Konstruktivizmus. Konnektivizmus

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konstruktivizmus. Konnektivizmus"

Ödön Fábián
10 évvel ezelőtt
Látták:

2 Behaviorizmus viselkedés Kognitivizmus megismerés Konstruktivizmus Konnektivizmus 2

3 Tanulás módja Behaviorizmus Kognitivizmus Konstruktivizmus Megfigyelő, Viselkedésközpontú Strukturáló, modellező Szociális konstruktum, egyéni értelem Konnektivizmus Hálózat alapú, mintázatok felismerése és értelmezése Befolyásoló tényezők Feedback, jutalmazás, büntetés Meglévősémák, tapasztalatok Elkötelezettség, részvétel, szociális, kulturális A hálózat kapcsolatainak mélysége, erőssége A memória Ismétlésáltal Kódolás, tárolás, Előzetestudás szerepe bevésett ismeret. előhívás rekontextualizálása Adaptív mintázatok Átviteli technika Inger,válasz A tudás duplikálása strukturálás által Szocializáció Meglévő csomópontokhozvaló kapcsolódás Tipikustanulási helyzet Feladatorientált tanulás, frontális oktatás Érvelés, világos célkitűzés, problémamegoldás Nyitottkimenetelű feladatok, esszé Fogalomtérképek, integratív, összegző tanulmányok

erőssége A memória Ismétlésáltal Kódolás, tárolás, Előzetestudás szerepe bevésett ismeret.

5 Behaviorizmus Kognitivizmus Konstruktivizmus Konnektivizmus Tananyagok szerkezete általában ezen alapul Kidolgozásnál veszik figyelembe Tananyag megvalósulásának szemlélete VLE-ben A kurzus támogatása Szűcs András, ZarkaDénes: Az elektronikus tanulást támogató elméletek. In: Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia. TypoTeX, Budapest, 2008,

szemlélete VLE-ben A kurzus támogatása Szűcs András, ZarkaDénes: Az elektronikus

6 Szervezőelve: operáns kondicionálás Fókuszban: Motiváció Megerősítés Nem foglalkozik: A tanuló belső világával Lineáris tananyagok Tananyag szintjén mérhető célkitűzések Tesztek Pozitív azonnali visszajelzés Ismétlődés

világával Lineáris tananyagok Tananyag szintjén

7 Modelleket alkot a külvilágról A tanulás a külvilág interiorizációjaként fogható fel Szemantikus megközelítés Grafikus megoldások Diagramok Ábrák Kettős kódolás elve Rendszeres ismétlések Előzetes tudás mérése Új ismeretelemek előzetes tudáselemekhez való építése Mentális modellek kialakítása Audiovizuális multimédiás anyagok

elve Rendszeres ismétlések Előzetes tudás mérése Új ismeretelemek előzetes

8 Malevics: Fekete kör, 1913.

9 Projekt alapú tanulás Problémaalapú tanulás A probléma felvetése és értelmezése Információkeresés, -értékelés, -felhasználás Összegzés és előadás Felfedező tanulás 9

10 A tudás akkor igaz, ha megfelel a tudomány álláspontjának A tudás, amely az objektív valóságban van, közvetítések (nyelv, szemléltetés, cselekvés) révén beáramoltatható a tanuló tudatába A megismerés logikája alapvetően induktív A közvetítő rendszer lehet aktív, de maga a megismerő rendszer passzív(befogadó) Nincs jelentősége az előzetes ismeretnek 10

tanuló tudatába A megismerés logikája alapvetően induktív A közvetítő rendszer lehet

11 A tudás konstrukció eredménye A tudásnak nem az igazsága, hanem az adaptivitásaa döntő A tapasztalat nem a külső világ objektív lenyomata, hanem a megismerő által aktívan manipulált rendszer Döntő jelentőségű a már a már meglévővilágkép, a megelőző tudás A megismerés logikája alapvetően deduktív (következtetésen alapuló, előzetes ismeretek által irányított) 11

manipulált rendszer Döntő jelentőségű a már a már meglévővilágkép, a megelőző tudás A

12 a valóság sokféle reprezentációját kell kínálni, az élet valódi összetettségét kell bemutatni, a tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálását, valódi, életközelifeladatokat kell adni (inkább összefüggéseket állítani, mint elvont utasításokat) 12

reprodukálását, valódi, életközelifeladatokat kell adni (inkább összefüggéseket

13 Életközeli, esetleíró tanulási környezetet kell kialakítani, nem előre meghatározott utasítássorokat adni Erősíteni kell a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó tanári önvizsgálatot Képessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre Támogatni kell a tanulóközösség megbeszélésére alapozott kollaboratívtudásépítést 13

Képessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre Támogatni kell a tanulóközösség

14 A konstruktív tanulás fázisai

15 biztosítson elegendő tapasztalati anyagot a tudásépítés folyamatához biztosítsa és értékelje a sokszempontúmegközelítéseket a tanulást realisztikus és releváns kapcsolatokba ágyazza bátorítsa a felelősségérzetet és a vélemények kimondását a tanulási folyamatban a tanulást szociális tapasztalati közegbe illessze alkalmazza a bemutatás sokféle formáját erősítse az öntudatos tudásépítési folyamatot Honebein (1996) 15

a vélemények kimondását a tanulási folyamatban a tanulást szociális tapasztalati közegbe illessze alkalmazza a

16 Érzékenység és odafigyelés a tanuló korábbi elméleteire Diagnosztikus tanítás, amely megpróbálja orvosolni a tanuló hibáit és téves elképzeléseit Metakognitívtudatosság és tanulói önellenőrzési stratégiák használata A metakogníciómagasabb szintű gondolkodást jelent, amellyel aktívan tudjuk befolyásolni a tanulás közbeni szellemi tevékenységünket. Egy feladatmegoldás tervezése, a megértés ellenőrzése, a végrehajtás értékelése természetes metakognitív eljárások. Mivel a metakogníciókulcsszerepet játszik a sikeres tanulásban, ezért fontos tanulmányozni és úgy fejleszteni a tanulók gondolkodását, hogy a metakogníció segítségével sikeresebben működtessék értelmi képességeiket. 16 Ernest (1995)

Egy feladatmegoldás tervezése, a megértés ellenőrzése, a végrehajtás értékelése természetes metakognitív eljárások.

17 A matematikai leírás sokféle formájának alkalmazása A tanuló céljainak figyelembe vétele, különbségtétel a tanuló és a tanár céljai között A szociális háttér jelentőségének megértése (például a hétköznapi és a szaktudományos megközelítések előfordulása és az előbbinek az utóbbi hasznára való fordítása) 17 Ernest (1995)

(például a hétköznapi és a szaktudományos megközelítések előfordulása és az előbbinek az

18 vizuális és auditív felfogóképesség problémafelismerő és -megoldó képesség beszéd és kommunikáció figyelem alkotó képzelet, kreativitás térbeli tájékozódás, koordinációs képesség manipulációs képesség szellemi aktivitás önbizalom önértékelés emlékezet és gondolkodás algoritmikus, logikus, problémamegoldó 18

tájékozódás, koordinációs képesség manipulációs képesség szellemi aktivitás

19 A metakognitívismeretek fejlesztése metafogalmiismeretek, a tudományos modellalkotás és a tudományos megismerés elemeinek tanítása Az előzetes ismeretek feltárása a kísérletezés céljai, tanulói stratégiák Egymás gondolkodásának megismerése kooperatív tanítás és tanulás A tudomány logikája helyett a tanuló logikája problémaközpontú tanítás Fogalmi váltást elősegítő tankönyvek A kognitív konfliktus módszerének alkalmazása

Egymás gondolkodásának megismerése kooperatív tanítás és tanulás A tudomány logikája helyett a tanuló

22 Tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált és sokcsatornás; a kollaboratívtanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást. Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás

23 Közösségi terek használata Közösségi tartalomfejlesztés Fogalomtérképek Tartalom aggregálása (fölhamlozása) Reflexió Inspiráció

24 A hálózati kommunikáció elterjedésének első formái a papír alapú világ logikáját követték a kommunikáció egyirányú nincs visszajelzési lehetőség az újságíró dolga, hogy írja a híreket, az olvasó dolga, hogy olvassa azokat centralizált és centralizáló gondolkodás kézben tartja a dolgokat begyűjti az információkat és sok bedolgozót mozgósító központi portálokat hoz létre lassú, nehézkes és nagy erőforrással tartható fenn Koszecz Sándor

25 Interaktivitásra épül Elmosódnak a határok az író és olvasó között Megjelennek a virtuális közösségszervező rendszerek és ennek kapcsán a virtuális közösségi tér Decentralizált, a kicsi központok önszabályozó rendszere hozza/hozhatja létre a nagyobb központokat Gyors, alkalmazkodó képes, kis erőforrás igényű szabadszoftverek (ugyancsak a virtuális közösségi térben megvalósuló fejlesztések) Koszecz Sándor

26 Az olvasó beleszólhat a tartalomba kommentár Az olvasó tartalmat alkothat Elmosódik a határ az alkotó és a fogyasztó között, gyakorlatilag bárki alkotó lehet... (szűrők beépíthetők) Minden vélemény megtalálhatja a kommunikációs csatornáját Meg kell tanulni kezelni a kilengéseket Új generáció gyorsan és máshogy tanul a megmondó emberek hatása csökken Koszecz Sándor

27 facebook.hu virtus.hu blogter.hu hu.shvoong.com hu.wikipedia.org Vatera.hu Slideshare.net Youtube.com virtuális közösségi tér mindenki által írt újság naplók gyűjteménye összefoglalók enciklopédia piac (szakmai) előadások diái videók

30 Képzési tér technológiai oldalról (CCK08 tere)

31 Hat téma áttekintése (CCK08)

34 Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. Új Pedagógiai Szemle sz. 2009, 94. KoszeczSándor: Közösségi tartalomfejlesztés web 2.0, közelítés a hálózati kommunikáció sajátos világához, Miskolc, szeptember 25. Kulcsár Zsolt: Mi a konnektivizmus? Tóth Zoltán: A konstruktivista pedagógia lehetőségei a természettudományok tanításában, RE-PE-T-HA, TÁMOP

Hasonló dokumentumok

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?