TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
|
|
- Regina Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében február 26-án tartandó 338. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM előadásainak rövid kivonata 311. füzet Budapest
2 Mikotoxinok állat-, illetve humán-egészségügyi vonatkozásai A takarmány- és az élelmiszertermelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás szinte minden fázisában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Jelentős gazdasági kárt okoznak a növény- és állattenyésztésben, valamint az élelmiszeriparban. Emellett nagyon jelentős a káros állat- és humánegészségügyi, valamint élelmiszerminőségi és biztonsági következményük. Elsősorban a gabonafélék fertőződnek penészgombával és szennyeződnek ezáltal mikotoxinokkal. De a legkülönbözőbb takarmány és élelmiszer alapanyagokban is kimutathatóak. A gabonafélék nagyarányú szennyezettsége azért is különösen érdekes Magyarországon, mert ezek képezik az abrakevő állatok (sertés, ló, baromfi) takarmányának alapját, a humán táplálkozásban a fő energiaforrás, amelyből a hazai lakosság meglehetősen sokat fogyaszt. Ezért ezek a növények hazánk vetésterületének is jentős hányadát foglalják el. Mivel a mikotoxinok egyelőre nem kiiktathatók a táplálékláncból, mindenképpen fontos megismerni ezek tulajdonságait, előfordulásukat, valamint káros hatásaikat. Az állati szervezetben (vagy az emberben) kifejtett káros hatásuk mértékét több tényező befolyásolja. A toxin részéről: kémiai szerkezete, koncentrációja, az expozíció időtartama. A szervezet részéről: a szervezet ellenálló képessége (pl. táplálóanyag-ellátása), életkor, ivar, stresszorok, stb. A mikotoxinok állategészségügyi hatásainak szakirodalma nagyon széleskörű. A legtöbb mikotoxin esetében a hatások jól ismertek, a hatásmechanizmus is nagyrészt feltárt. A takarmány magas vagy közepes szennyezettsége esetén az adott toxinra jellemző klinikai tünetek alakulnak ki, amelyek az állatok elhullásához vezethetnek. Ezek a klinikai, kórbonctani tünetek nagyon változatosak a toxin hatásmechanizmusától és dózisától függően. Az egyes mikotoxinok okozta kórképek viszonylag jól ismertek. Nagyobb probléma az, hogy a takarmányokban több mikotoxin együttes jelenlétével kell számolnunk, ezek kölcsönhatása még nem teljesen feltárt. Gyakoribb az alacsony dózisú expozíció, azaz az idült mikotoxikózis, amely termelés csökkenésben, szaporodásbiológiai zavarokban, csökkent termék minőségben, vagy csökkent ellenállóképességben nyilvánul meg. Olyan esetekben, amikor az érintett állatállomány ellenállóképessége jó, a mikotoxinok koncentrációja kicsi, és az állatok rövid ideig fogyasztják azt, előfordulhat, hogy a toxin nem okoz termelés csökkenést vagy egyéb hatást, bár megfelelő analitikai eljárással kimutatható a takarmányból. Az ember mikotoxikózisairól aránylag keveset tudunk, annak ellenére, hogy már évszázadokkal korábban leírtak súlyos járványokat. A penészes élelmiszerek fogyasztásának betegséget okozó hatásai azonban már régóta ismertek. Az emberre extrapolálható állatkísérletek és az eddig megismert ok-okozati összefüggések feltárásai alapján a mikotoxinok főbb egészség károsító hatásai a következők: rákkeltő, carcinogén hatás (aflatoxin, ochratoxin A, fumonizinek, patulin), fejlődési rendellenességet okozó, teratogén hatás (zearalenon, ochratoxin A), a reprodukcióra kifejtett káros hatás (zearalenon, trichotecének), az ellenálló képesség csökkenése, immunszuppresszív hatás (trichotecének), idegrendszert károsító hatás (ochratoxin A, fumonizinek, trichotecének). Akut mikotoxikózisok emberben ritkán, inkább a gazdaságilag elmaradott országokban fordulnak elő. Gyakoribb a kis dózisú, hosszan tartó toxinhatás (szubakut, krónikus toxikózis), amelynek felismerése és beazonosítása nagyon nehéz. Szinte lehetetlen egzakt módon, pontosan meghatározni az eltérő területeken élő, eltérő szociális helyzetben lévő és táplálkozási szokásokkal rendelkező lakosság napi toxinfelvételét, és az ok-okozati összefüggés bizonyítása is nagyon nehéz. Kovács Melinda Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 3
3 Mikotoxin szennyezés csökkentésének lehetőségei szántóföldön A búza fuzáriumos fertőzése tipikus szántóföldi probléma, ezért megelőzését is ott kell elvégezni. A betegség nem annyira a termésveszteség miatt kiemelkedően fontos, hanem a gombák által okozott számos, igen mérgező toxin termelése révén, amely emberre, állatra bizonyítottan káros, olyannyira, hogy az EU az emberi táplálkozásra kötelezően betartandó határértékeket rendelt el. A szegedi fuzárium kutatás 1970-ben kezdődött, a mai napig folyamatos. Mára a magyar mezőgazdasági kutatás nemzetközileg egyik legsikeresebb ága, de a megoldásra váró problémák nagyobbik fele előttünk van. Ha abból indulunk ki, hogy hosszú évtizedekig csak némi agrotechnikai segítség állt rendelkezésre, mára sokkal több lehetőségünk van. 1. Rezisztencianemesítés. Tavaszi jellegű rezisztenciaforrásokat átalakítottunk őszivé és sokkal jobb agronómiai formákká, így már rendelkezünk jó vagy kiváló ellenállóságú törzsekkel, amelyek már fajtaelőállítási programban is sikerrel felhasználhatók. Őszi búzákból is sikerült jó ellenállóságú törzseket előállítani, amelyek a fentieket nem érik el, de agronómiai tulajdonságaik jobbak. Ebbe a csoportba tartozik 9/2009-es törzsünk, amelyet 2009-ben jelentettünk be állami fajtakísérletekbe. 2. Az amerikai és más adatokkal szemben, köszönhetően a jobb vizsgálati módszertannak kiderült, hogy a toxintermelés igen szoros összefüggésben van a szemfertőzöttséggel, azaz a toxinszabályozás legfontosabb eszköze az ellenálló képesség növelése, az összefüggés gyakran az r=0. 90 körüli értéket mutat. Vagyis a következetes betegségellenállóságra való szelekció egyben alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Ennek kidolgoztuk módszertanát, ma működik egy kiterjedt nemesítési és azt megalapozó rezisztenciakutatási és molekuláris technikákat is használó genetikai kutatási program. 3. A betegséggel szemben jó vagy kiváló ellenállóság búza előállítása több évtizedes program. A fajtajelöltek vizsgálata tízszeres, kiaknázható különbséget mutatott éveken át. Ezért a tulajdonság fajtaminősítésben való szűrése fontos, és csak azáltal, hogy a fogékony fajtajelöltek elismerését megtagadjuk, az élelmiszerbiztonságot már legalább 50%-kal javítottuk. 4. A korábban nagyrészt hatástalan fungicid használatot korszerűsítettük, ma nagyüzemben 70-75%-os toxintartalom csökkenést tudunk elérni. Ehhez jó fungicideket kell alkalmazni, a kalászokat oldalról kell permetezni, és a kivitelezést az előírásoknak megfelelően, és preventíven kell elvégezni. Így már ma is lényegesen csökkenthető a kockázat. Hozzáteszem, az ellenállóbb fajtákon a fungicidek is sokkal nagyobb biztonsággal szorítják a toxinszennyezést határérték alá. 5. A kukorica elővetemény igen fontos kockázati tényező. Ezt a szármaradványok leforgatásával lényegesen csökkenteni lehet. Ekkor a fungicidkezelést kötelező megelőző jelleggel beiktatni. A ma rendelkezésre álló lehetőségek sokkal nagyobbak, mint évekkel ezelőtt voltak, így az élelmiszerbiztonság lényegesen növelhető. Reméljük, hogy a gazdatársadalom ezeket alkalmazni is fogja, hiszen mindenkinek közös érdeke a piacképes egészséges termék előállítása és forgalmazása. Mesterházy Ákos Gabonakutató Nonprofit Kft. 4
4 Lehetőségek a takarmánynövények és a takarmányok mikotoxin szennyezettségének csökkentésére A takarmánynövényeket szennyező mikotoxinok veszélyforrások úgy a gazdasági- és társállatok takarmányozásában, mint a humán fogyasztók számára ezért számos próbálkozás történt a mikotoxinok által előidézett állat- és humán egészségügyi kockázatok csökkentésére egyrészt megelőző jelleggel, másrészt a takarmányokkal vagy az élelmiszerekkel felvett mikotoxinok bélcsatornából történő felszívódásának mérséklésére. A gabona magvak tárolása során a nedvesség tartalom és a hőmérséklet szabályozását tekintik hatékony módszernek, kiegészítve ezt a mikotoxinokat termelő penészek növekedését és szaporodását gátló, elsősorban szerves savakkal történő kezeléssel. További lehetőség a gabona magvak tárolása és feldolgozása során a szállító és tároló rendszerek folyamatos és rendszeres fertőtlenítése nátrium-hipoklorittal, a betárolás előtt tört szemek kiválogatásával, a pelyvalevelek eltávolításával, hőkezeléssel, vagy a kémiai eljárások közül kalcium-klorid vagy nátrium-bikarbonát oldattal történő mosással. A gazdasági állatok takarmányozásában próbálkozások történtek továbbá a takarmányok egyes táplálóanyagainak, így fehérje vagy aminosav (Met, Phe) tartalmának növelésével, valamint nukleotidok nagy mennyiségben való adagolásával védekezni egyes mikotoxinok kedvezőtlen hatásai ellen. Egyes vizsgálatok szerint az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag olíva olaj is kedvező hatású lehet egyes mikotoxinok ellen. Annak ismeretében, hogy számos mikotoxin, így például az AFB 1, a T-2 toxin vagy az ochratoxin oxigén szabadgyök termelést indukál a szervezetben felmerült a természetes (E- és C-vitamin, szelén, karotinoidok) vagy szintetikus (BHT, liponsav) adagolásának lehetősége is. Emellett néhány természetes növényi komponens, mint például a fenolos vegyületek, a kumarin, a klorofill és ennek származékai is kedvező hatású lehet egyes mikotoxinok toxikus hatásainak mérséklésében. A takarmányiparban széles körben alkalmaznak mikotoxin kötő vegyületeket, amelyek hatása azon alapul, hogy nagy aktív felülettel rendelkeznek. A nagy aktív felülethez az egyes mikotoxin kötő vegyület azon sajátossága is társul, hogy olyan funkciós csoportokkal rendelkeznek, amelyek felületi töltéseik révén képesek egyes, főképp poláros jellegű, vegyületek megkötésére. A mikotoxinok közül azonban ilyen jelleggel főképp csak az aflatoxinok rendelkeznek, így az egyéb mikotoxinok megkötése ilyen vegyületekkel csak mérsékelt. Takarmányozási szempontból az is lényeges probléma, hogy egyes táplálóanyagok, így például egyes vitaminok vagy mikroelemek szintén poláros karakterűek, emiatt az adott mikotoxin kötő anyagok ezek egy részét is megkötik a bélcsatornában, ennek révén potenciális vitamin vagy mikroelem hiányt idézve elő. A gazdasági állatok bélcsatornájának egyes szakaszaiban a kémhatás jelentős mértékben eltérő, amely szintén befolyásolja a mikotoxin kötő vegyületek adszorpciós kapacitását. Emiatt előfordulhat, hogy a gyomor savanyú kémhatásán megkötődött mikotoxin a vékonybél közel semleges kémhatásán a kötésből felszabadul, így a vékonybél hámsejteken keresztül felszívódhat. A jelenleg ismert mikotoxin kötő anyagok közé szervetlen és szerves vegyületek is tartoznak. A szervetlen vegyületek között jól ismertek a szilícium polimerek, így például egyes agyagásványok (kaolin, szepiolit, zeolit, bentonit stb.) és az aktív szén. A szerves mikotoxin kötő vegyületek közé pedig a nagy rosttartalmú takarmányok, az élesztősejtfal kivonatok, pontosabban azok β-d-glükánjai, valamint egyes huminsav származékok tartoznak. A mikotoxin kötő vegyületek hatása azonban zömében csak in vitro rendszerekben és a legtöbb esetben csak az aflatoxin esetében bizonyított. Mézes Miklós Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék 5
5 Fuzárium toxinok kockázatbecslése A gabonát - különösen esős, szeles időben gyakran támadja meg fuzárium fertőzés. Egyes fuzárium penészgomba fajok méreganyagokat (fuzáriumtoxinokat) termelnek, melyek károsíthatják az emberek, illetve állatok egészségét, és a haszonállatoknál növekedési, szaporodási zavarokhoz is vezethetnek. A gabonák értékének csökkentésével, valamint az állatállomány megbetegítésével gazdasági károkhoz is vezetnek. Ezért a fuzárium toxinok kiemelt figyelmet érdemelnek. A toxin döntően gabonamagvak (a kukorica és a búza) és az azokból előállított termékek fogyasztása során kerül be az emberi szervezetbe. Helyes mezőgazdasági gyakorlattal a Fusarium gombák általi fertőzés, és a toxintermelés bizonyos mértékig megelőzhető, csökkenthető. A gabonákban és gabonakészítményekben a fusariumtoxin (zearalenon, fumonizinek, trichotecének) szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről az Európai Unió ajánlást adott ki (2006/583/EK bizottsági ajánlás) mely a védekezés általános elveit tartalmazza a termesztés, betakarítás és tárolás során. Erre, és a hazai tapasztalatokra alapozva a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal tájékoztató anyagot készített a fuzáriumtoxinok bevitelének csökkentése érdekében. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal kérésére az MgSzH 2008-ban felmérési céllal vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle mikotoxin jelenlétét keresték egy rendkívül érzékeny módszerrel. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) tekintetében találtak számottevő szennyezettséget, mely a határértéket a minták 2%-ában haladta meg. A DON más országokban is hasonlóképpen jelen van a gabonákban. Uniós felmérés szerint több mint minta búzaminta vizsgálata során a minták több mint feléből ki lehetett mutatni valamilyen mennyiségben. A DON a Fusarium gombafajok (pl. Fusarium culmorum, Fusarium graminearum) által termelt mikotoxin, gabonafélekben és feldolgozott gabona termékekben (kenyér, maláta, sör) van/lehet jelen. Nagyon stabil vegyület, a tárolás/őrlés és élelmiszer feldolgozás/főzés során nem bomlik le, hő hatásának ellenáll. Nagy mennyiségű DON bevitel, hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki. Állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Rákkeltő, vagy hormonszerű hatást DON esetében nem igazoltak. A biztonságosan fogyasztható mennyiséget tudományos kockázatbecsléssel állapítják meg nemzetközi szervezetek. A legtöbb mikotoxin esetében (az aflatoxin kivételével) megállapítható olyan alacsony szennyezettség, amely még nem vált ki semmiféle egészségi elváltozást. Ezt a szintet még elosztják egy biztonsági faktorral (a fajok és egyedek közti eltérő érzékenység miatt), tehát az eltűrhető bevitel az állatkísérletekben ártalmatlannak bizonyuló szint század, vagy annál is kevesebb része. Ezt nevezik elviselhető, vagy eltűrhető napi beviteli szintnek (TDI, Tolerable Daily Intake). Állatkísérletes toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján a 100-szoros biztonsági faktorral számított tolerálható napi beviteli (TDI) érték 1 µg/ttkg. Az előadás ismerteti a MÉBIH kockázatbecslésének eredményét a hazai lakosság DON bevitelére vonatkozóan, valamint kitér az eseménnyel kapcsolatos kommunikációra is. Szeitzné Szabó Mária Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 6
6 Aspergillus mikotoxinok: újabb kihívások az élelmiszerbiztonság és a humán egészségügy területén Az Aspergillus fajok számos mikotoxint képesek termelni, melyek súlyos élelmiszerbiztonság problémát jelentenek világszerte. A legfontosabb Aspergillus mikotoxinok az aflatoxinok, az ochratoxinok, a patulin és újabb kutatási eredmények szerint a fumonizinek. Az aflatoxinok a hazai éghajlati viszonyok között általában nem okoznak határérték feletti szennyezést a magyar élelmiszerekben, inkább importált mezőgazdasági termékekben mutathatók ki. A közelmúltban azonban Észak-Olaszországban és Romániában is határérték feletti aflatoxin szennyeződést mértek kukoricatételekben, amit az éghajlatváltozással illetve a globális felmelegedéssel hoztak összefüggésbe. A közelmúltban tisztáztuk, hogy a számos aflatoxin-termelőként leírt gombafaj közül valójában csak mintegy tucatnyi Aspergillus faj képes ezt a toxint előállítani. Néhány új aflatoxin-termelő Aspergillus fajt is leírtunk, melyek közül az A. minisclerotigenes világszerte elterjedt, és képes mind G, mind B típusú aflatoxinokat termelni. Ezt a fajt klinikai mintákból is azonosítottuk Európában. A többi újonnan leírt faj endémikus, földimogyoróültetvényekről származó mintákban mutattuk ki jelenlétüket Argentínában ill. az USA-ban (A. arachidicola, A. pseudocaelatus, A. pseudonomius). Az ochratoxinok esetében a főként gabonaféléket szennyező Penicillium verrucosum Európa északi részein okoz problémákat, de az ochratoxin-termelő melegkedvelő Aspergillus fajok (A. ochraceus, A. westerdijkiae) tömeges megjelenése is várható a közeljövőben gabonaféléken, amennyiben a globális felmelegedés tovább tart. Kávéval kapcsolatos vizsgálataink alapján kiderült, hogy a fő ochratoxin termelő faj nem az A. ochraceus, hanem fekete Aspergillus fajok és a közelmúltban leírt A. westerdijkiae. Utóbbi faj beltéri levegőben is nagy százalékban fordul elő. Ugyanakkor vizsgálataink alapján iráni pisztácia minták ochratoxin szennyeződéséért az A. ochraceus és A. melleus a felelősek; ezekben a mintákban sem ochratoxin-termelő fekete Aspergillus fajokat, sem A. westerdijkiae-t nem tudtunk kimutatni. Hazai szőlőn már kimutattuk ochratoxin-termelő fekete Aspergillus fajok jelenlétét, és ezt a mikotoxint hazai borokban is detektáltuk, bár határérték alatti mennyiségekben. Ezen fajok Dél-Európa szőlőültetvényein okoznak gyakran határérték feletti ochratoxin-szennyezést, megjelenésük hazánkban feltehetőleg szintén a klímaváltozás eredménye. A fumonizinekről korábban úgy gondolták, hogy csak Fusarium fajok képesek előállítani. A közelmúltban kimutattuk a fumonizin bioszintézis génkluszter jelenlétét Aspergillus niger törzsek genomjában, és bizonyított, hogy ez a faj képes fumonizinek termelésére magas cukortartalmú tápközegekben. Vizsgálataink alapján az ilyen tulajdonságokkal bíró szárított gyümölcsök (mazsola, füge, datolya) fumonizinekkel szennyezettek, ami újabb egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztók számára. A kontaminációért felelős izolátumok vizsgálataink alapján az A. niger és az A. awamori fajokba sorolhatók. Mind a mazsolaminták, mind a gombaextraktumok számos fumonizin izomert tartalmaztak a korábban A. niger-ből leírt fumonizin B 2 és B 4 mellett. Egyes mazsolamintákban 40 ppm feletti össz-fumonizin szennyezettséget észleltünk, míg az átlag szennyezettség 2-5 ppm között volt. Fumonizineket kimutattunk iráni és tunéziai füge és datolya mintákban is. Mivel fumonizinekre csak kukorica-alapú termékek esetében állapítottak meg egészségügyi határértékeket, szükség van ezen magas cukortartalmú termékek beható toxikológiai vizsgálatára, és megfelelő határértékek bevezetésére a fogyasztók (különösen a gyermekek) védelme érdekében. Klinikai A. niger és A. awamori izolátumok esetében bizonyítottuk, hogy ex vivo körülmények között képesek fumonizineket termelni, melyeknek szerepük lehet a patogenitásban. Emellett ezen fajok tömeges megjelenését észleltük beltéri levegőben, amit szintén a klímaváltozás idézhetett elő. Varga János Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Mikrobiológiai Tanszék 7
7 Aflatoxinok hatásmechanizmusának vizsgálata BioAréna rendszerben A toxikus hatásokat indukáló mikotoxinok penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. Az eddig ismert körülbelül 400 mikotoxin közül kevesebb, mint 20 rendelkezik komoly egészségügyi kockázattal. Ezek közé tartozik az általunk vizsgált teratogén, mutagén és karcinogén tulajdonságokat mutató 4 fő aflatoxin (B1, B2, G1 és G2) is. Ezen mikotoxinok metabolitjait nagyrészt feltérképezték, de hatásuk mechanizmusa egyértelműen nem tisztázott. A mikotoxinok hatásmechanizmusát a bioautográfián alapuló, azaz rétegrendszerű kromatográfiás elválasztást és azt követő mikrobiológiai detektálást magában foglaló, de kölcsönhatási reakciókat is alkalmazó BioAréna rendszerben vizsgáltuk, melynek során Pseudomonas savastanoi pv. phaseolicola (Psm) babkórokozó baktériummal szemben mutatott ölőhatásukat tanulmányoztuk. Mivel a formaldehid (HCHO) nélkülözhetetlen sejtösszetevő, elsősorban kötött formában van jelen az élő szervezetben s főleg metilezési-demetilezési reakciók során keletkezhet, ezért elsősorban a HCHO és reakciótermékeinek szerepét vizsgáltuk az aflatoxinok hatásmechanizmusánál. A szintén normális sejtösszetevő hidrogén-peroxiddal (H 2 O 2 ) reakcióba lépve szingulett oxigén ( 1 O 2 ) és gerjesztett HCHO keletkezik, majd az 1 O 2 oxidálva a vizet, dihidrogén-trioxidon keresztül ózon (O 3 ) képződik. Ezen reaktív molekulák (HCHO, 1 O 2, O 3 ) alapvető szerepet játszanak a biológiai rendszerekben, de nagymértékű felszabadulásuk káros lehet. A BioAréna rendszerben kimutatható a HCHO és a H 2 O 2 is. A mikotoxinok jelenlétében több HCHO keletkezett, mely a demetilezési potenciál növekedése által a kötött formákból szabadulhatott fel, mint pl. az aflatoxinok O-metil csoportjából is, melyet az FT-Raman spektroszkópiás eredmények is alátámasztanak. A H 2 O 2 mennyisége csökkent a mikotoxinok foltjában, ami feltételezi, hogy részt vett valamilyen reakcióban. A mikotoxinok antibakteriális-toxikus hatása általában az adagolt HCHO-befogók ill. -redukálók (L-arginin, redukált glutation, szelenit ionok, dimedon és L(+)-aszkorbinsav) dózisától függően csökkent, míg a HCHOprekurzorok (N G -monometil-l-arginin, N ε -monometil-l-lizin), valamint a HCHO-t generáló, mobilizáló Cu(II) ionok adagolásával nőtt. Az O 3 eltávolítására alkalmas anyagok jelenlétében szintén csökkent a mikotoxinok baktérium ellenes hatása. Ezen eredmények alátámasztják a HCHO és reakciótermékeinek meghatározó szerepét a négy fő aflatoxin antibakteriális-toxikus hatásában. Móricz M. Ágnes 1, Ott Péter 1, Horváthné Otta Klára 2, Tyihák Ernő 1 1 Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet 8
8 Mikotoxinok meghatározása OWLS alapú jelölésmentes immunszenzorral A mikotoxinok vizsgálatára már számos analitikai eljárás került kidolgozására. Ezek a technikák rendszerint bonyolult minta előkészítést igényelnek, ezért az utóbbi időben egyre nagyobb az igény a nagyérzékenységű, gyors analitikai méréstechnikák iránt. Antigén antitest reakción alapuló ELISA tesztek, immunaffinitású kolonnák és liposzómák rögzítésével készített nitrocellulóz tesztcsík kifejlesztésére került sor. Munkánk során mikotoxinok meghatározására alkalmas optikai hullámvezető fénymódus spektroszkópia (OWLS) detektáláson alapuló immunanalitikai eljárást fejlesztettünk ki a leggyakrabban előforduló mikotoxinok, az aflatoxin, ochratoxin, deoxynivalenol és zearalenon kimutatására, az immunszenzorokat különböző gabonák és fűszerek vizsgálatára alkalmaztuk. Az OWLS olyan szenzortechnika, amely az optikai hullámvezető felületén, mint határfelületen, molekuláris szinten végbemenő affinitáson alapuló folyamatok valósidejű, jelölésmentes vizsgálatára alkalmas. A hullámvezető felületén megfelelően funkcionalizált réteget kialakítva a mérendő immunanyagra specifikus molekula rögzítésével biztosítható a szenzor nagyfokú szelektivitása. A vizsgálandó toxinok meghatározásához esetenként előállítottuk az antigének fehérjékhez (BSA, OVA) kötött immunogénjeit, majd az immunogénekkel nyulakat immunizáltunk. A poliklonális antitestet tisztítottuk, ellenőriztük és ezeket alkalmaztuk a szenzor kialakításához. A nem-kompetitív (direkt) szenzor esetében a toxin detektálására a specifikus antitestet glutáraldehiddel (2,5%) rögzítettük a szenzor felszínén, így a toxinok a rögzített antitest molekulákhoz kötődve, közvetlenül detektálhatók. Mivel a mérendő toxinok molekula tömege igen kicsi a rögzített antitest méretéhez képest (kb.180 kd), a mért jel pedig a tömegváltozással arányos, ezért kompetitív eljárást dolgoztunk ki a kimutatási határ csökkentése érdekében. Az indirekt mérések során a hullámvezető felületén a kimutatandó toxin molekula fehérjével képzett konjugátumát rögzítettük glutáraldehiddel (2,5%). A toxint tartalmazó standardokat, ill. mintákat ismert mennyiségű antitestet tartalmazó szérummal kevertük össze, és rövid inkubálási idő után mértük. A szabadon maradt antitest molekulák kapcsolódtak a szenzor felületén kötött antigén-konjugátummal, lényegesen nagyobb tömegváltozást előidézve, mint a direkt mérés esetében. A jel ebben az esetben fordítottan arányos a mintákban levő toxin koncentrációjával. A módszerek optimalizálása után a gabona- és fűszerminták előkészítésének, a mintamátrix hatását vizsgáltuk spikolt minták segítségével. Mérési eredményeink alapján az acetonitril-víz eleggyel készített kivonat volt a vizsgálatokhoz alkalmas, az eredményeket referencia eljárással hasonlítottuk össze. Adányiné Kisbocskói Nóra, Majerné Baranyi Krisztina Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Analitikai Osztály 9
Mikotoxinok jelenléte a takarmányokban
Mikotoxinok jelenléte a takarmányokban 23-21 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Európai Élelmiszerlánc Parlament FOODLAWMENT Kiemelten Közhasznú
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenToxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra
Toxintermelő gombákkal szembeni ellenállóság és toxinszennyezés kukoricában, kiemelten az A. flavus-ra és az aflatoxinokra Mesterházy Ákos 1, Tóth Beáta 1, Toldi Éva 1, Varga Mónika 1, Varga János 2 Gabonakutató
RészletesebbenLEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE
LEHETŐSÉGEK A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE MÉZES MIKLÓS Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő Mikotoxin hisztéria okai Intenzívebb termelés
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
RészletesebbenHAZAI ANYATEJ- VIZSGÁLATA MINTÁK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK SZABÓ ISTVÁN, KOSZTYI EVELIN, KRISZT BALÁZS TOX 18 LILLAFÜRED, OKTÓBER 17.
HAZAI ANYATEJ- MINTÁK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA SZABÓ ISTVÁN, KOSZTYI EVELIN, KRISZT BALÁZS NVKP_16-1-2016-0009 A TAKARMÁNY ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE A TAKARMÁNYOK MIKOTOXIN- MENTESÍTÉSÉRE
RészletesebbenSZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL. Gödöllő, 2011. március 10.
SZEMES TERMÉNYEK MIKOTOXIN HELYZETE A MINŐSÉGVIZSGÁLÓ SZEMSZÖGÉBŐL Gödöllő, 2011. március 10. Amit a Gabona Controlról tudni érdemes A CONCORDIA Zrt. része (Minőségellenőrzési Igazgatósága) 1990-ben alakult
RészletesebbenA MIKOTOXINOK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN
A MIKTXINK JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Dr. Bartók Tibor DSc Fumizol Kft., SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet Szeged Hévíz, 2016.01.13. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos (szekunder)
RészletesebbenÚj lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.
Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás
RészletesebbenToxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok
Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenMycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/
Mycotoxinok kártétele / Témadokumentáció/ A témadokumentáció elkészítéséhez a vonatkozó szakirodalom, többek között a MOÁE / Magyar Országos Állatorvos Egyesület / Baromfiegészségügyi Társaság 2011. márciusi
RészletesebbenA BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok)
A BAROMFI FONTOSABB MYCOTOXICOSISAINAK KLINIKO PATOLÓGIÁJA (Irodalmi adatok és aktuális vizsgálatok) Glávits Róbert, Ivanics Éva, Fazekas Béla, Ványi András MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság
RészletesebbenA FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)
A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
RészletesebbenGabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné
RészletesebbenHogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba
Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Keserű György Miklós, PhD, DSc Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont A gyógyszerkutatás folyamata Megalapozó kutatások
RészletesebbenTUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2013. november
Részletesebben1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító
" M a g y a r Á l l a t t e n y é s z t é s é r t T e r m é k d í j P á l y á z a t 2 0" 1 5 P á l y á z a t i k a t e g ó r i a: I. A g r á- ir n f o r m a t i k a, T a r t á s t e c h n o l ó g i a é
RészletesebbenA baromfi takarmányozás aktuális kérdései és jövőbeni kihívásai. Mézes Miklós Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 1
A baromfi takarmányozás aktuális kérdései és jövőbeni kihívásai Mézes Miklós Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 1 A legnagyobb kihívások 2017-ben a takarmány receptúrák összeállítása
RészletesebbenA fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő
A fuzárium toxinok hatása az állati szervezetre Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék Gödöllő FUSARIUM MIKOTOXINOK CSOPORTOSÍTÁSA FŐHATÁSUK ALAPJÁN FŐHATÁS MIKOTOXIN FONTOSABB GOMBÁK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról
2005.6.7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 143/3 A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)
RészletesebbenDr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens
Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens Élelmiszerek, takarmányok mintavétele aflatoxin-vizsgálatokra, a mikotoxinok bevitele az állati szervezetbe a takarmányokon keresztül Szipola Ilona Élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenCélkitűzés. Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok
Célkitűzés Élelmiszerbiztonságot veszélyeztető anyagcsoportok ismertetése Szempontok tulajdonságaik toxicitásuk előfordulásuk élelmiszerekbe való expozíciós útjuk analitikai meghatározásukra alkalmas módszerek
RészletesebbenToxikológia 2020. Zacher Gábor
Toxikológia 2020 Zacher Gábor Látom a jövőt mondja a kereskedelmi csatorna jósnője és mondja a hülyeségeit Nem látjuk, de a trendekből lehet következtetni a jövőre Gondoltunk volna arra, hogy lesz mobiltelefon,
RészletesebbenGombatoxinok az élelmiszerekben. Dr Baranyai Marietta Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Szombathely
Gombatoxinok az élelmiszerekben Dr Baranyai Marietta Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Szombathely Mycotoxinok Fonalas gombák által termelt másodlagos anyagcsere termékek: -amelyek szerkezetileg sokféle
RészletesebbenTények a Goji bogyóról:
Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenMikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra
Mikotoxinok és az ellenük való védekezés lehetőségei szarvasmarha állományokban, különös tekintettel az aflatoxinra MIKOTOXINOK - A penészgombák másodlagos anyagcsere termékei; - A penészgombák a mikotoxinokat
RészletesebbenHús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer
Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása
RészletesebbenA SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI
A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK MIKOTOXIKÓZISAI ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŹWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN, SRÉTERNÉ
RészletesebbenA kockázat-becslés aktuális kérdései, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra
A kockázat-becslés aktuális kérdései, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra BIACS Péter Ákos ny. egyetemi tanár, prof. emeritus Szent István Egyetem, Élelmiszer-tudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai
RészletesebbenMikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára. Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék
Mikotoxinok hatása a halak termelésére és egészségi állapotára Mézes Miklós SZIE MKK ÁTAI Takarmányozástani Tanszék A penészgombák hatása a takarmányokra a tárolás során: (a) Mikotoxin termelés, (b) Hőmérséklet
RészletesebbenA brojler takarmányozás aktuális kérdései. Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő
A brojler takarmányozás aktuális kérdései Dr. Gyenis József takarmányozási szakértő Aktualitások Takarmányozási költségek csökkentése Toxinokról - érthetően Brojler termelési feltételek Termelési eredmények
RészletesebbenMikotoxin előadások áttekintése
Mikotoxin előadások áttekintése Dr. Jakab Gábor BIOMIN Magyarország Kft. Dél-Afrika Mycotoxin Survey 2015: Több mint 380 mikotoxin és gomba-metabolit vizsgálata Áttekintés I: Mycotoxinok II: A Multi-mikotoxin
RészletesebbenMikotoxinok az élelmiszerláncban
Mikotoxinok az élelmiszerláncban Sohár Pálné Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Mikroszkópikus gombák mindenütt jelen vannak a környezetünkben. Ma még nem teljesen tisztázott
RészletesebbenTakarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal
Takarmányainkban rejlő tartalékok a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Aktuális problémák az ágazatban Jelenleg az ágazatot leginkább fenyegető veszély az - őszi nedves-párás időjárásból
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenHEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges Élethez
RészletesebbenA mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter
A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal
RészletesebbenÖnéletrajz. Fajtaelőállító nemesítés. a/ hasznosított szabadalmak (búzafajták) száma és mértéke összesen: 35 ebből nemzetközi: 1 hazai: 35
Önéletrajz Általános adatok Név: Mesterházy Ákos Munkahely, beosztás: Gabonatermesztési Kutató Kht, Szeged, tudományos tanácsadó, főosztályvezető, egyetemi magántanár, Szent István Egyetem, Növényvédelemtani
RészletesebbenAz etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai
Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai dr. Szerleticsné dr. Túri Mária Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági kockázatai szakmai nap a MÉBiH és WESSLING Hungary Kft. szervezésében 2010. június
RészletesebbenÉlelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.
Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek
RészletesebbenBeszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6.
Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6. üléséről 2012. március 26 30. Maastricht, Hollandia I. Bevezető Az Élelmiszer
RészletesebbenAZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT
AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI
RészletesebbenFUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE
FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Világi Ildikó, Varró Petra, Bódi Vera, Schlett Katalin, Szűcs Attila, Rátkai Erika Anikó, Szentgyörgyi Viktória, Détári László, Tóth Attila, Hajnik Tünde,
RészletesebbenA tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából.
A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából Farkas Ágnes Williams K. A., Patel H. (2017): Healthy Plant-Based Diet. Journal
RészletesebbenÉLELMISZERIPARI JELENTŐSÉGŰ MIKROORGANIZMUSOK. Fonalasgombák, mikotoxin termelés
ÉLELMISZERIPARI JELENTŐSÉGŰ MIKROORGANIZMUSOK Fonalasgombák, mikotoxin termelés Dr. Maráz Anna e. tanár Budapesti Corvinus Egyetem Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék 2006 Gombák rendszertani felosztása
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenTERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A takarmányokban esetlegesen előforduló toxinok jelentősége mikotoxinok fogalma,
Részletesebben4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenQuick Scan Forgalomban lévő csíkok: GMO Mikotoxinok: Előny: Gyors: Rugalmas:
Quick Scan Magasan flexibilis és pontos teszt csík leolvasó rendszer, mely lehetővé teszi, hogy a gabona vásárlók meghatározhassák a mikotoxin és GMO mennyiségi értékeket egy nyomon követhető rendszer
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenSütőipari termékkoncepciók
Sütőipari termékkoncepciók Ismerkedjen meg legsikeresebb és legkedveltebb koncepcióinkkal! A Zeelandia termékfejlesztése a nemzetközi fogyasztói piac felmérésein alapszik. Termékkoncepcióit ez alapján
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenÉlelmiszerbiztonság és innováció
Élelmiszerbiztonság és innováció Koós Ákos (osztályvezető) Pércsi Szilárd (üzletfejlesztési menedzser) Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. www.bayzoltan.hu Budapest - 2019. január
RészletesebbenMikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért.
Mikotoxin csökkentés a gabonatárolásban. Feldolgozási technológiák a jobb élelmiszer- és takarmánybiztonságért. Optimalizált gabonatárolás. A nagyobb élelmiszer-biztonságért. Az anyarozs magas toxicitási
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenGabonafehérjék és toxintartalom II.
(A korábban megjelent cikk elérhető itt) A következő kísérletsorozatból a fuzáriumprogramból származó előnemesítési anyag fehérjetartalmát (Mininfra Smart GT), illetve a termésadatokat mutatjuk be. Itt
RészletesebbenÉ lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods
É lelmiszerek mikotoxin szennyezettse ge nek e rte kele se Assessment of mycotoxin contamination of foods A. PETRANYI 1, N. BOROS 2, I. BODNAR 3 1Debreceni Egyetem, andi.petranyi@gmail.com 2Debreceni Egyetem,
RészletesebbenNemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform
Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a
RészletesebbenKőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenGabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
0 Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei Szerkesztette: Szeitzné Szabó Mária A kiadvány készítésében közreműködött: Ambrus Árpád Cseh Júlia Hámos András Szerleticsné
Részletesebbennyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010.
A Szelén, mint esszenciális nyomelem, étrendi forrásainak vizsgálata Dr. Gergely Valéria Bükfürdő 2010. A Szelén előfordulása a környezetünkben A szelén esszenciális mikroelem, azonban élettani hatása
RészletesebbenTERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A takarmányok higiéniája takarmány-higiénia fogalma jogszabályi háttere hibás
Részletesebben-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok
ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 67/33 kredit%
Tantárgy neve: Élelmiszer toxikológia Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 67/33 kredit% A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenDr. Horváth Amanda emlékére
Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba
Részletesebben5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK
1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek
RészletesebbenKészítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens
Mikotoxinok az élelmiszerekben Készítette: Parádi Tímea Témavezetı: Dr. Tatár Enikı egyetemi docens Célkitőzés a biológiai szerepük szempontjából fontosabb mikotoxinok szerkezetének, tulajdonságainak,
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM
FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM Dr. Professzor emeritus Szent István (korábban Budapesti Corvinus)Egyetem Élelmiszertudományi Kar 2016.szeptember 14 II. Big Food Konferencia, Budapest
RészletesebbenMangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében
Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2019.6.3. HU L 144/41 A BIZOTTSÁG (EU) 2019/901 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. május 29.) az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenBábolna. Takarmányozási Program. Húsmarha / Tehén Kiegészítő takarmányok
Bábolna Takarmányozási Program Húsmarha / Tehén Kiegészítő takarmányok 1 Tisztelt Partnerünk! Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy röviden bemutassuk szarvasmarha takarmányozási programunkat. Takarmány
RészletesebbenHIGIÉNIAI AUDITÁLÁS. etterembiztonsagert.hu. étterem I hotel I közétkeztetés I catering
HIGIÉNIAI AUDITÁLÁS etterembiztonsagert.hu étterem I hotel I közétkeztetés I catering NYUGTALANÍTÓ KÉRDÉSEK Biztonságos az étel, amit a szolgáltató kínál Önnek? BIZTONSÁGBAN VAN? Élelmiszerbiztonsági előírásoknak
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenA műanyag csomagolóanyagok nem szándékosan hozzáadott összetevőinek kioldódásvizsgálata
Budapest, 2017.04.26. A műanyag csomagolóanyagok nem szándékosan hozzáadott összetevőinek kioldódásvizsgálata Kosdi Bence WESSLING Hungary Kft. Amiről szó lesz A vizsgálat áttekintése Analitikai módszer
RészletesebbenGabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése
10 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése AMBRUS ÁRPÁD
RészletesebbenNemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések
Nemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések Megjegyzés 1: A megadott koncentráció vagy ennek hiányában a 88/379/EGK Irányelvben megadott általános koncentráció a fém-elem tömegszázaléka,
RészletesebbenSzójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004
Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Résztvevők: VIRECO Kft. Konzorciumvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL
ÉLVEZETI SZEREK ELEMZÉSE KÖRNYEZETI VIZEKBEN FOLYADÉK ÉS GÁZKROMATOGRÁFIA TÖMEGSPEKTROMETRIA FELHASZNÁLÁSÁVAL Gere Kálmán Richárd Környezettan BSC 2015 Bevezetés Az Illegális élvezeti szerek veszélyesek
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 3. (04.04) (OR. en) 8478/12 DENLEG 35 AGRI 207 FEDŐLAP
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. április 3. (04.04) (OR. en) 8478/12 DENLEG 35 AGRI 207 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2012. március 22. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz.
RészletesebbenAmit az a llergiás nátháról tudni kell
Amit az a llergiás nátháról tudni kell írta: dr. Márk Zsuzsa pulmonológus, Törökbálinti Tüdőgyógyintézet MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8. Telefon: 888-5300, Fax: 888-5388 Mi
RészletesebbenVarga László
Új mikrobiológiai talajkezelési lehetőségek és termékfejlesztések az ökológiai 2017. 12. 09. termesztésben, misztériumok nélkül Varga László +36 30 928 6172 Mik a termelés kritikus pontjai? Időjárás Kártevők
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1029/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár, Malom u. 10.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez
RészletesebbenNagytisztaságú ózonos víz felhasználása a szőlőültetvényekben
kft Nagytisztaságú ózonos víz felhasználása a szőlőültetvényekben Az ieog ( indirekt Elektrolízises Ózon Generátor ) ózonvizes technológia előnyei a hagyományos korona kisüléses ózongenerátor rendszerekkel
RészletesebbenA transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian
RészletesebbenA TRITICUM DURUM TOXINTARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSE A MALOMIPARI FOLYAMATBAN
Gradus Vol 2, No 1 (2015) xx-xx ISSN 2064-8014 A TRITICUM DURUM TOXINTARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSE A MALOMIPARI FOLYAMATBAN Kecskésné Nagy Eleonóra 1*, Sembery Péter 2 1 1 Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
Részletesebben