyes tisztségekre a város nyílt pályázatot kíván kiírni Településközi koordináció mechanizmusai Csorna helyzetét és fejlesztési lehetıségeit alapvetıen befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedı Gyır, a hét hazai fejlesztési pólus egyikének szerepe, amelynek térszervezı ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bıvülı agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyőrő foglalja egységbe, amelynek Csorna is része. A pólusprojektek egyik fı célkitőzése, hogy ne csak a pólus esetében, hanem annak tágabb környezetében is fejlıdést indukáljon. A megyeszékhely és környezetének kapcsolatában ennek megfelelıen meghatározó szerepe lesz annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz, a zsúfolt nagyvárosi környezetbıl esetlegesen kitelepülı funkciók meghonosításával. A fejlesztések az alábbi négy funkció fejlesztéséhez kapcsolódnak. 1. Innováció, 2. Gazdaságfejlesztés, 3. Egyéb, regionális központ szerepkörhöz kapcsolódó funkciók; (ez Nyugat- Dunántúl esetében a megyei jogú város hálózatos együttmőködése miatt kevésbé releváns), 4. Városfejlesztési funkciók egy vonzóbb befektetési környezet kialakítására. 173

174 A Gyırrel történı együttmőködés szinergiáinak érvényesüléséhez hozzájárul a város kiváló megközelíthetısége, amely a 85-ös és 86-os út tervezett fejlesztésével javulhat. A stratégia menedzsment feladata lesz, hogy a pólusprogramhoz való kapcsolódás lehetıségeit feltárja, és a helyi szereplıkkel egyeztetett módon beépítse a fejlesztési elképzelésekbe. A feladat nem csak az elkészült tervek, hanem pólusprogram részeként megvalósított fejlesztések figyelemmel kísérést is jelenti. Cél, hogy a környezı településeken végrehajtott fejlesztések egymás hatását ne kioltsák, hanem erısítsék. A település oktatási szempontból is központi funkciót lát el. Az általános iskolában a középiskolákban jelentıs számú bejáró diák tanul. Ugyan a környezı települések iskolai ellátottsága jónak mondható a kistérségi vezetı szerep miatt számos ingázó Csornán taníttatja gyermekét. A környezı településekkel alapvetıen az egészségügyi és szociális ellátás területén találhatók intézményesítetten közösen mőködtetett szolgáltatások március 1-tıl ugyan megszőnt a Bısárkánnyal kötött társulási megállapodás Földsziget településrész háziorvosi ellátására vonatkozóan, azonban Csorna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2004. (II. 26.) számú határozatában döntött arról, hogy csatlakozik a Csorna Vidéki Háziorvosi Ügyeleti Társuláshoz, melyhez 40 település tartozik. Az önkormányzat a társulás mőködéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az ügyeleti ellátás finanszírozására kapott összeggel és Csorna lakosságarányos részével járul hozzá január 1-jei hatállyal önkormányzati társulás jött létre Bısárkánnyal a közigazgatásilag Csornához tartozó Földsziget településrész fogászati és védınıi ellátására. Ez a mai napig érvényben van. A fekvı- és járóbeteg ellátást a csornai Margit Kórház biztosítja Csorna és vonzáskörzete számára. A szociális ellátásban a Máltai Szeretet Szolgálat jelentıs szerepet vállal az egyes szociális alapszolgáltatások Többcélú Kistérségi Tárulás keretében történı biztosításával: - támogató szolgálat - fogyatékosok nappali ellátása - jelzırendszeres házi segítségnyújtás A Többcélú Kistérségi Társulás keretében I. félévében Magyarkeresztúron megnyílt az Idısek Gondozó Háza is, mely 16 idıs ember ellátását szolgálja. Csornát és Bısárkányt közös szennyvíztelep szolgálja ki, ivóvízhálózata is közös vezetékekre épül. A fenti területen jelenleg alapvetıen a szakmai szereplık informális együttmőködése valósul meg. Ez ahhoz megfelelı ugyan, hogy a szolgáltatásokat jó színvonalon biztosítsák az önkormányzatok, azonban közös projektötletek kidolgozása, rendszeres közös projektfejlesztések nem jellemzik az együttmőködést. Az IVS partnerség javító tevékenységének keretében ezen kapcsolódási pontok is bekerülnek az intézményesítésre kerülı egyeztetési mechanizmusok körébe, melynek koordinálásért a stratégiai menedzsment lesz felelıs. 174

175 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció Az Önkormányzat ingatlangazdálkodási törekvéseit a 2007-ben elfogadott Gazdasági és Humán Program tartalmazza. A törvény elıírásainak megfelelıen felülvizsgált vagyonkataszter folyamatos karbantartásával pontos képünk van az önkormányzati vagyon helyzetérıl, összetételérıl, forgalmi értékérıl. Az önkormányzati tulajdon és vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet szabályozza a vagyongazdálkodást. Fontos, hogy döntéseinket a rendelet elıírásainak betartásával hozzuk meg, ezzel jogszerő és törvényes keretek közötti vagyonhasznosítást valósuljon meg. Elsıdleges cél a lakáspolitikai koncepcióban elfogadott célkitőzések szerint az önkormányzati lakásvagyon megırzése, melynek megvalósításához szükséges a jelenlegi lakásszám önkormányzati tulajdonban tartása, valamint azok mennyiségi és minıségi fejlesztése. - Ennek keretében folyamatosan és tervszerően gondoskodni kell az állagmegırzéshez szükséges karbantartási, felújítási munkák elvégzésérıl. - Tovább kell növelni a meglévı önkormányzati bérlakás állományt a rendelkezésre álló pályázati források teljes kihasználásával, és ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális rászorultak lakásgondjainak megoldására. - Folyamatosan fel kell számolni a még meglévı gyenge mőszaki állapotú, gazdaságosan nem felújítható önkormányzati épületeket. - A lakásállomány szerkezetének olyan irányú átalakításának megkezdése, amely lehetıvé teszi a legalacsonyabb jövedelmő családok számára is a kultúrált lakhatási feltételek biztosítását. - A szociális bérlakások addig kerüljenek biztosításra, amíg arra a bérlı körülményeit tekintve jogosult, amíg az életkezdési nehézségek fennállnak. Már a ciklus elsı évében 6 db szociális bérlakás építését és komfort nélküli önkormányzati épületben lakás kialakítását tervezte az önkormányzat, egyrészt pályázati forrás, másrészt kedvezményes hitelkonstrukció igénybevételével. A városban gyorsan elfogytak a korábban kialakított építési telkek ben már nem volt tovább értékesíthetı telke az önkormányzatnak, ezért további telekalakítások finanszírozásához kell pénzforrást biztosítania. A Csorna Város Önkormányzat lakáskoncepciója meghatározza a ciklus idıszakára azokat a lakásépítési akcióterületeket, amelyek magukba foglalják mindazokat a lehetséges területeket, ahol az önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanokon illetve vegyes tulajdonú területeken a lakásépítés a városban megvalósítható. Kiemelt célkitőzés, hogy a közmővesített építési telkek biztosításával a magánerıs lakásépítéseket, és a vállalkozás keretében történı lakásépítési beruházásokat elı kell segíteni. A nem lakáscélú helyiségek tudatos gazdálkodására kell törekedni, melynek megvalósításához szükséges a jelenlegi önkormányzati tulajdon megtartása. A forgalomképes és nem forgalomképes önkormányzati ingatlanok állaga jelentıs felújításra szorul, amit az önkormányzat saját forrásból nem tud megvalósítani, ezért az ingatlanok amortizációjának visszapótlásához a pályázati források megszerzésére kell törekedni. Az önkormányzati ingatlanok célirányosabb hasznosítása érdekében javasolt felülvizsgálni azok kihasználtságát. A pályázati forrás függvényében az okmányiroda folytatásaként egy korszerő és ügyfélbarát környezetben kialakított ügyfélszolgálati iroda az e-közigazgatás bevezetéséhez 175

176 nélkülözhetetlen. Ezen fejlesztési elképzelés megvalósításának eredményeként felszabaduló ingatlanok, illetve helyiségek (Adócsoport, Gyámhivatal) hasznosítása azonban nagy körültekintést igényel. Az önkormányzati üdülık üzemeltetésére kötött bérleti szerzıdés idıszakonként lejár, ezért annak vagyonkezelése és hasznosítása szintén fontos feladat. 7. Partnerség A felült vizsgált Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésekor a feltérképezésre kerültek az egyeztetési eljárásba bevonandó partnerek és helyi vezetık. 1. Az IVS tartalmát képezı különbözı szakpolitikák tartalmának városi szintő kialakítása érdekében az alábbi közremőködıkkel történt személyes egyeztetés: - Csornai Általános és Mővészeti Iskola, Óvoda intézményvezetıjével, - Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium igazgatójával, - Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár vezetıjével, - Szociális és gyermekjóléti intézmény, Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetıjével, - "PANNON-VÍZ" Víz-, Csatornamő és Fürdı Zrt. munkatársaival, - Csornai Rendırkapitányság vezetıjével, - Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıjével, - Polgármesteri Hivatal osztályvezetıivel, - helyi gazdasági szereplıkkel. Egyeztetés során megtárgyalásra kerültek a város fı problémái szakáganként, ahol a partnerek jelezték észrevételeiket a meglévı infrastruktúrával és szervezeti rendszerekkel kapcsolatban, majd megfogalmazták egyrészt szakági javaslataikat az IVS céljai kialakításához, másrészt konkrét fejlesztésekre tettek javaslatot. 2. Az egyes akcióterületek mentén a bevonható partnerek feltérképezése történt meg. Így a különbözı beavatkozásokhoz a szükséges kapcsolatok felvétele megtörtént. A es AT-ban megvalósításra kerülı terület mentén széles körő civil és gazdasági partnerség alakult ki a következı szervezettekkel: - Csornai Premontrei Prépostság - BILUX Gyır Moson Sopron Megyei Gépjármővezetı Kft, - Rábaköz MM Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 3. A lakossági egyeztetések több csatornán történnek és történtek. Kisváros lévén egyik fontos kommunikációs csatornát az informális csatornák jelentik, amely során az emberek egymás közt próbálják megérteni, elmondani a város fejlesztéseit, elképzeléseit. A város vezetıi a lakossággal jó és szoros kapcsolatot ápol, a Polgármestert, Alpolgármester az utcán megállítva panaszolják el problémáikat, vagy éppen javasolnak egy-egy kisebb karbantartási munkát, adnak át ötletet, mondanak el építı kritikát. Ezek a vezetıi egyeztetések során az anyagban elıtérbe kerülnek. 176

177 A lakossági egyeztetések következı szintje a közmeghallgatás, lakossági fórum, ahol együttesen hallgathatják meg a város céljait és elképzeléseit, tehetik meg észrevételeiket. Ezek a visszacsatolások az IVS-t élıvé teszik, a valósághoz igazítják az igények szerint. 4. Az elkészült IVS-nek pedig a városi honlapon a helye, hogy az érdeklıdök bármikor megtalálhassák, erıt meríthessenek belıle, megtegyék építı javaslataikat a stratégia mentén. 177

178 8. Eredmények nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása A stratégia városi fejlesztési elképzeléseket magában foglaló rendszere és az erre épülı fejlesztési projektek jelentıs hatást gyakorolnak Csorna jelenére és jövıjére egyaránt. Ezért különösen fontos a stratégia megvalósulásának, megvalósíthatóságának nyomon követése, szükség esetén felülvizsgálata, a közvélemény tájokoztatása. Az eredmények visszacsatolása a program nyomon követésébıl, monitoringjából származó adatok alapján történik. A nyomon követést mindkét menedzsment szint feladata lesz. Az operatív menedzsment a források mellérendelésével megvalósított projektek output jellegő mutatóit fogja mérni, míg a stratégiai menedzsment a stratégia megvalósulását követi nyomon a hatás és eredményindikátorok mérésével valamint az output indikátorok becsatornázásával. A projekt megkezdésekor a stratégiai menedzsment kidolgoz egy olyan a fent megjelölt indikátorokat is számszerően tartalmazó monitorozási rendszert, amely segítségével a stratégia megvalósulását értékelni tudja és szükség esetén beavatkozási javaslatot fogalmaz meg az esetleges lemaradások kiküszöbölésére. A monitori terv részeként kockázat elemzési terv elkészítésére is sor kerül. A monitorozási rendszer keretében: 1. a becsatornázásra kerülı adatok, információk meghatározására 2. az indikátorok meghatározására, 3. mérföldkövek kijelölésére és 4. a jelentéstételi rendszer kidolgozására kerül sor. Az IVS felülvizsgálatakor alapvetıen az alábbi információforrásokra, jellemzıkre támaszkodunk: - az IVS partnerségi fórum -tól kapott információk, - elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékő területi tervek hatása, - szabályozási és gazdálkodási környezet változása, - egyéb, nagyobb léptékő fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása. Évközben a Pénzügyi és Vagyonkezelı Bizottság, mint Monitorozó Testület nyomon követi a monitorozási terv és az alpolgármester féléves jelentései alapján a stratégia megvalósítását, szükség esetén javaslatot tesz az IVS kisebb korrekciójára vagy nagyobb lélegzető aktualizálására. Az éves áttekintés kizárólag a kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzítjük és nyilvánosságra hozzuk a az önkormányzat honlapján és a helyi újságban közreadott cikkek segítségével. A testületben helyet kap az akcióterületi tervek elkészítéséért felelıs szakemberek képviselıje is. Jelentısebb mérföldköveknél nyilvános ülések szervezésére is sor kerül, azokra írásban, elıterjesztés megküldésével meghívjuk a fejlesztésekben leginkább érintett civil szervezeteket, illetve a közgyőléseken hozzászólási jogot biztosítunk számukra. Az éves monitori jelentés elkészítéséért a stratégiai menedzsment szakmai vezetıje, a Fıépítész lesz felelıs. Az elkészített jelentés alapján a stratégiai menedzsment vezetéséért felelıs tisztségviselı (alpolgármester) beszámol a képviselı-testületnek a stratégiában kitőzött 178

179 célok megvalósulásáról, az indikátorok és mérföldkövek ütemezés szerinti teljesülésérıl, a felmerült problémákról, a pénzügyi elırehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a stratégiai szükséges módosításairól. A képviselı-testület a jelentés alapján és a Monitorozó Testület ajánlását figyelembe véve dönt az IVS nagyobb lélegzető átdolgozásáról, aktualizálásáról. A nyilvánosság alapvetı követelménye a projekt megvalósításnak, ezért a Képviselı- és Monitori testület mellett, az Oktatási, kulturális és sportbizottság, a Szociális és egészségügyi bizottság, a Pénzügyi és vagyonkezelı bizottság, a Kisebbségi önkormányzat és a közvélemény tájékoztatására is rendszeresen sor kerül. Ehhez a Stratégiai Menedzsment és a Monitorozó Testület aktívan használja az önkormányzat honlapját és igénybe veszi a helyi újságot. A hivatalos helyi lap évente legalább egyszer beszámolót közöl a stratégia eddigi megvalósulásáról, illetve a következı idıszakra tervezett feladatokról, a honlapon folyamatosan megjelennek az IVS-el kapcsolatos aktuális események. Ahogy fent is említettük, az operatív menedzsment feladata alapvetıen a projekt szintő indikátorok, az akcióterület alapú fejlesztések elırehaladásának nyomon követése lesz. A feladatok teljesítésérıl, az akcióterületi fejlesztések állásáról negyedévente beszámolnak a stratégiai menedzsmentnek, akik továbbítják az információt a Képviselı- és a Monitorozó Testület felé. A beszámolók alapvetıen az alábbi információkat tartalmazzák: - a projektek megvalósításának elırehaladását (mőszaki paraméterek, pénzügyi készültségi fok, %), - a források felhasználásának ütemezését (felhasznált saját erı, lehívott támogatások összege és aránya, illetve a jövıben várható kifizetések összege és aránya). - a projektek megvalósítása révén elért eredményeket, különös tekintettel az indikátorok célértékeire, valamint - az elkövetkezendı idıszak kiemelt feladatait, azok megvalósítását veszélyeztetı esetleges kockázatokat, - továbbá az akcióterület tervekben szereplı, a beszámolási idıszakban relevánsan mérésre kerülı indikátorokat. A jelentésekben ki kell térni azon lépésekre, melyek a megvalósítás során felmerült új körülmények alapján indokolják az eredeti terv tartalmának módosítását. 179

180 Legitimáció Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testülete az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a mellékletével együtt megtárgyalta 2009.X.28-án, 240/2009. (X.28.)sz. határozatával elfogadta. Csorna, október 28. dr. Turi György polgármester 180

181 Csorna Város Csorna Város Polgármestere ZÁRADÉK Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatja, véleményezte és elfogadta! Csorna, november 26. dr. Turi György polgármester Hell István antiszegregációs szakértı 181