Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben."

Amanda Dudásné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Új lehetőség a szarvas arha takar á ok to i sze ezettségé ek sökke tésére! A huminsavak áldásos hatásai a gombatoxinokkal szemben. Írta: Molnár Dániel Jele leg az ágazatot legi ká fe egető veszél a - nedves-párás időjárás ól adódó - felerősödött go a és ezáltal to i képződés. Hazánkban a legg akra a előforduló fusariu go ák által termelt a Zearalenonok közé tartozó F2 illetve ZEA, valamint a Trichotecének közé sorolható T2 és DON toxinok ismertek, a el ek a edves időjárás hatására leginkább a szá tóföldö képződ ek. A e egfelelő tárolás hatására az Aspergillus és a Penicillium fajok szaporodnak el, amelyek a következő fo tosa to i okat ter elik: Aflatoxinok, Ochratoxin-A, Patulin, Rubratoxin B. Sokáig az volt a hipotézis, hogy ezek a gomba toxinok a kérődzőket e etegítik eg. Mára azonban kiderült, hogy a toxinok a szarvasmarha állományokban is súlyos veszteségeket okozhatnak. A kérődzők e dője ug a le tudja o ta i a to i okat, de csak bizonyos mértékben. A maradék, amely lebontatlanul továbbhalad, ugyanolyan immunszupresszív és májkárosító hatású (DON), vagy ösztrogén hatású (ZON), mint a sertések esetében. A toxinok lebonthatósága a e dő e és 9 % között van. A kísérletek szerint az Aflatoxinnak maximum 4%-a bontódik le a e dőben. A Zearale o t a e dő aktériu ok i teg 9%-ban képesek lebontani, de a bontásból alfazearalenol képződik, a el tízszer ag o ösztrogén hatással rendelkezik, mint az eredeti toxin. Az Aspergillus flavus által termelt Aflatoxin eddig leginkább a mediterrán országokban terjedt el, ám a klíma változással hazánkba is megjelent az elmúlt években. Az Aflatoxin leginkább a szemes terményekben-kukoricában, szilázsban, TMR ben és melléktermékekben található. Az Aflatoxin azért különlegesebb a többi társánál, mert: az e észtő re dszer álkahárt ájá felszívódik, bekerül a véráramba és amellett, hogy az állat máját károsítja, a vérrel a tőg e és a tej e is eljut. A tej ől, sajtok ól és eg é tejter ékek ől kimutatható. Az Aflatoxin az emberi szervezetben felhalmozódik és közrejátszik a tumorok (rák) képződésé e! Az Olasz tejüzemek régóta vizsgálják, és nem veszik át az aflatoxinnal szennyezett tejet, mert veszélyt jelent az emberre. Az utóbbi néhány évben ezt a Mag ar tejüze ek jele tős része is bevezette a gyakorlatba, hiszen az aflatoxin rövid illetve hosszú távú élettani hatásai miatt közös érdekünk, hogy mind a teheneinket, illetve minket a fogyasztókat is megvédjük! Ebben játszik óriási szerepet a helyes tárolási te h ológia és a jó hatásfokú to i kötők kiválasztása. A HUMINSAVAK HATÁSAI A GOMBATOXINOKRA: A Vitapolban lévő huminsavak nagy hatékonysággal képesek megkötni a különféle gomba toxinokat ezek közül is leghatékonyabban az Aflatoxint! A huminsav magas ionpotenciálja miatt irreverzibilis kötést hoz létre a toxinok ligandumaival, inaktiválva azokat. Az inaktivált toxinok nem fejtenek ki károsító hatást a szervezetben, és rövid időn belül kiürülnek a szervezetből. A huminsav nem rendelkezik az agyagásványokra és szilikátokra jellemző negatív hatással (vitaminok és mikroelemek kiürítése).

2 Az elmúlt évek során tudományos kísérleteket végeztünk abból a célból, hogy a huminsavak milyen toxinmegkötő képességgel rendelkeznek. A végzett kísérletek alapján a Vitapol Pulvis huminsavas dekontamináló szer rendelkezik toxinmegkötő képességgel. In Vitro kísérletek: A kísérletekben mesterséges úton állítottunk elő mikotoxin tartalmú tápot, amikor is a kísérleti tápokhoz analitikai tisztaságú mikotoxinokat (T2, F2, DON, Aflatoxin B1) kevertünk. A mikotoxinokkal szennyezett táphoz 1 % mennyiségben adagoltunk huminsavas dekontamináló szert és vizsgáltuk toxin megkötő képességét. A vizsgálatokat savas-, illetve semleges ph tartományban végeztük Eliza és HPLC módszerekkel. A vizsgálat során kapott toxin megkötési arányok % -os értékei az alábbi grafikonon láthatóak: To i kötő hatás 1 % hu i sav tartalommal DON Afla T 2 F 2 Megkötött toxin % -os értéke adszorpciós fázisban Megkötött toxin % -os értéke deszorpciós fázisban In VIVO telepi kísérletek: A as év elejé két ag arországi tejelő tehe észet e végeztü k kísérletet a Vitapol aflatoxinra gyakorolt hatásának gyakorlati bizonyítására: 1. Telep - vizsgálat ideje: február-március - átlagos fejt tehénlétszám: 35 - összes napi tej: 8.57 kg

3 - fejési átlag: 24,5 L 2. Telep -vizsgálat ideje: április-július - átlagos fejt tehénlétszám: összes napi tej: fejési átlag: 27,3 A TMR i ták aflato i B ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a az 1. telepen. 1.8 Aflatoxin B1 koncentráció (PPB) Afla B1 (PPB) Afla B1 határ A erstej aflato i M ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a az 1. telepen

4 .9 Aflatoxin M1 koncentráció (PPB) Afla M1 (PPB) Afla M1 határ A TMR i ták aflato i B ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a a 2. telepen 1.6 Aflatoxin B1 koncentráció (PPB) Afla B1 (PPB) A erstej aflato i M ko e trá iójá ak alakulása a vizsgált időszak a a 2. telepen

5 .8 Aflatoxin M1 koncentráció (PPB) Afla M1 (PPB) A fe ti ered é ek ől látszik, hog a Vitapol etetésé ek elkezdését követő -2 hétben a tej aflatoxin M1 szintje visszaesett a megengedett határérték alá. Mindeközben a TMR toxin tartalma ingadozásokkal ugyan- de folyamatosan a határérték felett volt. A to i sze ezettség káros hatásai ak egelőzésére és kezelésére javasoljuk a Vitapol Pulvis etetését a premixhez vagy TMR -hez keverten 15 g/állat/nap adagban.

Hasonló dokumentumok

Takarmányainkban rejlő tartalékok. a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal

Takarmányainkban rejlő tartalékok a termelés gazdaságosságának javítása huminsavakkal Aktuális problémák az ágazatban Jelenleg az ágazatot leginkább fenyegető veszély az - őszi nedves-párás időjárásból